Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)

1929-09-05 / 201. (2126.) szám

1383 szeptember 5, oggtftrtöfe. 5 Losonc város közgyűlése nem idolt elégtételt a kommunisták által súlyosan megsértett Belámzky sztarosztának A kommunisták, akiknek a polgármesteri széket köszönheti, élesen szembefordultak Beiánszkyvai „Szeptember elsejére" Válasz Dzurányi László főszerkesztőnek ás másoknak Munkács, szeptember 1. Kedves Barátom! Ebben a percben fejeztem be kffcönő cikkednek, a „Szeptember elsejére“- oek olvasását, de máris kézbe veszem a tollat, hogy arra Neked, másoknak és sokaknak a«mnal válaszoljak. Kár, hogy a Munkács— Prága közti nyolcszáz s még-egy-pár kilomé­ter miatt csak kétszer huszonnégy óra múlva ér oda a így — ha egyáltalában méltónak ta­lálod —- a kiváló vezetésed alatt álló lapunk nem hozhatja mindjárt a Te cikked megjelente utáni első számában az én szerény soraimat is. Kedves Barátom! Nagyon, fájdalmasan iga­zad van abban, hogy itt nálunk a szeptember elseje, a mi Veni Sancte-nk igen szomorú, szü­lői és magyar aggodalommal telt, mert nem­csak gyermekeink tanulmányi előmenetele az, ami miatt félve nézünk egy-egy újabb kisebb­ségi iskolai év elé, hanem még inkább az, hogy milyen szellemben, érzésben fogják gyerme­keinket tanítani, milyen érzést fognak a tanu­lás és magyar jövő kis magyar rekrutáinak lei­kébe plántálni. De egyet lássunk tisztán mindenek előtt: Nem a „pan ucitel“ „a jeho kollegi" okai an­nak, ho^y Szlovenszkón, tiszta szlovák vidé­ken pozícióját betöltő magyar ismerősöd kis fia korholta szüleit, hogy a barbár magyar nyelven beszélnek és .tiltakozott az ellen, hogy Pestre vigyék világot látni, mondván, hogy ő Prágát, az aranyos és a tani tó ur által úgy di­csért Prágát akarja inkább megnézni. Nem. A „tanító ur és „a tanító urak“ sem taníthat­nak, nevelhetnek sokkal különbül, sokkal ma- gyarabb érzéssel, mert hiszen a magyar érzés idegen az itteni iskolákban még akkor is, ha azok tannyelve esetleg magyar. Legjobb ma­gyar tanítóink is kénytelenek lefojtani, le­gyűrni magukban a magyar érzést, — annak -kifejezést az iskolában, a tanításban úgy, mint egy demokrácia iskoláiban annak szabadságá­ban kellene lenni, nem adhatnak. Mi uj nemze­dékünk magyarsága, magyar érzése javára az iskolától, az iskolai tanítástól nem várhatunk, nem kaphatunk semmi jót. Hogyan is várhat­nánk, kaphatnánk, mikor a felnőttek iskolája: a magyar könyv is korlátolt a magyar érzés­ben, mikor a végek három évszázaddal ezelőtti lantosát, Balassi Bálintot, aztán Csokonai Vi­téz Mihályt is indexre tette a csehszlovák cen­zúra, müveik, könyveik elé a határon tilos szemafort állítva. Ne az iskolától várjuk azt, hogy gyerme­keink érzésben-tudásban magyarok legyenek, hanem a magunk érzésétől, a családtól. Hogyan, miként? — kérdezhetnék. — Meg­felelek. — Tanítson az apa, az anya és az idő­sebb testvér! Nagy gond a kenyérgond, a megélhetés gondja, de nem mindennél rettenetesebb érzé­se-e annak, ha a szülő azt látja, azt érzi, hogy az otthoni nevelés, tanítás hiánya következté­ben, az iskolai tanítás miatt gyermeke érzésé­ben nem leikéből lelkedzett, nem szivéből sar­jadt. — A kenyér és megélhetés gondja mel­lett az esti órákban, az ünnepnapokon az apá­nak, az anyának, az idősebb, a talán még érintetlen m-agyarlelkü testvérnek foglalkozni kell a kis iskolás gyermekkel, annak leikével, magyar érzésével. Még inkább és könnyebben megteheti ezt a jobbmódíu magyar szülő. Akinek megvan az anyagi ereje hozzá, az gyermeke részére az aranyos Prágában megrendelheti az Én Újsá­gom egy-egy régebbi évfolyamát, a Filléres Könyvtár egy-egy kötetét, Mackó ur utazá­sait, Benedek Elek meséit. Pósa Lajos, Sebők Zsigmond, Krúdy Gyula, Gaál Mózes, Lampérth Géza és a többiek írásai minden pan ucitelnél erősebben, megfogóbban tartják, tarthatják meg magyarnak a magyar gyermeket. Mackó ur utazásai, hogy többet ne is említsek, annyi magyar érzést, annyi tanítást, nevelést tartal­maznak, olyan sokoldalúak, hogy tiz nevelőnél többet érnek. Én minden magyar gyermeknek ezt szeretném adni, adatni évvégi, karácsonyi ajándékul. Aztán ne feledkezzünk meg még egyről, ar­ról, aminek útját -semmi sem szegheti: a rádió­ról, annak -szaváról. Akinek van rádiója és gyermeke, az -soha, egyetlen meseórát se mu­lasszon el gyermekével meghallgattatni, de meghallgathatja azt maga a szülő is. És végül a iegfontosabb! Kitünően szerkesz­tett, igazán fővárosi nívójú és igazán magyar lapunknak, a Prágai Magyar Hírlapnak miért nincs már évek óta vasárnapi, gyermekek szá­mára való melléklete, ha már egy megfelelő magyar gyermekujságot külön nem áll mó­riunkban kiadni? A -szlovenszkói és ruszinszkói Én Ujságom-ra nagyobb szükség van, mint a Képes Hétre, a Nagyasszonyra, — bár elisme­rem, hogy e mindkettőre is szükség van. — A Prágai Magyar Hírlap minden vasárnapi szá­mában ott kellene lennie egy gyermekrésznek, amely gondos szerkesztés-válogatás mellett olyan lehetne, hogy olcsón, külön is árusítva, minden magyar ház, család gyermekének ne­velésére, magyar érzésben megtartására szol­gálna. Kedves Barátom! Ezeket a gondolatokat váltotta ki belőlem a Szeptember elsejére .Írott cikked, mely igen helyesen a kis magyar gyer­mekek magyarsága érdekében szóló. Fájdalma­san igaz az, amit a magyar gyermek magyar­ságból való kivetkőztetéséről Írtál, de igaz az is, amit befejezésül akarok leírni vigasztalóul, reményt élesztőül. Losonc, szeptember 4. (Saját tudósitónk­tól.) Losonc város képviselőtestülete mull hét szombatján közgyűlést tartett. Tekintet­tel arra, hogy a tárgysorozaton a városi számvevői állás betöltése is szerepelt, ezen ügy tárgyalásának tartamára Csiesmanec Ivám kerületi főnök vette át a -közgyűlés ve­zetését. A számvevői állásra négy pályázat érkezett be. Minthogy a pályázat kiírása kö­rül félreértések támadtak, a közgyűlés elha­tározta, hogy uj pályázatot hirdet. A -kerületi főnök eltávozása után a közgyűlés tagjainak általános csodálko­zására az elnöki széket Belánsky Károly sztaroszfca foglalta el. Belánsky ugyanis több mint egy féleszten-diő óta tartózkodott a közgyűlések .vezetésétől s mindenki azt hitte, hogy a pozsonyi nagy politikai bünpenben való erős érdekeltsége miatt etikailag összeegyeztethetetlennek fogja tartani a városi közgyűlésen való el- nököek-ődést. Napi-rend előtt Nagy Iván dir. kegyelete® szavakkal emlékezett meg Wagner Sándor­ról, a napokkal ezelőtt elhunyt -nyugalma­zott polgármesterről és a város díszpolgárá­ról. A közgyűlés érdemeit jegyzőkönyvbe foglalni rendelte el s elhatároztatott, hogy FViedrioh&haf e n, szeptember 4. A város az elmúlt éjszaka egy autótáborral megerő­sített erődhöz volt hasonlatos. Köröskörül, ameddig a szem ellátott, sűrű autósor állt a város körűi, a szakértők harminc-negy- venezerre becsülték a táborozó gépkocsik számát. Ebben a kocsierőditésben az éjsza­ka vidáman és népünnepélyszerüen folyt le. Este ugyan kitudódott, hogy a hazatérő­ben levő Gráf Zeppelin a reggeli órák előtt aligha köthet ki Friedrichshafenben, de a lefekvésre senki sem gondolt s a rengeteg idegen, akik közül soknak éjjeli szállása sem volt, táncolva, mulatva a szabadban Itt történt Munkácson 1924 áprilisában egy olyan iskolában, melynek van ugyan magyar (tagozata, de abban nincs magyar érzés, ma­gyar szellemű nevelés. Alkotmánytanóra volt, ia tanár-tanitó ur a polgárjogok kötelezettsé­geinek teljesítéséről, a választásról, szavazás­ról magyarázott. A tanulók, fiuk, leányok ve­gyesen, tizenkét-tizennégyévesek nagy érdek­lődéssel hallgatták. A tanár-tanitó ur megma­gyarázta, milyen s miként történik a titkos szavazás. Aztán, hogy a növendékek,még job­ban megértsék s megjegyezzék, próba-minta­választást, illetve szavazást tartatott az osz­tállyal. Négy párt jelölő listáját ismerte el ér­vényesnek a tanár-tanitó ur: a cseh agrár, a magyar őslakó (itt nálunk Ruszinszkóban. a két magyar párt szövetségének neve a köztu- riatabaa: magyar őslakó párty, a zsidó óe a konc­ár oképét a város dísztermében elhelyezik. Az ugyancsak elhalálozott Kohn József kép­viselőtestületi tagol pedig Opperiheimer Fe­renc dr. parentálta el. Belánsky váratlan megjelenése a közgyű­lésen idegesen feszült és izgatott hangulatot teremtett. De legkevésbé őrizte meg hig­gadtságát maga Belánsky. Amikor ugyanis a katonai hatóság azon kérelmét tárgyalták, hogy en-gedijen át a város még bizonyos te­rületet a katonai uszoda céljaira, Varga Gyula alsztaroszta tárgyilagos felszólalására idegesen szólt rá az alsztarosztára: — Maga ehhez nem ért, fogja be a száját! Erre a kaszára yatón-usu rendreutasításra a komimuniiistapá-rti képviselőtestületi tagok mintegy ad-ott jelre felugráltak helyeikről s ■tonkukszakadtából énekelni kezdtek egy is­mert kupié dallamára: Hej Tuka, Tuka, Tuka, Te vagy az oka mindennek! Belánsky halálsápadtan rázta az elnöki csengőt s amint megszólalt, újra kitört a vihar: — Mennyit kapott a Brausewetter cégtől? — Botrány, hogy a sztaroszta a város pén­zén politizált. — Bennünket nem fog még ciankálival töltötte el az éjszakát. Tegnap délután öt órakor katonaság és rendőrség vonult ki a kikötőhelyre, ahol körülkerítették a Zeppe­lin leszállásának helyét. A katonaság reg­gelig kin maradt a mezőn. Reggel öt óra fe­lé Dürr dr. megtette a szükséges intézke­déseket és csakhamar elterjedt a hír, hogy a léghajó Basel fölé érkezett. Ekkor már több mint húsz repülőgép keringett a leve­gőben és várta a léghajót. Hat óra tizenöt perckor eldördültek az első ágyulöyések: a léghajó feltűnt az ég peremén. Hatvannyolc órás utazás után a Gráf Zeppelin ma reggel 8 óra 53 perckor simán munista pártét. (A második listát ugyan nem nagyon akarta beállítani a legitim listák közé ia tanár ur, félt, hogy baj lesz belőle, de a gyermekek követelték.) Megindult a szavazás. |Áz ötvenkét tanuló lázasan gyűrte a szavazó- 'cédulákat s még lázasabban dobta be az ur- inába: a katedra ez alkalomra és célra osztály- könyvmentesitett fiókjába. És aztán jött a sza­vazatok összeszámlálása, az eredmény megál- ílapitása, kihirdetése. Nagy és nem egészen kel­lemes volt a tanár-tanitó ur meglepetése: az ötvenkét szavazat közül — érvénytelen egy sem volt —- egyet a kommunista párt kapott, ötvenegy a magyar őslakó pártot támogatta. így is van. Mert van érzés, van parázs gyer­mekeinkben, csak szítani kell. Tisztelettel köszönt híved: R. Vozáry Aladár. sem elhallgattatni. Hosszú percekig tartott a kommunista párt oldalán a fülsiketítő zaj, gyakran olyan erős közbekiáltásokkal tarkítva, aminöket a nyomdafesték már nem bir el. Végre szóhoz juthatott Belánsky sztaroszta s javasolta a közgyűlésnek, hogy Varga Gyu­la al sztár oszt át széksértés miatt 50 korona pénzbírsággal sújtsa a közgyűlés. — Akik elfogadják javaslatomat, emeljék fel a kezüket — szólt Belánsky. A karok azonban meg sem mozdultak s Losonc város közgyűlése egyhangúlag el­vetette Belánsky sztarosztának azon javas­latát, amellyel a saját személyének su- lyos megsértéséért elégtételt kívánt sze­rezni. A nem várt eredményre Belánsky magából kikelve, rikácsoló hangon jelentette ki: — Megállapítom, hogy a város képviselő­testülete a sértegető hangmodort helyén­valónak találta. Azután berekeszt ette a közgyűlést És megtörtént Losoncon a nagy csoda: Varga Gyula alsztarosztát, a féktelen maga- viseletű, mosd a lián beszédű kommunista ve­zért városszerte ünnepelték még legnagyobb politikai ellenfelei is. kikötött a friedrichshafeni hangár előtt. Minden a lehető legnagyobb precizitással folyt le s a léghajó megjelenésétől számítva alig fél óra telt el a hangáiba való vonta­tásáig. Éjiéi óta hetvenezer kiváncsi gyűlt a Zeppelin-müvek környékére s reggelre a tömeg még nagyobbra nőtt. A nép lelkese­dése leírhatatlan. A nehézkes és csendes németek percekig tomboltak, zászlókat és zsebkendőket lengettek 8 fanatikus lelke­sedésük jóval a kikötés után sem csillapo­dott le. Zenekarok játszottak, énekkarok énekeltek, szervezett hurrá-kiáltók bömböl­tek. A város valamennyi harangja ineg- kondult A kitűnő k [kötési legénység kifo­gástalanul végezte feladatát és pillanatok alatt a földre húzta a világkörüli útról ha­zatérő léghajót. Elsőnek von Schiller első tiszt hagyta el a léghajót, hogy szárazföld­ről megadja az utasításokat a legénységnek. Amikor a léghajó lassan eltűnt az óriási hangár keleti kapuján, újra kitört a tom- ló lelkesedés. A német himnuszt számta­lanszor eljátszották és a hangárból kijövő utasokat válogatás nélkül megölelték és Össze csókolták. Eckener munkáin a jövőért Newyork, szeptember 4. Eckener dr, szerdán Acronban megkezdi tárgyalásait a Lehman Brothers és a Murphy Co. new- yorki bankházak képviselőivel. A kéj bank­ház hajlandónak mutatkozik a transzéccáni léghajóközlekedés finanszírozására. Az ed­digi tervek szerint a társaság a közeljövő­ben négy Zeppelint állít forgalomba. Ket­tőt Amerikában, kettőt pedig Németország­ban építenek. A léghajók természetesen sokkal nagyobbak lesznek, mint a Gráf Zeppelin. A négy uj léghajó rendszeresen közlekedni fog a világ körül mindkét irány­ban. — A szerdai tárgyalásokou Paul Litch- Vield, a Goodyaer Pirean Rubber Co. elnö­ke és Schmidt dr., a Goodyaer Zeppelin Co. igazgatója is részivesz. Egy német teftergőzös izgalmas kalandja a tengeren Newyork, szeptember 4. Tegnap este a Ha­vannai kikötőbe vontatták a Friesland német gőzöst, amelyen az abaccoi kikötő közelében robbanás történt. A gőzös ugyanis egy na­gyobb kőszénszállitmánnyal útban volt Ham­burgból Veracruzba s útközben a széngáz meggyulladt és robbanást idézett elő A rob­banástól a hajó egész szénrakománya tüzet fogott és csak az idejében érkezett segítség­nek köszönhető, hogy a gőzös személyzete a nyílt tengeren eredményesen Indolt küzdeni a hajó belsejében tovaterjedő lángokkal. Ami­kor a gőzöst a kikötőbe vontatták, a szénra­kományban lapangó tüzet még mindig nem oltották el, úgyhogy a hajót tűzbiztonsági okokból izolálni kellett. A Gráf Zeppelin 68 órás ni után ma reggel kikötött Friedrichshafenben Óriási lelkesedés — Eckener eredményes amerikai tárgyalásai t— Négy Zeppelin épül —

Next

/
Thumbnails
Contents