Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-26 / 219. (2144.) szám
1929 zeptombér 26, osütörtffk. A piramisok tövében írta: Bárdossy Eugénia Valahányszor kiváló emberi alkotással kerülök szembe, amig egyrészt a nagydimenzióju szellemi fölény mélységesen érezteti saját egyéni kicsinységemet, ugyanakkor ujjongó örömmel telik meg a lelkem. Hiszen velem egy húsból-vérből való embertársam e szellemóriás és én müvének élvezője, ugyszólva gazdag örököse vagyok. Ez volt az érzésem is, amikor azon a bűbájos tavaszi estén szemben találtam magam minden idők nagy alkotásaival: a Cheops, Chefre és Menkara piramisokkal. Mint a világtörténelem három nagy hirdetőtáblájáról beszélt hozzám a Napóleon-emleget te 40 évszázad letűnt, de soha el nem múló dicsősége. Az ismerkedés a piramisokkal kissé lassan megy. Első pillanatra megdöbbentenek nagyságukkal és elfogulttá teszik a lelket. Mert szabályosságukban sem szépség, sem erő, törödött- ségükben báj vagy Összhang meg nem nyilvánul. De itt nem a szem, itt a lélek néz és lát. Mint sehol másutt, a földnek egy pontján sem érzi magát a lélek oly hirtelen kiragadva a jelenből, hogy a négy évezred előtt élt építőművész lángelméjét követve, belemélyedjen e monumentumok tökéletes összhangu szerkezetébe. Ami a legnagyobb csodálatba éjt, az a 145 méter magas Cheops-piramis testében elhelyezett sirterem megalkotása. E helyiség 10 m. hosszú 5 m. széles és 6 m. maga6 Itt feküdt gránikoporsó- ban a fáraó múmiája. A terem feletti épülelanyag millió métermázsa súlyát a menyezet el nem viselte volna. Hogy tehát a fáraó örök lakóházának épsége biztositva legyen és a sirtermet a beszakadás veszélye ne érje, ezért az épitő a terhet az oldalfalakra hárította. A piramis testébe, a sirterem fölé több kamrát helyezett, melyek közül a legfelsőbb a piramis alakjának felel meg és csúcsban végződik. S valóban annyira ép is e terem, hogy a falak négyszögletű, gránitkockái közé papírlapot sem lehet beledugnL íme ennyi gond és óvatosság, csakhogy az isteni fáraó holttestéhez szentségtelen kezek ne érjenek és épsége biztosíttassák! Herodot óta utazók, tudósok és esztétikusok J vagy agyonhumorizálták vagy a földig lerántot- j ták a piramisokat, mert jelentésükkel tisztába I Mi történik és mi tesz Palesztinában ? Emin Husseini Ső multi, a palesztinai arabok vezére és Chaim Weizmann dr., a cionista világszervezet elnöke a világsajtóban nyilatkozik a palesztinai véres napokról, az arab és zsidó követelésekről és a konfliktus megoldásáról Hogyan gondolkodunk mi, arabok Palesztina jo vajéról 7 Irta: Emin Huszeini fömufti, a palesztinai arabok vezére A legutóbbi palesztinai eseményeket komoly arab és nem arab körökben egyaránt élesen elitélik. Azok az arab elemek, amelyek felelősségük teljes tudatában vannak, támogatják a palesztinai kormányt a rend helyreállításában és fentartásában. De azért mi újra megkezdjük politikai működésűnket, hogy békés eszközökkel változtassuk meg a mai palesztinai kormányformát, amely — nézetünk szerint — mesterséges képződmény, az arab lakosság érdekeit igazságtalanul sérti és általában teljesen hatástalan és hibás apparátus. Nem kételkedünk abban, hogy minden párt vezérei szeretnék, ha helyreállna a jóviszony j a lakosság különböző rétegei között. De a lég- j utóbbi szomorú események megmutatták: az a jámbor óhajtás, hogy végre stabilizálódjanak a normális viszonyok s a zsidók és arabok békésen együttműködjenek — hiú ábránd marad mindaddig amig energikus intézkedésekkel nem teremtenek egészséges uj kormányzati rendszert. Nekünk, araboknak minden okunk megvan rá, hogy elégedetlenek legyünk a palesztinai viszonyokkal. Azt látjuk, hogy a demokratikus kormányzati rendszer, amelyet az egész civilizált világban oly sokra becsülnek, a Szentföldön, sajnos, nem érvényesül. Kénytelenek vagyunk ismételten hangoz- j tatni, hogy a legutóbbi szomorú eseményekj csak következményei voltak annak a feszült- i ségnek, amelyet a zsidók ismételt provokáló-' sa okozott. Most azonban, amikor megvitatjuk azt a kérdést, hogy miképpen lehetne megvalósítani az állandó jóviszonyt a zsidók és arabok között: kikapcsolunk fejtegetésünkből minden szenvedélyt és elfogultságot és higgadtan akarunk rámutatni az állandó súrlódások valódi okaira, amelyeknek a legutóbbi tragikus események csak tünetei voltak. Szeretném nyiltan és világosan közölni a | jönni nem tudtak. Átment a köztudatba is, hogy a piramisok zsarnoki, az országot kizsákmányoló fejedelmeknek müvei Én inkább Eberenek adok igazat. Szerinte a piramisok építőse nem elnyomás alatt nyögő népnek munkája, melyet a korbács kény6zeritett szertelen robotolásra, hanem egy ifjú és erőteljes nemzetnek müve, mely a béke hosszú korszakát élvezve, örömmel áldozta fel erőit isteni fejedelme szolgálatára, hogy megvalósítson egy csaknem emberfeletti vállalkozást Az arab közmondás azt tartja: Minden retteg as időtől, de az idő retteg a piramisoktól. S valóban diadalmasan állottak is ellent az idők rombolásának. S hiába készültek grandiózus mauzóleumoknak, nem a halál, de az élet impulzusának alkotásai ezek. Nem a módén síremlékek elmúlást jelző — Fűit! — feliratát olvastam le róluk. Lángoló betűkkel ez állott a gránitfalakon: Credo in vitám aeternam! — Megrázó ezimbo- liumai az emberiség sokezeréves sóvárgásának a halhatatlanság után. Az egyiptomi teológia szerint a lélek a túlvilágon csakis addig él, amig a test meg nem szűnt létezni. Innen van az a megindító, ezeretteljes gondosság, amellyel az egyiptomi halottja testének főn tartásáról gondoskodott. Bebalzsamozta és rangja, módja szerinti nagyságú, de szilárd sír- házakba helyezte. A testhez azután visszajárt a lélek és élt. De mivel a test mégis csak porlandó, azért a sírba a személyt ábrázoló szobrot is helyeztek. A lélek azt testéül elfogadja és tovább él. Sőt hogy az egyén létezését még továbbra biztosítsák, nemcsak 10—20 apróbb szobrocskát helyeztek a sirba, de a fala' n is kivésték a halott foglalkozását. A visszatérő , lélek önmagát látván enni, inni, vadászni, vagyont fölmérni, tovább él. A teológia ezen felfogása magyarázza meg az egyiptomi művészet tökéletességét is. Nem eszményid az egyént, hanem valóságos arcképet nyújt. A kairói múzeumok fáraói fejedelmi öntudattal ülnek trónusukon a legtökéletesebb egyéni kife- j jezéssel az arcvonásokban, a beszédes szemekben, i Az álló alakoknak kilépésre induló tartása az I ábrázoló művészetnek netovábbja! A bebalzsamozás dicsőség, az erényes életnek j jutalma volt. 40 tagú biróság ítélete alapján lehetett csupán végrehajtani a halotton. Ezért töltötte be az egyiptomi életét minden vonatkozásában a túlvilág gondolata és megérdemlése. Fölfelé törtető élete valóban megszégyeníti a modern koremberéét. Ez a földi örömket habzsolva, össze rázkód ik, ha eszébejut az elmúlás, a vég. Az sem véletleneég a piramisukon, hogy a világ 4 táját jelképező négy szögletü alapon, egy- osucsban összefutó háromszögletű lapok az oldalfalak. Az egyiptomitól megsejtett hármas egy- istenséget: Oziriet, Izist és Horust jelképezik | azok. Ezért köszöntiek négy évezred távolán keresztül annyi rokonezenvvei, te pogány egyiptomi! Tied minden elismerésem, mert erkölcsösség, hiterő és szeretet voltak erényeid! Hirtelen, átmenet nélkül ébredek fel álmodozásomból a jelen valóságára. Egy arab áll előttem s már ki tudja, hányadik nyelven ezólitgat. — Mit kívánsz tőlem, — kérdezem tőle franciául.- Ülj fel a szamaramra, asszonyom! Párisban született és Napóleonnak hívják. — fis ha német volnék? — Akkor Berlinből való és Bismarck a neve! ... Í:jí Un olasz vagyok? — Akkor Garibaldi! — P/K ha angol? < Akkoj legyen Nel-on! Amint parancsolod! Megindul fan néztem a derék fülesre. Akárcivilizált világgal, hogy mit kívánnak a palesztinai arabok. A Szentföld arab lakosságának szilárd meggyőződése, hogy csakis az arab követelések teljesítése után lehet szó a béke teljes helyreállításáról. Az arab követelések a következők: Demokratikus kormányzatot akarunk, amelyben számának arányában része van Palesztina minden elemének: a mohamedánusoknak, a keresztényeknek és a zsidóknak egyaránt. Az utóbbi évtized eseményei kézzelfoghatóan bebizonyították, hogy a mai kormányzati rendszer gazdasági és politikai szempontból egyaránt rossz. Követeljük továbbá, hogy szűnjék meg az a politika, amelynek gazdasági, közigazgatási és politikai téren egyaránt egy célja van: megalapítani a „zsidók nemzeti otthonát/* Ennek a polilikának a célja a 800.000 főnyi arab többség kizsákmányolása a 220.000 főnyi zsidó kisebbség javára. Követeljük, hogy a Balfour-deklaráció .helyébe olyan alkotmányos intézkedés lépjen, amely demokratikus kormányzati rendszert teremt és megadja minden palesztinai lakosnak a teljes politikai, gazdasági és közigazgatási jogegyenlőséget, fajra és felekezetre való tekintet nélkül. Követeljük továbbá, hogy a koncessziók kiadásának jogát, valamint általában az egész törvényhozás az előbb elnlitett demokratikus formát gyakorolja. A gazdasági koncessziók ma a cionistáit monopóliuma és a törvényhozás munkáját egy cionista zsidó végzi. Követeljük, hogy törvény szabályoza a bevándorlást és ennek a törvénynek a megalkotásánál vegyük figyelembe az ország befogadó képességét és gazdasági és társadalmi jólétének követelményeit Végül kijelentjük, hogy a szent területek kormáöyzásánál a statusquo állapotot tartsák fenn és minden szentföldi egyházközségnek teljes szabadsága legyen a vallás gyakorlásában, íme a palesztinai arabság követelései. Mii fog tenni a cionizmus? A zsidók magatartása — A Siratófal — Nem lehet megdönteni a mai rendszert! Irta: Chaim Weizmann dr., a cionista világszervezet elnöke Mikor a zsidók Palesztinában megalapitot- I ták telepeiket, hozzáfogtak az ország civilizá- j lásához és a természeti erőket az egész lakosság, a zsidók és arabok javára egyaránt feldolgozták és fejlesztették. A zsidók kezdettől fogva azon fáradoztak, hogy jő szomszédi viszonyt teremtsenek az arabokkal. Szóval és tettel egyaránt kifejezésre juttatták azt az őszinte vágyukat, hogy megteremtsék a baráti megállóst az arabokkal. Még a legutóbbi borzalmas kilengések után, amelyek annyi I zsidó áldozatot követeltek, sem hajlandó a cionista szervezet arra, hogy az arab népet az agitátorokkal és lázitókkal azonosítsa. És mi történik majd a jövőben? Mikor az angol kormány kiküldte a vizsgálóbizottságot, az intézkedés indokolásában kimondotta, hogy „ha a bizottság elkészült jelentésével, őfelsége kormánya komolyan mérlegelni fogja, hogy milyenek legyenek a Palesztinában kö- i vetendő uj politikai irány elvei, a mandálum- ■ szerződés szabályainak teljes épségbentartá- ! sa mellett.** Az angol kormány tehát most ismét hangsúlyozottan elismerte azokat a kötelezettségeket, amelyeket a mandátumszerződés és a Balfour-deklaráció a palesztinai zsidó nemzeti otthonnal kapcsolatban megállapítanak. Az angol miniszterelnök és külügyminiszter genfi nyilatkozatai, valamint a gyarmatügyi államtitkár kijelentései kifejezik az angol kormánynak azt a szilárd elhatározását, hogy nemcsak a rendet állítja helyre Palesztinában, hanem teljesiti a mandátumszerződésbe foglalt kötelezettségeket is. Bár a cionista szervezetet mélyen lesújtják a legutóbbi események, mégis feltétlenül bízik abban, hogy az angol kormány teljesíteni fogja ígéreteit, amelyeket a háború alatt tett és amelyeket most olyan nagy nyomatékkai ismételt meg. Éppen ezért ajánlatos volna az arabokat figyelmeztetni arra, hogy az angolok igen komolyan veszik Ígéreteiket. A cionista szervezet egyik legfontosabb célja, hogy az arabok és zsidók békés együttműködését biztosítsa, de ez nem lehetséges akkor, ha az arabok, vagy vezéreik abban reménykednek, hogy az angol kormányt erőszakkal, vagy fenyegetéssel el lehet téríteni eddigi politikájától. Az arabok legalább is olyan jól megértik a tiszta és határozott rendelkezéseket, mint bármelyik más nép. Ezért az angolok, zsidók és arabok érdekében egyaránt fontos volna, hogy Palesztina lakossága végre egyszer és mindenkorra megértse, hogy az angol kormány kétségbevonhatatlan kötelességét teljesítve, a legnagyobb határozottsággal igyekszik megkönnyíteni a zsidó nemzeti otthon felépítését. Üdvös hatása lenne az egész országra, ha haladéktalanul megkezdenék egy lehetőleg nagyarányú zsidó bevándorlás megszervezését. A Zsidó Ügynökség most még fokozottabb energiával és mértékben akarja folytatni munkáját. Emellett azonban mi sem áll tőle távolabb, mint hogy az arabok jogait, vagy érdekeit sértse. A legutóbbi nyugtalanságok napjaiban a zsidók olyan fegyelmezettséget és tartózkodást tanúsítottak, amely kivívta az egész világ csodálatát. A zsidók magatartása ma sem harcias, vagy agresszív. A Zsidó Ügynökségnek az a véleménye, hogy az arab problémát minden nehézség nélkül meg lehetne oldani, ha az arabokkal valaki végre-valahára megértetné, hogy az uj rendszert nem lehet erőszakkal megdönteni. 1921-ben közvetlenül a jaffai zavargások után a Xll-ik cionista kongresszus egyhangúlag elfogadta a következő határozatot: — Felelőtlen elemek atrocitásokra izgatták az arab lakosságot, de az arabok ellenséges magatartása nem rendítheti meg sem azt az elhatározásunkat, hogy felépítjük a zsidó nemzeti otthont, sem azt a szándékunkat, hogy az arab lakossággal egyetértésben éljünk és az arabokkal vállvetve igyekezzünk közös hazánkat virágzóvá tenni és megteremteni annak lehetőségét, hogy ebben a hazában minden nemzet zavartalanul élhesse a maga életét. A zsidó nemzeti otthon megteremtése nem jár olyan körülményekkel, amelyek az arabok körében a legcsekélyebb aggodalomra adhatnának okot. Ha eltekintünk egy kis csoport politikai kalandortól, akiknek minden célja az, hogy az ország békés fejlődését megakadályozzák; ha ezeknek a kalandoroknak a káros ténykedését sikerül megszüntetni (ami nem nehéz dolog), akkor hamarosan boldog kor virrad Palesztinára. Megindul a nyugodt, békés fejlődés, amelynek gyümölcseiből az arabok az őket megillető arányban részesülnek. Palesztinának legalább is olyan nagy szüksége van a zsidókra, mint a zsidóknak Palesztinára. Eljön majd az idő. amikor az arabok rájönnek, hogy erőszakkal semmit sem vihetnek el, a békés együttműködés azonban mindkét faj számára felbecsülhetetlen előnyöket, jelent. Meg kell még említenem a Kötél Maarivnak, a Siratófalnak ügyét. Ennek a falnak nagy szerepe volt a legutóbbi események előidézésében. Nem szabad azonban komolyan venni azt a felfogást, hogy az ellentétek tényleges oka az a differencia, amely a zsidók és mohamedánok között a Siratófal használata körül támadt. A Siratófal csak jó űrügy volt az izgatók és agitátorok számára, hogy felszítsák a mohamedánok vallási fanatizmusát és aztán a saját politikai céljaikra használják fel. Mindamellett azonban ezt az ügyet is sürgősen rendezni kell. Sir John Chancellor nyilatkozata után remélni lehet, hogy az angol kormány hamarosan végleg megoldja ezt a kérdést is. Rosszhiszemű izgatók, akik el akarták mérg esiteni az arab—zsidó viszonyt, el akarják itetni a mohamedán közvéleménnyel, hogy a zsidó törekvéseknek egyetlen célja az, hogy a cionisták birtokba vegyék a mohamedánok szent helyeit. Ezek a tendenciózus állítások azonban közönséges koholmányok. A különböző felelős helyek, éppúgy mint a cionista végrehajtóbizottság, amely a múlt év novemberében adott nyilatkozatot, állandóan azt hangoztatják, hogy a zsidók minden feltétel nélkül elismerik a mohamedán szenthelyek sérthetetlenségét. A Siratófal ősidők óta szent zarándok- és imahelye a zsidóságnak. A zsidók csak azt akarják, hogy szabadon vonulhassanak a falhoz és zavartalanul megtarthassák istentiszteletüket azon a helyen, amelyet a mandátuinszerzö* dés is biztosit a számukra, \z egyik legutóbbi hivatalos angol közlemény s leszögezi, hogy a zsidóknak joguk van a álnál olyan szertartások végzésére, amelyek ,a rendes liturgiái követeléseknek és a nyilvános istentiszteleteknél köteles tisztesség örvényeinek megfelelnek.** A zsidók azonban most nem gyakorolhatják szabadon ezt a jogukat, ízért teljesen jogos az a követelésük, hogy ztinjön meg az az állapot, amelyet minden mrtatlan szemlélő elviselhetetlennek ismer 1. Meg vagyok róla győződve, hogy minden ülöuösebb nehézség nélkül sikerül majd legoldani ezt a kérdést is, úgyhogy a zsidók rvényt szerezzenek törvényadta jogaiknak is az arabok érdekeit se érje sérelem. melyik történelmi előkelőség nevét hajlandó magára vállalni csak azért a dicsőségért, hogy engem hátán hordjon. Nehány perc múlva vigau ügettek az egyik piramis hosszában. Az emberem mellettem poroszkál és nagyokat kurjongat örömében: Kolopszáll Plramidál! — Nyugat ledé mutattok: — Oda, a homok buckára akarok menni! — Mi van ilt látnivaló? — kérdezi. Itt már nincs semmi más, csak a sivatag! — De van! — feleltem — a naptonyugtn! Még szebb itt, mint a tengeren. Néad, milyen szép violaszinü a táji Valóban a harnvasszöke pusztán, amint a tüz- go’yóhis a látóhatár szélére ért, egyszerre tea!ralis világítás ömlött végig. A piramisok liTaszinben tündököltek « az árnyak végtelenre nÖlitek. Az arab a homo],bari üli keresztbevetelt lábbal. — Ezt még eohas»em láttam meg mondta Kérlek, asszonyom, Ismételd el németül is, amit az előbb mondtál! — Megtettem, míg szemem andalogva élvezte a szinpompát. Az arab halkan ismételgette a német szavakat. — Vezess a Sphynxhez! — szóltam neki. Barátságosan, mint régi ismerősre néztem a piramisok hűséges őrére. Ez le mesleri alkotói. 21 m. hosszú, fekvő oroszlán emberi Tejjel. Egy olt, természetesen képződött sziklából vésték ki alakját. Most már teljesen ki van ásva a homokból. És hogy az újabb eltemetésnek elejét vegyék, három oldalról fallal vették körűi. Úgy mondják, a Napisten fiát ábrázolja. Felemelt fejjel tekint kelelfeló, hogy ott fölkeld atyját ábrázolja. Bár orrán, száján óh stilizált sznkáláo a mohamedán fanatizmus mégcsonkitotta. az erő 'V fenség kifejezése van ábrázatán. A uies.s7.ieeg.be tekintő szemek nagy és mély gondolatokat rejlenek. Keresztlevele azonban elveszett. Nem tudni, melyik korból való. Szemlélődésemből ismét az arab ébreszt föl. Nógat, hogy a szamaráról szálljak már végre le. Baksistöbbletet kór uaplenyuglu miatt. A uaptenyugtát Állatinak köszönhetem ós nem teneked — felelem neki. Különben le vagy adósom, mert én német beszédre tanítottalak! Itógy mosoly ledben végig a Spiiynx ajkán. Hangosan, gyermekesen nevet az arab !s; — Igazad van asszonyom, ne adj többet! De holnap jer ki ismét a piramisokhoz! A viszontlátásra! — integetek a piramisoknak. S amint a villamosról még egy bucsutekluteiet vetek rájuk, úgy látóin, mintha a rózsa../,int) felhőből a pirninisópitő Cheops szelleme intése!ne \ issza. / 4 J—B—
