Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-26 / 219. (2144.) szám
1929 wptember 26, csütörtök. TRAXM-MAGÍaR-mtoiSP 5 Posftony, szeptemibea* 26. (Pozsonyi aa»r- keeztőeégünk telei onjelentése.) A Tuka-per mai tárgyalását reggel negyed tű; órakor nyitotta meg Terebessy elnök. A tárgyalás megnyitása után Ottlik dr., Mach védője tartotta meg védőbesTÓdét. Ottlik dr. beszédét a következőképpen kezdte: — Ebben a perben már többször említették a politikai per fogalmát. Precizirozni akarom, hogy miiben különbözik egy politikai per egy közönséges pertől. Abban, hogy amíg a közönségéé büuperben arról van ázó, hogy a bűnöst elítélik, a politikai perben arról is ssó van, hogy a bűnösön keresztül egy politikai irányi sújtsanak és po- Htikai célt érjenek el. Ehhez a meghatározáshoz indukcióval jutottam el. Áttanulmányoztam a különböző politikai pereket, igy elsősorban a zágrábi hazaárulást pert, amely húsz évvel ezelőtt folyt le az egész müveit viliág érdeklődése mellett, éppen úgy, mint ez a per. 1908 júliusában ötvenhárom embert fogtak el Horvátországban, 1909 márciusában kezdődött el a tárgyalás és október 5-éig tartott. A vádirat szerint a vádlottak egy belgrádi egyesülettel álltak összeköttetésiben és működésűkkel azt célozták, hogy Horvátországot és Dalmáciát Nagyszer- biához csatolják. A vádlottak közül húszat súlyos büntetésire ítéltek, 33 vádlottat pedig felmentettek. A horvát hétszemélyes tábla azonban az ítéletet megsomm isitette. Az ügyész Becsből parancsot kapott, hogy vigye tovább az ügyet, de erre már nem került a sor és Récs kénytelen volt pertörléssel élni. Egy könyv jelent meg erről a perről, amely könyv azt a megállapítást tartalmazza, hogy Horvátországnak és Dalmáciának Szerbiához vailó csatolására irányuló mozgalmat csak ez a per és Bosznia-Hercegovina aninexiója akadályozta meg. A könyvben ilyen mondat is szerepel: A szerbek és a horrátok elválasztása volt a per célja és az igazságszolgáltatás a politikai erőszak tétel szolgálatában állott. Ezt a mondatot nem más irta, mint Masaryk Tamás volt egyetemi tanár, a csehszlovák köztársaság elnöke, akinek a könyvét idéztem. Mindezt csak azért hoztam fel, hogy megmutassam, mi különbözteti meg a politikai pert a közönséges pertől. Epstein német jogtudós azt írja, hogy Justi- cía istenasszony a politikai perre csak kényszeredetten néz, mint egy anya a nem kedvelt gyermekére. Mi a célja ennek a politikai pernek? Az ügyész ur szerint a magyar irredenta megsemmisítése Szlovenszkón, mások szerint azonban a szlovák autonómista mozgalom megsemmisítése. A kép, amit a bíróság elvisz magával a tanácskozóteremből, nem lenne teljes, ha a pert megelőző eseményekre nem mutatnék rá. Sohasem vettek fel jegyzőkönyvet a tanukkal mindjárt a vizsgálóbíró előtt, hanem a rendőrségen. Ez bizonyára azért történt, mert a vizsgálóbírót nem akarták exponálni é« . előbb í rendőrségen tettek kísérletet a tanúval. Akadt több tanú, akik azt mondották, hogy a terhelő vallomást fizikai vagy pszihikai nyomással kényszeritették ki belőlük. Hivatkozom Mráz vallomására, amelynek fontos szerepe volt a vád haditervében. Mrázt, a közönséges fegyencet egy kapitány kísérte Theresienstadtból Pozsonyba, igy alkalmat adtak neki a szökésre. Kérdem, szokás-e egy fegyencet egy kapitánnyal kísértetni? Mráz azután, amikor visszautazott, megkísérelte a szökést, de tudjuk azt, hogy miért. Hivatkozom Chrappa esetére, akinek vallomása szerint a rendőrségen megmondták, miről kell vallania. Hivatkozom Jakab tanúra, akit vallomása szerint, mint egy ökröt vertek és olyan vallomást kényszeritettek ki belőle, amely vallomás egyes szavait nem is értette. Gál István vallomása szerint jegyzőkönyvet mindjárt nem vettek fel vele, hanem csak ( másnap. Hvozdik képviselő vallomásába az ( összefüggés miatt betoldottak néhány szót, ; de ezzel az egész vallomás más fényt kapott, i Beniak tanúnak a vizsgálóbíró nem mutatta ( meg azt a levelezőlapot, amelyet Machnak irt 1 és amely miatt kihallgatták, hogy Macb kém- , kedésére vonatkozólag valljon. i A védelemnek az iratokat a vizsgálat leró- i rása után mutatták meg. Hiába kértük ezt, hiába fellebbeztünk a vád- < tornácéhoz. amely elrendelte, hocor az inatokat a védőknek mutassák meg, Nbvák állam - ügyész ur kijelentette, hogy az iratokra a vádirat megszerkesztése oéljából vau szüksége. A törvény respektálása a főtárgyalás előtti periódusban oly gyönge volt, hogy az igazságügyi miniszterhez tiltakozó táviratot kellett intéznünk. Az igazságügynii- nisztérium adott is ki utasítást, hogy ne csináljanak nehézségeket ilyen apróságokkal. A védelem ezután megkapta az iratokat, de közben már egy hetet vesztettünk. Ha ilyen eszközökhöz nyúlt a vád, akkor gyönge lábon kellett a vádnak állnia. Ami a katonai szakértőket illeti, a vádirat két oldala szóról-szóra megegyezik a katonai szakértők szakvéleményének egy részével. Kérdem, van-e titkos rendelet arról, hogy kémkedési esetekben az ügyészségnek a vizsgálóbíró megkerülésével közvetlen összeköttetésben kell állania a katonai hatóságokkal? Stöger ellentmondó vallomásainak háttere A védő ezután részletesen kifejti, hogy a tanuk itt sokszor másképpen vallottak, mint a vizsgálóbíró előtt. Kuntscher a vizsgálóbíró felhívására jelent meg a rendőrségen és a rendőrség a felvett jegyzőkönyvben hangsúlyozza, hogy Kuntscher önként, minden nyomás nélkül tette meg vallomását Nem furcsa-e, hogy egy hatóságnak hangsúlyoznia kell azt, aminek magától értetődőnek kellene lenni. Stögert a rendőrségen és a vizsgálóbíró előtt kihallgatták, de ezt a vallomását a főtárgyaláson visszavonta. Az ügyész ur ezt azzal magyarázza, hogy Stöger magyar, családja is az és Stöger nem tudott ellentállni családja nyomásának és nem vallott Tuka ellen. Ha ez igy lenne, akkor kérdem, miért tartották Stögert több mint 48 óráig a rendőrségen, miért adták át csak négy nap múlva a vizsgálóbírónak és kérdem, mit csináltak Stö- gerrel egész napon át augusztus 22-én, amely napról jegyzőkönyvet nem vettek fel? Megkérdeztem a főtárgyaláson Piskácsek dr. rendőrtisztviselőtől, hogy Stöger a kihallgatáson kívül is beszélgetett-e vele, Piskácsek dr. azt mondta, hogy e kérdés megválaszolására nem kapott felmentést hivatali feljebbvalóitól. Én tudom, hogy Piskácsek kihallgatáson kívül hosszú ideig folytatott beszélgetést Stögerrel. Kérdem, miért vitték át a vizsgálóbíróhoz olyan pompás asszisztenciával, hoorv Stögert Simek dr., a rendőrség politikai osztályának vezetője és Habán detektivfel- ügyelő kisérték el? Ez Mrázra emlékeztet, akit egy kapitánnyal kisértettek ide Terézien- stadtból. Kérdem, miért nem adtak Stögernek enni egész napon át a reggelin kívül? Miért nem ment ki Habán detektivfelügyelő a vizsgálóbíró szobájából Stöger kihallgatása alatt, bár a vizsgálóbíró távozásra szólította fel és miért jött el másnap megint? Stöger a rendőrség előtt tett vallomásában Tukát nem kímélte, de miért nem kímélte legalább saját magát, hiszen vallomása alapján máig is fogva van? A védő rámutat a Stögert kihallgató rendőrségi közegek vallomásának ellentmondásaira és igen érdekesnek tartja Habán vallomásában azt, hogy Stöger vallatása közben leszaladt az elnökségre megkérdezni, hogy egybehangzó-e Stöger vallomása. Kérdem, mivel kellett egybehangzani a tanú vallomásának? Az a feltevésem, hogy Stögert hipnotizálták. Az angol rendőrség jó eredménnyel használja a skopolamint a valatásoknál, lehet, hogy itt is ezt használták. De az igazság olyan dolog, hogy erősebb ez a dinamitnál és az ekrazitnál és előbb, vagy utóbb az igazság mégis csak kiderül. Ottlik dr. ezután foglalkozik a rendtörvény 27-ik paragrafusával, amely őszinte megbánás esetén büntetlenséget biztosit. Itt egy tanú, és pedig Ivanka súlyos bűncselekményt kfivetett el lásba, akik az 1923. év előtti dolgokra vonatkozólag vallottak, sőt Tuka személyét illetően az ügyész ur visszament egészen Tuka hét éves koráig. s ezenfelül Tuka apját is tetemrehivta. Soha még embert morális tekintetben úgy nem vizsgáltak felül, mint Tukát és örvendetes volna, ha minden vádlott morális tekintetben úgy állná meg a vizsgát, mint Tuka. Flachbarth Ernő dr. és Kovács távozására a vád úgy hivatkozott, mint Tuka és társai bűnösségének bizonyítékára. Hogyan volt lehetséges, hogy Flachbarth Ernő dr. eltávozhatott, ha a vád szerint olyan nagyon fontos tanú lett volna? Adhattak volna melléje egy detektívet, ha már annyi embert figyeltek, miért nem tellett reá is detektív? A rendőrség 1922 óta gyűjtötte az anyagot Tuka ellen. Nagy kampány indult ellene, egyes magánemberek állandóan sürgették a rendőrséget és az államügyészt, hogy lépjen közbe. Miért nem pfirOlte Tuka Ivánkát? Olyan volt ez, mint Salome tánca az állomügyész körül. A Vacuum juris cikk megjelenése után Ivánka pamflettet irt Tuka ellen és jellemző, hogy Ivánka saját vallomása szerint a pannflett megjelenése után három hónapig várt, hogy Tuka ellene rágalmazás miatt sajtópört indítson. Ivánka tehát ezt g nagy ügyet, amelyben kémkedésről és hazaárulásról van szó és amelyért az államügyész ur húsz évig terjedhető büntetést indítványoz, egyszerű sajtóperrel akarta elintézni. Lehetséges-e az, hogy Ivánka, a nagy hazafi, kímélte volna Tukát, akiről oly szörnyű adatai voltak. Ezt a rejtélyt Völgyi magyarázta meg, amikor bevallotta, hogy Ivánka kijelentette neki, hogy csak Tuka megsemm isitését akarta. Erre pe- i dig egy sajtóper is elegendő, e sajtóperben csak a jóhiszeműséget és a közérdeket kellett volna Ivánkának bizonyítani és a pert megnyerte volna. Jellemző, hogy Ivánka a Tuka ellen tett feljelentésében minden paragrafusra hivatkozott, osak a második és a hatodik paragrafusra nem, amelynek alapján Tukát perbefogták. Ivánka feljelentése után az államügyészség a múlt év szeptemberében kérte Tuka kiadatását, ez novemberben meg is történt, de még mindig várt az ügyészség egész január 3-ig, amikor Tuka útlevele lejárt, mert arra számított, hogy Tuka talán megszökik. A per eme vonatkozásai igen jellemzőek. Salome tánoa volt ez, de a tetrarcha, aki a fej kiadatása felől dönt, nem egy barbár tetrarcha, hanem a csehszlovák köztársaság birósága. Balzac egyik regényében azt mondja, hogy az ártatlanság mögött osak logika van. Ezzel a logikával sikerül sok dolgot a maga igazságában megállapítani és a vád több pillérét kidönteni. Ilyen pillér volt Bélánsky. Belánsky igazmondása Az ügyész ur vaisidegzetü, rendkívül intelligens embernek tünteti fel Belánskyt. Ez mind lehetséges, de igaz vallomáshoz nem intelligenciára, hanem igazmondásra és jellemre van szükség. Az ügyész ur büszkén hivatkozott arra, hogy Belánsky büntetőlapja szűziesen fehér, de az én meggyőződésem az, hogy a magánéletben többet követelünk ennél. Stögernek kellett volna a vád nagy ágyújának lenni, Stöger ismerte Holényi Terézt, Holényi Teréz Tukát, tehát a lánc lezárult. De mi történt? Stögert titokban szembesítették Belánsky- ral, azonban eredménytelenül. Ekkor kezdődött el a hajsza egy más tanú után, aki azt bizonyítaná, hogy Tuka a bécsi irodában járt. Ez a tanú, Scbramm Katalin viszont Belánskyt cáfolta meg vallomásának fontos pontjaiban. Ottlik védő rámutat ezután arra, hogy a losonci rendőrség ajánlotta, hogy vegyék el Kovács útlevelét és vigyázzanak rá. Ez azonban nem történt meg, a hatóságok nem akadályozták meg Kovács szökését, sőt bizonyára illetékes tényezők beleegyezésével Ivanka megüzente Kovácsnak, hogy szűkiön meg. Völgyi vallomásából megállapítható, hogy Ivánka Kováccsal szemben bűnpártolást követett el. Csodálatos, hogy Ivánka ellen még nem indult meg a bűnvádi eljárás. A védő ezután rátér arra, hogy ezt az ügyet elvonták az egyedül illetékes bíróság és pedig az esküdtbirőság elől és nem fogadja el az ügyész azon kijelentését, amelyet a vádtanács előtt tett, hogy az anyag igen kényes és kedvesebb neki egy büntetőtanács, mint tizenkét laikus bíró. A vád az 1923. év előtti ügyekre a táblai vádtanács döntése szerint nem terjeszthető ki, az ügyésznek újból kérelmeznie kellett volna a képviselőháztól Tuka kiadatását, ami máig sem történt meg, ellenben az ügyész ur állandóan belekeverte Haoák óe más tanuk személyét a lő tárgy amihelyt Tukát a parlament kiadja. Érdekes az is, hogy Ivánka az egész esetet és mindazt, amit erről tudott, jelentette a rendőrségen, felsorolta az összes tanukat, de Kovácsot egyetlen szóval sem említett©, noha tudott Kovács szerepéről és Belánskyval még a feljelentés előtt egy iv papirosra kérdések és válaszok formájában íratta fel mindazt, amit tud, úgy hogy Ivánka volt tulajdonképpen a Tuka-ügy első vizsgálóbírója. Ezért tételezem fel azt, hogy Ivánka üzenetét a rend őrigazgat óság beleegyezésével továbbította Kovácsnak. Nem tudom feltételezni, hogy Ivánka, a nagy szlovák hazafi megbocsátott volna a magyar Kovácsnak. Miért nem kímélte és miért nem tett kivételt Ivánka a szlovák Jostiákkal? Az eset ugyanaz, mint Flachbarth esete. Az érdekelt tényezők jobbnak találták, ha az illető külföldön van és ezzel mutathassanak rá arra, hogy részes az ügyben. Kovács ilyenformán nem jöhetett el a főtárgyalásra és nem mondhatta Belánskynak, hogy nem kémirodáról tárgyalt vele, hanem provízióról. Ezután Ottlik védő áttér Mach Sándor szerepére. Mach a vád szerint kémkedés céljából szövetkezett. Ennek egyik támpontja a Beniák-féle levelezőlap, amit Beniák a tárgyaláson világosan megmagyarázott. A második támpont a Svec-féle bizalmas katonai parancs. Úrik Viktor, akitől Mach a titkos parancs másolatát kapta, beismerte, hogy ezt átadta Machnak. Úrik 1922-től 1924-ig katona volt Nyitrán. A katonai szakértők szerint az irat eredetije i6 eltűnt, mellékletével együtt, az iratot elküldték a gyalogezrednek is. Kérdem, miért ment volna Úrik az irat megszerzése végett a repülőezredhez, ha ezt a gyalogezred irodájában is megszerezhette. Nincs bebizonyitva, hogy Úrik az iratot eltulajdonította volna és hogy a melléklet is az ő kezén tűnt el. Mi ennek az iratnak a tartalma? Fizessen elő a Képes üéf-re Előfizetési ára Y* évre 36.— Km. Minden újságárusnál kapható Az, hogy Svec ezredes parancsot adott ki, hogy rádiótávirászat szolgálatában csak cseh nemzetiségű katonákat alkalmazzanak. A katonai szakértők ezt az esetet a mazuri és a marnei ütközetekkel hozták kapcsolatba, ahol a rádiótelegráfia siffrekulcsa az ellenfél kezébe került. Nagyon szép mindaz, amit a szakértők mondtak, de csak teória. Hogy az irat, amelynek másolata Machnál volt, katonai lenne* arról a katonai szakértők nem Érelmeszesedésnél csak a CSIZI-VIZ, Csizfíírdő XKEPGUHCCaDfCS győztek meg bennünket. Ha egy bizalmas par- rancs katonai titok lenne, akkor minden dolog katonai titok lehetne. A katonai szakértők azt mondták, hogy a másolat szövege nem egyezik az eredetivel, mert az eredetiben nem cseh nemzetiségű katonákról van szó, hanem csehszlovák katonákról. Ilyenformán elveszti jelentőségét az egész dolog, mert a csehszlovákiai német és magyar katona is csehszlovák katona. Van egy tanúvallomás, Sidor vallomása arról, hogy Mach, az állítólagos kém, sietett nyilvánosságra hozni ezt a katonai parancsot a Slo- vák egyik cikkében, bár Sidor a cikkhői óvatosságból kihagyta ezt a részt.. Mach ellen az a vád, hogy kémkedésre szövetkezett Tukával, Tukát ellenben nem vádolják ezzel és ez a vád csak Machra szól. Létezik-e egy egyoldalú szövetkezés? Mind a három vádlottat egyformán vádolják a kémkedéssel, de Tokánál hiányzik a rendtörvóny második paragrafusa második szakaszának fölöm! rése. vagyis a külföldi hatalmi tényezőkkel való összeköttetés. Mit jelent ez? Ez azt jelentené, hogy Tuka, a szlovenszkói magyar irredenta állítólagos főnöke, nem érintkezett volna külföldi tényezőkkel? Ezután Ottlik dr. védő kéri, hogy a tárgyalást csütörtök reggel kilenc órára halasszák el. A bíróság helyt ad a védő kérésének. Ottlik dr. holnap folytatja yédőbeszédót. „Mach ellen az a vád, hogy kémkedésre szövetkezett Tukával, Tukát ellenben nem vádolják ezzel" Létezik-e egyoldalú szövetkezés? — kérdi a bíróságtól Mach védőügyvédje — Ottlyk dr. is kétnapos védőbeszédet mond s mai beszédében tulyos deliktummal vádolja meg Ivánkát, a Tuka-pör spíritus rectorát
