Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-26 / 219. (2144.) szám
wai spyárairrsfgg ISI ©5«fai wat síárarimfe ©5«3al Vl" ^ 219 <2144)SZám C,tt*ÖrtÖlt 1929 szeptember 26 Előfizetési ár: évente 300, félévre 13Q negyedévre 76, havonta 26 Ki ; külföldre} évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. Egyea szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztői DZURÁNYl LÁSZLÓ FORGÁCfí GÉZA Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, 11. emelet Telefon: 30311 — Kiadó* hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Telefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha A nagy erőmérkízés előtt Az ein&k feloszlatta a nemzetgyűlés mindkét házát A szlovák néppárt Jelöli Tukát — Juriga és Témának „szláv néppárt" e3nien alapit pártat — ienes Prágában jelölteti magát Prága, szeptember 25. A közvéleményt kellő adagolásban előkészítették arra a lehetőségre, hogy a legújabb belpolitikai krízist nem sikerül majd áthidalná és igy a legközelebbi időben választásra kerül a sor; igy hát nem hat bombaképpen az a hiír, hogy a döntés megtörtént: és csütörtökön nyilvánosságra hozzák a köztársaság elnökének a dekrétumát, amely a nemzetgyűlésnek mind a két kamaráját feloszlatja és az uj választásokat egyidejűleg október 27-ne kiírja. Az 1925-től 1929 őszéig működött törvényhozód periódus három utolsó évében az úgynevezett polgári kormányzás jegyében állott, szemben az első nemzetgyűlés irányzatával, amely világnézetileg merőben ellentétes cseh és szlovák pártokat, agráriusokat, szocialistákat, katolikus néppártiakat egyesitett a nemzeti kormányzás jegyében. Mi kisebbségek a nemzeti kormányzás eszmekörében mozgó koalicióktől igazán nem várhattuk a kisebbségi kérdés becsületes megoldását, még csak előhaladást sem a komoly megoldás irányában. Marxista elveket való, nemzetközi jelszavakkal handabandiázó csehszlovák szociáldemokratáink készséges kulisszától oga tói voltak a nemzeti irányzatnak és szocialista érzelműk sohasem háborodott fel a kisebbségekkel szemben elkövetett igazságtalanságokra. Amikor a cseh szocialista és polgári tábor között az ellentét az agrárpárt túlhangsúlyozott követelései miatt kiegyenlíthető t lenné vált, a cseh nemzeti koalíció felborult é$ létrejött a cseh, német és szlovák polgári pártok koalíciója, amely az államraison szempontjából határozottan pluszt jelentett, mert a kormányzással szemben eddig intranzigens ellenzéki álláspontot elfoglaló szlovák néppártot és három német polgári pártot bevont az állaimkormányzás felelősségébe. Amikor ez a kormány működését megkezdte, ezen a helyen azt irtuk, hogy a vegyes nemzetiségű oolgári kormányt érdekes kísérletnek tartjuk, amely a kisebbségekre hasznos tanulságokkal fog járná, de nem hisszük, hogy a kormányzásnak a kisebbségekkel szemben gyakorolt módiján a német pártoknak a kormányban való részvétele kedvező változást tudna létrehozni. Amíg tehat az állam szempontjából a polgári kormány határozottan pluszt jelentett, mert a német kormánypártok olyan véderőjavaslatokat szavaztak meg, aminőket a cseh szocialista pártok esetleg visszautasítottak volna, addig kisebbségi szempontból ez a koalíció ás csupán negatívumot jelentett, amelynek bizonyos hátránya is mutatkozott a nemzetközi fórumokon, mert a kormányt támogató német pártök hatalmas argumentumot szolgáltattak Renes propagandájának, amely azt harsogta világgá, hogy Csehszlovákiában a kisebbségi kérdés meg van oldva, amennyiben a legjelentékenyebb kisebbségnek, a németségnek képviselői benn ülnek a. kormányban. Tény az, hogy a német kormánypártok semmit sem tudtak elérni és ennek a ténynek következményeit viselniük kell a mostani választási kampányban. Az országos keresztén yszccialista párt’és a magyar nemzeti párt mindvégig ellenzékben volt a polgári koaláiéval szem,ben, amely a ma,gyár nemzeti párttal folytatott tárgyalásaiban nem akarta aker,;dúlni azt a nemzeti programét, amelynek érvé nyesi tése nélkül magyar párt kormányt nem támogathat. A polgári korPrága, szeptember 25. Az illetékes tényezők végérvényesen elhatározták a nemzetgyűlés mindkét házának föloszlatását s a választásoknak október 27-ére való kiírását. A koalíció parlamenti nyolcas bizottsága tegnap esti ülésén Bradács elnök referált a politikai helyzetről s bejelentette, hogy a választásokat e napokban kiírják. Megindokolta a koalíció szétesésének tktóifc s azt a kívánságát fejezte ki, hogy a pártok fairül viselkedjenek egymással szemben a választási kampány alatt és különösen a személyi támadásoktól tartózkodjanak. A nyolcas bizottság ezután diszpozíciókat tett a nemzetgyűlés állandó bizottságának munkájára vonatkozólag. Az állandó bizottságnak a nemzetgyűlés kényszerszünete alatt a következő javaslatokat kell elintéznie: a lakáskérdést, a belföldön elő nem állított gépek és gépalkatrészek vámmentes behozataláról és a behozatali jegyrendszerről szóló törvények meghosszabbítását s végül az elemi károk esetén való állami segélyezésről szóló javaslatot. Az oszmicska ülésének végén Kramár köszönetét mondott Bradácsnak a koalíció központi szervének önfeláldozó és tárgyilagos vezetéséért. A házfeloszlatás főoka: a költségvetés bizonytalan sorsa Az optimisták az utolsó pillanatig abban reménykedtek, hogy a kormánypártok közt mégis sikerülni fog a megegyezés, azonban ez Hiányzás tehát kisebbségi szempontból aszal a tanulsággal múlik el felettünk, hogy belpolitikai fórumon a kisebbségi kérdés becsületes megoldását mindaddig nem várhatjuk, amíg a cseh pártok mentalitásában tovább él az uralkodó és a másodosztályú nemzetek közti megkülönböztetés. A polgári koalíció parlamentje sem tudta kibírni az alkotmánytörvényben előirányzott törvényhozói neriódus időtartamát, a hat esztendőt a képviselőház, a nyolc esztendőt peng a szenátus számára. A negyedik évben kimúlik ez a parlament anélkül, hogy a pol- rosirám jelentékeny feladatait, elsősorban a lakás problémáját, a nagy iskolareformot, a gazdasági krízis meg- -un tetősét és a többi hasonló jelentőségű problémát megoldotta volna. Megbukik a koalíció azért, amiért a nemzeti koalíciónak is szét kellett esnie. Akkor a szocialisták és agráriusok harca, most a néppárt és az agrárpárt hatalmi harca a közvetlen oka az akut válságnak. A polgári koalíciót azonban még egy tehertétel nyomta, a Hradzsin klikkjének egyre jobban érvényesülő befolyása, amely azt erediméa föltevés nem vált be. Tény, hogy Masaryk köztársasági elnök még néhány héttel ezelőtt olyképpen nyilatkozott, hogy a nemzetgyűlést nem szabad idő előtt föloszlatni, hanem hozzá kell szoktatni úgy a politikusokat, mint a választókat arra, hogy a nemzetgyűlés törvényes ciklusát be kell tartani. A közbejött belpolitikai események azonban a köztársasági elnököt is más elhatározásra bírták rá, mert % ke Jieió munkaképtelenné vált. A munkaképtelenséget nem Viskovszky kinevezése idézte elő, hanem ennek okai sokkal mélyrehatóbbak. Ha visszatekintünk az elmúlt hónapok eseményeire, utalnunk kell arra, hogy az agrárpárt és a cseh néppárt között a hatalomért való versengés megbénította a parlament munkáját. A cseh néppárt ezerszer szemére hányta az agrároknak telheíetlenségüket és állást foglalt az agrárok legújabb követelése, az elemi károk biztosítása ellen, melyet állami alap létesítésével akartak rendezni. Az államnak kétszázmilliós garanciaalapot kellett volna létesítenie és a garanciára még háromszázalékos kamatot is fizetnie. Az alappal a szakminiszter saját belátása szerint rendelkezhetne, de minthogy a földművelésügyi miniszter agrárpárti, teljes joggal tartott attól a cseh néppárt, hogy azt a&- alapot az agrárpárt saját céljaira használta volna föl. Miután az agráriusok ultimativ módon követelték az alap létesítését, a cseh néppárt a minisztertanácsban megvétózta az állami költségvetést. Azonban a költségvetés sorsa nemcsak a néppárt ellentállása folytán vált kétségessé. Senki sem tudta például azt sem, hogy a Tuka-itélet után milyen álláspontot foglal el nyezte, hogy a koalíció cseh pártjai a szocialista pártokkal szemben nem merték száz százalékban vállalni a polgári programot. Megbukott egy koalíció, amely vegyes nemzetiségű volt és semmit sem tett a kisebbségi kérdés megoldásának irányában és megbukott egy koalíció, amely polgári volt és nem tudta megvalósítani polgári programját A koalíciós pártok azonban továbbra is meg akarják tartani a hatalmat, amit szim- Ixólikusan fejezett ki az a tény, hogy az osz- micska tegnap elzarándokolt a Vencel-erek- lyékhez. Nem akarnak időt engedni ellenfeleiknek, nem akarták a választásokat későre halasztani, amikorra a szocialista pártok is fel tudnak készülni, tavaszra, amikor nagy a szegénység és nagyobb az elkeseredés is Jó aratás és Vencel-ünnepségi áj'tatos ham V” ' biztatja az agráriusokat és a néppártot. Rajta kell ütni tehát az ellenifeleken és ezért történt a hirtelen feloszlatás, ezért tűzték kj a választási terminust már október végére. A magyarság sorait azonban ez a rajtaütés nem bontja meg, nem erőt léniái el. Pár' jaink fel voltak készülve a közeli választás a költségvetéssel szemben a szlovák néppárt s azonkívül a német kormánypártok, amelyek tudatában voltak annak, hogy a parlament nem marad sokáig életben, nem akarták magukra vállalni azt a kockázatot, hogy épp a tavaszi választás előtt megszavazzák a nemzetvédelmi minisztérium nyolcvanmilliós többletkiadását, mert hiszen a német ellenzék a német kormánypártok ellen eddig is elsősorban a katonai javaslatok megszavazása miatt tudott eredményesen operálni a szudétanémet választókerületekben. Ha tehát Masaryk köztársasági elnök a nemzetgyűlés föloszlatása mellett döntött, úgy ennek oka elsősorban az, hogy a költségvetés sorsát veszélyeztetettnek látta. Még igy is kérdés, hogy kerül a költségvetés idejére tető alá. Abban az esetben, ha a többségi pártokra kedvezően ütne ki a választás és újabb többségbe tömörülnek, akkor a mostani kormány költségvetési előirányzata megkapja a szankciót. Ha azonban a többségi pártok közül egyesek erős veszteséggel kerülnének ki a választásokból és együttesen nem volna többségük, szükségessé válik újabb pártok fölvétele a kormánytöbbségbe, de ezek minden valószinüség szerint nem fogadnák el mai alakjában a büdzsét. Értesülésünk szerint a minisztériumok már most számolnak ezzel az eshetőséggel és az előirányzaton korrektúrákat eszközölnek, hogy a polgári többség összezsugorodása esetén is elfogadható költségvetési előirányzattal léphessenek az uj nemzetgyűlés elé. Nincsen kizárva az sem, hogy provizórikus költségvetéssel oldják meg a helyzetet, ha a választás után az uj többség megalakulására vonatkozó tárgyalások olyan lassan haladnának előre, hogy az uj nemzetgyűlést november közepére nem lehetne egybehívni. A nagy koalíció terve A választásokat még nem írták ki, a választók csak egy hónap múlva lépnek az urnák elé s igy a belpolitika jövő kialakulására nézve prognózist fölállítani nem lehet. A politikai lehel őségére és esélyeire és már megindult a célszerű munka, amely azt akarja ás azt fogja biztosítani, hogy a harmadik nemzetgyűlésen a magyarság éppen olyan erős, sőt erősebb képviseletet nyerjen, mint aminő képviselete volt a most feloszlatott parlamentben. Éppen tegnapi számunkban adtunk hirt arról a nagyjelentőségű tényről, hogy a magyarság pártjainak kiküldöttei megegyeztek a választási együttműködés kérdésében. Az a nagyszerű gondolat, amely már az első nemzetgyűlési választások előtt egységes listával akarta választásba vinni a magyar tömegeket, immár megvalósul. Szül lő Géza hétfői kassai beszédében az egész szlovenszkói és ruszinszkói magyarság leikéből beszélt, amikor megállapította, hogy eljött végre az ideje annak, hogy a testvérharcot a közös célú testvéri együttműködés váltsa föl é& hogy az erő pazarlást ökonomikus erőforrás gyűjtésével helyettesítsük. így az uj választási harc nem fogja szem beállítani a magyart a magyarral, hanem minden erőt egyesit a kisebbségi magyarság érdekeinek védelmére. Prága, szeptember 25. A köztársasági elnök Udrzal kormányelnökhöz a következő két leiratot küldte: „Kistapolcsány, 1929 szeptember 25. Kormányelnök nr! Az alkotmánytörvény 31. paragrafusa értelmében föloszlatom a képviselőházat. Udrzal, s. k. MASARYK, s. k,“ „Kistapolcsány, 1929 szeptember 25. Kormányelnök ur! Az alkotmánytörvény 31. paragrafusa értelmében föloszlatom a szenátust. Udrzal, s. k. MASARYK, s. k.“
