Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)

1929-09-26 / 219. (2144.) szám

wai spyárairrsfgg ISI ©5«fai wat síárarimfe ©5«3al Vl" ^ 219 <2144)SZám C,tt*ÖrtÖlt 1929 szeptember 26 Előfizetési ár: évente 300, félévre 13Q negyedévre 76, havonta 26 Ki ; külföldre} évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. Egyea szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztői DZURÁNYl LÁSZLÓ FORGÁCfí GÉZA Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, 11. emelet Telefon: 30311 — Kiadó* hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Te­lefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha A nagy erőmérkízés előtt Az ein&k feloszlatta a nemzetgyűlés mindkét házát A szlovák néppárt Jelöli Tukát — Juriga és Témának „szláv néppárt" e3nien alapit pártat — ienes Prágában jelölteti magát Prága, szeptember 25. A közvéleményt kellő adagolásban előké­szítették arra a lehetőségre, hogy a leg­újabb belpolitikai krízist nem sikerül majd áthidalná és igy a legközelebbi időben vá­lasztásra kerül a sor; igy hát nem hat bom­baképpen az a hiír, hogy a döntés megtörtént: és csütörtökön nyilvánosságra hozzák a köz­társaság elnökének a dekrétumát, amely a nemzetgyűlésnek mind a két kamaráját fel­oszlatja és az uj választásokat egyidejűleg október 27-ne kiírja. Az 1925-től 1929 őszéig működött törvény­hozód periódus három utolsó évében az úgy­nevezett polgári kormányzás jegyében állott, szemben az első nemzetgyűlés irányzatával, amely világnézetileg merőben ellentétes cseh és szlovák pártokat, agráriusokat, szo­cialistákat, katolikus néppártiakat egyesitett a nemzeti kormányzás jegyében. Mi kisebb­ségek a nemzeti kormányzás eszmekörében mozgó koalicióktől igazán nem várhattuk a kisebbségi kérdés becsületes megoldását, még csak előhaladást sem a komoly megol­dás irányában. Marxista elveket való, nem­zetközi jelszavakkal handabandiázó csehszlo­vák szociáldemokratáink készséges kulisszá­tól oga tói voltak a nemzeti irányzatnak és szocialista érzelműk sohasem háborodott fel a kisebbségekkel szemben elkövetett igaz­ságtalanságokra. Amikor a cseh szocialista és polgári tábor között az ellentét az agrár­párt túlhangsúlyozott követelései miatt ki­egyenlíthető t lenné vált, a cseh nemzeti koa­líció felborult é$ létrejött a cseh, német és szlovák polgári pártok koalíciója, amely az államraison szempontjából határozottan pluszt jelentett, mert a kormányzással szem­ben eddig intranzigens ellenzéki álláspontot elfoglaló szlovák néppártot és három német polgári pártot bevont az állaimkormányzás felelősségébe. Amikor ez a kormány működését meg­kezdte, ezen a helyen azt irtuk, hogy a ve­gyes nemzetiségű oolgári kormányt érdekes kísérletnek tartjuk, amely a kisebbségekre hasznos tanulságokkal fog járná, de nem hisszük, hogy a kormányzásnak a kisebbsé­gekkel szemben gyakorolt módiján a német pártoknak a kormányban való részvétele kedvező változást tudna létrehozni. Amíg te­hat az állam szempontjából a polgári kor­mány határozottan pluszt jelentett, mert a német kormánypártok olyan véderőjavasla­tokat szavaztak meg, aminőket a cseh szocia­lista pártok esetleg visszautasítottak volna, addig kisebbségi szempontból ez a koalíció ás csupán negatívumot jelentett, amelynek bizonyos hátránya is mutatkozott a nemzet­közi fórumokon, mert a kormányt támogató német pártök hatalmas argumentumot szol­gáltattak Renes propagandájának, amely azt harsogta világgá, hogy Csehszlovákiában a kisebbségi kérdés meg van oldva, amennyi­ben a legjelentékenyebb kisebbségnek, a né­metségnek képviselői benn ülnek a. kor­mányban. Tény az, hogy a német kormánypártok semmit sem tudtak elérni és ennek a tény­nek következményeit viselniük kell a mosta­ni választási kampányban. Az országos ke­resztén yszccialista párt’és a magyar nemzeti párt mindvégig ellenzékben volt a polgári koaláiéval szem,ben, amely a ma,gyár nem­zeti párttal folytatott tárgyalásaiban nem akarta aker,;dúlni azt a nemzeti programét, amelynek érvé nyesi tése nélkül magyar párt kormányt nem támogathat. A polgári kor­Prága, szeptember 25. Az illetékes tényezők végérvényesen elhatározták a nemzetgyűlés mindkét házának föloszlatását s a választások­nak október 27-ére való kiírását. A koalíció parlamenti nyolcas bizottsága tegnap esti ülé­sén Bradács elnök referált a politikai helyzet­ről s bejelentette, hogy a választásokat e na­pokban kiírják. Megindokolta a koalíció szét­esésének tktóifc s azt a kívánságát fejezte ki, hogy a pártok fairül viselkedjenek egymással szemben a választási kampány alatt és külö­nösen a személyi támadásoktól tartózkodja­nak. A nyolcas bizottság ezután diszpozíciókat tett a nemzetgyűlés állandó bizottságának munkájára vonatkozólag. Az állandó bizottságnak a nemzetgyűlés kényszerszünete alatt a következő javasla­tokat kell elintéznie: a lakáskérdést, a bel­földön elő nem állított gépek és gépalkat­részek vámmentes behozataláról és a beho­zatali jegyrendszerről szóló törvények meg­hosszabbítását s végül az elemi károk ese­tén való állami segélyezésről szóló javas­latot. Az oszmicska ülésének végén Kramár köszö­netét mondott Bradácsnak a koalíció központi szervének önfeláldozó és tárgyilagos vezeté­séért. A házfeloszlatás főoka: a költségvetés bizonytalan sorsa Az optimisták az utolsó pillanatig abban re­ménykedtek, hogy a kormánypártok közt mégis sikerülni fog a megegyezés, azonban ez Hiányzás tehát kisebbségi szempontból aszal a tanulsággal múlik el felettünk, hogy belpo­litikai fórumon a kisebbségi kérdés becsüle­tes megoldását mindaddig nem várhatjuk, amíg a cseh pártok mentalitásában tovább él az uralkodó és a másodosztályú nemzetek közti megkülönböztetés. A polgári koalíció parlamentje sem tudta kibírni az alkotmánytörvényben előirányzott törvényhozói neriódus időtartamát, a hat esztendőt a képviselőház, a nyolc esztendőt peng a szenátus számára. A negyedik évben kimúlik ez a parlament anélkül, hogy a pol- rosirám jelentékeny feladatait, elsősor­ban a lakás problémáját, a nagy iskolarefor­mot, a gazdasági krízis meg- -un tetősét és a többi hasonló jelentőségű problémát megol­dotta volna. Megbukik a koalíció azért, ami­ért a nemzeti koalíciónak is szét kellett es­nie. Akkor a szocialisták és agráriusok har­ca, most a néppárt és az agrárpárt hatalmi harca a közvetlen oka az akut válságnak. A polgári koalíciót azonban még egy tehertétel nyomta, a Hradzsin klikkjének egyre jobban érvényesülő befolyása, amely azt eredimé­a föltevés nem vált be. Tény, hogy Masaryk köztársasági elnök még néhány héttel ezelőtt olyképpen nyilatkozott, hogy a nemzetgyűlést nem szabad idő előtt föloszlatni, hanem hozzá kell szoktatni úgy a politikusokat, mint a vá­lasztókat arra, hogy a nemzetgyűlés törvényes ciklusát be kell tartani. A közbejött belpoliti­kai események azonban a köztársasági elnököt is más elhatározásra bírták rá, mert % ke Jieió munkaképtelenné vált. A munkaképtelenséget nem Viskovszky kinevezése idézte elő, hanem ennek okai sokkal mélyrehatóbbak. Ha vissza­tekintünk az elmúlt hónapok eseményeire, utalnunk kell arra, hogy az agrárpárt és a cseh néppárt között a hatalomért való versengés megbénította a parlament munkáját. A cseh néppárt ezerszer szemére hányta az agrárok­nak telheíetlenségüket és állást foglalt az ag­rárok legújabb követelése, az elemi károk biz­tosítása ellen, melyet állami alap létesítésével akartak rendezni. Az államnak kétszázmilliós garanciaalapot kellett volna létesítenie és a garanciára még háromszázalékos kamatot is fizetnie. Az alappal a szakminiszter saját be­látása szerint rendelkezhetne, de minthogy a földművelésügyi miniszter agrárpárti, teljes joggal tartott attól a cseh néppárt, hogy azt a&- alapot az agrárpárt saját céljaira használta volna föl. Miután az agráriusok ultimativ módon köve­telték az alap létesítését, a cseh néppárt a minisztertanácsban megvétózta az állami költ­ségvetést. Azonban a költségvetés sorsa nem­csak a néppárt ellentállása folytán vált kétsé­gessé. Senki sem tudta például azt sem, hogy a Tuka-itélet után milyen álláspontot foglal el nyezte, hogy a koalíció cseh pártjai a szocia­lista pártokkal szemben nem merték száz százalékban vállalni a polgári programot. Megbukott egy koalíció, amely vegyes nem­zetiségű volt és semmit sem tett a kisebbségi kérdés megoldásának irányában és megbu­kott egy koalíció, amely polgári volt és nem tudta megvalósítani polgári programját A koalíciós pártok azonban továbbra is meg akarják tartani a hatalmat, amit szim- Ixólikusan fejezett ki az a tény, hogy az osz- micska tegnap elzarándokolt a Vencel-erek- lyékhez. Nem akarnak időt engedni ellen­feleiknek, nem akarták a választásokat késő­re halasztani, amikorra a szocialista pártok is fel tudnak készülni, tavaszra, amikor nagy a szegénység és nagyobb az elkeseredés is Jó aratás és Vencel-ünnepségi áj'tatos ham V” ' biztatja az agráriusokat és a néppártot. Rajta kell ütni tehát az ellenifeleken és ezért történt a hirtelen feloszlatás, ezért tűzték kj a választási terminust már október végére. A magyarság sorait azonban ez a rajtaütés nem bontja meg, nem erőt léniái el. Pár' jaink fel voltak készülve a közeli választás a költségvetéssel szemben a szlovák néppárt s azonkívül a német kormánypártok, amelyek tudatában voltak annak, hogy a parlament nem marad sokáig életben, nem akarták ma­gukra vállalni azt a kockázatot, hogy épp a tavaszi választás előtt megszavazzák a nem­zetvédelmi minisztérium nyolcvanmilliós több­letkiadását, mert hiszen a német ellenzék a német kormánypártok ellen eddig is elsősorban a katonai javaslatok megszavazása miatt tu­dott eredményesen operálni a szudétanémet választókerületekben. Ha tehát Masaryk köztársasági elnök a nem­zetgyűlés föloszlatása mellett döntött, úgy ennek oka elsősorban az, hogy a költségve­tés sorsát veszélyeztetettnek látta. Még igy is kérdés, hogy kerül a költségvetés idejére tető alá. Abban az esetben, ha a több­ségi pártokra kedvezően ütne ki a választás és újabb többségbe tömörülnek, akkor a mos­tani kormány költségvetési előirányzata meg­kapja a szankciót. Ha azonban a többségi pár­tok közül egyesek erős veszteséggel kerülné­nek ki a választásokból és együttesen nem volna többségük, szükségessé válik újabb pár­tok fölvétele a kormánytöbbségbe, de ezek minden valószinüség szerint nem fogadnák el mai alakjában a büdzsét. Értesülésünk szerint a minisztériumok már most számolnak ezzel az eshetőséggel és az előirányzaton korrektúrákat eszközölnek, hogy a polgári többség összezsugorodása esetén is elfogadható költségvetési előirány­zattal léphessenek az uj nemzetgyűlés elé. Nincsen kizárva az sem, hogy provizórikus költségvetéssel oldják meg a helyzetet, ha a választás után az uj többség megalakulására vonatkozó tárgyalások olyan lassan haladná­nak előre, hogy az uj nemzetgyűlést november közepére nem lehetne egybehívni. A nagy koalíció terve A választásokat még nem írták ki, a válasz­tók csak egy hónap múlva lépnek az urnák elé s igy a belpolitika jövő kialakulására néz­ve prognózist fölállítani nem lehet. A politikai lehel őségére és esélyeire és már megindult a célszerű munka, amely azt akarja ás azt fogja biztosítani, hogy a harmadik nemzet­gyűlésen a magyarság éppen olyan erős, sőt erősebb képviseletet nyerjen, mint aminő képviselete volt a most feloszlatott parla­mentben. Éppen tegnapi számunkban adtunk hirt arról a nagyjelentőségű tényről, hogy a magyarság pártjainak kiküldöttei megegyez­tek a választási együttműködés kérdésében. Az a nagyszerű gondolat, amely már az első nemzetgyűlési választások előtt egységes lis­tával akarta választásba vinni a magyar tö­megeket, immár megvalósul. Szül lő Géza hétfői kassai beszédében az egész szlovensz­kói és ruszinszkói magyarság leikéből be­szélt, amikor megállapította, hogy eljött vég­re az ideje annak, hogy a testvérharcot a közös célú testvéri együttműködés váltsa föl é& hogy az erő pazarlást ökonomikus erőfor­rás gyűjtésével helyettesítsük. így az uj vá­lasztási harc nem fogja szem beállítani a ma­gyart a magyarral, hanem minden erőt egye­sit a kisebbségi magyarság érdekeinek vé­delmére. Prága, szeptember 25. A köztársasági elnök Udrzal kormányelnökhöz a következő két leiratot küldte: „Kistapolcsány, 1929 szeptember 25. Kormányelnök nr! Az alkotmánytörvény 31. paragrafusa értelmében föloszlatom a képviselőházat. Udrzal, s. k. MASARYK, s. k,“ „Kistapolcsány, 1929 szeptember 25. Kormányelnök ur! Az alkotmánytörvény 31. paragrafusa értelmében föloszlatom a szenátust. Udrzal, s. k. MASARYK, s. k.“

Next

/
Thumbnails
Contents