Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)

1929-09-25 / 218. (2143.) szám

6 1929 szeptember 25, szerda. Leleplezték az Ausztriába és Magyarországra átjáró kommunista futárok lundenburgi átcsempészőjét Esen a határszakaszon járt it Kuei Béla hetenként Cécsböl Prágába Szobrok írta: Eíhey Gyula Ezeréves járom meséjéről gyakran szól felénk az ének. Valamint az országúton haladó szekér jármába is kettesével fogják a mozgató erőt, úgy annak a bizonyos szlovák járomnak a má­sik fele ezer évig a magyar nyakába akaszko- dott. Együtt huztuk azt a történelem utjain és közös földön, együttesen öntözte a zöldelő me­zők fehér virágait a piros honfivér. Trencsén tornyait a vágvölgyi székelyek is­pánja, Zoboszló fia, Bogomér védte a tatár hor­dák ellen s IV. Béla király dicsérően említi a szlovák nevű vitézeket, kik páncél hijján csupán kabátban siettek a hon védelmére. Az a Szondy György, ki Drégely falai között vált rettenthetet­len oroszlánná, a Sucho családi nevet is viselte, nem kereste senki, hogy a hős testvérnek elő­dei honnan jöttek, merre mentek. A magyar ne­messég soraiban nemzetiségi különbséget nem is­mer a történelem igazságos mérlege. A törökvilágnak a mai Szloveiiszkő területén húzódó végházal körül együtt omlott az egyfor­mán forró magyar és szlovák vér, különösen ak­kor, midőn az alföldi magyar hajlékokat már fel­égette a pogány. Évszázados kultúra helyét si­vár pusztaság váltotta fel, mi elfogytunk — el­vesztünk, de .a távoli nyugat és észak vérünknek árán elkerülte ezt a keserves kálváriát. Prágá­ban a Hradsinon áll Kolozsvári Márton és György magyar mestereknek 1373-ban készült Szem György szobra. Ez a lovasemlék mindenkit figyel­meztet a magyar rónákon harcoló vitézek iránt való hálára, mert ha életüket nem áldozzák pro Rege et pro Patria, a muezzin éneke hallatszott volna odafent Európa szivében. A hosszú küzdelemben alig maradt magyar műemlék, bár előfordult, hogy a pusztító áradat­ban müveit lovagias törökök példát mutattak minden idők elvakult fiainak a szobrok megbe­csülésére. Evlia Cselebi török utazó 1660—1664 között Budán még megbámulta ugyancsak Szent Györgynek azt a pompás szobrát, hol a lovon ülő vitéz dárdáját a földön heverő sárkányra emeli. A vad pogánynak nem jutott eszébe összetörni a remek műalkotást azért, mert az ő felfogásával i ellenkező nézetek szülöttje. Mikor Szulejmán i szultán gházi 1526. szeptember 26-án a mohácsi vitézek hullahalmazán keresztül bevonult Buda várába, művészi bámulattal állott meg Szent György képmása előtt; leszállóit büszke arabs lováról, de nem azért, hogy kezet emeljen az élet­telenül pompázó műremekre. Leoldotta kasmír sálját, a pogány császár sajátkezüleg letakarta vele a keresztény szentet, hátrakiáltva katoná­inak: Ez a szobor szent, bántani ne merjétek! Ot­tan is állott az alkotás 1686. szeptember 2-ig, mi­dőn Buda visszavételekor a felrobbantott bástya törmelékei temették maguk alá a szultánnak hősi­esen harcoló jánicsáraival együtt, i Deliát nem mindenütt terem Szulejmán szultán gházi és ilyen fajtából ma sem találunk minden bokorban. Váguihely felett az óíurai völgyben ál­lott egy kis emlék ily felirattal: Koczurek _é6 Li- bersky csendőrök 1856. — Osztrák szolgálatban álló zsandárok voltak, kiket ezen a helyen lőtt agyon valami katonaszökevény. A magyar hon­védelmi minisztérium állandóan gondoztatta az ő emléküket, amiben igaza is volt, mert amily szép dolog a kötelesség hűséges teljesítése, éppen olyan illő annak megbecsülése. A jó Koczurek sohasem szolgálta a magyar államot és ha nevé­ről ítélhetünk, bölcsője sem ringott a Tisza mel­lett, mégis tisztelettel nézett haló poraira a ma­gyar katona. Mert hát a csendőr szintén katona azzal a különbséggel, hogy békében is állandó veszedelemben él. Úgy hallom, hogy ma már hi­ába keressük Koczurek és Libersky kőbe fara gott emlékezetét; nem kívánom kutatni, hogy kik ' és miért döntötték fel. A nagyvezekényi csatasikon egy bronz orosz­lán néz végig mélabusan a tájon. 1896-ban állí­tották annak a négy Esterházynak és a velük el­esett katonáknak emlékére, kik 1652. augusztus havában saját vérük árán szabadították ki a Nyitra-völgyében rabszijra fűzött — legnagyobb­részt nem magyar nemzetiségű — keresztény fog­lyokat. A hős kapitányok egyike csak 24 éves, a másik 26 éves volt s gondolkodás nélkül dobta kockára jólétben dúskáló ifjú életét, vasravert szegény embertársaiért. Sírjuk felett elhangzott a hálaima szlovákul és magyarul, a lakosság ma is tiszteli az 6 vérbefult emléküket. Ifjúkoromban nem messze innen Odescalchi Arthur herceggel, a jeles történetíróval találkoz­tam. More patrlo lóháton jöttünk, ö északról, én délről. A lenyugvó nap bearanyozta a Zobor te­tején álló milleniumi obeliszket; az öreg tudós lelke még a törökvilágban kalandozott, látta a vezekényi dombokon száguldó paripákat, a vére­sen porba hulló végbeli vitézeket, a hálaimát zengő szabaddá vált foglyokat. Midőn kezet szo­rított velem, a jelen időkbe térve a Zoborra mu­tatott ily szavakkal: Ha mindenkova emléket állítanának, ahol itten ezer év alatt őseink vére folyt, akkor nem lehet­ne szántani ebben a hazában. Az emlékoszlop ott a Zobor tetején közös síremléke mindazoknak, akik vérüket ontották vallás és nemzetiségi kü­lönbség nélkül ennek a földnek a védelmében ... Mindig eszembe jutnak snaval, ha megpillantom a derékon letörött zobori emléket és elgondolko­zom, hogy miért is van az, hogy más szemmel lát mindent a politika és másként a történetíró. Kőbe faragott régi emlékeink fogyatkoznak, a kö- (elességteljesités mártírjainak sírja azonban sza­porodik. Amint uírliantjukal Jzulejmán szultán gházi módjára fehér lepellel borítjuk, igy szólunk a jövő nemzedékhez: Kis kocsóid összelőve szé­pen imádkozzál értük édes gyermekem! Prága, szeptember 24. Az Ex prés jeleuti: A csehszlovák hatóságoknak igém gyakran nyugtalan napjuk van olyankor, amikor meg akarják oldaná azt a kérdést, hogy lobetsé- gee az, hogy Lundonburgban, azon a bolyén, ahol oly nagy számban van kéznél rendőr­ség, a nyomozó hatóságoknak úgyszólván az oma elől tűnnek el tucatjá­val illegális utón, útlevél és határellenőr­zés nélkül a kommunista párt emberei Prága és Becs, illetve Prága és Budapest közötti útjukon. Ezek legnagyobbrészt futárok, akik a bécsi központból jövet titokban lépik át a csehszlo­vák köztársaság határát. Tudósi tónknak si­kerül t kinyomoznia azt az összekötő kapcsot, amely a kommunista futárok útját meg­könnyíti és biztonságossá teszi. Ha egy ilyen kurír vagy a kominternből való kommunista vezető Magyarországra vagy Ausztriába utazik, legelőször Hodo­Olmibtz, szeptember 24. Az olmützi hadosz- tálybiróság tegnap zárt tárgyaláson egy kém­kedési esettel foglalkozott, melynek az az ér­dekessége, hogy szoros összefüggésben áll Falout volt kapitány bünperóvel. A vádlot­tak padján Franz Poisl, a 27. gyalogezred egyik katonája ült, akinek a neve szökési esete kapcsán már néhány hónappal ezelőtt merült fel. Poisl, aki Németországban Bolkenheim községben született, azonban Nedvas cseh­országi községben bir illetőségi joggal, a múlt nyáron elszökött olmützi csapat­testétől, ahol rendes katonai szolgálatát teljesítette, átkelt a német határon éspe­dig a vádirat szerint azzal a céllal, hogy egy idegen, hatalomnak adatokat szolgáltasson a csehszlovák hadsereg viszonyairól, A vizsgálat megállapítása szerint Piosl Glatz városban Goll biinügyi tisztviselőnek, aki a német birodalmi hirszezrő iroda szolgálatá­ban áll, beható információkat adott a cseh­szlovák hadsereg felszereléséről. Goll Poislt felszólította, hogy térjen vissza Csehszlová­Kassa, szeptember 24. (Kassai szerkesztő­ségünk telefon,jelentése.) A kassai városi po­litika immár tengeri kígyóvá vált ügyében hozott ismét döntést a város képviselőtestü­lete tegnap este tartott rendkívüli ülésén. A közgyűlésen a képviselőestület. majdnem va­lamennyi tagja jelen volt. Smrz elnöklő al­polgármester bejelentése után Rcdeky dr. re­ferens előterjesztette a tanács javaslatát a Korzó-mozi ügyében. A város még ez év már­ciusában elhatározta, hogy a színházi Druz- stvonak fogja bérbeadni a Korzó-mozit.. Az országos hivatal ekkor bizonyos kényszert al­kalmazott a képviselőtestületre, amelynek ha­tása alatt hozták meg ezt a közgyűlési hatá­rozatot. Az országos hivatal azonban később alaki okokból e®t a határozatot megsemmisí­tette. A referens előterjesztése után Murin kép­viselőtestületi tag figyel mezteti a közgyűlést, hogy a százezer koronás kikötött kauciót még mindeddig a városnak nem fizették le. Pausz keresztényszocialista városatya tart­hatatlannak tartja ez a rendszert. A pénzügyi bizottság tulrigorózuisan jár el minden eset­ben, amikor a város gazdasági ügyeiről van szó, ugyanakkor azt látjuk, hogy a közigaz­gatás felsőbb fóruma ellenintézkedéseivel azt a pohtíkát űzi, hogy amit a balkéz csinál, azt a jobbkéz visszacsinálja. Huncutság van min­den gyors elintézés mögött. kommunista lap szerkesztőségét látogatja meg. Ott Filip titkár kísérőt ad neki, aki Lunden- burgba vezeti M'klik cipészhez. Mikiik, aki egyben a lundenburgi városi tanácsnak a tagja, egy őrizetlen határszakaszon szemé­lyesen vezeti át az el iharsat a másik oldalra. A legérdekesebb a dologban a határőrség teljes tehetetlensége. A határőrség figyelmét még az is elkerülte, hogy az osztrák kom­munista ifjúság kongresszusának napján, me­lyet illegálisan hívtak össze, Mikiik egyszerre húsz személyt vezetett át a határon. Ugyanezen a helyen járt át Kun Béla is, aki csaknem minden héten ellátogatott Prágába a pártközpont ülé­seire. Ez az ut a kommunistákra nézve rendkívül értékes, mert a középeurópai kommunista központot összekapcsolja a prágai központ­tal. A rendőrség már régóta nyomoz ezután a titkos ut után, de ezideig eredmény nél­kül. kiába további adatok beszerzése végett. Poisl tavasszal vissza is tért és szabálysze­rűen lejelentkezet a 27.-ik gyalogezrednél. Senkinek sejtelme sem volt róla, hogy a meg­tért szökevény kémkedési üzelmekkel is fog­lalkozik s csak Falout kapitány esetének kivizsgálá­sa alkalmával jutottak a katonai hatóságok arra a jeltevésre, hogy Poisl is kémkedett. Egy verzió szerint bizonyos német birodalmi hatóság feltűnően érdeklődött Poisl iránt és kérdést intézett az irányban, hogy Poisl va­lóban a csehszlovák hadsereg kötelékében van-e. Az olmützi hadosztályhiróság zárt tárgya­láson foglalkozott a bünperrel, csupán az íté­letet hirdette ki hallgatóság előtt. Az ítélet szerint a bíróság Poislt katonai árulás bűntettében bűnösnek találta s ezért két évi és hét hó­napi súlyos börtönre ítélte. Poisl épp most tölti első öt hónapos bünte­tését, melyet a szökésért mértek ki rá. Az elitéit védője semmiségi panaszt jelentett be. Mig a város anyagi érdekeit szolgáló ügye­ket az országos hivatal nyolc hónapig he- vertet, addig ily ügyekben, ahol protekciót sejt az ember a dolgok háta mögött, két- hároin hónap alatt intézkedik. Kívánja, hogy a-z ilyen ügyekbe politikumot ne vigyenek és a városi közgyűlést mentesít­sék a politikai befolyás alól. Fleischmann Gyula dr. keresztény szocialista városatya sajnálatának ad kifejezést, hogy Muttnyánszky polgármester nincs jelen a kér­dés tárgyalásánál, holott a felelősség súlya ránehezedik, mivel a pártok tiltakozása elle­nére az adott kényszerhelyzetben ő exponálta leginkább magát. A pártok mindegyike annak­idején azt az álláspontot foglalta el, hogy a színházi druzstvo kérését helyezzék előtérbe. Miután kultúrintézményről van szó, nem volt tehát szükség arra, hogy kényszert alkalmaz­zanak. Már most tiltakozik az ellen, hogy az országos hiva­tal hasonló kényszert alkalmazzon bármi­lyen ügyben a képviselőtestülettel szemben, amellyel sérti autonóm jogait. Kevés ember van, akinek az országos hivatal eljárása gyanúsnak nem tetszene. Azt java­solja, hogy vagy szavazzák meg a druzstvo bérleti szerződését, vagy engedjék szabad út­jára a nyilvános árlejtést. Blanár Béla dr. magyar ueímzefipárti k'ép- víí&előtestüíeti tag jogi szempontból világítja meg a helyzetet. Az országos kójpviseilőbess­Elsőrendű kárpitos - bútort JŰGHn legolcsóbban készít ~PÍ l Llcszkovszky József, Prkha-Vrfiovlee H Horvmirova 50. Telefon: 529-26. " Függönyakasztás olcsón. Magyarul beazál tület jpgosuLt a képviselőtestületeik határo­zatait megváltoztatni, illetve megsemmisíteni, az országos hivatal csak pótlásokat vagy ki­egészítéseket rendelhet el. Minthogy ebben az esetben alaki hibák történtek, elsősorban az alaki hibák kiküszöböléséről kell beszél­ni. Szavaznunk kell tehát afölött, hogy fon­ta rt]uk-e a közgyűlés erre vonatkozó határo­zatát és csak ennek megtörténte után jutha­tunk el ahhoz a kérdéshez, hogy a nyilvános árlejtés mellett törünk-e pálcát. Murin, Rácz Gyula, Maxou, Pajor dr., Sel- mec, Herz dr. és Wirth Gyula felszólalásai után a közgyűlés 39 szavazttal 2 szavazat el­lenében föntiartotta régi határozatát, vagyis a Korso-mozi bérletét a színházi druzslvo- nak ítélte oda. Úgy értesülünk, hogy a határozatot újabb fel­lebbezés követi a Linbora-cél részéről, amely annyit jelent, hogy a közgyűlési határozattal korántsem ért véget a Korzó-mozi ügye. Gébé Péter jsispik felszentelte szülőfalujának. Kálitoknak templomát Kálnik, szeptember 24. Fényes egyházi ün­nepségnek színhelye volt vasárnap Kálnik, boregmegyei község. Ezen a napon szentelte fel az újonnan épült, méreteiben és kivitelé­ben impozáns templomot Gebe Péter, Mun- kács-egyházmegyei görögkatolikus püspök. A püspök Kálnik falunak szülötte s természetes ezért, hogy a falu jóelőre lázasan készülődött az ünnepélyre s a püspök fogadtatására. Renedikóc község határában lovasbandé- rium fogadta a püspököt, amely a püspöki fo­gat előtt lovagolt be azután Kálóikra. A püs­pök szülőfalujának határában diadalkapu fo­gadta a szeretett főpásztort. A kapu körül összegyűlt a község apraja-nagyja, az egysze­rű falusi emberek és az intelligencia teljes számban. Kocákó Péternek, a község birájá- nak üdvözlő beszéde után Brandecker Ferenc főjegyző üdvözölte a politikai község nevében a püspököt, majd Urbanek csendőrőrmester mondott üdvözlő szavakat, legutolsónak pedig a község lelkésze, Gojdics István köszöntötte íőpásztorát szívből jött keresetlen szavakkal. A lélekemelő hangulat magasztosságát nagy mértékben fokozta az ünneplőben megjelent iskolásgyermekek serege, akik közül az egyik a „Szüiőföldem“ cimü kedves költeményt sza­valta el, mélyen meghatva a megyéspüspö­köt. Az üdvözlések után a zenekar a pápai himnuszt intonálta s ennek hangjai mellett hajtatott a főpásztor a lelkészi lakásba. A templom szentelés a vasárnapi szentmise előtt történt. A szertartást a püspök nagyszá­mú papi segédlettel végezte. A káptalan ka- nonokjai: Karcüb Endre és Sztankai Gyula, Suba György dr. pápai prelátus és püspöki vikárius vezetésével asszisztáltak a püspök­nek s a szertartásnál még Msgr. Stojka Sán­dor püspöki titkár és több környékbeli pap is segédkezett. A templom szentel és után fényes pontifikális mise volt. A szentbeszédet ugyan­csak a püspök tartotta s leiekbe markoló sza­vakkal adott kifejezési nagy örömének, amely egész valóját eltölti, amikor szülőfalujában Istenhez méltó hajlékot szentel. A szertartások elvégezése után Gojdics Ist­ván lelkész otthonában ünnepi ebéd volt, amelyen első szónokként Suba György dr. pá­pai prelátus fejtette ki a mai ünnepség nagy- jelentőségét. Karoub Endre kanonok a vallá­sos nevelés szükségességét hangoztatta nagy­hatású beszédében s igen lendületes pohárkö­szöntőt tartott Sztankai kanonok és Stojka püspöki titkár is. A kálndki lélekemelő ünnepség felejthetet­len emléke marad a hívőknek, akiknek áldo­zatkészsége tette lehetővé a gyönyörű temp­lom fel építését. Rejtélyes gyilkosság áldozaté lett Caroi extrónörökös egyik bizalmasa Bukarest, szeptember 24. Serdici tartalé­kos kapitány, aki Károly volt trónörökös meghitt barátja és annakidején Odesszában esketésl tanúként szerepelt, amikor az. ex- trónörökös Labrino Zizivel házasságot kö­tött, most rejtélyes gyilkosság áldozata lett. A kapitányt Nagybecs kerek és Lohazica közt megölték, de a gyilkosság részletei még nem ismeretesek. Hir szerint Serdici kapitány a jugoszláv királynő levelét, vitte magával, amelyet árt akart adni a királynő édesanyjá­nak, Mária özvegy román királynőnek. Nem lehetetlen, hogy a merénylők ennek a levél­nek birtokába akartak jutni. 'Csehszlovákia eqyetlen szépirodalmi képes hetilapja a Képes Hét Gazdag tartalommal elenik me^j minden csütörtök5 Isiiét a Korzó-mozi ügyét tárgyalta Hassa város közgyűlése 1 mozi bérletét síiből a színházi tiruzstvénak ítélték ©ia ninba kell mennie, ahol a Slovácko cimü Kémkedésért lét is fii évre ítéltek egy efmiitzi szikevény lilééit, Ilii a Falout-esef kapcsán lepleztek Se Katonaszökevény, aki idegen országból visszatért és önként jelentkezik csapattesténél í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents