Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)

1929-09-22 / 216. (2141.) szám

I

1829 weptetmbar 22, vasárnap.

TRK<IM-MAGfe^R.-mRWí

15

i Installátor

Keletszlovenszkó első és legnagyobb kczpontifütés Ív vállalata, SCoSice, Hvieszdoszlav konit 18. Tel. 451

Megnyílt

a varázslók világkongresszusa

— Bomlás a nyitrai orth. zsidó hitközségben. Nyitrai tudósítónk jelenti: Több esetben foglalod koztunk a nyitrai Aohduth zsidó imaegyesület BÜ ügyével, amely úgyszólván nap-nap után foglalod koztatja a hatóságokat. Mint ismeretes* az ima- IB© egyesület épületét hatósági intézkedésekre hol séf lezárják, majd ismét kinyitják. Mint értesülünk, xr az achduthisták, hogy eleijét vegyék a folytonos ifid hatósági beavatkozásnak, elhatározták, hogy tel- s-r jesen uj zsidó hitközséget alapítanak Adás Izrael ’é'r néven és ebben a hitközségben fognak tömörülni

s a mostani orth. Zsidó hitközség vezetőségével aj} elégedetlen zsidók. Nyitrán — mint ismeretes, — xs3 ezenfelül van már egy hitközség, a zsidó kon- ng gres6zusi hitközség, s igy a jelek szerint most már Ad három zsidó hitközség lesz.

— Halál egy kendercsomó miatt. Lévai tu- ób dósitónk jelenti: Nagykő szmálynál a Garam- bcí bán kendert áztatott Sebő József podlussányi

gazdalegény. A viz sodra elkapott egy köteg od kendert, a legény utánavetette magát és a ;iv vizbo fűlt.

— Szerelmi dráma a rózsahegyi fonógyár kőről lóniájában. Rózsahegyről jelentik: A rózsahegyi

10I fonógyári kolóniában Blazsék Péter 20 éves mun■M kás revolverrel ötször rálőtt Runigel Emília 17

fvé éves cselédleányra, majd halántékon lőtte magát.

A A leány nyomban kiszenvedett, mig a fiatalembert sxf haldokolva szállították a kórházba. A véres szelői relrni tragédiát Blazeek Péter reménytelen szereljen me miatt követte el. A fiatalember állandóan fao ostromolta szerelmével a leányt, aki azonban elitre utasította őt. Tegnap este munkahelyén megvárat ta a leányt és ekkor követte el véres tettét.

— A besztercebányai Lőwy-likőrgyár tolvaj al- gjI kalmazottainak büntetése. Besztercebányai tudóira eitónlk jelenti: Annakidején nagy eltűnést keltett síi Besztercebányán, midőn a Lőwy Jóasef-féle likőrgyárban, amely pár év óta a Tátra Bánik tnlaj- ob dona, lopáson érték a gyári alkalmazottak egy

iao csoportját. Kiderült, hogy a társaság évek óta

ot rendszeresen dézsmálta az áruraktárt. A kerületi ricí bíróság tegnap ítélkezett a lopási bünperben és b a vádlottak közül Gajdos Andrást három havi, iH Púékor Máriát három havi, Urszinyi Máriát két bíI havi foglházbüntetésre itólte, de kivülök még több gyári alkalmazót kapott nyolc—ti® napi fogházad büntetést. Az illamftgyés® fellebbezett.

— Kéménden leégett egy gabonaraktár. Párká- nyi tudósítónk írja: Szerdán este ismeretlen oikbd ból tűz keletkezett Rothman Ánmin kémóndi ke- m reskedő magtárában. A reggelig tartó tűzvész el- rq pusztította a magtárt az abban felhalmozott sok m métermázsa gabonával s a szomszédos istállóval ge együtt. A kár meghaladja a 70.000 koronát .

xx A „Cigelka" jódon gyógy Tizekről. Idősebb korú orvosaink javarésze bizonyára még emlé- 9JÍ kend. fog egyetemi évei során a kathedráról CB gyakran hangoztatott de vizére: „Wenn mán nicht

>w weiss. wie wo, warum, verordnot mán Jodkalium". aá: És valósággal akkor ia, ma is, a jódkálium a aura nak tulajdonképpeni hatóanyaga: a JÓD volt az r a csodaszer, az a panace. mely a legkülönbözőbb fcd bántalmak ellen, a még oly rejtetten lappangó, jó- ol formán ki nem deríthető kóros elváltozások ellen 5[ jó hatással volt. „A jód jót tes*“! hangzott a jelszó. t3 Ez az oka annak, hogy mig a gyógyszerek zöme a ib divat szeszélyeinek vannak alávetve, — emlékezés zünk csak vissza a főfájás elleni szerekre, hol a

10 chinin hajdani uralmát fölváltotta az antipirin, m majd az aspirin, utóbb a pyramiden. — ezzel szénáid ben a jódkészitmények mai nap is dominálnak a

gyógyhatás terén. És ha joggal mosolygunk is sok íb ásványvíz nagyhangú hirdetésein, melyet tulaj- >i> donoea minden lehető és lehetetlen baj ellen mint 33 csalhatatlan panaceat magasztal, mégsinca jogunk iá kétkedéssel fogadni a jődo9 vizeknek tulajdonított ^ gyakorlatilag kipróbált, tapasztalatilag bevált sa szinte varázshatását a legkülönbözőbb betegségek [© ellen. Ki hitte volna vájjon, amíg csak Grossich

11 fiumei orvos meggyőzően kimutatta, hogy a jódií tinktura a leghatásosabb fertőtlenitő szer, úgy, íi hogy még a hasfalat is veszélytelenül megnyithat- x'l juk előző jódecsetelés után. A múlt századnak i9 egyik jóhirnevü vegyésze birokra akarván kelni b a természettel, pontosan vegyelemezte a bor Össze- >i tételét s azután művi utón, pontosan a nyert ada- >: tokát és adagokat fölhasználva bort gyártott De

a minő rettenetes izü és hatású kotyvalék volt ez a rr műbőr a természetes borhoz képest Ugyanez a tf helyzet, ha mesterséges és természetes tápanyagok á között párhuzamot vonunk, avagy ha a mesterséges A ásványvizeket összehasonlítjuk a természetesekkel. K Amint nem kell szakembernek lennie valakinek, J hogy belássa, miszerint bármely mesterséges ételei nél szívesebben veszi be és dolgozza föl a gyomor

pl. a rostélyost, vagy ropogósra sült kacsacombot r ugyanúgy nyilvánvaló, hogy a föld mélyében és i mébében, szóval a Teremtő Isten vegykonyhájá- í bán készült, tehát a Természet adta „Cigelkai"

[ jődos viz hatása biztosabb és cólhozvezetőbb. mint i a vegyi gyárakban fabrikált jódsó oldat. Egyéb- [ ként „minden Demosthenesnél szebben beszél a I tett“! Minden reklám mögött ugyebár önérdek. i sőt haszonleső szándék lappang; ezért szkeptikus ma a nagyközönség mindennemű reklámmal szemben. Ám szívleljék meg akkor a szentirás ezen szavait: „Mindeneket megpróbáljátok s ami jó, azt megtartsátok!" Rajta tehát, próbálja meg az, kinek baja van a gyomrával, meszesednek az erei, duzzadtak a mirigyei, golyvája van, nem tiszta a vére, krákog a gégéje, zihál a melle, hogy minő hatással lesz rá a „Cige!ka“ jődos gyógyvíz fogyasztása s tegyen azután a saját magán tapasztaltak alapján belátása szerint. A „CIGELKA" gyógyvizek megrendelhetők: „CIGELKA" jődos

gyógyforrások vállalatánál Csehv & Wacbter, Bardejov (Bértla), Szlovenszkó (CSR).

A delegátusok nagyrésze állati maszkban jelent meg

Marseille, szeptember 19. Pár nap előtt ült Össze a varázslók kongresszusa. A különös 'kongresszus tagjai a színes délfrancia nagyvárosba is uj színeket tudnak bele- vinni. Masetille festői uccái a világ különböző részeiből érkező varázslók, fakirok, illuzionisták különös ruházatától még festőibbekké váltak. Többszáz delegátus érkezett a kongresszusra a legfantasztikusabb öltözetekben, színes selyem ruhákban, amulettekkel díszítve és hatalmas turbánokkal a fejükön. Természetesen nagy számban veitek részt a kongresszuson európai varázslók is, akik részben megelégedtek a szerényebb polgári ruházattal.

Különös feltűnést keltettek azok a varázslók, akik a kongresszuson állati maszkokban jelentek meg.

Ilyen maszkokat használt a ,.Mágusok Szövetsége", melyet 50 tag képviselt a marséi lle-i kongresszuson.

A varázsló foglalkozásához szükséges a hit. Nem a varázsló hite önmagában, hanem az, hogy a közönség higyjen a varázslónak. Hogy ezt a hitet erősítsék, a varázslók kis zsákokat hordtak karjaik alatt — varázsló eszközeikkel, csont- darabokkal, tőrökkel, cinkezett kártyákkal, tűkkel és egyéb mágikus segédeszközökkel tele. A kongresszus ülésein, melyek a nyilvánosság előtt folytak le,

a sokszáz mágus ingyen produkálta magát a közönség előtt.

Sorban, egymás után léptek a pódiumra és mindenek a legcsodálatraméltóbb varázsmüvét produkálta. Egy indiai tibámádó például arra a kérdésre, hogy hogyhivják, májéból többméteres

lángot bocsátott ki, mely a csodálkozó nézők előtt Iángbetükbe formálódra adta az indiai varázsló nevét.

Egy hihetetlenül sovány kínai zsebkendőjével megtörölte az orrát és azután 50 libát ée óriási mennyiségű virágot húzott ki belőle. A kártya- művészek hallatlan tömegben szedtek ki kártyákat a nézők zsebéből A hit a mágusok hiva- tottságában a csodálatos mutatványok után nyilvánvalóan erősödött a marseillei közönség soraiban.

Csak a hoteltulajdonoeok nézték kételkedő szemekkel a mutatványokat és a legügyesebb francia detektiveket szerződtették annak ellenőrzésére, hogy nem

akad-e a csodálatos képességű mágusok között olyan is, aki a hotelekben idegenek tulajdonát varázsolja át a saját zsebeibe.

A marseillei szállodásoknak különben más nehézségeik is voltak a kongresszusra gyűlt varázslókkal. Nem tudták ugyanis elhelyezni a sok „módiu.m“-ot, amit magukkal hoztak. Nem az emberi médiumokkal volt baj, hanem az állati médiumokkal. Nyulakkal, disznókkal, kutyákkal, libákkal, tyúkokkal, galambokkal és más állatokkal Különösen sok libát hoztak a varázslók magukkal, ami arra enged következtetni, hogy a libának nagy szerepe lehet a mágiában. A marseillei szállodák azonban nincsenek berendezve ilyen vendégek fogadására s igy a kongresszus tagjainak elhelyezésénél a legnagyobb nehézségek merültek foL

SzmííÁzKimWKiMMmA.

VERBUM

Irta: BARKÓ ISTVÁN

A háború betegsége eliten egy szer van: részfcvenni benne. Baicllusawal szemben immunissá csak a keresztülélteég emlékei tesznek. Olyan igazán békepárti senki sem lőhet, mint egy katona. De a háború telki hatásai igazában csak addig tartanak, amig a benne résztvevők életben vannak. Utánuk megint ázol következnek, akik a militairiz- mussal kacérkodnak, mert ők az előző hábo- ra* nem „éwezték" át. Körforgás ez, mégpedig állandó; Békében élő civilekből harcias katonák, háborúban élő harcias katonákból békében élő háborúéi-enes c.v’tek. Távolabbi hatás azonban neheze a vo’na kikutatható. Azok, akik az imént vizsgáztak le a nehéz leckéből, meredt izemmel csodálkozva láthatják már maguk mellett felnőni azokat, akik most készülnek az esamenre, elég szorgalmasan. Kellemetlen látvány! Hiába minden ledüeetés, megmagyarázás, átborzongatás, aki nem szagolt bele, nem ismeri a szagát. Olyan ez. ami* nem is lehet elképzelni másképpen, csak az emlékezés valósága révén. Nincs emberi képesség a s 'hasem érzett szagot, vagy ízt kellően elképzelni. A hallomásból ismert, de át nem élt ucnuaiom sem késztet valóban komoly megrettenésre, elijedés- re. De bizonyos, hogy megközelítően sem akkorára, mint a megtapaszlalt borzalom a maga éles körvonalú valóságában.

Ellenkezőleg, furcsa vonása van az emberi természetnek: A lefestett borzasztóság a tapasztalatlan embert vonzani szokta. Régebben boldogan olvastuk az ifjúsági regény kalandos hősét miiképpen kerül a lakatlan szigetre, egy árva szál deszíkán miképpen élieziik bét és fél napig a tengeren, szomjia- zik akkora mennyiségű sóé viz súlyosbító köirü'liméuyei között, ül jótévágyu vadak által prezentált kényelmetlen pecsenyesütő tepsin, — — és más hasonlókat. De azért alig akad a lelkes olvasók között, aki ne vágyna átélni ezeket a nhnbusztermő szörnyűségeket. A gondolattal való barátkozás, az észszierütlen vággyal fütött szellemi kalandozás sokszor komoly ialapu lelki helyzetet teremthet ennél az ifjú olvasónál. Ha olvasmány képében nézzük, a háborúval sem állunk lényegesen másképpen, tekintve, hogy az olvasók nagyobb tömege tapasztalatlan. Borzaszt óság ezeket a háborús dolgokat hallani, de nem anvira az, hogy az ember tudHALTEHBERGER

Gyártelepek:

Budapest - KoSice Pie&aay

FEST - TISZTÍT - rtOS

Központi üzem címe;

Haltenberger Festagyár, Koáíce 2

ni se akarjon róluk, sót, Rorzasztósága valódi mértékéről pedig csak magam tudnék ■meggyőződni.

Kötelességéül állíthat juk a háborút jártak nemzedékéinek az emlékeztetős, a figyelmeztetés, a leirásban előlépő elrettentő sí e la datál és jóit teszünk, ha elismerjük az általuk müveit háborús irodalom komoly jelentőségéit. De a háborús irodalomról szólván, lassan elég lesa belőle. A kevés még jó, a sok már fölösleges. A fentiek elfogadásával tulajdonképpen ex sem szükséges

A háborús irodalom feltétüeniM abba az irodalmi szakiba, műfaji alosztályba tartozik, amely az erkölcsi itélett szigora törvényszéke előtt köteles igazolni magát. Ha valamiféle irásmii, akkor a háborús tárgyú az, amely nem célozhat som puszta szórakoztatást, sem nem szólhat a háború gondolata mellett, nem jöhet létre annak helyeslése jegyéiben és érdekéim. Egyfajta háborús irodalom van: a háborallenes. Ez igy eddig helyes. Ám azoknak, akik benne voltak a valóságban, nem igen van szükségük a könyv- élményre. Hogyan is léphetne még a nyomdokába is realitás dolgában a festmény a valóságnak? Akik pedig nem voltak benne, ezeknél bizony a hatás iránya nehezen megállapítható. Különösen ha nem a pillanatnyi benyomást, hanem a gondolkodásra formá- lőa-n ható állandóbb hatást nézzük.

Emlékszünk, hogy a háborús irodalom sorát néhány komisz film nyitotta meg. Olyanok nézték meg ezeket különös előszeretettel, akik nem ismerik a háborút. Fiatalemberek, akik minden időiben a legjobb árat hajlandók fizetni, ha hősök lehetnek. A viszonyok „rosszabbodtak", most meg kell elégedő iök, ha öt koronáért három órán keresztül a asöjjében lehetnek azok. Nők, akik mindenkor sziveden viselik az ápolónő kosztümjét, mert rutinnal és------engedjük meg, —•

— sokszor őszinte szívvel tudják sajnálni a sebesült férfit, öregek is megnézték, akik az elmúlt háborúban sem vehettek már részt s igy szívesen emlékeznek a hősi korszakra, amelynek elkésett, de annál lelkesebb szemlélői voltak. Megnézték azok is, akiknek jutott a háború csücskéből valami, irodákban, s a felmentés számtalan háboraalatti és mö- gött; dekungjában, de ez a részvalami sohasem mutatta nekik az egész borzalmasságát. Ezek mind meglehetős élvezettel nézték meg a gáztámadási a filmen, olvasták el az álló- hiarcot a sikerült könyvben. Ezeknek a háborútól kiméit embereknek meglehetős megelégedés látszott az arcukon a film, vagy a könyv elhagyása után. Láttunk olyat is, aki sugárzott. Melege lehetett, fűtőanyaga mibenléte'- nem kutatjuk.

Csak háborút járt férfiak ugrottak fel felizgulva, vagy dühösen, amikor az ismerős képek jöttek. Nekik egészen biztosan sokat jelent a tapintatlan emlékezés. — Unaim, —

mondotta egyikük ■— ha ezt a szót hallom,, hogy Verdun, még ma is zsibbadni kezd a balarcomtól a tarkómig. Két hétig feküdtem egy ember mellett, aki ütemesen mondta percenkint hatszor ezt a szólt. Elől megnyujtóttá: Veeeer ... és kis szünet után kurtán rá- dümmögte: dön. Hát én igazán nem tartok igényt erekre az irodalmi emlékezésekre.

Senki sem tart, aki ott volt. Tartsanak azok, akik nem voltak. De ismerve a tételt, amely sémin t sem tud, aki nem tapasztalt s amely szerint az emberi lény nem szeret tudatlan maradni, nem mernék túlságosan hinni a háborús irodalom erkölcsi jóhatásában Például félős, hogy annyira tetszik. A tapasztalatlanok idegrendszerén cámbalmo- zik anélkül, hogy az akkordok szörnyűségén volna a hangsúly. Tartani kell tőle, hogy azok számára lett hirtelen keresett cikk a lerajzolt. háború, akiknek nem állott módjukban közvetlenül megismerni. Most meghallhatják, hogy milyen szörnyű, de alapjában nem érzik át. Nem is érezhetik. A gránát tudomás szerint robban és füstöt csinál és öl, de a rajzban hangja és magja nincs. Úgy hiszem, hogy lefestésre nem veszi el a tapasztalatlanok kedvét örökre és végérvényesen tőle, mivel számukra csak a görögtüzi füst erejével 1 jelentkezik. Egy öreg katona szavai szerint: aki sok harcot olvas, még ha félénk is, utóbb harciassá válik. Nem egészen helytelen mondás. A békebeli katonának azért tesz jót, ha csaták leirásán csiszolódik. Talán mégsem kívánatos, hogy a békés polgár is ezt tegye, mégha a világháború utáni békétlen polgárról van is szó. Megesíbetik, ha még sok borzalmat olvasunk a háború borzalmait festő könyvekben, hogy azok képzeletünkben nem lesznek megközelítően sem akkorák, mint lehetnének. Könyveket irő, irodalmat csináló emberek sokszor elvitathatatlan jóakarattal,- félremagyarázhatatlan javitő szándékki sok dinden veszélyes dolgot leírtak már, de veszélyesebbet soha, mint most a csupasz háborús tárgyakat tárgyalók.

Ádám Gyula szobrász kassai kiállítása elé

, Munkács, szeptember 21.

(Saját tudósitónktól.) Két hír... Az egyik: Ádám Gyula szobrászművész munkáinak terjesztésére részvénytársaság alakult. A másik: Ádám Gyula szobrászművész október első napjaiban a kassai Astoriában kiállítást rendez...

S Munkácson megnéztem Ádám Gyula szobrait ...

Szobraiban sok az étet, sok az emberi és a hideg agyagból gyúrt, faragott szobrok sok melegséget, csodálatot tükröznek vissza. „Kenyérvágó paraszt" szobra visszaadja a magyar parasztnak a lelkét, az egész életét és azt a szent áhítatot, amikor ,ketté szeli az Isten kenyerét. „Hősök emléke" szobra meghatóan, fájdalmasan fogja meg az embert. Egy fáradt hős magányosul a határszéli kőnél és a szobor mindent elmond. Általában igen megkapó Ádám szobraiban a finom leegyszerűsítés. Beethoven reliefje és Jókai szobra határozottan értékes alkotások és soksok más szobor kerül majd most a széles nyilvánosság elé.

Ádám Gyula komoly tehetség és szobrain igazán látni, hogy tanulmányok nélkül, Istenadta igazi őstehetséggel fejlődött szobrászművész . #

★

Ádám Gyulának fejlődése szinte regénybe illően izgalmas.

Még 1921-ben történt, hogy Ádámot egy agent provokateur kémkedésért feljelentette. Ádámot letartóztatták és a kassai fogházban több hónapig volt vizsgálati fogoly. Ugylát- szik, soha sem lehet tudni, hogy mire jó a rossz, mert ennek a rabságnak köszönhető, hogy a kémkedéssel gyanúsított kishivatal- nok szobrásszá vedlett át... A kassai fogház „politikai cellájáéban a vizsgálati foglyok unatkozva és türelmetlenül várták a további sorsukat. Nem volt semmi szórakozásuk, egymás életét már kölcsönösen ismerték és hogy az egyhangúságot valamiképp lerázzák magukról, egyik fogoly felvetette az eszmét: jó lenne sakkozni. Amikor Ádám Gyula ezt meghallotta, a napi kenyéradagját ahelyett, hogy megette volna, sakkfigurák készítésére használta fel. A kenyérbelet összegyúrta és a sakkfigurák meglepő ügyességgel készültek el. Ettől kezdve a leleményes vizsgálati fogoly a kenyerét összegyűjtötte és abból különböző elképzelt figurákat próbált formálni. Ezek a próbálkozások kétfél9 eredménnyel jártak. Egyik az volt, hogy Ádám Gyula ellátása rosszabbodott, a fiatalember lefogyott, a másik pedig, hogy alig pár napi kísérletezés után sikerült neki egy női aktot formálni a kenyérbélből.

Ezt a munkáját megmutatta a fogolytársainak és ez lett Ádám Gyula első „szobrának" veszte, mert egy nagyon éhes fogolytársa éjszaka megette.

Közben Ádám Gyula ártatlansága kiderült, a vádat elejtették és szabadlábra helyezték. A lesoványodott fiatalember néhány kisebb kény ér modellel hagyta el a kassai fogházai