Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-22 / 216. (2141.) szám
10 1929 szeptember 22, vasárnap. 'J^<mMag^arhtr£sí» Kalandozás a Föld levegő-tengerében Az északi lény régiója — Földdelejesség és rádióhullámok ~ A Föld titokzatos villamos börtöniatas a Heaviside-réteg — Mágneses viharok ii. A légkör legpompásabb, iegkáprázatosabb jelenségeinek egyike az északi-fény. É titokzatos tünemény a norvégek fotogram-metrikus mérései szerint soh4 se ereszkedik 80 kilométernél lejebb E vizsgálatok kezdetekor 1913-ban mért 300 kilométeres maximális magasságot, mely gyönge naptevékenység (napfoltok, lángkitö- rések á Nap fölületén) idejére esett, messze fölülmúlták oly észak-sugarak, melyek — a földmágnesség különöskép erős zavarainál —- 1920-ban felnyúltak 1000 kilométernyi magasba is! Ma már a iparki fény színképének minden változatát, jól ismerik a fizikusok és a laboratóriumban is utánozzák. E laboratóriumi vizsgálatok felfedték, hogy a sarkvidéknek eleinte oly rejtélyes sugarai a nagy magasságok Üevegőrétegeinek vilfarmos fényléae. melyet a Napból a világűrbe hajított és 36 óra alatt földtávolba érkező negatív villamosság okoz. E fénylő kisülés színképelemzése azt is megmutatta, hogy még e többszáz kilométeres magasban i® ugyanazok a gázok szerpelnek mint a föld felületén, — tehát oxigén és nitrogén s hogy ezek ott fenn részben mikroszkopikusan kicsiny szilárddá fagyott kristályok formájában lebegnek. Ott tehát a hőmérséklet már 200 fokkal van a zérus alatt. A levegő ottani ritkaiságát a legjobb légszivattyúkkal sem lehet elérni. Villamoskörtéimk belsejében sokmil- íiárdszor ritkább a levegő, mint a normáik szabad térben. De ez a „légüres tér44 még mindig durván anyagi valami az északi-fény levegő- teréhez viszonyítva, mert ott — messze túl azon az azúr-kéken, amely nekünk az „égbolt44 , színét jelenti —- viszont újabb sokszáz-trillió-i szór ritkább a levegő, mint a villamos-körtékben. E magassági rétegek iránt az utóbbi években fokozott érdeklődés nyilvánul meg, mert nagy befolyással bírnak a rádióhullámok terjedésére Ez utóbbiak tudvalevőleg nem haladnak — mint például a fény — egyenes vonalban, hanem a föMfelület, görbületét követik. Heaviside és Kenelly a rövid hullámoknál föllépő jelenségekre alapozták föltevésüket egy nagy magasságban létező elektromosan-vezétő rétegről. Ennek a rétegnek a létezésére azonban jó- ‘ val annakeiőtte, hogy rádióhullámok suhan- 1 fcak a légben, már 1882-ben Stevart a föld- ‘ mágnességi mező nopi periodusu ingadozá- 1 saiból következett J Mert amíg az állandó mágnességi mező szék- j helye egészen a szillárd földbelsőben van, addig az ingadozások főrészének eredetét a földterület fölött kell keresnünk, mert függnek a 1 nap- és évszakoktól, vagyis az atmoszféra állapotától A legmagasabb légköri régiókban , úszó elektr- áramokról van itt szó, melyeknek ] erősségét és irányát a mágneses ingadozások- ^ ból ki lehet számítani. Ezeknek az áramrend- \ szereknek magyarázata azon az ismert tényen alapszik, hogy egy, a villamosságot vezető ] anyagban, mely mágneses mezőben mozog, vil- ] lamos folyam keletkezik. Ilyen vezetorétegeket i tételezett fel Stevart odafönn. E rétegiek a föld mágneses mezejében mozog- ] nak, I — mozgásuk főokai ama többnyire vízszintes j rezgések, melyek a légnyomás 24 órás ütemű < ingadozásaival függnek össze. Ez a jelenség hasonló a mi dinamógépeinkben történő áram- fejlesztéshez, amiért is az „atmoszférikus dina- ( méí{-nak nevezik. Maguk a rétegek a napsu- ; gárzás hatása alatt válnak vezetővé, ami többek között azt is megértenünk engedi, hogy ama magas légköri áramok a nyári félgömbön és nappal a legerősebbek. Ekkor a százezer , ampére-t is elérik, ami körülbelül egyenlő Éu- d a pest esti magánvilágiíásának áTamfóúvasz- tásával. A földmágnesség 24 órás ingadozásainak beható följegyz/íei sok érdekes következtetést tettek lehetővé. Például meggyőzően mutatják, hogy két főerő lengeti az egész levegötengert óriási hinta gyanánt naponta föl-le. Az egyik a napi höemelkedéeek és szülyedések, a másik a napnak és a holdnak vonzóereje, mely ép olyan ár—apályt idéz elő, mint az óceánoknál. A legalsó 110 kilométeres légré- tQgben — az „időjárás14 hazájában, a troposzférában még függőleges keveredési áramlatok — ezen tpl azonban a vízszintes mozgások az uralkodók. — A mágnesi ingadozások révén, az is kiderült, hogy a levegő elektromos vezetőképessége odafönn sok billiószor nagyobb mint idelenn. A diróttalan táviratozás kezdetbeni kilométer hosszú hullámainál még lehetséges volt az az értelmezés, hogy a távirás sugárzó ener-1 giája főkép a földfelület vezető rétegei mentén terjed tova. Az elmélet szerint ebben az esetben az egyenestől való elhajlás s tehát ezzel a hatótávolság annál kisebb, mennél rövidebb a hullámhossz. A rövid hullámokkal váratlanul elért óriási távolságok aztán ismét ráutaltak a, fönt említett magias-1 égik őri vezetőrétegekre és Heaviside alkalmazta azokat, elsőnek sikerrel az elméletben. A réteg magasságát Apleton és munkatársai rendszeres megfigyelésekkel állapították meg. Egy rádió-adó 400 méteres hullámait körülbelül 100 kilométer távolban különböző antennák kombinációjával fogták fel, miáltal a földMület mentén terjedő közvetlen hullámot a föntről érkező visszavert hullámtól elkülönítették. A visszaverő réteg magassága nyári éjszakákon 90—130 kilométer. Téli éjjeleken 300 kilométerre emelkedik fel, de amint a légkört napfény éri, a vezetőréteg alsó határa, ismét 100 kilométerre ereszkedik le. A nappali órák előre,haladásával a tulajdonképeni Heaviside-réteg alatt még egy ionizált (villamos) légtömeg keletkezik, mely azonban a hullámokat nem veri vissza, hjaueiü csak gyöngíti, a rádió-hangerő nappali gyöngüléseinek egyik oka. A rádióhullámokat — mint minden aefcherhullámzást — a mágneses tér befolyásolja, így a földmágnesség mezője is. A rádió-hallgatók réme, az úgynevezett fading, a hangerőnek teljes némaságig való legyöngülése és lassú ujra- visszatérése ugyancsak alighanem a földmág- nességmező ingadozásainak következménye. Mert ilyen igen szabályos mágneses ingadozásokat 1—2 percnyi lengéstartammal nagyon gyakran jegyeznék föl. Ezeket is —« csak úgy, mint a napi periódusokat — a legmagasabb régiók ingadozásai okozzák. Egészen más jelleggel, mint a szabályos napi ingadozások, bírnak azonban a heves fölmág- nességi viharok. Ezek, meg az északi fény is szintén a legmagasabb létgrétegek villamos áramaival függnek össze, de olyanokkal, melyeket nagyobb napfoltok és naplángok kisé- rőjeképen a központi égitestből elrohanó villamos töltésű testecskék okoznak.. E mágneses viharok elmélete még nincsen kidolgozva. — Annyi biztos, hogy a Napból érkező részecskéket az ő villamos töltésük miatt a föld mágneses mezeje egyenes pályájuktól eltéríti, úgy, hogy a föld légkörében bizonyos megkülönböztetett helyeken lépnek be, — e helyek a sarki fény zónái, a föld északi — és déli pólusai, mélyek egyúttal a delejes sarkok is. Csak a legerősebb delejes zavarok alkalmával gyulánk ki az északi fény zöldes csóvái alacsonyabb szélességi fokok fölött Is, — mint például 1921-ben, amikor egy kutató Sa.moá-ban, alig 1500 kilométernyire az egyenlítőtől, egy heves mágneses viharnál sarki fényt látott lángolni az égen, melynek legalább a 30-ik szélességi fokon kellett a zenitben lennie, még ha 1000 kilométernyi szélsőséges magasságot tételezett is fel. Érthető, ha ilyenkor a dróttalan közlekedés s meg van zavarva. De a dróttahan technika légköri zavarainak44 legnagyobb része — azok például, amely a rádió- készülékekben különösen nyáron oly kellemetlenek — nem e magasságokból jönnek, hanem a troposzférából, a légkörnek közvetlen fölöttünk elterülő rétegéből, ahol az „időjárás44 jelenségei zajlanak le. Lényegében dörzsvilLa- nyosság keletkezése és kisülése az, amit — nér ha gépfegyverropogás-szarüen — hallunk. A különböző hőfokú légrótegek és felhők sulódá- sai játsszák itt a főszerepet. A föld atmoszférájáról való mai képünk lényegesen különbözik attól, amely még néhány évvel ezelőtt volt az uralkodó. A fölső határok egyenletes hidrogén-légköre .helyett ma uj jelszók: ozon, anomális hangterjedés, északi- rény-szihkép, Heaviside-réteg kerülnek előtérbe és valószínűleg ismereteink nagyszerű növekedése várható itt a közeljövőben. Különösen a mkétn-kísérletek elé nézhetünk a legnagyobb várakozással. Neubaner Frigyes. Gtosszák a mintavásárról Prágai Messepaiast á la Amerika Egy nagy épület, rengeteg por, rengeteg ember, Hit, szemét, lökdösődés és minden második lépésnél kóstoltatnak velem valamit — likőrt, feketét, cipőpasztái, szájvizet — így élt bennem a mánta- vásár utolsó képe s nem kis averzióval gondoltam arra, hogy el kell menni a Messére, ahol bemutatják mindazt, amit iparban, kereskedelemben, technikában 1929-ben produkáltak. A prágai Messepaiast ezidén készült el. Meghökkenve állsz meg előtte, olyan hatalmas, gigantikus, imponáló és szédületes. Néhány amerikai bámulja éppen és magyaráz- gatja azzal a jólismert informáltsággal, amit csakis dollárvalutájü emberek engedhetnek meg maguknak, hogy ez már tiszta amerikai stílus és tempóban is az Újvilág, all right! Hallgatod csendesen és észrevétlenül kihúzod a melled, mondhatnám a tudat alatt, ha teljesen korszerű akarnék lenni és bemutatnám szellemben is, amit 1929-ben produkáltak. De tényleg olyan a Messepaiast, mint egy tekintélyes, mérhetetlen gazdagságú rokon, akit úgy tisztelnek, hogy a nevét is csak nagybetűvel mérjük kiejteni, de néha mégis kedvünk támad meg- cirógatni az arcát. Ez a hasonlat Isten bizony nem erőszakolt: a Messepaiast monumentális kőkolosszus, mintha egy tömbből lenne faragva és mégsem nyomasztó hatású, sőt tele van derüveL, életkedvvel mintha azt mondaná: — Minden megközelíthető és elérhető Fiam, az ón kilenc emeletem 6em jelenti a Mennyországot Ezt csak malterból építették. Bent az épületben gyönyörű rend, beosztásban is friss, tágas csarnok, hallhatod a saját hangodat s ez bátorságot ad és titokban szerétnél valakit magad mellé, akit kioktathatsz. Olyan erősnek tűnik fe] az ember cérmahangooskája egy ilyen helyen. Sőt a mondanivalója is. Már kilómétereket megyek lépcsőben és szakmában, sehol egy pohár feketekávé (speciális készítési mód), sehol egy állott, langyos likőröcske (elsőrangú saját készítmény 1) — micsoda rend! Fejcsóválva gondolom: Nem szabad azért ennyire kopirozni Amerikát, több önállóságot! 0 ' Lengenek a zászlók A legmeghatóbb az a sok zászló- Fent a kilencedik emelet terraszán lengenék egymás mellett szép sorjában. (A genfi konferencián nem lehettek ily szépen szortírozva együtt). Az összes államok képviselve vannak, a munka internacionális, mint tudod. Egyformán felsebzi a kezedet a lírai Flőrepcban. vagy a törtető kis cseh gyárvárosokban. A lobogókat fel kell tűzni. Mert kétséges, hogy a világon mi' maradandó. Divat, feledés, ,,tulfej!ődés<' minden. És revízió. Máról-holnapra filozófiai tételek malinak széjjel, emberek kopnak el, glóriák fakulnak és ami előző percben diadalt és lángészt jelentett, — ma bukás és beteg dogeneráltéiág. Mi örök? A vastrave.rzek, a kő, a gép. Amit a Természetből ki verejtékeznek előbb csákánnyal, aztán raffinált szerszámokkal és ide hordják: traktorok, autók, repülőgépek, — arat, száguld, repül és megmarad- A munka örökérvényű produkciója előtt hajoljatok meg zászlók, hajoljatok meg emberek, akik a zászlórúd tövében uzsonnáztok vasárnapé élutánFigyeljetek csak: nem bot és rongy, ami leng előttetek, hanem — zászló, a Ti dicsőségetekre, most Benneteket jelent. Népek hadjáratát az anyag ellen, amit. zsákmányul ejtettek, meghódítottak. A legszebb harc, ami folyik. Mindig megújuló és örök. Valamit a bécsi divatkiálliiásrdl A Hofburgban, a Rotundén varrnak a női divat- pavillonok. Különösen selyemben páratlanul szépet nyújtanak. „Ez 6emmi“, mondják a tulajdonosok — az igazi szép dolgokat nem is hozzák a Kiállításra, ezidén leginkább a Balkán részére dolgoznak s ezért csak mutatós dolgokat állítanak ki. — Bitté, — azzal már nyubják is a cégkártyát — legyen szerencsém az üzletben, a Kárntner- etrassén. Mi ez? trükk ügyes üzleti fogós a szópasszony kokptteriája, aki osak sejtet és nem mutat? Az idegen felcsigázva szorongatja átizzadt kezében a címet és rohan a rejtekhelyre, ahol az ő nyugati Ízlésének hódolnak. Tweed természetesen erősen megy. S Becsben ami megy, száz százalékosan megy. Itt mindenki görcsös szövésű Tweedben szaladgál, uniformizá- lódík az egész uoea, barnán hullámzik a sok Tweed a tnasamődlányokon é^nugy, mint a belvárosi szalónok megtapsolt modelljein. Selyemben egy uj árnyalatot favorizálnak, a Dbáliát: lila, nem nagyon előnyös, de kirakatban üdén hat. (Ja, ha üveg mögött viselnék a nők!) Georgettbeu és Romámban nagy mennyiséget fogyasztanak a bécsiek, próbálják a moiréet is forszírozni, de dacára a kétéves szerelemnek, amivel szalónok, színpadok, kiállítások ostromolják ezt az anyagot — meglehetősen exkluzívnak mutatkozik. (Récében sem lehet minden és mindenki gemütliőh.) Estélyre virágos taffetokát hordanak, — ebhez nagyon sokszor majdnem annyi illuzói kell, mint anyag, pedig erősen gloknisak a ruhák. Az illúzióról jut eszembe az a két nő a selyem6á.tor előtt Nézték az anyagokat. Aztán egymást. Tetőt öl- ja lpig. Tour-retour. Milyen jól nézel ki Drágám, — mondja a tavalyi teveszőr kabátos a Chanel-Tweednok. És sürgősen gondolkozni kezd: honnan telik ennek mindenre? A férje fixfíz?téses, legalábbis nekem mondta, mikor megkívántam a szélbuodát. tőle. A tavalyi teveszőrös ráncolja a homlokát. Oszt- szoroz. Aztán aggresszlven nézi a selymeket, fitymálva, mintha meg akarná venni. Fő a tisztesség — gondolja rezignáltan és bepúderozza a ki rakat-ablakban' az orrát, hogy jobban mutasson az 5 schillinges Bobby a fojénB. Palotai Boris. Beteg ? Szívbajos, k öszvénye vagy ixikorbaja van? Akkor csak P o dé- b r a dyb a fog jönnL Tegye a következőket: 1. Orvosától kérjen kísérőlevelet a betegvizsgáló és gyógyintézet orvosaihoz, akik a kúra befejeztével instrukciókat adnak a további kezelésre. 2. Lakásról nem kell gondoskodnia. A megérkezésekor azonnal forduljon a pályaudvaron levő la- káskozvetito és információ irodához, amely gondoskodik Önről. 3. Elutazása előtt igazoltassa a pályaudvaron, hogy Podébradyba váltott jegyet, ezzel jogot szerez 50%-os kedvezményre a visszautazásnál. $ Magyar prospektust készséggel küld a | fürdőigazgatóság, PODÉBRADY. Művészemberek kellemes mellékloglathozása Hogy a színészek és filmszínészek ma már nem álmodozó és ábrándozó lények, azt mindenki tudja. A modern színész komoly és rendes üzletember. Amikor a gázsik meghatározásáról van szó, akkor oly alaposan, annyi kereskedői ügyességgel és tudással képviselik álláspontjukat, hogy a szinigazgatóknak igen nehéz helyzetük van velük szemben. Mig azonban a.z európai filmszínészek megelégszenek azzal, hogy művészi munkájukból és tehetségükből komoly hasznot húzzanak,* addig legújabban néhány amerikai filmsztár arra szánta magát, hogy szabad idejében mellékfoglalko-’ zásokat keres, amelyek igen szép mellékjövedelmeket hoznak. így például John ’Gilbert Hollywoodban nagyszabású telekspekulációkba fogott. Nemcsak -saját gyönyörű házának értéke növekedik napról-uapra. bauem csöndes társ a nagy művész néhány ingatlanforgalmi részvénytársaságnál és ezzel rövid iö alatt igen szép va-- gyont szerzett. Kari Dane, a Metró Goldwyn kitűnő kémikusa, tyukfarmot rendezett be. Miután pedig a szárnyasételek igen nagy népszerűségnek örvendenek Amerikában, Kari Dane havonta igen szép összeget könyvelhet el magának, mint mellékfoglalkozást- A pompás üzleti gon- dolkozásu művész azonban ezzel nem elégedett meg. Miután ö maga is aviatikus és nagyszerűen érti a repülőgép szerkezetét, tőkéjének nagyrészét egy repülőgépgyárba fektette be. Ramon Novarro, a romantikus filmhős, magánéletében igen práktikus üzletember, aki számos mexikói üzleti vállalatban társ és állítólag igen nagy jövedelmekre tett innen szert. Bessie Lőve, aki a vásznon oly finom és mimózaszerü, a valóságban nagyon ötletes és ügyes üzletasszony. Kaliforniában nagy tejgazdasága van, amely majdnem annyit hoz neki, mint a filmszínészet. Egészen prózai mellékfoglalkozást keresett, magának Lón Chaney, a nagyszerű karakterszínész, aki fiával együtt hatalmas bádogos- műhelyt rendezett be és szintén nagyon meg van elégedve mellékfoglalkozásának jövedelmével. Leghumorosabb George K. Arthurnak, a vidám kémikusnak a mellékfoglalkozása. Természetesen ő is telekspekuláns, de azonkívül gyarmatárunagykereskedése van., azonkívül finanszíroz Hollywoodban egy szépségápolószalont. Renée Adorée a mellékfoglalkozásához hazulról hozta az ötletet, amennyiben francia vendéglőt rendezett be Hollywoodban és mint ennek tulajdonosnője, igen nagy népszerűségnek örvend. Végül Mary Pickford, aki igen szép helyet vívott ki magának a filmművészet terén, ugyancsak tekintélyes helyet foglal el az amerikai pénzügyi életben is, amennyiben számos kaliforniai bank főrészvényese. Gázolás után At autós: Fáj valami? Az elgázolt: Még nem tudom. Megkérdem az ügyvédemtől . . . (Ric et Rác.)
