Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)

1929-09-18 / 212. (2137.) szám

Megkezdődött a második raiitai zóna kiürítése Hz angsigk elhagyták Wieshadent — A rajnai bizottság ICobleazből — Wiesbadenbe kerül — 10.000 francia katona utrakászen — I SiilÉto Egyezség halálára (sp.) Prága, szeptember 17. Nem kell Jeanne d‘Arcig visszamenni a. tör­ténelemben, ha az1'ember olyan időszakot ke­res, amelyben Anglia és Franciaország gyűlöl­ték egymást. Az öregebb Pitt még életét tette föl arra, hogy Napóleont elsodorja és a kor­zikai összerezzent a haragtól, ha egy udva­ronc Anglia nevét említette. Duma-s pere mus­kétásai ugy hadakoztak az ismeretlen angol ügynökökkel, mint a dolgok külszíne mögött lappangó ti'uKCs és örök gonosszal, s a francia iskolásgyermek ma is a legzordabb háborús kedvvel énekli a „Marborougk s‘en va-t-en gucrre" dahamát. A változás akkor következett be. amikor Hetedik Edwnr;, a legzsonglőrebb angol ki­rály, Oscar Wilde idejének méltó reprezentán­sa, egyre fejlődő mondáin allűrökkel kezdett Párisba járni és a francia nép őszinte örömére népszerű figura lett a Kue Sí. Martinban és az Elyséen egyaránt. Bainville, a francia nacionalizmus nagy tör­ténetírója, a kontinentális angol politika ten­gelyét Flandria birtoklásában látja. Amely európai nagyhatalom ráteszi kezét Flandriára (a mai Be giu.ura ee Hollandiára), annak meg­gyűlik a baja Londonnal. Nem csoda: Flandria a brit szigetek térmé <zeies kapuja, macska- ugrásnyira fekszik a keleti grófságoktól, s ha komoly erő táb< rozik OstendebcD, vagy Vlis- singenbep, egyetlen angol sem hajthatja biz­tonságban álomra fejét. Valamikor Spanyolor­szág hódította meg a flammandokat — Anglia összetörte az armadát. Később Németalföld önmaga erejéből lett naggyá — a brit haderő évtizedes harcban megalázta Ruyteer admirá­list. XIV. Lajos óta a francia befolyás erősö­dött — London nem nyugodott, aroig évszáza­dos harcban semleges kis országokká nem da­rabolta Németalföldet, ahonnét nem fenyeget­hette többé veszedelem. Csak a német császárság megkovácsolása után ^keletkezett uj vaspánt Flandria körül, készen arra, hogy bármely pillanatban magá­hoz kaparintsa a gazdag vidéket és vele a kontinens hegemóniáját. Mi sem volt egysze­rűbb, mint hogy Anglia a bevált régi recept szerint cselekedjék: szövetkezett a kontinens időközben veszélytelenné vált hatalmasságá­val, Franciaországgal, természetes vetélkedés­ben élt a legerősebbel. Az erő túlsúlya ezzel nyomban Británnia oldalára billent. Ezt a szövetkezést, VII. Edwárd mestermü­vét, az angol tradició egyik legkövetkezete­sebb alkotását, a nagy Abroncsot, nevezték Entente Cordialenak, a Szívélyes Egyezség­nek, bár kétségtelen, hpgy nem annyira a szí­vélyesség diktálta, mint inkább az észszertiség. De tagadhatatlan, hogy Edwárd ügyessége folytán szívélyes is lett, már csak a konstruk­tivizmus modern jelszava folytán is, mely ki­mondja, hogy mindaz, ami praktikus, egyúttal szép, jó és szívélyes is. A franciák elfelejtet­ték Jeanne d‘Arcot, Marborought, Pittet s keblükre ölelték a Párisba megtért Albiont. ' Az angol—francia kordialitás, megtette kö­telességét: hisztérikus háborús készülődésbe sodorta a fiatal és diplomáciailag tapasztalat­lan német birodalmat, meggondolatlan lépé­sekre ragadtatta., kitört a világháború — és Flandria fölszabadult. Ámde az angol diadal ez egyszer rövid ideig tartott: Flandriában nem Anglia, hanem az újra elsőrendű kontinentális hatalommá vált Franciaország befolyása nőtt meg. 1925-ben Franciaország és Belgium jóformán egyetlen hatalommá olvadt össze (innen Hollandia ide- i gessége, mely az utrechti dokumentumok fúr- < osa eseténél teljes vehemenciával kitört). Bri- 1 tánnia kapujában ismét idegen lett az ur s az 1 entente cordiále elvesztette eddigi létjogosult- ; flágát. Mégis: a szívélyesség mindaddig meg- ' maradt, amíg a konzervatív kormány folytatni f igyekezett Disraeli világhatalmi politikáját s i műn gondolt kontinentális defenzívára. A to- ; ryk urak és lovagok voltak, akik nem törőd- ; tok épségükkel, csak hatalmukkal. Ok más ( világbirodalmakkal vitáztak, a Szovjettel^ Kí­nával, Amerikával s úgy vélték, Franciaor- ; Paris, szeptember 17. A francia hadügy­minisztérium az elmúlt hét szombatján megadta a szükséges utasításokat a rajnai hadseregnek az úgynevezett koblenzi vagy második zóna kiürítéséihez. A francia csa­patok elvonulása szeptember 20-án kezdő­dik és november 1-én ér véget. Körülbelül tizezerfőnyi francia katona vonul ki a né­met területről. A koblenzi zóna kiürítésére való tekintettel, mint az uj félhivatalos francia kommüniké jelenti, a szövetségközi rajnai bizottság kénytelen volt Koblenzet elhagyni s uj székhelye a rajnai megszál­lás végéig Wiesbaden lesz. Wiesbaden 1930 január elsejétől az egyetlen jobb parti város, amely idegen katonaságot kénytelen falai között tűrni. A Rajna jobboldalán mindenesetre csupán rendkívül kisszámú sereg marad s Wiesbadenben mindössze egy század francia katonaság lóg állomá­sozni, azaz csupán annyi, amennyi elegen­dő az őrségi és ordonáncszolgálat teljesíté­sére. A francia hivatalos nyilatkozat sze­rint a kehli hídfő kiürítésére vonatkozó tárgyalások folyamatban vannak. A német birodalomban természetesen őszinte örömmel üdvözölték a Rajna-vidék kiürítésé­re vonatkozó francia parancsot. Hosszú és el­keseredett tárgyalások eredménye ez a kiürí­tés. A békeszerződések értelmében a francia csapatoknak csak 1935 január elsején kellett volna végérvényesen elhagyni a Rajnavidéket, de miként a kölni zóna kiürítése is idő előtt történt meg, úgy most a koblenzi zónát Í6 előbb ürítik ki, mint a békeszerződés kilá­tásba helyezi. Az angolok végleg elhagyják a Rajnavidéket, mig az utolsó francia csapatok a harmadik zónát 1930-ban vagy 1931-ben hagyják el. Ezután fcsak a Saar-vidék marad, a szövetségesek kezén, mindaddig, mig nép­szavazás nem dönt hovatartozandóságáról. A Saarvidék népszavazásának és kiürítésének siettetésére ugyancsak megkezdődtek már a német-franda tárgyalások. Az angol kivonulás Wiesbaden, szeptember 17. A város pálya­udvara napok óta katonai táborhoz hasonlít. Minden sarokban angol katonák ácsorognak, a vágányok mellett borjuk, kofferek, táskák, takarók és egyéb felszerelési tárgyak hever­nek s az összegyűlt Tommyk szemmellátha­szág ugyanúgy alkalmas „brillant second" lesz ezek ellen, mint Németország ellen volt. Ez a gondolkozásmód lett az angol—francia flotta­egyezménynek alapja s ez vezette Chamber­laint, ha kitartott az Entente Cordiále mellett és kontinentális ügyekben a Quai d'Orsay mungójává lett. A munkáskormány hatalomrakerülésekor a nagy angol tömeg jutott szóhoz, amely egye- deiben nem nemes lovag és hataloméhes többé, hanem a saját bőrét féltő kisember és önön biztonságáért szívesen föláldozza világhatalmi álmait. A labouristák az angol néplelket kép­viselik. azt az európai lelket, amely nem alakit spleenből világhatalmakat s úgy gondolkozik, mint, ősei gondolkoztak ezerhétszázban: nyu­galmat, békét, gazdasági stabilitást kíván s e szempontból veszedelmesnek érzi, ha kapui előtt idegen katonaság táboroz. MacDonald le­számolt az úri és megvalósíthatatlan álommal, a tizenkilencedik század brit álmával b nem a tőan örülnek annak, hogy elhagyhatják az idegen országot. Naponta negyven-ötven ember utazik el, ezenkívül a hivatalnokok és a tisztek csa­ládjai. Eddig az angolok több mint harminc villát és nagyszámú lakást ürítettek ki. A közeli na­pokban megkezdődik a kiürült lakások elár­verezése és még karácsony előtt 800 né­met családot lehet Wiesbadenben elhelyezni. December 13-án az angolok mindent átadnak a városnak és a birodalomnak. Pontosan tizenegy évig tartott Wiesbaden angol megszállása. Berlin, szeptember 17. A B. Z. am Mittag a következőket tudta meg a Norddeutscher Lloyd és Csehszlovákia küszöbönálló szer­ződéséről: A lap szerint az a terv merült föl, hogy Csehszlovákia a brémai hajóstársaság segítségével önálló flottát teremt. A forgal­mat először bérelt hajókkal veszi föl, majd később önálló hajóvonalakat épít ki. Cseh­szlovákiában a vasutak, a hajóstársaságok és a bankok működése bizonyos állami kon­cesszióhoz van kötve. Az uj hajóstársaság a napokban megkapta Prágából az előzetes Róma, szeptember 17. Katolikus egyházi körök bizonyos megütközéssel fogadták Mussolini legújabb beszédét, amelyben a duce az államot túlzottan az egyház fölé emelte. A pápa tegnap egy zarándok cso­port előtt válaszolt Mussolininek. Elmon­dotta, hogy az olasz katolikus ifjúságra száz árgus szem vigyáz, ami nem baj, mert csak szépet és jót láthat nála. A katolikus ifjúság tagjait az állam gyakran háttérbe szorítja, mert katolikusok. A pápa szerint csakhamar eljön az az idő, amikor ép lé­lekre lesz szükség ép testben, hogy az olasz ifjúság tántorithatatlanul kitarthasson az világhatalom donkihótja többé, mint Chamber­lain volt, hanem mellérendelődött Amerikához, mellérendelődött Oroszországhoz, fölülrende- lósi vágya elmúlt — és figyelmét Flandriára irányította. Ilyen körülmények között — amikor nem volt szükség Franciaország asszisztálására a világhatalmi makacskodásban — a.z entente cordiále nemcsak anakronizmusnak, de egye­nesen ellentmondásnak bizonyult. Miért Fran­ciaországgal szövetkezni a leghatalmasabb európai katonai birodalom ellen (a régi bevált recept alapján), ha ez a leghatalmasabb kato­nai birodalom éppen Franciaország? MacDonald jött és fájdalom nélkül megölte a Szívélyes Egyezséget. Úgy ölte meg, ahogy élt: szívélyesen, harag nélkül, elfordulás nél­kül, de biztosan. Ezzel Európában megszűnt a leghatalma­sabb politikai faktum, mely pontosan húsz év óta determinálja a kontinens életét. Elsősor­Most 5413 angol katona tér vissza hazájába. A fölszabadítás örömébe egy kis csalódás is vegyül, mert, mint ismeretes, a kiürítésnek kellemetlen következménye van Wiesbaden szempontjából. A szövetségközi rajnai bizott­ság Köblényből kivonulva Wiesbadenbe ke­rül, úgy hogy a megszállás nem szűnik meg teljesen. Igaz, hogy a városba jövő francia század semmilyen katonai funkciót nem fog gyakorolni és csupán a bizottság közvetlen szolgálatára van iderendelve- mégis kelle­metlen, hogy a wiesbaden lek továbbra is ide­koncessziót, úgyhogy megalapítása nem so­káig várathat magára. Német részről Fried- rich BIeibtreu berlini bankcég is érdekelve van az alapításnál. Az igazgatóság összeál­lítása még folyik, de bizonyos, hogy a bré­mai Lloyd is képviselve lesz benne. Az uj hajóvállalat csehszlovák részről számos ér­tékes koncessziót kapott, igy például csök­kentették a kikötői illetékeket, a vasúton kedvezményes tarifát és számos elsőbbleges jogot biztosítottak számára a tengerentúli posta és a kivándorlás tekintetében. isteni törvény és az egyház mellett. — A pápa nyilatkozata visszatetszést keltett. A Giornale megjegyzi, hogy a pápa ugylátszik uj mártírokat talált, akiket a közeljövőben boldoggá akar avatni. A lap véleménye sze­rint a pápa megsértette az olaszokat, amennyiben különbséget tett a katolikus diákok és fasiszta diákok között. Jólinfor­mált körök véleménye szerint az egyház és a fasizmus között támadt ellentét jelenték­telen, hamarosan el fog simulni s csupán az egyház és a fasizmus ellenségei használják ki, hogy zavart szítsanak. bán a német birodalom lélegzik föl, mert az entente cordiále halála az ő szempontjából kö­rülbelül annyi, mint Magyarország szempont­jából az lenne, ha a kisantant bomlana szét. Uj kombinációk, uj lehetőségek, uj perspektí­vák merülnek föl s ha a kapcsolások régi, de bevált teóriáját folytatni akarnék, azt kellene mondanunk, hogy Anglia következő lépése a másoderőssel való szövetség lenne a legerő­sebbel szemben. Ez a másoderős pedig Mac­Donald szerint Németország, nem, mint Cham­berlain egy-egy ijedt és uj szövetségeket ke­reső pillanatában hitte, Olaszország. Bármint lesz, a Szívélyes Egyezség addig, amig Németország ismét nem a legerősebb és addig, amig Anglia belátja, hogy világhatalmi ábrándok után futni fölösleges, értéktelen és halott. Temetni jöttünk, nem dicsérni: bevall­hatjuk, hogy a magunk részéről nem szomor- kodunk az elmúlt, évtizedek legominózusabb „szívélyessége" halálakor. gea egyenruhákat fognak látni városukban. Csehszlovákia önálló flottái kap — Megegyezés Prága és az Ézaknémet Lloyd között — msmB Az Egyház és a fasizmus konfliktusa! Kas széREiKitls %% &fc8al ^ l929 szeptember 16 Előfizetési ár: évente 300 félévre 150, SzloVGUSzkÓÍ és mszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága IL, Panskó ulic« negyedévre 76, havonta 26 Ké ; külföldre! • 12, II. emelet Tereron: 30311 — Kiadd­évente 450, félévre 226. negyedévre 114, Főszerkesztőt pOlltlKCU napilapja felelős szerkesztőt hivatal: Prága fi, Panské ul 12/111. — To­havonta 38 Kt. Egyes szám ára 1*20 Ke DZUBANY1 LÁSZLÓ F0R6ACH 6tZA lefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha

Next

/
Thumbnails
Contents