Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-18 / 212. (2137.) szám
Megkezdődött a második raiitai zóna kiürítése Hz angsigk elhagyták Wieshadent — A rajnai bizottság ICobleazből — Wiesbadenbe kerül — 10.000 francia katona utrakászen — I SiilÉto Egyezség halálára (sp.) Prága, szeptember 17. Nem kell Jeanne d‘Arcig visszamenni a. történelemben, ha az1'ember olyan időszakot keres, amelyben Anglia és Franciaország gyűlölték egymást. Az öregebb Pitt még életét tette föl arra, hogy Napóleont elsodorja és a korzikai összerezzent a haragtól, ha egy udvaronc Anglia nevét említette. Duma-s pere muskétásai ugy hadakoztak az ismeretlen angol ügynökökkel, mint a dolgok külszíne mögött lappangó ti'uKCs és örök gonosszal, s a francia iskolásgyermek ma is a legzordabb háborús kedvvel énekli a „Marborougk s‘en va-t-en gucrre" dahamát. A változás akkor következett be. amikor Hetedik Edwnr;, a legzsonglőrebb angol király, Oscar Wilde idejének méltó reprezentánsa, egyre fejlődő mondáin allűrökkel kezdett Párisba járni és a francia nép őszinte örömére népszerű figura lett a Kue Sí. Martinban és az Elyséen egyaránt. Bainville, a francia nacionalizmus nagy történetírója, a kontinentális angol politika tengelyét Flandria birtoklásában látja. Amely európai nagyhatalom ráteszi kezét Flandriára (a mai Be giu.ura ee Hollandiára), annak meggyűlik a baja Londonnal. Nem csoda: Flandria a brit szigetek térmé <zeies kapuja, macska- ugrásnyira fekszik a keleti grófságoktól, s ha komoly erő táb< rozik OstendebcD, vagy Vlis- singenbep, egyetlen angol sem hajthatja biztonságban álomra fejét. Valamikor Spanyolország hódította meg a flammandokat — Anglia összetörte az armadát. Később Németalföld önmaga erejéből lett naggyá — a brit haderő évtizedes harcban megalázta Ruyteer admirálist. XIV. Lajos óta a francia befolyás erősödött — London nem nyugodott, aroig évszázados harcban semleges kis országokká nem darabolta Németalföldet, ahonnét nem fenyegethette többé veszedelem. Csak a német császárság megkovácsolása után ^keletkezett uj vaspánt Flandria körül, készen arra, hogy bármely pillanatban magához kaparintsa a gazdag vidéket és vele a kontinens hegemóniáját. Mi sem volt egyszerűbb, mint hogy Anglia a bevált régi recept szerint cselekedjék: szövetkezett a kontinens időközben veszélytelenné vált hatalmasságával, Franciaországgal, természetes vetélkedésben élt a legerősebbel. Az erő túlsúlya ezzel nyomban Británnia oldalára billent. Ezt a szövetkezést, VII. Edwárd mestermüvét, az angol tradició egyik legkövetkezetesebb alkotását, a nagy Abroncsot, nevezték Entente Cordialenak, a Szívélyes Egyezségnek, bár kétségtelen, hpgy nem annyira a szívélyesség diktálta, mint inkább az észszertiség. De tagadhatatlan, hogy Edwárd ügyessége folytán szívélyes is lett, már csak a konstruktivizmus modern jelszava folytán is, mely kimondja, hogy mindaz, ami praktikus, egyúttal szép, jó és szívélyes is. A franciák elfelejtették Jeanne d‘Arcot, Marborought, Pittet s keblükre ölelték a Párisba megtért Albiont. ' Az angol—francia kordialitás, megtette kötelességét: hisztérikus háborús készülődésbe sodorta a fiatal és diplomáciailag tapasztalatlan német birodalmat, meggondolatlan lépésekre ragadtatta., kitört a világháború — és Flandria fölszabadult. Ámde az angol diadal ez egyszer rövid ideig tartott: Flandriában nem Anglia, hanem az újra elsőrendű kontinentális hatalommá vált Franciaország befolyása nőtt meg. 1925-ben Franciaország és Belgium jóformán egyetlen hatalommá olvadt össze (innen Hollandia ide- i gessége, mely az utrechti dokumentumok fúr- < osa eseténél teljes vehemenciával kitört). Bri- 1 tánnia kapujában ismét idegen lett az ur s az 1 entente cordiále elvesztette eddigi létjogosult- ; flágát. Mégis: a szívélyesség mindaddig meg- ' maradt, amíg a konzervatív kormány folytatni f igyekezett Disraeli világhatalmi politikáját s i műn gondolt kontinentális defenzívára. A to- ; ryk urak és lovagok voltak, akik nem törőd- ; tok épségükkel, csak hatalmukkal. Ok más ( világbirodalmakkal vitáztak, a Szovjettel^ Kínával, Amerikával s úgy vélték, Franciaor- ; Paris, szeptember 17. A francia hadügyminisztérium az elmúlt hét szombatján megadta a szükséges utasításokat a rajnai hadseregnek az úgynevezett koblenzi vagy második zóna kiürítéséihez. A francia csapatok elvonulása szeptember 20-án kezdődik és november 1-én ér véget. Körülbelül tizezerfőnyi francia katona vonul ki a német területről. A koblenzi zóna kiürítésére való tekintettel, mint az uj félhivatalos francia kommüniké jelenti, a szövetségközi rajnai bizottság kénytelen volt Koblenzet elhagyni s uj székhelye a rajnai megszállás végéig Wiesbaden lesz. Wiesbaden 1930 január elsejétől az egyetlen jobb parti város, amely idegen katonaságot kénytelen falai között tűrni. A Rajna jobboldalán mindenesetre csupán rendkívül kisszámú sereg marad s Wiesbadenben mindössze egy század francia katonaság lóg állomásozni, azaz csupán annyi, amennyi elegendő az őrségi és ordonáncszolgálat teljesítésére. A francia hivatalos nyilatkozat szerint a kehli hídfő kiürítésére vonatkozó tárgyalások folyamatban vannak. A német birodalomban természetesen őszinte örömmel üdvözölték a Rajna-vidék kiürítésére vonatkozó francia parancsot. Hosszú és elkeseredett tárgyalások eredménye ez a kiürítés. A békeszerződések értelmében a francia csapatoknak csak 1935 január elsején kellett volna végérvényesen elhagyni a Rajnavidéket, de miként a kölni zóna kiürítése is idő előtt történt meg, úgy most a koblenzi zónát Í6 előbb ürítik ki, mint a békeszerződés kilátásba helyezi. Az angolok végleg elhagyják a Rajnavidéket, mig az utolsó francia csapatok a harmadik zónát 1930-ban vagy 1931-ben hagyják el. Ezután fcsak a Saar-vidék marad, a szövetségesek kezén, mindaddig, mig népszavazás nem dönt hovatartozandóságáról. A Saarvidék népszavazásának és kiürítésének siettetésére ugyancsak megkezdődtek már a német-franda tárgyalások. Az angol kivonulás Wiesbaden, szeptember 17. A város pályaudvara napok óta katonai táborhoz hasonlít. Minden sarokban angol katonák ácsorognak, a vágányok mellett borjuk, kofferek, táskák, takarók és egyéb felszerelési tárgyak hevernek s az összegyűlt Tommyk szemmelláthaszág ugyanúgy alkalmas „brillant second" lesz ezek ellen, mint Németország ellen volt. Ez a gondolkozásmód lett az angol—francia flottaegyezménynek alapja s ez vezette Chamberlaint, ha kitartott az Entente Cordiále mellett és kontinentális ügyekben a Quai d'Orsay mungójává lett. A munkáskormány hatalomrakerülésekor a nagy angol tömeg jutott szóhoz, amely egye- deiben nem nemes lovag és hataloméhes többé, hanem a saját bőrét féltő kisember és önön biztonságáért szívesen föláldozza világhatalmi álmait. A labouristák az angol néplelket képviselik. azt az európai lelket, amely nem alakit spleenből világhatalmakat s úgy gondolkozik, mint, ősei gondolkoztak ezerhétszázban: nyugalmat, békét, gazdasági stabilitást kíván s e szempontból veszedelmesnek érzi, ha kapui előtt idegen katonaság táboroz. MacDonald leszámolt az úri és megvalósíthatatlan álommal, a tizenkilencedik század brit álmával b nem a tőan örülnek annak, hogy elhagyhatják az idegen országot. Naponta negyven-ötven ember utazik el, ezenkívül a hivatalnokok és a tisztek családjai. Eddig az angolok több mint harminc villát és nagyszámú lakást ürítettek ki. A közeli napokban megkezdődik a kiürült lakások elárverezése és még karácsony előtt 800 német családot lehet Wiesbadenben elhelyezni. December 13-án az angolok mindent átadnak a városnak és a birodalomnak. Pontosan tizenegy évig tartott Wiesbaden angol megszállása. Berlin, szeptember 17. A B. Z. am Mittag a következőket tudta meg a Norddeutscher Lloyd és Csehszlovákia küszöbönálló szerződéséről: A lap szerint az a terv merült föl, hogy Csehszlovákia a brémai hajóstársaság segítségével önálló flottát teremt. A forgalmat először bérelt hajókkal veszi föl, majd később önálló hajóvonalakat épít ki. Csehszlovákiában a vasutak, a hajóstársaságok és a bankok működése bizonyos állami koncesszióhoz van kötve. Az uj hajóstársaság a napokban megkapta Prágából az előzetes Róma, szeptember 17. Katolikus egyházi körök bizonyos megütközéssel fogadták Mussolini legújabb beszédét, amelyben a duce az államot túlzottan az egyház fölé emelte. A pápa tegnap egy zarándok csoport előtt válaszolt Mussolininek. Elmondotta, hogy az olasz katolikus ifjúságra száz árgus szem vigyáz, ami nem baj, mert csak szépet és jót láthat nála. A katolikus ifjúság tagjait az állam gyakran háttérbe szorítja, mert katolikusok. A pápa szerint csakhamar eljön az az idő, amikor ép lélekre lesz szükség ép testben, hogy az olasz ifjúság tántorithatatlanul kitarthasson az világhatalom donkihótja többé, mint Chamberlain volt, hanem mellérendelődött Amerikához, mellérendelődött Oroszországhoz, fölülrende- lósi vágya elmúlt — és figyelmét Flandriára irányította. Ilyen körülmények között — amikor nem volt szükség Franciaország asszisztálására a világhatalmi makacskodásban — a.z entente cordiále nemcsak anakronizmusnak, de egyenesen ellentmondásnak bizonyult. Miért Franciaországgal szövetkezni a leghatalmasabb európai katonai birodalom ellen (a régi bevált recept alapján), ha ez a leghatalmasabb katonai birodalom éppen Franciaország? MacDonald jött és fájdalom nélkül megölte a Szívélyes Egyezséget. Úgy ölte meg, ahogy élt: szívélyesen, harag nélkül, elfordulás nélkül, de biztosan. Ezzel Európában megszűnt a leghatalmasabb politikai faktum, mely pontosan húsz év óta determinálja a kontinens életét. ElsősorMost 5413 angol katona tér vissza hazájába. A fölszabadítás örömébe egy kis csalódás is vegyül, mert, mint ismeretes, a kiürítésnek kellemetlen következménye van Wiesbaden szempontjából. A szövetségközi rajnai bizottság Köblényből kivonulva Wiesbadenbe kerül, úgy hogy a megszállás nem szűnik meg teljesen. Igaz, hogy a városba jövő francia század semmilyen katonai funkciót nem fog gyakorolni és csupán a bizottság közvetlen szolgálatára van iderendelve- mégis kellemetlen, hogy a wiesbaden lek továbbra is idekoncessziót, úgyhogy megalapítása nem sokáig várathat magára. Német részről Fried- rich BIeibtreu berlini bankcég is érdekelve van az alapításnál. Az igazgatóság összeállítása még folyik, de bizonyos, hogy a brémai Lloyd is képviselve lesz benne. Az uj hajóvállalat csehszlovák részről számos értékes koncessziót kapott, igy például csökkentették a kikötői illetékeket, a vasúton kedvezményes tarifát és számos elsőbbleges jogot biztosítottak számára a tengerentúli posta és a kivándorlás tekintetében. isteni törvény és az egyház mellett. — A pápa nyilatkozata visszatetszést keltett. A Giornale megjegyzi, hogy a pápa ugylátszik uj mártírokat talált, akiket a közeljövőben boldoggá akar avatni. A lap véleménye szerint a pápa megsértette az olaszokat, amennyiben különbséget tett a katolikus diákok és fasiszta diákok között. Jólinformált körök véleménye szerint az egyház és a fasizmus között támadt ellentét jelentéktelen, hamarosan el fog simulni s csupán az egyház és a fasizmus ellenségei használják ki, hogy zavart szítsanak. bán a német birodalom lélegzik föl, mert az entente cordiále halála az ő szempontjából körülbelül annyi, mint Magyarország szempontjából az lenne, ha a kisantant bomlana szét. Uj kombinációk, uj lehetőségek, uj perspektívák merülnek föl s ha a kapcsolások régi, de bevált teóriáját folytatni akarnék, azt kellene mondanunk, hogy Anglia következő lépése a másoderőssel való szövetség lenne a legerősebbel szemben. Ez a másoderős pedig MacDonald szerint Németország, nem, mint Chamberlain egy-egy ijedt és uj szövetségeket kereső pillanatában hitte, Olaszország. Bármint lesz, a Szívélyes Egyezség addig, amig Németország ismét nem a legerősebb és addig, amig Anglia belátja, hogy világhatalmi ábrándok után futni fölösleges, értéktelen és halott. Temetni jöttünk, nem dicsérni: bevallhatjuk, hogy a magunk részéről nem szomor- kodunk az elmúlt, évtizedek legominózusabb „szívélyessége" halálakor. gea egyenruhákat fognak látni városukban. Csehszlovákia önálló flottái kap — Megegyezés Prága és az Ézaknémet Lloyd között — msmB Az Egyház és a fasizmus konfliktusa! Kas széREiKitls %% &fc8al ^ l929 szeptember 16 Előfizetési ár: évente 300 félévre 150, SzloVGUSzkÓÍ és mszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága IL, Panskó ulic« negyedévre 76, havonta 26 Ké ; külföldre! • 12, II. emelet Tereron: 30311 — Kiaddévente 450, félévre 226. negyedévre 114, Főszerkesztőt pOlltlKCU napilapja felelős szerkesztőt hivatal: Prága fi, Panské ul 12/111. — Tohavonta 38 Kt. Egyes szám ára 1*20 Ke DZUBANY1 LÁSZLÓ F0R6ACH 6tZA lefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha
