Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)

1929-09-11 / 206. (2131.) szám

11 . KöZCjAZDAiCÁfiP . A mezőgazdaság válsága Irta: ALAPY GYULA dr. Adataink hiányoznak még hozzá, de meg­érethetjük már, hogy a szlovenszkói mező- gazdasági termelés a válság sodrában vergő­dik, amit első sorban a kis és törpe birtokra kell vonatkoztatnunk. A nagyobb birtokot egyelőre nem foglalhatjuk bele ebbe a meg­állapításba, mert különösen azok a gazdasá­gok, amelyek sokoldalú termeléssel foglal­koznak, még nem érzik a gazdálkodás válsá­gának a kisgazdákra nézve katasztrófával fe­nyegető kilátásait A szlovenszkói kisgazda termelése ma teljesen labilissá vált az által, hogy a gabonaárak lezuhantak egy nem sej­tett árnivóra, amely nem fejezi ki a közgaz­dasági életben a mezőgazdaságnak juttatott termelési értékét Az ipari termelés produk­tumai szilárdan állanak és tartják a magas ámivót és megcáfolják az ősrégi igazságot, hogy minden a búza ára szerint alakul. Ez a látens válság kifelé még nem érez­hető, a gazda tartja áruját, mert nem akarja százötven és százhúsz koronáért elherdálni, ha azzal nem kénytelen. Azonban nem min­denütt oszlik el egyformán a forgó tőke és igen sokan ilyen árakon is kénytelenek meg­válni termésüktől, hogy tartózásaikat ki tud­ják fizetni. Aggasztó jelentség az is, hogy a bankok tárcái megduzzadtak a kisgazda-vál­tóktól és általában olyan tolongás van köl­csönök után, mit esztendők óta nem tapasz­talhattunk. Mig a gazdaközönség a háború után a kötött gazdálkodás mellett tartalékol­ni is tudott, ma ez lehetetlenséggé változott. A tartalékok már régen a múltéi és a gazda örül, ha bevételei éppen hogy fedezik ter­melési és háztartási kiadásait és a legtöbb- nyire kölcsön utján szerzett forgó tőke ka­matait. A gabona ára egynegyedrésszel csökkent, aminek igen sok kellemetlen következmé­nyével kell számolnunk. Első sorban azzal, hogy a kisgazda életszínvonala leszáll, taka­rékosabban fog költeni, ha ez még lehetsé­ges, ami azirtán maga után vonja az ipar krí­zisét is, mert a belföldi piac felvevő képes­sége fog csökkenni. Az idei gyengébb termés mellett az elmaradt jövedelem kétszeresen hiányzik. Az adók nem szállanak le és leg­feljebb csak egy év múlva alkalmazkodnak a lecsökkent bevételekhez, ha ugyan az állami adómorál szempontjából súlyosan kifogásol­ható és kataszteri holdanként ezerháromszáz koronás tiszta jövedelmen alapuló kivetések meg nem szűnnek a jövedelmi adóknál. Mert ez a jövedelem nem alapszik realitásokon, hanem a fantázián és mégis behajtják azon a kisgazdán, aki az idei termés mellett még a felerészét sem produkálhatta. Nem lettek olcsóbbak a termelés eszközei a gépek, a nyersanyagok, nem szállt le az adó, a kamatláb jó, ha nem emelkedik, de a kisgazda bevételei az árakban egyenegyed- résszel, a hozamban még többel, helyenként harminc—negyven százalékkal csökkentek, tehát kétséget kizárólag el kell adósodnia és birtokát megterhelnie. És erről a pontról indult el a válság lavinája a mezőgazdasági termelés felé. A gazda sok helyen állataival etetné fel gabona-termését, ha nem fenye­getne az a veszély, hogy az élő állat ára is meginog, amely a mezőgazdaságnak eddig stabilis támasztéka volt. A feltevés, hogy az élő állat árai leszállnak, kézenfekvő, ha arra gondolunk, hogy a gazda terheitől magát fel­szabadítandó, nagyobb számban bocsátja piacra állattenyésztése nélkülözhető részeit. A válság súlyos kórképéhez hozzátartozik az is, hogy ilyen körülmények között meg­csappan a mütrágyakereslet és a föld nem kaphatja meg a többtermelésnek elengedhet- len kellékeit. A falu nagy aggodalmak között él, pedig még a nyár végén va<mmk és mesz- sze van a tél, a nyomornak ez az ismert ke- ritője. Az átmenetileg jelentkező tünetek az ősz folyamán már láthatókká válnak és elénk tárul a mezőgazdasági válságnak egyre éle­sebb körvonalakban kibontakozó képe. Hogy a mezőgazdasági munkásnak a helyzete sem lesz rózsás, arra is el kell készülnünk. A mezősrazdasági válsággal együtt jár a takaré­kosság a földművelés technikai részének minden vonalán. Pedig a mezőgazdasági munkabérek nagysága veszélyeztette legke­vésbé az üzemi költségeket. A betegség tüneti képe teljes, de a gyó­gyulás kilátásait nem vagyunk képesek fel­fedezni. Egy bizonyos, hogy azokra nézve rejt magában nagyobb veszedelmet, akik a megdrágult föld-árak mellett gyarapították birtokukat, mert ezeket jobban nyomja a drága hitel súlya. Szomorú hiánya mezőgaz­daságunknak az is, hogy régi érdekképvise­letei teljesen hiányoznak, azok is elpusztultak azokkal az értékekkel, amelyek az államfor­dulat után az autodafék olcsó zsákmányai let­tek. Tíz év múltán a mezőgazdasági hitelvi­szonyok sem javultak meg és ez jellemzi egész sivárságában azt a politikát, amely itt a mezőgazdaságnak irányt szabott. Jellemző a mai helyzetre, hogy a földművelésügyi mi­niszter harcias beszédeket tart és buzdítja a fiatalságot árra, hogy kedveljék meg a katonai pályát és teljesítsék öröm­mel a katonai szolgálatot — Ma nem ez ér­dekli a mezőgazdát és nem ezt várja a szak­minisztertől, hanem arra a kérdésre vár vá­laszt tőle, mi lesz a gazdával a százötven koronás búzaárak mellett? & Az európai pénzpiacuk helyzete és a newyorki tőzsde Prága, szeptember 10. A világ nagy pénz­piacain, ahol legjobban feszülnek a gazdasági erők, erőteljes kirobbanások történtek. A new­yorki tőzsdének a múlt héten fekete napja volt: A május óta növekvő tőzsdei áremelke­désben hirtelen torpanás állott be és az árfo­lyamok pár pillanat alatt tiz százalékkal csök­kentek. Londonban ugyanekkor az arany ára olyan mértékben emelkedik, hogy az Angol Bank legfrissebb kimutatása szerint a bank nagymértékben visszavonta külföldön elhelye­zett kölcsöneit.. Az amerikai piacon hónapok óta mértékte­len hossz-tendencia nyilvánult meg. Az ameri­kai spekuláció példátlan lendülettel fektette magát a részvényekre. Az ipari, vasúti és pet- roleumvállalatok részvényei néhány hónap alatt hatalmas és szokatlan árfolyamszökke­nést értek el. Egyes részvények ára megtízsze­reződött és általában 300—400 százalékkal is emelkedtek a papirosok árfíAfamai. Voltak na­pok, amikor tizmillió résrrénykötés-forgalom volt a newyorki tőzsdén, ami azt jelenti, hogy a spekulációban már nemcsak a megszokott és fölizgatott tömegek vettek részt, hanem a tőzsdei spekuláció átterjedt Amerika egész éle­tére. Az ipari és egyéb részvények áremelke­dése óriási tőkéket emésztett föl. Ez okozta, hogy az Egyesült Államok pénz- politikáját irányitó Reserve Bankok mindin­kább gátat óhajtottak emelni a spekulációnak. Ezek a törekvések azonban meghiúsultak, mert noha a kamatláb állandóan emelkedett és a magánpénz is túlhaladta a nyolc százalékot, minden kamaton el lehetett helyezni a pénzt, mert a tőzsdei spekuláció nem Ismert határt. A newyorki tőzsde lassankint magához von­zotta azokat a tőkéket is, amelyek egyébként külföldön találtak elhelyezést. Nemcsak uj ki­helyezéseket nem lehetett eszközölni, hanem a záloglevelek árfolyama folyvást csökkent. Egész Európa megérezte ennek a hatását s az egész világ is, mert a növekvő tőzsdei speku­láció mindkevésbé engedett teret egyéb hitel­műveletek számára. Mialatt Ncwyorkban a tőzsdei jiossz ekként egyre ‘ magasabb hullámokat vert, azalatt Európában kettős jelenség volt észlelhető. Egyfelől Angliából mindjobban megnövekedett az arany kivitele, másfelől Franciaország mind- nagyobb tőkéket kezdett fölhalmozni. Az angol aranykivitel nemcsak az angol ban­kok készleteit támadta meg, hanem az Angol Bank aranyállománya is mindjobban csökkent, ami természetessé tette, hogy az angol Jegy­bank aranyfedezete százalékszerüen mind ki­sebb lett a bankjegyforgalomhoz képest. Ilyen körülmények között már a múlt hónapokban várták, hogy az Angol Bank kamatlábemelés­sel fogja meggátolni az aranykivitelt. Ennek az aranykivitelnek főoka az volt, hogy egyfe­lől az amerikai tőkéket vonták ki, hogy ott tőzsdei spekulációra használtassanak föl, más: felől az, hogy a munkáskormány tervezett va­gyonadója elől menekültek bizonyos tőkék, harmadszor pedig az, hogy Franciaország a maga fölhalmozott tőkéit mindjobban arany- vásárlásra használta föl. Franciaország mellett Japán lépett föl erősen mint arany vásárló, még pedig azért, mert a londoni és tokiói kamat- viszonyok különbsége itt is erős spekulációra ad alkalmat. Az Angol Bank még sem emelte föl a kamat­lábat, ellenben a newyorki Federal Reserve Bank hajtott végre meglepetésszerűen kamat­lábemelést. Nyilvánvaló, hogy a politika is be­lejátszott ebbe a játékba. Addig, amig Hágá­ban nem történt meg a Young-egyezmény el­fogadása és amig Snowden magatartása fölbo­rulással fenyegette az esetleges megállapodást, a newyorki Reserve Bank politikáját nyilván­valóan nem támogatták a newyorki magánban­kok, amelyek hatalmas tőke fölött rendelkez­nek. Úgy látszik azonban, hogy az utolsó napokban alkalmazott erősebb pénzszűkítő rendszabályokban már a nagy magánbankok is résztvettek és ez eredmé­nyezte, hogy a tőzsdén csütörtökön a kon- termin fényes diadalt aratott. A magánban­kok a kölcsönök és a heti pénzek kamatát hirtelen fölemelték és a legmagasabb hltel- megszoritást eszközölték. Csütörtökön délben kíméletlenül hajtották végre Newyorkban az exekuciós eladásokat és igy elérték azt, hogy a sapkuláció megrettent és az árfolyamok tiz százalékkal estek. Hogy a newyorki tőzsdén a konterminnek milyen lesz a további magatartása, az még kétséges. Bizonyos viszont, hogy az Angol Bank ugyan- ékkőt. erős hitelmegszoritó rendszabályokat hajtott végre. Londonban az arany szokatlan magas árfolyamot ért el és noha Japán még ezen az áron is erősen vásárolt, remélni lehet, hogy a példátlan alarm megállapodik. Az arany hosszában egyidejűleg a tőke a drága­kőpiac iránt is páratlan érdeklődést tanusit. Antwerpenben és Amszterdamban Páris és Newyork drágakőben kezdett spekulálni. Nem a ritka köveket, hanem a közepes és a jó kö­zepes gyémántot vásárolják, nyilvánvalóan spekuláció céljából. Hogy ezt a spekulációt nem az ékszerüzlet idézi élő, annak bizonyí­tóké, hogy a ritka köveket nem vásárolják, hanem csak a gyémánt vonzza maga felé a tő­két Ugyanekkor az ezüst ára lemorzsolódott. Olaszország, Japán és Amerika erős tételek­ben dobja az ezüstöt piacra, úgyhogy 5—15 ponttal esett. Számolnak azzal, hogy az ezüst ára továbbra is esni fog. Az európai tőzsdék a newyorki események hatása alatt állanak. Berlin gyöngülő, Bécs üzlettelen és Prágában is gyöngék a piacok. Budapesten pedig azért nem érezhető ennyire a hatás, mert a forgalom igen lanyha. Az arany szilárd. Ha a newyorki tőzsdei bessz nem fordul meg, akkor remélni lehet, hogy a túlzott tőzsdei spekuláció helyett rövidesen nyugodtabb pénzpiac alakul ki Amerikában, ami különösen az európai hitelszükséglet a hosz­szulejáratu kölcsönök és a záloglevélpiac szempontjából nagyjelentőségű. A newyorki tőzsdei események hatása alatt megcsök­kent az angol arany ellen intézett táma­dás is. Nem lehetetlen, hogy a politikai okok meg­szűnése, a Young-egyezmény elfogadása és az Angol Bank devizaállományának védelme egy angol kamatlábemelést tesz szükségessé. A közeli napokban a világ pénzügyi életében je­lentős események várhatók, mert a többhóna­pos feszültség után egy nagy pénzügyi csata utolsó és döntő ütközete folyik le. Uj nemzetközi cukortárgyaJások előtt. Érte­sülésünk szerint a nemzetközi cukoorproblé- ma megoldására irányuló tárgyalások jelen­tékenyen előrehaladtak. Megemlítésre méltó elsősorban, hogy a tengerentúli nyerscukor- lermelők újra megkezdték a tárgyalásokat a nyugati termelőkkel való együttműködés el­érése céljából és a tárgyalások, ugylátszik, jó mederben haladnak, úgy hogy valószinüleg október elején az európai termelőkkel direkt tárgyalások fognak kezJdődni a brüsszeli pro­gram alapján. A belföldi cukorkampány kilá­tásait ked vezően ítélik meg és a termelés az egyes helyeken fellépett kedvezőtlen időjá­rás dacára valamivel nagyobb lesz a tavalyi­nál­A sriovenszikói kereskedők követelései. A szlovenszkói és ruszinazkói kereskedők és iparosok szövetsége augusztus végén Po­zsonyban kongresszust tartott, amelyen, mint máT jelentettük, elhatározták, hogy a kor­mánynak memorandumot fognak felterjeszte­ni a szlovenszkói és ruszinszkói üzletvilág legfontosabb követeléseiről. Ebben a memo­randumban azt követelik a kormánytól, hogy anyagilag és erkölcsileg támogassa a keres­kedelmet Szlovenszkón és Ruszin szkóban, azonfelül, hogy az adók behajtásánál legyen tekintettel a kereskedők helyzetére. A me­morandum továbbá a forgalmi adó átalányo­zását, valamint a fényüzési adó megszünteté­sét követeli. Követeli továbbá, hogy minden tízezer lakosú községben külön adóbizottsá­got alakítsanak és hogy szabadítsák meg az ügynöki jutalékot a forgalmi adótól. Végül a memorandum a kormánytól követeli, hogy a hitel beszerzést könnyitse meg és a szloven­szkói gazdasági tanácsnál külön kereskedel­mi és ipari választmányt állítson fel. Z#iré és devimemelkedés a Csehszlovák Nemzeti Bankban, Az augusztusi éles ultimó után a Nemzeti Bank az első szeptemberi hé­ten a feszültség enyhülését mutatja ki, amely elsősorban a zsirószámlában jut kifejezésre. Az állami pénzintézetek befizetése, valamint a magánbank okból való pénzvisszaözönlés folytán a kamatozatlan követelések állomá­nya 280 millióval (annyival, mint tavaly) 626 millióra emelkedett, azonban még mindig 151 millióval kisebb az állomány a tavalyinál. Ezekkel a visszaözönlésekkel az ultimékor kibocsátott pénzek kétharmada a Nemzeti Banknak újra megtérült. A hitelüzletben a szaldót tekintve nem történt nagyobb válto­zás. A váltótárca 453 millióra csökkent. Az eszkompt 51 millióval 351 millióra emelke­dett. A lombard 126 millióval változatlan ma­radt. A kölosönüzletben (960 milliót tett ki) 554 millióval többet ruháztak be, mint tavaly az év megfelelő szakában. A devtzatárca emelkedett és pedig 18 millióval, úgy hogy a kimutatott készlet 1774 milliót tesz ki, a múlt évvel szemben tehát 222 millióval keve­sebb. Vagyonleadásra összesen 5512 milliót fizettek be, amiből bonnok kifizetésére 540 milliót tartalékoltak. A bankjegyforgalom 278 (256) millióval 7222 millióra csökkent, azaz 72 millióval több a tavalyi forgalomnál. Az érc- fedezet 41.2 (43.6) százalék és a bank kulcsa szerint 73.8 (78.5). Helyreigazítás. Szeptember 5-ik'i 6zárnunk köz­gazdasági rovatának „Bankfúzió Nyitrán" cimü közleményére a Nyitrai Népbank Részvénytársaság a következő helyreigazítást küldötte be: „Nem fe­lel meg a valóságnak, hogy a Nyitrai Népbank és a Tatra Bank között fúzió készül, a Nyitrai Nép­bank a Tatra Bankkal fúzió kérdésében sohasem tárgyalt és soha ezen kérdés még szóba eepi ke- ríilt.“ •RYfcKTOZSDB Gyenge irányzatú a prágai értéktőzsde Prága, szeptember 10. A tőzsde ma ked­vetlen volt. A mai forgalomban is a kínálat nagyobb volt a keresletnél, mert angol jelen­tések kedvezőtlen hatást gyakoroltak a piac­ra. A tőzsde nyugtalan volt és csak zárlat előtt nyugodott meg a hangulat némileg, 'mert akkor a kontermin fedezeteket eszkö­zölt. Cukorértékek kivételt képeztek, mert irántuk érdeklődés nyilvánult meg, Az ipari részvények piacán gyengült: Svetovar 75, Északcseh Szén 70, Cseh-inorva 60, Königs- hoffer 50, Berg és Hűtlen 35, Tejipar 40, Prá­gai Vas és Cseh Kereskedelmi 25, Pozsonyi Kábel és Nordbahn 20, Poldi 14, Skoda 13, és néhány érték 2—10 koronával. Moravia 65, Schöller 45, Nestomitzi 15, Aussigi Finomító 10, Cseh Cukor 7 koronával javult. A bank­piacon Zsivno 7, Eszkompt 3, Cseh Unió, Cseh Industrial és Prágai Hitel 1 koronával gyengült.-f- A prágai devizapiacon Belgrád 0.04, Berlin 0.15, Budapest 0.075, Zürich 0.375, London 0.02, Madrid 0.875, Milánó 0.0125, Varsó 0.025, Bécs 0.16 koronával javult, Pá­ris 0.03 koronával gyengült.-f- Szilárd a prágai cukorpiac. Nyersárujegy- zés Aussig loko 136.50—137.-f- Tartott a budapesti értéktőzsde. A jegy­zések alig változtak és gyenge berlini jelén- tések következtében az üzleti tevékenység a minimumra redukálódott. Beocin, Bauxit, Egyesült Izzó-lámpa, Kereskedelmi Bank és Magyar Cukor érzékenyebb veszteséget szen­vedett. Brassó részvények javullak. Tőzsde­zárlat gyenge irányzatú volt. Egyes a cseh­szlovák sajtóiroda jelentésében nem szerep­lő értékek közül a Moktár 91, Pestszentlőrin­ci 16,8, Részvénysör 120 pengő árfolyamot ér­tek el.-(- Stagnál a bécsi értéktőzsde. A helyzet változatlan és a spekuláció továbbra is tar­tózkodó. Magyar cukor és Magyar montán részvények valamivel gyengültek. Lemorzso­lódtak még egyes gép és vegyi, valamint sör- értékek. A járadékpiac változatlan.-{- Gyenge irányzatú a berlini értéktőzsde. Az üzlet ma igen csekély volt, de az izga­lom, amely tegnap hatalmába kerítette a tőzsdét, nagyjában elmúlt. A pénzpiacon eny­hült a feszültség. Montán- és villany ért ékek iránt érdeklődés mutatkozott. Néhány mon- tánérték 6 százalékig javult. Vilanypapirok 2—3 százalékos nyereségre tettek szert. A többi piac gyengülő irányzatú volt. 4~A prágai terménytőzsdén búza gyengén tartott, rozs az eladók tartózkodása következ­tében változatlan. Zab 95—130 korona, árpa 5—6 koronával gyengült. Tengeri tovább gyengült. Hüvelyes vélemények üzlettelenek. 4- A mai budapesti gabonatőzsdén, amint ezt budapesti szerkesztőségünk telefonálja az irányzat tartott volt. A következő árfolya­mokat jegyezték: tiszavidéki búza 23.15— 23.45, felsőtiszai 22.45—22.65, egyéb 22.30— 22.50, rozs pestvidéki 16.95—17.05, egyéb 16.85—17, takarmány árpa 15.75—17.25, sör- árpa, felsőmagyarországi 2"—23,50, egyéb 19—20.50, zab elsőrendű 15.50—16, közepes 13.25—13.75, tengeri 21.25—22 pengő. 4- A mai budapesti terménytőzsde határ- időpiaeán, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat lanyha, a forgalom élénk. Nyitási árfolyamok: magyar búza ok­tóberre 22.83, márciusra 25.20, 25.18, 25.17, magyar rozs márciusra 20.30, tengeri májusra 18.10, 18.08 pengő. 4- A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: birodalmi búza 226—230, rozs 190—4, ái*pa 210—27, zab 168—75, ten­geri 208—9, búzaliszt 28.50—34.50, rozsliszt 25.10—28.10, buzakorpa 11.75—12.25, rozs­korpa 11—11.25, Viktória borsó 38—46, kis ehető borsó 28—34, repcepogácsa 18.50—19, lenpogácsa 24—30, szárazszelet 12.3—12.5, burgonyareszelék 18.4—18.9. 4- A teugereníuli gabonapiacokon a kővetkező árakat jegyezték: Csikágó: búza hard winter II. 129.62, III. 127.50, szeptemberi 183.75. decemberi 141.75, márciusi 147.12, májusi 150.87, tengeri mixed II. prompt 102.25, szeptemberi 103.50, de­cemberi 100.75, márciusi 104.12. májusi 107, szep­temberi zab 52.12 decemberi 55, márciusi 58.12, rozs II- prompt 10Ó.50, szeptemberi 102, decem­beri 110.25, márciusi 116.25. — Newyork: búza hard winter II. 137.75, red winter II. 143.37. mi­xed durum II. 129.75. northern mankóba 1. 164-25, rozs It. 118, tengeri 115.50. — Winnipeg: októberi búza 154.75, decemberi 154.25, májusi UK), ok­tóberi zab 70.25, árpa 79.50. — Kan sas City: búza red winter II. prompt 129.75. — Minneapolis: búza I. northern spring prompt 134.62. — St. Louisi búza red winter II. prompt 137.75. — Buenos Aires: októberi búza 10.35. februári 9 95. októberi tengeri 8.30. novemberi 8.45. szeptemberi zab 7. — Rosario: októberi búza 10.30, tengeri 8.05. M awpéeanGcr 11. nertla

Next

/
Thumbnails
Contents