Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-10 / 205. (2130.) szám
4 — Igen. 195 silliugbe került az autó Becstől Hamburgig. A titokzatos barát Grállá dr.: Ki volt az a barátja, akivel Becsben volt és aki megismertette magát Schramm Katalinnal? — Én tudom, hogy ki volt, de nem mondhatom meg, mert nem tehetem tönkre az exisztenciáját. Gállá dr.: Kérem a bíróságot, kényszerítse a tanút arra, hogy megmondja ennek az urnák a nevét. Elnök: Miért nem akarja megmondani a nevét? — Ez egy kollégám, aki köztársasági érzelmű és egy monarehista lapnak dolgozik. Nem tehetem tönkre ennek az embernek az exisztenciáját. Gállá dr.: Véletlenül találkoztak? — Igen, véletlenül. Gállá dr.: Hogy kerültek hozzá a fényképek? — Én már júliusban voltam Bécsiben és véletlenül találkoztam egy barátommal, ő azt mondta, hogy a Kolschiczky-uocai kémiroda ügyében nem tud nekem felvilágosítást adni, de talán az öccse segítségemre leket, aki újságíró. Levelezésben maradtunk továbbra is és ezután a tárgyalás elején, mikor egyszer Becsbe mentem, telefonáltam a barátomnak, aki megismertetett az öccsével. Mikor a védők a bécsi tanukat beidéztették, majd pedig elálltak kihallgatásuktól, ez feltűnt nekem és kutattam ennek okát. Barátom azután elvitt Schramm Katalinhoz, akinek nevét a védők nem is emlegették. A becsületszó és az ezer korona kórül Ügyész: A tanú becsületszavát adta, hogy nem fogja elárulni barátját. Ha ezt megszegné, szégyen érné, A törvény értelmében mentesítve van az alól, hogy barátja nevét elárulja. Weichherz dr.: Uymódon minden tanú ki- játszhatja a törvényt. A biróság elveti Gállá inditványát és nem kényszeríti a tanút arra, hogy barátja nevét elárulja. Ezután Gállá dr. védő intéz kérdéseket a tanúihoz, aki kijelenti, hogy az ezer korona, amit Hoferi'knek adott, az ő pénze volt és ezt senki nem téritette meg neki. Gállá dr.: Van önnek annyi pénze, hogy ezer koronát adjon? Hanka: Elseje utón adtam ént a pénzt, amikor volt pénzem. Különben is utolsó ingemet odaadnám az igazság érdekében, mert ez igen komoly ügy. DIAGNÓZIS Irta: Köves Károly Csapó Péter eddig sem volt valami határozott, önálló egyéniség, de, hogy a felesége meghalt, egészen elgyámoltalanodott. Voltak ugyan neki is eszméi, gondolatai, de azokat rendszerint a felesége csiholta ki belőle. Olyan volt 5, mint a kovakő, amiben benn lappang a szikra, de csak az acél ütésére pattan ki belőle; vagy mint a kántor és ministránsgyerek a templomban, akik csak a pap „Dominus vo- lbiscum“~ára mondják rá az: „et cum spiri- tuo“-t. A vasárnapi kirándulásokra a felesége állította össze a programot, ő csak helyeslőleg tudomásul vette, legfeljebb azt jegyezte meg szerényen, hogy ö is éppen igy gondolta. Családi életük berendezése olyan volt, mint egy takarékpénztár: felesége volt az aktíva, Csapó Péter meg a passzíva. Ha valami betegség környékezte, nem szólt, csak imbolygóit a ház körül, gunnyasztott, mint a beteg csirke; az ételt, amiben máskülönben sosem volt válogatós, vagy nem mert válogatós lenni, csak megbabrálta s akkor már a felesége tudta, hogy hányadán van az ő Péterével. — Te beteg vagy, fiam! — adta meg az impulzust a felesége, — mért nem mégy az orvoshoz? —• Hiszen én is azon gondolkozom, csak azt nem tudom, hogy kihez menjek?! Mert tudod, az orvos megválasztásában sose lehet elég körültekintő az emebr. S miután helyeslőleg tudomásul vette a felesége által kijelölt orvost, elvonultak feje felől a gondok s helyreállt az egészsége is. így volt ez, mig a felesége élt. De hogy az asszony meghalt, nincs, aki istápolja. Most is ott guny- nyaszt a hivatalban savanyu arccal, gyámoltalanul, mintegy provokálva a főnökét, hogy kérdőre vonja: — No, mi az, Csapó ur; mi a baja azonkívül, hogy árván maradt?! — Bizony, főnök ur, elég baj lenne nekem az az egy is. Az is baj, ami nincs, az is baj, ami van. Nincs feleség és van betegség. — Ugy-e, ugy-e, mert nem hallgat rám! Minek megy maga Hajós dr.-hoz?! Gyomorbajnál egyedüli specialista Keleti. Menjen csak maga hozzá! Nemhogy pénzébe kerülne, de súlyos ezreket takarit meg; megtakarítja azt a pénzt, amit Karlsbádra, vagy Koritnicára költené. —- Hát majd meggondolom, főnök ur; ámbár az igazat megvallva, nekem Hajós ellen semmi kifogásom sincs. Egyszerre úgy érezte Csapó, mintha a betegség egy láthatatlan hajszálcsövön a gyommRXCSuMA&kARHlRttAK Weichherz dr.: Az ön kollégája nem a Stunde szerkesztőségének a tagja? — Nem. Weichherz dr.: Ismeri-e a Stunde cikkét erről az ügyről? Nem ez a kollégája adta át az anyagot a Stude-nak? — Nem tudok erről. Weichherz dr.: Ki beszélt Schramm Katalinnal vallomása előtt és vallomása közben? — Hoférik, Novak államügyész, Formánok államügyész és én. Weichherz dr.: Beszéltek-e arról Pollák Ri- chard dr.-ral Schramm Katalin házigazdájával Becsben arról, hogy mely politikai pártoknak érdeke fűződik ehhez a perhez? — Nem. Weichherz dr.: ön elkísérte Schrammot és Hoferiiket a határtól Pozsonyiig? — Igen, az autót én fizettem a saját pénze mből. Weichherz dr.: Abszolút biztonsággal ismerte fel Tukát Sdhramm Katalin a fényképekről? — Igen, meglepő biztonsággal. Weichherz dr.: Kérem a bíróságot, állapítsa meg, hogy Schramm vallomásában csak azt mondta, hogy óriási hasonlatosság van Tuka fényképe és ama bizonyos pozsonyi tanár között. (A tanú felé.) Nem mond- ta-e Schramm Katalin, hogy milyen szája volt a pozsonyi tanárnak? — De igen, arra a kérdésemre, hogy miilyen szája volt, az asszony azt mondta, hogy vastag ajka van. A taniut vallomására nem esketik meg. A Correspondeiue Slovaque cikkei Ezután felolvassák a zsarnócai merényletekről szóló osendőirségi jelentéseket, majd a biróság felolvaetatja a Conrespondence Slovaque cikkeit. A felolvasott cikkek címei a következők; Demokrácia, ahogy Prágában praktizálják. Angol vélemény Csehszlovák iáról. A felszabadítás. A hazugságon felépült állam. A világ legkonruptaíbb állama. Május 30-ika. „Panamák* a lapok állandó rovata. Fog-e Csehszlovákia négy év múlva létezni? Szlovák diákok tüntetése Pozsonyban. A csehszlovák köztársaság a katonai politika szempontjából. Az ellenzéki pártok által bojkottált cseh parlament. Most a puskák fognak beszélni. Néhány megjegyzés arról, hogy az amerikai szlovákok pénze miilyen szerepet játszott a cseh mozgalomban. A cseh igazságszolgáltatás, ahogyan Szilovenszkőn rából a fejébe szivárgott volna. A gondolkozás bacillusa befészkelte magát agyába. Azon gondolkozott, töprengett, hogy oldja meg most a kérdést: Hajós, vagy Keleti?! A bizalom Hajóshoz húzta, az udvariasság s a főnöki ajánlás Keleti mellett szólt. S mert a felesége oldalánál elvesztette az önállóságát s megszokta az irányítást, másnap délután már útban volt Keléti dr. felé, mikor egy rég nem látott barátjával találkozik. —• Szervusz, barátocskám! Mi van veled, hogy úgy elvonulsz a világtól?! Jegyezd meg magadnak, hogy a halál ellen a legjobb orvosság a feledés; a feledést pedig a jó emberek társaságában találod föl, a jó embereket pedig a „Zöld koszorúdban. Mórt nem jössz közénk?! Tegnap este is pohárcsengés között emlegettük a nevedet. — Beteg vagyok, barátom. Patika kell nekem, nem korcsma! Most is, látod, az orvoshoz megyek... —• Csak nem Keletihez? •— szaladt ki önkéntelenül a kérdés barátjából; a kérdés, amibe észrevehetően bele volt szőve a rosszalás árnyalata. —• Én ugyan nem akarlak befolyásolni, de mióta szegény sógorném gyomor'ba- ját úgy elpaccoltia ez a Keleti, hogy kétévi betegeskedés után rá is ment szegény, bizalmatlan vagyok hozzá. Én Spitzer dr.-nál különb orvost nem ösmerek ... No, ez éppen elég volt szegény Csapó fejének egy csapásra. S észre sem vette, hogy már régen elhagyták Keletit, megtárgyalták a holnap esteli találkozást a „Zöld koszorúdban s elváltak. A feje kezdett zúgni, otthon borogatást tett rá, lefeküdt, de nem jött álom a szemére s ha eiszunditott, mintha valami orvosi kongresszus zavaros hanghullámai keringtek volna agyában. S ha fölriadt, mint valami viziÓ8 képben a Hajós, Keleti és Spitzer körvonalai bontakoztak ki előtte. S ezt mind az ébrenlét erős agyműködése okozta. Nem tudott határozni, nem volt önállósága, ereje. A főnöke előtt még csak kimagyarázta magát azzal, hogy még vár egy-két napig, hátha jobban lesz, de a „Zöld koszorúdban, ahol, mint az inkvizitorok estek neki barátai, csak makogott, hebegett. A többség ugyan azon a véleményen volt, hogy a „bikavérnél*1, amit eredeti, hamisítatlan minőségben csak a ,„Zö]d koszorúdban mérnek, nincs jobb orvosszer a gyomorbajra, de az asztaltársaság nesztora, régi öreg jó kollégája, akinek megfontolt, komoly szavalt mindig nagyrabocsiilte, csak any- nyjt súgott a, fülébe: — Fogadja meg a tanácsomat, öcsém, mig nem késő! Menjen maga Pestre, vizsgáltassa meg magát, alaposan, mert örök igazság az, hogy: principiis obsta! Meg kell előzni a bajt gyakorolják. Csehszlovákia részleges szét- szakitása vagy Lengyelország felosztása. A biróság újból elveti a védelem egy inditványát Az elnök a további cikkek felolvasását holnapra halasztja, amely után Ottlik dr. védő a következő indítványt teszi: — Még egyszer elő akarom terjeszteni azon indítványomat, hogy Schramm asz- szonyt és Hankát szembesítsék, mert a vallomások között óriási eltérések vannak. — Egy eltérésre már rámutattam, a másik eltérés pedig az, hogy Schramm Katalin az ügyész ur kérdésére a gyoreirási jegyzetek szerint kijelentette, hogy a hajviselet alapján ismerte fel Tukát. Az ügyész ur ekkor azt kérdezte, hogy a száj alapján-e, amire Schramm asszony azt felelte,* hogy: nem. Hanka ezzel szemben most úgy vallott, hogy Schramm Katalin a száj, a szemüveg, valamint a Weingartnerhez való hasonlatosság alapján ismerte fel Tukát, holott erről Schramm asszony nem beszélt. Hogyan lehetséges az, hogy Hanka többet tud Schramm megfigyeléséiből, mint maga Schramm Katalin? Schramm asszony nem mondta nekünk, hogy miért emlékezett augusztus 20-ra, Hanka azonban tudta, hogy azért, mert fogfájása volt. Schramm nem beszélt nekünk arról, hogy Stőgerrcl megegyezett arra vonatkozólag, hogy a látogatóknak ki nyisson ajtót, mig Hanka szerint ilyen megállapodás történt. Ezek az ellentétek oly komolyak, hogy nincs más lehetőség, mint újból beidézni Schramm Katalint és szembesíteni Hankával. Az ügyész nem lát ellen'étet fennforogni, csak azt látja, hogy Hanka vallomása részleteiben kiegészíti Sch'amm Katalin vallosát. Ottlik indítványozza még, hogy a biróság kérdezze meg a rendőiigaz-gatóságot, hogy adjon kimerítő választ arra vonatkozólag, melyek azok a források, melyek alapján Stőger bejelentőlapjait megszerezte. Az ügyész kijelenti, hogy a bíróságnak ne n áll módjában a rendőrigazgutóságot arra kényszeríteni, hogy dj mik a metódusait elárulja. A bíróság úgy dönt, hegy Ottlik mindkét indítványát mint feleslegest elveti, ami ellen a védelem semmiségi panaszt jelent bt. Délutáp egy órakor az elnök a tárgyalást félbeszakította s annak folytatását holnap reggelre halasztotta. s elsősorban tisztában lenni a diagnózissal, arra pedig legilletókesebbek a klinikai orvosok. Hátha tulajdonképpen nem is gyomor- baja van magának?! Laikus ember azt sose tudhatja; a mi orvosaink pedig, tisztelet-becsület a személyüknek, gyakran tévednek. Itt van például: Spitzer. Az élők bedülnek a mendemondáknak, hogy igy Spitzer, hogy úgy Spitzer; de ha a holtak tudnának beszélni, akiket az ő fölületessége segített a másvilágra, megváltozna az emberek véleménye... Szegény Csapó támolyogva ment haza a „Zöld koszorúdból; de nem az ital ereje szállt a fejébe, nem attól szédült, hanem kótyagos lett attól az össze-visszaajánlástól, amivel az ő jó emberei az ő határozatlanságát, gyámoltalanságát agyontáanogatták. i — Miért is nem hallgattam az én főnökömre —• morfondírozott magában —, most nem lennék ilyen nehéz helyzetben. Lefeküdt, de aludni nem tudott. Szerette volna agyát megfékezni, mint ahogy a rohanó szekér kerekét lefékezik a kerékkötő lánccal; de nem Lehetett. Már érezte, hogy nem is a gyomrával van baja, hanem az agyával. Reggelre aztán egy gyors megoldást talált, összeszedte csekélyke önállóságának minden kis atomját s ahogy összeállította gondolataiban szülővárosának valamennyi orvosát (csekély agymunka volt, mert összesen négyen voltak), talált egyet, akit eddig egyik jóakarója sem ajánlott. Az öreg Lévai volt ez, aki már nem az élőkből élt, hanem a holtakból. Egy hosszú életen át gyűjtött tőkéjének kamata éltette s az az egy-két könnyelmű páciens, aki rászánta magát, hogy mellkasát az öreg Lévai kiaszott ujjai iitöge&sék, neki nem megélhetési lelietőséget, hanem szórakozást jelentett. Már nem is mert gondolkozni, gondolkozás nélkül nyitott bo Lévai dr.-hoz. —< Nem tudom, ösmer-e, orvos ur?! Csapó Péter vagyok a vármegyéről — mutatkozott be Csapó —, a gyomromat szeretném rendbehozatni ... —• Csak ne olyan határozottan, barátomuram! —■ vágott szavaiba az öreg orvos. — Mondja el .szépen az „észleletéit*1 s a diagnoti- zálást bízza rám! Sok beteget láttam én már, aki a fejét fájlalta, mégis a gyomrát kellett „rendbohozni**; e volt olyan, aki a gyomrára panaszkodott s ott az agyban volt a hiba. Sok betegség olyan, mint a visszhang: ellenkező irányból kapjuk a hangot, mint ahonnan a tulajdonképpeni hang ered.. Ha valahol, úgy az orvosi tudományban áll az a tétel, hogy: ces- sante causa, cessat effcctus. Ha az okot megszüntetjük, megszűnik az okozat is... S miután az orvos bőbeszédűségéből Csapó is bátorságot merített, elmesélte baját, „ászlo- letcit** töviről-hcgyire, beleszőve családi éleit 929 szeptember 10, kedd. A bécsi jobboldali magyar emigránsok a békerevizió mellett Bécs, szeptember 9. A jobboldali magyar emigránsok vasárnap délután gyűlést tartottak, amelyen Róbert Oszkár elnök hosszabb beszéd kereteben kifejtette, hogy a bécsi magyar emigránsoknak a külső revizió szolgálatába kell szegődniük, mert akkor hamarább kerülhet sor a belső revízióra. A jobboldali emigránsok gyűlése végül memorandumba foglalta kívánságait és a memorandumot el fogja juttatni a magyarországi szociáldemokrata pártihoz. Egy svéd utasgiiös . katasztrófája Stockholm, szeptember 9. Tegnap este a stockholmi kikötőben hajószerencséflenség történt. A Sveage-társaság Heimadall nevű hajója, amely este 7 órakor hagyta el Stockholmot, két órai ut után a Furu-uton zátonyra szaladt, — aminek következtében a hajó egész hosszában hatalmas lék támadt és a gőzös tíz percen belül elsüllyedt. Az utasok nagyrésze már nyugvóra tért a kabinokban, a szerencsétlenségre azonban gyorsan a fedélzetre menekültek és a men- töcsónakokon valamennyit sikerült egy kis szigetre kiszállítani, ahonnan segélygözös vitte őket vissza Stocholmba. A .hajóból csupán a kémények látszanak ki. — Választások az eperjesi betegsegélyzőben. Eperjesi tudósítónk jelenti: Tegnap a késő esti órákban választották meg az eperjesi beteg- seg'élyző igazgatóválasztmányának és fölügyelőbizottságának elnökeit. Az igazgatóválasztmány elnöke Rózsás Lajos pincér lett, mig a fölügyelőbizottság elnökévé Simkovics Györgyöt. az ipartestület jelenlegi elnökét választották meg. —• Megkezdik a somorjai elemi iskola építését. Somorjai tudósítónk jelenti: A tanügyi hatóság a somorjai elemi iskola építésének terveit jóváhagyta s az iskola építését a napokban megkezdik. A szintén fölépítésre váró magyar elemi iskola építkezésének megkezdése természetesen újból halasztást szenved a bürokratikus késedelmeskedések miatt. Csehszlovákja egyetlen szépirodalmi képe hetilapja a Képes Hét Gazdag tartalommal jelenik meg minden csütörtökö tűket is, áldott jő feleségének is szentelt néhány kenetteljes, sóhajtásos szót, miközben az orvos, hol pulzusát tapogatta, miközben nem kerülte el figyelmét páciensének sárga, niko- tinfestókes ujja, hol a bordacsontját ütögette, lapockáját tapogatta, hol a szemfehérjét vizs- gálgatta, a térdreflexmozgás megállapításánál olyat rúgott szegény ösztövér Csapó, hogy egy másféléves tiroli csikónak is becsületére vált volna ... S miután igy teljesen és kölcsönösen tisztába jöttek egymás gyengéjével, a diagnózis már könnyű volt. —• Látja, kérem, helyesen következtettem én látatlanban is, hogy önnél a gyomorbaj csak melléktünet. Elsősorban is ön túlságosan sokat dohányzik, ezt redukálni kell; keveset mozog, ezt pótolnia kell! Sokat bánkódik, sokat töpreng, emészti magát, ami az agyműködésre zavarólag hat s ez viszont kihatással van a bél- müködésre s innen ered a rendellenesség a gyomorban ... Csapó soha nem tapasztalt megkönnyebbülést érzett s mint valami isteni kinyilatkoztatást, úgy szívta magába az öreg orvos minden egyes megállapítását. —• Én magának receptet nem írok, uram- öcsém. Hanem, ha egy sokat tapasztalt öreg doktor tanácsát elfogadja, hallgasson rám! önnek, ha egészséges akar lenni, minél előbb meg kell nősülnie! önnek lelki irányítóra van szüksége, ezt nélkülözi elsősorban. De ne befo- lyásoltassa magát senkitől! Ne kérjen tanácsokat, ne sokat töprengjen, ne válogasson! A feleségválasztásnál: „aki sokat válogat, bele válászt.“. Nézzen ki magának valakit, akit, mint mondani szokták, „a lelke megérez** s bízza rá az élete sorsát, irányítását, mint ahogy a hajó utasa rábízza életét a kormányosra... Csapó Pétert, ha vallatóra fogták volna, nem tudott volna számot adni arról, hogy került ki az orvosi rendelőből. Csak frissnek- egészségesnek érezte magát s mintha hipnotikus álomban lett volna, úgy érezte, mintha valami láthatatlan kéz, a felesége gyöngéd keze, fogná az ő kezét s ő ment engedelmesen annak a .szemrevaló özvegynek a lakása elé, ahol a felesége halála óta olyan gyakran, de mindig bátortalanul botorkált. De amihez akkor nem volt ereje és bátorsága, az most csodálatosan egyszerre megjött. ‘ # S most, évek után meg arról nem tud szá- mot adni, hogy is történt az, mikor ö a szép özvegy Kökényesinó kezét megkérte...' Azóta Csapónak nincs baja a gyomrával, de a fejével sem, mert nem kell gondolkoznia, a gondolkozást elvégzi helyette a felesége. Mégis Lévai dr. volt az az ügyes orvos, aki eltalálta a helyes diagnózist.
