Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)

1929-09-10 / 205. (2130.) szám

M89 swpbmtiwr fl), kedd. 5 A budapesti honvédtörvényszék ma kezdte meg Pedia Vince kémkedési ügyének főtárgyalását A tárgyaláson a budapesti csehszlovák követség sem hivatalosan, sem megfigyelővel nem kép­viseltette magát — A bíróság zárt tárgyalást rendelt el — ítélet kihirdetés kedd délutánra várható Budapest, szeptember 9. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) A budapesti bonvédtörvényszék ma délelőtt fél 9 órakor kezdte meg Pecha Vince, a junius 28-án tetten ért csehszlovák hidasnémeti vasúti tisztviselő kémkedési ügyének főtárgyalását. Máso­dik vádlottként Tóth János hidasnémeti sek fognak szóba kerülni. Csobádi Samu dr., Pecha védője, a ma­ga részéről is hozzájárni a zárt tárgyalás elrendeléséhez,' kéri azonban, hogy bizal­mi férfiak legyenek jelen s ezekül meg­nevezi Cseh András dr. volt hadbírót, Kraus Ferenc dr. ügyvédet, Peeha pedig a maga részéről megnevezi bizalmiférfi­nak Komar Ferenc magánzót. A bíróság ezután határozathozatalira vonul vissza. Félórái tanácskozás után úgy dönt, hogy a bíróság a főtárgyat ás egész tartamára zárt tárgyalást rendel el és kizárja arról a bizalmiférfiakat is. A bíróság határozatát a katonai bimtelőtör- vénvkönyv 258. és 261. paragrafusaival okol­ja meg. Ezek szerint az állam biztonságált érintő bizalmas természetű katonai ügyeik kerülnek szóba a tárgyaláson, amelyeknek oyiilvánosságrajutása káros az állam érdekei­re, minthogy a katonai ügyeket a kémkedési ügytől elkülöníteni nem lehet és ennélfogva a bizalmiifértiak sem bocsáthatók a tárgya­lásra. Sziioodcs ezredes-hadbíró fölszólítja a hallgatóságot, hogy távozzék a teremből. Az Ítéletet talán már holnap délután nyilvá­nosan fogják kihirdetni. földműves került a bíróság elé. Peeha és Tóth szuronyos katonák és egy- egy csendőr kíséretében jelennek meg a törvényszék folyosóján. Külön előszobákba vezetik őket, hogy ne érintkezhessenek egy­mással. Pecha pár percig nyugodt, azután idegesen nézi az embereket. Tóth nyugodt és időnkiint mosolyog őreire. Pecha fekete, félretaposott cipőben, gyűrött ruhában és ingben, gallér nélkül, borostás arccal jelenik meg a bíróság előtt. Fél 10 órakor vonul be a bíróság a terembe. ^ A padsorokban a közönség helyén csak új­ságírók és három idegen ember foglal he­lyet. Az utóbbiakról kiderül, hogy a véde­lem bizalmiférfiaknak szánta őket. A közönség a tárgyalásra nem jött el, mert mi ndedki tudta, hogy zárt tárgyalás lesz. A budapesti csehszlovák követség sem hi­vatalosan, sem megfigyelővel nem képvi­seltette magát. A tárgyalás elnöke Szubotics eziredes-had- biró, tárgyalás vezető pedig Kovács Béla dr. százados-hadbíró. A bíróság az elnökön és a tárgyalás vezetőn kívül egy alezredesből, egy őrnagyból és egy századosból áll. Pechát Oobádi Samu dr. kirendelt védő védi, mig Tóth János védője Rónay Jenő dr. Mi­után az- elnöklő ezredes megnyitotta a tár­gyalást, Kovács tárgyalásvezető közli, hogy elsősorban a személyi adatokat fogja fel­venni. A bíróság felolvassa a két vádlott sze­mélyi adatait és felszólítja a vádlottakat, hogy az esetleges kiegészítéseket adják elő. A személyi adatok a következők: Pecha Vince elsőrendű vádlott 1893 május 10-ém született Kassán, kassai illetőségű, szlovák anyanyelvű, beszél még magyarul, csehül és németül, római katolikus vállású, két gyermek apja, csehszlovák állaimvasuti tisztviselő, három polgári osztályt és három felsői parisk ólai osztályt végzett. 1914-ben besorozták a 12. közös huszárezredbe, ahol mint szafcaszvezető teljesített szolgálatot, a román fronton .volt, a f r ontszolgálatból kitün­tetései nincsenek. Pecha mindezeket helybenhagyja, mire az elnök kiegészítő kérdéseket intéz hozzá. Pecha ezekre folyékony magyarsággal, de idegenszerti kiejtéssel válaszol. ■Elmondja, hogy pontosan nem tudja, meny­nyi ideig volt a fronton, azt hiszi, hogy tíz hónapig, könnyebb sebesülést szenvedett, sebesülési érme minős. 1919-ben szerelt le Kassán, majd a tápáóeülyd és hajmáskéri baraktáborokban teljesített szolgálatot. 1919 év őszén kikerült a magyar katonai szolgálatból, a csehszlovák követség útle­velével Kassára ment 6e ott a* államvas­utaknál kapott állást. Büntetve sohasem volt. j Az elnök közli vele, hogy a vádirat felol­vasása után részileteeen kihallgatják és ak­kor előadhatja védekezését. Pecha ideges mozdulatokkal ül le a helyére. Tóth János, a másodrendű vádlott, Hidas­németiben született 1886 március 21-én, hi­dasnémeti} illetőségű, magyar állampolgár, csak magyarul beszél, református vallásu, nős, négy gyermek apja, hat elemi osztályt végzett, a háborúban mint szanitéoszakács teljesített szolgálatot, Kár oly-ke resztje és vöröske rész tes bronzérme van, büntetve volt hitelrontás miatt kétnapi fogházra. Kovács tárgyalás-vezető hadbíró ezután be- szólitija a mára beidézett nyolc tanút, akiket figyelmeztet, hogy csak a tiszta igazságot mondják, mert különbe:i súlyos büntetésnek teszik ki magukat. látomerieky Nándor, a magyar honvéd- főparanemekmág ügyé* ", a katonai bün- tetőtörvénykönyv 258. paragrafusára való hivatkozással indítványozza a nyilvánosság kizárását, a tárgyalás egész tartamára, te kiütöttél arra, hogy kémkedési ügyről van Ózó és így a tárgyaláson* a katonai szolgá htot és az áttam biztonságát érintő kérdő­A béke megpecsételésével fejeződött be az érsekujvári diákkongresszus Az uj tisztikart egyhangú közfelkiáltással választották meg — A kongresszus befejezése előtt újabb lelkes táviratban üdvözölte a kongresszus nagy jóakaróját, Grosschmid Géza dr.-t — Az összes ellentéteket megszüntették — Érsekújvár, szeptember 9. (Saját tudósítónktól.) A díiákkongresszus utolsó napján, szombaton már a pénteken megteremtett nyugodt, békéé atmoszférában folytak a tanácskozások. Mindazonáltal sú­lyos nehézségekre került a sor, inért az utolsó napon kerültek napirendre a leg­kényesebb, főleg személyes természetű kér­dések. A pénteki megértő álláspont után szüksé­gessé vált az, hogy ennek konzekvenciáit az egész vonalon levonják. Az első az volt, hogy a hrünni MAKK hatálytalanította azt a ki­zárási határozatot, amelynek értelmében nyolc sarlósnak ki kellett lépnie a MAKK- ból s ezzel ez az affér is közmegelégedésre be­fejezést nyert. Egyébként a kongresszus egéez hangulatát a béke szelleme jellemezte. Amikor Cottely István dr., a diákszövetség távozó elnöke, a szombati ülés megnyitása alkalmából meg­hatott hangon emlékezett meg négyesztendős elnöki működéséről, az egész kongresszus egyhangúan melegen ünnepelte őt s egyhan­gú lelkesedéssel jegyzőkönyvi köszönettel örökítette meg érdemeit. Ugyanolyan szívé­lyességgel tapsolt minden oldal Brogyányi Kálmán kulturreferensnek is, aki a pozsonyi szemináriumok megszervezéséért ugyancsak jegyzőkönyvi köszönetét kapott. A lisztujitás előtt ismét egy, az előző napi­hoz hasonló bejelentésre került a sót. A na­pirend előtt Feiezthammer kért szét és sze­melvényeket olvasott fel az egyik vidéki ma­gyar lap vezércikkéből, amely a kongresz- szuseal foglalkozva nemzetietlennek s a tra­díciókkal szembenállónak bélyegezte meg a kongresszus diákságának egy részét. A szó­nok sajnálkozását fejezte ki afelett, hogy a tények nemismer ése miatt ilyen tendenciájú cikkek jelenhetnek meg s lelke® szavakkal mutatott rá anra, hogy a kongresszus nagy eredménye az, hogy nyomatékosan megcá­folta az ilyen egyoldalú megállapitásokat. „Ezt a cikket — fejezte be a felszólaló meg­jegyzéseit — tűzzük fel fe|faként annak az átkos harcnak a sírjára, amelyet itt, az ér­sekujvári kongresszuson tegnap szerencsé­sen eltemettünk." (Helyeslés.) Törköly József dr. szenátor — akit a diák­ság a tisztújító közgyűlés vezetésére kért fel — arra kérte az ifjúságot, hogy térjen napi­rendre a cikk felett, amelyre válasz lesz a kongresszus véghatározata, amely világosan kimondja, hogy a dáákkongressíus minden tagja magyar nemzeti alapén áll s tiszteletben tartja a nemzeti tradíciókat. (Általános helyeslés.) Ezután a Csehszlovákiai Magyar Akadémi­kusok Szövetségének alapszabályait ismer­tették, amelyet igen beható vita után több változtatással elfogadott a közgyűlés. Megalakították a diákkataszteri bizottsá­got, melynek tagjai Szilassy Béla, Böhm Ru­dolf, Tarján Ödön és Ivánffi Géza, azonkívül az ifjúság részéről Varga Imre elnök, Do- bossy Imre, ifj. Mohácsy János dr., Szakáll Kornél, Baráth László és Richter László. A tisztújító'? újabb bizonyítékát adta an­nak, hogy a harmónia hely reál lóit az ;f jóság­ba a. A kényes személyi kérdés kezdetben nehézségeket okozott. Három listát nyújtot­tak be az elnökséghez s jóindulatú, nobilis tárgyalás után, amelynek során a lehetőség szenet tündén jogos igényt káeíégátebtek, kompromisszumot kötöttek s a közös listát egyhangú lelkesedéssel, köz- felkiáltással fogadta el a kongresszus. Elnök Zólyomy-Duka Norbert lett, alelnök Gsizy István, titkár Berecz Kálmán, pénztá­ros Brükk Sándor, kulturreferens Brogyányi Kálmán & jegyző Vermes Samu. A két vá­lasztmányi tagságra Boross Zoltánt és ifj. Te* rebessy Jánost választották meg. A tisztujitás után Törköly József dr. előter­jesztett© a kongresszus véghatározatára vo­natkozó javaslatot, amelyet egyhangú lelke­sedéssel elfogadtak. A véghatározat szerint a kongresszus diáksága lelkes öntudattal állapítja meg, hogy egysége helyreállott s a csehszlovákiai magyar ifjúság egységes a magyar nemzeti gondolatban és egysé­ges annak felismerésében, hogy a kisebb­ségi magyar jövő érdekében szociális igyekezető munkát kell végezni. Ugyanokkor a kongresszus az egyik kon­gresszusi tag javaslatára egyhangúan elhatá­rozta, hogy táviratilag üdvözli Grosschmid Géza d:r. szenátort, a társadalmi nagybizott­ság elnökét, az ifjúság jóakaróját. Az üdvöz­lő táviratot a következőképpen szövegezték meg: „Az érsekujvári negyedik (liákkongresz. szus meleg szeretettel üdvözli Nagyságo­dat, hálásan gondol a magyar ifjúságért folytatott önfeláldozó munkájára és teljes bizalommal fordul nagy tiszteletének ki­emelése mellett Nagyságodhoz, hogy le­gyen továbbra is a mi önfeláldozó, nagy jóakarónk. A tisztújító ülés befejezés© előtt Törköly Jó­zsef dr. szenátor meleg szeretettel mondott köszönetét az ifjúságnak józan, okos maga­tartásáért, őszinte örömét, fejezte ki afölött, hogy a magyar ifjúság az egész kongresszus folyamán hivatása magaslatán állott s félre­téve minden ellentétei, megteremtett© a tel­jes egységet. A kongresszus ezután felállva szűnni nem akaró tapssal s éljenzéssel ünnepelte Tör­köly József dr. szenátort, aki — Holota János dr.-ral az oldalán — példátlan szeretettel, türelemmel s megér­téssel foglalkozott a diákság ügyével s taná­csokkal, felvilágosításokkal, megértéssel si­került is- a diákság közötti ellentéteket meg­szüntetnie. Ez nagy emberi sikere Törköly szenátornak. Szombat késő délután a különböző fakul­tások előadói ismertették programmjukat. Szabó Dezső nem lőtt el, de a diákok kulturestje nélküle is magasnlvőju volt Az érsekujvári diákkongresszussal kap csői atban kiemelkedő eseménynek szánták Szabó Dezső előadását. Szombat este kellett volna a nagy írónak beszélnie s a jegyek nagy részben el is keltek már. Szabó Dezső azonban az utolsó napon, pénteken lemondotta az előadását. Minden különösebb indokolás nélkül. Hiába utaztak a diákok képviselői, kelten, Budapestre, hogy felvilágosítsák a nagy irót, hogy érthetetlen elhatározása anyagilag s er­kölcsileg is felborítja a kongresszus bázisát. Szabó hajthatatlan volt s nem jött. A kétségbeesett diákoknak az utolsó perc­ben kellett programot összeül Itta ni ok. Sike­rült. Mécs László, aki a diák kongresszusra Érsekújvárra érkezett, ti.sJlelefcr ©méltó önfeláldozás®*] ajánlotta fel a diákoknak, hogy megmenti az estét. Wick Jolantba pozsonyi operaénekesnő is szives volt részlvenmi az estélyen, amelyen a megjelent szépszámúi közönség egy rend­kívül nívós, komoly, élvezetes kuliurest ven­dége lehetett. I Dobossy Imre bevezető szavai után Kees- ler-Balogh Edgárd lépett az előadói asztal­hoz e lelkes szavakkal beszélt — az adott pillanatban népszerűtlenné vált — Szabó Dezsőről s viszonyáról, hatásáról a szloven- szkói magyar ifjúsághoz. Formás előadásá­ban — amelynek értékelésénél tudni kel, hogy a kongresszuson három napon át nehéz szellemi munkát végző Kessler-Balogh úgy­szólván előkészület nélkül tartotta meg — megkapó módon jellemezte azt a hatást, amit Szabó Dezső költészete gyakorolt a magyar ifjúságra. A szerencsést!angu előadás a kö­zönségben igen jó benyomást keltett. Mécs László, akit régi ismerősként tombo­ló tapssal fogadott az érsekujvári közönség, versei szavalása előtt néhány rendkívül meg­kapó reflexiót mondott a diálkkongresszus- ról: '* — A magyar történelemben — mondotta Mécs — végzetszerii szinte, hogy közöttünk mindig Káinok és Ábelek vannak. Nem tud­ni, hogy kik a Káinok és kik az Ábelek, min­den oldal a másikat tartja Káinnak s saját- magát Álbeinek. Egyszer reformáció és el­len reformáció körül megy a Káinok és Ábe­lek harca, másszor kurucok és labancok- kö­zött. ^.°-a®ok és nem 48-asok között, de a fekete szakadék, a magyarság közé sok­szor idegen kezek által beágyazott fekete szakadék meghozza a nemzet katasztrófáit, Mohácsot, Világost és a többit... A szloven- szkói magyar diákság között i« fekete szaka­dékot mélyitették idegen kezek. Itt is szem­ben állották egymással fiatal Káinok és fia­tal Ábelek. Eljöttem ide, Érsekújvárra, hogy meghallgassam őket s a magam szemével nézzem meg, lássam meg, kik közöttük a Káinok f? kik az Ábelek. Eljöttem s boldog vagyok, hogy tanúja lehettem annak a nagy napnak, amikor kiderült, hogy nincs itt szakadék, a magyar ifjúságban esak Ábelek vannak, A szűnni nem akaró tapsvihar után Mécs László felülmúlhatatlan előadóművészeiével egész sor mély hatást keltő versét szavalta el. A hatás a megszokott volt. Nem akarták leengedni a színpadról. A műsor második részében Mécs László lelke® méltatás után egy délszlovenszkói fia­tal k ölt őíehets égnek, Kossányi Józsefnek néhány versét mulatta be. A különben is erőteljes, izmos tehetségre valló versek Mécs László interpretálásában mély hatást tettek a közönségre, amely lelkesen tapsolta úgy a költőt, mint « szavaiét. Wick Jolantba operaénekesnő főleg Adv- Reiuitz-dalokkal aratott nagy sikert. Kelle­mes, bársonyos orgánuma, finom, nagy intel­lektusra mutató előadókészsége igen komoly tehetséget árult el. Rajta kívül még Horváth Ferenc tartott rövid előadást „Ifjúság és tra­díció" címen. Az előzőleg a szemináriumi viták során bemutatott előadás a nagyközön­ség előtt Is jó benyomást kellett és sok fél re­ér lé-st oszlat ott el. Az éjfél után végződő előadást világos reg- g,pp.-' i'M-n-. táncmulatság követte. Az a párszáz diák, aki ezt a néhány na nőt Érsekújváron töltötte, nehezen búcsúzott Ér­sekújvártól. Olyan emlékezetesen szép napo­kat töüfiött itt <*. A)

Next

/
Thumbnails
Contents