Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)

1929-08-09 / 179. (2104.) szám

JT^efeűmi •fai siSiüUnk 12 oldal Előfizetési ár: évente ^.félévre 15^ /4 SzloveriSzkÓi és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága n.,Penskáuheo negyedévre 76, havonta26Ki;külföldrej .. .» * 7 * ^ 12, H. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó­évente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztői pOlltlKCLl JlCLpiLCLpjQ. felelős szerkesztői hivatal: Prága II., Panskául 12/III.—Te* havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1*20 K2 DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA iefon:34184.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Kétarcú kisebbségpoiitika (d. j.) A Kolozsvárott nagybetegem fekvő Scotus Viator néhány nappal ezelőtt az erdé­lyi magyarság sajtójában súlyos kritikában részesített© az utódállamok kisebbségpoliti­káját s kijelentette, hogy „a mai állapotokat csak úgy lehet fonta rtani, ha az érdekelt ál- Lamok igazságosan és becsületesen megoldják a kisebbségi kérdést.“ Scotus Viator, aki ma­dártávlatból nézi az egykori Hungária volt te­rületén kialakult uj viszonyokat, bátran és be­csületesen le meri szögezni, hogy az uj viszo­nyok legbetegebb oladala a kisebbségi kér­dés megoldatlansága. Ez a megoldatlan kérdés nemcsak a kisebbségek részére jelent szenvedést, hanem az uj államoknak is a leg­kényesebb betegsége. Az utódállamok szelle­mi patrónusa egyedüli orvosságul féltőén ta­nácsolja védenceinek a kisebbségeikkel való „igazságos és becsületes" kiegyezést. Ha ezt Scotus Viator tanácsolja, akkor a tanács jóhi­szeműségében és ok adu toltságá.ban a véden­ceknek nem lehet kételkedniük. Nagyon jól tudjuk, hogy Prágának eme az intelemre előre az a válasza, hogy Prága a kisebbségi kérdést már megoldotta, többet adott, mint amennyire kötelezve van, a kor­mányban két kisebbségi miniszter ül, mi kell még* egyéb? De e hamis beállítással szemben az az igazság, hogy a magyar kisebbségi kér­dés ma is ugyanő': van, ahol tiz évvel ezelőtt volt. Prága eddig csak a németekkel igyeke­zett modus vivendit találni, a magyarsággal nem. Mert Prágának valóban két kisebbségi politikája van, egy engedékenyebb nyugati: a németek felé, egy engedetlenebb keleti: a magyarok felé. A csehszlovák kisebbségi po­litika eme bűnös kettősségét legjobban el­árulta és jellemezte egy szókimondó nagy cseh politikus, amikor egy magyar törvény­hozónk a sarokba szorította azzal a kérdéssel, miért mérnek a csehek más mértékkel a né­met és más mértékkel a magyar kisebbség­nek. „A németekkel muszáj megegyeznünk — felelt a cseh vezérpolitikus —, mert ezer éve élünk együtt velük és tudjuk, hogy mindig együtt is fogunk maradni, a magyarokkal va­ló együttélésünk azonban még csak néhány esztendős..." E gondolkodásmódból kifolyó­lag Kramárók az utolsó években a cseh-né­met kiegyezést nemcsak a magyaT kisebb­séggel való kiegyezésnél, hanem még a cseh­szlovák közösség kiépítésénél is fontosabb­nak, szükségesebbnek és sürgősebbnek tar­tották. Prága kettősarcu politikája nemcsak magyar és általában,emberi és európai szempontból, hanem csehszlovák nézőszögből is bűnös. Nyugati, német kisebbpolitikájuk ugyanis !*■ onszolidációs politika, a keleti magyar ki­sebbségpolitikájuk mindennek mondható, csak konszolidációs politikának nem. Amikor tehát Scotus Viator kifogást emel az utódál­lamok kisebbségi politikája ellen, akkor ez elsősorban az itteni magyar kérdés elintézet- lenségére illik rá. Mekkora csalódottság rejlik tulajdonképpen Scotus Viator szavaiban, amikor a nemzeti igazságosság nevében önállósított nemzetek nemzeti kisebbségi politikájáról, az ő saját kedvenceiről ily lesújtó véleményt kénytelen mondani: „Én nem vagyok barátja a „nem, ‘nem, sohá“-nak, mert ezen az alapon Közép- európában békét teremteni nem lehet. Ha azonban az utódállamok kormányai mondják a kisebbségi kérdés megoldására nézve, hogy „nem, nem, soha", ez épp úgy veszélyezteti a bókét, mint az előbbi. És ebben az esetben nemcsak én, de az egész angol közvélemény megváltoztatná álláspontját. Határozottan ki­jelenthetem, hogy az angol kormányt nagyon melegen érdekli a kisebbségi kérdés, amely­nek igazságos megoldása egyik legfontosabb zálogát képezi a békének". íme, Scotus Viator odáig jutott, hogy ma már kedvencei irányában álláspontjának re­víziójával kell fenyegetőznie! Scotus Viator a béke veszélyeztetésének bélyegzi a kisebb­Két folynak tovább a hágai konferencia munkálatai Snowden nem hajlandó kompromisszumra a felosztási kulcs kérdésében — Briand és Stresemsnn tárgyalása a rajnai terület kiürítéséről — Hága, augusztus 8. Tegnap délután a kon­ferencia befejezte a Young-torv általános vi­táját és megtörtént az első jelentős döntés a konferencia további folytatására vonatkozó­lag. Délután négy órakor a hat főhatalom de­legációjának vezetői magánmegbeszélésre gyűltek ösisze, amelyen megállapodtak a to­vábbi tárgyalási módiról, a bizottságoknak megalapitásáról és megszabták a bizottsá­gok munkakörét. Ezeknek a megbeszélések­nek eredményét az általános vita befejező­désével Jaspar elnök előterjesztette a teljes ülésnek, amely a hozott határozatokat egy­hangúlag elfogadta. Eszerint két bizottságot alakítanak, egy pénzügyit és egy politikait A pénzügyi bizottságba a konferencián résztvevő tizenkét állaim két-kót delegátust küld ki. Az: hat a problémákat azonban, amelyek a meghívó hat államot érdeklik, csupán ezen államok delegátusai tárgyalják meg. A politikai bizottságba csupán a meg­hívó hat állam küld ki ,két-két delegátust. A pénzügyi bizottság elnevezése a Young-terv bizottságáé, míg a politikai bizottságot a genfi kommüniké bizottságának nevezték el. Mind a két bizottság szakértőket fog tanács­kozásaiba bevonni. A pénzügyi bizottság elnökéré Houtart báró belga pénzügyminisztert, a politikai­nak elnökévé pedig Henderson angol kül­ügyminisztert választották. nek .megválasztása nem olyan fontos, hogy ennek fejében engedményeket lehetne tenni. Csehszlovákia reparátfós igéHsrei Prága, augusztus 8. A csehszlovák kor­mány által kiküldött reparációs bizottság tegnap Benes külügyminiszter elnöklete alatt első ülésére gyűlt össze. Vlasák pénz­ügyminiszter nem vett részt az ülésen, ame­lyen Pospisil kormányzó, Novak főigazgató, Weliner követ, Heidirich, Krcsmar és Hladky miniszteri tanácsos jelent meg. Benes jelen­tést tett a hágai konferencia programjáról. Csehszlovákia minden reparációs kérdés­ben érintkezésbe lép a kisantant államai­val, hogy ezek az államok lehetőleg egy­ségesen járjanak él. A spaai felosztási kulcs alapján Csehszlovákiát nem vonták be az annuitásom szolgálíatmany vkfea. Az ország igényeit, amelyek 1018 október 28-ika után állottak elő, csupán 1921-ben ismerték el. A Németországgal szemben támasztott követelések összegét "még nem jelentették b9, de ezt az összeget a provi­zórikus összeírás alapján ötszáz millió pa- pirfrankra lehet becsülni. Csehszlovákia azon az állásponton van, hogy Németor­szággal, Ausztriával és Magyarországgal szemben fennálló reparációs igényeit kom­penzációs utón Csehszlovákia reparációs kötelezettségeiből írják le. Csehszlovákiá­nak Ausztriával és Magyarországgal szem­ben fennálló reparációs igényeit csak ak­kor hozzák szóba, ha a reparációs kérdé­seknek második csoportját, tehát a nem­német reparációkat, hozzák szőnyegre. Ez­zel szemben a német reparációs igénye­ket mindenképpen tárgyalni fogják. A jelentéshez rövid vita fűződött. A tanács­kozás határozathozatal nélkül fejeződött be. Benes, Pospisil és Novak az ülés után újból megkezdték félbeszakított szabadságukat. A legközelebbi ülést akkorira hívják össze, amikor Csehszlovákiának hágai fődelegátu­sa, Osusky követ részletes jelentést küld, amely szükségessé teszi a tárgyalást. Chamberlain politikai kártalanításokat követel London, augusztus 8. Chamberlain tegnap Utsterban nagy külpolitikai beszédet mondott, amelyben a reparációs konferenciával is fog­lalkozott. Kijelentette, hogy Anglia nagy áldo­zatokat hozott az európai béke érdekében s most még nagyobb áldozatokat követelnek tőle. Emlékeztetni akar arra, hogy bár a kon­ferenciát elsősorban a reparációs kérdés ren­dezése érdekében hívták egybe, az ezzel kap­csolatos politikai kérdések azonban nem ke­vésbé jelentékenyek s Európa békéje a konferencia eredményétől függ. Ha tehát Angliának még további pénzügyi ál­dozatokat kell hozni, mindenesetre politikai kártalanításokat kell ezeknek ellenében sze­reznie. A bizottságok megalakítása tehát olyan mó­don ment végbe, hogy a legfontosabb politi­kai és pénzügyi kérdések első megtárgyalá­sából a kis államokat kizárták.. Snowden támadása A Young-terv ellen, vagy helyesebben a megváltoztatott felosztási kulcs ellen inté­zett angol akciót Snowden angol pénzügy­miniszter az angol sajtó munkatársaival foly­tatott tegnapi beszélgetésében még inkább megerősítette. Snowden álláspontját olykép­pen preciziirozta, hogy a Young-terv reví­ziójában három pontra törekszik: 1. Németország úgynevezett védelmezet- len fizetségeinek igazságos felosztása. 2. A tárgyi szállítmányok módosítása. 3. A spaai régi felosztási kulcsra való visszatérés. Idáig úgy gondolták, hogy Snowden még hajlandó lesz koncessziókra, ha ezeknek fe­jében megállapodnak abban, hogy a repará­ciós bank központját Londonban állítják fel. Snowden azonban ebben a sajtónyilatkozat­ban kifejezetten hangsúlyozta, hogy az ö szempontjából a .reparációs bank nem ke­reskedelmi objektum és a bank székhelyé­Páris, augusztus 8. A párisi sajtó, anélkül, hogy túlságos optimizmust mutatna, a bizott­ságok megalakításával kapcsolatban mégis megállapítja, hogy a konferencia — a munkálatoknak a bizott­ságokba való áthelyezése által — kijutott a zsákuccából, amelybe Snowden oppoziciója miatt került. A tegnapi teljes ülés világosan megmutatta, hogy Snowden támadása teljesen elszigetelt. Mindazonáltal a konferencia okosan elkerülte, hogy Snowdenre nyilvánvaló és brutális vere­séget mérjen. Azonban azzal a határozattal, hogy a Young-tervről való vitát a pénzügyi bizottságban folytatják, nem könnyitették meg a helyzetet. „Senki sem gondol ugyan arra — írja Pertinax a Petit Parisienben —, hogy a pénzügyi bizottságban majorizálják Angliát, azonban látni lehet, hogy úgy a kisantant, mint Németország vissza­utasítja az angol javaslatokat s azért nem lehet számítani árra, hogy Snowdennek a pénzügyi bizottságban részletsikerei lesz­nek. A politikai kérdések tárgyalását alárendelték a pénzügyi bizottság munkálatainak. Ha ezek meghiúsulnak s a Young-tervet nem fogadják el egyhangúan, helyreállítják a Dawes-terv status-quoját s föntartják a raj­nai megszállást." Sauerwein a következőket írja a Matinben: Ha tegnap a teljes ülésen folytatták volna az általános vitát, ebből csak az derült volna ki, hogy ilyen módon nem lehet előrejutni. Snow­den kancellárnak vissza kellett volna térnie Londonba, ami a konferenciának végleges si­kertelenségét jelentette volna. Hogy a katasz­trófát elkerüljék — folytatja tovább Sauer- wein —, a konferenciát két szekcióra osztot­ták. Világos, hogy Briand akkor, amidőn hoz­zájárulását fejezte ki, hogy a konferencián a Young-terv biztosítása előtt politikai kérdé­sekről, vagyis a rajnai terület kiürítéséről tár­gyaljanak, még nem fogadta el a német tézist, hogy Németországnak joga van a kiürítés köve­telésére. Ezen a módon azonban időt nyertek és Stre- semannak alkalma nyilt, hogy tézisét kifejtse. Amidőn a pénzügyi bizottság munkálatai kon­krét eredményre vezetnek, már elő is vannak készítve a politikai bizottság kiegészítő mun­kálatai. Sauerwein azután megjegyzi, hogy nem is lehet szó a Young-terv megváltozta­tásáról. A tervezetet legföljebb kiegészíteni lehet. St. Brien a Journalban Írott cikkében azt Írja, hogy a nemzetközi reparációs bank jövő nye­reségeinek és a kishitelezők hadi adósságainak egyidejű végleges rendezése elég lehetőséget nyújt arra, hogy úgy Angliát, mint a kishite­lezőket kielégítsék. Az Eoho de Parisban Pertinax elégedetlen­A francia sajti Snowden elszigeteléséről ir ségi kérdés további bagatellizálását. Az igaz­sághoz szokott angol gentleman csalódott vé­dencei igazságosságában. A kisebbségi ma­gyarság nagy erkölcsi elégtétel — bár sajnos, szomorú — elégtétel gyanánt szögezheti le egykori legnagyobb ellenfelének legújabb megnyilatkozását, de hatalmas intő szó ez a kisebbségi kérdés iránt kétszínűén és rossz­indulatúan viselkedő tényezők számára. A ki­sebbségek igazsága ideig-őráig elnémítható; de nem temethető el huzamosan a konszoli­dáció és a béíke kára nélkül. Ha Prága a Sco­tus Viator elképzelése szerinti békét akarja szolgálni, ugv föl kell adnia eddigi bűnös két­arcú kisebbségpolitikáját, hogy jóakarattal, gyógyító kézzel, tiszta szándékkal, „igazságo­san és becsületesen" hozzálásson végre a ma­gyar kisebbségi kérdés rendezéséhez. i

Next

/
Thumbnails
Contents