Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)

1929-08-07 / 177. (2102.) szám

1929 augusztus 7, szerda. AIjechin a dotce far mentét élvezi, Menchik kisasszony hódolók seregétől övezve versenyez a karlsbadi Kurhausban A világ legjobb matadorai adtak találkozói a karlsbadi versenyen — A „Mein System“ diadala — Karlsbad, augusztus 3. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) A sakkvilágnak nagy eseménye van, hosszabb szünet után újból igazán úgynevezett nagymester-versenyen gyűltek össze a világ legjobb matadorai, hogy összemérjék erejüket a hatvannógykockás csa­tamezőn. Kisebb jelentőségű versenyek most már olyan sűrűn következnek egymásra, hogy szinte lehetetlenség azokat számon tartani, azonban Tietz Viktor dr.-nak, a karlsbadi sakk-kör agilis elnökének versenyei mindig kiemelkednek a kisebb versenyek sablónos sorából. Tietznek elve az, hogy minél több verseny­zőt egyesítsen a mezőnyben és igy a rövid lélegzetű, tiz-tizenkét résztvevős versenyek­kel szemben a négy karlsbadi verseny iga­zán Mammutverseny-számba megy. 1907-ben volt az első karlsbadi verseny, amely izgalmas küzdelem után Rubinsteinnak győ­zelmével végződött, aki csak fél egységgel előzte meg az akkor még erejének teljében lévő magyar nagymestert, Maróczyt. Az 1911- es versenyen az első dijat az azóta elhunyt német Teichmann nyerte, akinek ez volt egyetlen első dija. Második helyre egy fiatal orosz sakkozó futott be, Rotlewi, aki' azóta el­tűnt a sakk-arénáról. A háború után 1923-ban rendezte meg Karlsbad immár harmadik ver­senyét, amely a magyar sakkozásnak nagy­sikerét jelentette, amennyiben Maróczy Géza az első helyre futott be Aljechinnel, a jelenle­gi világbajnokkal és a világbajnokság aspi­ránsával, Bogoljubovval együtt Ez volt Ma­róczy harmincéves sakkozói karrierjének haty- tyudala, mert bár hatvanéves kora dacára, a magvar nagymester még most is aktív részt­vevője a sakk-küzdelmeknek, egykor félel­mes harci ereje meggyöngült és kiemelkedő eredményt azóta nem tudott elérni. Nagymesterversenynek mondjuk a Karls- badban most javában zajló küzdelmet azért, mert a résztvevők sorában ott találjuk a nagy­mestereket, a sakkozásnak azokat a bajnokait, akik első­rendű nemzetközi versenyeken már nyertek első dijat. Mindenki ismeri ennek a garnitú­rának névsorát. A legelőkelőbb pozíciót még mindig a kubai Capablanca tölti be, az ex- világbajnok, aki — mióta trónusáról letaszí­tották — szenvedélyes hévvel vesz részt a sakk-küzdelmekben. Be akarja bizonyítani, hogy még mindig primus inter pares és harci erejét akarja megedzeni/a kemény tornákban. Készül az Aljechinnel való leszámolásra. Indulása azonban nem nagyon imponáló, amennyiben első két partiját csupán döntet­lenre vitte és harmadik játszmájában csak a legnagyobb nehézséggel tudott döntetlent el­érni Rubinsteinnal szemben. Az ő sakkpályá­ja is igen messzire nyúlik vissza, mert annak ellenére, hogy csupán negyven éves, harminchat éve a yilág legjobb sakkozói kö­zött van. Csodagyerek volt, aki a kubai sakkozókat már négyéves korában félelmes biztonsággal győz­te le. Ott van Karlsbadban Bogoljubov, ez a robusztus, csupa egészség orosz, aki hallatlan optimizmussal tekint a világbaj­noksági mérkőzés elé és most azért játszik közvetlenül az Aljechin­nel való mérkőzés megkezdése előtt, hogy tréninget szerezzen. Amikor a sorsolás után megkérdezem tőle, hogy mi a véleménye a karlsbadi verseny kimeneteléről, nevetve és hallatlan optimizmussal mondja: — Természetesen én leszek az első és leg­alább három pont előnnyel. A többi mind semmi. Az első három forduló azonban Bogoljubov túlzott optimizmusára is alaposan rácáfolt, mert csupán egy játszmát nyert és egy dön­tetlent ért el. Az er/yik első helynek nagyon komoly aspi­ránsa a Rigából Dániába költözött Nimzovics, a Ic^na^yobb sakktudós, a Mein System híres szerzője. Játék közben annyira ideges, hogy nem tűri meg a leg­kisebb zajt sem és ha a nézőtér valahol egy- egy szép kombinációra felmorajlik, idegesen pisszeg. Nem engedi meg azt sem, hogy ellen­fele frissitőszert hozasson az asztalra és ha valaki ezt a szokását nem ismeri, alaposan le- gorombitja: — Kérem szépen, ez nem kávéház. Attól pedig Isten mentse meg a gyanutalan ellenfelet, vagy kibicet, hogy asztalának kö­zéjében cigarettázzon. Először csak hevesen legyezget a kezével az arca előtt, azután olyan parázs veszekedést rögtönöz, hogy a kibic- -ereg kétségbeesetten menekül tovább. Játékon kivijl ellenben annál kedélyesebb és szellemesebb. Élvezet hallgatni szócsatá­ját Widmarral, ezzel az abszolút nyugalmu jugoszláv egyetemi tanárral. Widmar az első forduló befejezése után nagy kibicseregnek mutatja meg Marshall ellen megnyert igazán gyönyörű játszmáját, amelyet a P. M. H. ol­vasói már ismernek. A nézők között ott van Nimzovics is, aki Widmar lépései után mindig kritikus megjegyzést tesz. Egy helyzetben Widmar üthette volna ellenfelének gyalogo­sát, ebben az esetben azonban Marshall bás­tyájával behatolt volna a második vonalra és ott kellemetlenséget okoz. Persze Nimzovics nem állhatja meg közbevetés nélkül: — Te pancser, hát miért nem ütötted egy­szerűen a gyalogost? — Mert a te csodálatos könyvedben, a Mein System-ben olvastam, hogy „die zweite Linie ist meine Linie.“ Azután Nimzovics mutatja meg Thomas el­leni partiját. — Mit gondolnak az urak, mit húzott volna Widmar ebben a helyzetben? Senki sem felel. — Widmar c7—c5-öt húzta volna, mert ez a blőd lépés látszik természetesnek. — No persze, te csak olyat huzol, ami nem természetes. — Nos, ebben a helyzetben én a7—a5-öt húztam, ezt persze Widmar nem érti. — Hát el is vesztetted volna ellenem a játszmát. — Rögtön megpróbálhatjuk, du blöder gój, de tiz koronába és gyorsan kell huzni. így megy a húzás a mesterek között a sza­bad időben. De ha a versenyvezető csengője felhangzik és a küzdelem megkezdődik, min­denki halálosan komoly lesz és idegesen ül versenytáblája mellett. Sámischnek úgy ci- terázik a keze, hogy percenként legalább száz rezgést végez, csak Maróczy nyugodt, profesz- szoros alakja mélyen a tábla felé hajlik és szeme a táblára mered. Négy óráig tart a já­tékidő, de egyszer sem állana fel a helyéről. A sakk-király, Aljechin is itt van. önbizal­ma persze még nagyobb, mint azelőtt volt, pedig régebben is sok volt belőle. Kezeit csí­pőjére illesztve száguld végig a termen, meg­áll minden tábla mellett, ha rossz lépést lát, elfintorítja az orrát, aztán tovább masíroz, ő a kényelmesebbet választotta, megelégszik a kibiceléssel s amerikai lapokat tudósit. Bár 1000 dollár külön honoráriumot ajánlottak fel neki, ha játszik, nem vállalkozott rá, a Bogol­jubovval való meccs előtt pihenni akar. A hír­lapírók termében szívesen elemezi a verseny­teremben kialakult állásokat és ellentmondást nem tűr a véleményével szemben. Bár nem játszik, neki van a legnagyobb udvara és tőle kérnek a legtöbben autogrammot. Különösen a nők, mert női kibic is van ám és Aljechin kimondottan szép fiú. Hatalmas, vállas, kék- szemü és szökellaju orosz. A rossz nyelvek azt beszélik róla, hogy azért karcsú, mert mi­dért hord. Capablancával való viszonya nem a legjobb. A világbajnoksági meccs óta a két régi jó ba­rát elhidegült és Karlsbadban gondosan ke­rülik egymást. Legalább én nem láttam őket egy asztal mellett. Nagy kibicserege van a női világbajnoknak, Miss Menchiknek is, egy kis gömböcleánykának, aki nagy komo­lyan ül a táblánál és elég jói játszik, csak az idővel nem tud bánni, mert gyakran kerül szörnyű időzavarba. Az első két napon vesz­tett, de a harmadik fordulón az osztrák Becker ellen revansálta magát. Az egész versenyte­rem megéljenezte, Aljechin is megdicsérte játékát és ez jobban esett neki, mint az a cso­kor rózsa, amellyel tisztelői meglepték. Albiont még két mester képviseli, az egyik lord Thomas, egy őszhaju, őszes bajuszu gen­tleman, aki elismert tenniszbajnok is és na­gyon erős sakkozó. Viselkedése olyan nyu­godt, szerény, mint az igazi angol főuré. A másik angol az elnyühetetlen Yates, aki örökösen rágógumit szopogat, mintha abból merítené ihletét. Ma is olyan, mint aminőnek Londonban láttam 1922-ben. Maróczy azt mondja, hogy 1906 óta, amióta ismeri, Yates- nek egy hajaszála sem hullott ki. Azóta ál­landóan a sakktábla mellett ül és állítólag nem tudja, hogy közben világháború is volt. Spielmann hatalmas lendülettel játsza első játszmáit és Rubinstein is olyan formát mu­tat, amely meglepte azokat, akik már az ő napját letünőben látták. Kövérkés alakján mindig kifogástalan kék ruha. Ha lépését meglette, nyomban felkel a táblától, leül a terem egy zugába, kopasz fejét dörzsölgeti és maga elé néz. Ilyenkor hiába köszön neki, vagy szól hozzá bárki fia, Rubinstein a csil­lagok között jár és kombinációkon töri a fejét. Karlsbadban került tüzpróbára a perui Canal is, aki egy milánói export-import iro­dában dolgozik, feketehaju, tüzesszemü latin fiú, a játéka csupa energia, stílusa & klasszi­kus idők nagy sakkozóira emlékeztet. A mai hipermodern játszmák között szinte meg­nyugvás az ő régi olasz királycsel, középesei játékmegnyitása. Euwe, a hollandok amatőr világbajnoka ma még nincs harmincéves, de szakértők benne látják Aljechin utódát Csaknem kétméteres szimpatikus téjarcu holland gyerek, aki min­denkihez kedves, figyelmes és mindenkinek általános szimpátiáját bírja. A kis belga kol­léga, Colle, ma sem tudott megszabadulni gyo­morbajától, talán Karlsbadban ebből is ki- gyógyitják. Ezen a versenyen nem mutat jő formát. Becker, a bécsi egyetem pszichológiai professzora kiváló lélekbúvár, de ellenfelei nem engedik szuggerálni magukat. Aljechin helyett nem nagyon aequivalens pótlék. Mar­shall Marőczyval egyidős. A modern játék- elmélettel nem bir megbarátkozni, kombiná­ciói likasak és igy a végre került. No majd a Canal elleni partiban visszavarázsolhatja a régi időket. Most inkább arra törekszik, hogy a száraz törvény által kiszárított torkát pil- zenivel öblögesse. Treybal dr., a csehek szim­patikus képviselője, igen erős játékos, de nincs formában. Mint járásbiró túlontúl el van foglalva és vidéken élvén, nincs megfelelő tréning-alkalma. Gilg, a csehszlovákiai né­metek bajnoka, aki Máhrisch-Ostrauban ta­nító, viszont kitűnő formában van és igen jő eredményt fog elérni. No és Tartakower dr., aki már az első karlsbadi versenyen is ját­szott, szintén beleszól az első helyek kérdésé­be. Szabad idejében verseket fordít oroszra, vagy oroszból franciára, kártyázik és gyors- partikban vigasztalja magát, ha a verseny- parti nem végződik rá kedvezően. A legmeg­Meglepetés a magyar arak irodalom terén Csáky Sándor A XX. század szakácsmüvészete című 800 oldalas, százötven eredeti képpel di- szitett, lexükonformáju, tartalmas munkája, amely augusztus hó közepén hagyja el a saj­tót Ez a hivatásos szakácsok ée gondos házias­szonyok részére egyaránt nélkülözhetetlen könyv nemcsak 5000 receptet — különböző étel és italleiráet — tartalmaz, hanem elméleti ré­szében hasznos és érdekes olvasmányokat nyújt. Alig van ház, ahol ne lenne szükség diétikus ételek elkészítésére. Csáky Sándor könyvében minden beteg megtalálja a maga receptjét a hozzátartozó szakszerű magyarázattal. A befőzés művészetéről külön fejezet számol be: élvezhető, könnyed stílusban megfogalma­zott receptekből megtanulhatjuk a legpraktiku­sabb befőzési eljárásokat. Az asztaldiszítés legizlélesebb változatai, a polgári háztartások étrendje, báritalok otthoni elkészítése és negyvenöt különböző szakács- művészeti problémát tárgyaló fejezet azt bi­zonyítja, hogy ILYEN TÖKÉLETES SZAKÁCSMÜVÉSZETI KÖNYV MAGYAR NYELVEN MÉG NEM JE­LENT MEG! Küldjön egy levelezőlapot erre a címre: Csáky Sándor konyhafönök, Novy Smokovec, Palace Szanatórium és 90 Kő utánvéttel jövő hónap­ban megkapja a 800 oldalas, nyomdailag is tö­kéletes kiállítású könyvet. lepőbb a lett Mattisonnak nacrvszerü indulása, aki három forduló után vezet és két hatalmas ellenfelet, Maróczyt és Tartakowert terí­tett le. Megtartottuk a karlsbadi seregszemlét. A kombinációk tömkelegéből zugó fejjel mene­külünk a szabadba, ahol betegek jönnek szem­be, kezükben a karlsbadi pohárral és üvegcső­vel szopogatják a gyógyító italt. Csupa magyar szó üti meg a fülünket, mintha nem is Cseh­szlovákia északi részében, hanem a Balaton partján járnánk. Vécsey Zoltán dr. 21-ift Eszperantó-Világkongresszus Budapesten 33 nemzet eszperantistái emléktáblával hódoltak a legnagyobb magyar emlékének Budapest, augusztus 6. Az augusztus 2-tól 9-ig tartó budapesti 21-i!k eszperantó világ­kongresszusra 38 nemzetbeli 1200 eszperan- tista jelentkezett a világ minden tájáról. A kongresszus tulajdonképpen pénteken este kezdődött a Stefánia úti kioszkban tar­tott ismerkedési .estéllyel, melyen mintegy 800-an vettek részt a legkülönbözőbb orszá- gokbóL Szombaton délelőtt 11 órakor Klébelsberg Kunó gróf kultuszminiszter védnöksége alatt álllő ötödik nyári eszperantó egyetem ün­nepélyes megnyitása volt a zeneakadémia nagytermeiben, mely alkalommal Lukács György dr. volt miniszter tartotta a megnyi­tó beszédet­A kongresszus legkiemelkedőbb eseménye a szombaton este a Vigadó nagytermében megtartott megnyitó ülés volt. A megjelen­tek száma 3500-ra volt tehető. A megnyitó beszédet a tavalyi kongresszus volt elnöke, Shoofs antwerpeni ügyvéd tartotta, majd ja­vaslatára megválasztották az elnökséget, melynek tagjai Mi'halik József tanár, Baghy Gyula, Kökény Lajos, Tolnai Pál, Siuto Ni- •maiha (japán), Merohant John (angol), Ró­bert Kreutz (Svájc), Pamporov G. (Bulgá­ria), Pittlik (Csehszlovákia), és Moiariu kisasszony (Románia) lettek. A megvá­lasztás után az elnök üdvözölte a kormány és ia székesfőváros kiküldötteit, a világ minden irészéről megjelent eszperantistákat és a ma­gyar vendégeket, mire a kormány nevében )Kazy Károly báró szólalt fel, örömmel látva |az eszperantó nemzetköziségében a nemzeti jérzés fentartásót. Szavai után a magyar him­nusz hangzott fel, melyet a székesfőváros iid- {vözlése követett, melyet Bérezel Jenő alpol­gármester tolmácsolt. A Pro Hungária nők {világszövetsége nevében Réthcy Ferencné (üdvözölte a kongresszust eszperantó nyel­jen, ami óriási lelkesedést váltott ki a hall­gatóságban. Szalay Gábor Mró a posta ne­dvében iidJvözölte a kongresszust, mely épp {oly nemzetközi, és közhasznú intézmény, {mint aminő az eszperantó. Ezután a kong­resszus Horthy Miklós kormányzónak, Beth­len István gróf miniszterelnöknek küldött {üdvözlő táviratot, majd az eszperantó .meg­él a jutójának, Zamenhofnak fivérét, Félixet. és lányát Lídiát, mutatta be az elnökség a (kongresszusnak, kiknek a pódiumon való megjelenése percekig tartó lelkes éljenzést tes tapsot váltott ki. Ezután az egyes kormá­nyok kiküldöttei szólaltak fel, részben esz­iperantó, részben nemzeti nyelven. A kor­mán yüdvözlések után Baghy Gyula a (kongresszusra irt alkalmi ódáját szavalta el frenetikus hatással, majd Merhant John, az (eszperantó Világszövetség elnöke beszélt a magyar nép sorsáról és az eszperantónak a (kis nemzetek számára való jelentőségéről, i Vasárnap délelőtt a Szt. István baziliká- •ban Holik Sámuel dr. egerí apát tartott esz­perantó prédikációt. Majd a zeneakadémia nagytermében a magyar Eszperantó Egye­sület zászlaját szentelték fel, utána az Aka­démia előtt emléktáblát helyeztek el Szé­chenyi szobrára, hol Merchant angol kikül­dött méltatta Széchenyinek egy nemzetközi nyeLv létesítéséről szóló fejtegetéseit. Este a Vigadó nagytermében nagyszabású nem­zetközi Ml volt, hol sokan nemzeti viselet­ben jelentek meg s cigányzene mellett az •egynyelvű sok nép szórakozása a hajnali érákig tartott. Hétfőn a zeneakadémia nagytermében volt Cseh András romániai magyar lelkész, esz­perantó tanár 12 napos eszperantó kurzusá­nak záróvizsgája, melyen 17 nemzetből 148- an vettek részt s kik Cseh speciális inódsze- Tével. (melyet már a svéd kormány is támo­gatott a múlt évben állami szubvencióval) ■csaknem teljes folyékonysággal megtanultak 'eszperantóul. A vizsga után a kerepesi teme­tőben Gieswcin Sándor volt győri plerátus sírjához vonultak az eszperantisták s koszo­rút helyeztek a magyar eszperantizmus lel­kes apostola sírjára. Este 6 órakor a Gol­fért szállóban Budapest székesfőváros látta vendégül a kongresszus 100 tagú küldöft&c- gét. 1 Este a zeneakadémia nagy termében nagy magyar hangverseny volt, melyen a magyar zene legszebb termékei kerüllek bemutatás­ra. Kedden a kongresszus tagjai külön luxus- hajókkal Visegrádra rándultak ki. Szerdán délután a Budapesti Színházban eszperantó szinielőadás lesz, este pedig a Zeneakadémiában a vak eszperantisták kon­certje, melyei a budapesti rádió közvetítem is fog. Csütörtökön a magyar nők a Margit­szigeten .látják vendégül a kongresszus tag­jait, pénteken délelőtt pedig a kongresszus (ünnepélyei? berekesztése fog 'megtörténni­6

Next

/
Thumbnails
Contents