Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)
1929-08-07 / 177. (2102.) szám
1389 OTginsgtnfl 7, agerda. 7 'KeraMAGtaR-mm® Féléve halogatják a ruszinszkói országos képviselőtestület magvar nvelvhasználata kérdésének napirendretüzését Siménfalvy Árpád tartománygyülési képviselő januárban benyújtott s májusban megsürgetett indítványának ismeretlen sorsa — Ruszinszkö magyarságának harca nyelvi jogaiért Ungvár, augmstue 6. A ruszinszkói magyar pártok szövetség© nevében Siménfalvy Árpád dr. országos képviselőtestületi tag a ruszinszkói országos választmányihoz, illetőleg országos kép viselő testűül© thez még ez óv január havában a nyelv- használat kérdésében a következő indítványt nyújtotta be: „Mondja ki a ruszimszkói országos képviselőtestület a következő határozatot: Az országos képviselőtestület és választmány nyelvhasználata tárgyában 1928. évi 229. szám alatt kiadott rendelet 3. paragrafusában foglalt azon jog, amely az ország lakosságának legalább 20 százalékot kitevő nyelvi kisebbségét illeti, hogy tudniillik az országos képviselőtestület, választmány és bizottságok ezen nyelvi kisebbséghez tartozó tagjai saját nyelvükön szólalhatnak fel, tehetnek nyilatkozatokat, javaslatokat, intézhetnek kérdéseket, terjeszthetnek elő panaszokat és szavazhatnak, az elnökök, az országos hivatal, vagy más hatóság jelenlevő képviselői pedig szintén e nyelvet használhatják válaszukban, továbbá a kisebbségi nyelven tett előterjesztésre, javaslat vagy panaszra adott választ, elintézést e nyelven eszközölni, vagy azok e nyelvre való fordításáról gondoskodni is köte_ lesek, kiterjesztik mindazon nyelvi kisebbségekre, illetőleg e nyelvi kisebbségekhez tartozó országos képviselőtestületi, választmányi, vagy bizottsági tagokra, amely nyelvi kisebbségek a Ruszinszkóhoz tartozó valamelyik bírósági járásban a járás lakosságának legalább 20 százalékát alkotják". Javaslata indokolásában Siiméníalvv Árpád dr. rámutatott arra, hogy ez logikai következménye az 1928, évi 223. számú rendelet 2. paragrafusában foglalt azon jogelvnek, hogy mindazon ügyekben, melyeknek hatálya valamely nyelvi kisebbséget is magába foglaló járásra is vonatkozik, az e nyelvi kisebbséghez tartozó tagok saját nyelvükön vehetnek részt a tárgyalásban s az elnök és a hivatalnokok részéről a válasz vagy elintézés e kisebbségi nyelven is eszközlendő. A javaslat logikai következménye ennek a jogelvnek, mert minden általános tárgyalás alatt levő ügy az egész országot, tehát minden járást és minden nyelvi kisebbségi joggal biró járást is érdekel. — mert a demokratikus államelv helyes értelmezése az egyéni és nemzetiségi jogoknak mindig csak kiterjesztését, nem pedig megszorítását követeli s egy választott tagot csak azért, mert az államnyelvet nem beszéli, a szólás jogától elütni nem lehet. Amint a prágai parlamentben minden törvényhozónak — tekintet nélkül anyanyelve százalék számára — joga van anyanyelvén felszólalni, ebtől a jogtól az országos képviselőtestület kisebbségi tagjait sem lehet megfosztani; annál kevésbé, mert ez a tény a különböző anyanyelvű állampolgárok egyenlőségét jelentené s a választópolgárok igen tekintélyes részét a választásban kifejezett kívánságuk dacára, tényleg elzárná az országos közigazgatásban való részvételtől. Az indokolás továbbá utalt arra, hogy az országos képviselőtestület, illetőleg munkája a nyelvi kisebbségek képviselőinek részvétele nélkül csonka, illetőleg eredménytelen lenne s a hivatalos statisztikával szemben rámutatott arra a tényre is, hogy Ruszinszkóban a lakosságnak köztudomás szerint 20 százalékot mindenesetre meghaladó és legintelligensebb része, fajkülönbség nélkül, magyar kultúrában nőtt fel s ma is magyar nyelvvel és kultúrával él. Végül a magyar indítvány elfogadása mellett szól az a körülmény, hogy a köztársaság kormánya az 1920. évi 122. számú nyelvtörvény 6. paragrafusa ellenére az 1926. évi 17. számú végrehajtási rendeletben Ru- szinszkó különleges helyzetének megfelelő kivételes jogot nem statuált s igy e hiányt az országos képviselőtestület tárgyalási és munkaeredmény = lehetőséire érdekében és az említett 6. paragrafus szellemében pótolni kell. A fontos javaslat napirendre tűzését Ru- szinszkó magyarsága nagy érdeklődéssel várta, azonban az ungvári országos elnökség nem tartotta szüiksénesgek még a mai napig sem ennek napirendre tűzését. A Rozsypal-rezsimre mindenesetre nagyon jellemző ez az adat is! Pedig az országos, elnökség tényezői ez esetben még feledékeny teniné: '.elükre sem hivatkozhatnak, mert Si- ménfalvy Árpád dr- tartóménygyülósí képviselő ez év május 22-én interpellációt intézett az országos elnökhöz s ebben januári indítványénak napirendre tűzését sürgette meg ée egyiben indítványának megokolását még több jelentős érvvel egészítette ki. Az interpellációt Siménfalvy Árpád mellett Hokky Károly magyar és Demkó Mihály ruszin tartomány- gyűlési képviselő is aláírta. Siménfalvy dr. interpellációjában azt kérdezte az országos elnöktől, hogy hajlandó-e indítványát rövidesen az országos képviselő- testületnek e célból összehívandó rendkívüli ülése tárgysorozatára határozathoaztal céljából napirendre tűzni; ha pedig nem hajlandó s elnöki ténykedésével mellőzné a napirend- retüzést, úgy határozatának indokolását és írásban való kiadását kérte Siménfalvy dr., hogy az ellen a belügyminiszternél jogorvoslattal élhessen. Az interpelláció találóan mutatott rá arra a tényre, hogy az országos képviselőtestület eredményes munkája szempontjából is üdvös lenne a magyar indítvány sürgős elfogadása, mert — amint az országos képviselőtestület alakulásakor kitűnt — a választott képviselők fele, éppen hat tag, magyar nyelven tette le az előirt fogadalmat, ezzel is dokumentálván azt, hogy anyanyelve magyar, vagy ha esetleg más is, az üléseken a napirend tárgyalásában leginkább ezen a nyelven képes részitvenni. Tény az, hogy a kinevezett tagokat is beleértve, az összes képviselők fele kifogástalanul beszéli a ma,gyár nyelvet, ettől a nyelvtől tehát, mely az országos képviselőtestület tagjai közt a legáltalánosabb, a kisebbségi jogot általánosságban megtagadni s annak használatát mindössze 4 járás és 2 város kizárólagos ügyeinek tárgyalásaira korlátozni nem lenne célszerű, sem hasznos, hiszen ezen a nyelven való tárgyalás mellett lenne leggyorsabban határozat hozható s a legtöbbek által értett, tehát az adott viszonyok közt diplomáciai szerepre hivatott magyar nyelv mellőzése az országos képviselő- testület és választmány ügymenetének két- sétségtelenül kárára van s éppen Ruszinszkó ezen különleges nyelvi viszonyai teszik indokolttá az 1920. évi 122. számú törvény 6. paragrafusának 2. bekezdése értelmében a magyar indítvány elfogadását. Végül Siménfalvy Árpád dr. januári indítványa indokolásának kiegészítéseképpen hivatkozik még a nyelvtörvény 3. paragrafusára, amely paragrafusból az következik, hogy — mint minden önkormányzati testület — a ruszinszkói országos képviselőtestület fti szabadon állapíthatja meg tárgyalási nyelvét. A legfelső közigazgatási bíróság elvi jelentő- tőségü döntése szerint is az önkormányzati testületeket tárgyalási nyelvük megállapításánál a nyelvtörvéuy 3. paragrafusának csupán az a rendelkezése köti, hogy a csehszlovák nyelven előterjesztett indítványokat elfogadni, elintézni s e nyelv használatát mindenkor megengedni tartoznak; de e megszorítástól eltekintve a ruszinszkói országos képviselő- testület is tárgyalási nyelvét önmaga állapítja meg s e jogát az 1928. évi 229. számú kormányrendelet sem korlátozhatja. Minthogy a ruszinszkói magyarság képviselőinek indítványa sem a cseh szlovák, sem a ruszin nyelv használati jogát nem korlátozza a nyelvitörvény idézett szakaszain alapul, ez az indítvány nemcsak célszerű és hasznos, hanem jogos és törvényes is. Az interpelláció benyújtása óita két és fél hónap, az indítvány beterjesztése óta pediglen több mint egy félesztendő telt el, az indítvány na párén dretüzése kérdésében azonban még mindig nem intézkedett Ruszinszkó országos elnöke. E hallatlan ténnyel szemben teljes mértékben jogosult a magyar közvélemény fölhá-borodása s ennek megfelelően a ruszinszkói magyarság törvényes képviselőinek meg kell találniok azokat a törvényes utakat és módokat, amelyeken rákényszerithe- tik az országos elnököt a magyarsággal szembeni törvényes kötelességeinek a teljesítésére. Siménfalvy Árpád dr. indítványa mögött úgy a törvény demokratikus szelleme, mint az egész ruszinszkói magyarság áll s ezt negligálni semmilyen országos elnöknek nincs joga és nem lehet hatalma. A Zeppelin nem sérült meg az óceáni utján és szerdán éjjel , újból útra kél Lakohnrst, augusztus 6. Eckener dr. kijelentette, hogy a Zeppelin motorjai teljesen használható állapotban vannak. Az , óceáni szelek a léghajó burkolatában csupán néhány jelentéktelen szakítást okoztak, amelyet könnyű kijavítani. Ma kiegészítették a léghajó gázkészletét. Eckener elhatározta, hogy kedvező időjárás esetén szerdán éjjel útra indul. A Zeppelin először honi kikötőjébe tér, azután megkezdi földkörüli útját, amelynek állomásai Tokio és Los Angeles. A világkörüli ut kilencezer dollárba kerül. Eckener kijelentette, hogy a jövő évben uj léghajót akar építtetni, amelynek nagyobb átmérője lesz a Gráf Zeppelinénél és gyorsabban fog repülni. A mostanival szemben öt motor helyett nyolc motorja lesz, ugv hogy az óceánt tizenkét órával gyorsabban tudja leküzdeni elődjénél. Ez a léghajó majd huszonnégy utast szállíthat. A Maybach motormüvek legközelebb négy Zeppelint építenek az óceáni 'léghajózási forgalom lebonyolítására. Á munkácsi orthodox zsidóság fanatikus tömegei meg akartak akadályozni egy hatósági boncolást — A rendőrség túlzott éré Ilye! oszlatta szét a tömeget — Munkács, augusztus 6. (Saját tudósítónktól.) Az ortodox zsidóság egyházi törvényei néha összeütközésbe kerülnek a világi törvényekkel. Ebből különböző komplikációk származnak, amint ezt a Munkácson legutóbb történt események mutatják. Hirt adott a P. M. H. arról a súlyos motorke rék- párszerenosétlenségrőb amelynek egyik áldozata, Weisz Adolf olyan szerencsétlenül zuhant le kerékpárjáról, hogy a helyszínen szörnyethalt. A szerencsétlenség ügyében hivatalős vizsgálat indult s mint az ilyenkor előírásos, a hatóságok a felelősség kérdését vizsgálták. Ehhez szükségük volt annak megállapítására, hogyan, milyen körülmények között esett a halálos sérülés. A munkácsi járásbíróság elrendelte Weisz holttestének felboncolását, amelynek a munkácsi kórház halottaskamrájában kellőit volna végbemennie. A boncolás elrendelésének hírére az ortodox zsidóság egyes rétegeiben nagy izgalom támadt. A vallás törvényei tiltják a holttest felboncolását s a hitbuzgó zsidóság egy része meg akarta akadályozni a hivatalos aktust. Tömegbe verődve vonultak a kórház nótájába és fenyegető magatartást tanúsítva állták el a kaput, i Amidőn a helyzet mind fenyegetőbbé vált, a kórház igazgatósága rendőri segítséget kért. Nemsokára Tendőrosapat érkezett a kórház elé s vezetőjük felszólította a tömeget, hogy békésen oszoljék szét és távozzék. A tüntetők eleinte ellenállást próbáltak kifejteni, izgatottan követelték, hogy a hatóságok áljának el a boncolástól. A rendőrség ekkor erélyesen lépett fel és szétzavarta a tömeget. Közben a rendőrök tulbuzgóan és tulerélyesen jártak el, ami a tüntetők izgatottságát még fokozta. A füzzel-vassal folyó rendcsinálásnak a rendőrfőbiztos megjelenése vetett véget. Csillapító szavai megnyugtatták a lázongó tömeget, amely nagynehezen beletörődött, hogy a holttestnek csak a fejét boncolják fel. így is 'történt és az elhantolás most már simán zajlott le. Az alföldi városok görögkato- likns lakosai magyar nyelvi istentiszteleteket kérnek Budapest, augusztus 5. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelenté&e.) A sajtó értesülése szerint Szeged, Makó, Debrecen, Hajdudorog és Nyíregyháza szinmagyar görögkatolikus Lakosai kérelemmel fordulnak Serédi bíboros hercegprímáshoz, hogy járjon el a Vatikánban az irányban, hogy a pápa engedje meg istentiszteleteiken a magyar nyelv használatát. Eddig ugyanis ógörög vagy román nyelven tartották istentiszteletüket, ami ellen 1913-ban Tisza István is hiába emelte fed szavát. Miníszterváif ozások Jugoszláviában Belgrád, augusztus 6. Hivatalosan közük, hogy a király a miniszterelnök javaslatára Radivojevics Lázár eddigi erdészeti és bányaügyi minisztert közlekedésügyi miniszterré, Korosec dr. eddigi közlekedésügyi minisztert erdészeti és bányaügyi miniszterré nevezte ki. I rimaszombati ref. egyház Péter fhiiály püspökké- választása mellett Rimaszombat, augusztus 6. A Tiszán inneni református egyházkerület megüresedett püspöki székébe, mint ismeretes, csaknem egyhangúlag Péter Mihály gálszécsi református lelkészt, a kerület püspökhelyetteaét jelölték. Némely egyház- községben már meg is történt a szavazás. A rima- szombati református egyház presbitériuma az egyházat megillető szavazatát egyhangúlag Péter Mihályra adta. A Szlovenszkói Magyar Evangélikus Szövetség közgyűlése A Szlovenszkói Magyar Evangélikus Szövetség augusztus hó 27—28-án (kedd és szerda) Losoncon tartja évi rendes közgyűlését A közgyűléssel kapcsolatban magyar evangélikus egyetemi hallgatóink diák-konferenciát tartanak. A közgyüls és a konferencia sorrendje a következő: 1. Augusztus 27-én érkezés, elszállásolás. (Az érkezés idejét és az elszállásolásra vonatkozó igényt augusztus 20-ig a losonci evang. lelkészi hivatalnál kell bejelenteni). 2. Délután 4 órakor az egyház tanácstermében (Iskola-ucca 16. sz.) választmányi ülés. 3. Délután 6 órakor istentisztelet; prédikál Egyed Aladár sajógömöri lelkész. (Offertóxium a Szövetség részére.) Másnap, augusztus 28-án 8 órai kezdettel reggeli áhitat; irásmagyarázatot tart Endreffy János felsőszeli-i lelkész. Utána az egyház tanácstermében a magyar evangélikus egyetemi hallgatók konferenciája a következő tárgysorozattal: 1. Megnyitó. 2. „Korunk képe“. Baráth Károly cand. med. előadása. Hozzászólás, vita. 3. „A mi vallásosságunk". Irmán Oszkár szigorló mérnök előadása. Hozzászólás, vita. 4. „A Szentirás az akadémikusok életében". Ifj. Jánossy Lajos lelkész (Komárom). A diákkonferencia után délelőtt 11 órakor a Sz. M. E. Sz. évi közgyűlése a következő tárgysorozattal : 1. Elnöki megnyitó. Szent-Ivány József. 2. Elnöki jelentések. Bándy Endre. 3. Titkári jelentés. Egyed Aladár. 4. Kopenhágai delegátusunk jelentése. Jánossy L. 5. Magyar esperesség. Törköly J. dr. 6. Alapszabályok módosítása. 7. A választmány kibővítése. 8. Jelentés a belmissziói munkáról. Szkalos Emil. 9. Jelentés az Ev. Lap, Orgonaszó és az Ev. Naptárról. 10. Pénztári jelentés, jövő évi költségvetés. 11. Indítványok, amelyeket augusztus 20-ig Egyed Aladár, Sajógömör címre benyújtanak. 12. A közgyűlés berekesztése. A közgyűlés után közebéd. A Sz. M. E. Sz. tagjait és a szlovenszkói magyar evangélikus egyetemi hallgatókat mind a diákkonferenciára, mind pedig a közgyűlésre szeretettel meghívjuk. Bején és Léván, 1929 augusztus 3. Szent-Ivány Józs®* Bándy Endre világi elnök. egyházi elnök.
