Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)

1929-08-31 / 197. (2122.) szám

é 1929 angrrMns 81, La Isía de la Calma Ma: Htmgáricus Vtalor " Peltansa (WaJksroa), msgj. 30. BS^r míg a Je-j, káiprájzrik a sajeau, — diehogy ja tudmék a barcelonai MáüStós oeodláSwSL jár­ná, — pihenjen agy, nyugodjék ezieetn, — ma^jd ifeéeőíbb, — addig: goradtóasa seanemdt- tewés, tervbeliem kóborlás, óvatos taawíroá- nyozjása a ívHág legisaébb Pnádójáinaik, a Seg^ smebi) spanyol nők gyűjlemsén yéraek, — a ifiSUJkeanekiséig egyik Üegszehlb szigetéin. Hogyan is berSBtem kié? — jót Mrteítem eKBeanlbe. Mi rnándiestifnek kellett idepcttyasná- samat m>egeiőz2n.ie, hogy — fimo finaHe — itt iostóükodjaíEn az ÉHa dX>r tetoérosdopos ter- irtaoeán e folytassak a bájos senorita Carmen Pia ja s még stpanyoMxb szépségű mamájával snánden más, csak nem sablonos társalgást iA spanyolokat, igen, a* assaonyokat is, ma- gyom éndekük a viMgeseanéayek ©iójáté- ücai. A mömetek hatátenáaak toTtecgése. Aog38a Mftékenysége, a Jraneia trevanohe — vágy — vtfMgfoáí'botrfu — Ésnabamemilka feM'lkerekediéi- se BtErőpa, nemcsak, az egész világ gazdasá­gii ereje ®5$é, Délaimeráka ndkileaiid®5t ojabb iSejtődiése — két óriás kerül szembe — Dél- ameráka felvesd a versenyt ÉszaJcamerlka Európában magához ragadott gazdasági egyeduralmával, egyelőre Spanyolországot választja falitörő kosnak — a XX. század harmadik tizedéinek történet© mogyoróhéj- iban. (Istenem, könyvtárt lehetne ezzel tele­tem.) A barcelonai és sevüMai váMgkiáJIilásofe születésének titka, Barcedomábam DéHiaanerika fojt hát harci riadót — kis események szül­nek olykor nagyokat ám ipyramis (árnyéká­ban is megpihen a kis madár, — ennyi min- ; 1 dennek keleti bekövetkeznie, hogy 1929 nyarán Barcelonába jussak, egy hét alatt annyira kimerítsen az ezer látnivaló, hogy papot, csapot, vílágkiálitást falképnél hagy­va, a „Rey Jaime II.“ kirándulőhajón zaj, hőség, egy ragyogásban soha felül nem múlt világkiállttés tarka káoszából Mallorca szige­tére meneküljek, s 'annak legszebb pontján, a hófehér Ha d*ör erkélyén két ragyogó szépségű spanyol nő s két ragyogó eszű né­mettel szemben ülve ennyi kanyargás után állapi team meg végre, — hogyan is kerültem hát Mallorca szigetére. □ KS tudna átadni 3yen langymeleg tengeri at idegnyugtató esendes éjszakáján? Kabint váltottunk? Vesszen kárba. Három egymás mellé tolt kényelmes karszék, sok csé­sze kávé, jeges orangeád, ezernyi téma, okos német szó. 1 A hajó legfelsőbb fedélzetén helyezkedtünk ' ei. Fejünk fölött már csak az Isten, s a csil- ■ lógó livrébe ötözőtt milliónyi szolgahad, — ! a csillagok. Természetes, főtéma a kiállítás, a spanyolok. Am egy hét alatt ők sem láttak mindent még. jEgyelőre általános benyomásainkról beszél- 1 íhettünk esak, a külsőségek kibírnak minden j ikritikát, a kivilágított kiállítási területnél, ' ;szebbet, ragyogóbbat nem eszelt még ki agy, ‘ emberész talán sohasem alkotott. A villany- , (fénynek végletekig kihasznált ereje, a víztö­meg akkora zenéje, melyről csak a Niagara omló orgiája alatt álmodhatunk, adtak egy­másnak kezet, alkottak közösen akkora szépet, ; — kár szaporítani dicsérő jelzőt, megakad a toll, dicséretre nem futja többé szó. S mégis itthagytuk mind e nagyszerűt? Vál­jon igazán oly szép a „Nyugalom Szigete14, ér- ; demes a világzajt felcserélnünk, érdemes fél­napos tengert járnunk be? Ha másért sem, ezért a pihentető pompás éjjeli utért. A hajón sok a délamerikai.Argentína, Brazi­lba, Chile, —• ,s főleg Cüba sok, sok képvise- [ lőre talál, őket is agyonfárasztotta a Montjüich íhcgyén épült tündérvár. Mallorca szigetén tu- ' catnyi csendes fészek. Az egész: édenkert. Ritkán keresztelt igazi igazsággal fecsegő , reklám világhelyeket. Mollorcát „La Isla de la Calma11, — nyugalom szigetének nevezte el. Palma fekvése csodaszép, ám lakosainak szá­ma közel .százezer, Kutassunk tovább, csende­sebb helyre vágyik ajzott idegrendszerünk. Bő- ; ven válogathatunk: Cabo Formentore, Alcudia, lOabo de Califiguera, Andraitx Puerto, Porto iCristo s vérül, de ez csakugyan a legszebb: IPolensa Puerto. Nos hát itt vagyunk, s nem bántuk meg e — nercre se a távolba néző „Ila d1 0r“-ban */.állunk meg. A jó spanyol társaság szállodája ez, ben­sőül öltek előkelő darázsfészke, szép formát, igaz spanyolokat látni, tanulni spanyol éle­tet, napon La zug itt alkalom. Angoloknak néznek, első kapocsnak rossz .sohasem lehet, bemutatkozás nincs, formák mellékesek, csatát ha nyertünk, még kellemes meglepetés nekik, hogy csak magyarok és < németek vagyunk. 1 Az első est mindjárt brilliáns tarka alku­dom. Kerti bált rendez a szálloda. Remeikbe Onimoott róiftoe maniöjákba caawjacaak kigyjó- |.j testüket sötétíbőírü seguorák. A* esrfcSy neve: verbéna, magyarul: talán kerti ünnepély. Fény, luxus, elegancia futnak egymássá? Versenyt, győztesek atomiban uh. vagyunk, ujJénk a legértékesebb dij: léleknek, szem­nek abszolút gyönyör. Nem is valóság, álom e® s Siyeit álmodni icsak itt, meleg tengervíz közepén lehet. For­ró Dél fakaszthat ilyen virágokat caak, Verseny nélkül persze nem folyhat efféle alkalom. S mi voltunk a jury, a három egyet­len idegen. Már semmin sem csodálkozunk: degan sző passzony lép s szól hozzánk: — Magunk fölött nem vagyunk hivatva dön­teni, mint idegenek, önök döntsenek, ítéletük feHebbedhettetien lesz, asztaluk előtt fogunk felvonulni mind. Ezüst tácákon pezsgőt hordanak. Túlsók a mámor, — pihenjünk, ha tnrlmagy egy csokor, ■szépsége máris kevesebb. A többiről — leg­közelebb. Uj szabályrendeleteket fogadott el Kassa város közgyűlése ■Basa®, augusztass 30. (Kassai szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Kassa város képvi- elötestülete tegnap délután tartotta folytató­lagos fcöegyülését Mutnyánszky polgármester elnöklete alatt. Framciscy erdőtanácsos be­jelentette, hogy a gőtmebártyari adóhivatal 357.000 koronái veteti ki a kojsói és jetkelfnhm birtokok idám átiratásl iUeték f ejében. A tanács javasolja az áüratásá illetékeknek a jefcelfalusi kastély eladási árából való kifi­zetését. A kérdéshez Fleischmemn Gyula dr„ Grosschmid Géza dr. és Btxmár Béla dir. szó­laltak fel a magyar pártok részéről, maijd a városi képviselőtestület elfogadta a tanács ja­vaslatát Fleisdhmanm Gyula dr. leszögezte azt, hogy asmikor a foldhivvdal egyenesen rá akarja kényszeriteiú a várost, hogy a parcellázást n földhmatel által megszabott feltételek mellett hajtsa végre, ami egyet jelent az­zal, hogy a földiigénylők nem lesznek haj­landók elfogadni a város által kért reális árakat, ugyanakkor ilyen jelentékeny át­íratást illeték lefizetése válik kötelezővé a városra nézve. [Ezután a képviselőtestület a 050.000 koro­Slo­nás bankkölcsönt tárgyalta, amelyet a Slo- venská Bankától vett fel a város. Vukoívies Károly tanácsnok terjesztette elő ezután a különböző uj és átdolgozott szabály­rendeleteket, amelytől a város tekintélyes jö­vedelmet remél és a mostani pótadón kívül egyik legjelentősebb bevételi forrását kéL peznő a városnak. A városi képviselőtestület elfogadta a kö- vezetvámszeáésre, az uccák és terek tisz- titási költségeire, valamint a vágóhíd hasz­nálatára vonatkozó szabályrendeleteket. ötvös Géza képviselőtestületi tag valamennyi szabá’yrendelet elutasítását kéri, mert azok újabb anyagi kötelezettséget jelentenek a la­kosságra, amelyet pedig egyébként is súlyos mértékben megterheltek. Fleischmanu Gyu­la dr. keresztényszocialista párti képviselő­testületi tag véleménye szerint a szabályren­deletek alapján kivetendő illetékek a közter­hekhez való igazságos hozzájárumást mozdít­ják elő, mert abban egységesen és különbség nélkül résztvesz a város minden polgára, el­lentétben a pót adókkal, amelyek csak egyese­ket sújtanak. A közgyűlést ezután félbeszakí­tották és araiak folytatását a jövő hétre ha­lasztották. Egységes magyar diák-munkát! A Simavölgyi Magyar Akadémikusok Egyesületének felhívása a magyar diáksághoz a kongresszus előtt A Rima völgyi Magyar Átadóm ikneok Egyesüle­te választmányi összejövetelén elhatározta, hogy az érsekujvári kongresszus előtt a következő fel­hívással fordul a többi magyar főiskolás, sarlós és főiskolás-cserkész körökhöz s ezen felhívásnak nyilvánosságra hozására a Prágai Magyar Hírlapot kéri föl: Egyesüle tünkben a csehszlovákiai magyar fő­iskolások egyik vidéki alakulatában az egyetemi városok különböző diák- és világnézeti felfogá­sokat valló főiskolásai foglalnak helyet, kik ma­guk is különböző egyesületek tagjai. Vannak kö­zöttünk prágai, brünnni, pozsonyi diákok, sarló­sok stb., kik befelé a maguk különböző kulturá­lis és világnézeti felfogásukat szabadon követhe­tik és követik míg kifelé — teljesen egységesen — komoly magyar kulturmunkát végeznek. Sajnos, a magyar fiatalság is beleesett az évszá­zados hibába: a pártosságba. Hogy ez mennyire veszedelmes, indokolni nem szükséges és éppen a veszedelem és magyar knltuijövőnk fölötti fele­lősségünk tudatában elhatároztuk, hogy az egysé­ges magyar diákmunka érdekében testvéri szó­val fordulunk az összes magyar főiskolásokhoz. Mert itt az egységes komoly diákmunka ideje. Hogy ez lehetséges, mi bizonyithatjnk, akiket a közös célért: kulturáltabb emb ibb magyar jövő megvalósításáért végzett munkánk összetart s a mi diákegyesületi munkánk bizonyltja, amelyben a legteljesebb harmónia uralkodik. Szabad teret engedünk a személyi, kulturális és világnézeti vitáknak, hisz ezek szükségesek is, de minket ezek fölé helyezkedve a magyarságunk tudatába vetett munkánk tart össze és össze is fog tartani, mert célunk érdekében még többen fognak aktív munkát vállalni s a szóharcok helyét a becsületes tett, a tervek megvalósítása és a eredmények kicsikarása fogja követni. Ezért arra kérjük az összes testvér egy esül ete­ket és a kongresszusi, hogy: 1. A delegáló egyesületek utasítsák a delegál­takat a személyi ellentétek és világnézeti viták elkerülésére; 2. a főiskolás diákság a magyarság és saját jólfelfogott érdekében ne csak puszta egyesületi életet éljen, de fejtsen ki gyakorlati eredménye­ket termő magyar mii.i. \t e ennek megvalósítása körül járjon elől a kongresszus jó példájával és gyakorlati részletmunka vállalásával; 3. A kongresszuson ne csak terveket adó ma- nifesztáoiókat halljunk, de ezek helyett pozitív és reális kérdések oldassanak meg. Amilyenek: A) Minden egyetemi városban szervezzék meg a szemináriumokat, melyek látogatását a kongresz- szus által eldöntendő módon és eszközökkel nóp- szerüsitsék a diákság előtt s melyek látogatása magyar kulinrkötelessége lenne minden főiskolás­nak. (Esetleg a menza-kérvényeknél igazolnia , keMjeoe * kérvényezőknek, hogy a szeminá-rirmok­ban akitáv munkát végzett stb.) B) Oldják meg a menzákérdést. Törköly -József dr. szenátor, menza-igazgatóval és a menza-bi­zottsággal egyetértve és véglegesen a diákság ak­tív hozzájárulását, adomány-gyűjtését stb. C) Tárgyalják le a reális életpályákra való ne­velés kérdését a Szilassy Béla dr. iniciativáinak figyelembevételével egy szociális magyar és kol­lektív felelősséggel bíró, közép- és szakiskolát végzett földmives, iparos és kereskedő osztály ne­velése és megteremtése és a főiskolások reália elhelyezkedése végett. D) Elevenítsék fel a szabad egyetemet a nem főiskolások részére úgy a magyar vidéki városok mint a magyar falu tömegei számára s terjesz- szék itt a magyar kultúrát, gyakorlati értékű szakkérdések és szakujitások ismertetésével s ve­gyék ezek rendezését és szervezését a vidéki egyesületek kezükbe s legyenek kötelesek erről számot adná. E) Az egyetemi városokban a főiskolások ré­szére szóló szabadegyetemeken vezessék be a fel­nőtt magyar szakelőadók, jogi, mérnöki, orvosi, gazdasági, kultur, politikai, pedagógiai és társa­dalmi szaktényezők előadását. F) Rendezzenek vitaestekéi — a német diákság mintájára — s tárgyalják meg ezeken az összes felmerülő különböző szellemi, társadalmi és világ­nézeti kérdéseket. G) Szereljék le a mindkét oldalbóli szélsősége­ket annyiban, amennyiben az egységes és má- gyar diák érdekvédelmi munka hátrányára van­nak, mert kell, hogy ezen belül történjék meg min­den — különben szükséges és elkerülhetetlen — a differenciálódás. H) Kapcsolódjon bele a diákság szervesen a ma­gyar kulturális közéletbe főleg a magyarság poli­tikamentes egyesületeinek támogatása és az ezek­ben való aktív szereplés és munka által. Azt hisszük, hogy a felsoroltak és a Győry De­zső által leszögezett hármas alapon: 1. a kisebbségi sorsközösség által is előtérbe tolódó magyar gon­dolat, 2. szociális felfogás és haladás, és 3. a diákvédelem, a szövetségbe tömörülő magyar fő­iskolás, a sarlós és a főiskolás cső rk észegyes ül e- tek és ezek egyedei megtalálják azt a plattfor- mot, amelyen állva szolidárisak és testvérek és mindenkivel szemben is egységesek lehetnek és a mi kis egyesületünk jó példája alapján hisszük és kérjük azt az egészséges magyar diákmunkát, mely a magyarság és az emberi haladás érdekében lehelő és biztosi tiható. Keressük Érsekújváron azt, ami közös é§ ami összetart cvs ne azt, ami különböző és szétválaszt s akkor nem lohol közénk löbbé éke! verni sem­miféle akaratnak. A Rima völgyi Magyar Akadé­mikusok Egyesülete. A komáromi rei. egyházmegye közgyűlése Komárom, augusztus 30. Nagy érdeklődés mól- lett tartotta meg a komáromi református egyház­megye közgyűlését Gyalokay László esperes és Nagy Nándor földbirtokos, egyházmegyei gondnok elnöklése alatt. A gyűlésen résztvettek Tóth Kál­mán tiszteleti esperes, Soós Károly egyházi főfel­ügyelő, Csiba Imre, Gálffy Géza, Galambos Lász­ló, Fekete Sándor, Boross Kálmán, Rácz Elemér, Sándor Benő, Beke Kálmán, Vágó Ede lelkéez-ta- nácsbirák, Fülöp Zsigmond, Keneseey Kálmán dr., Papp Elemér, Schmidt Imre, Szijj Ferenc dr., B, Tóth Pál, Vörös Vince és Zsindely Ferenc világi tanácsbirák, az egyházmegye lelkészed csaknem teljes számban. A gyűlést Gyalokay esperes fohásza nyitotta meg, majd Nagy Nándor egyházmegyei gondnok tolmácsolta az egyházmegye részvétét az esperes előtt hitvesének elhunyta alkalmából. Az esperesi jelentés sajnálattal állapítja meg, hogy azok a remények, melyeket az elmúlt évhez fűztek, nem váltak be, Az önkormányzat élete to­vább is csonka maradt, mert a kormány a zsinati törvényeket nem hagyta jóvá. Az egyháznak egyedül a saját ereiében kell biznia és áldo­zatos munkájából merítenie erejét. A lelkészek állampolgárságának elintézetlen volta is vérző sebe az egyházi közéletnek. A kongrua- ügyek talán ez év végéig elintézésre kerülnek. Ezután tették le az előirt esküt Beke Kálmán lelkész és Papp Elemér nyug. ítélőtáblái bíró, B. Tóth Pál polg. iskolai igazgató uj tanácsbirák. Majd meleghangú búcsút vett az egyházmegye Palócai Czimke István eltávozott püspöktől. Erdélyi Pál dr. nyug. egyetemi tanár volt egy­házmegyei gondnok indítványozta az egyházmegye történetének megírását. Az ehhez szükséges rész­letes adatokat a lelkészektől várják, ezek azon­ban még ebben az ügyben nem fogtak hozzá az adatgyűjtéshez, amelyre az egyházmegyei közgyű­lés most kötelezte lelkészi karát. A tartalmas esperesi jelentést a közgyűlés el­fogadta és tudomásul vette a Soós Károly és Zsemlye Lajos szerkesztésében megjelenő Refor­mátus Sión és a komáromi egyház lelkészének Ga­lambos Zoltánnak szerkesztésében megjelenő Kis Tükör cimü lapok kiadását. Az esperesi jelentés kiemelte az aggasztó tanitóháányt. Gyalokay esperes az őt ért gyáezeseményre és elfoglaltságára való tekintettel lemondását aján­lotta fel a közgyűlésnek, mely meleg ragaszkodását több felszólalásban fejezte ki és igy ez előtt meg­hajolva még egy évig megtartja tisztét az es­peres. Soós Károly egyházmegyei főjegyző indítványt tesz egy református tanítóképző intézet feláTB- tására Komáromban. Az indítvány lelkes pártolásra talált és az egy­házmegye annak gyakorlati kidolgozására bizottsá­got nevezett ki. Majd kisebb jelentőségű ügyeket tárgyalt le a délután is tanácskozó egyházmegyei közgyűlés, mely délután hat órakor ért véget. Legújabb közgazdasági hírek Németország minden lakosára mintegy kétezer korona adó esik. A Wirtsdhaift und Statietik kimu­tatása szerint Németország minden egyes lakósára 240 aranymárka teher jut. Készül a kereskedelmi kamaráikról szóló uj törvény. A kereskedelemügyi minisztérium ■szeptember elején fogja a kereskedelmi ka­marákról szóló törvény módosító javaslatát elkészíteni. A javaslat haladéktalanul minisz­ter tanács elé fog kerülni. így remélhető, hogy még az ősszel a parlament elé jut. Egyiptom nehézségeket támaszt a csehszlovák cukoriparnak. Egyiptom most késziit elő uj vám­tarifáját, mely minden bizonnyal még november vége előtt életbe fog lépni. Az uj vámtarifa a bel­földi ipar védelme érdekében készült. Az egyip­tomi cukoripar érdekében 40 százalékos behoza­tali vámot állapítottak meg a csehszlovák ön­korra. Csökkent a dunai forgalom. Pozsonyból jelentik: A dupai teheráruforga 1 om az idén a hivatalos ki­mutatás adatai szerint lényegesen csökkent, ami­nek elsősorban a hosszú ideig tartó tél és a kelet felé irányuló export korlátozása volt a főoka. Leg­nagyobb veszteségek az osztrák, a magyar és a né­met hajózási társulatokat érte. Az idei év első fe­lében .az osztrák hajók 85.000 tonna árut szállítot­tak, a német társaságok 80,000-ot s n magyar ha­józási társulat 51.000-et. Tavaly e három állam társulatai 104.000 tonnái, 96.000 tonnát és 58.900 tonnát szállítottak az első félévben. A legkisebb veszteség a csehszlovák hajózási társulatot érte, mely mindössze 2000 tonnával kevesebb árui szál­lított, mint tavaly. A csehszlovák hajózási társu­lat az idén összesen 32.000 tonna árut szállított a Dunán. Egyedül a jugoszláv hajósfársaságok for­galma növekedett meg. Naftakntatások Szlovenszkón. Pozsonyból jelen­tik: A hatósági kiküldöttek a napokban kezdték meg Turzófalván a próbafúrásokat, mivel legutóbb mintegy három ciszternára való mennyiségű naftát sikerült ott kitermelniük. Az illetékes tényezők mintegy 20—30 méter mélységű leutal óhajtanak furatai, mivel úgy vélik, hogy abban a mélység­ben a legelőnyösebben lehet a naftát kiaknázni. iwwmwiTBMrrttegüP -wr x Félreértés Mari, maga állandóan vsákolódzik a fü- szeressegéddel! Ez abszurdum. Ezentúl én já­rok majd a fűszereshez. Kár a benzinért! Keni zsánere a nocs- csága a Lajosnak , . , , w-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents