Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)
1929-08-30 / 196. (2121.) szám
1929 augusztus 30, péntek. 3 aőben is. Csehszlovákiának elfogadták a®t azt álláspontját, hogy a re páráéi ós bizottság által 30 milliárd csehszlovák koronában megállapított kötelezettségeit Csehszlovákia reparáeiós igényei kiegyenlítik. Ezzel szemben még nincs megegyezés az ngynevezett felszabadjtási taksában, amely 75Ö millió aranyfrankot tesz ki. Az utóbbi napok tárgyalásai folyamán a csehszlovák delegátusoknak sikerült a hitelező államokkal szemben némi kedvezményeket elérni. A kiszivárgott hírek szerint Csehszlovákia jelentékeny fizetési könnyebbségeket kap és csupán az összeg egvharmadát, mintegy másfél milliárd csehszlovák koronát kell megfizetnie. A kiürítés végső terminusa Hága, augusztus 29. A politikai bizottság ma délelőtti ülésének befejeztével közölték a sajtó képviselőivel, hogy a bizottság a kiürítés végső terminusaként 1930 junius 30-át állapította meg. Ez a megegyezés a pénzügyi kérdésektől függetlenül jött létre, amelyekben ma délután négy órakor tovább folytatták a tárgyalásokat. A politikai bizottság jelentéséiben közli, hogy Franciaország, Anglia és Belgánm a kiürítés kezdetét szeptember 15-ében állapi tóttá meg. A belga és angol csámpátok azonnal teljes egészében elhagyják a rajnai területet, úgy hogy ők már három hónapon belül befejezik a kiürítést. A franciáik szintén azonnal megkezdik a második zóna kiürítését. A.harmadik; zóna kiürítését a francia csapatok akkor kezdik meg, amikor a Yowng-férvét úgy a. francia, mint a német parlament ratifikálta. Ettől az időponttól kezdve a harmadik zóna kiürité- sét gyorsított tempóban folytatják. Briand kifejezetten hangsúlyozta, hogy a kiürítést nem teszik attól függővé, míg a Young-tervben érdekelt összes "államok parlamentjei végrehajtják a ratifikálást. A Petit Párisién levelezője szerint Briandnak sikerült a Saar-teriilet ügyét a hágai konferencia anyagából kikapcsolni mert meg tudta győzni Hendersont arról, hogy ez a kérdés kizárólag német—francia ügy, amelyet a két kormány között bevezetendő közvetlen tárgyalások utján kell szabályozni. Briand beleegyezett abba, hogy a német kormány ezt a kérdést felvesse és konkrét javaslatokat tegyen, de kikötötte, hogy a Saar-terüiet lakosságának jogait szigorúan respektálni kell. A zárt tárgyaláson Hallgatott Stögeí Károly rendőri vallatásáról homlokegyenest ellentmondó állítások hangzottak el a Tuka-per főtárgyalásán A rendőrségen vallott Stőger mint a karikacsapás, a vizsgálóbíróra elmebeteg benyomását tette a szánalmasan dadogó delikvens — A hivatali titoktartás alól részben feloldott rendőr- tisztviselők nem akarnak tudni a „morális és fizikai presszió" alkalmazásáról — Stőger szerint állást és büntetlenséget ígértek neki, ha „töredelmes beismerő" vallomást tesz Pozsony, augusztus 29. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ma délelőtt ne- gyedkilenc órákor nyitotta meg Terebessy elnök a Tuka-per főtárgyalásának huszonbe- tedi'k napját. A tárgyalás megnyitása után az elnök behívatja a mára beidézett tanukat, kik közül Holényi Terézt és Belánsky Károlyt azonnal elbocsátja, mivel kihallgatásuk feleslegessé vált. Ezután a bíróság Hanzalik Józsefet hallgatja lei a nagyszombati kórházban kapott kórlelete felől. A tanú a következőket adja elő: Hanzaiikot szívességből deklarálták őrültnek? A diktatúra „áldásai** elől külföldre menekülnek a horvát nép vezérei Bécs, augusztus 29. Trumbics, Kossuties és Krnyevics horvát képviselők, a horvát parasztpárt vezetői, valamint Ciszlar, a zágrábi Chrvát cimü lap főszerkesztője, Jugoszláviából a .határon keresztül Ausztriába szökött. Az elmenekült vezérpolitikusok néhány napi bécsi tartózkodás után Genfbe mennek, hogy ott a most megnyíló népszövetségi ülésszakon ismertessék a horvát nép sérelmeit. A politikusok Genfből Londonba szándékoznak menni, ahol folytatják a Jugoszlávia elleni propagandájukat. A trenesénteplici nemzetközi teniszverseny harmadik napja Trencsónteplic, augusztus 29. A P. M. H. tudósítójának telefonjelentése. Nyugatszlovenszkó bajnokságáért: Férfi-egyes: Zaoralek—Fisöher 6:1, 6:2, Novotny—Fesser 6:3, 6:4, Laczina—Papp 7:5, 3:6, 6:4, Zamarajesz—Weimelka 6:0, 4:6, 6-0. — Női-egyes: Deutscliné—Singer 6:1, 6:1, Sainová— Dohányi 6:4, 6:3, S'einová—Holczmann 6:2, 6:2. — Férfi-páros: Tuscany-Kovarovics győz Anderka- Graus ellen 7:5, 6:2, Artens-Nedbalek Bries--Dc- nat*h ellen 6:1, 6:1, Menczel-Klein Herzog-Ondrioska ellen 6:1, 6:2, Artens-Nedbalek flavlí- csek-Hein ellen 6:3, 6:1, Rubeska-Benda Sebela- Sebela ellen 6:1, 6:1. Vegyes-páros: Munori-Men- czel Riplová-Fisoher ellen 6:2, 6:3, Hámos-Kre- csán Déryné-Pri esen dér ellen 6:0, 6:2, Deutschné- Kozseluih Vidor-Sebela ellen 6:0, 6:0, Graus-Klein Stein-WerUheámer ellen 6:4, 6:2, Singer-Bondy dr. Sdhwitzer-Danzig ellen 8:10, 6:4, 10:8. Trencsénteplic-fürdő vándorserlegéért: Zaora- lek-Drabek 6:0, 6:3, Novotny-Bondy dr. 6:1, 8:0, Nedbalek-Priesender 6:0, 6:1, Snevais-Benda 2:6, 8:6. 7:5. — Péter volt kommunista képviselő szociáldemokrata lett. A csehszlovákiai kommunista párt — ugylátszik — kiesett a moszkvai intern aeionálé kegyéből, legalábbis erre engednek következtetni azok a pénzügyi nehézségek, melyekkel a kommunista sajtó és elsősorban a Rudé Právo már hónapok óta küzd. Most újabb hír érkezik arról, hogy a kommunista párt sajtója ismét egy orgánummal, nevezetesen a Máhrisoh-Ostrauban megjelenő Delnicky Dennik cimü napilappal fog meggyengülni. A Delnicky Dennik tulajdonképpen Peter képviselőnek a lapja. Peter — mint ismeretes — az augusztus 1-i vörösnap csúfos kudarca után kilépett a pártból és belépett a szociáldemokrata pártba. Peter a kommunista párt erélyes felszólításai dreárh sem adta ki a kezéből a kommunista párt pénzéin alapított lapot. — Az olasz frontról a nagyszombati köz- kórházba kerültem éc az idegosztályon nyertem elhelyezést. Székely dr. vizsgált meg, aki nem talált betegnek. Előírás szerint háromnégy hónapig vizsgáit ég végül azt mondta nekem, hogy „maga egészséges ember, mienjen legalább irodába dolgozni44. Azután az irodába kerültem. Rövid idő alatt annyira bedolgoztam magam az irodai munkába, hogy később már megbíztak azzal is, hogy a beérkező betegeket szimptomáik felől kikérdezzem. Egy nap Pozsonyból az a parancs jött, hogy a telegeket nem szabad három-négy hónapnál tovább tartani az idegosztályon. Löw dr., az idegosztály helyettes vezetője ebkor közölte velem, hogy engem el kellene bocsátani, amit nem szívesen tennének meg, mert én jó szolgálatokat teszek nekik, egy segítség azonban volna, ha engem az idegbetegosztályról a megfigyelés alatt álló elmebetegek osztályára tennének át. Nekem ez elle nnem volt kifogásom s igy áttették az elmebeteg-osztályra. Továbbra is Írnok maradtam az irodában. En magam írtam meg a saját kór történetemet, amit Goldberger dr. diktált. 1918 februárjában Goldberger dr.-t elhelyezték a kórházból. Goldberger ekkor közölte velem, hogy hozzá is megérkezett a parancs, hogy engem mint pánszlávot (figyeljenek. Goldberger hozzátette még azt is, hogy jó, hogy itt vagyok, nvert ha máshol lennék, úgy üldöznének. Ekkor arra kértem Goldbergert, hogyha 6 elmegy a kórházból, úgy ón is elmehe9sek innen. Ekkor állította ki Goldberger dr. azt az orvosi szakvéleményt, amely engem százszázalékosan munkaképtelennek és Zwangs- neurose-ban szenvedő betegnek nyilvánított. Meg akarom még azt is jegyezni, hogy nem igaz az az állítás, mintha rólam Demkó István dr. 1926-ban olyan orvosi fizonyitványt állított volna ki, amely szerint én elmebeteg vagyok. Weichherz dr. kérdésére Hanzalik kijelenti, hogy a szakvéleményt Goldberger dr. diktálta és ő irta. Weichherz dr.: Ki irta alá? Az elnök megnézi az iratok között és megállapítja, hogy Szítojanovics dr. és Dolesaldr. írták alá a kórleletet. Kedélybeteg... gyatra felfogóképességű... Ezután Demkó István dr. risnyóci állami körorvost hallgatják ki, aki a következőket mondotta: — ügy emlékszem, hogy két-három évvel ezelőtt Hanzalik részére kiállítottam egy orvosi bizonyítványt arról, hogy Hanzalik betegsége miatt nem tudja vezetni saját ügyeit. Hanzaiikot már előbb kezeltem egyszer vagy kétszer. Hanzaliknak Risnyócon maradékbirtoka van négy-öt év óta és azóta ismerem őt. Az ideg- betegség tünetei mutatkoztak rajta. Alacsony értelmi felfogóképességet, melankolikus kedélyállapotot állapítottam meg nála. A kérdésekre ugyan elég nyugodtan válaszolt, de mikor később a kérdéseket megismételték előtte, már másképp felelt. Egyszer azzal a panasszal jött hozzám, hogy annyira beteg, hogy nem- tudja vagyonát kezelni. Ekkor állitottam ki részére a szóbanforgó orvosi bizonyitványt. Elnök: Nem mondta önnek azt, hogy azérl beteg és azért van szüksége orvosi bioznyit- ványra, mert bérbe akarja adni a bili okát? Tanú: Nem emlékszem, csak azt mondta, hegy beteg. Elnök: Komoly volt ez a bizonyítvány? Tanú: Igen. Havié ázavuzóbirú: Hanzaliknak saját, rezsijében volt a maradékbirtok? — ügy tudom, hogy Simora gondnoknak adta át a birtokot, akinek a fia bérli. Gállá dr. védő: Megállapította ön egy bizonyos állapotnak objektív tüneteit? — Igen. Ügyész: ön pszichiáter? — Gyakorié orvos vagyok. Ügyész: Ön tehát egyszeri kezelés után súlyos betegséget állapított meg. Mysliiveesek tanárnak három hónapra van ehhez szüksége. Kérem a bíróságot, szólítsa fel Hanzaiikot, hogy mutassa be az orvos ur által kiállított orvosi bizonyitványt. Az elnök felolvastatja az orvosi bizonyítványt és kiderül, hogy az orvosi bízónyitvány szerint Hanzalik József a vese táján súlyos sérülést szenvedett, amely a járásban akadályozza és az objektív és szubjektív tünetek alapján Hanzalik munkaképtelen. Elnök: ön ezenkívül más orvosi bizonyítvány i is kiállított? — Nem emlékszem. Nem tudom, hogy amikor Hanzalik nálam volt, ezt vagy más orvosi bizonyitványt állitottam-e ki. Naponta negy- ven-ötven paciensem van. Elnök: Emlékszik a diagnózisra? — Emlékszem, hogy valami volt az idegekkel is. Nem tudom, hogy a sógora járt-e nálam, vagy pedig másvalaki a családjából. Ezután Demkó dr. és Hanzalik párbeszédet folytatnak egymással és végül az orvos hosz- szas ingadozás után megállapodik abban, hogy nem Hanzaiikot, hcm&m Hanzalik sógorát kezelte villannyal. Hanzalik: Azért volt szükség a szóbanfoorgó orvosi bizonyítványra, hogy a birtokot bérbeadhassam. Hosszabb utakat ugyanis nem tudtam tenni s ezért állíttattam ki a magam részére ezt a sérülési leletet. Weichherz dr. indítványozza, hogy szerezzék be az iratokat a katonai hatóságoktól, hogy milyen alapon szuperarbitrálták Hanzaiikot, vájjon nem a kórlelet alapján för- tént-e ez. A bíróság ez indítványt elveti, ami eben Weichherz dr. védő semmis égi panaszt jelent be. Elnök: Ezzel befejeződtek a tanúkihallgatások. Ottlik dr. védő felemelkedik helyéről és a következő indítványt teszi: Stőger morális és fizikai kényszer alatt vallott? — Kérem, a bíróság hallgassa ki azt a tanút, aki arról számai majd be, miként tett vallomást Stö- ger Károly a rendőrségen és a vizsgálóbíró előtt, illetve miért és miképpepn térnek el ezek a vallomások egymástól. Indítványozom, hogy a bíróság tanúként hallgassa ki a vizsgálóbírót, aki lefolytatta Stőger Károly kihallgatását. Elnök: Mielőtt indítványát megtenné, szíveskedjék arra ügyelni, hogy a zárt tárgyalás anyagából ne említsen semmit. Ottlik dr.: Ehhez tartom magam. Stőger azt mondta, hogy a rendőrségen előbb büntetlenséget és jutalmat Ígértek neki, később pedig súlyos büntetéssel fenyegették meg. A rendőrségen reggeltől késő estig hallgatták ki Stőgert. Feleljen a vizsgálóbíró? Elnök: Kérem ezek nincsenek megállapítva, ezeket Stőger mondja. Ottlik: dr.: Szombaton került csak a vizsgálóbiró elé Stőger, holott már szerdán letartóztatták. Még a vizsgálóbinónak is feltűnt, hogy Stőger a rendőrség előtt tett vallomását őelőtte csak részben tartotta fenn. Stőger kijelentette, hogy még a vizsgálóbíró előtt is morális és fizikai kényszer hatása alatt állott. Ezt a vizslágóbirónak is észre kellett venni abból, ahogyan Stőger a kérdéseire reagált. Mindnyájunk érdeke, hogy tisztázzuk ezt az ügyet. Indítványozom a vizsgálóbíró kihallgatását arra vonatkozólag, hogy milyen látványt nyújtott Stőger, amikor a vizsgálóbíró elé került. Stőger azt is mondta, hogy azok a rendőrségi urak, akik vallatták, a vallomást kikényszeritették belőle és még a vizsgálóbíró előtt tett vallomásánál is jelen voltak. Fontos, hogy megállapítsuk a vallomás értékét. A vizsgálóbíró olyan fórum, amelyhez bizalmunk van, akit meg kell hallgatni. Kérem tehát a vizsgálóbíró nyomban való kihallgatásának elrendelését. Volna még egy másik indítványom is. A tegnapi tárgyaláson a bíróság előtt felolvasták a pozsonyi rendőrség egy átiratát, amelyben bizonyos tényeket közöl a bécsi dolgokat illetőleg. Ebben az átiratban nincsenek közelebbi közlések arról, hogy az adatok honnan származnak, csak annyi van megemlítve, hogy megbízható forrásokból. Szerintem, ha a rendőrigaz- gatóság ilyen bizonylatot belföldi dolgokról kiad, akkor ennek bizonyos súlya és garanciája van, megvan a lehetőség az adatok ellenőrzésére. A szóbanforgó bizonylat azonban külföldi territóriumra vonatkozik. Hogy az ellenőrzés szempontjából bizonyos támpontjaink legyenek, szükség volna az adatok forrásának megnevezésére, hogy ellenőrizhessük a rendőrségi bizonylatban foglaltakat, nehogy abszolút kritikus álláspontot foglaljunk el ezzel a rendőrségi átirattal szemben. Indítványozom, hogy a bíróság intézzen kérdést a pozsonyi rendőrigazgatósághoz, hogy honnan vette az adatokat a szóbanforgó bizonylathoz. „A rendőrség illetékes a felvilágosításra** Boricky ügyész: Stőger a tegnapi tárgyaláson kijelentette, hogy a vizsgálóbíró előtt nem vont vissza mindent, amit a rendőrségen mondott. Morális és fizikai kényszert is emlegetett Stőger. Úgy tudom, hogy senki sem kényszeritette őt vallomására. A morális kényszert nem a vizsgálóbírónál kell keresni, hanem a rendőrségen. Indítványozom, hogy a bíróság kérje fel a rendőrséget, hogy Piszkacsek dr.-t és a többieket, akik Stőger kihallgatását foganatosították, mentse fel a hivatali titoktartás kötelezettsége alól. Ami Ottlik d-r. indítványát illeti, ennek elvetését javasolom, mivel a védelem is egy csomó külföldi államban szerzett be adatokat és jegyzőkönyveket, amelyekkel a tárgyaláson előállott. „A rendőrség elfogult** Otttik dr.: Ami az ügyész ur ama indítványát illeti, hogy a bíróság a rendőrség embereit hallgassa ki, ellenzem, mert egészen bizonyos, hogy nem tudjuk meg a rendőrségi kihallgatás részleteit. A rendőrség embereinek érdeke, hogy törvényellenes dolgok ne derüljenek k,i. A vizsgálóbíró azonban független ember és világosságot deríthet az egész ügyre. Óriási ellentétek vannak Stögernek a vizsgálóbíró és a rendőrség előtt tett vallomása között. Stőger azt mondta vallomásában, hogy kapott pénzt Tukától, néha ő, néha Kasztner hozta és nem volt oka feltételezni, hogy nem Tukától származik ez a pénz... Elnök (félbeszakítva): Kérem, ismerjük a vallomást és a két vallomás közti ellentéteket is. Ottlik dr.: Ami az ügyész urnák azt a cinikus megjegyzését illeti, hogy mi külföldön kutattunk anyag után, rámutatok arra, hogy a mi jegyzőkönyveinket és a mi vallomásainkat, amiket külföldről szereztünk be, nem olvasták fel, miig a pozsonyi rendőrségnek ezt a bizonylatát a tegnapi tárgyaláson felölvas- tákA bíróság ezután tanácskozásra vonul visz- sza, amely közel egy óráig tart. Majd az elnök bejelenti, hogy a bíróság elegei! tesz úgy a védelem, mint az államügyész indítványainak és elrendeli úgy a vizsgálóbíró, mint a kihallgatást foganatosító rendőrtisztviselőknek tanúként való kihallgatását. Az elnök még bejelenti, hogy Briska Péter beadványt intézett a bírósághoz, amelyben reflektál II1 inka vallomására. Majd az elnök közli a következőket: — A prágai rend őr igazgatóság átirt a bíróságnak s bejelenti, hogy Rothnagel mérnököt, Prága belvárosának polgármesterét kihallgatták, továbbá intézkedés történt azok
