Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)
1929-08-30 / 196. (2121.) szám
^W^MACffeOft-mULMs 1989 *ngif**<n* 80, pérofcek. nak az iratoknak, amelyek a turócszentmár- toni deklarációra vonatkoznak, a szenátus irattárából való beszerzésére. A Rotihnagel kihallgatásáról felvett jegyzőkönyv szerint, amelyet Ronda dr. rendórfőta-nácsos vett fel, Rothnagel a következőket jelentette ki: Rothnagei nem tud a titkos klauzuláról — Láttam az október 31-iki ülésről szóló jegyzeteket. A Slovensky Klubban voltak ezek a jegyzetek más jegyzőkönyvekkel együtt, amelyeket Szlovénnakó különböző vidékein működő nemzeti/ tanácsok üléseiről küldtek be. Az eredeti jegyzőkönyv két részből áll: az egyik rész jegyzetek a vitáról, a második pedig Pantuosek dr. javaslata a szlovénekéi átmeneti intézkedésekről. Az első rész ceruzával van írva, a mondatok nem összefüggőek, csak oda vannak vetve és nehezen olvashatók. Ami azt a részt illeti, amely Lehocky felszólalására vonatkozik, Rothnagei megállapítja, hogy ez a következőképpen hangzik: „Lehocky kijelenti, reméli, hogy a csehek nem adják meg, amit Szlovenszkó kér“, de ez a szó: csehek (ce- si). cesynek van írva. (Innen merült fel az a kétely, hogy vájjon ez a szó nem casy-t jelent-e, vagyis időt. A szerk.) Attól kezdve. ahol az indítvány elfogadásáról van szó, már tentával vannak írva a jegyzetek. Az október 31-iki ülésről szóló eredeti példány a szenátusban elhelyezett irattárban van. Nem láttam soha a deklarációról szóló jegyzőkönyvet, amely október 30-ról kelt — jelenti ki Rothnagei. — Sokszor érintkeztem mint a Slovenskv Klub volt alelnöki a klub tagjaival, de sohasem beszéltek előttem a titkos klauzuláról. kihallgatása Ezután a bíróság kihallgatja Henzl József dr. vizsgálóbírót, aki Stöger Károly kihallgatását eszközölte. Henzl dr. elmondja, hogy Síőger Károlyt déli egy órakor vezették be hozzá. Stőgert esak később hallgatta ki. A kihallgatáson a rendőrség részéről megjelent Habán kerületi felügyelő is, aki kijelentette, hegy azért van szükség a jelenlétére, hogy ha a kihallgatás során uj momentumok merülnének fel, a rendőrség azonnal megindíthassa a további nyomozást. Én ugyan mondtam, — folytatja a vizsgálóbíró, — hogy a kihallgatás nem nyilvános, de Habán ezen indok hangoztatása mellett mégis ott maradt. Piszkácsek dr. rendőrbiztos még délelőtt volt nálam. Azonkívül az előszobában még egy rendőr- tanácsos is ült, akit Formanek dr. állam- ügyész mutatott be nekem. Elnök: Miért engedte, hogy a szobájában Habán is ott lehessen? Tanú: Mert a rendőrigazgatóság nevében kérte, hogyha valami újabb momentum merülne fel, azonnal megindíthassa a nyomozást. Azt sem tudja mikor született... Elnök: Tudja azt, hogy a gyanúsított kihallgatásánál senkinek sem szabad jelen lennie? Tanú: Tudom és figyelmeztettem is Habánt, aki azonban azt mondta, hogy az ügy sürgős, jelen kell lennie a kihallgatáson és különben is ő hallgatta ki a rendőrségen Stőgert. Elnök: Milyen benyomást tett önre Stö- ger? Tanú: Először csak öt percig hallgattam ki jegyzőkönyv nélkül és láttam, hogy nincs módjában gondolatait irányítani, összefüggően öt szót sem tudott mondani, csak a kérdésekre válaszolt, de pontos adatokat nem tudott, igy például azt sem tudta megmondani, hogy mikor született. Ezért csak később, vasárnap reggel hét órakor hallgattam ki. Mintha elmebeteg lenne... Elnök: Egyébként hogyan viselkedett StögeT? Tanú: Mi nemrégiben egy récsei gyilkossági kísérlet ügyében nyomoztunk, a tettest beszállítottuk, egy bizonyos Chrappa neve zetüt, a törvényszék fogházába, aki igen furcsán viselkedett. Később kiderült róla, hogy elmebeteg. Nos, Stöger is ugyanezt a benyomást tette rám. Elnök: Nem volt-e az a benyomása, hogy Stöger valami befolyás alatt áll? — Az előbb már jeleztem, hogy Stöger kihallgatása kezdetén öt szót sem tudott öszr szefüggően mondani és ezt az ügyész urnák rögtön jelentettem is. Elnök: Stöger szerint ő panaszkodott önnek, hogy a rendőrségen valami nyomás gyakorlásával vették ki belőle vállomását. Tanú: Én legelőször megállapítottam az ellentéteket, amelyek Stögernek előttem és a rendőrség előtt tett vallomása között fenn- állanak. Pé’dául a budapesti Felvidéki szövetségnél való útjára vonatkozólag azt kérdeztem Stögertől. hogy milyen jelentést terjesztett ott elő, amire Stöger azt válaszolta, hogy kikérdezték őt, hogy milyenek itt a viszonyok, nagy-e a drágaság és ehhez hasonló kérdéseket adtak neki. Elnök: Miről panaszkodott Stöger Ön előtt? — Ma folytattam Stöger kihallgatását és megkérdeztem tőle, máért vonta vissza vallomását? Stöger azt felelte, hogy morális és fizikai kényszer hatása alatt állott, őt a házából elcipelték, felesége a terhesség kilencedik hónapjában van. szeretne otthon lenni. Havié szavazóbiró: Habán rendőrtisztviselő varímap szintén ott volt a kihallgatáson? Tanú: Már nem engedtem be a szobába, csak a szomszédos irodában tartózkodott. Havié szavazóbiró: Hogyan vette fel a jegyzőkönyvet? — A rendőrségi jegyzőkönyv alapján kérdeztem és annak nyomán vettem fel a jegyzőkönyvet. Elnök: Az első kihallgatás meddig tartott? — Másfél óra hosszat. Ezután nem lehetett tovább folytatni, mert Stöger nem tudott rendes választ adni. Mazal szavazóbiró: Nem történt-e meg önnel többször, vizsgálóbíró ur, hogy a gyanúsított nem akart válaszolná, szimulált? — De igen. Mazal szavazóbiró: Ez az eset nem veit lehetséges most? — Nincs kizárva. Mazal szavazóbiró: Mi volt az ön benyomása, hogy Stöger szimulál? — Az volt a benyomásom, hogy nem szimulál, hanem hogy nem képes válaszolni. Ezért ötpercnyi beszélgetés után az ügyész úrhoz siettem és közöltem vele, hogy milyen benyomást tett rám Stöger. Az ügyész ur ekkor azt mondta nekem, hogy Stöger vagy nem akar vallani, vagy pedig viccel. Egyébként ma már Stöger nyugodtam és rendesen válaszolt a kérdésekre. Ügyész: önnek az egész délutáni kihallgatása alatt ez volt a benyomása? — Igen, még vasárnap is. Elnök: Az volt a benyomás, hogy nem tud vallani, vagy nem akar vallani ? Tanú: Az volt a benyomásom, hogy nem tud vallani. Ügyész: Hogy van az, hogy ma mégis szép rendesen beszélt? — Ma már mindenre válaszol és összefüggő feleleteket ad. Ügyész: Rogy van az, hogy Stöger nagyrészi bevallotta ön előtt is a rendőrségen tett kijelentéseit? Tanú: MegerŐsitette például, hogy volt Jehlicskánál, volt Ungernél, lakott a Kol- schitzky-gasse 30. szám alatt és egyebeket. Ügyész: Összefüggően adta elő vallomását? Tanú: Nem, csak egyes mondatokat mondott a kérdések alapján. Ügyész: Hogyan állította ön össze azt a jegyzőkönyvet, ami mégis folyamatos? — A válaszok alapján állítottam össze. A jegyzőkönyv teljesen fedi a vallomást. Még megkérdeztem tőle, hogy helyes-e a jegyzőkönyv, felolvastam előtte, mire azt felelte, hogy igen, fedi az ő kijelentéseit és aláírta a jegyzőkönyvet. Elnök: ön szerint Habán nem volt állandóan jelen az ön szobájában Stöger kihallgatása alatt. — Nem. Elnök: Megmutatta neki a jegyzőkönyvet? — Nem mutattam meg neki, Habán a jegyzőkönyvet nem látta. Gállá dr.: Mit keresett vasámuip Habán az ön előszobájában? Tanú: ö hallgatta ki a rendőrségen Stőgert és érdekelte a vizsgálóbírói kihall gatás eredménye. A bíróság Henzl dr. vizsgálóbíró niegesketését mellőzte. Stöger rendőrségi kihallgatása Ezután Piszkácsek Vladimír dr. pozsonyi rendőrbiztos kihallgatására kerül a sor, aki az elnök kérdésére átnyújtja a pozsonyi rendőrigazgatóság levelét, amelyből kitűnik, hogy a rendőrség Piszkácseket Stöger kihallgatására vonatkozólag felmenti a titoktartás kötelezettsége alól. Weichberz dr. védő indítványozza, hogy függesszék fel a tanú kihallgatását és kérjék a r p, n d ő r igazgatóság lót a hivatalos titoktartás kötelezettsége alól való felmentését a Mráz, Jakab és Kohut ügyelőre vonatkozólag is, mert ezek szorosan összefüggnek Stöger kihallgatásával. A bíróság rövid tanácskozás után az inditványl elveti. Weichherz dir. ez ellen semmáeégi panaszt jelent be. Tanú: Moravamban mindvégig ott voltam, Pozsonyban csak a kihallgatás elején, mert a kihallgatási Habán eszközölte. Móra vauban a kihallgatásnál jelen volt még Habán és az ottani esendőrőrmester is. Legelőször személyi adatára vonatkozólag tettem fel Stögernek kérdéseket, azután budapesti Htjairól krédeztem. Elnök: Kasztnert ön említette? — Stöger említette. Elnök: A Kolsitzky-gassét ön említette Stő- ger előtt? — Erről egyáltalán nem volt szó. Ügyész: Milyen az ön beosztása? — Politikai. Hogy vallanak a kémek! Ügyész; Tudja azt, hogy kémkedéssel gyanúsítottak hogyan szoktak viselkedni? Tanú: Nem beszélnek összefüggően, nem akarnak emlékezni semmire, és semmit sem akarnak vallani. Kihallgatásuk nehéz s csak akkor vallanak, ha bizonyítékok gyűltek ösz- sze és akkor m csupán azt, amit rájuk lehet bizonyítom. Ügyész: Ön milyen ügyben nyomozott? —• Ebben az ügyben és más ügyben is. Ügyész: Tud arról, hogy a gyanúsítottak szimulálni is szoktakr — Igen. Ügyész: Önök szugerálták Stőgert? Vagy nyomást gyakoroltak rá, hogy ő ezeket állítsa? Hétpecsétes titkok Gállá: Miért nem adták át Stőgert 48 óra után a vizsgálóbírónak? Tanú: Nincs felmentésem e kérdés megválaszolására. Weichherz: Mondták Stögernek, hogy a rendőrség mindent tud? — Én nem mondtam. Weichherz több kérdést intéz még a tanúhoz, de folyton azt a választ kapja, hogy a kérdésekre vonatkozólag nem kapott felmentést a titoktartás kötelezettságe alól, amit az elnök is megállapít az iratokból. — Erre Weichherz védő újból indítványozza, hogy kérjenek a rendőrigazgatóságtól újabb felmentvényt a titoktartás kötelezettsége alól, a bíróság azonban ezt az indítványt is elveti, ami ellen Weichherz újabb semmiség! panaszt jelent be. Ottlik: Stőgerrel beszélt ön olyan dolgokról is, amelyek nincsenek a jegyzőkönyvben? Tanú: Erre a kérdésre nem válaszolhatok, mert nincs felmentésem. Ottlik védő újabb kérdéseire, hasonló válaszokat nyer, mire a tanú kihallgatása befejeződik. Megesketését mellőzi a bíróság. Stöger az „Ideális** delikvens Ruzsícska Emília rendőrségi tisztviselőnő a következő tanú, aki ugyancsak átnyújtja a rendőrigazgatóság levelét, amelyben felmentik a hivatalos titoktartás kötelezettsége alól Stőerer Károly kihallgatására vonatkozólag. Elnök: Jelent volt ön Stöger kihallgatásánál a rendőrségen? — Szombaton igen, pénteken nem, egyébként is csak a jegyzőkönyv végén voltam jelen. Elnök: Hogyan hallgatták ki Stőgert? — Habán hallgatta ki, Stöger magától vallott. Habán csak néha tett fel neki kérdéseket, ha valamint nem értett jól. ügyész: Hallotta ön, hogy Habán Ígért valamit Stögernek? —■ Nem hallottam semmit. Ügyész: önre milyen benyomást tett Stöger? —- őszinte ember benyomását, aki igazat beszél. Ügyész: Valami presszióról nem tud? —• Nem. Elnök: Mennyi ideig tartott a kihallgatás? — Talán két óra hosszat. Elnök: A jegyzőkönyv mindössze két és fél oldal terjedelmű, hogy lehet az, hogy a kihallgatás két óra hosszat tartott? — Stöger időnként gondolkozott és nagyon lassan beszélt. Gállá: Tettek fel Stögernek kérdéseket? —• Csak néha. Gállá: Ugyane^v dologra vonatkozólag hány kérdést tett fel Habán? —- Ha Stöger nem válaszolt rögtön, akkor Habán várt. Gállá: Milyen sokáig, akár egy negyed óra hosszat? —• Igen annyit is várt és mondta, hogy: Stő- ger ur, gondolkozzék. Halik: Izgatott volt Stöger? — Nem vettem észre. Weichherz: Hogyan íratták alá a jegyzőkönyvet? —• Előbb' felolvasták előtte és figyelmeztették, hogy mondja meg, rendben van-e, amikor pedig Stöger azt felelte, hogy rendben, akkor aláíratták. Weichherz: Nem vonakodott a jegyzőkönyvet Stöger aláírni? —i Nem. Weichherz: Nem mondta Habán neki, hogy ne féljen, mert ez a jegyzőkönyv csak pro do- mo készült? —i Nem. Ludendorff a credóban Ottlik: Emlékszik arra a rezümére, ami Stöger vallomása végén van? Ezt Habán irta, vagy pedig Stöger diktálta? Tanú rövid ideig gondolkozik, majd ezt mondja: A kihallgatás végén megkérdezte őt Habán, Cslzi jód bróm fürdő kérjen prospektust Fürőöigazgatósdg, Csizfüröö, 5Iou hogy milyen benyomást tesz rá az egész ügy, erre ő azt mondta, ahogy a jegyzőkönyvben áll, bár az egészet Habán fogalmazta. Weichherz: Ki említette Ludendorff nevét, Habán, vagy Stöger? Tanú: Nem emlékszem. Weichherz: Ki említette Pavlács magyar ezredes nevét? Tanú: Erre sem emlékszem. Weichherz: Milyen iratok feküdtek Habán előtt a kihallgatás folyamán? Tanú: Nem tudok semmiféle iratokról. Különben is az íróasztalon több irat és újság fekszik. Weichherz: Tud arról, hogy Habán Stögernek magasabb pozíciót ígért, ha Tiika ellen vall? Tanú: Nem igaz, ezt nem mondta, Weichherz: Mondta neki azt, hogy bátran valljon Tuka ellen? Tanú: Habán arra figyelmeztette őt, hogy saját érdekében teszi, ha a tiszta igazat vallja, mert azt enyhítő körülményként fogják beszámítani. Ezt különben mindenkinek megmondják. Weichherz: Mondta azt, hogy gondoljon gyermekeire, később pedig azt, hogy hét évet fog kapni? Tanú: Erről nem volt sző. A tanút nem esketik meg llomására, majd Vála József pozsonyi kerületi rendőrfelügyelő kihallgatása kerül sorra. Vála az elnök kérdésére elmondja, hogy pénteken Moravánban jelen volt Stöger kihallgatásánál, szombaton már nem volt ott. Igy vall egy kém! Elnök: Milyen volt Stöger a kihallgatás folyamán, voltak Habánnál iratok? Tanú: Ilabán az asztal mögött ült s Stöger egy széken elölte. önmagától kezdett beszélni, kérdéseket csak akkor kapott, ha szükség volt rá. összefüggően beszélt. Különben is olyan kihallgatás nincsen, hogy vala- j kihez ne intéznének kérdéseket. Ha azt mondta például, hogy itt vagy ott volt, akkor megkérdeztük tőle, hogy mit csinált ott. Elnök: ígértek neki pénzt, vagy verték őt? Tanú: Nem. Havié szavazóbiró: Több név van a jegyzőkönyvekben; ki említette fel ezeket az embereket? —- Stöger maga hozta elő Tukát, Jehlicskát és Ungert, és jellemezte is működésűket. Gállá: Ludendorff nevét ki említette? Tanú: Nem emlékszem, mert többször volt szó Ludendorffról. Elnök: Az iratokból látom, hogy a pénteki jegyzőkönyvben, amelyet maga irt alá, nincsen benne Ludendorff neve. Tanú: Lehet. Gállá: Mennyi ideig tartott Stöger kihallgatása? —• Négytől—hatig, a jegyzőkönyvet háromnegyed óráig írtam. Gállá: Hogy viselkedett Stöger az aláírásnál? Tanú: A jegyzőkönyv felolvasása után minden ingadozás nélkül önként irta alá. Gállá: Nem mondta, hogy ez nem igaz? —• Azt mondta, hogy igaz az, amit a jegyzőkönyvben Írtak. Gállá: Nem mondták neki a rendőrségen azt, hogy a jegyzőkönyv csak pro domo készült, nem ígértek neki jutalmat, büntetlenséget, állást? — Nem. Weichherz: ön állandóan ott volt Stöger kihallgatásánál? — Igen, reggel kilenc órától délután hatig. Weichherz: Dél alatt Stöger ott volt? —• Lent volt. Weichherz: Tud arról, hogy Stőgert éjjel tizenegyig hallgatták ki? —* Ez nem áll. Weichherz: Mit csinált Habán hat óra után? — Kilenc óráig a kihallgatásnál volt. Weichherz: De hiszen az előbb azt mondta, hogy a kihallgatás reggel kilenctől este hat óráig tartott csupán. —> Ez nem áll. Weichherz most kéri a tanú szembesítését Stőgerrel. Ottlik: Tud ön magyarul? Siessen előfizetni a Képes Méter 4
