Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)

1929-08-03 / 174. (2099.) szám

'tpexgaj-Maí'Aaií-hiirlap 1929 augusztus 3, szombat Amikor Sí. Vilmos a vashanéellárrat egy mii iorradalmai akart Meglepő részietek a német császár puccsterveiről (Saját tudósítónktól.) Szenzációé érdekességü német könyv jelent most meg. Egmond Zechlin, az ismert történetíró, a könyv szerzője. Már a könyv oime is sejteti szenzációs tartalmát: „Bismarck és II. Vilmos államcsíny tér vei 1890- ben ée lS94-ben.“ Miért Bukott siseg Bismarck ? Már közvetlenül Bismarck bukása után elterjed­tek olyan hírek, — állapítja meg a szerző — hogy a vaskancellár felülről irányított államcsínyre készül kormányzása utolsó éveiben és ennek az államcsínynek az lett volna a célja, hogy a nép­képviseleten nyugvó parlamentet kirekessze a politikai és kormányzási tényezők sorából. Akko­riban több történetíró qs politikus, köztük a mi­nap meghalt Hans Delbrück is foglalkoztak ezzel a kérdéssel, természetesen azonban az akkor uralkodó politikai viszonyok között nem lehetett behatóbban megtárgyalni és megvilágítani ezt a különös politikai pikantériát. Miért bukott meg tulajdonképpen Bismarck? A vaskancellár emlékirataiban bukása közvetlen előzményeként a császárnak azt a nyílt papírra irt üzenetét említi meg, amelyben II. Vilmos az orosz konzuli jelentések tartalma miatt mond szenvedélyes kritikát Bismarck működéséről. II. Vilmos viszont emlékirataiban azt írja, hogy Bismarckot azért ejtette el, mert súlyos nézetel­térések voltak köztük a szociális kérdés megol­dása terén. Egyik válasz sem kielégítő. Egmond Zechlin könyve a német álami levéltár eddig ti­tokban tartott okirataira támaszkodva próbál megfelelni erre a kérdésre. Bismarck sokszor vetette II. Vilmos szemére, hogy a felvilágosult abszolutizmus felé hajlik. Ezzel szemben azonban saját magában is voltak diktatórikus hajlamok, amit a szocialisták ellen hozott rendkívül szigorú törvény is bizonyít. Bismarck egyre nagyobb aggodalommal nézte a szervezett munkástömegek növekedését és előre­látta azt az időt, amikor majd ezek a tömegek összeütközésbe kerülnek az államhatalommal. Az volt a célja, hogy ez a harc az államra és a kor­mányra nézve kedvező kimenetellel járjon. Nyil­ván ennek a meggondolásnak a következménye­képpen született meg benne az a gondolat, hogy a birodalmi gyűlést össze kell zúzni és romjain egy kormányozható álparlament felépíteni, amely mindén tekintetben engedelmes eszköz volna az államhatalom kezében. Már a hetvenes évek végén gondolt Bismarck arra, hogy a törvény­hozó testületet, ha „engedetlenkedik". meg kell szüntetni, esetleg egy felülről irányított forrada­lom segítségével. Az aaarcbistamerönyletek ürügye Bismarck először a szocialisták elleni törvény megszavazása kapcsán szerette volna — megbuk­tatni a parlamentet. II. Vilmos azonban akkor meglehetős munkásbarát érzelmű volt és ebbe a tervbe nem ment bele. Ekkor Bismarck arra gondolt, hogy a katonai törvényjavaslatok tárgya­lása lesz az a narancshéj, amelyen majd a parla­ment kitörheti a nyakát. Bismarck a legerélye­sebb eszközöktől sem riadt volna vissza, azonban II. Vilmost környezetének néhány tagja, többek között a badeni nagyherceg óva intették egy olyan politikától, amely esetleg vérontásra vezet­hetett volna. Ezért azután II. Vilmos gyorsan és határozottan szakított Bismarckkal és elejtette a vaskancellárt. Pedig végeredményben II. Vilmos sem volt elvi ellensége az államcsínynek. 1890-ben Bis­marckot elejtette az államcsíny tervek miatt, — de itt különböző személyi motívumok és félté- kenységi okok is játszottak közre, — mert II. Vilmos nem jó szemmel nézte Bismarck hatal­mát. Négy évvel később azonban már maga is foglalkozott az államcsíny gondolatával. Meg akarta szüntetni az általános és egyenlő választó­jog elvét. Bismarckot annakidején államcsíny- tervek miatt buktatta meg, második kancellárját. Caprivit pedig azért ejtette el, mert az viszont az ő diktatórikus terveit nem helyeselte. Akkoriban számos anarchistamerényletet kö­vettek el Európában és a német reakciós körök ezt az alkalmat felhasználták arra, hogy ne csak az anarchisták, hanem a szociáldemokraták ellen is kivételes törvényeket próbáljanak életbeléptet­ni. II. Vilmos a königsbergi Várban egy had­gyakorlat alkalmából fogadást rendezett ée ezen a következőket mondotta a porosz nemesség kép­viselőinek: — Most felszóliton Önöket uraim, hogy köves­senek engem a harcba az erkölcs és rend érde­kében, a felforgató pártokkal szemben. „Itt a pillanat, hogy felrobbanjon a bomba4* * Ezekkel a dörgedelmes szavakkal vezette be II. Vilmos további akcióját Számos konferenciát tartott Albert szász és Vilmos württembergi ki­rállyal, valamint Eulenburg gróffal, a porosz mi­niszterelnökkel. Ezeken a konferenciákon szoba­kénül az a terv, hogyha a birodalmi gyűlés „engedetlen lesz“ a szocialistaellenes törvény meg­szavazásánál, akkor fel kell oszlatni a parlamen­tet. A szász király, aikinek országában rohamosan erősödött a szocialista mozgalom, nagy szószólója volt ennek a tervnek, és kijelentette, hogy a par­lament elveszti minden létjogosultságát, ha nem szavazza meg a szocialistaellenes törvényt. — Akkor aztán itt lesz a pillanat, — mondotta a szász király — hogy felrobbanjon a bomba és a német fejedelmek uj választótörvényt oktrojál­janak a birodalomra. Ez más szóval: ullima ratio, vagy államcsíny. A népnek azok a rétegei, amelyek a rendet szeretik és félnek a forrada­lomtól, megváltásként fogadnák ezt az intézkedést. II. Vilmos megkérdezte a szász királytól, hogy milyen álláspontot foglalna el Bajorország ebben a kérdésben. A szász király megnyugtatta, hogy erről ő fog gondoskodni. Valamit azonban tenni kell, mert igy nem mehetnek tovább a dolgok. A württembergi király is helyeselte ezt a tervet és arra hivatkozott, hogy egyik német fejedelem sem tett esküt az alkotmányra, tehát azt nem is kell tiszteletben tartaniuk. Gróf Caprivi igyekezett II. Vilmost eltéríteni ezektől a tervektől. Az uralkodó azonban már akkor sem szerette, ha ellentmondtak neki. Caprivi le Í6 mondott akkor, — az államcsínyből azonban nem lelt semmi, mert II. Vilmos mindig merész elhatározások embere volt és azután sze­retett meghátrálni az utolsó percben. 1 fm sziYefiségesek Hágában nagyabb reparácSfc-ré$zt követelnek Eroadaország a Ysung-ten megváltoztatása allét? A német kormány egyetemes likvidálást követel Paris, augusztus 2. A kis szövetséges hite­lező államok, amelyeknek igényeit a Young- tervben .szintén megnyirbálták, az utóbbi na­pok folyamán szakadatlanul azon fáradoz­tak, hogy a Quai déorsayvel folytatott közvetlen tár­gyalásokban még a hágai konferencia meg­nyitása előtt érvényre juttassák panaszaikat és kívánságaikat. Zalesiki lengyel külügyminiszter még szabad­ságának jórészét is feláldozta erre a óéira. A lengyel külügyminiszter a Q.uai d‘Orsiayin tett látogatása után elutazott Varsóba, ahol Pil- sudszky marsall nyomban kihallgatáson fo­gadta. A megbeszélés két óra hosszat tartott. A tárgyalás után Zaíesiki a sajtó képviselőivel ismertette a lengyel delegáció összetételét. A delegáicót maga a külügyminiszter vezeti és szakértője Lengyelországnak a nemzetközi reparációs bizottságban való képviselője, Mrozowski professzor lesz. A lengyel dele­gáció már vasárnap este elindult Hágába. Mironesku román külügyminiszter, aki szintén Franciaországban, Dagnolles d‘ L‘Qr- me fürdőhelyen tartózkodott, ma érkezett meg Párisba. Venizelos görög miniszterelnök tegnap tett buosulátogatást a Quai d‘Orsayn és azonnal Londonba utazott, hogy Görögor­szág kivnáságaiit ott is érvényre jutassa. Amiint hírlik, Venizelos nemcsak a görög re- paráoiós résznek újból való felemelését kö­veteli, hanem a vegyes döntobiróság által Görögországnak megítélt kártalanítás biztosí­tását, azonkívül a Bulgáriával szemben fenn­álló görög reparációs igényeknek kielégitését is. A Journal közlése szerint Briand tudomá­sára adta a görög miniszterelnöknek, hogy rendkívül veszedelmes dolog lenne, ha most a Young-terv legcsekélyebb megváltoztatását szőnyegre hoznák. Briand ismételten han­goztatta, hogy a francia kormány bármilyn oldalról kiin­duló változtatási szándéknak a legerélye­sebben ellene szegül. Washington, augusztus 2. Stimson külügyi államtitkár elhatározta, hogy Amerika nem hivatalos megfigyelőt küld ki a hágai konferenciára. Berlin, augusztus 2. A Germánia hivatalos helyről megerősíti, hogy a mai miaiszterta- nácsos az az álláspont fog kifejezésre jutni, hogy a német kormány a Young-tervei csupán az egyetemes likvidáció keretében fogadhatja el és a francia ellenőrző bizottság kérdé­ségben semmiféle engedményt nem tehet. A centrum orgánuma a sajtó eddigi infor­mációival szemben ebiben a tárgyban kije­lenti, hogy teljesen alaptalan az a felfogás, mintha a német kormány beleegyeznék az 1935-ig működő ellenőrző bizottság felállítá­sába. Bulgária i Jugoszláviával meginduló tárgyalásokat utolsó kísérlete®!! fekteti fi boig& fcermáay ragaszkodik a proli egyezménybe: — Sfa a megegyezés nem sitei, Balgára a népszövetséghez forda! folytatott megbeszélés a Jugoszlávia és Bul­gária között meginduló uj tárgyalások beve­zetését jelenti. mafSfas1 folyamőrség őmaszádot vásárolt az osztrák kormánytól Budapest, augusztus 2. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A Magyar királyi folyamőrség az osztrák kormány­tól a dunai őrszolgálat teljesítésére egy őrnaszádot vásárolt hogy ezzel kiegészít­se az őrhajó állományát úgy, amint azt a trianoni békeszerződés 120. szabászának harmadik bekezdése megengedi. Az óma- szád régi típusu, felszerelve nincs és ki­zárólag rendőri célokat szolgál. A Neue Freie Presse az osztrák kor­mánynak ama hivatalos jelentését közli, hogy a kormány a „Barsch“ nevű dunai őr- naszád-hajót Magyarországnak adta el, mert a hajó mély járata miatt az osztrák vizeken nem használható. Egy százesztendős szerb paraszt meggyilkolta hetvenéves öccsét Belgrád, augusztus 2. Az uzsicei csendőrség nyo­mozása egy hetvenesztendős gazda meggyilkolása ügyében a gyilkosságok történetében páratlan bűntényt derített ki. Megállapítást nyert ugyan­is, hogy a gyilkosságot au áldozat százéves bátyja kö­vette el. Tegnapelőtt délután holtan találták házában Fej- tinovics Milán hetvenéves gazdát. Fején kemény tárgytól eredő nagy seb tátongott, ami a halált okozta. A megindult nyomozás hamarosan arra a megdöbbentő adatra bukkant, hogy a gyilkossá­got valószínűleg a százesztendős Fejtinovios Va­zul, a meggyilkolt testvérbátyja követte el, aki öccsével rossz viszonyban volt és házukból nem egyszer lehetett hallani 'szenvedélyes veszekedés zaját. A csendőrség vallatóra fogta az aggastyánt, aki könnyezve ismerte be, hogy tényleg ő gyilkol­ta meg öccsét. — Nem akartam megölni Milánt, csak meg akartam kissé fenyegetni, mert kiforgatott a vagyonomból. Tegnapelőtt is ve­szekedtünk egymással, mire annyira felhevültem, hogy doronggal fejbe sújtottam ... Megölni nem akartam ... A csendőrség a gyilkos aggastyánt letartóztatta és beszállította az ügyészség fogházába. Négyszázezer koronás ékszeriopás i Prága-pilzesif gyorsvonaton Prága, augusztus 2. A Prága-jplli&eni gyors­vonaton, amely Prágáiból délelőtt negyed ti­zenkét órakor indul el, nagy ékszeriopás tör­tént. Guttmamn Lujza földbirtokos nő egy el- 'öosztályu kocsiban helyezte el bőröndjét, amelyben négyszázé ver korona értékű éksze­re volt. Mialatt az étkező kocsiban volt, a bőrönddel együtt eltűnt egy brilliáns nyak­éke, egy brilliáns karperecófrája, továbbá egy brill iáns tű, négy aranygyűrű és köt brill iáns kövekkel díszített fülbevaló. A tolvajok el­tűntek s a rendőrség valamint osendőrség ed­digi nyomozása eredményre nem vezetett. Feltűnő, hogy ugyanezen a vonalon egy má­sik nőtől szintén négyezer korona értékű ékszert loptak el A nyomozó hatóság véle­ménye szer int egy nemzetközi betörő)1 társa­séig fesztovnéa a fii rdiőgyors von adok utasait. Szófia, augusztus 2. Burov külügyminiszter tegnap fogadta a külföldi sajtó képviselőit és Bulgáriának külpolitikai irányáról a követ­kező nyilatkozatot tette: — A mi politikánk mindig egy volt a bé­kének, megértésnek, lojalitásnak és nyíltság­nak politikájával. Azt akarjuk, hogy egy füg­getlen állam méltóságának és szuverénttásá- nak tiszteletibentartásával segítsenek bennün­ket országunk újjáépítéséhez. Mindig arra tö­reked tűink, hogy Jugoszláviával bizonyos egyezségre jussunk és a határ mentén előfor­duló súrlódásokat megakadályozzuk. Az a vé­leményünk, hogy \ a piróti megegyezés elegendő volna s ennek a. megegyezésnek alkalmazása teljesen ki­elégítő reményekre vezetne. Ez azonban nem zárja lei, hogy más eszközöket és uta­kat is kutassunk ugyanennek a célnak az elérésére. Ebben az értelemben kell felfogni a Belgród­dal küszöbönálló tárgyalásokat és reméljük, hogy a Bulgária részéről tett előkészületeket megfelelően fogják méltányolni. Nagyon saj­nál mik, ha Bulgária jóakaratának ellenére azok miatt az akadályok miatt, amelyeknek elhárítása hatalmunkon kívül esik. arra kényszerülne, hogy <, szomszédjához való viszonyának szabályo­zásában más eszközöket és utakat keres­sen. A lég'iitóbibi belgrádi jegyzékre azt a felele­tet adjuk, hogy a tárgyalásokat készek va­gyunk folytatni. A Radoszlávovnak nyújtott amnesztia miatt a jugoszláv kormány szintén jegyzéket intézett hozzánk, erre válaszunkat holnap adjuk meg. Ez a külügyminiszteri nyilatkozat jelenté­keny mértékben gyöngíti a sajtó képviselői előtt tegnapelőtt tett kijelentéseket, amelye­ket úgy lehet magyarázni, hogy Bulgária le aikar mondani a piróti egyezség nyélbeüté­séről. A bolgár külügyminiszter újabb nyi­latkozatából arra lehet következtetni, hogy Bulgária kitárná piróti megegyezések mel­lett és csak abban az esetben hajlandó más kö­vetelésekről tárgyalni, ha ezeknek'célszerűI- lensége bebizonyulna. Jellemző Burov nyi­latkozatának az a része, amelyben a küszöbönálló tárgyalásokat a közvetlen megegyezés utolsó kísérletének mondja. A más utaknak keresésé, amire a lúilügymi­niszter célzott, úgy értendő, hogy Bulgária a népszövetséghez lordu!• Szófia, augusztus 2. Beavatott, körökből hír­lik, hogy Jugoszlávia szófiai követe, Nesics, Bu ro v le üliigy mi ni szt e rrel főtytaloti I eg.i) api beszélgetésében biztosi tolta a minisztert ar­ról, hogy a jugoszláv kormány jegyzéke a piróti pro- tokollum formális elismerését tartalmazza. Diplomáciai körökben úgy hiszik, hogy a külügyminiszter és a jugoszláv kövei között — Noailles grófnő fantasztikus estélye. Pa­risból Írják: Noailles grófnő, az ismert írónő, nagy kerti ünnepélyt rendezett az egyik meleg éjszakán kastélya parkjában. A meghívott höl­gyek csak egy föltétel alapján jelenhettek meg az estélyen: ha ruhájuk nem olyan anyagból készült, amilyenekből általában ruhákat szok­tak varrni. Szigorúan tilosak voltak tehát a se­lyemből, bársonyból, vászonból és hasonló anyagokból készült toalettek. így azután föl­tűntek az estélyen madzagból fonott ruhák, villamosjegyekből összeragasztott toalettek, zsinegekre fűzött kavicsokból, toliakból, sőt vékony drótokból készített ruhák. Az estélynek nagy sikere volt. — Bécsbcn megnyílt az első eszperantó-mu- zeum. Becsből jelentik: A világ minden részéből útnak indultak az eszperantisták, hogy résztve- gyenek a budapesti világkongresszuson. Ezt meg­előzően tegnap Béesben résztvettek az első eszpe- rantó-muzeum megnyitásán. A múzeumot Niklas köztársasági elnök avatta fel. — Nyilvánosan elégetett spanyol klasszikus könyv. Madridból Írják: ügy látszik, az autodafé hagyománya még mindig kisért Spanyolországban. Legutóbb is előfordult egy autodafé, — igaz, hogy nem embert égettek, hanem csak néhány könyvet. Villarin de Campos városa most könyvtárat alapí­tott. Az egyik adományozó a könyvtárnak ajándé­kozta Galdos spanyol költő „Episodes Nacionales" cimü híres munkáját, amely a spanyol klasszikus irodalom egyik jelentős alkotása. A városka pol­gármestere és plébánosa azonban erkölcstelennek találták a müvet és a többkötetes munkát a város főterén a nyilvánosság előtt máglyán elégették. — Letartóztattak egy Nyitraivánkán garázdálko­dó szatirt. Nyitrai tudósítónk jelenti: A nyitra- ivánkai csendőrség tegnap letartóztatta Kubik Ár­pád villanyszerelősegédet, aki egy 10 éves kis­leány ellen erőszakos merényletet követett el. A terhelő vallomások alapján Kubikot letartóztatták és a nyitrai ügyészségi fogházba kisérték. (*) Bemard Shaw a beszélőfilmről és egyebek­ről. Bemard Shawt felvették beszélőfilmre. Lel­kes hive vagyok a beszélőfilmnek, — mondotta. — Főleg azért örülök neki, mert most a közön­ségnek alkalma lesz, hogy személyesen is megis­merjen. Akik csak a munkámat ismerik, valószí­nűleg utálatos fráternek tartanak, de most majd. a beszélőfilm révén megláthatják, hogy milyen szelíd, ártalmatlan ember vagyok. Néha persze meg kell ijeszteni az embereket és ezért máris tanulok néhány Mussolini-gesztust. — A film- szcená! .ium-irókról elítélően nyilatkozott: Ezek az emberek javíthatatlan romantikusok. Azt hi­szik. hogy csalv annak a filmnek lehet sikere, amiben szerelem és erotikám van. Egész bizo­nyos, hogy a nézőtér minden férfilagja szívesen megcsókolná Mary Pickfordot, viszont mindenkit halálosan bosszant, ha látja, amint, a művésznőt a vásznon egy idegen ur csókolgatja. Ö

Next

/
Thumbnails
Contents