Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)
1929-08-03 / 174. (2099.) szám
V929 augusztus 3, szombat Újra fellángol a Páneurópa mozgalom Beszélgetés Sdiuster Vencel volt kereskedelmi miniszterrel Prága, augusztus 2. Páneurópa és az Európai Egyesült Államok eszméje az utóbbi időben ismét az érdeklődés előterébe került. Különös jelentőséget az a körülmény adott neki, hogy Briand volt francia külügyminiszter röviddel miniszter- elnöki kinevezése előtt nyiltan a páneurópai mozgalom mellé állott. Csehszlovákiában Schuster Vencel volt kereskedelmi miniszter egyike Páneurópa leglelkesebb híveinek, miért is hozzáfordultunk, hogy bennünket a mozgalom jelenlegi helyzetéről tájékoztasson. A volt kereskedelmi miniszter, aki jelenleg a Cseh Bankegylet elnökigazgatója, a következőket mondotta: — Az Északamerikai Egyesült Államok autonóm vámtarifájának számos tételét rövidesen föl fogják emelni. Amint az amerikai vámtarifa emelésének hire ment, Európa legtöbb exportállamában fölmerült az az eszme, hogy az európai államoknak közösen kell védekezniük az ellen a hátrány ellen, ami ebből rájuk háramlik. — A kereskedelmi kamarák nemzetközi kongresszusán, Amszterdamban egy nagy amerikai, bankház képviselője a tanácskozások során azt a kijelentést tette, hogy gazdasági okokból célszerűbb lenne, ha az európai államok egy közös gazdasági alakulatba tömörülnének, mert akkor Amerika hamarább egyezhetne meg Európával, mint igy, amikor minden egyes európai állammal kell megállapodást létesítenie. — Ez a két tünet a legjobb bizonyíték arra nézve, hogy Páneurópára szükség van és, hogy az eszme megvalósításának ideje j feltartóztathatatlanul közeledik. Eu?£*pa ftSzSs refes'slés’a készül fömerjfcávsS szénásra — Az amerikai vámtarifának az emelése a legtöbb európai államot érzékenyen érinti. A védőintézkedések megtétele körül folyó tanácskozások során fölmerült az a terv is, hogy korlátozni kell a legtöbb kedvezményt biztositó záradéknak az alkalmazását mindama államokkal szemben, melyek nem kötnek vám- tarifális szerződést. E korlátozás azután első sorban az Északamerikai Egyesült Államokra vonatkozna, mert köztudomású, hogy az amerikai kormány nem szokott vámtarifális szerződéseket kötni. A kérdés fontosságára és az európai államok közös eljárásának szükségességére nézve a legjobb bizonyiték az a tény, líogy a probléma rövidesen a Népszövetség gazdasági bizottsága elé fe~ kerülni s Genfben gondosan megtárgyalják a teendőket. Megvan 8se!8 SPásieMrépáS elképzelni — A páneurópa-mozgalomnak az utóbbi időben nagy lökést adott Briand jelenlegi francia miniszterelnök nyilatkozata s az eszme e nyilatkozat óta ismét szőnyegre került. — A mozgalomnak a nagyközönség körében számos hive van, de ezek közül sokan úgy képzelik el az Európai Egyesült Államokat, hogy az analóg alakulat lenne az Északamerikai Egyesült Államokkal. Ez az elképzelés téves s a páneurópai mozgalom sokkal inkább hasonlítható a pánamerikai mozgalomhoz s Páneurópát nem is igen lehet másként elképzelni, mint az olyan szabad és független államok szövetségét, melyeknek csupán közös vámhatáraik lennének. A páneurópai mozgalom elsősorban gazdasági jellegű s az eljövendő közös vámhatárok egyetlen európai állam függetlenségét sem érintenék. Természetesen teljes tudatában vagyok annak, hogy a közös vámhatárok, mint végcél, nem valósíthatók meg máról-holnapra s az európai államoknak számos átmeneti állapoton kell keresztülmenniök. Páneurőpa főfelt&ele s németi-francia közeledés — A páneurópai mozgalom terén óriási lépés lenne Németországnak és Franciaországnak gazdasági téren való közeledése. Ezt a közeledést természetesen őszinte szándék, intenzív munka és bizonyos politikai problémák megoldásának kell megelőznie. E politikai problémák legfonto- sabbja a megszállt területek kiürítésének kérdése. Mindenesetre örvendetes, hogy a két állam gazdasági közeledésének úgy francia, mini német gazdasági és nagyipari körökben egyre több híve van. A középeurípai probléma — Páneurópa megvalósításában igen nagy szerepet játszana az úgynevezett középeurópai problémának megoldása is. E problémának a megoldása, sajnos, ma sokkal, nehezebb, mint amilyen kilenc-fiz évvel ezelőtt volt. A kérdés egyik legkiválóbb ismerője, Hantos Elemér volt magyar államtitkár s az ő publikációiból látja meg a legjobban az európai közvélemény, hogy milyen nagy nehézségek eliminálására van szükség. igen sokat kell dolgoznia azoknak, akik Középeurópa gazdasági konszolidációját akarják elérni, hogy Középeurópa államai között intenzív gazdasági közeledés jöjjön létre. — A páneurópai mozgalomnak ezenkívül még egy tisztázatlan kérdése is van; még pedig az, hogy a tervezett alakulatba beve- gyék-e Angliát és Oroszországot. E kérdés körül sok vita folyt, noha ez — nézetem szerint — nem eminens kérdése a mozgalomnak. A mozgalom legfontosabb ügye a német-francia közeledés, mert e nélkül nem lehet Pán- európáról beszélni, mig a közeledés megadja Páneurópa alapját. Csehszlovákia és az utódállamok Schuster volt kereskedelmi miniszter ezután Csehszlovákia jelenlegi gazdasági helyzetéről beszélt: — A csehszlovák köztársaság úgyszólván valamennyi utódállammal szerződéses viszonyban van. Az utódállamokkal való gazdasági kapcsolat azonban e szerződéses viszony ellenére sem kielégítő és nem felel meg teljesen a kölcsönös követelményeknek. A jelenlegi kapcsolat különösen Magyarországgal, Jugoszláviával .„és Lengyelországgal nem olyan, amilyennek lenni kellene. Kívánatos lenne a gazdasági viszonyt kimé- lyiteni, a kapcsokat szilárdabbá fűzni s itt is, ott is kompromisszumok utján megoldani a mezőgazdaság és a gyáripar között fennálló ellentéteket. — Igen célszerű lenne, ha közös megegyezés alapján gátat vetnének az iparvállalatok fölösleges és természetellenes gründolásai- nak s egyengetnék az árucsere útját. Csehszlovákiának az utódállamokhoz való gazdasági viszonya szorosan hozzátartozik a középeurópai problémához. A középeurópai államok problémájának megoldása pedig ugyancsak a távol jövőben fog megvalósulhatni, s mindaddig egyetlen ut vezet a közeledéshez: bilaterális szerződések kötése, amig ezek helyébe kollektív szerződés kerülhet. Ternyei László. Az mmikormány nem tárgyal Kínával Moszkva, augusztus 2. A kínai—orosz tárgyalások egyelőre kudarccal végződtek. A külügyi népbiztosság most Karachan aláírásával jegyzéket intézett a nankingi kormányhoz, amelyben elveti Csangsueliang mukdeni kormányzónak azt az ajánlatát, hogy a vitás kérdések elintézésére konferenciát hívjanak össze. A szovjetkormány azt követeli, hogy a kínaiak a tárgyalások megkezdése előtt egyezzenek bele abba, hogy a szovjetkormány azonnal orosz igazgatót nevezzen ki a kínai keleti vasúthoz és hozza nyilvánosságra azt a tényt, hogy a keletkinai vasút birtokbavételével a fönnálló szerződéseket megsértette. Karachan jegyzékével kapcsolatban a külügyi népbiztosság részletesen ismerteti a konferenciára vonatkozó megbeszélések menetét. Csangsueliang Oroszország követeléseire Mel- nikov mandzsuriai főkonzulnak, aki ezidősze- rint a mandzsuriai határ mellett tartózkodik, levelet küldött, amelyben megállapítja, hogy az orosz követelések kérdését csupán a konferencia megtartása után lehet elintézni. Csangsueliang azt is ajánlja, hogy az Oroszországban letartóztatott kínaiakat egyidejűleg helyezzék szabadlábra a Kínában letartóztatott szovjetpolgárokkal. A szovjetkormány ebben az eljárásban a kínai diplomácia alattomosságát látja és ezért ■egyelőre kitér a további tárgyalások elől. Tokió, augusztus 2. A Reuter jelentése szerint a japán kormány egyelőire nem gondol arra, bog}7 Stíluson ajánlatéihoz állásfoglaljon, amely ajánlat szerint a nagyhatalmak képviselőiből alakított bizottság az orosz-ki- nai konfliktus elsimításában jó szolgálatokat tehet. Amint hírlik, a japán kormánynak az az álláspontja, hogy a krízis jelenlegi stádiumában minden fajtájú nemzetközi közvetítés felesleges, mert a kofliktus közvetlen szabályozására kedvezőek a kilátások. Nem lehet kételkedni abban, hogy Japán nagyon jelentős mandzsuriai érdekeire való tekintettel nem lenne hajlandó egy nemzetközi bizottságban résztvenni, amely Mandzsúria ügyeivel foglalkoznék. GyiSkossági dráma egy német tengeri fürdőben A főpincér agyonütötte a magyar karmestert, mert az topás miatt feljelentést tett ellene Kolberg, augusztus 2. A Keleti-tenger partján fekvő Hengelhafen fürdőben sötét gyilkossági dráma történt, amelynek titokzatos szövevényét csak többnapos nyomozás után tudta szétbontani a csendőrség. Á fürdőhely zenekarának Siegling nevű magyar karmestere pár nappal ezelőtt egy tánc- mulatságon muzsikált s a kora hajnali érákban hazafelé indult. A fiatalember nem érkezett haza és mikor keresésére indullak, vérbefagyva találták az utmenti sziklák között. Először azt hitték, hogy a karmester véletlen szerencsétlenségnek esett áldozatni. Talán illumi- nált állapotban botorkált hazafelé, útközben megcsúszhatott és a sziklára zuhant. Ennek tulajdonították a fején talált tátongó sebet, amely halálosnak bizonyult. A karmester még élt ugyan, amikor orvosi kezelésbe vették, de nemsokára kiszenredett. A csendőrség már-már lezárta a halálos baleset nyomozásának aktáit, amikor jelentkezett egy tanú, aki közölte, hogy a karmesternek a fürdő elbocsátott főpincére személyében halálos ellensége volt. Ezt a főpincért Siegling feljelentette a csendőrségen, 1 mert megtudta róla, hogy az egyik fürdővendé- get meglopta. A feljelentés egyik következménye az lett, hogy a főpincért elcsapták állásából. A tanúvallomások alapján a osendőrségen őrizetbe vették Bauer Frigyes főpincért, aki a bizonyítékok súlya alatt beismerő vallomást tett. Elmondta, hogy bosszút forralt feljelentője ellen s megleste, amikor az hazatér egy mulatságból. Hátulról rátámadt és egy őlmos bottal felhasitot- ta a koponyáját. „ VörösZsanka**, egy közismert prágai bártáncosnő a vsenori gyilkosság áldozata At ntÁhhi időben három férfivel tartott barátságot A soffőr és a táncosnő titka Prága, augusztus 2. A vsenori rejtélyes gyilkosság ügyében két napi bizonytalanság után végre olyan fordulat állott be, amely reményt nyújt arra, hogy a hatóságok rövidesen kézrekeritik a gyilkost. Ma a rendőrségen jelentkezett egy nuslei lakásadónő, aki bejelentette, hogy albérlője Janota Janka julius 15-ike óta nem tért vissza lakásába. Janota Janka aznap délután uj ruhában, szalmakalappal a fején azzal a bejelentéssel búcsúzott el tőle, hogy találkára megy. A lakás- adó asszonyt elvezették a német egyetem bonctani intézetébe, ahol a meggyilkolt nő ruhadarabjaiban és tárgyaiban lakójának tulajdonát ismerte föl. A bűnügyi rendőrség a lakásadónő vallomása alapján fölkereste azt a varrónőt, akinél Janota Janka ruháit varratta s a varrónő szintén megerősítette, hogy a ruhát és a fehérneműt ő készítette Janota Janka számára. A további nyomozás megállapította, hogy a meggyilkolt Janota Janka 32 éves elvált asszony, májusig a prágai Bonbonniére-bar parkett-táncosnője volt. Három hónapja azonban alkalmazás nélkül élt. Három állandó férfilátogatója volt, akik közül kettő idősebb, vagyonosabb ember, a harmadik pedig egy nős soffőr. A nyomozás most főleg a meggyilkolt nőnek a soffőrhöz való viszonyát igyekszik tisztázni. Janota Jankát az éjjeli mulatóhelyeken vö- rössziníi hajáról .;vörös Zsanlta“ néven ismerték. Föltűnő kék szeme és szokatlanul fehér arcbőre sokakat elbájolt. Férjét három évvel ezelőtt hagyta el s hároméves kislánykáját most anyja gondozza egy Prágához közel eső faluban. A csendőrség és rendőrség karöltve keresi a gyilkost, akinek nyaka köré egyre szorosabbra fűződik a hurok. 7 Előfizetőink 09 Olvasóink figyelmébe! “18^1 Magyar, olasz, lengyel és romén vízumok, illetve útlevelek meghosszabbítása végett méltóztassanak útleveleiket a P. M. H pozsonyi kiadóhivatalához, Brati- slava, Grössling-u. 36. I. címre beküldeni A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: t iT'I’rahn II., Panská -lice 12. III., eszközli. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA Lucerna: Szünet 15-éig: Előkészületben: A komó- diásliajó. Beszélőfilm. Lido: Nyári szünet. Metró: Madame Dubarry. (Pola Negri). Svetozor: Bünös-e Mary Janson? (Dorotby Mackail és Milton Sills.) — Masaryk elnök Tapolcsányba utazott. Masaryk köztársasági -elnök ma Lanából Kis-, tapolcsányba utazott, ahol legalább két hónapig fog tartózkodni. — Aranymise. Nyitrai tudósitónk jelenti: Bartossik Antal dr. pápai prelátus, püspöki helynök augusztus 2-án ünnepelte pappá szentelésének ötvenedik évfordulóját. Bartossik busz éven keresztül volt a nyitrai főgimnázium tanára, ezt megelőzőleg Mocsonokon működött mint plébános, majd kanonok lett, mig 1922-ben püspöki helynökkó nevezték ki. A közszeretetnek örvendő prelátus aranymisójén nagyszámú hivő vett részt. — Meghalt Király János dr. egyetemi tanár. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Király János dr., a Pázmány 1 éter tudományegyetem jogikaránalc nyugalmazott nyilvános rendes tanára hosszabb szenvedés után 72 éves korában meghalt. Király kiváló jogtörténész volt, aki több közismert nagyértékü jogi munkát irt. — Református istentisztelet UjtátrafüredenAugusztus 4-én, vasárnap az ujtátrafüredi protestáns templomban magyar nyelvű református istentisztelet tart S-edivy László nyitrai lelkész. Az istentisztelet tiz órakor kezdődik s ez alkalommal a persely adakozást a szlo- venszkói és kárpátaljai református egyház most épülő beretkei árvaháza javára fordítják. — Rothermere lord adománya a Rákosi Jenő. szobrára. Budapesti szerkesztőségünk telefonjslen- tése: Ripka Ferenc főpolgármester cimére ma érkezett meg Rothermere lord 100.000 pengőt tevő adománya Rákosi Jenő szobrára. — Szolnok határában rálőttek Hegedűs Gyula autójára. Szarvasról jelentik: Hegedűs Gyula, a kiváló színművész autójára tegnap Szolnok határában ismeretlen tettes rálőtt. A golyó a motorházat sértette meg, azonban senkiben sem tett kárt. A lövést Flaubert-pisztolyból adta le, valószínűleg valami éretlen sühanc. Hegedűs továbbfolytatta útját Szarvasra, ahol vendégszerepeit. A rendőrség megindította a nyomozást. — Karhatalommal távolítottak el egy kommunista szenátort a munkások közül. Losonci tudósítónk jelenti: Herz Sándor dr. kommunis- tapárti szenátor csütörtökön reggel fölkereste a városi építkezéseknél foglalkozó épitőmunká- sokat, maga köré gyűjtötte őket s beszédet intézett hozzájuk. A rendőrség azonnal közbelépett s figyelmeztette a szenátort, hogy távozzék a munkások közül, mivel nincs engedélye népgyülés tartására. A figyelmeztetésnek azonban nem volt foganatja, mert a szenátor annál tüzesebben szónokolt. Erre a rendőrség erőszakkal távolította el a munkások közül s bekísérték a főbiztosi hivatalba, ahol kihallgatták s ezután szabadonbocsátották. Az eljárást azonban megindították tiltott népgyülés tartása miatt a szenátor ellen, aki az egykor erős losonci kommunista fészekben egyesegyedül tüntetett augusztus elsején a kommunista eszmék mellett. — Egy pesti bankház megbukott — igazgatóit letartóztatták. Budapesti szerkeszt őségünk jelenti telefonon: A Politzer és Rosenberg bankház csődbe ment. Politzer Géza és Rosenberg Jenő igazgatókat letartóztatták. A bűnvádi feljelentésekben megjelölt kárösszeg 150 ezer pengőre rúg, de kiderült, hogy a banknak 7 millió a passzívája. — Egy pesti lap eszperantó-száma — eszperantóul. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Magyarság a ma Budapesten megnyílt eszperantó világkongresszus alkalmából eszperantó mellékletet ad ki,, amelyen eszperantó cikkeket közöl és a kongresszus programját teszi hírré, valamint fontosabb napihireket közöl eszperantó nyelven. — Halálos villamoselgázolás Budapesten. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Soroksári ut 70. számú ház előtt ma halálos villamoselgázolás történt. Fülöp Sándor 65 éves cipész nem vette észre a sínen feléjerobogő helyi érdekű villamost és a kerekek alá került. A kerekek a szerencsétlen embert teljesen szétroncsolták, úgyhogy szörnyethalt. — Tragédia a vasúti síneken. , Székesfehérvárról jelentik: A Nagykanizsa és Budapest között közlekedő gyorsvonat Balatonvilágosnál halálra- gázolt egy jól öltözött 50 év körüli férfit. A mozdonyvezető az utolsó pillanatban vette észre a bokrok közül1 előugrő férfit, de már nem tudott fékezni, úgyhogy a vonat annak testét darabokra szaggatta. A ha’álragázolt embernél nem volt semmiféle irat és kilétét eddig nem tudták megállapítani.
