Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)
1929-08-25 / 192. (2117.) szám
A kisebbségi kérdés Kanadában A kisebbségek jogai Amerikában — A francia egyetemek vezető szerepe — Angol-francia társadalmi problémák és a brit türelem Qnebec, augusztus. Kanada -városai közül egyedül Montreál közeliii meg Budapest méreteit. Ez nemcsak a legnagyobb város, de egyúttal angol és francia Kanadának is határállomása. 800.000 francia és 400.000 angol származású kanadai lakja. Egykor a dominium fővárosa volt; társadalmi, kulturális, gazdasági jelentősége azonban azóta csökkent, mióta a roppant kiterjedésű területnek Ottawa lett a hivatalos központja. Franciás jellegét épipen úgy megőrizte, mint Kanada kis Párisja: Quebec, amely a természeti szépségekben oly gazdag francia tartománynak egyik legromantikueabb dísze és büszkesége. Mont reál bán m ég vegyes nyelvhasználat járja. Quebecben már csak francia szót lehet hallani" A jellegzetes kemény francia nyelvet, amely ,.Vendredi“ helyett „Vandrzi“-t és „II a dit“ helyett „II a dzi“-t mond. Az angol nyelvnek legfeljebb a pályaudvarokon akadunk nyomára; egyébként minden üzlet- és nyomtatványfelirás francia. Mintha valahonnan a Szajna vagy a Loire mellől varázsolta volna ide a természet ezt a remekbe faragott miniatűr francia fellegvárat, amelynek lakosai talán nem is tudják, hogy egy más nyelvet beszélő birodalomnak „kisebbségei*'. Ezt a fogalmat itt általában nem igen ismerik. A kanadai angolság okosan és türelmesen gondoskodik róla, hogy a dominium legrégibb ékessége: Quebec tartomány sohase veszítse el faji és nyelvi sajátságokban oly jellegzetes karakterét, amelynek jótékogy következménye oly amerikai különlegességgel csendül ki e két elem harmonikus együttműködéséből. Csaknem minden esztendőben elkerül egy-egy francia származású kanadai politikus vagy professzor a Sonbonne-ra, hogy az vj viliág francia társadalmának viszonyairól az egykori anyaországnak beszámoljon. Tavaly Hon. Rodolphe Lenriemx, a képviselőház Speaker-je; az idén Mr. WHliam CaWwell, a montoráli híres McGill Egyetem tudós filozófia tanára számolt be Páriában Kanada nyugodt és reményteljes fejlődésének útjairól. A teljesen francia nyelvű québeci Laval Egyetem ősz rektora: Monseigneur Amadéé Gos- eetín is rendületlenül bízik a faji sajátságait megtartó francia elem eredményes fejlődéséiben, amely fejlődésnek a nagy múlta katolikus egyelőn egyik legbefolyásosabb biztosítéka. Ennek a nagy harmóniának titka a brit türelmen kívül taUjn épen abban a körülményben keresendő, hogy ellentétben a szomszédos Egyesült-Államok beolvasztó politikájával, Kanada kezdettől fogva megőrizte faji, nyelvi, vallási és kulturális sajátosságait. Amit az Egyesült-Államokbán úgy hívnak, hogy „Standaxdisation", vagyis a bevándorolt népe Lejnek összeolvasztásának elősegítése, az itt ismeretlen fogalom. És talán éppen ebben rejlik a bét elem belső ért&e, hogy sajátosságaik és társadalmi különállásuk éles elhatárolása mellett is biztoosiiani képesek a domínium egységét és ezzel ax amerikai kontinens talán egyetlen „kisebbséggel* lakott területének politikai, gazdasági és kulturális harmóniáját. Quebec 'híres 'jelszava, amely minden zászlóján, címerén rajta áü: „Je me souviens" (Emlékezem) pompásan jellemzi e közei két és félmilliós francia „kisebbség** tradíció tiszteletét és francia múltjához, történetéhez való megható ragaszkodását. Hogy a kanadai francia politikusok, professzorok évenként Parisba zarándokolnak a igy állandóan fenntartják a szellemi kapcsolatot az anyaország társadalmi rétegéivel: viszont amellett bizonyít, hogy a szellemi fejlődés és együttműködés útjait a francia metropólis szabályozza. London csak Ottawáig éreztetheti olykor hatását (bár ma már ott is ritkábban), Montreal és Quebec igazi metropólisa a Szajna partján van. És mégis rendületlen bizalommal és vállvetett erőfeszítéssel munkálják a közŐ6 otthon, a brit korona legékesebb gyémántjának egységét és védelmet. A Confederatio nagy miniszter- elnökétől származik a híres mondás, hogy a brit lobogó védelmére egy francia kanadai fogja kilőni az utolsó puska golyót. „The last cannonball fór the defence of the British flag in Canada will be fked by a F renríh-Canadia n“ — mondotta Sir Wilfrid Laurier, Kanada Washingtonja, aki éppen úgy tudta, mint utódai, hogy e két elem csak közős egyetértéssel lesz képes előmozdítani a domínium boldogulását. S ez a boldogulás talán valamivel több, mint Kanada kizárólagos belűgye. Sőt még a brit birodalom egységénél is túlmenő, hatalmasabb érdekeket érint Az egész amerikai kontinensnek mintegy szabályozója. Különösein azáltal, hogy a francia szellemi kapcsolatok révén igy sokszor kiegyensúlyozza azokat a* érdek- ellentéteket, amelyek az uj világrészt lakó angol- 1 szász és földközi tengermelléki népek kulturális érintkezése és szellemi fejlődése során felmerülnek. Kanada francia kultúrája képviseli az uj világrészben a kontinentális európai civilizációt, amelynek előnyeit és áldásait az egész kontinens i szellemi élete egyre jobban élvezi. Kanada fran- ] cia kultúrája az a jótékony összekötő kapocs az uj világ és Európa öreg nemzetei között, amely a i konfliktusokat a minimumra redukálja. Cserébe t a brit türelemért és gavalléreaerü nemzetiségi / politikáért, — francia Kanada egyetemei és szel- t leroi életének sokoldalúsága ma már kultúrál is ; és társadalmi téren is egyre jobban vezető szere- , pet biztosit e történeti múltban oly gazdag és gaz- ( dasági, valamint szellemi elhivatottságában oly reményteljes domíniumnak. Kanadában nem ismerik a kisebbségi kérdést. Itt a nemzetiségi politika állomásait nem jelzik bezárt iskolák, elkobzott földbirtokok, kifosztott egyházak és a jogaikból kisemmizett védtelen millióiknak földönfutóvá tétele. Az ottawai parlament két házában egész padsorokat töltenek meg a francia származású törvényhozók. Legtekintélyesebb kormány-férfiak francia anyanyelvűek. Közülük nem egy világhírű személyiség. Néhány évvel ezelőtt még a genfi Népszövetségnek is a francia-kanadai: Dandurand volt a® elnöke. A québeci törvényhozás termeiben jórészt csak francia szavak hangzanak el és az összes kanadai bírósági ítéleteket is két nyelven: angol és francia nyelven publikálják. Még a kanadai bélyegeken is ott van az angol fefárás mellett a francia. És igy tovább. Szinte vég nélkül folytathatnánk a példák sorát Azokét a példákét, amelyek tol az óceánon az államok birodalmába tartoznak. Kanada büszkén elmondhatja magáról, hogy a földkerekségnek egyetlen országa, amely anélkül, hogy kisebbségeinek védelmét ujahb ée njatob görögtüzés szerződések garantálnák, a genfi Népszövetség szives „támogatásának" közbe*\jötte nélkül is, végrehajtja imponálóan türelmes ás okos nemzetségi politikáját. Csákó István <fr. A béke és igazság pártja akarja Szknreaszké állampolgársági problémáját megoldani — Beszélgetés m lelkes fiatalemberrel, a háromszáztagn párt vezérével — Prága, augusztus 24. Múlt év decemberében, amint azt annak idején a Prágai Magyar Hírlap megírta, uj politikai párt alakult Prágában, mely a béke, az igazság és a nemzetiségek együttműködéséinek szent jelszavait tűzte zászlajára. Azóta eltelt háromnegyed esztendő s a béke, valamint az igazság pártja a csehszlovák sajtóiroda utján közzétette programjának főbb pontjait Ez a program tulszép ahhoz, hogy egykönnyen valóra váltható lenne. Sarkalatos pontjai: a nemzetiségi béke, a gyengék oltalma az erősek és a kizsákmányolók ellen, fájó társadalmi sebek gyógyítása — és állatvé- idelem. A program összeállításán eiősen meglátszik, hogy néhány idealista vetette papírra ezeket a nagy eszméket, melyeket esak évek kitartó munkájával és a társadalmi berendezések tökéletes megreformálása utján lehetne ímegvalósitanL A béke és igazság pártjának; egy Julius Weiner nevű ur az elnöke. Kis, angolbajuszt viselő fiatalember, a magánéletben borkereskedő, kinek anyagi viszonyai megengedik a politizálást és azt, hogy életét komoly és szép eszméknek szentelhesse. Korrekt modorú, biztos fellépésű idealista. Köszönettel hárítja el a felkínált cigarettát s bizonyára éppen ilyen határozottan utasítaná el a borospoharat is. A kávéházban, ahol egymásnak találkát adtunk, ásványvizet rendel s nagy kortyokban nyeli minden egyes problémánál, mely beszélgetésük során felmerül Elmondja, hogy pártjának még kevés, de annál lelkesebb híva van. Háromszázan vannak egyelőre, akik a csehszlovák köztársaság keretein belül —• amint azt a programijuk mondja — békét és igazságot óhajtanak. E háromszáz ember Masaryk köztársaság! elnök szellemében óhajt működni, abban a szellemben, mélyben Masaryk dolgozott a háború előtt, amikor szent tűzzel és lelkesedéssel vette föl a küzdelmet minden igazságtalanság ellen. Azt akarják, hogy a csehszlovák köztársaság minden lakósa boldog és megelégedett legyen, meg akarják szüntetni a nemzetiségi ellentéteket, felekezeti békét akarnák teremteni s az a kívánságuk, hogy a jövő generáció már az iskolában olyan pacifista szellemű nevelést kapjon, hogy örök időkre tántoríthatatlan hive legyen a békének. Szent naivitásukban odáig mentek e modern apostolok, hogy beadványt intéztek az iskolaügyi minisztériumhoz, melyben kérték, hogy a tankönyvekből töröljék a hősi küzdelmekről szóló részeket s minden harcot, küzdelmet és párviadalt verekedésnek, öldöklésnek és gyilkosságnak minősítve tálaljanak föl a tanulóknak. Weiner elnök a párt céljait illetően a következőket mondotta: —• Szóval, írással és tettel fogunk küzdeni, hogy megoltalmazzuk a gyengéket, az elhagyottakat és az elnyomottakat. Mindenütt meg fogunk jelenni, ahol emberek vagy emberi jogok veszélyben forognak. Minden erőnkkel azon fogunk igyekezni, hogy a csehszlovák köztársaság összes nemzetiségeit közös munkára és együttműködésre serkentsük. A béke apostolai akarunk lenni is a pacifista eszméket be akarjuk oltani a jö- wő generációba. Követeljük, hogy pacifista szellemű tankönyveket vezessenek be az illetékes tényezők s a jövő nemzedék nemzetiségi békéjét olyképpen akarjuk elérni, hogy /szünidei gyermekcsereakciókat szervezünk. E (csereakciók során a gyermekek megismerkednek a köztársaság nemzetiségeinek nyelvével is szokásaival és kivész belőlük a nemzeti sovinizmus iránti hajlam. — Követeljük, hogy az állam általánoís táplálkozási kötelezettséget vezessen be Pop- per-Lynkeus szellemében (?) és szüntessen meg minden osztály ellentétet. i Meg akarjuk szüntetni a törvénytelen gyermek és annak anyja elleni averziót 8 kívánjuk, hogy a törvény ne büntesse a megokolt eseteikben szükséges magzatelhajtást. — Azt akarjuk, hogy szűnjön meg a fegyházból kikerült megjavult bűnös elleni előítélet 8 tegyék lehetővé az ilyen szerencsétlen embernek azt, hogy ismét elhelyezked- hessék a tisztességes emberek társadalmában. —< Azoknak, akik pártánk szellemében műkődnek és az emberiség érdekében miami tettet visznek végbe, pártunk jutalomként kitüntetést ad, a csehszlovák békedijat. —- Kapott már valaki ilyen kitüntetést? —Igen. Az első békedijat Bayer egyetemi tanár kapta abból az alkalomból, hogy ötven 'esztendőn át. miht sebész dolgozott az emberiség érdekében. Bayer professzor a szegények orvosa volt. Az irgalmasak prágai kórházában öt évtizeden át operált és gyógyított mindenkit, aki bajával hozzáfordult. A legtöbb esetben ne mfogadott el tiszteletdijat és ötvenévi munka után koldusszegényen vonult •nyugalomba. — A második dijat Kőnigratz polgármestere kapta„ aki politikai pártokon felül állva harmincöt éve vezeti Königrátz ügyeit s óriási érdemeket szerzett ama eszméknek a gyakorlatban való propagálása terén, melyeket mi programként tűztünk magunk elé. — A sorrendben harmadik dijat szloVen- szkói fogja kapnL Az adományozás még nem történt meg s ezért nem nevezhetem meg az illetőt, csak annyit közölhetek róla, hogy magyar nemzetiségű. — Ismeri elnök ur a szlovenszkói kisebbségi problémákat? —' Egész őszintén szólva, nem nagyon. — Kár, pedig igen szép lehetőségeik lennének arra nézve, hogy pártjuk programjának szellemében tevékenykedjenek „a béke az igazság, a gyengék és elnyomottak védel- <mezése“ tekintetében. Szlovenszkón is vannak (nemzetiségeik, melyek áhítoznak a lelkek harmóniája és az igazi béke után. —* Kérem, nekünk Szlovenszkón számos hi- (vtink van, Galgócon például helyi szervezettel is rendelkezünk. —< Akkor bizonyára informálva van a spe- triális szlovenszkói problémákról is, melyek (megoldása bizonyos tekintetben pártjuk programjához. tartozik? — Melyek azok a speciális szlovenszkói problémák? — Politikai, kuLturális és gazdasági termé- iszetüek, de van egy egészen altalános jellegű is, az állampolgárság problémája. Azt mondják, százezer körül van azoknak a száma, ;akik önhibájukon kívül, kizáróan a mostoha sors következtében nem képesek azt a kicsike kis okmányt felmutatni, amely a csehszlovák állampolgárságot igazolja, s amely okmány nélkül még útlevelet sem igen lehet kapni nálunk. S a legszomorubb, hogy ezek a szerencsétlenek semmiféle állam kötelékébe sem tartoznak, mert nemcsak Csehszlovákia, hanem egyetlen más állam sem akar róluk tudni. Erről hallott már, elnök ur? — Igen, hallottam róla, de megváltom Őszintén, nem hittem benne. Megdöbbentő és hihetetlen, amit mond. Úgy látom, itt tenni kell valamit, és kérem szerkesztő ur, írja meg, hogy mindenki, akinek állampolgársági ügye rendezetlen és saját hibáján kívül került ebbe a sajnálatos állapotba, közölje velem, vagy pártommal adatait akár közvetlenül, akár ön utján s pártunk addig nem fog nyugodni, amig ezt a problémát meg nem oldja. Ha kell, lejárjuk a lábunkat, de mindenkit hozzásegítünk az őt megillető jogaihoz. — Helyes, én megírom, de azután ne engem szidjon, ha ezentúl egyéb dolga sem lesz, iminti szlovenszkóiak állampolgársági ügyeivel foglalkozni. «—« Kérem, én vállalóéi. Ezzel be is fejeztük a beszélgetést, Weiner Gyula ur szemében még egyszer feHobbant a lelkesedés lángja. Talán sejti, hogy a feladat, melyre vállalkozott, nem lesz könnyű mumka; azonban talán azt is tudja, ho^y ez lesz pártijának erőpróbája. Ha megoldja, annyi bizonyos, legalább százezer könnyet fog fetetik jk asztam * az nem egy ember, hanem mind a háromszáz párttag számára is megnyugtató és jóleső érzés lehet. Férfiasán kezet szőrit velem: — Azután el ne felejtse; Prága VII. 925 a címem. Ternyed László. wii mciliiiii n—wma* Tovább folyik a kisháboru az orosz kínai határon Tokié, augusztus 24. Az orosz-kínai határon tovább folyik a kisháboru. Az oroszok páncélvonatok támogatásával támadnak rá a kínai határőrségekre. Liang kínai térparancsnok jelentést küldött a főparancsnokságnak, hogy az orosz lovasság jelentékeny mértékben résztvesz a hadműveletekben. Biztonság okából & kínai utászok Mandzsuiá környékén 86 váltót szétromboltak. A Szlovenszkói Magyar Evangélikus Szövetség közgyűlése A Szlovenszkói Magyar Evangélikus Szövetség augusztus hó 27—28-án (kedd ée szerda) Losoncon tartja évi rendes közgyűlését. A közgyűléssel kapcsolatban magyar evangélikus egyetemi hallgatóink diák-konferenciát tartanak. A kőzgyüls és a konferencia sorrendje a következő: 1. Augusztus 27-én érkezés, elszállásolás. (Az érkezés idejét és az elszállásolásra vonatkozó igényt augusztus 20-ig a losonci evang. lelkész: hivatalnál kell bejelenteni). 2. Délután 4 órakor az egyház tanácstermében (Iskola-ucca 16. sz.) választmányi ülés. 3. Délután 6 órakor istentisztelet; prédikál Egyed Aladár sajőgömöri lelkész. (Offertórium a Szövetség részére.) Másnap, augusztus 28-án 8 órai kezdettel reggeli áhitat; irásmagyarázatot tart Endrefiy János felsőszeli-i lelkész. Utána az egyitfáz tanácstermében a magyar evangélikus egyetemi hallgatók konferenciája a kővetkező tárgysorozattal: 1. Megnyitó. 2. „Korunk képe**. Baráth Károly cand. med. előadása. Hozzászólás, vita. 8. „A mi vallásosságunk". Irmán Oszkár szigorló mérnök előadása. Hozzászólás, vita. 4. „A Sbentiráe az akadémikusok életében". Ifi. Jánoesy Lajos lel kés® (Komárom). A diákkonferencia után délelőtt 11 órakor a Sz. M. E. Sz. évi közgyűlése a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. Szeat-Ivány Jóssal 2. Elnöki jelentések. Bándy Endre. 8. Titkári jelentés. Egyed Aladár. A Kopenhágal delegátusunk jelentése. Jánosey L. 5. Magyar eeperesség. Törköly J. dr. 6. Alapszabályok módosítása. 7. A választmány kibővítése. 8L Jelentés a behntesziói munkáról. Szkalos EmiL 9. Jelentés az Ev. Lap, Orgonaszó és az Ev. Naptárról. 10. Pénztári Jelentés, jövő évi költségvetés. 11. Indítványok, amelyeket augusztus 20-ig Egyed Aladár, Sajófpflmör címre benyújtanak. 12. A közgyűlés berekesztése. A közgyűlés után közebéd. A Sz. M. E. Sz. tagjait ée a szlovenszkói magyar evangélikus egyetemi hallgatókat mind a diákkonferenciára, mind pedig a közgyűlésre szeretettel meghívjuk. Bején és Léván, 1929 augusztus 8. Szent-Ivány József Bándy Endre világi elnök. egyházi elnök. I . ‘‘TtTs (A°rxv'i ° ^ Sznyiu-Parzsa OSSSSSi M hú 4 I n csehszlovák technika legnagyobb olománya I n oezetfi szönyegOzletekben kapható. —wiimisiiz m mríii mif—unni ——— 9 1«C* ««mtw *, Mfn^
