Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)

1929-08-23 / 190. (2115.) szám

1#S9 aagnsetoue 88, péntek. A lupényf református lelkész ellen eljárást indítottak, mert „lazított" a halottak temetésén mondott beszédében Bukarest, augusztus 22. A Cu van túl szerint a dévai főügyészség lázitás cimén eljárást in­dított Szabó István lupónyi református lelkész ellen, aki a lupényi vérengzés áldozatainak te­metésén mondott beszédében állítólag a követ­kező kitételt használta: „Idejöttetek, drága magyar munkások, hogy kenyeret keressetek magatoknak és családjaitoknak és meleg ke­nyér helyett hideg golyót kaptatok. Idejötte­tek a szén, a fekete gyémántok birodalmába, minden álmok és minden bűnök országába, ahol csak kihasználtak benneteket, de jogaito­kat. el nem ismerték.'1 Az újabb bűnbakke­resés az erdélyi magyar sajtóban nagy meg­ütközést váltott ki. Különösen arra utalnak a lapok, hogy a vérengzés valódi értelmi szer­zőjét Kozván prefektust még a mai napig sem mentették fel állásától és ehelyett további ,mártírokat keresnek a vérengzés palástolására. ezzzrsKSBF mgaa«gsag»B»sg^aa*a»ci r A Prágai Magyar Menza kedvezményeinek pályázati SeUéietei A Prágai Magyar Menza vezetősége az 1929/80. iskolai év folyamán több főiskolai hallgatónak nyújt díjtalan, féláru és kedvezményes áru el­látást. Aki ezen kedvezmények valamelyikében része­sedni kivan, az 1929 szeptember 15-ig postán, ajánlott levélben küldje be kérvényét az alább megadott címre. A kedvezményekben (felekezeti különbség nél­kül) csakis oly szlovenszkói és ruszinszkói szár­mazású magyar és német nemzetiségű főiskolai hallgatók részesülhetnek, akik a főiskolájuk tanulmányi és vizsgarendje által előirt tanul­mányi eredményt fel tudják mutatni és erkölcsi magaviseleíük feddhetetlen. Betöltés alá kerül 40 ingyenes, 60 félingyenes és 80 kedvezményes hely. A féíingyenes 5 (öt) koronát, a kedvezményes 7 (hét) koronát fizet naponta ebédért és vacsoráért. I. A bélyegtelen kérvényeknek tartalmaznia kell külön bekezdésekben az alábbi sorszámokkal a következőket: I. A kérelmező vezeték- és keresztneve, 2. egye­tem, 3. fakultás teljes megnevezése, 4. mikor iratkozott be a kérelmező az általa látogatott j fakultás első félévére, 5. hányadik félévre irat- ! kozik be a látogató az 1929/30-iki iskolai év elején, 6. a kérelmező állandó (szünidei helye) lakóhelye és címe, 7. prágai lakóhelye és cime, 8. illetősége, 9. vallása, 10. teljes születési dátuma (község, év, hó, nap), 11. középiskolai és érettségi bizonyítványának kelte és száma, 12. nyilatkozat arról, hogy a kérelmező a M. M. házirendjének magát aláveti és más prágai menzák segélyeit nem fogja igénybe venni, 18. hol és milyen lakás- kedvezményt élvez a kérelmező, 14. mily ösztön­díjakat élvez, 15. nyilatkozat arról, hogy melyik vizsgát kellett folyamodónak már letenni és le­tette-e és mily eredménnyel, ha nem, miért nem tette le? II. A kérelemnek eredetiben vagy hite­les másolatban tartalmaznia kell: 1. oly szegénységi bizonyítványt, amilyet a főiskola részleges vagy teljes tandíjmentesség iránti kére­lemhez megkíván és amely a családfenntartó (apa és anya) vagyoni viszonyát igazolja, 2. tanul­mányi eredményt igazoló bizonyítványok (érett­ségi, kollokvium, államvizsga, szigorlati bizonyít­ványok, hivatalos kollokviumi kimutatások, lecke­könyv). Valamennyi eredeti vagy hiteles másolat­ban beterjesztett okmányról egyszerű, nem hitele­sített másolat is csatolandó. Az eredeti (hitelesí­tett) okmányokat a kérelmező az elintézéssel együtt visszakapja, a nem hitelesített másolatok a M. M. vezetőségénél maradnak. A díjtalan és féláru kedvezményt a kedvező elintézés reményé­ben csakis oly főiskolai hallgatók kérhetik, akik­nek a hiteles okmányaik alapján a teljes vagy féltandij elengedésre igényük van és akinek vagyoni állapota ezt igazolja. Aki kérelmének postai elintézését kívánja, az megfelelő nagyságú és bélyeggel ellátott s megcímezett válasz-borité- kot csatoljon. A hiányosan megfogalmazott kér­vények kiegészítés végett visszaküldetnek tekin­tet nélkül arra, hogy a pótlás kellő határidőre beérkezhetik-e vagy nem. A megadott kedvez­mény az 1929/30. isk. év első szemeszterére 1929 október 1-től 1930 február 15-ig érvényes, azon­ban a M. M. Intézőbizottságának határozatával bar­mikor indokolás nélkül megvonható. A kedvez­mény tényleges folyósítására csak az a folyamodó számíthat, aki a Prágai Magyar Diákmenza gaz­dasági és önsegélyző szövetkezetébe Prága, egy üzletrész jegyzésével belép és annak 50 (ötven) korona értékét a menza pénztárnokának kezéhez kellő nyugtaívány ellenében 1929 szeptember 25- től 1929 október 5-ig lefizeti. Halasztást kérni külön indokoltan kell. Az üzletrész ellenértéke postán a Rimaszombati Bank R.-T.-nál Rimaszom­batban a Prágai Magyar Diákmenza javára nyitott folyószámlára is elküldhető. A határidőn túl beérkezett kérvények csak annyiban vehetők figyelembe, amennyiben azt a M. M. Vezetősége a menza költségvetése szerint teheti. A kérvények és mindennemű Írásbeli beadvány kizárólag erre a címre küldendők: Törköly József dr. szenátor, Rimaszombat, Vasiií-ueca 9. szám; más címre küldött kérvényekért és azok mellék­leteiért a M. M. Vezetősége nem vállal felelős­séget. OROS8CHMID GÉZA dr. TftRKÖLY JÓZSEF dr. szenátor, elnök. szenátor tigyv. igazgató. Amerika SherlockHolmes-e megbukott A híres detehiivregényeh szerzője, aki civilben rendőrfőnök? nem tudta kinyomozni az igazi gyilkosokat Newyork, augusztus. S. S. Van Dyzme, vagy ahogy a közönséges életiben ismerik: Mr. W. H. Wright, ismert detek- tivregényiró. Nagyon is ismert. Amerikában ta­lán az ő izgalmakkal és rejtélyes problémákkal telt „thriiler“-jei a legnépszerűbbek. Mr. Van Dyne regényei, amelyeknek főhőse egy Philo Vance nevű detektív, több százezer példányban kelnek, sőt már két mozidarabot is csináltak belő­lük. Mert. Philo Vance a hihetetlenséggel határos módon old meg minden rejtélyt, legyen az gyil­kosság, vagy csak egyszerű milliós ékszerlopás. Olyan bűnügy, amit Philo Vanee ne tudott volna megoldani, egyszerűen nem létezett. Éppen ezért a közönség érdeklődve fordult az illusztris szerző; Mr. S. S. Van Dyne felé, akiről kiderült, hogy a magán életben egy kis New Jersey-i városka, Bradley Beach rendőrfőnöke, „Nahát, — mondták a naiv lelkek — Bradley Beachben biztosan rossz dolga van a banditáknak. Ez a Van Dyne zseniális ember, mindent meg­fejt, mindig elfogja a bűnöst. Ilyen ember kellene Newyorkba" Mr. Van Dyne rendőrfőnöki rekordja tényleg kitűnő volt. A kitűnőségét elősegítette, hogy Bradley Beachben emberemlékezet óta osirkelo- pásnál nagyobb bűnügy nem fordult elő. Augusz­tus első napjaiban azonban megváltozott a hely­zet. George DanieLson bankszolgát, a First Na­tional Bank of Bradley Beaoh idős alkalmazottját közvetlenül a városka határán túl meggyilkolták és 7100 dollárt elraboltak tőle. A gyilkosság egészben, sőt részleteiben sem volt szenzációsabb, mint az az másik 11 gyilkos­ság. amit átlag naponta Amerikában elkövetnek. A szenzáció abban rejlett, hogy Mr. Van Dyne— Philo Vanoe, Amerika Sherlock Holmese fog a gyilkosok után kutatni. És Philo Vance alias Mr. Van Dyne tényleg ku­tatni kezdett. Napokig kutatott, aztán kijelentette, hogy a gyilkosságról „nincs határozott teóriája" és miután az amúgy is a város határán kívül történt, ő beszünteti a nyomozást, lássa a megye, hogy mit tud kideríteni a nyomozással. A megye aztán gyorsan akcióba lépett. Kétezer dollár jutalmat tűzött ki, azonkívül pedig a M. Van Dyne regényeiben oly szánalmasan szereplő hivatásos detektívek közül szerződtetett egyet. Ez a detektív — John D. Coughlin nyugalmazott newyorki detektivfőnök — aztán pár nap alatt sok mindent kiderített, főleg olyan dolgokat, ame­lyek Van Dyne ur figyelmét elkerülték. Kinyo­mozta, hogy a rabi ógyilkosságot egy négytagú banda követte el. . Kinyomozta, hogy a banda egyik tagja, egy nő, két napig abban a gyárban dolgo­zott, amelynek kapujában a heti munkabérek ki­fizetéséhez szükséges 7100 dollárral a bankszol­gát lelőtték. Megállapította ennek a nőnek és a banda két másik tagjának, személyleirását, kinyo­mozta, hogy a banditák Newyork ból mentek Bradley Beachba, sőt azt is kinyomozta, hogy a newyorki alvilág melyik rétegében kell a bandi­tákat keresni. Egyszóval, ahol Sherlock Holmes—Philo Vance kudarcot vallott, ott egy közönséges detektív igen' szép eredményt ért el. Sőt valószínűleg kézre is fogja keríteni a tetteseket. Az amerikai közönség és különösen Bradley Beaoh polgársága most azon spekulál, hogy talán mégis jobb, ha a Sherlock Holmes megmaradnak a könyveknél és nem vállalnak rendőrfőnöki ál­lást. így legalább a közönség egy kedvenc illú­zióval gazdagabb marad. Cserkészet és cserkészék Ma: GYŐRY DEZSŐ Pár esztendeje ebben a lapban cikket Írtam a cserkészet válságáról. A kérdés nagyon aktuá­lis lehetett, mert több, mint egy tucat hozzászólás volt a válasz. A válaszok nagy része arra a kér­désre, hogy válságban van-e a cserkészet vagy sem, inkább a tagadó álláspontot foglalta el. Az indokolásokból azonban örömmel láttam, hogy a válságot tagadókat ennél a megállapításnál a leg­nemesebb intenció vezette: az a féltő aggodalom, hogy a válság bevallása egyértelmű a cserkészet és jövőjének megtagadásával. Ezt semmi esetre sem akarták megtagadni. Tagadták tehát, hogy7 ilyen fejlődési válság létezne. Már pedig ha fiatal mozgalomról van szó, — a magyar cserkés7,et ak­kor érte el a tizennegyedik esztendejét s a világ- cserkészet is csak épp, hogy főiskolás korba le­pett. — akkor a fejlődés ki nem kapcsolható. A ■fejlődés pedig válságokkal jár. Az a felelet, amit erre a kérdésre az élet maga adott, igazolta, hogy helyes nyomon jártunk. Ez a felelet nádunk a főiskolás cserkészet megterem­tése, illetve a főiskolás cserkészetnek a középis­kolás úgynevezett peőagódiai cserkészettől való különválasztása, eszközei, módszere, találmánya cs gyakorlati célkitűzései újabb és megfelelőbb meg- válogatása volt,- természetesen a tiz cserkésztör­vény alapján. Ha a mai csehszlovákiai magyar főiskolás cserkászalakulatok programját végigné­zem, azt látom, hogy sokkal inkább egymáshoz hasonlítanak, mint a kisdiák cserkészcsapatok pro­gramjához s egymás között sokkal kisebb eltérése­ket mutatnak föl, mint együttesen a középiskolás pedagóiai cserkészettel szemben. A felelet tehát egy örvendetes, életképes — és mondhatni — egy­séges mozgalom, illetve főiskolás cserkészprogram és munka megteremtésében nyert pozitív valósá­got. Két dolog újból aktuálissá teszi a cserkészet vál­ságának kérdését. De most nem a pedagógiai cser­készet, hanem inkább a főiskolás vagy öreg cser­készet válságáról lehetne beszélni. Azok a szimp- tómák tudniillik, amelyek a kérdést aktuálissá te­szik, nem a diákosapatok, de az öregeserkésze.k és a főiskolás cserkészalakulatok keretein belül és ezek ogymásközti viszonyában mutatkoznak. Tudtommal jelenleg öt főiskolás cserkészalaku- lat létezik: a megszűnt régebben három ilyen alakulat volt: a prágai, a pozsonyi, a brünni Szent György Körök. Ma Prágában a Prágai Főiskolás Cserkészkor. Brüunben a Brünni Főiskolás Cser­készkör és a Brünni Sarló, Pozsonyban a Pozso­nyi Főiskolás Cserkészkor és a Pozsonyi Sarló. A tavaly nyáron Rimaszombatiban megalakult Gö- möri Sarló az iskolai év alatt nem kezdett műkö­désbe s mint ilyen, megszűntnek tekintendő. Idő­rendi sorrendben a Szent György Körök után elő­sző!' a Sarló, aztán a főiskolás csorkrázkörök ala­kultak meg. Ha az öt főiskolás cserkészalakulat programját egybevetem, azt látom, hogy azok mag­ját a volt Szent György Körök programjában keli ke remi. tartalmát pedig azok a munkatervek és célkitűzésűt szolgáltatják, amelyeket cserkészkö- rökben ..Gombuszög" név alatt szoktak összefog­lalni. ahol tavaly nyáron az országos táborozás al­kalmával ezeket megvitatták és lefektették. Bát­ran Alii fii a lem, hogy az öt alakulat programjában, a legfontosabb kérdéseket illetőleg háromnegyed részben, söl, négy-ötöd részben is közös és kon­gruens. Ezt a közösséget sok helyt még csak nö­veli az a tény, hogy az újabb alakulatok tagjai és vezetői közt szintén sok olyan cserkész működik, akik régebben együtt dolgoztak — a Szent György Körben a főiskolás cserkészet programijának ki­dolgozásában. Már most itt valamit előre szeretnék bocsátani: a cserkészet legerősebb s leghatásosabb alapvető tétele a cserkésztestvériség. Nem csalt ennek hir­detése, de ennek megvalósítása az, amiről a cser­készt meg kell ismerni. Mert nagyon igaz az az igazság, hogy: „nem a ti szavaitokról, de a ti tetteitekről látják meg az emberek, hogy testvérek vagytok". A cserkésztestvériség parancsa olyan át­fogó, olyan átütő erejű, olyan egyetemes parancs, hogy aki azt megszegi, az magát a cserkészet alap­törvényét szegi meg s aki ezt elveti és negligálja, az magát a cserkészetet veti el és válik nem-cser­késszé. Én legalább ezt igy tanultam, igy hirdet­tem és igy láttam. És máskénp nem is tudom el­képzelni. Cserkész és cserkész között az ő cser­készvoltuk mindig erősebb összekötő kapocs kell hogy legyen, mint minden szétválasztó mellékkö­rülmény és személyi vagy elvi differencia. És nem tudom elhinni, hogy akadjon cserkész, aki nekem szemembe mondaná, ho^” a cserkészet a cserkésztestvériség nélkül' is igazi cserkészet le­hessen. % És épp ennél a kardinális pontnál látok egy pár olyan szinmptómát, ami mellett nem tudok szótlanul elhaladni, mikor a főiskolás cserkészet ügye megint az ifjúsági ügyek előterébe került a szepes-tamásfalvi országos cserkészvezető tábor és az eperjesi országos cserkész-vezetői ankét meg­tartásával. Először is nem tudok magamban eifogadhaló feleletet adni arra a föltörő kérdésre, hogy mik azok a súlyos és bizonyára komoly okok, amelyek külön alakulásokat, kizárásokat és más ilyen erős és cserkészetben eddig nem igen előfor­duló radikális differenciálódást indokolttá teszik, mikor a szemben álló — vagy legalább is látszó­lag szemben álló — cserkészalakulatok program­ja minden alapvető kérdésben majdnem teljésen azonos és mikor mind a cserkész tízparancsolat alapján állanak? Lehetetlennek kell ugyanis tartanom, bog)' ezen kérdés megvizsgálásánál csak személyes és más elenyésző okok játszanának szerepet. A másik dolog, ami a tollat a kezembe állj a, egy még sulyosabb szimptőma: ha az informá­cióim helyesek, arról v.an szó, hogy nem.a közép- iskolás cserkészek rá cserkészalaknlaiok egyike másika elveti, vagy legalább is semmivé vesz; a oserkésztéstvériség kardinális parancsát. Ez pedig szerintem azért fontos, mert ha ez igaz, akkor tényleg megint válságról kell beszélni. Nagy örömmel konst alá Ham, hogy július végén i az összes csapatvezetők és a főiskolás cserkész- alakulatok bevonásával országos tábor készül s hogy utána közvetlen ül a szomszédos városban hat sonlóan országos jellegű cserkész,ankét. Azt is tu­dóin, hogy az ankétet azért rendezték a tábortűz közeleső városban, hogy az olt résztvevő vezetők­nek és előadóknak megkönnyítsék a dolgát, s ezeknek ne kelljen megint nagy utat. meglenni, hogy a másik összejövetelen részi vehessenek. Az röimöm azonban nem sokáig tartott. Az ifjúsági ügy minden ága — uw látszik, — olyan forrongásba jött nálunk, hogy pillanatnyi­lag a kedvezőtlen szimptómákkal való foglalkozó* kell, hogy elsőrendű feladatot képezzen azok előtt, akik az egészséges tisztulást kívánják. Neanrégób ben a főiskolások szellemi mozgalmával kapcsolat­ban voltam kénytelen kérdráeket fölvetni az együk: haladó csoport ellen emelt vádakkal foglalkozva. Mintegy ennek kiegészítéséül neim hagyhatom eaő nélkül a cserkészet körén beliül mutatkozó közös szimptomákat sem. A magyar csapatok közös tit­kárát — a Svaz marrvar alosztályában, — akinek elsőeorbami kötelessége a oserkészparancsolatok betartására ügyelni, éppen cserkészkörökben, olyan szellemben való munkával gyanúsítják, amely szellem hem fedi a cserkészparanosolato- kat s nem fedheti a hivatalos magyar cserkész-i titkárnak tavaly szeptember hóban kelt levelének fogadalmát sem, melyet az összes szlovenszkói magyar csapathoz intézett: „Felelősségem telje* tudatában vettem át a titkári állást. Azon leszek, hogy ne esak az egyes csapatokat, de az egyete­mes szlovenszkói magyar cserkészetet felkarol­jam, előbbre vigyem. Tudom, rögös ez az ut, de nyolcéves cserkrázkedésem megtanított a munká­ra ..., mert egységben az erő. Megértést, szerete­tek magyar cserkészmunkát kérek tőletek. Po­zsony, 1929. szeptember hó. Krendl Gusztáv." A cserkészet intem ügyeibe semmi szándékom beleavatkozni. De a cserkészetnek van egy oldala, amely azdnos az egész ifjúsági kérdés egyik ol­dalával: ez a fórumra tartozik s különben is az én cserkész-múltam már 16 esztendővel ezelőtt kezdődött s a cserkészet iránti szeretetem azóta csak nőit. Tudom, hogy ezek után nem is fogja tőlem rossz néven venni a cserkésztitkár, ha j6- akaraiilag figyelmeztetem arra, hogy működése nem mindenütt találkozik a cserkészek osztatlan elismerésével s arra kérem, hogy szép beköszöntő levelének fogadalmát tegye munkássága alappil­lérévé. Különben félős, hogy az általa is M~ emelt „egyetemes szlovenszkói magyar cserké­szetének nem hasznára, de kárára lesznek azok a szimptomák, amik most több városban képezik megvitatás .tárgyát, — éppen az ő személyével kapcsolatban. A függő kérdések békés rá becsületes tisztázá­sa azonban szerintem ma már nem csak a cserké­szet, de az egész ifjúsági kérdés megoldásának is érdeke. Remélhetőleg erre me glesz a jóakarat rá a jó szándék minden oldalon. Mert szeretem azt hinni, hogy a cserkészet, most már a főiskolás cserkészet is élő valóság rá élő hatóerő, olyan mint a fiatalság, az idealizmus, a jóba és nemesbe vetett rendíthetetlen hit rá hogy a cserkészetnek, a szolidaritás, a jellemesség az egymássegités rá a testvériség, nagy mozgal­mának épp ezek az elvei adják meg a szárnyat, amin tagjai és hívei ki kell hogy emelkedjenek a tömeg szürkesége és materialista létharcai fölé. Ha nem igy volna, ha ez a szellem nem élne a főiskolás' cserkészeiben, akkor nem cserkészet. S akkor megint válságról beszélhetünk. Ellenesetben azonban nem a cserkészetben le­het a hiba, de csak a cserkészekben. Egyesekben. Akkor nincs szellemi válság. De akkor közérdek, hogy eserkésszellem minden vonalon érvénye­süljön. Leguiabif közgazdasági hírek + A berlini gabonatőzsdén ma a következő árakat jegyezték: birodalmi búza 238—241, rozs 190—195, sörárpa 215—230. takarmányárpa 167— 188, zab 168—174, tengeri 215—227, búzaliszt 29.5—35, rozslsizt 25.5—28, buzakorpa 11.5—12.25, rozskorpa 11.5—11.75, repce 340, Viktoria-borsó 40—IS, kis ehető borsó 28—43, takarmányborsó 21—23, bükköny 28—32, repcepogácsa 18.5—19, lenpogácsa 24—24.30, szárazszelet 11.5—11.60, burgonyareszelék 17.30—17.70 márka.. A Losonci Vctőmagmintavásár megnyitása. Lo­sonci tudósítónk jelenti: A magyar pártok által rendezendő vetőmagmintavásár és növényvédelmi kiállítás folyó hó 25-én délelőtt 10 órakor nyílik meg ünnepélyesen a Vigadó-szálló kerti pavilon­jában. Az ünnepélyes megnyitás után Fodor Jenő, a magyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosztá­lyának ügyvezető alelnöke szemléltető szakelő­adást fog tartani a növénytermesztés köréből. A mintavásáron a szlovenszkói államilag elismert magnemesitő állomások legtöbbje bőséges nnyag- gal vesz részt. Különösen számot tarthatnak a gaz­daközönség érdeklődésére a Diószegi Cukorgyár magnemesitő állomásának, a Szilassy Béla velő- magnemesitő telepének s a Nagysurányi Cukor­gyár növénynemesitő rá kísérleti állomásáuak hatalmas kollekciói. Ezenfelül bemutatásra kerül a mintavásáron számos kisebb gazdaság sajátte- nyráztráü gabonafajtája és egyéb vetőmagvak Igen díszes kollekcióval szerepel a növényvé­delmi kiállításon a prágai Sdruzeni pro prodej dusfkatydi látek cég különféle műtrágyák rá agrochemiai szerekkel. Kiemelkedik még hatal­mas anyagával a kiállításon a Dulcesz rá Herczo pozsonyi cég, amely mütrágvafajtókat és külön­féle erőtakannányokat állított ki. Hasonlóképpen, bőséges az Országos Gazdasági Szövetkezet kiál- lilása, amely különösen a növényvédelmi szerek, továbbá póttakarmányok, műtrágyák rá vetőmag­vakból álló kollekciójával a legnagyobb anyaggal szereplő résztvevője a losonci kiállításnak. A lo­sonci mintavásár és növény védelmi kiállítás 14 napig fog tartani, azután az egész anyagot átszál- li'/ák Lévára, ahol a magyar pártok rendezésében hasonló mintavásári rendeznek. A kiállítást a gaz­daközönség belépődíj nélkül kit ogat hatja. Kata­lógussal és felvilágosítással készséggel szolgál a' vetőmagmintavásár irodája (Losonc, Köztársaság- tér V 6

Next

/
Thumbnails
Contents