Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)
1929-08-23 / 190. (2115.) szám
1980 augusztus 23, péntek. "gRaCGAI-MAG-fcajtHTRIiAI* 7 Ruszinszkó minden sebét föltakarta Korláth képviselő a magyar nemzeti párt beregszászi gyűlésén Hokky keresztényssociaiista tartománygyülési képviselő beszámolója — Az agrárpárt áiagrárizmusa és az ukrán agitáció Beregszász, auigüaztus 22. (Saiját tildééit ónktól.) A uiszraszikói magyar pártok szó vétségének beiregi körzeti© most tartottia vezetőségi ülését, amelyen a járásihoz tartozó szervezeteik — számszerűit 37 — mintegy 400 kiküldöttel képviseltették maigiuikiat. A gyűlést Egry Ferenc szenátor nyitotta meg, a betegsége miatt távollevő Poloky István dir. elnök helyett. Kárhoztatta társadalmaink széttagoltságát, a kommunisták csak nekünk ártó, egységünket bontó munkáját, mely a nemzeti 'szempontokat teljesen elveti. Találóan mutat a magyar munkás nem] zetét megtagadó mentalitásával szemben az ! urálimon lévő angol munkáspárt nemzeti érdekeket istápoló munkájára. Megállapítja, hogy a magyar jövőnek legmegbízhatóbb harcosa és támasza a földműves. Társadalmunk más rétegei, az iparosok és a birtokos osztály, gazdasági erejükben gyengülnek lés számbelileg fogynak. A falu népiére vár a nemzetmentés történelmi feladata. Ösmeirv© a falu népének hűségét, bízik abban, hogy e feladatának meg is fog felelni. iterSám nemzetgyűlési képviselő beszéde Utána Korláth Endre dir. nemzetgyűlési képviselő emelkedett szólásra és részletes beszámolóban ösmertette az országos kongresszus óta történt eseményeket és a bélés külpolitikának ellenünk irányuló törekvéseit. Tíz év óta állok — úgymond — a magyarság élén és időuikint számolnom kell, mit végeztünk a magyaifság érdekében. Beszámolót kell tartanom, holott nem nekünk, a magyarság vezéreinek kellene számolni ok, de nekünk kellene a kormányzatot számoltatni. Mert hiszem a magyarság és képviselő’ az első perctől el lettek vágva a hatalomtól. A prágai parlament 300 képviselőjéből csali 10 a magyar, akik a többséggel szemben, mely a magyarság iránt vak és elfogult, nem érvén yesdtihetik aka r atu kát. Sem a többség ellen, sem a többséggel együtt dolgozva nem lehetett keresztülvinni semmit. Ha tehát — folytatta — nem számolhatunk hé arról, hogy mit csináltunk, mi csak számon kérhetjük a kormányzattól: mit tett velünk, értünk? Könnyű a felelet: alig valamit, úgyszólván semmit; jót legalább is nagyon keveset. Ágazatonként véve sorra a kormányzati tevékenységet, elsősorban az adópolitikát, mely bennünket a legsúlyosabban terhel, tette beható bírálat tárgyává. Számszerű adatokkal mutatta ki, hogy a kormányzat Ruszinszkóból csak kap/ de vissza már alig ad valamit. A befolyó í milliárd adóból közigazgatásunkra csak 50 milliót fordítanak. Ez az összeg nem áll arányban országrészünk területi nagyságának és lakossága számának a köztársaság egész területéihez és összlakosságához való viszonyával. A köztársaság költségvetésében r. meliorációs munkálatokra 1 milliárd korona van előirányozva s ebből csupán 5 millió jut Ruiszinszkónak, holott a területi arány szerint az előirányzott összeg tizenkeítede illetné meg ezt az országrészt.. És hogy a kormányzat az őslakó agrárpolgárság érde- í ’f figyelmen kívül hagyó politikájának u'ntb bizonyságát kaphassuk, tudnunk kell, hogy r/jt az 5 milliói a cseh telepesek kapták. A:: uj höli'ségvetés már e téren bizonyos ha- Hdást mutat és a múltévá 5 millióval szemben 22 milliót irányoz elő, jóllehet az ung- ■ ri országos hivatal 45 milliót látott volna .' leégésnek beállítani. Talajjavításra még incig keveset fordítanak. 7. Ssorisiáffif agrárpolitikájának ■ sgajti arra Majd a kormányzat „agrár“-nak mondott politikáját tette éles logikával kritikája tarjává. Elsősorban is feltette a kérdést, hogy ;bad-e nekünk, akik magunk is gazdálko- ók vagyunk, az agrárpolitikát helytelenite- nk? Mielőtt a kérdésre választ adna, el kell moni, vájjon tényleg agrárpolitika-e az, | út a mai kormányzat gyakorol és hirdet? ira véve az agrár érdekek egy sereg tény- -:s sérelmét, megállapítja, hogy ■ kormányzat politikája csak névben agrár, amely mellet a gazdálkodó egyetlen érdeke nem talál pártfogást, vagy védelmet. A búzának; marhának és mindennek, amiből lünk és pénzt látunk, i nes ára. A marha árát a Romániából, Lengyelországból és •'■biÁból behozott vámmentes marka ol■ ósága nyomja le. Eladják az agrárcrdekc- kr-í, mert az a mi licit államokkal való barátság. sőt szövetség igy kívánják. Valódi agrárpolitikának itt híre sincs, vagy a;ii megvan belőle, annak sohasem a magyarág látja hasznát. A vámok nem a magyar ; öld műves terményeit védik, a talajjavításokkal nem az ő földjét jobbítják, a földreform nem neki juttat földet. A földreformmal mindenütt a magyarság földbirtokállományát rövidítik meg. A kormány ruszinszkói politikájától Ruszinszkó mind szegényebbé válik s az agrárpártnak az az igazi szándéka ezzel, hogy a napi gondok ^hyomorusága közt ne legyen kedvünk a közügyekkel intenziven foglalkozni és a békecsinálók által garantált autonómiánk követelésétől a megélhetés gondjai vonják el figyelmünket. De a magyarság nem csügged az autonómia megvalósulásába vetett erős hitében, segítséget vár e tekintetben a külföld közvéleményétől és az országban is egyre növekvő aptonomista tábortól. Az ukrán agitáció veszélye A képviselő intő szóval emlékezett meg az ukrán agitáció egyre fokozódó veszedelméről. Megállapítja, hogy az akció halad és már tömegek állanak mögötte. A kormányzat pedig a maga hallgatásával a mozgalom malmára hajtja a vizet. Mi azonban tiltakozunk; az egész világ közvéleménye előtt az ellen, hogy minket egyes irányzatok Ukrajnához kívánja csatolni. Nekünk magunknak kell felemelni tiltakozó szavunkat, mert a kormányzat csak pro forma tiltakozik a mozgalom ellen. Beszéde további során az iparosság politikai útját jelölte meg, élesen felismerve ennek az osztálynak és a gazdatársadalomnak egymásra utaltságát. Rámutatott a cseh-morva cs sziléziai iparos és a szlovenszkói meg ruszinszkói iparosok érdekeinek kiegyenlithetetlen ellentéteire, a piac szűk és korlátolt voltára és az igy keletkező egészségtelen versenyre, amelynek során a nagyobb gazdasági erővel dolgozó történelmi országokbeli iparos előnyösebb helyzeténél fogva felülkerekedik. És a biztos pusztulástól csak a gazdálkodó támogatása mentheti meg az iparosságot. Gyermekeink iskoláztatása adja a legtöbb gondot. Egész Ruszinszkóban csak egy középiskola van, a többit „leépítették". Nagyon sok magyar gyerek cseh iskolába került, ahol aztán eínemzetietlenedik. Lelke már nem lesz az apák magyar lelke, még ha nyelvében meg is marad magyarnak. Legfőbb kötelességünk tehát a magyar iskolák íelálliitását kikényszeritenünk és ebben a rendkívül fontos munkában Ruszinszkó egész magyarsága össze kell, hogy fogjon. Egy mindenkiért, mindenki egyért! A kisebbségi kérdésekre vonatkozóan .megemlítette, hogy a népszövetség legközelebbi ülésén foglalkozni fog a kérdéssel, mert hiszen a kisebbségekkel való bánásmód, a tartós békének legfőbb biztosítéka. Hokky beszámolója A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után Hokky Károly tartománygyülési képviselő, az országos keresztény-szocialista párt tekintélyes ruszinszkói vezére emelkedett szólásra és úgy a maga, mint a másirányu elfoglaltsága miatt távollevő Siménfalvy Árpád dr. nevében beszámolt a tartománygyulésben végzett munkájukról. A. tartómánygyülésben egész Ruszinszkói a ki nevezettekkel együtt 18 ember képviseli, ez hát a demokrácia, ahol a nép széles rétegéinek kellene beleszólnia ügyeinek intézésébe. Ez a kis létszámú országos képviselet, csak nagyon korlátozott jogkörrel bir és olyan ügyekben is, amelybe beleszólása van, a belügyminiszter minden határozatát megsemmisítheti. így történt ez a költségvetés megállapításánál is. Az előirányzott 43 milliót a belügyminisztérium soknak találta és elvetette, egyben uj költségvetés készítésére adott utasítást. A. felére csökken tett költségvetésben természetesen sok égető szükségletre nem futotta. Így a kisipar és kiskereskedelem támogatására egy koronát sem juttattak, dacára indítványának, mellyel 200—200 ezer korona segély megszavazását indítványozta. Majd megemlékezett a kisebbségi nyelvhasználat érvényesitése végett Siménfalvy dr.-rai együtt kifejtett munkájáról. A vincellér és földmű vés iskola létesítésének kezdeményezése is hajótörést szenvedett a többség elutasító álláspontján. Hasonló sorsra jutott a Beregszászon felállítani kért intern átus és napközi diákotthon indítványa is. A Tisza-szabályozás fontos kérdésében is ellene szavazott az agrár blokk. A költségvetés szükségleteinek fedezésére 160 százalékos országos pótadó szolgál. Ily rendkívüli teher enyhítésére indítványozta, hogy a kincstár tulajdonát képező 620 ezer hold erdőbirtok adassák bérbe és annak, valamint az akna- szlatinai sóbányák jövedelme elegendő lenne a szükségletek fedezésére. A többség azonban úgy akarta, hogy a 200 százalékos községi, a 140 százalékos járási pótadó' mellett még 160 százalékos országos pótadó is tetézze fizetnivalóinkat. Az agrárblokk destruáló munkája dacára helyünket mégi stovább kell állnunk és őrködnünk a magyarság érdekei fölött. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Fekésházy Zoltán járási képviselőtestületi tag szólalt föl. A nagy közigazgatási tapasztalattal biró járási képviselő igen eredményes munkáról számolt be, amelyet B. Mátyás János keresz- tényszocialisíta képviselőtestületi taggal együtt dolgozva ért el. R. Vozáry Aladár a magyarság Szent István-heti ünnepségeiről emlékezett meg. A jól sikerült gyűlés Egry Ferenc szenátor zárószavaival ért véget. Borzalmak napja egy ruszinszkói faluban Egy efmeháborodolt gazda elvágja felesége és két gyermeke nyakai„ azután öngyilkosságot követett el — A csatádirtás után szörnyű ítéletidő kerekedett s három gazdái agyonsugtogt a viiídm Ungvár, augusztus 22. (Ruszinszkói szerkesztőségünk távirati jelentése.)- A ruszinszkói Lyuta község lakossága az elmúlt napon borzalmas órákat élt át, melyeknek izgalmait még ma sem heverték ki az emberek. A községben Gap Vaszij 38 éves gazda pillanatnyi elmezavarában szörnyű családiirtást követett el. Borotvával átvágta a felesége nyakát, azután a véres pengét három kis gyermeke nyakába mélyesztette. A rettenetes vérfürdő után a gazda saját nyakára illesztette a borotvát és egyetlen metszéssel átvágta nyaki ütőereit. A rémes sikoltozásra ösz- szeszaladtak a szomszédok, berontottak a gazda lakásába, ahol az egész családot hatalmas vértócsában heverve találták. Már csak a családirtó gazdában volt élet. Kocsira tették és az ungvári kórházba szál- lifották, ahol most a halállal vívódik. Még le sem csillapodtak a kedélyek, amikor Ítéletidő kerekedett a község felett. Az eget ólmos felhők borították el, mennydörgés és vakító villámlás támadt. Egymásután több villám csapott a községbe. Az Ítéletidő szünése után három községbeli gazdát a villámcsapástól agyon- sujtva, holtan találtak. Az egymást követő tragédiák a falu babonára hajló lakossága körében leírhatatlan pánikot keltettek. Mai ember súlyosam megbetegedett és kettő meghalt a lépíenés állat húsának élvezésétől Szénaváron Besztercebánya, augusztus 22. Szénavár nagyközség legmódosabb birtokosgazdáinak egyike, Durcsó József a napokban levágatta megbetegedett tinóját. Az állat busának egy- részét kiárusították, a többit odahaza fogyasztották el. A húsból a Durcsó család tagjai és a béresek is ettek. Vasárnap délután hat községbeli lakos súlyosan megbetegedett. Orvost hivatták, aki megállapította, hogy va- lamennyiöknél az antrax kórtünetei léptek fel s azonnal intézkedett, hogy a betegeket a katonai vöröskereszt autóján a besztercebányai városi kórházba szállítsák. Itt Kollár Kamii dr. vizsgálta meg őket és konstatálta, hogy Durcsó Máriánál, Valent Mihálynál, Ju- cha Máriánál, Jucha Mártonnál és Balázs Györgynél a legsúlyosabb lépfenés megbetegedés esete forog fönn. A betegeket tüstént gyógykezelés alá vették, de kettőjük állapota óráról- órára rosszabbodott. Kedden, a déli órákban Jucha Márton és Durcsó Mária kiszenvedeít. Az utóbbi néhány órával a halála előtt olyan kijelentést tett, hogy ő nem bűnös, mert a levágott tinó busát megmutatta és azt egészségesnek találták. Kijelentése alapján a rendőrség megindítja a nyomozást annak, megállapítására, megvizsgálta-e hatósági személy a levágott állat busát és engedélyt adott-e árusítására. A többi husmérgezéses beteg állapota is életveszélyes. Attól tartanak, hogy a lépfenés húsnak még több áldozata is lesz a község lakói körében, akik eltitkolják betegségüket, csakhogy ne kerüljenek a kórházba. A községben nagy az izgalom s a lakosság szintén kutatja a tömegszerencsétlenségért felelős egyéneket. Izgalmas autóhajsza a tornaijai országúton egykeré után Rábeíy rimaszombati kereskedő mint alkalmi detektív — A tornaijai csendőrség letartóztat biciklitől vájt, aki Magyarországra akart szökni Rimaszombat, augusztus 22. TegDap délelőtt detektivfilmre való epizód történt a rimaszombat-tornaijai országúton. Rábely Miklós rimaszombati könyvkereskedő a Förster cég egyik képviselőjével Tornaija felé igyekezett Citroen-jén, amikor Bakti-puszta közelében egy fiú feltartóztatta az autót és sírva panaszolta, ogy egy sárga kabátos ur elcsalta tőle kerékpárját és az 1400 koronás gépen Bátka irányában elrobogott. A siró fiú Bán Béla baktipusztai állami ut- kaparónak 14 éves diák fia volt. A rimaszombati autó tulajdonosa egy percig sem habozott, kocsijába emelte a károsult diákot és teljes sebességgel iizőbé vette a tolvajt. Az országút porában friss kerékpárr.yomok látszottak s egészen Bátkáig vezettek, ahol hirtelen kétfelé ágazik az ut. Szemközt jövő utasok úgy informálták a tolvajt üldöző amatőr- de tele ti vet,, hogy Füge község mellett találkoztak egy sebesen hajtó biciklistával. A Citroen őrült iramban rohant Füge felé. A károsult diák szerint a sárgakabátos ur mintegy háromnegyed órája követte el a lopást. A tolvajnak tehát hatalmas időnyeresége volt. Oldalfala mellett a kis diák végre észrevette a sárgakabátos alakot, amint erőltetett tempóban nyargalt lopott gépén Beje felé. Most az üldöző autó tempót javított és eléjekerült a biciklistának, aztán defektet maszkírozva, keresztbe állt az úttesten s ilyen furfanggal lassításra kényszeriteíték a mitsem sejtő országúti briga níit. Az autó utasai leszálltak s mikor a biciklista beérte őket,, Rábely Miklós hopponfogta a sárgakabátost, aki azonnal beismerte, hogy a gépet eltulajdonította az utkaparó fiától. A biciklitolvajt revolverfedezet mellett kisérték be a bejei községházára. Az egész falu összecsődült a nagyszerű fogás hírére, aztán a tornaijai csendőrség tette rá a lakatot a jeles országúti tolvajra aki a kihallgatás alkalmával Michalovskv Márton varbóci születésű 22 éves ácslegénvként igazolta magát. Beismerése szerint Magyarországra akart szökni a lopott kerékpáron.
