Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)

1929-08-18 / 186. (2111.) szám

17 TI^<^-MAí&tAR.MlRlíAE újabb gy ömöl cskereskedol máink első pionírja — készséggel ad olvasóinknak nemcsak szak­szerű tájékoztatást, hanem meghízható taná­csot is. T. J. dr. . IfjjyzxmA. 'ii i>a &á*í~' _ A SSlOVeilSZltóE SfiüliCS PliCi a történelmi dmágóklMm A Mgábaa megtelepedett uisgvári ííSück nagyieereskedii nyilatkozata a gyilHröfcskeresliedeiensr&l ringja, augusztus 17. A mezőgazda sági termelésre nehezedő sú­lyos válság folytán a kiváltképpen agrárálla­mok lakosai máris rohamosan térnek át a kenyérmagvak termeléséről más mezőgazda­sági szakmákra, igy elsősorban a zöldség és gyümölcskortészetre. A múlt hetekben volt a Lka lmunk rámutatni a fogyasztásnak a ke­nyérről és általában a lisztnerniiekről a zöld­ség és gyümölcs felé való álorientálódására, amely például Csehszlovákiában is nagyon je­lentős; alig néhány év előtt a történelmi or­szágokban a gyümölcstiogyasztós még fény- üzésszámíba ment, ma azonban egyedül Prága több gyümölcsöt fogyaszt, mint amennyit öt év előtt egész Csehország fogyasztott. Csak minit érdekességet említjük meg, hogy.a szlo­vén szk ói görögdinnye Prágában az államfor­dulatig ismeretlen dolog volt, ma pedig na­ponként több vagon fogy el abbéi. Szlovenszkó és Rusamcszkó gyümölcs-, zöld- sógkertészete és szőlészete összéhasonlittbatat- la.niul magaább fejlődési fokon áll, mint a történelmi országok kertészete s mert jöve­delmező gyümölcsösöket a dolog természete szerint nem lehet egyik évről a másikra megcsinálni*' a mi kertészetünk megfelelő továbbiejlesztés mellett mindig megtarthatja a vezető szerepét a köztársaság mezőgazda- sági termelésének eomez ágá'ban. A mi vidékeink gyümölcs-kertészete azon­ban már a mai fejlődési fokán is nagy felada­tok betöltésére van hivatva: a szlovenszkói gyümölcstermésnek a cseh- és morva országi piacokon való elhelyezése elsősorban a gaz­dáink, helyesebben gyümölcstermelőink anya­gi helyzetén jelentősen javíthat s ugyanakkor áteső és jő élelmi cikkel láthatja el a törté­nelmi országok piacát. Nem hallgathatjuk el azt, hogy a gyömőlr*- termésrvek a távoli piacokon való elhelyezése sok olyan nehézséggel jár, amelyet a szemes­termények értékesítése nem ismert. Ez fő­iképpen a friss gyümölcs értékesítésére vonat- ifaozsík. ^ A. prágai kereskédő nem rendelhet minta •j»ránt gyümölcsöt, mint ahogyan például „TI- szavidéld" búza a tőzsdei szokványok szerfalt minta nélkül s előzetes bemutatás nélkül a ti­zedik országban is vásárolható. A legjobb minta szerint megrendelt gyümölcsöt tönkre­teheti a vasúti szállítás késedelme, a nagy hőség, sőt ha az áru jól is érkezik meg, a lel­kiismeretlen kereskedő „kifogásolja** azt s mire a termelő bármiféle intézkedést tehet­ne, két- három nap múlva tényleg eldobható a szállítmány fele. A szlovénszkői és ruszinszkéi gyümölcster­melők ezt az állapotot annál súlyosabban élezték, mert a Prága felé irányuló gyümölcs- kereskedelemnek nem volt tradíciója, azt csak most kellett megteremteni s ennek kö­vetkeztében az első gyürnőloskeres kedel m i kapcsolatok létrehozása csaknem olyan ne­héz volt, mint a külföldi piacok szerzése. A gyümölcske resk ed elem olyan nagyfokú üzleti bizalmat tételez fel az eladó és vevő között, amilyenre másfajta áruüzletnél nincs szük­ség. Nem oosdélható tehát, hogy a szloven- szkői és mszinszkói gyümölcsnek a történelmi országokban való értékesítése nagyon nehe­zen indult meg. Némi javulás csak eoidén tapasztalható, ami főleg annak köszönhető, hogy egy fiatal őslakos ungvári kereskedő, Glück Ármán, a rusrzinszkőá gyümölcstermelési viszonyok is­meretével a köztársaságban használatos ösz- szes nyelvek tudásával s némi tőkével három év előtt azzal a nagy elhatározással telepedett le Prágában, hogy a gyümölcskoreskedolm i kapcsolatokat a főváros és Szlovenszkó és Ru- szinsTÍkó között megteremti és kiépíti. Három évet fordított Prága gyümölcspiacainak a ta­nulmányozására s kizárólag üzleti érzékére, kereskedői rátermettségére támaszkodva, há­rom év gazdag, azonban drágán szerzett ta­pasztalatai után ma Prága vezető gyümölcs- nagyfceres&ediői között foglal helyet és — ami még fontosabb — a vei© kapcsolatban levő szlovenszköi és ruszin szkói termelők teljes bi­zalmát is élvezi s igy természetes, hogy ezek a kapcsolatok egyre szélesebb alapokon ter­jeszkednek. Glüdk a prágai gyümölcspiac viszonyairól az alábbi tájékoztatást adta: A szlovonczkói és ru színezkéi mindenfajtáju gyümölcs feltétlenül és mindenkor ió piacra talál elsősorban Prágában, másodsorban Cseh- és Morvaország nagy ipari és kereske­delmi centrum a iban. Ennek a ténynek a fel­ismerése ösztökélt engem arra, hogy a gyü­mölcstermésünk Prágában való elhelyezésé­vel igyekezzem gyumőlcskertészetünk hely­zetén "segíteni. A termelőket is érdeklő ta­pasztalataim körül főleg azt kell hangsúlyoz­nom, hogy ibt kizárólag kvalitásos, jól kezelt, jól csomagolt, száraz időben szedett gyümölcs értékesíthető jól s csakis az ilyen áru verseny- képes. A termelő inkább küldjön busz mé­termázsa friss, üde, szépen csomagolt hamvas szilvát, mint hatvan mótermázsa összetört, lekvárnak való szilvát, mert az előbbiért töb­bet kaphat, mint a hatvan métermázsáért. Sok termelőt és főleg alkalmai kereskedőt a vasúti fuvar kedvezmény arra ösztönöz, hogy leg­alább ötven métermázsát szállítson; a tarifa- kedvezményekre vadó törekvésnek nincs sok értelme, mert a jó áru — még a legérzéke­nyebb fajtákból való is — könnyen elviseli a Hosszabb ideig tartó teheráruszállitást. Ama az árunak a felvásárlását illeti, Ruszinszkóbau a saját embereim veszik át az árut a termelő vasúti állomásán, készpénzben fizetve, Kö­zép- és Nyugatszloveuszkón előzetes levél­beli letárgyalna után perfektuálom a szállí­tást. Nagyon ajánlatos azonban — főképpen a kistermelőknek — az értékesítésnek eddig is nagyon jól bevált alábbi módja: Ugyancsak előzetes levelezés után a termelő vagy több kistermelő együtt az árut egy bizalmi kísé­retében küldje Prágába. A bizalmi ember re­zsiköltsége — vasúti költség, egy, legfeljebb kétmapi prágai tartózkodás — már egy fél va­gon árunál is alig jön számításba s az illető Sít van az áru átadásánál, sőt értékesítésénél a viheti a pénzt is magával. Jól tudom ugyan­is, hogy a termelők nincsenek berendezve hosszabb hitelnyújtásra s igen fontos számuk­ra az, hogy árujuk értékét mielőbb lássák. Remélem, — fejezte be Glück a nyilatkoza­tát — hogy az idén sikerül annyira kiépíte­nem a szlovenszkói és ruszinsakéi gyümölcs prágai piacát, hogy a további fejlődés önma­gától adódik a ebben ax esetben hozzálátok a salcvenaakéi és ruezánsakói zöldségkertészet prímái piacának a magteremtéséher is. Röviden visszatérek még a vasúti tarifa kérdésére. A termelők és kereskedelem együttes fellépésével keltene keresztülvin­ni a* úgynevezett kedvezményes tarifák ái- tandósitásáí, mért eoak es mozdíthatja elő a gyümökspiae természet© szerint is állan­dóan ingadozó árak némi staMliaálásál Kő­vetőin ülik kell továbbá axt is, hogy a vakut- megfelelő szcJMxtetéssel ellátott speciális vagonokat kéasifteasen a gyü- möle&szálMtá* céljaira. Mindezektől a törek­vésektől természetesen csak együtest fellé­pés e8étén várható eredmény. A szlovenszkói és ruszinszkói gyümölcster­melők naponként keresik fel a szerkesztősé­get tanácsot kérő leveleikkel, hogy áruinkat miképpen értékesíthetnék. Glück Ármin, ki­nek elme Praha II.H Havlickovo nám. Trh. — A Nemzeti lan!: féltsavi kimutatása A pénzügyi piac fejlődése augusztus első felében a Nemzeti Bank tegnapi félhavi kimu­tatása szerint általában normális volt, ámbár a pénzértékek struktúrájának egyes változá­sai eléggé feltűnőek voltak. így a váitóeszkont 25.1 millióval, a lombard 4.6 millió koronával esett, mig az értékpapírok eszkontja 64 mil­lió koronával emelkedett, amiből arra lehet következtetni, hogy egyes pénzintézetek pénz­hiányban szenvedtek. A devizakészlet 5.4 millió koronával emelkedett, azonban a má­sik oldalon egyéb aktívák 23.9 millió koroná­val csökkentek. A zsixobetéteken 143.2 millió korona 'tért vissza. A bankjegyek forgalma kö­rülbelül 133 millió koronával esett s 6852.5 millió koronát tesz ki. A Nemzeti Bank augusztus 16-iki részletes kimutatása a követ­kező tételeket tartalmazza: Aktívák: nemesfémek készlete 1.206,472.000, külföldi követelések és idegen valuták kész­lete 1.707.984.000, egyéb készpénzek 48 mil­lió 383.000, észbontóit váltók 444,314.000, esz- ikontált ártékpapiroik 337,080.000, értékpapí­rokra nyújtott kölcsönök 93,174.000, állam- jegyadósság maradványa 3,954.897.000, a veit bankéivá tál lói átvett üzletek likvidálásából 396,326.000, egyéb aktívák 206,349.000 korona­Passzívák: részvénytőke 406,800.000, tarta­lékalapok 65,794.0000, bankjegyforgalom 6 milliárd 812,555.000, hitelezők zsirokövetelé- sei 772,489.000, pénztári utalványok 394.000, egyéb passzívák 296,947.000 korona. Vagyondézsmabfizetések: 6.976,086.071 ko­rona 34 fillért tettek ki. A nemesfém-fedezet 76.9 százalékos. A kereskedelmi kamarák az adóbecsJőbi- zoítságok számának felemelését kérik. A ke­reskedelmi és iparkamarák központja azzal a kéréssel fordult a pénzügy- és a kereskedelmi minisztériumokhoz, hogy a jövedelmi és az általános kereseti adó kivetéséihez létesített bizottságok számát a kormány emelje fel, még pedig oly módon, hogy a tízezernél több lakost számláló városokban önálló bizottságok legyenek. Amennyiben a kormány ezt a fei- ván ságot teljesíti, úgy Szlovenszkóm önálló bizottságot kapna Besztercebánya, Zólyom, Léva, Losonc. Zsolna, Trencsén. A kereske­delmi kamarák központja az írásban benyúj­tott kérelmét részletesen megindokolta. A csehszlovák dohányjövedék félévi tiszta jövedelme csaknem egy milliárd korona. A csehszlovák dohán yjővédék központi főágaz- gatóságának éppen most összeállított félévi zá rószám adása szerint a tiszta jövedelem 991 millió 640.750 korona v<ut. A múlt év első fe­lében a dohányjövedék jövedelme az ideinél 52,071-678 koronával volt kevesebb. A dohány- jövedék. jövedelmének emelkedése főképpen az olcsóbb cigaretták és cigarettadohány áru­sításából ered. Azonban a dohányjövedék egyéb termékeinek a fogyasztása is jelentő­sen emelkedik. Apadást csak a szivarfogyasz­tás mutat, ami egyébként más európai álla­mokban is általánosan észlelhető. Árlejtést hirdettek a lévai nagy tőzsdére Lévai tudósítónk jelenti: A pónzügyigazga tóság árlejtést hirdetett a lévai doihányaagy tónadére és főraktárra, mélyeket a prevral óta a nemzeti szocialista Gróf Rudolf béreli. A hirdetmény szerint a lévai nagy tőzsde óv főraktár az elmúlt év folyamán a hozzá be osztott 159 kistőzsde részére 6,446.718 koron-1 dohányárut adott ki, kicsinyben pedig 537.00:' korona értékű árut adott el. A tőzsde tiszta jövedelme 53.714 koronára rúgott. A Nemzeti Bank szigorú váltójogi gyakor­lata. A csehszlovákiai német iparosok szövet­sége a közelmúltban azzal a kéréssel fordult a csehszlovák Nemzeti Bankhoz, hogy ez no mileg enyhítse azt a szigorú váltójogi gyakor látót, amely szerint az esedékesség napja 1 1 órájáig ki nem fizetett váltókart azonnal meg­óvó, tolják. A szövetség emellett a külföldi jegybankok türelmesebb gyakorlatára hivat kozott, igy például a Bank of England és a Deutsche Reichsbank az ilyen esetekben még egy napi határidőt enged él yeznék. A Nemzet i Bank most válaszol erre a kérésre s kifejti azt, hogy eddigi gyakorlatán semmit sem vál­toztathat azért, meri a fizetési morál a háború után nálunk erősen megromlott s igy mindet erővel azon kell lenni, hogy a váltójogi köb' lezettségek súlyát a felek ugyanúgy érézzét mint a háború előtt. ádut&ssds-j- As oknützi terménytőzsdén az üsieti kedv még nagyon gyenge volt. A kenyérmagvak árai, amelyek a folyó héten kissé leestek, ma ismét jobb árat értek el. Árpában nyűgöd l üzlet volt, zab- és tengeri kötések is npyugod tak. Az amerikai zsir szilárdabb. Morva búza 175—177, morva rozs 145—148, zab 145—148. aprószemü román tengeri 142—144, Viktória borsó morva 350—380, lencse 600—720, hosatzu szárú szalma 46—47, takarmányszalma 36— 38, morva édes széna 50—55, belföldi mák 645 —655, holland köménymag 715—720, búzaliszt 285—290, rozsliszt 10 százalékos 222—224. Burma rizs 263—266, amerikai zsír 1335- 1345. + Az vkamitm terménytőzsde zöldségpiacán a kínálat elég nagy vett « így az árak est#:. Az időjárás a zöldségfélék számára állandóan kedvező, a korád burgonya ára némileg vá«z- szaesebt, mert a később érő fajták te piacra kerültek. Korai burgonya 80—90, egyéb bur­gonya 70—75, káposzta 80—100, kelkáposzta 35—40, paradicsom kilógnám ónként 2 korona.-f- A mai budapesti terménytőzsde határ­időpiacán, amint ezt budapesti szerkesztősé­günk telefonálja, az irányzat szilárd, a forga­lom élénk. Nyitási árfolyamok: magyar búza októberre 24.58, 24.52, márciusra 28.95, 26.93. 26.90, rozs októberre 19, márciusra 21.12, 21.10 pengő. + A mai budapesti gabonatőzsdén, aratod ezt budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat szilárd volt. A következő árfo­lyamokat jegyezték: tiszavidóki búza 23.90— 24.10, felsőtiszai 23.40—23.60, egyéb 23.35— 23.55, rozs 17.10—17.25 pengő. A többi gabo- nacikkekban az árak változatlanok maradtak.-f- A berlini terménytőzsdén a következei árakat jegyezték: búza 2-45—248, rozs 193— 197, sörárpa 218—230, takarmányárpa 167— 188, tengeri 216—218, búzaliszt 30.25—35.25, rozsliszt 26—28.50, búzadara 11.50—12.21. rozsdara 11.50—11.75, Viktória borsó 40—48- kis ehető borsó 28—34, tök 28—32, répaszele t 23—23.50, szárazszelet 11.40—11.50, Sója bab 19.90—20-30, burgonya 16.20—16.60. Két leány. Nagyon köszönjük jóleső szavaikat, amelyekkel megelégedésüknek adnak kifejezést a Prágai Magyar Hírlappal sze.-oen. Természetet- dolog, hogy tökéletesek mi sem lehetünk, s még kevésbé elégíthetünk ki minden igényt. Hogy la­punkban nélkülözzük a humort, aiz némiképp kór­jelenség, mert hiszen a mai küzdelmes életben oly kevés a derű, hogy az ilyesmihez alig ad tá­pot, a kényszeredett humornál pedig nincs keser­vesebb. A felemlített novellát tévesen madóztat­nak humoreezkként beállita. i, meri távolról sem az, hanem annál mélyebb életkép és lélekrajz, még hozzá a legmüvészibb formában. írója pedig az uj magyar generáció egyik legtehetségesebb tagja. A nálunk jelentkező humoristákat készsége­sen juttatjuk szóhoz, ha érdekes és nívós a dolog, amit beküldenek. — Gy. P. Losonc. Kedves ver­sével bizonyára meg fogja hatná álmai herceg­nőjét, de sajnos, mi nem közölhetjük. — Pelsée. Kérésének legnagyobb sajnálatunkra nem tehe­tünk eleget, mert az illetékes helyeken is érdek­lődve a török sorsjegyek húzásáról nem tudtak nekünk felvilágosítást adni. — Klőfiaető, Vág- sellye. A lega járdátosabb a francia vagy ólam Riviéra. Az éghajlati viszonyok lt novemberben is kedvezőek. PRÁGÁI MAGYAR HÍRLAP Kéziratokat nem Örsünk meg és nem adnak risssa Szlovenszkói szerkesztő: Tclléry Oyate. —« Poasonyi szerkeöatőség és ki adóhivatal: űröesllng- utca 88. I. Telefon: 27-87. — Kassai szerkesztőség: Ruman-u. 8. Telefon: 495. — Ruszinszkói szer­kesztőség: ilngvár. Pavlovics-ucca 2. s» Szerkesz­tő- Rócb Pál. — irodalmi főmunkatársi -tziklay Ferenc d.„ Kassa, Eder-u. 9. — Budapesti szer- kosztőséü és kiadóhivatal: Zólyzoi? óezső, L Döbrentei-tór 9. Telefon: AuL 580-02. 18, vaanancu.jt Peöenady csoda búza. A nemesített pecenady búza az idén is óriási rekord terméssel fizetett. Erős rozsda- mentes szalmája, rovarellenállóság-a, magas hektoliter súlyú acélos mag-va mindenhol biztosítja a nagy termés eredményt. Kár minden esztendőért amelyben nem vetjük ezt a kitünően termő nemes vető búzát, mert a termés többlete bűsásazi fedezi a beszerzési árat. Megrendelhető: Peöenady Uradalomban, post: Velke-Kostolány, stanica: Leopoldov. Vételára: Bratisiavai tőzsdei alap ár és 1 -tol—10. q-áig -f- 30%,, 10-től—25. q-áig -j- 25°/n ás 25 q -án felüli vételnél -f- 20o/o nemesitési felár. ....GAZDÁK! | Mib en különbözik a közönséges szelelöröstákkal vagy gazdasági tricurökkel tisztított vetőmag, a modern, német gyártmányú, eredeti PETKUS vetömagtisztitö és osztályozógéppel tisztított vetőmagtól! Szemre a vetőmag megfelel a közönséges tisztítással is, de csiraképesség és ezáltal többtermelés szempontjából csak az eredeti PETKUS gép végez minden tekintetben megfelelő munkát. Üzemben megtekinthető a vezérképviseletnél Bárdos és @raefe?®8ei' r. t., |

Next

/
Thumbnails
Contents