Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)
1929-08-02 / 173. (2098.) szám
1929 augusztus 2, péntek a^^/^GSMrítfraiiAR Elnök: Jo^tiák tanú szerint Kovacsies tanár kijelentette, hogy Tomanek bünősebb, minit Tuka, mert Tomanek előbb alapított Bécsben titkos irodát. Tomanek; Igen, én még a forradalom előtt alakítottam Bécsben egy katolikus egyesületet, a Jednotát. Elnök: Bazovsky dr. irt. egy pamflettet és ehhez önnél is gyűjtött adatokat. A pamflettet Belánsky vitte Bécsibe. Tud erről? Tomanek: Nem. Elnök: Adott magának Tuka valami iratokat és safekulcsokat? Tomanek: Igen, de hogy ml volt az iratokban, azt nem tudom. Elnök: Igaz-e, hogy ön a Vacuum juris cikket helyeselte és csak később fordult ellene? Tomanek: Nem. Én a cikket csak később olvastam. Ma/al szavazóbiró: Sohasem nyitotta ki a csomagokat? Tomanek: Nem. Mazal szavazóbiró: Bécsben Tukával szlovák társaságban nem voltak? Tomanek: Nem, Tnka sohasem járt szlovák társaságba. Ügyész: Tud-e arról, hogy Tukának Lockhart angol és Tissayre francia újságíróval kapcsolatai voltak? Tomanek: Tudok arról, hogy Lockhart egy fiatal angol újságíró, de alig érintkeztem vele, a másikkal is keveset. Ügyész: A párt finanszírozta a Rodobranát? Tomanek: Nem. Miből lesz az „államelieiseuég** Elnök: Miből következtetett arra, hogy Tuka ellenséges érzeletü az állammal szemben? Tomanek: Egész viselkedéséből Elnök: Tényeket kérek. Tomanek: Kérem ő főszerkeszt.) volt és igy például megakadályozhatta azt is, hogy állameFlenes cikkek megjelenjenek a lapban. Az elnök ezután a nagy hőségre való tekintettel szünetet rendel el. Szünet után Gállá dr. védő kéri, hogy Tuka közvetlenül tehessen fel kérdéseket Tomanekhez. Az elnök engedélyével Tuka a következőket mondja: — Tisztelendő uram! Előadásáéi megállapítható, hogy nem emlékszik arra, hogyan ismerkedtünk meg. Mi a pozsonyi jeasuitatemplom előtt mentünk el. Egy Fábiánics nevű szedő matatott be egymásnak bennünket. Pénzünk nem volt és arról beszéltünk, hogy még az államfordulat előtt vo1* egy nagy katolikus gyűjtés a katolikus sajtó részére és mintegy nyolc millió korona gyűlt össze. Ön azt mondta nekem akkor, hogy azt a részt, amit a Szlovenszkón élő szlovákok adtak össze, a forradalom után tulajdonképpen a szlovenszkói katolikus szlovák sajtónak kellene adni. Én helyeseltem ezt és mert Pozsonyban is volt egy ilyen gyűj tőközpont, megigértem, hogy közbelépek, hogy a gyűjtött péznek ezt a részét a szlovák sajtóalapnak adják. Azonban megtudtam, hogy a pénz már Budapesten van. Tomanek: A jezsuita templom előtt ismerked- : tünk meg. ön magyarul szólt hozzám. i A Gráf Zeppelin ma hajnalban startolt az óceán átrepülésére és a déli órákban Délfranciaország felett haladt el Tizenkilenc fizető- és egy potyautast visz magával — Felhők hozott, erős ellenszéllel küzdve, nyolcvan kilométeres átlagsebességgel halad a léghajó FríedriohshaJon, augusztus 1. Ma röggel fólnégy órakor kedvező auspiciumok között startolt a „Gráf Zeppelin*' amerikai légi útjára. A start pillanatáig szakadatlanul érkéz- le' «.z idője leütések, amelyek túlnyomórészt kedvezőek voltak, úgyhogy az indulás elhalasztására nem forgott fenn nyomosabb ok. Dacára annak, hogy a start időpontját a kora hajnali órákra tűzték ki, a kíváncsiság sok száz ember kizavjrt ágyából. A repülőteret ellepte a' kiváncsiak tömege, akik feláldozták éj-szakai nyugalmukat, csakhogy szemtanúi legyenek annak a jelenetnek, amikor a Gráf Zeppelin a levegőbe emelkedik. Firiediridishafen lakossága tegnap este óta lázban égve várta a nagy eseményt. A szállókat1, vendéglőket és mulatókat egész éjszaka nyitva tartották. Már -egy órakor megindult a népi vándorlás a repülőtér felé s szakadatlanul tartott egész féliháram óráig. A tömeg a Gráf Zeppelin hangárját gyűrűzte körül s a derengő hajnalban türelemmel várta az ünnepélyes pillanatot. Féliháram órakor az egyik szállóból utasokkal, a Gráf Zeppelin utasaival megrakott autóbusz indult a fried- •riehshafeni légi kikötő felé. A léghajó utasfülkéiben tizenkilenc utas foglalhatott helyet. Pár perc alatt az utasok kiértek a repülőtérre, ahol már uirakészen várta őket a léghajó legénysége. Rövid parancsszavak hangzottak el. Először a tisztikar és a legénység foglalta el helyét a léghajó fülkéiben és motorházában. Csak ezután került sor az utasokra. Pár perccel három óra után lépett fel Eokener dr., a Grál Zeppelin parancsnoka a léghajóra vezető lépcsőre. A tömeg és az utasok üdvrivalgással köszöntötték. Most már csak egy-két technikai aktus volt hátra. A Léghajót lemérték és a fölösleges ballasztokat eltávolították. Egynegyed négy órakor a parancsnokság első tisztjének parancsára a léghajó elhagyta a hangárt. Eközben észrevették, hogy egy potyautas ráakaszkodott * hajó- testre. A hangár személyzete próbálta megkeresni a potyautast, de a sötétségben se- holsem tudtak ráakadni. Végül is a léghajó parancsnoksága nem akart több időt vesztegetni s elhatározta, hogy a potyautasra való tekintet nélkül utnakindul. A Gráf Zeppelinnek tehát minden elővigyázatosság ellenére sem sikerült elkerülnie, hogy potyautast vigyen amerikai útjára. Most gyors búcsú következett és félnégy órakor felharsant a parancsszó: •jLuftschiff hoeh!“ A Gráf Zeppelin a következő percben megszabadult kötelékeitől, lassan emelkedni kezdett s a léghajó hatalmas teste nyugati irányba fordulva nemsokára eltűnt az ezernyi néző szemei elől. A mostanáig érkezett jelentések szerint a léghajó pontosan tartja magát útirányához s bár helyenként. felhők közé került, eddigi repülésében semmiféle komolyabb akadállyal nem kellett megküzdenie. A Gráf Zeppelin légi útjáról az alábbi jelentések érkeztek: Hét óra negyvenöt perc — Belfort! A Havas-ügynökség jelentése ezerint a Gráf Zeppelin reggeli hét óra negyvenöt perckor elhaladt Belfort felett. A mélyen függő felhők és eső miatt a léghajót nem látták, csupán a motorok berregését hallották Tiz óra ötvennyolc perc — Lyon! Tizenegy óra előtt két perccel fölfogták a Zeppelin alábbi jelentését: A Rhone fölött haladva a Földközitengeren át Gibraltár felé vesszük utunkat. A Gráf Zeppelin ezenkívül időjelentéseket kért Bordeaux környékéről. Tizenkét óra tiz perc — Valence! A Gráf Zeppelin déli tizenkét óra tiz perckor elrepült a város felett és déli irányba fordult A léghajót rengeteg ember nézte és üdvözölte. Az erős ellenszél miatt a léghajó csupán nyolcvan kilométeres átlagos sebességgel haladt. A repülési magasságot állandóan változtatja, hogy alkalmazkodni próbáljon az időviszonyokhoz. ,A francia meteorológiai intézet közlése szerint Délfranciaországban a léghajónak erős ellenszele van. Az ég borús. Tizenkét óra harmincöt perc — Montelimar! A Gráf Zeppelin röviddel félegy óra után mar- ga mögött hagyta Montelimar városát és tovább repült a Rhone folyásának irányában. Az eget felhők borítják. Tuka: Európában nem szokás ismeretlen ura- [ kát az uccán megszólítani. Fábiánicsot ismerte? | Tomanek: Nem emlékszem rá. Tnka: Ami a csomagokat illeti, én egész könnyű csomagolásban küldtem azokat, ha át is voltak kötve spárgával, ön meggyőződhetett volna, mi van ezekben a csomagokban. Tomanek: Nem tudtam, hogy mi van bennük. Lelkiismeretem nem engedte meg, hogy ezeket a csomagokat fölbontsam. Tuka: Azt elismeri, hogy önt és engem bizott meg Hlinka, hogy külföldi propagandát folytassunk ? Tuka parancsol - Tomanek engedelmeskedik Tomanek: Ez úgy történt, hogy jóval később Rózsahegyen 1924-ben a Hlinka-ünnepségen Kubis dr. nagy lármát csapott és követelte, hogy Hlinka adjon fölvilágositást arról, mit csinál Tuka a külföldön. Ekkor Hlinka többekkel félrevonult egy szobába és mikor visszajött, kijelentette, hogy Tuka meg én meg vagyunk bizva a külföldi propagandával. Mi ennek eleget tettünk, informáltuk a külföldöt, de nem csináltunk propagandát. Tuka: Amikor az osztrák szövetségi kan- oeliarnak átadtuk a memorandumszerü levelet, ki irta alá ezt a levelet? Tomanek: Én írtam alá, Tuka: És ki diktálta? Tomanek; ön. Tnka: Miért írta alá? Tomanek: Az ön parancsára irtani alá. (Derültség). Toka: Miért nem infonmáltatta magát részletesen Radács által, amikor ő kijelentette, hogy Tuka egy veszedelmes ember. Tomanek: Radiosot soha sem találtam egyedül, különben is Radács hamarosan eltávozott Bécsiből. Tuka: ön azt mondotta itt, hogy én nem a bécsi rokonaimhoz jártam, én pedig meg- áfü'apitom, hogy vau Bécsben egy rokonom, egy igen ismert könyvkereskedő. Tomanek; Erről nem tudok. Tuka: Egy kis gyereket el lehet vinni valahová, de önnek, mint felnőtt embernek és mint képviselőnek tudnia kellett, hogy hová viszem, amikor a szovjetkövetségre vittem el. Amikor Radiios visszatért Moszkvából- ©z világszenzáció volt és amikor Raddocsal az ön jelenlétében beszélgettünk, Rádiós azt mondotta, hogy jó volna, ha mi is ilyen demonstratíve cselekednénk. Ezért voltunk a szcy- jetkövetsógen, de Moszkvába ezután mégsem mentünk. Tomanek: Jelenlétemben Radiics erről nem beszélt. Útközben, mikor a szovjetkövet ség re mentünk, kérdeztem, hogy miért megyünk oda, ön azonban erre nem 'válaszolt. Lehet, hogy Radics egyszer beszélt velem a moszkvai útról és azt mondotta, hogy a királyra és Pasiosra akar ezzel nyomást gyakorolni. Tnka: Vannak-e bizonyítékai a Rodobrana titkos szerveiről? kuiiianek: Bizonyítékaim nincsenek. Amit mondtam, azt csak hírből tudom. Nem tudom mi történt a Rodobranával, ahol ne- K:m is kellet volna valami generálisnak lennem. Tuka: Ki izgatott többet? Tomanek: En. (Derültség.) Da maga viszont sehová sem ment. csak a fiatalok közé. Tuka: A 'bécsi Podihradisky kinek az ismerőse volt? Tomanek: Az én ismerősöm. Tuka: Szlovák társaságba azért nem jártam Bécsben, mert itthon eleget jártam közéjük. 0 ’ akünn csak külföldi újságírók közé mentem, azért is utaztam Becsbe. Tuka ezután Tamara olasz újságíróról beszél és elmondija róla, hogy a forradalom előtt a csehszlovák légiók érdek <■hon dolgozott. Tomanek: Erről nem tudok. Gállá dr. az elnöknek átnyújt egy levelet, amelyet Tamara 19244>en irt Tukának és amelyben azt irta, hogy őszinte barátja marad a szlovákoknak és megjegyezte, hogy egyébként még a háború előtt a csehszlovák légió szervezetéről i1 Benessel is tárgyalt Parisban. Gállá dr. (Tomanekhez): Nem volt ön kiváncsi arra, hogy mi van a csomagban? Hát akkor miért volt kiváncsi arra, hogy ki veszi át? Tomanek: Mert különböző hírek voltak erről és ennek a végére akartam járni. Gállá dr. átnyújtja a eseti szlovák néppártnak 1924 december 31-ről keltezett jelentését, amely arról számol be, hogy Tuka és Tomanek külföldi szlovák propagandával voltak nvegbi^a. Az ügyész utal arra, hogy Tomanek is beismeri, hogy megbízást kapott a külföldi informálására, ezért a jelentést nem kell felolvasni. Az elnök azonban mégis fel olvastatja a jelentést, amely részletesen foglalkozik a csehszlovák hivatalos külföldi propagandával, a Szlovenszkón járó külföldi újságírókkal, azr után rátér a szlovák néppárt propagandájára. A jelentés kiemeli, hogy a bécsi Correspon- denoe Slovaque a néppárt szellemében dolgozik, míg a többi külföldi szlovák lapok nem. Fontosnak tartja a jelentést, hogy a képviselők jobban érdeklődjenek a külföld iránt. Gállá dr. (Tomanekhez): Ismeri ezt a Jelentést? Tomanek: Nem olvastam. Nálunk ugv volt, hogy mindent csak Hlinkámak adtak át és ezzel minden el volt intézve. Gállá dr.: Olvasta a Rodobramában megjelent cikkeket ? Tomanek: Nem. Gállá dr.: Tuka hogyan viselkedett a tanácskozásokon? Tomanek; Keveset beszélt és többnyire Hlinkávai beszélt. Az ügyész kéri Tomanek megesketését. Gállá dr. védő kéri, hogy a megesketést halasszák el holnapra, mivel Szomolányi tanú kihallgatásával kapcsolatban Tpmanek- hez kérdéseket akar intézni. A bíróság ilyen értelemben határoz. Az elnök ezután közli Mráz és Chrappa tanukkal, hogy elmehetnek, amire Mráz előáll és kéri, hogy öt más helyre vigyék, mert fél visszamenni Theresienstadtba, nem tudja, mi lesz vele. Elnök: Forduljon ebben az ügyben az illetékes katonai bírósághoz. Az elnök ezután szünetet rendel és szünet után sor kerül Belánsky Károlynak, a vád egyik koronatanújának kihallgatására Mikor Belánsky a tárgyalóterembe lép, a közönségen izgatott moraj fut végig. Belánsky katouás állásban áll meg a bíróság előtt. Á személyi adatai bemondásakor bejelenti, hogy negyvenéves nyugalmazott kapitány, jelenleg Losono polgármestere. Kijelenti, hogy nincs ellenséges érzülettel a vádlottakkal szemben. Gállá dr. védő az iratokból megállapítja, hogy büntetőeljárás folyt ugyanezen ügyből kifolyólag Belánsky ellen is és ez az eljárás tudtával még nincs befejezve. Az elnök az iratokból megállapítja, hogy az ügyész a vádat Belánskyval szemben még január 22-én elejtette. Gállá dr. kijelenti, hogy annakidején ezt a határozatot nem kézbesítették ki, mire megállapítást nyer, hogy ez csupán államügyészségi határozat, amit nem kell kikézbesiteni. Belánsky finéletrajza Belánsky bejelenti, ho^y tegnap a folyosón leirta vallomását, amit írásban át is nyújt a bíróságnak. Belánsky ezután elmondja, hogy a háborúban aktív tiszt volt. megsebesült, 1919 január 6-án jelentkezett a hadügyminisztériumban szolgálattételre. Beosztották a katonasághoz, különböző állomáshelyeken szolgált, később nyugdíjazták. Régebben cikkeket irt Ba- zovsky lapjába, azután a Slovákba. . Pozsonyban ismerkedett meg Tukával, aki cikkeit megdicsérte és fölszólította, hogy bajtársai körében terjessze nemzeti meggyőződését és készüljön föl a nagy harcra, mert nagy tettek ideje fog elkövetkezni. 1922-ben felszólítást kapott, hogy tegyen ajánlatot a néppárt központi titkári állására, mire Sidor irt neki, hogy forduljon Tukáboz, a párt intézőjéhez. Eleget tett a fölszóütá&n&k és és Pozsonyba jött Tukához. Nem tett ajánlatot, de megjelölte kivánságait és pedig, hogy ne próbaidőre, hanem véglegesen vegyék föl és százezerkoronás kauciót tegyenek le arra az esetre, ha exisztenciáját elveszítené. Tuka meg akarta őt nyerni a SlováJk munkatársának. Amikor üldöztek, ujságiró lettem, Bazovsky lapjába dolgoztam, ekkor azonban megszüntettem az érintkezési a Slovák szerkesztőségével, de Tukával nem, mert személye érdekelt titokzatossága miatt. Anyagi segítséget ie adott nekem lapomhoz, én pedig információkkal szolgáltam neki. Ismeretségünk mind bizalmasabb lett. Arról beszélgettünk, hogyan lehetne a szlovenszkői' autonómiát biztosítani. Ez 1923-ban volt Három lehetőséget jelöltünk meg az autonómia kivívására. Az első lett volna a parlamenti nt, de Tuka azt mondta, hogy soha sem lehet többséget sezrezni az alkotmány megváltoztatására a parlamentben. A második nt lett volna a külföldi diplomáciai nyomás. De Tuka ezt sem találta megfelelőnek. A harmadik lehetőség lett volna a forradalmi ut. Néhány nappal ezután — folytatta Belánsky vallomását, — Tuka tervet kért tőlem arra vonatkozóan, hogyan lehetne összeírni a helyőrségeket, hogyan lehetne fegyvert szállítani, a szlovenszkői katonai csapatok meddig tarthatják a határokat stb. Én azt mondtam, hogy Szlovenszkón belső erőkkel nem lehet forradalmat csinálni. Elnök: Budapesten tanult, ugyebár? Belánszky: Igen. Ott végeztem a kadettiskoíát. Én azt mondottam, hogy az állam tulajdonképpen nem a szlovákok kezében van és ha a forradalmat elnyomják, ver- befojtanák, Nem is dolgoztam ki tervet, de tEmmmmmmmmmmmmmmmmmmmaeamammammBBMmmBmmMumMmmsm A legjobb üdítőital nyáron Elsőrangú gyógy- és aszialviz. 3
