Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-02 / 148. (2073.) szám

1929 juHus 2, IrséML Az állami gyógyalap és a nyugdijatok A Leielsiiy Fond fürdőre küldi biztosítottjait, de sem az utazás, sem a lakás, sem az élelmezés költségeihez nem járul... — lljabb panaszok Szlovenszkó, június vége. Az állami gyógyalapnak tagja minden álla­mi, községi, tanitó-közalkalmazott és nyugdí­jas, tékát óriási biztosított sereg, amelynek szabad orvosválasztási joga van. A vasutasok és postások külön gyógyalap rendelkezései alá tartoznak. Az állami és községi alkalma­zottaktól és nyugdíjasoktól fizetésükből, illet­ve nyugdijukból havonta levonják a biztosí­tási összeget, mely annak körülbelül egy szá­zalékát teszi ki. Mig betegségek esetén az or­vos rendeléseit a gyógyszertárak a gyógyalap terhére kiszolgáltatják, addig gydgyszerkü- lönlegességek rendelése esetén ezt az orvos, mint szükségest igazolni köteles az orvosi vé­nyen. Gyógy eszközök kiadásánál a járási bizott­ság mond véleményt, úgyszintén a gyógyfür­dők igénybevételénél is, amelyre azután a gyógyalap prágai központi igazgatása adja meg az engedélyt, valamint a segélyezésnek mértékét. Eddig napi 25 korona térítést vál­lalt magáira az állami gyógyalap abban az esetben, ha a biztositott állami alkalmazott vagy nyugdíjas gyógyfürdői kezelést vett igénybe. A gyógyfürdőn eltöltött időt igazol­nia kellett mindenkinek a számlákkal, me­lyeket lakásért, étkezésért stb. fizetett és ezek bemutatása esetén a napi 25 korona se­gélyeket folyósította a gyógyalap központja. Rlsgyan Jártak as elmuBft évben a nyugdíjasok? Több panaszt hallottunk a gyógyalap igaz­gatósága ellen, hogy az elmúlt évben a kilá­tásba helyezett segélyeket nem folyósította. Többeknek megígérte a gyógyfürdő költségek 50 százalékának folyósítását, amely a napi 25 korona segélynél is tekintélyesebb támo­gatás. Azonban, mikor az illetők bemutatták az előirt számlákat a szállodák és éttermek, valamint a fürdők részéről, az állami gyógy­alap egyáltalán nem váltotta be ígéretét és nevetséges ürügyek alatt igyekezett kitérni kötelezettségének teljesítése elől. Megtörtént, hogy egy nyugdíjas felesége magaslati gyógyhelyet keresett fel a múlt nyáron az állami gyógyalap hozzájárulásával. Mikor a segélyek folyósításáról lett volna szó, ezt azzal tagadta meg a központi igazgatóság, hogy nem volt szanatóriumi kezelés alatt. Mintha egy szegény nyugdíjas felesége meg­engedhetné magának azt a fényűzést, hogy napi 100 korona szanatóriumi költséget fizes­sen azért, hogy napi 25 korona segítséget kap­hasson. Egy másik biztositott özveggyel pedig az történt, hogy amikor bemutatta kiadásainak számláit és kérte azok felének megtérítését, amint azt a gyógyalap vállalta, egyszerűen a fürdőbe való utazás költségeinek a felét utal­ványozták a részére. Megtörtént egy biztosítottal az is, hogy gyo­morbajával Karlsbadba küldte a kezelőorvosa és az állami gyógyalap a szokásos napi 25 ko­Golyvánál csak a t Csizi-Jódkura, Csizfürdö róna segélyt helyezte részére írásban kilátás­ba. El is ment a páciens Karlsbadba és ami­kor kúráját végezve hazajött és számláit be­mutatta a prágai gyógyalapnak, 70 korona összeget utalt ki számára azzal a teljesen ért­hetetlen megokolással,.hogy a karlshadi ke­zelőorvos véleménye szerint a házi karlshadi kúra is elegendőképpen hatásos lett volna. Karlsbadba nem azért mennek a betegek, hogy háziknrát csináljanak és a kezelőorvosok sem azért küldik a betegeket oda, hanem az ottani gyógyvizeknek és fürdőknek mint el­sőrangú gyógytényezőknek az igénybevételé­re, amely a teljes gyógyuláshoz szükséges. UJ nyár — m panaszok A Lecebny Fond ellen — ugylátszik — ez- idén is megismétlődnek, sőt szaporodnak a panaszok. Amint a Prágai Magyar Hírlap má­jus 30-iki számában olvastuk, a szanatóriu­mokba küldött beteg állami alkalmazottak és nyugdíjasok napi 25 kor. segélyösszeget kap­nak, amelyet a kúra befejezése után folyósí­tanak részükre, de gyógyszereket már nem kapnak, amint ezt Tátrafüredről jelentették. A mi esetünk azonban még ennél is sokkal cifrább és kívánkozik a nyomdafesték után. E sorok iréja is állami nyugdíjas, aki az említett napi 25 korona segéllyel már látoga­tott egy szlovén szkói gyógyfürdőt, melyet igen sok állami alkalmazott keres föl. Az idén is elment a folyamodás, ajánló hivatalos or­vosi vélemény, ellenőrző szakorvosi vélemény a kérelem mellett. Jő pár hét. telt el, mig megjött a válasz, hogy a gyógyfürdő haszná­latát engedélyezik, kijelölik az orvost, akihez a biztositott fordulhat, kioktatják, hányszor veheti igénybe az orvos tanácsát és mennyi bélyeget keíl az ivrc ragasztani. Ezzel egy oldal megtelik gépírással, még a másik oldalra is jut néhány sor. Az utolsó be­kezdésben vau a point: Figyelmezteti a gyógyalap igazgatósága, hogy a folyamodó som útiköltsége, sem la­kás- és ellátási költségei megtérítésére igényt nem tarthat. Az állami gyógyalap tehát a fürdőn csak az orvosi vizsgálatot engedélyezi, a gyógyszert már nem, sem a fürdést, sem a lakás, ellátás és utazás költségeit. Lehet, hogy ez olyanok­nak szól, akik konok fürdőlátogatók és javít­hatatlanul fürdőznek, de nem gyógyulnak meg hatvan és hetven éves asztmájukkal, szlvtágu 1 ása ikk al és érelmeszesedéseikkel. Mindenesetre nagyszerű szociális gondosko­dás ez és így lehet megértenünk, hogy az ál­lami gyógyalap évente 30—40 milliót tartalé­kol, mert azokat nem a beteg biztosítottak gyógyítására, hanem tőkekihelyezésre hasz­nálja fel, példát véve a szociális biztosítás in­tézményétől. Mit várnak a kSsalkalmazottak a gydgyalaptől? Természetes, hogy ezek a nevetségesen tarthatatlan elutasítási okfejtések nem állhat­nak helyt és az állami gyógyalap minden ígé­retéért szavatolni köteles, ha magát pereknek kitenni nem akarja. De föltétien szükséges azért is beváltani a gyógyalapnak Ígéreteit, melyeket biztositott tagjainak tesz, mert eb- l>en az esetben szociális intézménynek tekinti mindenki, amely a szociális gondoskodásnak nélkülözhetetlen szervét alkotja, ellenben, ha ígéreteit beváltani vonakodik, megrendül vele szemben a bizalom. Az állami gyógyalapnak az_a kizárólagos célja, hogy biztositott tagjainak minél több kedvezményt tudjon nyújtani. Az orvosok kívánságai Ismeretes dolog, hogy az állami gyógyalap az orvosnak minden tanácsadásért, mely az orvos lakásán történik, esetenként 7 korona összeget, az orvosi látogatásért pedig eseten­ként 14 korona összeget térit meg. A valóság­ban azonban ez az összeg 5 és 10 korona, mi­vel a biztositott a gyógyiven már előzőén 2, illetve 4 korona postabólyeget tartozik leróni. Az állami gyógyalap tehát az orvosok hono­rálásánál nagyon sokat takarít meg és ez bi­zonyos mértékben az orvosi tekintélyre nézve is megalázó. Ezzel szemben általános a panasz, hogy az orvosok jövedelemadójában a gyógyalap gya­korlat nagyon magas számokkal van beállítva és ez után is jócskán fizetnek jövedelemadót. Tudunk eseteket, hogy az orvosi kar egysze­rűen kimondta a gyógyalap bojkottját is, mi­vel adókötelezettségeit oly magasan szabták meg a pénzügyi hatóságok, amely tényleges jövedelmüket messze felülmúlta. A gyógyalap hatalmas jövedelmei megen­gedhetővé tennék azt, hogy az orvosokat fele­lősségteljes munkájukhoz mért mérsékelt, de azért mégis tisztességes és az orvosi állás te­kintélyéhez méltó módon honorálja. A hét- és tizennégykoronás honoráriumok ilyenekül nem tekinthetők, különösen nem, ha azokból a biztosítottak által fizetett bélyegeket levo­násba hozzuk. Az állami gyógyalap nem taka­rékpénztár, hogy jövedelmeit tezaurálja és kölcsönöket helyezzen ki, hanem szociális in­tézmény. melynek erkölcsi szempontokra kell elsősorban tekintenie. Nyugdíjas. Húsz szolgája, tizenkét egyjafífd, egy csomó van HOOVERNEK, akt 25.000 okiratot és töméntelen levelet ír alá Egy nap Hoover éleiéből — Elnöki program reggel 7-iol este ít-ig Washington, junius, A? Egyest®. Hámok elnöki méltósága a legna­gyobb tisztesség, amit as Újvilág Legkitűnőbb polgárának adhat, de azért kevés olyan keserves ée fáradságos meefeerség akad, mint a president-é ée Hoover, aki most éli elnöksége mézeahetedít máris meggyőződhetett arról, hogy a Napnak is megvannak a maga foltjai és az elnöki méltóság sem fenékig tejfel Egy rövid óra & washingtoni Fehér Házban elég ahhoz, hogy elhigyjök ezt az igazságot. A Hoover-ikFek Hogyan fest Hoover elnök fogadónapja? A lá­togatót a váróterembe vezetik. Egyre-másra nyíl­nak az ajtók, titkárok vágtatnak rajtuk keresztül akta csomagokkal a hónuk alatt. Rengeteg ember váT az előszobában, végre egy titkár odalép a ki­választottak boldog csoportjához, végigvezeti őket egv hosszú folyósón, amelynek három ablaka a Fehér Ház gyönyörű kertjére nyílók. Az elnöki iroda mögött áll egy sötétkék, féíig kibontott zászló, amelynek nyele a falihoz támaszkodik: az Kaliforniának, Hoover választó államának zász­laja. Az ajtó megnyílók. Belép Hoover titkárja társa­ságában, aki hajszáin jura hasonlót hozzá. Vonásai megdöbbentően egyeznek HooveréveL, ugyanaz az izmos állkapocs, ugyanaz a tipikus birkózó és at­léta jelenség; az amerikai sportember, aki bármi­lyen nagy az elfoglaltsága, mégis időt szakit ma­gának arra, hogy szombat délutánonként a Coun- try Club golfpályáján sportoljon. Hoovernek és hasonmásának a belépése valósággal álmélkodás- lua ejti a látogatót. Az elnök megszólal most. Néhány kedves, barát­ságos szót mond, reméli, hogy az európai újság­írók alaposan megismerik Amerika érdekes föld­jét. Amíg beszél, szinte látszik, rá van Írva a ké­pére, mennyire szeretné, ha a ceremóniának már vége volna, hiszen lent a kertben még úgy is át kell esnie a kötelező csoportfényképfölvételen s már látszik, hogy a kertben tíz fotográfus türel­metlenül topog e várja a pillanatot, amikor a föl­vételt elcsattanthatja. Az elnök jogköre A .kihallgatásnak vége. Hoover most a társasá­got rábízza egy másik titkárára. Ez a szeretre- rnéltó fiatalember igen érdekes dolgokat mond el az Egyesült Államok elnökének jogköréről és min­dennapi munkarendjéről. Megtudjuk, hogy ha az amerikai alkot) ^íny szabatosan meghatározza is az elnökválasztás formaságait, viszont úgyszólván egy szót sem szól az elnök funkcióiról. Az ameri­kai alkotmány megadja az elnöknek „a végrehaj­tó hatalmat", elismeri, hogy az elnök „a száraz­földi és a tengeri haderő főparancsnoka", fölhatal­mazza, hogy kikérje „az Írásbelii véleményét" egyéb végrehajtó tényezőknek. Az elnök szerző­déseket köthet „a szenátus hozzájárulásával", ki­nevezhet bó rákat, dipl omáciai hivatalnok oka i és rengeteg sok k ormány hivata In ok ot az Unió vaila- rnennyi államaiban. Összehívhatja a, kongresszust rendkívüli ülésszakra, aminthogy Hoover i, Így emelkedett, amikor hatalomra jutott, elnapolhatja a kongresszust, ha a s®enátue és kamara valami­lyen vitában nem tudnak megegyezni. Kötelessé­ge azonkívül „időről-időre informálni a kongres­szust az Unió általános helyzetéről és belátása szerint olyan eszközöket ajánlani, amelyeket szük­ségesnek é® hatásosaknak tart." Az elnök dönt a kongresszus által megszavazott törvények Borsá­ról és ,köteles gondoskodni orról, hogy a törvé­nyeket szigorúan végrehajtsák." Ennyi as egész. Alapjában véve az elnök jogköre nem valami szé­les, de befolyása, személyes akciója igen tekinté­lyes és legtöbbször döntő fontosságú. A vörösbőrüek végrendeletei Az elnök évi fizetése hetvenötezer dollár. Eh­hez kap még huszonötezer dollárt reprezentációs és költözködési költségek fejében. Azonkívül az Unió adja. a Fehér Ház húsz tagú szolgaszemélyze- tét, egy csomó autót, egy jattot s egy tucat tdt- kostrendört, ami összevéve mintegy félmillió dol­lárnak felel meg. De azért az elnöknek nincs easy job-ja (könnyű dolga), amint annakidején Harding nevetve mondotta magáról. Ellenkezőleg. Szinte minden percét olyan nevetséges, aprólékoskodó kötelezettségek veszik igénybe, hogy halálosan kimerül beléje és alig marad ideje; hogy komoly állam ügyekkel foglalkozzék. Mi sem jellemzi job­ban az elnök furcsa elfoglaltságát, minthogy az utolsó hét eszitemdeig neki kellett aláírnia az Egyesült Államok területén elhunyt vörösbőrüek elhalálozása jegyzőkönyveit s ha volt nekik, vég­rendeleteiket is. Régi szokás ez, amelyet csak nagynehezen töröltek el egy kongresszusi határo­zattal, végtelenbe nyúló vita után. Audiencia a végkimerülésig Nem csekély munkát ad az elnöknek az akták aláírása is. Átlag 25.000 ügyiratot kell aláírnia a saját kezével, köztük olyanokat, amelyek közjegy­zői kinevezésről szólnak, vagy arról, hogy meg­bízza X. Y. orvost azzal, ellenőrizze a bevándorló állomásokat. Azonfelül válaszolnia kell a renge­teg levélre, amelyekben ama kérik, hogy külön­féle jubileumokon, hazafias mitimgeken, társulati közgyűléseken stb., stb., elnököljön s bizony né­ha az aláíráson kívül még néhány kedve® szét ifl hozzá kell kanyariitania, hogy a kdkosarazás ke­serűségét valamik'éppen megédesítse. Tessék eh­hez még hozzávenni, hogy Hoover hetenkint két­szer külön fogadást rendez a sajtó számára és va­sárnap kivételével minden áldott nap fogadja a látogatók, a kérvényezők óriási tömegeit, akik rendesen egy-egy szenátor ajánlólevelével kopog­tatnak be nála Amerika minden részéből. Az el­nök ilyenkor aíig szólal meg, meghallgatja ven­dégét s mikor befejezte a mondókáját, az elnök föláll, egy kedves szót mond, rendesen ezt pleased to meet you (örültem a szerencsének) kezet sző­rit vele s ezzel a kihallgatásnak vége. A kevésbé fontos látogatókat rövidség kedvéért csoportok­ban fogadja, elvonulnak előtte, ez elnök kezet szőrit velük 8 az audiencia, el vau intézve. Hoover órarendje Persze akánmilyén rövidre fogja is az elnüik ezeket az udvariassági aktusokat, az idő mégis rohamosan mudlilk s Hoovermek rengeteg sok ko­moly hivatalos dolga van. Hogy valahogyan el­intézze őket, reggel hét órakor kel s gyors reggeli után már kilenc óra előtt Íróasztalánál ül. Itt dol­gozik titkárával addig, amíg az újságírókat, vagy látogatóit fogadja. A kihallgatás után, ha nincs minisztertanács, Hoover egy órakor rövid löncere siet, ahol rendesen akad egy-két vendége. Dél­után félhárom órakor megint munkába kezd de félötig fogadja a kabinet tagjait, tanulmányozza, a politikai ügyeket, jegyzeteket csinál róluk, tit­kárainak diktál és félnyolc órakor ebédel több­nyire baráti környezetben. Este féltizenegy óraikor ütésnyi pontossággal visszavonul hálószobájába, altatónak: detektivhistóriákat olvas. Másnap újra kezdődik elölről az egész. Igazán nem csekélység ezt a rettenetes robotot becsület­tel bírni. De Hoover robusztus fizikuma, pompá­san kiisportolt egyénisége jobban győzi a munkát, mint a gyomorbajos, cingár Wilsoné. Pedig Hoo- verre most várnak csak igazán a nehéz napok, amikor az Unió Angliával döntő tárgyalásokba bocsátkozik, amikor MacDonald rövidesen elláto­gat Amerikába és Hoo vernek a bankettek, az ün­nepi fogadtatások egész tömegével kell megbir­kóznia, arról nem is szólva, hogy illusztris vendé­gével néha egy-egy rövid, félórára vissza iis kell vonulnia, hogy a leszerelés nagy problémáját ma­guk közt megvitassák. Pályázat A Pozsonyi Magyar Főiskolás Cserkészek Köre a szlovenszkói magyar cserkészcsapatok számára jnesedélután pályázatot ir ki, melynek feltételei a következők: L A verseny 1929 augusztus 1-től, 1980 junius 30-ig tart. 2. Résztvehet a Csehszlovák Cserkészszövetség Magyar Alosztályába tartozó minden csapat egy őrssel. 8. A résztvevő ( lehetőleg állandóan ugyanazok­ból álló) őrs keresse fel a csapat székhelye kör­nyékén a magyarok-lakta falvakat, de ne csupán a mesedélutánok megtartására szorítkozva, hajnem igyekezzék összegyűjteni az esetleges helyimon­dákat, népmeséket, dalokat (szöveget feltétlenül, de a lehetőséghez képest lekottázva), az épülete­ken meg egyebütt található népies motívumokat, szokásokat stb. 4. Az egyévi működésről szóló beszámolót ren­desen leírva, rajzokkal, fényképekkel és a gyűj­tött anyaggal felszerelve 1930 szeptember 30-ig kell a kör titkárához (ifj. Aixinger László. Po­zsony Holuby-u. 12.) beküldeni. A pályázat nyílt, jelige nélküli. 5. A kör a bírálat, jogát teljes egészében magá­najk tartja fenn, azonban felkérhet erre hivatott és rajta kivül álló egyéneket is. 6. Díjazás: A kör vándordijat alapit-, amely ér­tékes dísztárgyból áll. Ennek végleges megnyeré­séhez 3 egymásutáni vagy négy nem folytonos győzelem kell. A vándordíj — végleges megnye­réséig — egy évig mindig a győztes csapat birto­kában marad, amelynek nevét az emléktárgyba bevésetjük. A második helyezett zászlószallagot, a harmadik oklevelet kap. A kör díjazni fog,fa még azt a cserkészt i®, aki a legjobb munkát vé­gezte valamennyi résztvevő között. Kérjük a ceapat-okat, hogy előre elkészített terv alapján keressék fel a ezámbajövő falvakat, ele­inte a közelben és csak később menjenek távolab­bi vidékekre is. Tartsák szem előtt mindig a vá­ró® és falu közelebbhozását egymáshoz. A pályázat elbiTáláisakor a megtartott mesedél­utánok száma melllett döntő fontosságot tulajdo­nítunk a rendszeres munkának és az előadások nívójának. Ezért kérjük okvetlenül az egyes prog­ramok tartalmának a közlését. ; Pozsony, 1929. junius hó. Décsy Aladár ifj. Aixinger László, a kör vezetője. titkár. Beregszász város közgyűlése megszavazta az ötmilliós kölcsön felvételét Beregszász, julius 1. (Saját tudósítónktól.) Beregszász város képveselőtestülete két napos közgyűlésén, amelyen Ortutay Jenő főbíró el­nökölt, több rendkívül fontos határozatot ho­zott. Elsősorban kimondotta, hogy a városnál kreált és jelenleg is betöltés alatt álló ideigle­nes állásokat véglegesítik és azokra pályázato­kat írnak ki. A városnál mintegy 35 ilyen ál­lás van és az állást betöltők dacára annak, hogy némelyikök több mint tíz óve van város alkalmaztatásában — igen hátrányos helyzet­ben voltak és semmi olyan kedvezményben nem részesülhettek, mint a véglegesített tiszt­viselők. A közgyűlés elhatározta, hogy a Fő-uccai aszfalt-kocsiut burkolási munkálatokat kiadja. Hosszas vitát váltott ki a város részére fel­veendő nagyobbszabásu kölcsön lebonyolítása. A városnak különböző helyeken három és fél millió korona tartozása- van, amelynek kezelése adminisztratív okokból igen nehéz volt és nem is volt gazdaságos. Hogy ezt a helyzetet meg­oldják elhatározták, hogy egy nagyobb és le­hetőleg olcsóbb kölcsönt vesznek fel s abból kifizetik a többi tartozást. A képviselőtestület határozata szerint a város mintegy öt- milliós kölcsönt vesz fel a szociális biztósitótöl és így rendezi ügyeit. A község kötelékébe: Bessenyei György, Po-i tor Ferenc, Pauswein György, Urbánszky Já­nos, Áron Mózes, Balogh Lajos, Goldman Sala­mon, Klein Kálmán, Horváth Lajos. Bakó Gá­bor dr., Balder Ferenc. Rosenborg Óhajom. Ber- kovit-s Lajos. 'F.sima.n Péter. Ncn.feld Miklós, Kozér Vaszil, Reinitz József. Reinit-z Menyhért dr. beregszászi lakosokat vették fels 4

Next

/
Thumbnails
Contents