Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-28 / 169. (2094.) szám

5

—gMiilHimi valamit. ami nézetem szerint bozt&tartorfk az Ady-revirióhoz, azt a bizonyos téedetet és nuanceot, ami a vitairatból kimaradt. Hogy ebben a harminc vagy negyven, il- v tetve három vagy négy versben Ady, a rrpacs- kodó, a fegyelmezetlen, a műveletlen, az őszin- tótten, a szemérmetlen, a művészieden, a szi- ttestoŰas és üveggyöngyös, Istennel és zsidókkal tegeződC, messiáskodó, indiszkrét, izléste- ten és nagyhangú, —* ebben a néhány versében zeeni volt

Megdöbbenek ettől az egyetlen súlyos azóta, a félve kérdem, elég suiyoe-e ahhoz, hogy mind mz előzőeket lenyomja? Érzem, hogy óvatosan kell megemelnem, tartva attól, hogy a százkilós súlyzót marhahólyagnak ne véljék. Zseni, egy szó. Azt a fajta embert illetik meg vele általában, aki kitaláló, aki a semmiből közvetít valamit, egy érzést, egy sejtelmet, egy gondolatot, egy rendszert, egy titkot, — a semmiből hozza, formába önti és közvetíti az embereknek. Zseninek lenni nem krónikás valami — wemnek lenni fakultatív valami, ahogy nincs „költő4* és nincs „úriember" és nincs „jóember", ngy nincs hosszúlejáratú zseni, hanem az ember néha költő és néha úriember és néha csirkefogó és néha jóember és néha — nagyon ritkán -— zseni Nem vagyok Ady-rajongó, egyáltalán nem vagyok rajongó. Ismerek költőket, akik többször és tökéletesebben nyújtották nekem azt a hátborzongató élményt, melyet csak a költészet tud nyújtani, a „kifejezés eredetisége, ereje által", többször és tökéletsebbcn, mint Ady. ízlésem és vérmérsékletem mindig visszatartott attól, hogy részt vegyek a törzsnek azokon az ünnepélyein, ahol majdnem kizárólag azt ünnepelték Adyban, ami benne papír, papir, salang és selejtes cifraság. Ez Így is van rendjén, mert az ostya, amit a művészet papja átnyújt, csak a hivő szájában válik testté és vérré, a hitetlennek izetleo ostya marad. Ki hát a hivő? Kevesen vannak, s mindig csak azok, akikkel a művész él tudja hitetni a maga hitét, — olvasó és költő között a viszony soha nem az értelem, hanem a hit dolga. A túlvilágról jelent valamit, •túl az érzékek és az értelem világán, amit .vagy eMszűnk, s akkor részesei vagyunk az élménynek, vagy nem, s akkor rossz volt a vers. Lehet, hogy tévedek, az ón véleményem se mérvadó: de Ady nekem néhány versében est az elsőfokú élményt nyújtotta, amit caak a zseni tud adni, ezt a közvetítést a semmiből, tájékoztatást arra vonatkozólag, hogy ember vagyuk és itt élek a földön. Nem cipeltem magammal külföldi utahnon Ady-maazkot és műveinek telkes iparmű vésznők által különös díszbe kötött kiadását, de egy kötete, amely a háború vége felé írott verseit foglalja magában, a „Halottak á3éa“ ebben a tíz évben mindig vetem volt. Azt se mondom, hogy naupi olvasmányom volt, melytől újabb és újabb kinyilatkoztatásokat vártam, s forgattam volna, átíat a hrevirímaot, —- de újra és újra fölnyi- néha hosszú időközökben, s találtam, különösem legutolsó versei között, ^ sorokat és égész verseket, melyeik egyszerűek, tiszták, emberfőiettien. kétségbeesettek, önmagukba lezártak, megmásithatat Janók, kifejezésükben a Bibűa verseire emlékeztetőm egyszerűek és zordak. Ezekben a versekben, melyeknek élén az „Emlékezés egy nyáréjszakára" olvasható, ugyancsak sok a zavaró elem, müvésrietíenség, sallang, pipere, modor. De van közöttük egynéhány, amely megrázott három generációt. Elismerem, a legjobb Ady-vers sem olyan fegyelmezett, művészi, tudatosan lefogott, nemesen puritán, mint Kosztolányi, vagy az Adyval indult költőgeneráció legjobb mestereinek versek De nem bírom véletlennek tartam azt, ha égy költő nagyon sok rossz, s néhány jó verssel felráz, érezni, lelkesedni, hinni és gyűlölni késztet három generációt, ugyanakkor, mikor pályatársai hasonlíthatatlanul tökéletesebb versekkel képtelenek erre. Igaz, mindez nem igazolás a művészet itélőszéke előtt. Felrázni, érezni, lelkesedni, hinni éa gyűlölni késztetni iádnak néha politikusok, vagy kozmetikusok és divat kreátorok is. Hamarább és gyakrabban, mint költők. Mégis úgy érzem, Adynak néhány versében megvan az a nyugtalanító és égyedűlvaló elem, ami a művészet értelme és lényeges.

. Nem vagyok hívatva megvédeni Adyt. Nem is vállalkozom reá. író vagyok és pályám ele-1 jen állok, egy feladat előtt, melyről tudom, hogy minden emberi feladatnál nehezebb, féle- jösségterhesebh. De hiszek az irodalomban s az olvasó nevében védek valamit, amit értékében megaláztak, hitem szerint alábecsültek, egyaránt azok, akik túlbecsülték, s azok, akik kiűzik a halhatatlanság kertjéből, betessékelik trónusáról" s a kuckóban mutatnak: neki

egy szerény helyet. Ennél sokkal többet érdemek Költő volt, aki néhány versében nyújtotta azt, amit vele egyidőben s azóta egyetlen magyar költő sem nyújtott: az ember rekedten kiáltó félelmét a Sors előtt, eredetünk és vonatkozásaink titokzatoe összefüggéseiről dadogott valamit, kimondhatatlant, bénul tan és hideglelősen. Nem tudom, hogy „költőfejedelem" volt-e, „nagy költő", „primus inter pares". Ezek szavak. Egyszerűen költő volt. Több nem lehet senki

Vegye meg a

Képes Két

ma megjelent, gazdag tartalmú legújabb némát — Minden újságárusnál kapható

Körtéül Endre dr. az ukrán irredentizmus

özeiméiről

Ruszinszkó tűi küipciifiitai helyzete — Az ukrán irredentizmus zavartalanul terjeszkedik s KeSeteurópa békéjét veszélyezteti — Korláth dr. beszámolója

Ungvár, jcöítes 27. (RiasrinszflwM szerkes®- ítőségiönktől.) Rövidesein jöegemlóke-ztönk.

már ajrrók hogy a ruszinszkói magyar pártok szövetségének körzeti választmánya az elmúlt napokban Munkácsom zártkörű ülést tartott. Az ülés lefolyásáról ma módunkban vám a következőket közölni:

Az ülést Polehy István dr. ügyvezető nyitotta meg, majd Egry Ferenc szenátor további ikitairtáera buzáitottia a választmány tagjait.

Ezután Korláth Etedre dr. nemrzetgyülésd képviselő emelkedett szólásra, aki egyórás beezámoló beszédében egészem uj oldatról világította meg Ruiszimszkó külpolitikai helyzetét. Korláth képviselő beszédéből a következő részletebet itofcőljüik:

A ruszinszkéi kormánypolitika nem változott

Korláth beszédének bevezetésében megállapítja azt, hogy a kormánynak Ruszimszkót mellőző politikájában csak nagyon csekély kedvező változás észlelhető. A közigazgatási államsegély összegét felemelték ugyjrn, ez azonban még mindig nem éri el azt az ősz- szeget, amely Rusriuszkót a lakosság számaránya szerint megilletné. A kormány részéről tapasztalt mostoha bánásmód okainak kutatásánál a szónok arra a megállapításra jutott, hogy a mostoha sors Ruszinszkó békeszerződésben biztosított: különálló közjogi

helyzete, különös külpolitikája miatt szakadt reánk. Ruszúniszkó ifcüipoli.tikai helyzete sok viszonylatban egészem eülentétes a hörtáma- eág külpolitikai érdekeivel.

Rusziuezkó különleges külpolitikai helyzetét

bizomytilJja az is, hogy a kormány tétlenül méri az ukrán propagandának Rusrimszkőbaa vaíó terjedését

Az ukrán irredentizmus nem ujkeletfi

Korlálh Endre a továbbiakban az ímedén- tizmus fogalmát áJtaűábam határozta meg, majd az ukrán irredeutizníus történeti fejlődését a következőképpen ismertette:

Már a világháború előtt évtizedeken át folyt egy hatalmas mozgalom a nagy cári orosz birodalom népességének megosztása érdekében, amely Délorosszországat, a fajúkig is küDönálló és nyelvileg is külünböző ukrán ■népet önálló nemzetté deklarálta s

ennek az ukrán nemzetnek már évtizedek óta vágya Déloroszországot és Keleigaü- dát ónálló állammá, Ukrajnává egyesíteni, — könnyen érthetővé válik, hogy a Dókvroszr országból a szovjet kormányzat által, Keüet- gialioiából pedig a lengyel hatalom által tetül- dőzött emigránsok itt Podkarrpatska Rusban elhelyezkedvén, vágyukat innen, megválóéi- tárná igyekeznek.

E hatalmas mozgalom központjai Prága, Bécs, Bőrön és

egyik fő támogat ója az orosz szovjet, melynek célja, alkalmas pillanatban lángb&bo- rútani Közép és Kcletenrópát, hogy a bol- seriamust és szovjet Ukrajnát a Tisza középfolyásáig, Csapig vigye.-Hogy mi módon került az ukrán kérdés Pod- karpatska Rus politikájának homlokterébe!, arnnalk történelmi előzményeit röviden a következőkben adhatom:

Amikor a Károlyi-forradalom után szabadpréda lett Magyarország földje, La- vocsne felől két páneólvonat jött, amely a Lavocsne—csapi vonalat az ukrán állam nevében megszállotta. E megszállás nagyon rövid életű volt, mert a munkácsi polgárság egy-két magyar tartalékos tiszt vezetése alatt egykettőre kitoloncolta a megszálló ukrán páneélronatog hadseregei Ez ukrán megszállást a Brascsajkó testvérek Huszt-vidéki agitációja előzte meg, melynek célja az volt, hogy e területet a megalakítandó Ukrajnához csatolják.

Az ukrán mozgalmak 1918 isién

A megszálló ukrán sereg kitoloncolásával nem lett vége az uln-ajni sinusnak, mert ííriíh év vége Sdé a lengyelek által levert ukránok menokülvo, kisebb-nagyobb csoportokban tábori hadfelszereléssel, trénnel jöttek át Raaűnszkéba és részben Ungvár

ridékén helyezkedtek eL Ezzel egyidejűleg sok politikai emigráns jött Ruszinokéba, akiket egyenesen tárt karokkal fogadtak és végzettség, diploma igazolása nélkül az állásukból ki üldözött régi őslakó tisztviselők helyére ültettek be s egykettőre csehszlovák állampolgárságot is kaptak. A kormányzóságon, a tanügyi-referátuson, a vasútnál, a bíróságon, a közigazgatásban mindenütt vezetőszerepbez Jutottak. így pi. Oeitapcsuk volt galíciai ukrán szocialista képviselő nagyon rövid Mő alatt lett csehszlovák állampolgár és kapott maradók birtokot Sztrabicsón. Ezzel a magatartással már akkor azt a politikát vezették be a prágai kormányzat urai, amelyről Bydlo cseh professzor a Ceskoslovenská Republika ciarni félhivatalos lap tízéves Jubileumi számában azt mondja,’ hogy Pod- fcarpatska Rúg csak Ideiglenes függvénye a csehszlovák köztársaságnak, amely azt Móréi Ukrajnának engedi át.

Podtoarpatska Rus kormányzása kezdetben nagyorosz irányzatú volt, de később az ukránok annyira megerősödtek, hogy agya közigazgatásban, mint tanügyi téren a fontosabb pozíciókat megszerezték maguknak.

Az ukrán propaganda vezérei

Távol áll tőlem, hogy az egyes ukránokat irredentával vádoljam, csak annak igazolására eszközlöm a felsorolást, hogy bemutassam állításaim igazságát Maga Jech főtanácsos, a kormányzó országos elnök helyettese, anyja után ukrán származású. Egy ukrán pap nevelte Galíciában. Bukovinában volt fő tisztviselő. Tisztviselőivel nfcránnl beszél. Előbb ukránnak vallotta magát, majd később csehinek. Kocserhán dr. kormányfőtanácsos, Turaánsky dr. kormánytanácsos, Pauluch dr. referens, SSrotyok referens.. Prasil állategészségügyi főfelügyelő, Koraarinsky dr„ Viskoveaky, gtebelszky Jő- szolgabirák, Andrej&ó dr. szclgabiró Jad- lovsaky dr. pénzügyigazgaió, Alexijevies ungvári gimnáziumá igazgató, Bireeák, Pri- hodlé, Pruchly állami kereskedelmi iskolai tanárok, Stéfáa munkácsi állami kereskedelmi igazgató, — majdnem minden tanfelügyelő, köztük Révay főtanfelügyelo, a Irasati gimnázium majdnem minden tan ara, sőt maga az iskolaügyi referátus vezetője is ukrán irányzatú. Ukrán a munkácsi közjegyző, Hassay dr., kinek a Benes-párti Klo- íács volt a protektora. Közjegyzői irodájában hat ultrán alkalmazott van. _ A bíróságokon, törvényszékeken sok az ukrán báró. Hasonlóképpen a törvényszéki segédszemélyzetben is sok az ukrán. így van az ügyvédi kar, a jegyzői kar, de különösen a tanítói kar.

A bornál!? az ukránizmust támogatja

A Podkarpatské Htesy szerint teljesen ukrán irányzatú az ungvári tanító- és tani- tónőképző, továbbá a beregszászi gimnázium. A prágai egyetemen külön ukrán ágasat, Podébrádyban pedig külön ukrán gazdasági iskola, Jasrinán külön ukrán ipariskola van.

Ma a prágai kormánykoalícióban domináló cseh néppárt rnszinszkói szervezete a Volosin-féle keresztény néppárt, a csehszlovák szociáldemokrata párt, a Benes-féle

MINDENKI

FIGYELJEN

mert a hirtelen időváltozások alkalmával mindnyájan ki vagyunk téve meghűlésnek, fertőzéseknek amelyek könnyen

végzetes ScavetkezmércsiMel

járhatnak, ha gondatlanul elhanyagoljuk hajunkat.

Meghűlés ellen legjobb védekezés: A test edzése, a szervezet megacélczása, az ideg- rendszer ellentállóbbá tétele.

Ezeknek a feladatoknak az elérésénél leghatékonyabb segítségünk a minden házban ismert és otthonos

DIANA SOSBGRSZESZ melynek állandó használatával sok bajt háríthatunk el magunkról és sok később nehezen leküzdhető betegséget előzhetünk meg. Az egész országban mindenütt kapható.

. Hatástalan utánzatokat utasítson

erélyesen vissza! _______

es

ehszl. nemz. szocialista párt és a kommunista párt ruszánszkói frakciói állanak az ukrán izmus háta mögött. Lapjuk a galíciai ukrán nagy lap mintájára a „Svoboda", kulturegyesületüknok cinre galíciai mintára a ^Prosvita". Másik lapjuk, a „Mas Vyeho- du", amely szociáldemokrata irányzatú. A harmadik lapjak a kommunista párti „Pravda". Újságjaikban, parlamenti felszólalásaikba], gyűléseiken „Zakárpátskaja Vikrajná"-nak neverik podkaxpateka Rust, vagy „Pitkarpatja" néven emlegetíJi.

Titkos szervezetek

Az ukrán izmusnak titkos szervezetét „MiS a Krev“, vér és kardnak hívják. Vannak betmánjaik, akik központi irányítás alatt állanak. Badán dr.-t állítólag emiatt utasították ki, aki Nccsasznak volt főbizalmasa s akinek révén csehszlovák állampolgárságot is kapott és amikor azt megkapta, a legszélsőbb kommunista lett. Majd Ssovjet- oroszországba ment és eharkori népbiztos lett. A másik ilyen kiutasítás volt a Cokán dr. ungvári ukrán tanár kiutasítása, akit azonban a Valósin protekciója itt tartott, do később innen megszökött és ki évi népbiztosságon kapott hÍT szerint fontos megbízást. A kiutasított Bacsinszky tanárt is, szintén a Volosin intervenciójára meghagyták állásában.

Korláth Endre az ukrán irredentizmus veszedelmét a csehszlovák kormány cseh, ma- gyár és orosz nyelvű napi sajtóból veit idézetekkel is bizonyítja. Ezek a lapok már hónapok óta figyelmeztetik a kormányt az ukrán irredentizmus veszedelmes méreteire, amely bevonult már az iskoláidba is és elveit az cocán is teljesen nyíltan hirdeti.

Keleteurőpa békéje veszélyben van

A szónok ezután megállapítja azt, hogy az ukrán Irredentizmus veszélye nemcsak abban áll, hogy az Keleteurőpa békéjét veszélyezteti, hanem a helyi lakosság létét is tönkreteszi, mert eredménye az a belpolitika, mely Ruazinszíkó lakosságát anyagilag, kulturális térem teljesem elsorvasztotta.

E bizonytalan külpolitikai helyzetünknek folyománya az, hogy a prágai kormányzat nem veszi komolyan belpolitikai sérelmeinket, illetve belpolitikáját e területen a bizonytalan külpolitika szolgálatába állítja.

Ezért nem lettek orvosolva sérelmeink, hiába sürgetjük azok orvoslását a következő nagyobb jelentőségű kérdésekben:

1. Nem szűntek meg a hosszú időn keresztül mesterségesen szított vallási harcok a ruszinság kebelében.

2. Nem szűnt meg, sőt erejében fokozódott a nagyorosz és ukrán ellentét és nyelvi harc.

3. Ahol az iskolákat nem ukránositják, ott csehesitik. Az iskolában mindenféle nyelvet tanul a gyermek, csak édes anyanyelvét nem. Természetszerűen még erősebben érvényesül a csehesités és nkráno- siíás kisebbségi magyarságunkkal szemben.

4. Nem lettek orvosolva a pénzlebélyegzéssel, hadikölcsönkötvények beváltásával okozott káraink.

5. Az innen elvitt adópénzeket, munkás- biztositási tömegpénzeket azóta sem helyezik el rnszinszkói bankokban, hogy igy a rnszinszkói hitelviszonyokat javítanák.

6. Az adóztatás terén csak hirdetik az egyszerűsítést, de mindig nagyobb és nagyobb az adóteher, és a hátrálékokra vonatkozólag megnyugtató, méltányos és a valorizációnak megfelelő intézkedést hiába sürgetjük. Az adóztatás méltánytalanságát természetesen az tetézi be, hogy az állami bevételek szétosztásánál a beszédem bevezető részében említett aránytalanságok és méltánytalanságok mutatkoznak.

7- Földreformra csak addig van szükség, ameddig a birtok magyar kézben van. Ha a birtokot sikerült magyar kézből kivenni, amint a Schonborn-birtok példája matatja, rögtön megszűnt a szociális szükség és nincs többé földosztás. Ahol pedig végrehajtották a földreformot, ott azt cseh telepesek részére eszközölték.

8. Nem javult a helyzet a kisipar terén, amelyet a gyáripar és nagyipar koiíkurren- ciáján kívül a súlyos adózási és munkásbiz- tositási terhek nyomnak. Pusztulnak a háziipartelepek, sem olcsó hitel, sem szubvenció, sem gépek és más termelési eszközök rendelkezésre bocsátásával nem látjuk a kormány törekvését a kisipar életbentartá- sára.

9. A kisiparosoknál csak az állampolgárság nélküli lelkészek, tisztviselők és az elbocsátottak vannak rosszabb helyzetben, akik közül nem égj az őrültek házában,

23, vasárnap