Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-28 / 169. (2094.) szám

Az időik, a hely, a miód semmiképp sam al­kalmasak e kérdései: latolgatására. Elvégre a veradégjogniaik is meg vamnak a maga szabá­lyai. De a hivatalos anyaggyűjtés különbem sem az egyetlen módja a helyzet helyes meg­ítélésének. Bőségesen elegendő anyagot fog részükre iát felhalmozni egymagában a fáma is. És ha csak. ezt viszik magukkal utraivtalóul és majd odahaza Amerikában elfelejtve az itteni fény, pompa és sok dicsének béklyózó emlékét, a tisztánlátásnak sokkal inkább ked ve®ő távoli perspektíván át okvetlenül fel fog eWenedni leSki szemeik előtt, hogy az ősi hazában a hőn óhajtott autonómia szervezete tíz év óta nem jutott el tovább a kormányzó személyének megválaszásánál, kinek azonban a céltalan roem orandtnnoeáson kívül az ország egyéb ügyeibe egyáffctol&baii nincsen hatás­köri beleszólása, hogy Itt a nyelvi harcnak nevezett játékban i Ami a tüdőnek az ózon | az a fehérneműnek a TERPENTIN!! 1 1 J|f Használjon tehát | I Fossatkü Terpentin szappant J B Mindenütt kapható!! SSrga kalász kék ég alatt j ^ (—J-) Prága, juhos 27. MM mm aseBőgaadhasági beszámoló MM m lenni ebiben a nagy kánikuláiban. B»- (Mtt Ur esc xéBzflnkrffl Ruszinsdkó ma itt idő­éi Mrfbni vKodégeáhtez, akikhez nekünk is MHB Jogát SrflWlfMi) d© mégsem mehetünk dk eáátOk « Mvatafos fogadtatásra. Elvégre is «00 évméganeaarnefcek életében is számotte- ML Bw évem át egyetértésben, igv szorosan ttpméa eteltett szenvedtük együtt a derék ro- MfaMfcfcaS • mm csapásait, gyakran villogott M együtt kardunk, ha a szabadságért kellett Mfcm wáBiKL A hatafaraw szellemű ThöteöSy- Bflfeáczi idők, közös történetünk eme büszke lapjai s örC&ké friejtfceteÜen emlékei a (közős mnttmk, meghozták ruszin testvéreinknek i$ a történetem legmagasabb piedesztálját, allé­vá egy a szabadságért küzdő nép csak emeF kedhetík. Ebben a nemes harciban ők lettek a gens fittelissziim! — egy felbecsülhetett*^ nemzeti erő tóközig p megállapdtásihsn. merí# aki harcolni is tud: a szabadságért^ aamafe joga is van hozzá. A kisoroez nép nemzeti színeinek perszo- niíikációjái, szándékosan, választottuk ez alka­lommal üdvözlő jelszónak, mert ma Ruszin- szkóban a kisoroez nemzeti léi eszméje új­ból történetei Időket ÓL Mily nebéc, de dicső harcot vívott egyko­ron végig es * nép a kék-sárga nemzeti seán- ért a cári esbezoltetizraccs alatt Mennyi könny, mennyi megaláztatás tapadt a nemzeti lét e mai szimbólumához. Valamikor a Hdöoroszok földjén a nemzeti öntudat elleni küzdelemben dolgozott a hírhedt kancsuka is, sűrűn nyíltak meg a ki so rósz hazafiak előtt a szibériai ka­zamaták vas rácsos ablakai, de a nemzeti lét ideálját nem bírta elfojtani semmiféle abszo­lutizmus, mert az életet csak végleg kioltaná lehet, de sohasem elfojtani. A nép igazi fiai, á nagy Sevcsenkók sohase riadtak vissza a bá- , tincstől és a bátor öntudaton meg is tant min- , den elnyomatás. Ma már a kisorosz nép ónál- : ló nemzeti léte az egész kulturvilág védelme . alatt áll. Vendégeink — amint ez ilyenkor szokás — bizonyára kötött marsmtával utaznak. Meg ; fognak ismerni mindent, ami kedves a szem- ; nek és ami a haladást van hivatva számbeli- ; zálni Megcsodálják majd az ungvári uj ucca- aorokat, a benne nyüzsgő elevenséget, a kor­mányzó uj magánpalotáját, meghallgatnak egy csomó toasztot és egy-két előadást és hogy teljes legyen a műélvezet, megiaielSk a ; híres szerednyed leánykát is. Programon kávM első sorban bizonyára az autonómia keretei felől fognak érdeklődni, ha nem is a teghivatalosahb helyeken, mert amióta már Samu bácsiéknál is tudva vagyon, hogy az autón óm ikos pittsburgi szerződésnek tíz év óta még az alapkövét sem rakták le, bizonyára ki fogja váltam vendégeinkben is az érdeklődést az ok iránt. De vájjon fel fogják-e tárni előttük, hogy ü a kisorosz nép egykoron nemes harca a nem- 5 zeti létért ma itt a Kárpátok innenső oldalán ' talált tragikus folytatásra? Meg fogják-e tudni vendégeink, hogy ma ná­lunk ökölre menő tesvórharoban állanak a 1 kisorosz nép fiai és nyelvi harc címén a M- 1 vataios világ sta tisztái áaa mellett immár tiz év óta oly kérdésekkel árasztják maguk kö- < zött a gyűlölködést, melyeket régóta elinté- zettnek tart a tudományos világ a Jcísotosz faj < javára ? És vájjon fogják-e olvashatni a prágai és 3 ungvári sajtó hatomnyi szemelvényéi, melyek- •« bői megismerhetnék, hogy a csehszlovák köz- < társasághoz való önkéntes csatlakozásuk da- ( cára, csupán az autonómiiához való jogos na- ^ gaszkodásukért az egykori gens fidedissd-má- J nak a kisoroez nemzeti öntudatnak semmi­képpen sem hízelgő, leiket maró aposzteoíák c a Meetség? ' S vájjon fognak-e nyerni betekintést a nem- ' zeti közvagyonnal való abba a gazdálkodásba, t mely körül épp az utóbbi időkben Necas cseh * képviselő kezdeményezésére támadt súlya- - sahb bonyodalom? Vájjon megnyugtatónak fogják-e felismer- ; ni, hogy a kisorosz nép szakképzett fiai bo- ( gyan szorulnak ki évről-évre a közhatalom í gyakorlásából ? * é S vájjon meg fogják-e ismerni a tendenciát, mely minden jogos oh nélkül és a konszolidá- ] dó direfct hátrányára bántő éket igyekszik : verni az ezeréves magyar-ruszin igazi testvér- ! barátság közé? ’ a gyermek megtanulja megvetni ősei nyel­vét és elfordulni szüleitől, hogy itt megkentrem inálták a kisorosz nép nemzett létét és beígért autonómiáját, mert immár tiz év óta mindkettő állandóan csak baisse-re áll, mindezek nyomában pedig fel kell hogy törjön hangos sóhajuk: az ősi haza fölött még sem kék az ég és nem terem alatta áldást hozó sárga kalász! légre nhjt a szeg a zsákba! Irta: NiTSCH ANDOR, nemssisffPSésI képviselő Három eanterKteje- folyik már a védekező harc a Tátratörvényjavaöftai efien és minél jobbam védekezünk, asrenéá inkább támad aa egészeégügyi miniszter ur. Támadásainak mindig ez a mottója: Védekezés a Tbc elten és az egészségesok megóvása a fertőzéssel szemben. Nem használt sem a szakkörök, aem a legkiválóbb szaktudósok odairánynló ettonvéleménye, hogy a Magas Tátrában egy­általában nem forog fenn a fertőzés vesze­delme és hogy a tuberkulózis ettem védeke­zés nem szorítható éppen a Magas Tábra ktt- mattkns gyógyhelyeinek területére, hanem országos kérdés, — a miniszter ur csökönyö­sen ragaszkodik eredeti céljához és termeihez, mintha Szlovemszkónak, amint est már több- ízben hangoztattam, egyéb baja, egyéb égető sebe nem volna, mint egyedül csak a Magas Tábra kérdése. A miniszter ut rendületlen nyugaloonmal kísérli meg újból és újból, hogy kitűzött célja felé haladjon: A Tátrát meg 'kell rendsrabályoznl Most is, amikor Korona- begydürdőu (Smerd zonkán) töttá szabadságát, most se hajlandó ellenérveinket meghallgat­ni, csupán egy szarva van: Terveimet végre­hajtom! Mi kezdettől fogva tisztában voltunk azzal, hogy itt nem annyira a tuberkolózis elleni, védekezés fáj az egészségügyi manászter ár­nak. Inkább arról raa «#6, bogy as egtosaég- ügyi minisztérhun kezelése alatt levő két állami fürdő: Tátraiomnic és Csórható meg­szabaduljanak a ntagániürdők keHemeflen konkurronclájátél. Tudtuk azt is, hogy másrészt arról van ező^ hogy a Magas Tátra központjában fekvő ma- gámfürdők a miniszter ur és tanácsosainak véleménye szerint sem nemzetiségi, sem fe­lekezeti szempontból nincsenek „megbízható" kezekben. Már többizben volt alkalmam ezt a felfogásomat a miniszter urnák nyilváno­san tudomásárra adni, Tiso dx. válasza azon­ban minidig kitérő volt, ? miniszter ur min­denkor a tuberkulózis kérdését tolta előtér­be. Tieo dr. ur három esztendei ,miniszter­sége alatt elsajátította azt a diplomáciai edvet, hogy mást goaidróm és mást beszélni, párt- gé»tót vezére, UKnka páter azonban nem be­szél a diplomaták nyelvén, ő megmondja, amit gondol. Ismerjük el őszintén, hogy ez sokkal férfiasabb és megbecsülendőbb is, mint a köntörfalazás és az igazságnak holmi frázisokkal való leplezése. Nos: HTínfca páter tanítványának, Tiso dr.-, nak a kíséretében megtekintette az igáéi M- óftttást Ez alkalommal a szlovák néppárt ig- láá szervezete a két vezérembar tiszteletére* fpártvacsorát rendezett, amelyen mintegy 25— RO egyén vett részt. A vacsora folyamán az egyik igűói pártvezér megkérdezte Hlinka pá­tert és Tiso minisztert, hogy miért bántják a Tátrát és az ott (békességben dolgozó vál­lalatokat, mire Tiso dr. rendkívül ideges tett és az általános egészségügyi állapotokra, va­lamint magasabb államérdekekre hivatkozva biztosította az érdeklődő Iglói pártéin bent, hogy 5, Tiso dr. csupán jót akar. A tempera­mentumáról híres Hlinka ezt a kertelést nem tárván ki, rendkívül indulatosan támadt ne­ki a kérdezőnek és ki jelentette, hogy a—1—wm«nniiMMuaw.VB8wtiWBPMwafl nőm lehet törni, hogy a Magas Tátrát a németek sajátítsák M maguknak, elég so­káig voltak ők m urak, elég milliót szerez­tek már, itt az ideje, hogy a Tátra szlovák kézre kerüljön. A társaság egyes tagjainak arra az ellenér­vére, hogy a tátrai fürdők révén főleg a tát- 1 raaljat szlovák nép (keresi meg a kenyerét, bőgj azoknak a bizonyos millióknak a dolga nem olyan veszélyes, mert a tátrai fürdők jö­vedelmezősége nem olyan óriási, min t Hlin­ka páter gondolja és ha jövedelmeznek is, úgy a vállalatok mindent a továbbfejlesztésbe fektetnek bele, továbbá, hogy a néniét ttiiaj- pdonosok évtizedek óta a legjobb viszonyban élnek a szlovák néppel, tehát éppen a szlo­vákságnak nem érdeke, hogy ezeket a német tulajdonosokat tőnkre juttassák, Hlinka páter­nek nem volt felelete. A kérdést felvető ig- léi ur még arra is íkiterjeszkedett, hogy van a Tátráiban még elég telek, amelyeken szlo­vák váttaEkozdík tetszés szerint épátkezketnek, éppúgy, mint a cseh vállalkozók, akik Alsó- erdő falu területén, őíátrafüred ezomszédsá- gáb»n penziót penzió mellett építenek, Hlin­ka pátert azonban nem lehetett meggyőzni. A szlovák néppárt vezére erélyesen Iriie- ' lentette, hogy Sk tudják, mit akarnak, Tiso dr. pedig hozzáfűzte, hogy a sdovákaág Riempoatjábél rendkívül előnyös as, amit 3 a Tátrával tervo* és eshíálna akar. Azt hiszem, mindezekhez oem foetH sok (kom­mentár. Ezek után miindenki ttsztán láthatja, hogy T5s>o dr. urnák és pártvezérének mi a célja. Tíbo dr. ur azonban egyrészt elfelejti, , hogy a németek, a zdpszerek nyitották meg a Magas Tátráit az idegenforgalomnak, ők fejlesztették arra a nívóra, amely a tátrai fürdőtelepeknek a világhírt biztosította, hegy a zipszerek évtizedes, sót századokra vissza­menő munkája és áldozatkészsége teremtette meg azt a sok milliós forgalmat, amely az ál­lamkasszát gyarapítja és kereskedelmi mér­legünk aktivitását emeli, a népnek pedig, szlováknak és németnek egyaránt, kenyere? 'és megélhetést biztosit Elfelejti aa egészség ügyi miniszter ur azt ás, hogy a Magas Tátrá­ban nem minden a németeké, hogy ott sok. cse-Ü kézen levő vállalat is van, süt az egy& •nagy tátrai vállalat, amely szintén megstoy- lené a Tiso-féle reformterveket, szlovák ér­dekeltség kezén van. Hogy mennyire egész­ségtelenek és indokolatlanok a miniszter ur tátrai tervei1, azt legjobban bizonyítja, hogy szlovák, cseh és német érdekeltségek egy­öntetűen és egy akarattal tiltakoznak a mi­niszter ut veszedelmes tervei ellen, meri • azoknak a végrehajtása egyformán tenné tönkre a szlovák, a cseh és a német kézen levő tátrai vállalatokat. Ugylábszifc azonban, ez * szlovák tátrai érde­keltség nem fáj a miniszter urnák, mert tag­jai nem a miniszter ur vallásált követik ... Mint a lapok már megírták, az egészség­ügy! miniszter ur törvényes felhatalmazás ciéíkül kezdi már a „tisztítási" folyamatot — Feltételeztüík, hogy Matlárháza esetében, rne- flyot a miniszterr ur, valósziniGleg azért, mert Közvetlen Tátrálorrmic szomszédságában van, telisének alkar sújtani, a 'törvényesség és a jé- ’zan belátás fog érvényesülni. A józan bélá- Itás azonban csupán addig terjedi, hogy az Legészségügpi minisztérium negyven napos Thaladékot adott (Matlárházána k a betegek el- távotításájna. Határozottan emlélcszem arra, [amikor Tiso dr. ur az első Tátratőrvényjavas- llat feiiett támadt, vite alkalmával nekem azt- UnomíoMö, hogy IMcdürftiáiza nagy gondofrat okoz neki és, hogy & itöményjavaslafban haP éves határidőt fog Madárházának az átalaku­lásra engedélyezni. UgyHíszik, hogy a miniszter ur tanácsadó­inak nem el^g gyors az a tempó, amellyel az egészségügyi minisztérium a Hlinka pá­ter által íglón most nyíltan bevallott célo­kat megvalósítja és ezért kellett a hat esz­tendőt — negyven napra leszállítani. Az, egészségügyi minisztérium szekál urái, amelyekkel a tátrai magám fürdőikkel szem­ben fellép, nem uj keletűek. A múlt eszten­dőben például, amikor a minisztérium a Pod- tatranské akoovel azzal az indokolással Té­pett a nyilvánosság elé, hogy a tátrai magán- fürdők „megfertőzik" és „veszélyeztetik" a tátraaliai falvakat, mert . a csatornáikból a fal­vak felé viszik a bacillusokat, akkor egy mi­niszteri bizottság vizsgálta meg ezeket a csa­tornáikat és egyéb berendezéseket és — min­dent rendben talált. A Podtatranské akce fo­lyamán a falvakban megtiltották a trágya'é szabad lefolyását és átíamköltségen építettek pöcegödrőket, amikor pedig ezekben a fal­vaikban az összes gyermekeket orvosi vizsgá­latnak vetették alá, meg (kellett állapítani, hogy az ngyn^evezeft „veszélyeztetett" és gmegfertőzött" községekben egyetlen tuber- kulotíktts, vagy tuberkulózis gyanús gyerek sem volt Ezzel szemben a Tátraiornnic alatt fekvő. Kakas!omnic és Hunfalva községekben évek óta grasszál a tífusz, amely különöeen az elmúlt évben Kakaslonmicom, évidén pedig Hunfalván követelt sok halálos áldozatot. Fő­leg a gyermekek körében hunytak el tífusz­ban sokan. A helyi hatóságok évek óta kutat­ták az okokat, amelyek miatt a tífusz terjedi, de Bem tudtak rájuk találni. Amennyire az állami onyakönyvből meg lehetett állap itatni, az ehniitt évek folyamán kb. negyvenöt ha­lálesetet okozott a tífusz. Eyy véletlen folytán most sikerült a betegségterjesztő okot megta­lálnom. Tátralonmic állami fürdőben még a’ < magyar éra alatt egy modern biológiai szemnyviztisztitót építettek, amely kitünően funkcionált, amelyet azonban a le-gutóbbi tíz év alatt nem tisztítottak és Így a biológiai szennyvistisztító már nem működött, mert a szennyvíz és egyéb piszok a pöcegödörben levő kokszot annyira beiszapolta, hogy a .szennyvíz a kokvzgödrön át minden piszokkal < együtt bb. 300 méter nyalt árokban szabadon folyik az erdőben és bctorkollik abba a patakba, , amely Kakasfomnie községen keresztül Hnn- - falva mellett a I*aurádba fdryífc. Természe- ' tes, Troíjy ez a szennyvíz okozta a tí?t!szmeg- betegedéseket és mrn'Tkéí község a legeré- lyesebb lépéseket fogja ennek az állapot­nak a megszüntetésére megtenni. Áz egészségügyi minisztérium pedig, amely annyira a Tátra egészségügyi „rendezését" tartja állítólag a szeme előtt, seperjen a ma­ga kapuja előtt! Ugyanakkor, mikor a mi- i^rfsíóónium osztályfőnöke, KoAébkIcv, az ideve- pcetett amtoartBiai orvosoknak a tátraafjni köz- *ségelihen Potermlrinfalvakát mutatott be, ugyanakkor a minisztérium kezelésében. levő állami fürdő megfertőzi két község lakosságát éa a paratiausz szedi áldozatait! '..ttrr.'i\vr -n --c»iw~ --:romss&*~ issis®inlsi liilisi il0ii3iépf?li smfawMm Elmini, jnlius 27. Samnarino köztársaság postapalotája nemrég repült fel Rinriniben Az uj postapalota már tető aM került s a mun­kások belső berendezésén dolgoztak. A pos­taépület tegnap nagy robajjal összeomlott s maga alá 'temetett hét munkást. A palotából csak az alapfakik maradtak meg. Az élve el­temetett munkások közül négyet sikerült fel­színre hozni, de valamennyien olyran súlyos sérülésekéit szenvedtek, hogy felépül ésülkhöz nőm fikmek remsárayt. Bferoro 'tnowAéis n>ég'<i rom ok adott vasa. Első Szlovák Leánykiházasitó Intézet m. sz. Kc§!ce, Hlavnű (Fö-u.) 7. Képviseletek Szlovenszkó és Podkarpatszka Rus minden nagyobb városában. Hozományról gondoskodunk, ha tagnl belép. Kérjen prospektust. 3

Next

/
Thumbnails
Contents