Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)
1929-07-28 / 169. (2094.) szám
Az időik, a hely, a miód semmiképp sam alkalmasak e kérdései: latolgatására. Elvégre a veradégjogniaik is meg vamnak a maga szabályai. De a hivatalos anyaggyűjtés különbem sem az egyetlen módja a helyzet helyes megítélésének. Bőségesen elegendő anyagot fog részükre iát felhalmozni egymagában a fáma is. És ha csak. ezt viszik magukkal utraivtalóul és majd odahaza Amerikában elfelejtve az itteni fény, pompa és sok dicsének béklyózó emlékét, a tisztánlátásnak sokkal inkább ked ve®ő távoli perspektíván át okvetlenül fel fog eWenedni leSki szemeik előtt, hogy az ősi hazában a hőn óhajtott autonómia szervezete tíz év óta nem jutott el tovább a kormányzó személyének megválaszásánál, kinek azonban a céltalan roem orandtnnoeáson kívül az ország egyéb ügyeibe egyáffctol&baii nincsen hatásköri beleszólása, hogy Itt a nyelvi harcnak nevezett játékban i Ami a tüdőnek az ózon | az a fehérneműnek a TERPENTIN!! 1 1 J|f Használjon tehát | I Fossatkü Terpentin szappant J B Mindenütt kapható!! SSrga kalász kék ég alatt j ^ (—J-) Prága, juhos 27. MM mm aseBőgaadhasági beszámoló MM m lenni ebiben a nagy kánikuláiban. B»- (Mtt Ur esc xéBzflnkrffl Ruszinsdkó ma itt időéi Mrfbni vKodégeáhtez, akikhez nekünk is MHB Jogát SrflWlfMi) d© mégsem mehetünk dk eáátOk « Mvatafos fogadtatásra. Elvégre is «00 évméganeaarnefcek életében is számotte- ML Bw évem át egyetértésben, igv szorosan ttpméa eteltett szenvedtük együtt a derék ro- MfaMfcfcaS • mm csapásait, gyakran villogott M együtt kardunk, ha a szabadságért kellett Mfcm wáBiKL A hatafaraw szellemű ThöteöSy- Bflfeáczi idők, közös történetünk eme büszke lapjai s örC&ké friejtfceteÜen emlékei a (közős mnttmk, meghozták ruszin testvéreinknek i$ a történetem legmagasabb piedesztálját, allévá egy a szabadságért küzdő nép csak emeF kedhetík. Ebben a nemes harciban ők lettek a gens fittelissziim! — egy felbecsülhetett*^ nemzeti erő tóközig p megállapdtásihsn. merí# aki harcolni is tud: a szabadságért^ aamafe joga is van hozzá. A kisoroez nép nemzeti színeinek perszo- niíikációjái, szándékosan, választottuk ez alkalommal üdvözlő jelszónak, mert ma Ruszin- szkóban a kisoroez nemzeti léi eszméje újból történetei Időket ÓL Mily nebéc, de dicső harcot vívott egykoron végig es * nép a kék-sárga nemzeti seán- ért a cári esbezoltetizraccs alatt Mennyi könny, mennyi megaláztatás tapadt a nemzeti lét e mai szimbólumához. Valamikor a Hdöoroszok földjén a nemzeti öntudat elleni küzdelemben dolgozott a hírhedt kancsuka is, sűrűn nyíltak meg a ki so rósz hazafiak előtt a szibériai kazamaták vas rácsos ablakai, de a nemzeti lét ideálját nem bírta elfojtani semmiféle abszolutizmus, mert az életet csak végleg kioltaná lehet, de sohasem elfojtani. A nép igazi fiai, á nagy Sevcsenkók sohase riadtak vissza a bá- , tincstől és a bátor öntudaton meg is tant min- , den elnyomatás. Ma már a kisorosz nép ónál- : ló nemzeti léte az egész kulturvilág védelme . alatt áll. Vendégeink — amint ez ilyenkor szokás — bizonyára kötött marsmtával utaznak. Meg ; fognak ismerni mindent, ami kedves a szem- ; nek és ami a haladást van hivatva számbeli- ; zálni Megcsodálják majd az ungvári uj ucca- aorokat, a benne nyüzsgő elevenséget, a kormányzó uj magánpalotáját, meghallgatnak egy csomó toasztot és egy-két előadást és hogy teljes legyen a műélvezet, megiaielSk a ; híres szerednyed leánykát is. Programon kávM első sorban bizonyára az autonómia keretei felől fognak érdeklődni, ha nem is a teghivatalosahb helyeken, mert amióta már Samu bácsiéknál is tudva vagyon, hogy az autón óm ikos pittsburgi szerződésnek tíz év óta még az alapkövét sem rakták le, bizonyára ki fogja váltam vendégeinkben is az érdeklődést az ok iránt. De vájjon fel fogják-e tárni előttük, hogy ü a kisorosz nép egykoron nemes harca a nem- 5 zeti létért ma itt a Kárpátok innenső oldalán ' talált tragikus folytatásra? Meg fogják-e tudni vendégeink, hogy ma nálunk ökölre menő tesvórharoban állanak a 1 kisorosz nép fiai és nyelvi harc címén a M- 1 vataios világ sta tisztái áaa mellett immár tiz év óta oly kérdésekkel árasztják maguk kö- < zött a gyűlölködést, melyeket régóta elinté- zettnek tart a tudományos világ a Jcísotosz faj < javára ? És vájjon fogják-e olvashatni a prágai és 3 ungvári sajtó hatomnyi szemelvényéi, melyek- •« bői megismerhetnék, hogy a csehszlovák köz- < társasághoz való önkéntes csatlakozásuk da- ( cára, csupán az autonómiiához való jogos na- ^ gaszkodásukért az egykori gens fidedissd-má- J nak a kisoroez nemzeti öntudatnak semmiképpen sem hízelgő, leiket maró aposzteoíák c a Meetség? ' S vájjon fognak-e nyerni betekintést a nem- ' zeti közvagyonnal való abba a gazdálkodásba, t mely körül épp az utóbbi időkben Necas cseh * képviselő kezdeményezésére támadt súlya- - sahb bonyodalom? Vájjon megnyugtatónak fogják-e felismer- ; ni, hogy a kisorosz nép szakképzett fiai bo- ( gyan szorulnak ki évről-évre a közhatalom í gyakorlásából ? * é S vájjon meg fogják-e ismerni a tendenciát, mely minden jogos oh nélkül és a konszolidá- ] dó direfct hátrányára bántő éket igyekszik : verni az ezeréves magyar-ruszin igazi testvér- ! barátság közé? ’ a gyermek megtanulja megvetni ősei nyelvét és elfordulni szüleitől, hogy itt megkentrem inálták a kisorosz nép nemzett létét és beígért autonómiáját, mert immár tiz év óta mindkettő állandóan csak baisse-re áll, mindezek nyomában pedig fel kell hogy törjön hangos sóhajuk: az ősi haza fölött még sem kék az ég és nem terem alatta áldást hozó sárga kalász! légre nhjt a szeg a zsákba! Irta: NiTSCH ANDOR, nemssisffPSésI képviselő Három eanterKteje- folyik már a védekező harc a Tátratörvényjavaöftai efien és minél jobbam védekezünk, asrenéá inkább támad aa egészeégügyi miniszter ur. Támadásainak mindig ez a mottója: Védekezés a Tbc elten és az egészségesok megóvása a fertőzéssel szemben. Nem használt sem a szakkörök, aem a legkiválóbb szaktudósok odairánynló ettonvéleménye, hogy a Magas Tátrában egyáltalában nem forog fenn a fertőzés veszedelme és hogy a tuberkulózis ettem védekezés nem szorítható éppen a Magas Tábra ktt- mattkns gyógyhelyeinek területére, hanem országos kérdés, — a miniszter ur csökönyösen ragaszkodik eredeti céljához és termeihez, mintha Szlovemszkónak, amint est már több- ízben hangoztattam, egyéb baja, egyéb égető sebe nem volna, mint egyedül csak a Magas Tábra kérdése. A miniszter ut rendületlen nyugaloonmal kísérli meg újból és újból, hogy kitűzött célja felé haladjon: A Tátrát meg 'kell rendsrabályoznl Most is, amikor Korona- begydürdőu (Smerd zonkán) töttá szabadságát, most se hajlandó ellenérveinket meghallgatni, csupán egy szarva van: Terveimet végrehajtom! Mi kezdettől fogva tisztában voltunk azzal, hogy itt nem annyira a tuberkolózis elleni, védekezés fáj az egészségügyi manászter árnak. Inkább arról raa «#6, bogy as egtosaég- ügyi minisztérhun kezelése alatt levő két állami fürdő: Tátraiomnic és Csórható megszabaduljanak a ntagániürdők keHemeflen konkurronclájátél. Tudtuk azt is, hogy másrészt arról van ező^ hogy a Magas Tátra központjában fekvő ma- gámfürdők a miniszter ur és tanácsosainak véleménye szerint sem nemzetiségi, sem felekezeti szempontból nincsenek „megbízható" kezekben. Már többizben volt alkalmam ezt a felfogásomat a miniszter urnák nyilvánosan tudomásárra adni, Tiso dx. válasza azonban minidig kitérő volt, ? miniszter ur mindenkor a tuberkulózis kérdését tolta előtérbe. Tieo dr. ur három esztendei ,minisztersége alatt elsajátította azt a diplomáciai edvet, hogy mást goaidróm és mást beszélni, párt- gé»tót vezére, UKnka páter azonban nem beszél a diplomaták nyelvén, ő megmondja, amit gondol. Ismerjük el őszintén, hogy ez sokkal férfiasabb és megbecsülendőbb is, mint a köntörfalazás és az igazságnak holmi frázisokkal való leplezése. Nos: HTínfca páter tanítványának, Tiso dr.-, nak a kíséretében megtekintette az igáéi M- óftttást Ez alkalommal a szlovák néppárt ig- láá szervezete a két vezérembar tiszteletére* fpártvacsorát rendezett, amelyen mintegy 25— RO egyén vett részt. A vacsora folyamán az egyik igűói pártvezér megkérdezte Hlinka pátert és Tiso minisztert, hogy miért bántják a Tátrát és az ott (békességben dolgozó vállalatokat, mire Tiso dr. rendkívül ideges tett és az általános egészségügyi állapotokra, valamint magasabb államérdekekre hivatkozva biztosította az érdeklődő Iglói pártéin bent, hogy 5, Tiso dr. csupán jót akar. A temperamentumáról híres Hlinka ezt a kertelést nem tárván ki, rendkívül indulatosan támadt neki a kérdezőnek és ki jelentette, hogy a—1—wm«nniiMMuaw.VB8wtiWBPMwafl nőm lehet törni, hogy a Magas Tátrát a németek sajátítsák M maguknak, elég sokáig voltak ők m urak, elég milliót szereztek már, itt az ideje, hogy a Tátra szlovák kézre kerüljön. A társaság egyes tagjainak arra az ellenérvére, hogy a tátrai fürdők révén főleg a tát- 1 raaljat szlovák nép (keresi meg a kenyerét, bőgj azoknak a bizonyos millióknak a dolga nem olyan veszélyes, mert a tátrai fürdők jövedelmezősége nem olyan óriási, min t Hlinka páter gondolja és ha jövedelmeznek is, úgy a vállalatok mindent a továbbfejlesztésbe fektetnek bele, továbbá, hogy a néniét ttiiaj- pdonosok évtizedek óta a legjobb viszonyban élnek a szlovák néppel, tehát éppen a szlovákságnak nem érdeke, hogy ezeket a német tulajdonosokat tőnkre juttassák, Hlinka páternek nem volt felelete. A kérdést felvető ig- léi ur még arra is íkiterjeszkedett, hogy van a Tátráiban még elég telek, amelyeken szlovák váttaEkozdík tetszés szerint épátkezketnek, éppúgy, mint a cseh vállalkozók, akik Alsó- erdő falu területén, őíátrafüred ezomszédsá- gáb»n penziót penzió mellett építenek, Hlinka pátert azonban nem lehetett meggyőzni. A szlovák néppárt vezére erélyesen Iriie- ' lentette, hogy Sk tudják, mit akarnak, Tiso dr. pedig hozzáfűzte, hogy a sdovákaág Riempoatjábél rendkívül előnyös as, amit 3 a Tátrával tervo* és eshíálna akar. Azt hiszem, mindezekhez oem foetH sok (kommentár. Ezek után miindenki ttsztán láthatja, hogy T5s>o dr. urnák és pártvezérének mi a célja. Tíbo dr. ur azonban egyrészt elfelejti, , hogy a németek, a zdpszerek nyitották meg a Magas Tátráit az idegenforgalomnak, ők fejlesztették arra a nívóra, amely a tátrai fürdőtelepeknek a világhírt biztosította, hegy a zipszerek évtizedes, sót századokra visszamenő munkája és áldozatkészsége teremtette meg azt a sok milliós forgalmat, amely az államkasszát gyarapítja és kereskedelmi mérlegünk aktivitását emeli, a népnek pedig, szlováknak és németnek egyaránt, kenyere? 'és megélhetést biztosit Elfelejti aa egészség ügyi miniszter ur azt ás, hogy a Magas Tátrában nem minden a németeké, hogy ott sok. cse-Ü kézen levő vállalat is van, süt az egy& •nagy tátrai vállalat, amely szintén megstoy- lené a Tiso-féle reformterveket, szlovák érdekeltség kezén van. Hogy mennyire egészségtelenek és indokolatlanok a miniszter ur tátrai tervei1, azt legjobban bizonyítja, hogy szlovák, cseh és német érdekeltségek egyöntetűen és egy akarattal tiltakoznak a miniszter ut veszedelmes tervei ellen, meri • azoknak a végrehajtása egyformán tenné tönkre a szlovák, a cseh és a német kézen levő tátrai vállalatokat. Ugylábszifc azonban, ez * szlovák tátrai érdekeltség nem fáj a miniszter urnák, mert tagjai nem a miniszter ur vallásált követik ... Mint a lapok már megírták, az egészségügy! miniszter ur törvényes felhatalmazás ciéíkül kezdi már a „tisztítási" folyamatot — Feltételeztüík, hogy Matlárháza esetében, rne- flyot a miniszterr ur, valósziniGleg azért, mert Közvetlen Tátrálorrmic szomszédságában van, telisének alkar sújtani, a 'törvényesség és a jé- ’zan belátás fog érvényesülni. A józan bélá- Itás azonban csupán addig terjedi, hogy az Legészségügpi minisztérium negyven napos Thaladékot adott (Matlárházána k a betegek el- távotításájna. Határozottan emlélcszem arra, [amikor Tiso dr. ur az első Tátratőrvényjavas- llat feiiett támadt, vite alkalmával nekem azt- UnomíoMö, hogy IMcdürftiáiza nagy gondofrat okoz neki és, hogy & itöményjavaslafban haP éves határidőt fog Madárházának az átalakulásra engedélyezni. UgyHíszik, hogy a miniszter ur tanácsadóinak nem el^g gyors az a tempó, amellyel az egészségügyi minisztérium a Hlinka páter által íglón most nyíltan bevallott célokat megvalósítja és ezért kellett a hat esztendőt — negyven napra leszállítani. Az, egészségügyi minisztérium szekál urái, amelyekkel a tátrai magám fürdőikkel szemben fellép, nem uj keletűek. A múlt esztendőben például, amikor a minisztérium a Pod- tatranské akoovel azzal az indokolással Tépett a nyilvánosság elé, hogy a tátrai magán- fürdők „megfertőzik" és „veszélyeztetik" a tátraaliai falvakat, mert . a csatornáikból a falvak felé viszik a bacillusokat, akkor egy miniszteri bizottság vizsgálta meg ezeket a csatornáikat és egyéb berendezéseket és — mindent rendben talált. A Podtatranské akce folyamán a falvakban megtiltották a trágya'é szabad lefolyását és átíamköltségen építettek pöcegödrőket, amikor pedig ezekben a falvaikban az összes gyermekeket orvosi vizsgálatnak vetették alá, meg (kellett állapítani, hogy az ngyn^evezeft „veszélyeztetett" és gmegfertőzött" községekben egyetlen tuber- kulotíktts, vagy tuberkulózis gyanús gyerek sem volt Ezzel szemben a Tátraiornnic alatt fekvő. Kakas!omnic és Hunfalva községekben évek óta grasszál a tífusz, amely különöeen az elmúlt évben Kakaslonmicom, évidén pedig Hunfalván követelt sok halálos áldozatot. Főleg a gyermekek körében hunytak el tífuszban sokan. A helyi hatóságok évek óta kutatták az okokat, amelyek miatt a tífusz terjedi, de Bem tudtak rájuk találni. Amennyire az állami onyakönyvből meg lehetett állap itatni, az ehniitt évek folyamán kb. negyvenöt halálesetet okozott a tífusz. Eyy véletlen folytán most sikerült a betegségterjesztő okot megtalálnom. Tátralonmic állami fürdőben még a’ < magyar éra alatt egy modern biológiai szemnyviztisztitót építettek, amely kitünően funkcionált, amelyet azonban a le-gutóbbi tíz év alatt nem tisztítottak és Így a biológiai szennyvistisztító már nem működött, mert a szennyvíz és egyéb piszok a pöcegödörben levő kokszot annyira beiszapolta, hogy a .szennyvíz a kokvzgödrön át minden piszokkal < együtt bb. 300 méter nyalt árokban szabadon folyik az erdőben és bctorkollik abba a patakba, , amely Kakasfomnie községen keresztül Hnn- - falva mellett a I*aurádba fdryífc. Természe- ' tes, Troíjy ez a szennyvíz okozta a tí?t!szmeg- betegedéseket és mrn'Tkéí község a legeré- lyesebb lépéseket fogja ennek az állapotnak a megszüntetésére megtenni. Áz egészségügyi minisztérium pedig, amely annyira a Tátra egészségügyi „rendezését" tartja állítólag a szeme előtt, seperjen a maga kapuja előtt! Ugyanakkor, mikor a mi- i^rfsíóónium osztályfőnöke, KoAébkIcv, az ideve- pcetett amtoartBiai orvosoknak a tátraafjni köz- *ségelihen Potermlrinfalvakát mutatott be, ugyanakkor a minisztérium kezelésében. levő állami fürdő megfertőzi két község lakosságát éa a paratiausz szedi áldozatait! '..ttrr.'i\vr -n --c»iw~ --:romss&*~ issis®inlsi liilisi il0ii3iépf?li smfawMm Elmini, jnlius 27. Samnarino köztársaság postapalotája nemrég repült fel Rinriniben Az uj postapalota már tető aM került s a munkások belső berendezésén dolgoztak. A postaépület tegnap nagy robajjal összeomlott s maga alá 'temetett hét munkást. A palotából csak az alapfakik maradtak meg. Az élve eltemetett munkások közül négyet sikerült felszínre hozni, de valamennyien olyran súlyos sérülésekéit szenvedtek, hogy felépül ésülkhöz nőm fikmek remsárayt. Bferoro 'tnowAéis n>ég'<i rom ok adott vasa. Első Szlovák Leánykiházasitó Intézet m. sz. Kc§!ce, Hlavnű (Fö-u.) 7. Képviseletek Szlovenszkó és Podkarpatszka Rus minden nagyobb városában. Hozományról gondoskodunk, ha tagnl belép. Kérjen prospektust. 3
