Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-20 / 162. (2087.) szám

M»f ~«n»e**l* 19 eldal Vin.évf. 162.(2087) szám S*«mbat 1929 julius 20 Előfizetési ár: évente 300, félévre 13Q negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. Egyen szám ára 1*20 KŐ A szlovenszkói és ruszitiszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó* hivatal: Prága II., Panská ul \2J\\\. —Te­lefon: 34184.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha üáiiOB'üs veszedelem EGYELŐRE NINCSENEK A nagyhatalmak nem tartják valószínűnek az orosz-kínai háború kitörését De a fegyverkezés tovább tart — Hol marad a népszövetség? — Mi van a Kellagg- paktummal? — A második orosz jegyzék hatása Nankingban — Csangszuiiang a fronton — Japán is mozgolódik — Ha nem élne az ember emlékezetében a tudata annak a tizenötévelőttá különös nyár- éjszakának, amelyben a legnyugodt abb békevilág váratlanul és hívatlanul a leg- ezörnyübb háborús világgá változott át, talán neon tulajdonitanánk nagyobb jelentőséget az orosz-kínai viszony hirteJen kiéleződésé­nek. De a közelmúlt olyan borzalmas tapasz­talatokat adott, hogy ma nincs, amit lehetet­lenségnek nevezhető énk. Minden eshetősé­get számításiba kell *veuni, ámbár az orosz- kínai diplomáciai viszony megszakítása ko­rántsem jelenti az ellenségeskedés megkez­dését. Minden attól függ, vájjon az ellen­felék lehetővé teszik-e a kívülálló hatalmak intervencióját, vájjon van-e ilyen szándék a nagyhatalmaikban és vájjon a zsákuooába ju­tott, egymásra agyarkodó felek lelkűk mé­lyén titokban remélik-e ezt az intervenciót Kételkedni sem szabad abban, hogy a Mandzsúria birtoklásáért kiütött háború (mert erről van szó, a Csehszlovákiánál ti®- szerte nagyobb, termékeny és gazdag ország megszerzéséről és nem a jog paragrafusai­nak elütő értelmezéséről) borzalmasan ko­moly ügy volna- Egyrészt mint politikai ese­mény, amely máról-holnapra megisemm’isi- tené az európai békepolftfkfit, mert aláak­názná az emberek lelkében a béke tartóssá­gába vetett bitet másrészt mint hadi ese­mény, amit a vftág nem nézhetne tétlenül. Észbontó, ha meggondoljuk, hogy a világ két legnépesebb nemzete áll fegyverben egymás ellen. Ajz a két nép, amely az elmúlt tizenöt év alatt valamennyi „bűnös", „el­avult", „veszedelmes" tradícióval szakított, megvetette mind Moszkvában, mind Nan- fcingban az „raj", „nemesebb", „megmásoft" világ alapjait, szinte ugrásszerűen vetette magát az uj „embertestvéri" eszmék szolgá­latába — és most, az első kritikus alkalom­kor rútul visszatér az indokolatlan erőszak legnyereebb politikájához, ahhoz, amelyet minden kultumép hivatalosan kiátkozott Nem a régi és az uj világ áll egymással szemben, hanem két egyazon uj világ, mely a legrégibb furfang eszközeit választja, hogy kapzsi célokért megverekedjék. Oroszország és Kína aláírták a Kellogg- paktumoi A legkegyetlenebb csalódás .vol­na, ha abban a pillanatban, amikor az ame­rikai elnök előkészületeket fesz a békepak- tum életbeléptetésének 'ünnepélyes kihirde­Iitésére, kitűnne, hogy a nagy nemzetközi szerződés — egy rongyos papír, melyet a világ két leghatalmasabb és a legtöbb esz- ményiséggel eltelt népe máris lábbal tipor. Mit szól ehhez a többi nemzet? Mandzsúria, Ázsia Balkánja, 1904-ben egy­Í szer már lángra lobban tóttá a távoli keletet. Európa és Amerika aligha maradhat közöm­bös, ha uj" tűz üt ki Mukden körül. Senki ! nem tudhatja, mi lenne az uj háború harci eredménye, senki nem bírálhatja el, micso­da komplikációk származhatnak belőle. Az orosz-kínai problémával kapcsolatban a tel­jes Pacifiik-probléma felgöngyöli tésre kerül­hetne s ezzel vége volna mindannak, amit a békepolitikusok tiz évig építettek. (Egyelőre nem tartunk itt. Megtörténhetik, hogy a két hatalom, amennyiben van benne komoly békeakarat, nem a fegyverekre, ha­nem békés nemzetközi fórumokra bízza az j incidens elintézését. Az ultimátum elutasitá- ■ sa nem jelent háborút, — de sürgősen tenni f kell valamit, hogy a helyzet végleg el ne jr mérgesedjék. Mit kell tenni? A legközvetle I nebb lehetőség a Népszövetség közbelépése, i, A genfi tanár* statútumaiban megtaláljuk London, julius 19. A legutóbbi nankingi jelentések szerint a diplomáciai viszony megszakítását bejelentő orosz jegyzéket tegnap adták át Csankajszek köztársasági elnöknek, aki azonnal összehívta a vezető politikusok konferenciáját. Csankajszek különösen a vasutügyi miniszterrel tár­gyait sokáig, mert tőle függ a mozgósítás zavartalan lebonyolítása. A konferencia után hivatalos politikai körökből az az ér­tesülés szivárgott ki, hogy a nankingi kor­mány nem nyugtalankodik az elutasító hanga orosz válaszjegyzék miatt és nem vár komoly bonyodalmakat. Wang dT. kí­nai külügyminiszter tegnap Csing tanból Shanghaiba érkezett. A Times levelezőjé­nek jelogiése szerint a nankingi külügy- nánfssier távoÖéte azt jelenti, hogy az Oroszország és Kína között támadt krízis­ben a külpolitika ellenőrzését maga Csan- kajszek végzi és Wang fölöslegessé vált. rákiéban meglepetést keltett a máso­dik orosz jegyzék rendkívül éles hangja és a diplomáciai viszony váratlan meg­szakítása. Mindazonáltal a japán kormány reméli, hogy a békét sikerülni fog meg­őrizni. A japán külügyminiszter tegnap kijelentette, hogy a tékiói kormány az orosz-kínai háború esetén sem kulid csa­patokat Kínába Mukden, julius 19. (United Press.) Csangszuiiang, OangszoKn fia, és Man­dzsúria kormányzója, parancsot kapott Osankajszektől, hogy azonnal vegye át a mandzsuriai katonai előkészületek ellen­őrzését és térjen vissza Peitaho fürdőből Mnkdenbe. Ez a visszatérés már megtör­tént. Itteni politikai körökben bizonyos csodálkozásra adott okot, hogy Mandzsú­ria diktátora a feszült viszony ellenére to­azt a pontot is, amely egyenesen megparan­csolja a tagoknak, hogy minden háborús ve­szedelem esetén, akár tagjai az ellenlábasok a Népszövetségnek, akár nem, igyekezzék békiteni és aiz ellentétet nemzetközi utón el­távolítani. így hát a Népszövetségnek jogá­ban áll barátságos módon interveniálni és nagyfokú rosszakaratra vallania, ha a felek e békítési szándékot vieezautasitanák. A keleti probléma termésreteeen tövises és bonyolult. Ninos arról szó, hogy az ellen­felek kÖ2Ül kinek van igaza, hanem ha a Népszövetség módot talál az intervencióira, elsősorban a különböző érdekeket kell ki­egyenlítenie. Mindkét féL azt állítja, hogy igaza van, de az igazság bizonyára a közép- uton lesz. Az oroszok joggal vádolják a kí­naiakat az öt évvel ezelőtt a keletkinai vas­út ügyében kötött szerződés megszegésével. A szerződés szerint ez a vasút, amely a szi­bériai határtól az Amur folyó nagy ive alatt, a mandzsuriai termőföldeken át 1500 kilo­méter hosszúságban Vladivosztokba vezet, orosz tulajdon maradt A kínaiak azonban vább a fürdőhelyen maradt és a központi kormány kívánságát csak a formáiig pa­rancs megérkezése után teljesítette. A imikdeni, a oharbini, a hailari, a mandzsu- liai és a pogranicsnajai orosz konzulok ma elutaztak Mandzsúriából. Néhány kül­földi lap nagy föltálalásban hozza azt a hirt, hogy Mandzsúriában kihirdették a kivételes állapotot. Ennek azonban nincs nagy jelentősége, mert a kivételes állapo­tok Mandzsúriában fél év éta érvényben vannak s a tegnapi kihirdetés csak az eddigi állapotok megerősítését jelentette. Chartámban riasztó hírek terjedtek el a határmenti összeütközésekről, de az itteni hivatalos körök nem kaptak autentikus jelentést az ellenségeskedés megkezdésé­ről. Mindazonáltal a Kirinben állomásozó 5.- és 10. ezred utasítást kapott, hogy nyomban induljon a Határra. Németország szerepe Berlin, julius 19. Németország külügyi hivatala táviratilag értesítette oroszorszá­gi és kínai nagyköveteit, hogy Kínában vegyék át az orosz, Oroszországban pedig a kínai állampolgárok védelmét. Ha há­borúra kerül a sor, amivel azonban Mosz­kvában és Nankingben nem igen számol­nak, az oroszországi és a kínai német nagykövetségek vennék át a hadifoglyok sorsának ellenőrzését. Máskülönben Né­metország nem hajlandó Oroszország és Kína között közvetíteni. A birodalmi kor­mánynak az az álláspontja, hogy a nép- szövetség és a Kellogg-paktumban részes hatalmak egységes feladata, hogy a béke érdekében működjenek és a keletázsiai háború meggátiására minden lehető esz­közt fölvonultassanak. visszaszerzésével helyre akarják állítani mandzsuriai szuverenitásukat, melyet Lá- huragcsang harminc -évvel ezelőtt föláldozott. 1926 januárjában és 1927 májusában már történtek kísérletek a vasút visszaszerzésé­re, de döntő lépés csupán a mostani volt. A mandzsuriai kormány és Csankaiszek az öt év előtti szerződést egyszerűen nem ismeri el, azzal a kifogással, hogy azt mások kö­tötték. Másrészt a kínaiaknak is igazuk van, ha azt hangoztatják, hogy az oroszok mandzsu­riai pozíciójukat a mandzsuk bolsevizálására használják föl. Erkölcsileg igazuk van továb­bá, ha az orosz iga alatt nyögő Mandzsúriát, amelyet a kínai bevándorlás 30 év alatt há­rommilliós országból 30 milliós birodalom­má emelt, vissza akarják szerezni s uj nem­zeti öntudatukkal nem engedik, hogy idegen legyen ott az u-r és idegen arassa le az ál­dott föld gyümölcseit. Erkölcsileg igazuk van, de a kivitel eszközeiben éppen nem válogatnak. Mindazonáltal: a kínaiak aligha gondolnak Washington optimista marad Newyork, julius 19. Washington véleménye szerint Oroszország magatartása a mandzsu­riai. konfliktusban inkább blöffölésnek te­kinthető, semmint komoly háborús szándék­nak és a Szovjetunió kihivó magatartása el­lenére mindent el fog követni a háború elke­rülésére. Mindazonáltal az amerikai illetékes körök nyugtalansága óráról-órára nő, mert Washingtonban jól tudják, hogy a legkisebb előre nem látott incidens levegőbe röpítheti a mandzsuriai lőporos hordót és olyan nem­zeteket vonhat a konfliktusba, amelyek lát­szólag még távol állnak tőle. A Kínában élő amerikai hivatalnokokat utasították, hogy ve­szedelem idején távolítsák el az amerikai polgárokat a veszélyeztetett határzónából. Mac Murray amerikai nagykövet, aki a na­pokban akarta megkezdeni szabóságát, nem utazik el és egyelőre állomáshelyén marad. Időközben az amerikai követség számos titkos instrukciót kapott, amelyekről Stiim- son washingtoni külügyi államtitkár nem Telt hajlandó nyilatkozni. Csak annyi bizo­nyos, hegy az instrukciók nem az amerikai békeközveiitésre vonatkoztak. Washingtoni vélemény szerint az iniciativát a kibékitésre Japánnak kellene megragadnia, mert ez az állam Mandzsúriában leginkább van érdekelve. Az Unió szívesen átadja az el­sőbbség jogát a tokiói kormánynak. Amerika diplomáciai közvetítése különben nem volna indokolt és technikailag is kivihetetlen, mert — mint ismeretes — Amerikának Oroszor­szágban nincs diplomáciai képviselete és va­lahányszor érintkezést keres Moszkvával, egy idegen hatalom megbízottját kénytelen igény­be venni. Ha Amerika most közvetítőnek ajánlkozna, ez annyit jelentene, hogy elismeri a szov­jetet Ugyanezekből az okokból az Egyesült Álla­mok kormánya az utolsó pillanatig nem fogja —— .........III ■■■ miwnm HM háborúra. Helyzetük nehéz és az újjászüle­tett Kína aligha ismételheti meg Japán 1905-iki bravúrját. A helyzet kulcsa Japán kezében van e Japán, amely épp úgy igényt tart Mandzsúriára, mint Oroszország, a kitö­rő háborúban könnyen olyan magatartást foglalhat el, amely korántsem lesz kedvező Kínára nézve. Japán érdekei eminensek Délin andzsur iában, s ha a nankingi kor­mány egyszer Mandzsúria teljes függetleni- tésére törekszik, épp úgy meggyűlhet a baja Tékióval, mint Moszkvával. Viszont Japán közbelépése beavatkozásra késztetné Ame­rikát és Angliát... nem is akarjuk folytatni a mandzsuriai kérdés erőszakos megoldásá­tól várható komplikációk fejtegetését. A kabinetek Lázasan latolgatják a háború lehetőségeit. De a népeknek elegendő okuk van, hogy emlékezzenek arra a lavinára, amely 1914-ben a mai kis hógolyóhoz hason K j) keletkezett. S mindeneseire joguk vau megkérdezni: hol van most a Népszövetség és meddig késik még erélyes intervenciója?

Next

/
Thumbnails
Contents