Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-18 / 160. (2085.) szám

6 1W9 1B, gjWhgfc Nem veszik vissza a nyugdíjazott vasutasokat Prága, julius 17. A rasutiigyi miniszté­rium hiratalasan közli, hogy egyes lapok azon hírei, amelyek szerint a 286-24. szá­nni törvény alapján nyugdíjazott vasúti alkalmazottakat visszaveszik az államvas­utak tényleges szolgálatába, minden ala­pot nélkülöznek. Bmi-ékezetee, hogy & téli nagy fagyok idő­jén, amikor a vasutasok nagyszámban meg­betegedtek, egye»s helyeken nyugdíjazott vasutasokat vettek föl ideiglenes szolgálat­tételre. A vasúti személyzetben jelentkezett hiány adta meg az impulzust arra, hogy egyes lapok a nyugdíjazott vasutasok vissza­vételéről írtak. A minisztérium most hivata­losan megcáfolja ezeket a híreket A vasut- ügyi minisztérium elutasító álláspontja az álamháztartás szempontjából sem helyesel­hető, mert lm a munkaképes nyugdíjazott vasutasokat vennék föl ismét tényleges szol­gálatra, uj erők beállítása helyett, ezzel az á&amkáatartásban is lényeges megtakarítá­sokat lehetne elérni. Fiaskó várja az augusztus elsejei vörös napot Prága, juüus 17. A kommunisták nagy fiaskóval végződött tavalyi vörös napja után a kommunista párt egész éven át egyik vál­ságból a másikba esett. A pártvezéreket Moszkva parancsára kizárták a pártból és egész uj, fiatal kommunisták kerültek a párt élére. Miután a kommunista párt belső vál­sága következtében a tömeg már semmiféle fölhívásra nem reagált, Moszkva elrendelte, hogy augusztus 1-én újabb vörös napot ren­dezzenek. A hatóságok azonban máT csirájá­ban elfojtják a vörös nap esetleges sikerét. Elsősorban letartóztatták a vörös nap egyik főszervezőjét, Guitmaun szerkesztőt, azután egy hónapra betiltották a kommunista napi­lapok megjelenését és a szabad ég alatt ter­vezett népgyüléseket. A hatóságok követke­zetesen folytatják munkájukat és a prágai országos hivatal a mai napon három kom­munista folyóiratnak a megjelenését is be­tiltotta. A rendőrség tehát ez évben sokkal szigorúbb óvintézkedéseket tesz, mint ta­valy, mert meg akarja akadályozni azt, hogy augusztus 1-én a legkisebb rendzavarás is elóío rdulhasson. fi Műfűid érdeklődik a magyar újbúza Érán! Budapest, julius 17. (Budapesti szerkesztő­ségünk tel efon jel entése.) A magyar búza ára, mint ismeretes egy pengővel alacsonyabban áll a világparitásban a többi államok búzájá­nál. Ez a körülmény a külföld figyelmét fel­hívta a magyar búzára. Külföldi importőrök érdeklődnek a magyar búza iránt és érintke­zést keresnek magya rgabonakereskedőkkel, hogy náluk vásároljanak. Az újbúza ugyanis a legutóbbi kedvező időjárás következtében mi­nőségileg rendkívül megjavult. A rotterdami gabonatőzsdék a magyar tiszavidéki búzát, elsőosztályu kifogástalan búzának minősitik és a legutóbb kiküldött szállítmányokat már így is fogadták efl. Vakmerő rablótámadás a budapesti Svábhegyen Budapest, julius 17. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonj el entése.) Szerda délután két órakor vakmerő rablótámadás történt a Sváb­hegyen. Ádám Mihály harminckétéves posta- altiszt a Svábhegyen keresztül fáradtan ment haza, mikor egyszerre csak két toprongyos fia­talember ugrott eléje, akik ki akarták rabol­ni. Az egyik sukananái egy vastag gummibot volt, amellyel erős csapást mért az altiszt fe­jére, a másik fiatalember pedig pusztakézzel esett neki és agyba,főbe verte a védekezni alig tudó postást, akinek segélykiáltásait a környékbeli lakóik nem hallották meg, mert senkisem sietett segítségére. A postaaltisztnek végül is úgy sikerült megmenekülni, hogy az egyik uccuból hirtelen egy autótaxi fordult ki és ezt meglátva a támadók abbahagyták az üt­legelést és rémülten elszaladták. Ádám beje­lentette az esetet a rendőrségen és megadta támadóinak személyleirását. — Dénes Sándor dr. kassal orvos elhagyta a fogházat. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: A kassai. ítélőtábla ma jóváhagyta Dénes Sán­dor dr. orvos ügyében a törvényszék vádtaná- csának a szabadlábrahelyezés tárgyában hozott végzését és ennek alapján Dénes Sándor dr. a letett huszezerkoronás kaució ellenében ma dél- otán elő agy U * törrinyozék fogházát. ^BEsai^MAfifagt^ffiaasg ———*oa»g3B—a——n A szocialisták uj választások nélkül nem hajlandók a kormányba lépni — Ismét kisért a nemzetgyűlés korai feloszlatása — Prága, julftus 17. A koalíció cseh pártjai és az eáeazék cseh szocialista pártijai között élénk politikai vita támadt a belpolitika jö­vő alakulásával kapcsolatban. A nézetek még a pártok keretén belül sem egységeseik. Mint lapunk tegnapi számában jelentettük, a cseh néppárt hivatalos lapja kitérő választ adott Bechynének a katolikus pártoknak a szocialistákkal való együttműködése kérdé­sében. Srámek pártjának földműves-szárnya azonban már nyaltán állást foglal az együtt­működés lehetőség,© mellett. Samalik cseh néppárti képviselő egy vidéki pártlapíban ugyanis azt irta, hogy abban az esetben, ha ősszel a koalíciós pártok nem tudnak megegyezni, nem ma­rad más hátra, mint hogy a nemzetgyűlést feloszlassák és az uj választásokat kiírják. A választások ntán uralomra jutó kor­mánykoalíciót pedig az agráriusok kizárá­sával a katolikus néppártok alkotnák a szocialistákkal. Najman az uj választások ellen iránt Najman vasutügyi miniszter a belpolitikai helyzetről nyilatkozva, többek között kijelen­tette, hogy a mai koalíció mindaddig helyén marad, amiig azok a pártok, amelyek alkot­ják, együtt akarnak maradni. A cseh iparospárt nem kívánja az nj vá­lasztásokat, mert az alkotmánytörvény ér­telmében a nemzetgyűlést hat érre válasz­tották és az állam érdekében ezt az idő­szakot be kellene tartani. Kramár is a korai választások lehetőségéről beszél Azzal gyanúsította meg a szocialistákat, Joachimstal, julius 17. A joachimstali Rádium Palace Hotel egyik előkelő lakosztályában néhány évvel ezelőtt három prágai ur jelent meg az ott nyaraló Szterényi József báró, volt magyar kereske­delmi miniszternél. E három ur aziránt tapo- gatódzott, hogy miként lehetne tető alá hozni egy olyan kereskedelmi szerződést, mely ki- mélyitené és szorosra kapcsolná a csehszlo­vák köztársaság és a magyar királyság közötti gazdasági relációkat. E nemhivatalos jellegű tárgyalások Prágában, a Hotel de Saxban foly­tatódtak; később hivatalos jelleget vettek fel s végül is odavezettek, hogy létrejött a ma is érvényben levő csehszlovák-magyar kereske­delmi szerződés. Ez a szerződés azonban az idők folyamán tökéletlennek bizonyult s nem elégiti ki sem az egyik, sem a másik szerző­dő relet. Itt is, ott is hallatszanak hangok, hogy módosítani kellene a szerződés rendel­kezéseit, mert az a mai állapotában nem fe­lel meg a két állam gazdasági tényezői kíván­ságainak és nem teszi lehetővé, hogy a két, gazdaságilag sok tekintetben egymásra utalt ország földrajzi helyzetének és gazdasági struktúrájának megfelelő kereskedelmi vi­szonyba kerüljön egymással. Szterényi József báró ismét Joachimstalban van s mint minden esztendőben, úgy az idén is a Rádium Palace Hotelnek ugyanazt a lak­osztályát lakja, mint amikor az a három ma- gasállásu prágai ur felkereste. A — mond­hatni — történelmi nevezetességű lakosztály fogadó szobájában ma sem pihen Szterényi báró. íróasztalán rengeteg levél és irat között egy félig teleirt levél bizonyítja, hogy a volt magyar kereskedelmi minisztert munkájában zavartam meg, amikor a következő kérdéssel kopogtattam be hozzá: — Milyennek látja kegyelmes ur a jelenlegi csehszlovák-magyar kereskedelmi kapcsola­tot? Szterényi báró rendet teremtett az Íróaszta­lon, átült egy hozzám közelebb eső székre és a következőket válaszolta: — A mai túlfűtött atmoszférában nagyon nehéz erről a kérdésről beszélni. Tény, hogy a csehszlovák-magyar kereskedelmi viszony csepet sem kielégítő és bizony sok kívánnivalót hagy hátra. A gazdasági hely­zet mindkét államban súlyos és kívánatos lenne ezen a lehetőség határain belül eny­híteni. — A Csehszlovákia és Magyarország kö­zötti gazdasági közeledésnek politikai nyu­galom az alapja s a közeledésről csak ak­kor lehet majd beszélni, ha minden téren helyreállt a nyugalom. — A hidasnémeti incidenst alapjában vé­ve nem tartom komoly dolognak. Bizonyos tényezők azonban olyan igyekezetét fcjjtc­i neJk ki, hogy ennek as átférnek — politikai hogy azok a köztársasági elnököt a parla­ment feloszlatására és a választások kiírá­sára akarják rábírni. Kramár elviben nem foglal állást az ©Bem, hogy a köztársasági elnök a nemzetgyűlést feloszlassa, de csakis abból a célból, hogy a veszélyeztetett állami érdekeket megvédje a rosszakarat és a parlament munkaképtelen­ségével szemben, de nem azért, hogy a par­lament feloszlatásával egyes pártokat segít­sen ki a kátyúból. Mindezekből a nyilatkozatokból és híradá­sokból látható, hogy a parlament nyárt szü­nete dacára a pártok élénken foglalkoznak a nemzetgyűlés feloszlatásának lehetőségével és ezt azért teszik, mert látják, hogy a parlament munkaképtelenségében ősz- Rzel sem történik változás, mivel a koalí­ciós pártok között óriási nézeteltérések vannak. Egyes cseh politikusok a belpolitikai válsá­got legszívesebben olyképpen szeretnék megoldani, hogy választások nélkül uj koalí­ciót alakítsanak, vagy pedig a mai koalíciót bővítsék ki a szocialistákkal. Ez a terv azonban keresztiilvihetetlen, mert a szocialista pártok uj választások nélkül nem hajlandók a kormányba be­lépni. A szocialisták azért is akarják még ez év fo­lyamán kikényszeríteni a nemzetgyűlési vá­lasztásokat, amikor a kommunista táborban dúl az egyenetlenség, mert a kommunisták belső viszályától saját táboruk megerősödé­sét remélik. céljaiknak megfelelően — nemzetközi jel­leget adjanak és ezzel az ügynek messze­menő jelentőséget kölcsönözzenek. Minden esetre szomorú, hogy a nehéz gazdasági helyzet következtében előállott ellentétek politikai téren robbannak ki. — Köztudomású, hogy a csehszl.-magyar kereskedelmi szerződésnek én vagyok az egyik iniciátora s igy állandó figyelemmel kisérem a csehszlovákiai gazdasági piacot is. Természetesen nem kerülte el a figyel­memet a cseh ipari élet jelenlegi nehéz helyzete sem. Csehszlovákiának ma a cu­korkérdés a legnagvobb problémája, noha ez a kérdés a két állam kölcsönös viszonyá­nak szempontjából nem jön tekintetbe. A legfontosabb közös kérdés a textiliparra vo­natkozik. Tudjuk, hogy a csehszlovák pa­mutipar válságban van s a csehszlovák ke­reskedelmi mérleg passzivitásának legfőbb oka a cukor- és a textiláru exportjának a csökkenése. Hogy ez mennyire fontos pro­blémája Csehszlovákiának, azt mi sem bi­zonyítja jobban, mint az a tény, hogy a csehszlovák exDortfölöslegnek mintegy hat­van százalékát teszi ki ez a két tétel. — Csehszlovákia tért veszített a külföldi piacokon és kívánatos lenne számára, hogy produktumait a jelenleginél nagyobb meny- nyiségben helyezze el Magvarorszá<ron. — Magyarországot igazán nem érheti szemrehányás, mert lojálisán törekedett a jó szomszédi viszonyra. Ennek legfőbb bi­zonyítéka éppen a jelenlegi kereskedelmi szerződés, mely a csehszlovák iparnak je­lentékeny előnyöket biztosit ugyanakkor, amikor a magyar mezőgazdaság hátrányos helyzetbe került. — A csehszlovák-magyar gazdasági köze­ledés szempontjából a legfontosabb az olyan jő atmoszférának a megteremtése, amely ne csak gazdasági, hanem politikai téren is nyilvánvaló lenne. Addig azonban, amíg a politikai helyzet nem tisztázódik, nem le­het közeledésről beszélni. Kívánatos lenne, ha Prágában is belátnák, hogy a Magyaror­szág elleni gyűlölködő hang és az olyan tónus, amely például Kramár beszédei­ből kihallatszik, nem érdeke Csehszlová­kiának. T. L. — Negyven vágón elégett. Berlinből távixa­tozzák: Az oldenburgi vasuli műhelyben negyven javításra beszállított mozdony el­égett. — Hangszóró a bírósági tárgyalóteremben. Cincinnatiból Írják: Gyakran panaszkodnak Ame­rikában a tárgyalások résztvevői, hogy nem hall­ják egészen tisztán a birák, a vádlott, tanuk hang­ját. Most érdekes újítást vezettek be egy cincin­natid (Ohio, USA) bíróságon. Felszereltek egy hangszórói és mindenkinek, akit a bíróság kihall­gat: mikrofonba kell beleboszólnie. Pályázat A „Kassai ée Környékbeli Magyar Főiskolai Hallgatók Egyesülete" legutóbbi választmányi ülé­sének határozata alapján pályázatot ir ki: „A csehszlovákiai magyar diákság múltja, jelene éa jövője" címen. A beadott pályaműnek foglalkoznia kell az itteni magyar főiskolás diákság gazdasági, szociális, kulturális és erkölcsi problémáival. A tanulmánynak rá kell mutatnia a diákság múltbeli helyzetére, ebből a jelenbe való átmenetre és rész­letesen kell foglalkoznia a magyar diákság azon feladataival, amelyekkel a magyar jövőnek tarto­zik. A dolgozat esetleg érintheti a diákmozgalom jövőbeni fejlődési irányait, s az elhelyezkedési lehetőségeket. A pályázaton résztvehet minden csehszlovákiai magyar nemzetiségű egyetemi, vagy főiskolai hallgató. A jeligés pályázatokat kérjük legkésőbb 1929 szeptember 15-ig az egyesület titkárának címére (Orbán László, Kassa, Srobár-ucca 53.) beküldeni. A határidő lejárta után érkező pályáza­tok nem vétetnek figyelembe. A pályadij 800 korona, amelynek felosztásáról a választmány dönt. A beérkezett pályázatokat tel­jesen pártatlan bíráló bizotlság vizsgálja felül. A dolgozatokat jeligével kérjük beküldeni. A pálya­dij szükség esetén felemelhető. Kassa, 1929 július 15 Brülck Sándor Orbán László elnök. titkár. — Szabadlábra került a pozsonyi Nirschy- féle gyilkosságban bünrészességgel vádolt két munkás. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: A Nirschy-féle gyilkosságban szereplő Sebestin Károlyt és Zolder Sándort a vizsgálóbíró a na­pokban szabadlábra helyezte, mivel Zolder csak rablásra való fölbujtással, Sebestin pedig csak rablás kísérletével van vádolva és büntetésük előrelátható nagysága nem teszi indokolttá a nyolc hónapnál továbbtartó vizsgálati fogságot. Se’ -'•stin Károlyt Filsinger detektivfelügyelő a Bognár-ügy főtárgyalása folyamán állította elő és drámai jelenetek között ment végbe a bíró­ság előtt letartóztatása, valamint az ártatlanul fogva lévő Balog Gyula szabadlábrahelyezése. Az ellenük lefolytatott vizsgálat azért húzódott el il ysokáig, mert a Bognár-ügy iratai a legfel­sőbb törvényszékhez kerültek és Bognár ke­gyelmi kérvénye még most is a köztársasági elnök kabinetirodájában fekszik. RÁDIÓMŰSOR SZOMBAT PRÁGA: 11.30 Gramofon. 12.20, 19.05, 20.25, 21.15 Szórakoztató zene. 18.05 Német dalest: Karyn Sílva operaénekesnő. 21.00 J. Malat dalai. 22.25 Kávéházi zene Pozsonyból. — POZSONY: 11.30 Magyarnyelvű sajtóhírek. 12.20, 19.05, 20.00 és 21.00 Szórakoztató zene. 22.25 Tánczene egy kávóházbóL — KASSA: 12.00 Harangezó, utána a szalonzenekar hangversenye. 20.00 Harangszó és időjelzés a Dómból, majd tánczene. 20.00 Magyar­nyelvű sajtóhírek. — BRÜNN: li.30 Gramofon. 12.20, 16.45, 19.05, 21.00 és 2225 Szórakoztató- és tánczene. 17.45 Német dalest. 20.20 Vígjáték. — MAHR.-OSTRAU: 19.05 Zenekari hangverseny. 20.00 Szólista hangverseny. 20.35 Rj.-zenekara. 21.00 Tánczene. — BUDAPEST: 9.15 és 9.45 Ka­tonazene. 9.30 Hirek. 11.10 Vízállás jelentés. 12.00 Déli harangszó. 12.05 Rigó Jancsi és cigányzene­karának hangversenye. 12.25 Hirek. 12.35 A hang­verseny folytatása. 13.00 Pontos időjelzés, idő- járásjelentés. 14.30 Hirek. 16.00 Györy Lajos elő­adása: „A vízállásjelentések és a dunai hajózás." 16.45 Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hirek. 17.10 A Kisfalduy Társaság irodalmi délutánja. 1. Versek. Irta és felolvassa Szabolcska Mihály. 2. Elbeszélés. Irta és felolvassa Kenedy Géza. 18.00 Gramofonhangverseny. 18.30 A Székesfővá­rosi Zenekar hangversenye a városligeti Iparosar- nok előtti zenepavilonból. Vezényel Bor Dezső karnagy. Közreműködik: Christián Lilly, a Városi Színház tagja. 1- Mozart: Figaro házassága, meg­nyitó. 2. Goldmark: Sába királynője, balettzene. 3. a) Liszt: Loreley; b) Wagner: Erzsébet belépő­je a Tannháuser cimü operából. (Christián Lilly.) 4. Mendelssohn: III. (skót) szimfónia. 20.00 Elő­adás a Stúdióból. „Nyári zivatar." Vígjáték 3 fel­vonásban. Irta: Molnár Gyula. Rendező Hegedűs Tibor. 20.40 Lóverseny-eredmények. 22.30 Pontos időjelzés, időjárásjelentés és hirek. Majd Rigó Jancsi és cigányzenekarának hangversenye. — BÉCS: 11.00, 16.00, 18.15 Hangversenyek. 19.80 Hamerling-est. 20.15 Stolz: Egy egyetlen éjszaka, operett. — ZÜRICH: 17.15 Harmonika. 20.00 Kvin­tett 20.40 Jódéi és népdalok. 22.10 Gramofon. — RÓMA: 17.00 és 21.00 Hangversenyek. — TORINÓ: 19.15 Szórakoztató zene. 20.25 Schubert: Három a kislány. — TOULOUSE: 20.30 Zenekari hang­verseny. 21.45 Tánczene. — MILÁNÓ: 17.00 és 20.30 Hangverseny. 23.15 Tánczene. — NÁPOLY: 17.00 és 21.02 Hangverseny, vígjáték. — LONDON: 22.00 Cigányzene. 22.30 Tánczene. — BERLIN: 20.15 Berlin, ahogy 6ir és kacag, zenei revü. 22.30 Tánczene. — STUTTGART: 22.45 Nelson-kabaré. 22.30 Tánczene. — LEIPZIG: 20.00 Katonazene. 22.30 Táncslágerek. — BRESLAU: 20.00 Lengyel gazdálkodás, operett. 22.30 Tánczene. — HAM­BURG: 19.00 Dalest. — LANGENBERG: 20.00 Vig-est és tánczene. — KÖNIGSBERG: 20.00 Ke­délyes est,- utána tánczene. — FRANKFURT: 20.15 Ugyanaz férfiben, Karinthy tréfa. 22.45 Stutt­garti műsor. — ZÁGRÁB: 20.80 Szláv hangver­seny. 21.30 Dalest. (Paraszténekkar.) BELGRÁD: 20.25 Dalkvartett, 22.05 Rádió-kvar­tett. KATTOWITZ és KRAKÓ: 16.20 Gramo­fon. 20.30 Népszerű hangverseny Varsóból. 22.45 Kávéházi zene ................................................... iimiiiminni a h—wriwt—nziu ii~ínwíiiiiTTirínngTUMTrKTinTii—z Hi dasnémeti és a csehszlovák-magyar kereskedelmi kapcsolat Beszélgetés Szterényi József báró, volt magyar kereskedelmi miniszterrel

Next

/
Thumbnails
Contents