Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-18 / 160. (2085.) szám

1S89 fa»m 18, csütörtök 7 riflREK^. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Házassági tragédia. (Elsa Brink.) HVEZDA: Colombo, a bűn házának leánya. LUCERNA: Öröklött szenvedély. (2-ik hét.) LIDO: A cár parancsára. (Putty Lia.) METRÓ: Rejtélyes kiáltás. (Rin-Tin-Tin.) SVETOZOR: A zsokék királya. — Mikor a leány már eladó. (Marion Dawiee.) Az esküdtek verdiktje mondta ki bűnösnek Fiíke Sándort, Csiszár Gyulát és Rybár Páli A többi vádlottat az esküdtek verdiktje bűnsegéddé minősítette — Négy vádlottra az esküdtek minden kérdésre nemmel letettek VIDÁM ESETEK Évekkel ezelőtt az állami nyugdíjasok nem postán kapták nyugdijllletményüket, mint most, hanem nyugta ellenében a legközelebbi adópénztár fizette. A nyugta főkelléke minden­kor az életbenlét igazolása volt. Egy jobb anyagi helyzetben lévő kassakör- nyékbeli nyugdíjas, akinek csekély havi nyug­dija amúgy is kevés lett volna a megélhetés­hez, három hónapon át nem vette föl nyugdiját g egyszerre három nyugtával jelentkezett Kas­sán a pénztárnál. Természetesnek találta, hogy életbenlétét a község jegyzőjével csak a leg­utóbbi nyugtán igazoltassa. De amit ő termé­szetesnek talált, azt nem találta természetesnek a bürokratizmus emlőin nevelkedett számfejtő közeg s a két előző havi nyugtát, mint szabály­talant, nem akarta számfejteni. — De kérem — magyarázta az életben és jó egészségben lévő nyugdíjas —, ha én szeptem­berben igazoltan is élek, akkor következéskép­pen julius- és augusztusban is éltem s annyival is inkább fölösleges az előző két hónapi nyug­tán az életbenlét igazolása, mert a három nyugta együtt van. Hiába volt minden argumentum, a túlbuzgó tisztviselő csak a száraz paragrafust citálta, amely azt mondja, hogy „a nyugtán az élet­benlét igazolandó!* S mert a szóbanforgó nyug­díjas csendes, békességszerető ember volt, nem csinált kázust a dologból, visszavitte a két nyugtáját s októberben Igazoltatta a községi jegyzővel, hogy ő julius- és augusztusban valóban élt. A Egy tanitóismerősöm nagy kedvelője volt a közmondásoknak. Boldog volt, ha társalgás közben is fűszerezhette előadását egy-egy ta­láló közmondással. Természetesen tanítványai­ba is igyekezett átplántálni a közmondások iránti szeretetet. A negyedik osztályban egy­szer az volt a föladat, hogy ki tud több köz­mondást leírni egy óra alatt. Az egyik kis diák, aki a nagy sietség- és ver­sengésben nem tudott elég nyugodtan gondol­kozni, a két közismert közmondást, hogy „Kis ember nagy bottal jár* és „A jó pap holtig ta­nul* úgy „összekompromittálta*, hogy az aláb­bi nevetséges értelem jött ki belőle: „Kis ember holtig tanul*, „A jó pap nagy bottal jár*. * Ritka jó kedéllyel és rímelő tehetséggel volt megáldva néhai egri gimnáziumi tanárom: Sa- jóssy Alajos, a „számtan, geométria és szabad­kézi rajz tanára*. Valódi szellemi fölfrissülés volt az, mikor egy-két „kidrukkolt* óra után éles léniacsattogtatással, ritmusos dobogó lé­pésekben fölvonultunk a földszintről az emeleti rajzterembe. Rendesen nyitott ajtó mellett vár­ta az érkező sereget s már messziről hallottuk békésen csittitó szavait: — Kedveseim, kisfiúk, csendesen, csendesen! Mikor aztán beértünk a terembe, elhangzott a szokásos utasítás: — Kisfiúk! Először letenni a rokkot! Azután szétnyitni a blokkot! Persze, a rokkakasztás és ablaknyitogatás közben fölrugódott egy-két magas, háromlábú szék, hogy csak úgy rengett bele a terem, öt ez nem idegesítette, csak annyit mondott, hogy: — Kisfiúit! Még messze van Űrnapja; nem kell ágyuzni! Egyik órában csak rajz volt, a másikban rajz és íeleltetés. A feleltetés csoportosan tör­tént; négyen-öten álltunk ki egyszerre a „placc­ra*. Egy Ízben Honfy és Mikola egymás mellé kerültek s mind a kettő beszekundázott. Mind­ketten konviktusi növendékek voltak s a taná­runk jól tudta, hogy aki az iskolában szekun- dát kap, azt a konviktusi prefektusnak bejelen­tik s az illetőtől büntetésképpen megvonják az ebédnél a közkedvelt bukta-süteményt. Azért mondta a két beszekundázottnak rigmusban, hogy Elmarad a bukta; Elvitte a kukta. Honfy és Mikola Már azt régen tudta. Számtanórán a másodikban tij tétel magya­rázatára került a sor. Rendesen az „első diá­kot* hívta ki a táblához s úgy magyarázta a tételt. — Figyeljetek kisfiúk! Most uj tételt fogunk tanulni. írd föl, kisfiú, a táblára, hogy: Viszo­nyok, vagy másképp: Arányok. No hát igen: Viszonyok, a rossz diákra nézve a legnagyobb iszonyok. Kassa, július 17. (Kassai szerkesztő ségümik teletfonjelentése.) A szeptsii cigányok bün- perébecn ma hirdették lri az esküdtek ver­diktjét. Az esküdtek bűnösnek mondották ki Fiike Sándort, Hudák Józsefet, Csiszár Gyulát és Rybár Pált a Rusznyák Péter és a Kő­cser ha házaspár ellen elkövetett rabló- gyilkosság bűntettében. Szándékos ember­ölést és rablást állapítottak meg az esküd­tek Fiike Sándornál az összes vádpontok­ban, Csiszár Gyulánál az Ondercsó-, fur- esaerdei és az Imling-féle gyilkosságban, Hudák Józsefnél az Ondercsó-, furcsaerdei és Roíh-féle rablás vádpontjában, Rybár Pálnál pedig az Ondercsó- és fuTcsaerdei ügyben. Ryibár Jenőt, Rybár Sándort, Gnuló Barna­bást, Zsiga Józseiet, Zsiga Imrét, Rybár Jó­zsefet és Rybár Bélát az összes vádpontok­ban bűnsegédeknek mimősi tették. A két nő­vádlottat, Ceemer Johannát é»s Csemer Esz­tert orgazdaságban mondták ki bűnösnek. Pécsi Dezső, Csemer András, Rybár Ru­dolf és Kónya József vádlottakra vonatko­zólag az esküdtek az összes kérdésekre Hétszáz halo van a törökországi árvízkatasztrófának A magyar párt nem vesz részt a román közigazgatási reform tárgyalásán Stambul, julius 17. A Trapesunt kerületet sújtó vihar- és árvízkatasztrófának rengeteg halálos áldozata van. Eddig hétszáz halottról érkezett jelentés, de való­színűnek tartják, hogy ez a szám még nö­vekedni fog. A. bányavidék nagyrésze még most is viz alatt áll. Szigetek képződtek s a menekülők ezeken a kis földdarabkákon várják megmentésü­ket, amit azonban az állandó földcsuszam­A magyar párt a reformban nem tátia biztosítva az autonóm kormányzás elvét — A párt álláspontját a kamarában Bethlen György gróf fejtette ki Bukarest, julius 17. A kamara tegnap dél­utáni ülésének napirendjén ismét a közigaz­gatási reformjavaslat szerepelt. Általános ér­deklődés közepette Bethlen György gróf, a magyar párt elnöke lépett a szónoki emelvényre és felolvasta a magyar párt nyilatkozatát. A nyilatkozat bevezető részében leszögezi, hogy a közigazgatási reformjavaslat ország­szerte mindenütt általános csalódást keltett- Az erdélyi magyarság azt remélte, hogy a nemzeti parasztpárt és a gyulafehérvári elvek alapján álló kormány a közigazgatási refor­mot is a gyulafehérvári kiáltvány alapján ópi­ti fel, annál is inkább, mert a szóbanforgó ja­vaslat az ország legfontosabb reformja. Meg­állapítható, mondotta Bethlen György gróf, hogy a javaslat semmit sem tartalmaz a gyula- fehérvári álapelvekből. A gyulafehérvári kiáltvány alapján a reformnak a nemzeti kisebbségek részére az autonóm kormány­zás elvét kellene tartalmazni, ami nemcsak a közigazgatás autonómiáját je­lenti, hanem biztosítja azt, hogy a népkisebb­ségek saját kebelükből választhatják képvi­selőiket. A gyulafehérvári elvek nemzeti autonómiát jelentenek, ebből azonban a javaslatban semmi sem található. A továbbiakban hosszasan fejtegette Bethlen György gróf, hegy ez a javaslat lett volna hi­vatva a békés együttműködés lehetőségét biztosítani s ennek útját egyengetni Románia kisebbségei és a többség között. Ilyen körül­mények között — fejezte be Bethlen beszé­dét, — a magyar párt parlamenti frakciója nem lá­ván részivenni a javaslat parlamenti tár­gyalásában és nem hajlandó a javaslat meg­alkotásáért a felelősséget is magára venni. Ezután Maniu miniszterelnök emelkedett szó­lásra, aki védelmébe vette a javaslatot. Bukarest, julius 17. Maniu miniszterelnök és a magyar párt parlamenti csoportja között a közigazgatási javaslat lényeges módosításá­ra irányuló tárgyalások eredménytel emU meg­szakadtak. A magyar csoport ugyan nem vo­nul ki a parlamentből, de a javaslat tárgyalá­sában semmi esetre sem vesz részt. Bukarest, julius 17. Maniu miniszterelnök ma délelőtt a kormánypárt értekezletén a kö­ve jelentette ki: A kormánypárt nél­külözni kénytelen a többi pártok működését a t i frntben. A nemzet többsége bizalmát a kormánypártba helyezte és a kormány a nemzeti akaratot hajtja végre. A legutóbbi napokban ismét olyan hírek terjedtek el, hogy a régenstanács és a kormány között a viszony meglazult. E hirek minden alapot nélkülöz­nek. A közigazgatási javaslat letárgyalása után a parlament három hónapi szünetet fog tartani. Harmadik gimnazista voltam, mikor egy ne­héz tétellel nem tudtam megbirkózni a táblánál. Karácsony után volt ez, reggel, az első órán. Egy kissé ingerlékeny voltam, bosszantott is, hogy az osztály hahotázása mellett élcelő­déssel kisérte kínos vergődésemet s kelleténél erősebben érintettem a krétával a táblát. A tanárom csak néz, néz az ő jóságos, szelíd te­kintetével 8 egyszer csak azt kérdezi tőlem: — Mit ettél, kisfiú?! Én gondolkozás nélkül rávágtam, hogy: le­vest. (A konviktusban köménymagos leves volt a reggeli.) Azért vagy hát olyan heves, mert dolgozik benned a leves. ilyen sikerült rigmus után az a negyven-ötven gyerek olyan harsogó kacagás­ban tört ki, hogy ugyancsak munkájába került, mig csendet teremtett. Egyszer egy ilyen sike­rült rim után, mikor nagynehezen elcsendese­dett az osztály, az utolsó padban ülő Antal Já­nos egy egészséges tüsszentést rögtönzött, amire ujult erővel tört ki a nevetés. Ekkor már a tanár ur is elvesztette türelmét s megfenye­getve Antal Jánost, azt mondja, hogy: Majd török én az orrod alá borsot; Azután majd áldhatod a sorsot! Képzelhető, hogy barmincévi tanárkodása alatt mennyi tréfát, mókát, viccei termelt ki magából ez az áldott, jókedélyü ember! Áldja meg az Isten haló porában is! Én csak gyér szemelvényben óhajtottam bemutatni azt, amit negyven év távlatából az emlékezetemben meg­őriztem. Köves Károly. nemmel feleltek, úgy hogy ezen az alapom fel fogják őket menteni. A szakbíróság ma délután felülvizsgálja a verdiktet arra vonatkozóan, hogy ninos-e ellentmondás az egyes határozatokban. Amennyiben hibákat a verdiktben nem ta­lálnak, úgy a bíróság szombat délelőtt tizenegy órakor fogja kihirdetni Ítéletét. Csütörtök délelőtt az ügyész fog indítványt tenni a kiszabandó büntetés tárgyában, aa- után a védők teszik meg előterjesztésüket Ausztria nagy halottjának tekintik Hugó von Hoffmannsthalt Bécs, julius 17. Hugó von Hoffmannsthalt, akinek haláláról részletesen beszámoltunk, tegnap lakásán felravatalozták és csütörtökön délután három órakor temetik a kalksburgi családi sírboltba. A költő kívánságához híven halotti ingül a Franciskánus-rend csuhájába öltöztetik és a temetési szertartást egy Fran- ciskánus páter végzi. A temetésre már teg­nap Rodaunba érkezett Beer-Hoffmann, Strauss Richardot és Reinhardtot mára várják. Streeruwitz osztrák kancellár az elhunyt köl­tő özvegyéhez részvéttáviratot intézett. „Szol­gáljon Önnek némi vigaszul ebbeü a nagy csapásban — írja, — hogy egész Ausztria egy­képpen veszteségnek érzi Hugó von Hoff- mannsthal halálát, akinek müvei az osztrák művészet dicsőségét hirdetik az egész vilá­gon. A bécsi újságírók egyesülete tegnap tar­tott ülésén adott kifejezést gyászának és rész­vétének, mig a porosz költőakadémia részvét­táviratot küldött az özvegynek. 5000 recept — étel- es italleirások —. a befőzés művészete, a diatikus konyha, a terítés és asztaldiszités legújabb útmutatásai Csáky Sándor A XX. század szabácsnüivészete cimü, augusztus hónapban megjelenő hatal­mas munkájának csak egészen kis részét képezik. j A 800 oldalas, 150 eredeti képpel díszí­tett lexikonalaku, gyönyörűen kiállított könyv ezenkívül mindazokat a szakácsmüvészeti tudnivalókat tartalmazza, amelyeket sem a gondos háziasszony, sem pedig a hivatásos ! szakember nem nélkülözhet. Hasonló könyv magyar nyelven még nem jelent meg. ép­pen azért siessen ön is az előjegyzéssel, mert a könyv megjelenése után jóval drá­gább lesz. í CSAK AKKOR MONDHATJA EL MA- | GÁRÓL, HOGY ÉRT A FŐZÉSHEZ, HA CSÁKY SÁNDOR KÖNYVÉT ELOLVASSA! | Megrendelhető a szerzőnél: Novy Smokovec (Ujtátrafüred), Palace-szanatórium. Fizessen elő a i s»r lÉPis Mét-re Előfizetés? ára V\ évre 36.— Kcs. lások rendkívül nehézzé tesznek. A Fekete-tengeren a hajózás teljesen szüne­tel. Az árvizsujtóttá területeken az egész ter­més elpusztult és van olyan járás, amelynek hatezer lakosa közül négyezer hajléktalan maradt. Bécs, julius 17. Az elmúlt két hét elemi katasztrófáinak pusztításairól a bécsi lapok részletes kimutatást közölnek és ezek szerint a vihar és a jégeső okozta anyagi kár megkö­zelíti a nyolcmillió sillinget.

Next

/
Thumbnails
Contents