Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-18 / 160. (2085.) szám

a, amngk. Uegfilső ifiiigazgatási iiréság elutasította az országos képviselőtestületbe történt tagkinevezések ellen benyújtott magyar panaszt 17. Lopunk ez évi március H BPEásoá bam közöltök azt a panaszt, amelyet a onnégios keresztényszocialista párt és a magyar nemzeti pórt szlovenszkéi országos hépóieeiőtosífitoti tagjai nyújtottak be a leg- fte&aő közigazgatási bíróságihoz a kormány azon Intézkedése ellen, amellyel a szkxvenszkói or­szágos kjé^mselöteertöílet kinevezett tagjaiul ősapán olyanokat nevezett ká, akik nem szak­emberek 0 akiknek kinevezése nem feleit meg a Sztovenszőn uralkodó „gazdasági, mű­velődési, társadalmi és nemzetiségi viszo­nyoknak.* Az alaposan megimfokoK panaszt a legfelső közigazgatási bíróság — minden várakozás ellenére — annak érdemi tárgyalása nélkül visssaotaattotta. A viaszantasitást közlő 4412—1929 száma ha­tározatot a napokban kapta meg Giller János dr. országos képviselőtestületi tag, a panaszló képviselőtestületi tagok ügyvédje. A határoza­tot magyar fordításban alább erószerrteüt kö­zöljük: *A legfelső küctgezgatibei bíróság a% 1875 évi október 22-én tolt 1876 évi 86 n. bárodai- má törvény 21 2 paragrafusai szerint minden további eljárás nélcfi vtasaantosi- toita Aiapy Gyota dr. és társainak a csehszlovák köztársaság kormányának 1928 évi dec. 29-én kelt, az országos képviselőteetttlei tagjainak kinevezésére vonatkozó határozata. eHen be­adott panaszáS a következő indokokból: Az 1928. évi dec. 29-én fceftt kormányhatá­rozattal as 1920. évi február 29-ém keit 126. száma törvény 12. paragrafusa 2. kitkezdés rendelkezése szerint a politikai igazgatás szer­vezéséről szóló 1927. évi június 14-én kelt 125 számú törvény 12. paragrafus 2. kiíkezdése eelőtestütetbe 18 tag neveztetett ki. E kinevezés ellen az említett képviselőtes­tület 6 választott tagja panaszt nyújt be. A panasz lényegéten előadja, hogy a kormány a kinevezést politikai kulcs sze­rint eeakősöUe, korrigálva a maga javára a választási eredményeket és nem véve tekin­tetbe a szakképzettséget, ami illeti a külön­böző szakok viszonyait ée ax egyes szemé­lyek szakképzettségét és azt sem tüntetvén ki, hogy ax egyes kinevetett tagokat milyen szakembereknek tekinti és milyen indok­ból Továbbá fölhozza a panasz, hogy a fcinevezóe- nél nincsenek tekintette véve Ssfovenedcó nem­zetiségi viszonyai, mert ámbár az utolsó népszámlálás szerint itt a magyar kisebbség 21.54 százalékot és a né­met kisebbség 4.73 százalékot tesz ki, e ki­sebbségekből egy tag sem vök kinevezve. A legfelső közigazgatási bíróság ezl a pa­naszt neon tekinthette indoknak, kdindfolván a következőkből: A panasz a felhozott kifogások tekintetében hivatkozik az 1920 évi február 29-én keli 126 száma törvény 12. paragrafusának 2. kikezdé­sének rendelkezésére a politikai igazgatás szervezéséről szóló 1927. évi ju/üus 14-én kelt 1ÍJg. számú törvény értelmében, mely szerint or országos képviselőtestületnek kétharmada Ungvár képviselete határoz, az országos hivatal diktál Ungvár, julius 17. (Ruszinszkói szerkesztősé­günktől.) Annakidején megírta a Prágai Ma­gyar Hírlap, hogy az országos hivatal Ungvár költségvetését fölülvizsgálván, szükségleti téte­leinek majdnem felét törölte s utasította a kép­viselőtestületet, hogy a költségvetést az orszá­gos választmány által „ajánlott" változtatások­kal újból tárgyalja le. A városi képviselőtestület az országos vá­lasztmánynak az egyes tételek leszállítására vonatkozó ajánlatait újból vita tárgyává téve, rámutatott, hogy egyes fontosabb tételek összegének leszállí­tása, avagy törlése egyenesen lehetetlen és a városi gazdálkodás mérlegét katasztrofáli­san fölbillentené. A képviselőtestület kérte tehát az országos hi­vatalt, hogy az egyes tételek meghagyásának indokait vegye figyelembe és a körülbelül 160.000 koronányi emelkedést hagyja jóvá. Az országos hivatal azonban hajthatatlan maradt. Az újból fölterjesztett költségvetés egyes tételeihez fűzött alapos indokolást, szo­kásához hiven, figyelembe se vette, hanem a legridegebb felsőbbségi gesztussal vetette el a képviselőtestület határozatait, ragasz­kodván ahhoz, hogy a képviselet minden változtatás nélkül, úgy fogadja el a költség- vetést, ahogyan azt az országos választmány diktálta. Most aztán a városi hatóság tanácstalanul áll, hogy mi lesz a városi gazdálkodás menetével, melyet már eddig is súlyos kiadási tételek ter­helnek, amiknek fedezéséről ezek után nem goodoekodhatik. választatik a 13 paragrafus szerint, a többit pedig a kormány szakemberekből nevezd ki, tekintetbe véve a gazdasági, kulturális, nem­zetiségi ős szociális viszonyokat. Csakhogy ex a rendelkezés, amely a kor­mánynak adott egyszerű objektív direktívá­nak jellegével bir, miképen járjon el az or­szágos képviselőtestület kinevezett tagjainak kiválasztásánál, nevezetesen milyen viszo­nyokra legyen tekintettel, — nem előírás, amelyre valamely személy jogi igényt kon­struálhatna, ha mindjárt az országos képviselötestüleit vá­lasztott tagja volna is az illető, hogy bizonyos személy ne legyen kinevezve az országos kép­viselőtestület tagjának, (hogy pld. nem szak­ember avagy, hogy kinevezése nem felel meg pld. a nemzetiségi viszonyoknak, amelyre a törvény szavai szerint a kormánynak tekintet­tel kell lennie). Ha az idézett 12 paragrafus 2 kikezdésén ek rendelkezéseiből nem lehet egyes személyek szubjektív jogait meríteni, hasonlóképen nem lehet e rendelkezésre hivatkozni a kormány azon aktusa ellen emelt kifogásnál sem, mely aktussal bizo­nyos személyek az országos képviselőtestü­let tagjainak neveztettek ki. A panasz nem hivatkozhatik eredményesen a legfelső közigazgatási bíróság 1924 évi június 23-án kelt 9312 sz. határozatára. A bíróság ugyan e határozatban abból a nézetből indult ki, hogy a zsupai képviselőtestület választott tagjai jogosultak panaszt beadni a zsupai kép­viselőtestület tagjainak kinevezése ellen, ad­dig, amíg kifogásolják, hogy túl volt lépve a megengedett szám és hogy a kinevezettek nemkvalifikáltak voltak, ámde ami ezt az utóbbi momentumot illeti, a bíróság csak azon kvalifikációs momentumokra gondolt az 1920 évi április 14-én kelt 330 sz. törvény 5. és 6. paragrafusainak rendelkezése szerint, ame­lyek a zsupai képviselőtestületbe való vá­laszthatóság feltételeiről szólamuk, mert az idézett törvény 76. paragrafusának rendelke­zése szerint az 5. és 6. paragrafusoknak a vá­laszthatóság illető rendelkezései érvényesek a zsupai képviselő-testületeknek a belügymi­niszter által kinevezett tagjaira is. A mostani panasznak kifogásai, amelyek a 125—27 sz. törvény 12. paragrafusának előírá­sára hivatkoznak, nem tagadják azonban az országos képviselőtestület kinevezett tagja- ianak választhatóságát az 5. és 6. paragrafus rendelkezése szerint, összefüggésben a 330— 20 számú törvény 76. paragrafusával a 126— 27 számú törvény értelmében. Ezért a panaszt, amely nem célozta a pa- naszttevők szubjektív jogainak védőimét, te­kintettel a közigazgatási bíróságról széló törvény 2. paragrafusára, mint indokolatlant visszautasítani kellett. A panasz másolata az összes mellékletekkel visszaadunk." Feliner egész Sztovenszhót el akarta árasztani olaszországiSürdőhlohkjah A kassai megkeresésre történt letartóztatás akadályozta meg nagy terveinek megvalósí­tásában — Mit keresett Koch Gertrud asszony Pozsonyban ? — Feltner Kitti nem akart válni — Feltner levele pozsonyi ügyvédjéhez — Pozsony, julius 16. — A 481-es számú aktát kérem! — szól az ügy­véd a jelöltjéhez. Az akta, amelyen ma a legtöbbet emlegetett név, a Feltner András neve szerepel, előkerül az ügy­véd irattárából. És az ügyvéd, Feliner pozsonyi védője beszélni kezd: — Az újságok annyi mindent öszeirnak erről az ügyről, hogy az ember már ki sem ismeri magát. Én Fellnemek tavaly november 29-ikén voltam a védője, amikor kassai megkeresésre előállítot­ták. A dolog igy történt: Feliner, akit a saját vállalatai vezérigazgatójá­nak tituláltak, Koch Gertrud asszonnyal jött Po­zsonyba. Nagyszabású üzleti tervei voltak Szlo- venszkőn. Ahogy nekem elmondotta, olaszországi fürdőblokkok1 1 akarta Szloven- sikét és Ruszinszkét elárasztani. Megállapodásai voltak nagy olasz fürdőhelyekkel, amelyekben azok a vendégek, akik Feliner irodá­ja révén érkeznek, nagv kedvezményt kapnak. Egy esőmé ffirdőmegállapodást saját szememmel láttam. Ezenkívül a nemzetközi szálloda-almanachot csi­nálta, amelyre 50 százalékra társa volt Koch asz- szony. Minden számítását keresztülhúzta a pozso­nyi rendőrség. Fellnerék a Savoy-6zállő egy ele­gáns apartmanjában laktak. A rendőrség a szállo­dai lapok átvizsgálásánál jött rá, hogy Fellnert Kassáról körözik, Farkas bórautős feljelentésére. Fellnert tehát itt nem ismerte fel senki, mert azelőtt Pozsonyban nem is Járt. Ide Béosből jött át Gertrud asszonnyal. Én elkísértem őket Kassá­ra. Velük jött Gavora detektivfelügyelő. Ki sej­tette akkor még, hogy Feliner felesége halott? Útközben elég alkalmam akadt Fellnerrel és Koch Gertrud asszonnyal beszélgetni. Elmondták, hogy Feliner nős, de válik a feleségétől, aki hiszté­rikus nő és egyideig folyton üldözte Fellnert, de, — mint Koch asszony megjegyezte, — az utóbbi időben felhagyott as üldözéssel. (Feliner Kitti ekkor már-halott volt) Koch Ger­trud egy 38 év körüli nem szép, csontos, sovány nŐ, nagyon intelligens, férjének Yokahamában bányái voltak, de a japán földrengés egy nagy részét elpusztította. Kochné borzalmas részleteket beszélt el nekem a földrengésről, amelyből ő, hétéves leánykája és a férje csak csoda utján menekültek meg. Az asszony európai utján, Karls- badban ismerkedett meg Fellnerrel, aki nagy ha­tással volt rá, mert elegáns jóképű ember, akit a fényképek elég viszataszitó külsejűnek ábrázolnak. Az asszony említette nekem, hogy férjétől el akar válni és Fellnerhez megy, ha a válóperük befejeződik. Ekkor már a kisleánya egy svájci nevelőintézet­ben volt. Kassán mindössze négy napig volt fogva Fell- ner, mert a tábla, elvetve az ügyészség felfolyamo­dását, szabadlábra helyezne. Az asszony ugyanis a hamburgi bankjától táviratilag kapott kétezer márkából kifizette Feliner 12.000 koronás tarto­zását. — Egy kiesé furosa, hogy Farkas Pesten is fel­jelentette Fellnert. Erről tanúskodik ez a levél, amit Feliner tavaly december 16-án. tehát a kas­sai szabadulás után irt nekem. „Savoia Exceleior Palaee Trieste. Trieste, 1928 dec. 16. Kedves Ügyvéd Ur! Bokros elfoglaltságom miatt csak ma jutok hozzá, hogy önnek Írjak. Az a svihák Farkas engem Pesten is felje­lentett annak idején. Később Forgács ellen visszavonta a vádat,i inig ellenem továbbra is fenntartotta. Tehál egy és ugyanazon ügyben kétszer jelenteti fej Ez non sens.­Kérném tisztelt ijgyvéd urat, hogy érdeklőd­be mag, hogy Kassán beszüntették-e ellenem az eljárást? Ha nem, úgy meg kell sürgetni és a megszüntető végzést pesti ügyvédemnek (Mar- czell János, Szalay ucca 3.) haladéktalanul be­küldeni, mert Pesten is kellemetlenségeim lesz­nek. Egyúttal aFrkas írjon a pesti rendőrség­nek, illetve ügyészségnek, — ahol jelenleg az ügy van — hogy kötelezetségemnek már ré­gen eleget tettem, követelni valója tőlem nincs, az ügyet annál is inkább visszavonja, mert feljelentése tévesen alapult. Ma reggel érkeztem Triestébe, de holnap­után ismét tovább utazom, miért is kérem hoz­zám intéző sorait alanti cimre küldeni: Zuoz. Schweiz. Hotel Concordia. Szívességét előre is köszönöm, egyúttal őnagysága szívélyes üdvözletét tolmácsolom é6 maradok tisztelője Feliner". A levélben említett őnagysága nem más, mint Koch Gertrud. — A kassai kaland után, — fejezte be az elbe­szélést Feliner ügyvédje, — Fellnerék visszautaz­tak Bécsbe és az olasz fürdöblokkokból semmi sem lelt. A pozsonyi ügyvéd irataiból, illetve Marczell János dr. értesítéséből kiderül, hogy a válópert Feliner adta be a felesége ellen hűt­len elhagyás címén. Az asszony ügyvédje Virág Rezső dr. budapesti ügyvéd, aki tavaly juuius 22-én kelt levélben ar­ról értesítette a férj: Feliner ügyvédjét, hogy „a házassági életközösség visszaállítása" iránt nem tud intézkedni, mert ügyfele: Feliner Kitti asszony ismeretlen helyen tartózkodik és a budapesti tör­vényszék nem tudja kézbesíteni a felhívást. Egy hónappal később Feliner Kitti asszony holtan he­vert a bécsi vadaskertben... B. J. A bolgár külügyminiszter Briand-nál Francia és angol demars a balkáni béke érdekében — — Háborús hangulat Jugoszláviában — Belgrád, julius 17. Az a két csendőr, aki a tegnapelőtti stipi merényletben megsebesült, a tegnapra virradó reggelen sérüléseibe belehalt. Tegnap nagy ünnepélyességek között temették el őket. Az egyházi szertartást Stip püspöke, Benjámin végezte, aki nagy beszédet is mon­dott. A temetés után a lakosság a városka főterén népgyülést tartott, amelyen szenvedélyes ha­tározati javaslatot fogadtak el. A határozati javaslatban követelik, hogy a jugoszláv kor­mány vessen véget a tarthatatlan állapotok­nak, mert a nemzet türelme már elfogyott. Belgrádban a stipi merényletet úgy Ítélik meg, hogy mindazok a lépések, amelyeket a ju­goszláv kormány idáig tett a rend föntartásá- ra, nem csak hogy indokoltak, hanem megerő­sítésre is szorulnak. A jugoszláv kormány szilárdan kitart állás­pontja mellett, amely szerint határzóna léte­sítését követeli s ebben csak azoknak a sze­mélyeknek szabad tartózkodniok, akik’ oda­való illetőségűek, vagy állandó foglalkozá­suk van. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a jugoszláv kor­mány az úgynevezett kettős birtokoknak meg­oldását is követeli, mert az utóbbi véres esemé­nyek többnyire az ilyen kettős birtokok tulaj­donosai cselekvéseinek következtében állot­tak elő. Páris, julius 17. Buloff bolgár külügyminisz­ter, aki Párisban átutazóban volt, tegnap a Quai d‘0rsay-n hosszabb megbeszélést folyta­tott, Briand-nal. A tárgyalás természetesen a bolgár—jugoszláv határon előforduló súlyos incidensekkel foglalkozott, amelyeknek január óta több, mint hu& halottja van. Amint a Pe­tit Párisién Írja, a francia és az angol kormány mintegy tiz nap előtt közös demarssal fordult Szófiához, míg a francia kormány belgrádi követe utján egyidejűleg a jugoszláv kormánynál is ba­rátságosan közbenjárt. A lap szerint ugyanis nem kétséges, hogy az esetek többségéért a felelősség Bulgáriát ter­heli. Megállapítható, hogy a legtöbb határinci­dens jugoszláv területen zajlott le, tehát a ha­tárt bolgár elemek sértették meg. Ha a szófiai kormány azt állítja, hogy számos bolgár föld­műves, aki békés szándékkal lépte át a határt, szántóföldje megművelése céljából, ezeknél az incidenseknél elpusztult, úgy a felelősség ezért is a bolgár kormányt ter­heli, mert visszautasította Jugoszláviának egy tizkilométeres semleges öv létesítésére vonatkozó ajánlatát. A bolgár kormány ma nemzetközi vizsgálatot követel, amit Jugoszlávia nem ok nélkül utasít vissza. Mindenesetre azonban a konfliktus le­hető leggyorsabb békés elintézésére kell töre­kedni, hogy a két szomszédos nemzet között végre normális viszony fejlődjön ki és meg­szűnjön a Balkán békéjét állandóan fenyegető veszedelem. Titkos csapaEmosstaEafök a foolgáF SiaSáron ? Belgrád, julius 17. Horvátország egyes köz­ségeibe szabadságos katonák térnek vissza, akik a jugoszláv—bolgár határról azt a hirt hozzák, hogy a bolgár határon titkos esapat- shozdulatok folynak. Ezek a csapaímozdula- tok nagyobb arányokat öltenének. ha a bol­gárok a belgrádi kormány követelését a pi- ráíi egyezmény ratifikálására vonatkozólag nem teljesítenék. A piráti szerződés, mint is­meretes, a. bolgárokat nemcsak bizonyos ma­cedón szervezetek feloszlatására kötelezi, ha­nem semleges zóna létesítésére is, amelyben a jugoszláv rendőri közegeknek többkilomé- teres sávon szabad bejárásuk volna. — Egy hetvenéves ember mise után agyonlőtte a papot. Párisból jelentik: Vesourban egy hetven éves magánzó mise után puskalövésekkel agyon­lőtte a lelkészlakba visszatérő papot, majd magát lőtte főbe. Az aggastyán felesége temetésekor össze­különbözött a lelkésszel. Ezenkívül az utóbbi idő­ben lopás révén tetemes összeggel károsult meg és azt hiszik, hogy tettét hirtelen elmezavarban követte eh — Köh! kapitány hittérítőt visz repülőgépén az afrikai négerekhez. Egy német katolikus missziós társulat elhatározta, hogy a vallás szolgálatába ál­lítja a modern technika vívmányait. Több missziós atya hatalmas repülőgépen utazik rövidesen Afri­kába a négerek megtérítésére. A repülőgép veze­tője Köhl, a Breinen híres óceánrepülője lesz. 5

Next

/
Thumbnails
Contents