Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)
1929-07-12 / 155. (2080.) szám
6 1989 faXn* 1% pftrfA ~ Fürdőlevéli éle Podébrady-iürdőrőt Személyes tapasztalatok alapján irtai ZEHERY ISTVÁN dr. főorvos Szlovenszkó, julius közepe. A Prágai Magyar Hírlapban ez év tavaszán megjelent több ismertető közlemény alapján érdeklődtem Podé- brady-fürdŐ felől, mivel agy magamnak, mint feleségemnek évenkénti életszükséglete immár a szénsavas fürdő. A fürdő igazgatósága érdeklődő levelemre, amelyben német prospektust kértem — előzékenyen és bámulatomra — német és magyar nyelvű prospektusokat küldött. Már maga ez a tény is bátorító volt. Idegenkedésemet, mely engemet, mint magyar embert önkénytelenül is eltöltött a valóban cseh nemzeti jellegű fürdővel szemben, az első impresszió lényegesen alászállitotta s igy a múlt hónapban megjelentünk Podébradyban. Az igazgatóság irodájában igen kedves fogadtatásban részesültünk s Hornyák titkár egy uj magán villában, elsőemeletes szép erkélyi szobáién szállásolt el bennünket napi harminc korona bérért. Minthogy pedig Podébrady nem csupán üdülő, vagy erősítő fürdő, de elsősorban gyógyító fürdő, mely a mai higiénia és orvosi fürdőtudomány minden eszközével fölszerelt s igy fürdő- és ivókúrát csak orvosi rendeletre és orvosi ellenőrzés mellett lehet használni. Orvos létemre páciensnek álltam be tehát és az igazgatósági főorvost kerestem föl. A főorvosnál is előzékeny fogadtatásban s alapos vizsgálatban részesültünk s rendelkezésére az orvos-familiáknak már szokásosan kijáró minden kedvezményt megkaptuk. Fürdőzésünk eredményével teljesen megelégedve, felüdfllve tértünk vissza szerény szlovenszkói otthonunkba. Ennyit szükségesnek láttam itt közölni, egyrészt, hogy kedves kötelességemet lerójjam, azaz köszönetemet nyilvánítsam a fürdőigazgatóságnak a velem szemben tanúsított szívességért, de meg, hogy fölbátoritsam azon magyar nemzetiségű honfitársaimat, akik orvosilag modemül berendezett szénsavas és vastartalmú fürdőkre vannak szomlva. Ami a fürdőnek további ismertetését illeti, e tekintetben is szükségesnek látom pár szóval tájékoztatni a fürdőre szorulókat. Podébrady fürdőt kényelmes utazás után, bár Szlovenszkóról közel 15 órai gyorsvonat] úttal elérve, majdnem a fürdő parkjában tesz le a vonat bennünket. Legcélszerűbb nappal érkezni és a csomagokat a vasútnál hagyni, gyalog besétálva, a szebbnél-szebb magánvillákban, vagy házakban keresni szállást. Egyszemélyes szobák 10 kor., kétszemélyes szobák 20 korona napi árért már kaphatók. Az élelmezés az úgynevezett „menü"-rend- szer mellett fölötte jutányos. Podébrady fürdőről pár napi ottlétei alapján megállapítható, hogy az főleg az „Öregek" és a szívbetegek, valamint a véredéi yek bajaiban (arteriosclerozisban) szenvedők fürdője. A fürdő nagyságát és fejlődését legjobban az évenkint kiszolgáltatott szénsavas fürdők száma jellemzi, mely 1923. évben 55.000, mig 1927- ben 90.000 volt. De ottlétem alatt arról értesültem, hogy a naponkint kiszolgáltatott fürdők száma 1200 körül mozog. Egyszersmind meggyőződtem arról is, hogy rövidesen szükséges lesz itt még egy uj fürdőépületet létesíteni a forgalomnak könnyebb lebonyolitása végett. Podébrady kiimája enyhe, vegetációjának fejlődése is ezt bizonyítja. A fürdő Csehország leggazdagabb és legtermékenyebb síkságán helyezkedik el. Gyönyörű parkja teljesen elegendő a szívbetegek sétája céljából. Hegyet csak a távolban látni. Ellenben itt folyik el az Elba, mely tetemesen hozzájárul a vidék festői szépségéhez, körülövezvén a történelmi nevezetességű Podébrady-várát! A források száma 15, melyek többé, vagy kevésbé szénsaváé, sőt kénkénenytartalmuak és oly bőségben ontják a gyógyvizet, hogy a város lakossága is ásványvizet használ ivásra; az Elba vizét pedig öntözés és mosás céljára szolgáltatja a vízvezeték. A közelben lévő városi park és az „Óbora" nevű tölgyerdő nagyobb sétákra, vagy kellemes kirándulásra adnak alkalmat, mindig sik utakon haladva. A fürdőgyógyintézet — Lecebny Ustav —• komolyabb betegek befogadására és a beteg- vizsgálatra teljesen az orvostudomány mai színvonalának megfelelőleg van berendezve. ÜditŐleg hat a lélekre a parknak csodaszép virágkulturája: temérdek rózsájával, violájával, muzáival. dáliákkal és szőnyegkertésze- tévevel. A ftírdővendégek pontos orvosi ellenőrzés alatt állanak s a fürdőket csakis az orvosok utasítása szerint késziti a személyzet. A zenét az 1. csehszlovák gyalogezred kitűnő zenészekből álló zenekara szolgáltatja s naponkint három ízben szórakoztatja a közönséget. Aki tehát szórakozás mellett pihenni és fáradt szivét erősíteni, vagy betegségéből gyógyulni óhajt, nyugodtan és bizalommal keresheti föl Csehországnak ezen nagy lendülettel és rendszeresen fejlődő gyógyító fürdőjét. Végül is dicsérettel kel! megállapítani, hogy nemzetiségi ellentéttel a fürdőben sehol sem találkoxtank. Aki mm bírja » eeehwlovák Rövid beszámoló a barcelonai világkiállításról Barcelona, juliue eleje. Barcelona, Spanyolország legnagyobb városa, óriási kiterjedésű. Nagyrészt hatalmas, modern, fehér palotákból áll, de a belváros megtartotta a déli kikötővárosok jellegzetességeit. Legforgalmasabb uceája a Rambla, mely a híres Kolumbus- szobrot köti össze a Plaza de Catalunná-val. Ez a korzó, itt van a legtöbb kávéház, itt ácsorognak az idegenek s a munkanélküliek. Olyan forgalom van itt, hogy a pirosfrakkos rendőrök legnagyobb erőfeszítése dacára is csak lépésben haladhatnak az autók. A Ramblából nyílnak a festői szép melíék- uccák. Ezeknek a házait századokkal ezelőtt építették: őt—hatemeletesek 6 a szivárvány legkülönbözőbb színeire mázolják homlokzatukat. Ezek a mellékuccák oly szükek, hogy egy nagyobb autó nem is tudna áthaladni rajtuk. A benszülött barcelonaiak, a matrózok és kikötőmunkások előszeretettel járják ezeket a 6zük uccákat. Vak énekesek, kintornások, gitárosok zenéje vegyül a rikkancsok kiáltozásába s az ablakokból áhítattal hallgatják a feketeszemü és feketehaju 6zennori- ták, a Ramóna, a Constantinople s a Chiquito érzelmes dalait. Többnyire csak ezt a három dalt hallani, de azért a Valenciának s a Ca c’est Parisnak is van még sikere. A kiállítás a város határában van. Csodás pálmaallék vezetnek oda. A kiállítás tartamára a város németül, franciául és angolul tudó texi- soffőröket szerződtetett, hogy az idegeneknek még e téren is segítségükre legyenek. A taxik nagyon olcsók e a soffőrök nem főágadnak el borravalót. Aki Barcelonába megy, annak nagyon ajánlom, hogy legelőször eset kilenc óra felé látogassa meg a kiállítást. Azt szóval kifejezni nem lehet, hogy milyen csodás kép tárul az e6ti látogató szemei elé. A kiállítás tagozódása Versailles-re emlékeztet. Háttérben, körülbelül kétszázmóteres magasságban s a bejárattól mintegy két kilométernyi távolságban a monumentális Nemzeti Palota mered az égnek. Kupolájából reflektorok sugársze- rüen öntik a fényt, mintegy átmenetet alkotva a végtelen éjszaka s a fénytenger közt, mely a Nemzeti Palota s a bejárat közt vakít. A Nemzeti Palota előtt fekvő terraszról ezer színben játszó vízesés vezet le a főalléhoz, melyet kétoldalt hatalmas pálmák és világitőoszlopok szegélyeznek. Vízesések, világító-szobrok, világító-oszlopok ezer árnyalatába jólesőn illeszkednek bele tarka virág- szőnyegek, melyeket fényáriákat játszó szökőkutak öntöznek. A magasban fekvő Nemzeti Palpta s a főallé közt félmagasságban kétoldalt a két kiállítási palota fekszik s a reflektorok fényében ezek is úgy néznek ki, mintha alabástromből volnának. Rengeteg pavillon elszórva az egész területen, mind kivilágítva, mind virágoktól, pálmáktól övezve. Az egyik szegletben a deauvillei „Ambassa- deurs" hü mása. Ezt az európai autókiráíy, Citroen építtette a spanyol királynak, ki lelkes látogatója Deauville eme leghíresebb dancingjának. A Nemzeti Palota mögötti mélységben (egy régi agyagvagy kőbánya helyén) a párisi Luna-Parc vagy a pesti Angol-park várja a gyermekeket s a jókedvű fiatalságot. A kiállítás egész területét egy kis vonat járja be„ melynek mozdonya kicsinyített mása a legmodernebb expresszmozdonynak. A legtöbb ember persze este látogatja a kiállítást. A meleg kiima miatt különben is későn élnek az emberek. Déltől öt óráig mindenki alszik. A nagy hotelokban este kilenc órakor vacsoráznak. Mozik, szinházak féltizenegykor kezdődnek s azoknak zárása után, vagyis éjszaka egyóra felé legforgalmasabb a Rambla. A király, családja kíséretében, már megnyitotta a legtöbb külföldi pavlllont, bár egynéhány még nincs teljesen készen. A magyar pavillon megnyitásáról röviden beszámoltunk. Norvégia és Dánia pavillonjai készültek el leghamarabb, s szép, jól áttekinthető kiállításukkal általános tetszést keltettek. Svédország főleg fizikai téren elért eredményeiről számol be és a svájciak gazdag őragyüjteménnyel szerepelnek. A franciák remek szöveteket, bútorokat mutatnak be. A megnyitás első hetében a világ legszebb ékszereit is oda vitték (egész sereg detektív és rendőr őrizte azokat). A világ legnagyobb győnyét is itt lehetett látni. Akkora, mint egy kisebb körte. Az ember el sem akarja hinni, hogy valódi. Olaszország nagyon keveset állított ki, Anglia nedig semmit sem. A nagy nemzetek nincsenek külön pavillon okban, mint a kisebb nemzetek. A kiállított árukat hatalmas, áru szerint osztályozott palotákban helyezik el. Van textil-, könyv-, idegenforgalmi, elektrotechnikai, gép-, kémiai, művészeti stb. palota. Külön érdekessége a kiállításnak a spanyol és a ke-^ lett falu. Bár kéthetes barcelonai tartózkodásom alatt egyszer sem esett, a meleg mégsem volt elviselhetetlen. Természetesen, a legideálisabb szeptemberben vagy októberben Barcelonába látogatni, mert aki ezt a nagy utat megteszi, az Spanyolország többi városát, többek közt Madridot. Toledót. Sevillát, Granadát is meg kell, hogy látogassa. Ott pedig nagyon meleg van, mert a tenger jótékony hatása ott nem üdíti fel a levegőt. Egyébként egész Spanyolországban rend és béke uralkodik. Az idegenekkel mindenki előzékeny és kedves. 31. Egyiptomi délután Géniben G-enf, julius elején, Magáról a tényről, hogy városunkba érkezett, az utolsó pillanatban értesültem, mikor az ablakom alatt az uccán kiabálni kezdtek, autóik tülköltek a templom felől, futó talpak kopogtak a házam felé és a szomszédom bekiáltott a gyerekeknek az erkélyről a szobába, hogy el a grammofont, mert itt a király. Ez a késő déli órákban történt, pizsamában ért, oikk-irás közben az asztalom előtt. Alig maradt időm, hogy valami sűrűbbet ölt- sok magam köré s lent már vonult is a király, éljenző tömegben, elegáns autóban, elegáns fezzel, elegáns svájci rendőrök kötelet feszitő sorfala közt. Ebédelni vonult és köny- nyen biccentett vonulás közben. Utána autók, lassan oszló tömeg, mig végre csak a rendőrök maradtak, — az elegáns svájci rendőrök, akik igy egyedül, magukban is látványosság, ■amint fehér keztytübe foglalt kezűikkel, bizonyos jól átgondolt saimetria alapján tapadnak, mindmegannyi gyöngyszem a láncon, a kötél köré. Miután a király befordult a sarkon, őket nézem, hálával és tisztelettel, mint- ahogy rendőröket egyáltalán nézni szoktam és ■ahogy megérdemlik. A szomszéd elindítja a grammofont, visszaülök az asztalom elé, •hallgatom a zenét, a király elment és nyomában bizonyos furcsa elgondolások indulnak el a fejemben, nyugtalankodni kezdek, egyelőre minden határozott alap, tárgy és indok nélkül, csak mert érzem, hogy ezúttal baj lesz, velem, az elkezdett cikkel, a ma délutánnal és egyáltalán, összegezem, amit a királyról tudok. A moziban Hindenburg jobbján láttam, ahogy kijött egy kapu alól, Berlinben. Bernből Scihultheiss szövetségi elnök megkapó beszédének néhány sora zenél a fejemben, amivel az uralkodót fogadta és amikor afölötti örömének adott kifejezést, hogy a király látogatása ismét egy fényes alkalmat szolgáltat arra, hogy a svájci és az egyiptomi nép között fennálló olyan régi störhetetnyclvet, németül minden tekintetben boldogulhat. Közlésein nem akar reklám lenni, bár a fürdő ezt is megérdemli, de tájékoztató azok részére, akik ilyen jellegű gyógyító fürdőre vannak utalva s felelet ama sok kérdezeteködésre, amelyeket itthoni körökben hozzám intéztek Podébrady fürdő lényege felől. ^ ! , •len barátságot megerősítsék. így mondta ezt •barátságosan az afgán királynak is, az afgán néppel kapcsolatban, amikor itt járt és király volt. Svájci etikett. — Alexandriára gondolok, ahonnan különben is levelet várok. Kezdek bekapcsolódni Egyiptomba. Cigarettára gyújtok s a következő félóra alatt felveszem, ki- mélyitem összes egyiptomi kapcsolataimat és öltözködés közben már bizonyos bensőbb vonzalommal közeledek a királyhoz. Kedves, •barátságos, putha, verejtékes arcára gondolok, ahogy egy fez alatt láttam az imént. Fogmosás után jut végre eszembe, ami egy órája iz- gajt, hogy Fuad király gazdag. Nem is gazdag, — fáraó. Nem ismerem anyagi viszonyait, de a pénze, — ki hiszi el nekem, — nem is érdekel. Itt másról van szó. Én hiszem a mesét és ahogy ablakomból elnézek utána a megüresedett uccasoron a sarok fele, tömlőket látok, csuprot, amiben az olajbogyó alatt arany nevet, barlang, melyen a gyön ívok gyémántot és a halomba rakott apróságokat, amik bizonyos jelszóra hullnak az öledbe, ha kitanultad a madárnyelvet; és jó kiejtéssel és hangsúlyozással el tudod mondani a szezám-citatumot, — mert 6 is csak igy csinálja, amint kincsről és nem valutáról van szó, — másképpen ma sem lehet. Végre egy kedvemre való ember, aki az „Ezer egy éjszaka meséidben bevezetett és használatos budget alapján dolgozik, végre nem pénz, hanem egy önmagát felemészteni nem tudó, abszolút existenoia. Tényleg igy van, vagy csak összetévesztem valakivel? ... — nekem most igy van. Érzem hogy rámfér ez a pihenés. Holnap reggel már fizetek. Különben is fix pénzt várok, miattam ne sírjon senki. Holnap point-et keresek a délutáni vonatig az elkezdett cikk végére és postára adom . . . Most csendet akarok. A király minimális ideig tartózkodik a közelemben, veszteni való időm éppenugy nincs, mint ahogy dolgom sincs, mindösze annyi a kérésem, hogy tekintve, hogy a fáraó bejött az uocámba, hagyjanak most végre egy kicsit magunkra, rengeteg, nagyobbára személyes ügyben volna bizonyos mondanivalóm, ami évek óta ül fiatalos ártallfynságában és nevetséges bővülésektől fűszerezve a torkomban, és amit most. végre ki kell köpnöm valakinek, mert kezd áporodott. ize lenni és zavarja az emésztést. Bizonytalan hangulatban? de megebédeltem. Minden újságárusnál kapható a Képe s Hét szépirodalmi képes hetilap. Egyes szám ára 3 korona. Délután jobb hijján a tó partjára mentőm és igyekeztem magammal elhitetni, hogy e* igy van helyesen és programba-véve, hogy nekem itt kell sétálni, ha komolyam el akarom érni azt, amit akarok. Mit akarok? — Egy kávét, — mondom az ismerős szőke tóparti pincérnek, aki már hozza is, könnyen felvert habbal, ahogy szeretem. Időnkint fekete zsakettes, izzadt arabok, fezzel, sietnek el a terasz előtt, homlokukat törlik és arab instrukciókat kiabálnak menésközben egymásfelé. Nagy nemzet, —mondom a pincér felé, csak hogy valami kedveset mondjak. Bólint, hogy: nagy. — Könnyű neki. A délután folyamán még több Ízben láttam. A város kicsi, az ember akaratlanul is találkozik. Ha találkozunk, igyekszem minden feltűnés nélkül, könnyedén viselkedni. Este hét órára ötleteim vannak. Homályosan emlékszem, hogy ez az utolsó stádium, ami érhet és mint olyan, rettenetes, ötlet. Kezdődik a feltalálókkal rokon atmoszféra, az ötletek világa, érzem, hogy biztos iramban távozok a földről, a sarki rendőrtől, a jólberendezett univerzumból, a realitástól, amiben és amiből élek, az ötletek zsák-uocába futó labirintusában vagyok, — hol a vészfék és a fix-fizetés? ... A Nílus szabályozása magától elesik. Az már megvan. Tudok egy antik tárgyat Párisban, dugva, egyszer mondták az árát is, egy imaginarius számot, — ha érdekli, úgy . . . Hát érdekli? Ez különben is üzlet. Nem ezt. írok neki egy levelet, hogy küldjön egy autót, mert az nekem feltétlenül kell és neki, ahogy mondani szokás, egy tollvonás. Megadom a genfi címem. Közelebbi adatokkal szolgálok, ha kihallgatáson fogad. Elmondok neki mindent, dolgokat, amikről semmit se tud és amik sajnos mégis igy történnek, — hogy mint konkrétumot mást ne is említsek, itt van ez az évek óta húzódó ügyem azzal az autóval. Egy ember, aki semmi mást nem akar, mint egy autót, évek óta gyalog jár és menésközben megtanulta az összes autómárkák nevét, orrát, jelzéseit, — fogadásból, de anélkül is, 100 méternyi távolságból megnevezi a közeledő kocsi márkáját és Európa különböző boulevardjai asztfaltján úgy ugrál ütemre a sok klaxon között, mint az Auguszt a cirkuszban a komolyak körül. Ezt fogom mondani, természetesen az előirt étikét udvarias formái között. Ezzel szemben órák kérdése és a király utazik. # Utazzon! . . . # Este teát ittam és közben a szomszéd hegyre néztem, ahol a hotel kivilágított ablakai mögött piheni ki egy meleg nyári délután hivatalos fáradalmait. A holnapi már nyugod- tabb nap lesz, ezt az esti lapból tudom. Ha az idő kitart, kellemes pihenése lesz és egy kedves emlékkel távozhatik a napsütötte város képével, további állomásai felé. Üstökös, görbe-tükör, különösen meleg nyári estéken eltáncol bizonyos nyugtalanok feje fölött és ami után, házi recept szerint, egy konyakot szokás inni, mielőtt, az ember a történtek fölött, végérvényesen napirendire térne. Későbbi gyerekek tanulni fogják, hogy mikortól és meddig uralkodott. Ebből engem már nem hívnak fel. Különben is, ha azt mondanám, hogy egy nyári csütörtök délután kettőtől-hétíg, úgy se hinné el nekem senki. Simon Géza. 5000 recept — étel- és italleirások —, a befőzés művészete, a diátikus konyha, a terítés és asztaldiszités legújabb útmutatásai Csáky Sándor A XX. század szakácsmttvészete cirnü, augusztus hónapban megjelenő hatalmas munkájának csak egészen kis részét képezik. A 800 oldalas, 150 eredeti képpel díszített lexikonalaku, gyönyörűen kiállított könyv ezenkívül mindazokat a szakácsmüvószeti tudnivalókat tartalmazza, amelyeket sem a gondos háziasszony, sem pedig a hivatásos szakember nem nélkülözhet. Hasonló könyv magyar nyelven még nem jelent meg, éppen azért siessei) ön is az előjegyzéssel, mert a könyv megjelenése után jóval drágább lesz. CSAK AKKOR MONDHATJA EL MAGÁRÓL, IÍOGY ÉRT A FŐZÉSHEZ, HA CSÁKY SÁNDOR KÖNYVÉT ELOLVASSA! Megrendelhető a szerzőnél: Novy Sraokovec (Ujtátrafüred), Palace szanatórium. ... ■........ 1 " “i ............... ■■
