Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)
1929-07-12 / 155. (2080.) szám
í 1029 július 12, péntek. -piwgai-AVag^arhirlap 7 Hoover és a szovjet London, julim 11. . A Daidy Telegraplh washingtoni jelentése Wf! szerint Hoover elnök hajlandó arra, hogy mó- ohdositsa az Egyesült Államok magatartását 'Vg Szovjet Oroszországgal szem:ben és elismerje ddhivatalosan is a szovjetkormányt. Hoovernek erről a szándékáról az amerikai kereskedelmi mi és ipari delegációt is értesítették, amely b a legközelebbi hetekben hosszabb tanulmányin útra indul Oroszországba. A Daily Telegraph Q{ jelentését mindenesetre a legnagyobb fenn taréi tással kell fogadni, miután az ilyfajta értesüli léseket eddig mindig erélyes cáfolat követte. A Chicago Tribüné newyorki jelentése szóin ránt Hoover elnököt az a körülmény indította 6 a szovjet elismerésének mérlegelésére, hogy n az angol-orosz diplomáciai kapcsolatok kü- a szabón álló ujrafelvétele kedvezőtlenül befo- d lyásolhatja az orosz-amerikai kereskedelmet. T Hoover egyébként sohasem osztotta Houghton b és Kellog államtitkárok aggodalmát, hogy a s | szovjetkormány elismerése fokozni fogja a í | bolsevista propagandát az Egyesült Államok- f : bán. Hoovernek eltökélt szándéka, hogy tár- \ ■ gyalusokat kezdjen a szovjetkormánnyal a két i állam között fennálló függő kérdések, igy elsősorban a cári kormány által fölvett amerikai kölcsönök ügyében. A Chicago Tribüné szintén hangsúlyozza, hogy információi még megerősítésre szorulnak. ■ A szovjet Angliától várja a közeledést. London, julius 11. Rigából jelentik a lapok, houv a szovjet népbiztosok tanácsa határoza- tilag kimondotta, hogy nem tesz lépést az Angliával való összeköttetés felvételére, hárem Anglia iniciativájára várakozik és ha Anglia megtenné a közeledő lépést, akkor a szovjet magyarázatot fog követelni az Arco- ügyben, vagyis a londoni szovjetkeroskedel- mi misszió ügyében. Ennek a helyiségében tartotta a konzervativ kormány 1926Jban a házkutatást A népbiztosok tanácsa egyszersmind sajnálatának adott kifejezést, hogy Ramsay Mac- Donald nem váltotta be az angol-orosz diplomáciai összekötettés haladéktalan felvételére adott Ígéretét. A szovjet ezt az angol és amerikai kapitalizmus nyomásának tulajdonit ja. Negyvenezer Rüoméier a leveseken leszállás nélkül Newyork, julius 11. Az Angcleno nevű repülőgép MeldeJl és Reinhart pilótákkal szerdán délután 17 óra 30 perekor newyorki idő szerint kétszáz óráig volt levegőben és huszonötezer kilométert keringett. A pilóták mindaddig a levegőben akarnak maradni, amig a motor, amely a rekordkísérlet előtt álló helyzetben 450 óráig futott egyfolytában, felmondja a szolgálatot. A levegőben való benziníankolás kifogástalanul működik. A pilóták továbbá kijelentették, hogy körpályájukon legalább akkora utat I akarnak megtenni, amennyi a föld egyszeri körülrepülésének felelne meg. Hz ügyész megkezdte vádbeszédét a szepsi (igényperben Kassa, julius 11. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) A szepsi cigánypörben ma elhangzott Turek dr. államügyész vádbeszéde. Szerinte a cigányok mentalitását a legjobban megvilágítja Rybár Pálnak a vizsgálat során tett azon kijelentése, hogy ó'k valamennyien rablók és bitangok voltak, akik ott gyilkoltak és raboltak, ahol csak tudtak. Ezután az államügyész sorra vette az egyes vádpontokat és különösen arra terjeszkedett ki, hogy akik a gyilkosságoknál őrszolgálatot teljesítettek, azok nem mint bűnsegédek, hanem mint tettestársak itélendők meg. A délutáni tárgyaláson az ügyész folytatta vádbeszédét, amelynek befejezése után fog sor kerülni a védőbeszédekre. Három eltévedt magyar aufíiitasf letartóztattak a (setisilevák tantéren Miskolc, julius 11. (Tudósítónk távirati jelentése.) Debreceny Endre teberautófuvaro- zó, Molnár Imre soffőr és Jáger Piroska a krasznokvajda—felsőkékedi utón eltévedve, véletlenül csehszlovák területre kerültek. A csehszlovák csendőrök megállították az autót és annak utasait megmotozták, Debre- cenynél a Leventék számára biztosított ruha- vásárlási igazolványt találtak, amire mind a hármukat letartóztatták. Jager Piroskát Kassára vitték, ahol ötnapi fogvatartás után szabadon engedték, Debreceny és társa továbbra is letartóztatásban maradt. (A hirt Kassáról még nem erősítették meg.) Pozsony, julius 11. Pozsonyi szerkesztőségiünk lapzártakor jelenti: Prflger Henrik, a pozsonyi Carlton é,s Savoy szállodák tulajdonosa, ma délután fél hat órakor tragikus körülmények között hirtelen elhunyt. A család köréből kiszivárgott eddigi birek szerint Priiger, akinek idegeit a Carlton-szálló milliós építkezéseivel kapcsolatos gondok hónapok óta erősen igénybe vették, ma délután fél hat érakor a Carlton-szálló épülő ötödik emeletén járkált s ott váratlanul rosszul lett, összeesett és szivszélhüdés ölte meg. * Próiger Henrik régi pozsonyi patrícius családnak a sarja, aki igen előkelő szerepet töltött be Pozsony város életében. Egész fiatal kora óta a vendéglőipar terén működött. A háború előtt hosszabb ideig Londonban Prága, julius 11. Az iskolaügyi miniszter a hivatalos lap jelentése szerint a prágai Károly-egyetem bölcsészeti fakultásán színházi szemináriumot létesített és ennek vezetésével Tille Vencel dr. egyetemi tanárt bízta meg. A szeminárium már az őszi félévben megnyílik. Színházi szemináriuma nagyon kevés európai egyetemnek van s ezért elhatároztam, hogy felkeresem Tille professzort és kikérdezem a szeminárium tanrendjét és programját illetően. Azt hittem, hogy száraz teoretikussal lesz dolgom, egy szobatudóssal, ki könyvei között rendszert, vagy elméletet alkotott magának színházról és főleg színházi irodalomról. Meglepetésem annál nagyobb volt, amikor a modernül berendezett lakásának világos és szellős könyvtárszobájában, ahol százával sorakoztak a német, cseh, francia, angol és olasz könyvek, egy jólöltözött, jómodoru, aránylag fiatal, borotváltarcu enropáer fogadott, kinek a külvilággal való intenzív kontaktusát minden szava elárulta s ki éppen olyan járatos az eszkimók színházi irodalmában, mint amilyen jól ismeri például Mikszáth Kálmán dramatizált müveit. A színházi szeminárium programjáról a következőket mondotta: — A Károly-egyetem bölcsészeti karán az összehasonlító irodalmat adom elő. E tantárggyal kapcsolatban fogom a színházi szemiráriumot megtartani. Célom: szórakoztatva tanítani, némi élénkséget vinni a holt anyagba és rámutatni arra, hogy a színház és az irodalom kapcsolata egyre lazábbá válik, s hogy a mai színház más, mint irodalom. A színház múltja és jelene — Régen a színház tiszta irodalmat jelentett. Császárok, királyok é6 uralkodó hercegek létesítettek és tartottak üzemben színházakat, melyek egyetlen feladata az volt, hogy bemutassák és műsoron tartsák azokat az irodalmi müveket, melyeket a magas kegyur erkölcsi és irodalmi szempontokból kifogástalannak minősített. Abban az időben mecénások irányították a színházak életét, ők szabták meg a műsor irányelvéit és a közönség tiszta irodalmat ka nőtt. Ebben az időben a színházi műsort főleg tragédiák dominálták, lehetőleg versben és öt felvonásnál alább egyetlen komoly irodalmár 6em adta. — A tizenkilencedik században a mecénások lassan elmaradtak s a színházak a nép felé kezdtek orientálódni, a huszadik században pedig már kizáróan a publikum kívánságai irányadók; vagyis összefoglalva: régen a mecénás csinált színházat, ma a színház csinál magának mecénást a közönségből. — Természetes, hogy ilyen körülmények között minden színház, melynek nincsen szubvenciója, kénytelen olyan darabokat játszani, melyekkel megfogja a közönséget. A tiszta irodalom, ötfel- vonásos verses dráma, s egyéb nehezen emészthető színpadi produkció ma már nem igen kell az embereknek s ennek tulajdonítható, hogy az irodalom egyre jobban a háttérbe szorul. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy az irodalom nem demokratikus valami és nem való a demokráciának. — Ma nem a színpad, hanem a nézőtér a fontos. Ma minden színigazgató azt nézi, hogy a közönség meg van-e elégedve s nem azt, hogy a darab irodalmi szempontból kifogástalan-e, vagy 6em. — A modern színház már nem irodalom, hanem átmenet a képzőművészet és valami uj művészeti ág között, ami azonban még nem jelenti az irodalom kiküszöbölését a színházból, mert a színházak szcenikai és technikai fölkészültsége mellett még mindig tekintélyes szerepe van az irodalmi résznek is. Paris — Nézze meg Henry Rotsohild báró Theatre Pigalle-jának prospektusát. — mutat egy fantasztikus képekkel tarkított füzetre. — Ebben a prospektusban mindenről nő van, csak Írókról és tartózkodott, ahol a Savoy-száilóinak és a Jcckey-Olubnak volt az igazgatója. Londonban nősült meg. 1918-ban visszatért Pozsonyba, ahol a Zöldfa szállodát vette át, amelyet később Carlton szállodának keresztelt át. Á Savoy szálló már előbb is tulajdonában volt s mindkét szállodát bámulatos módon fejlesztette. Legutóbb a Carlton átépítéséhez kezdett s a 10—12 millió koronás hatalmas uj szállópalota építése immár befejezéséhez közeledik. Ez a hatalmas uj szállópalota betetőzése eredményes, munkás életének s itt érte őt utói tragikus körülmények között a halál is. A 62 éves korában elhunyt Prüger Henrik nevezetes szerepet töltött be Pozsony város közigazgatásában is s haláláról az egész város mély megdöbbenéssel értesült. Özvegyén kívül 3 fia gyászolja. Temetéséről még nem történt intézkedés. színészekről nem. A Theatre Pigalle világítási és bangeffektusokra fekteti a fösulyt, ami a leijobban bizonyítja, hogy a ma színházában a fény, hang és a gépezet játszók a legnagyobb szerepet. Amerika — Amerikában már régen rájöttek arra, hogy irodalom és színház két különálló dolog. Ott a színház elsősorban üzlet, mert a szubvenció ismeretlen fogalom. —- Amerikában még a Metropolitain Opera is üzlet. Mert kifizetődik ama számos milliomos részére, akik komoly zenei művészetet akarnak élvezni, ilyen költséges intézményt üzemben tartani. Európa még nem érti ezt meg s nálunk súlyos milliókat kapnak szubvenció cii: én azok az állami színházak, melyek nem tudnak, vagy talán nem akarnak lépést tartani a korral. A magyar színház — Mit tart a magyar színházról, tanár ur? — A magyar színházról és általában a magyar színpadi alkotásokról a legjobb benyomásokat szereztem. Budapesten volt alkalmam néhány kiváló előadást látni és számos magyar színdarabot fordításból ismerek. — Melyiket tartja a legjobbnak? — Az utóbbi évtizedek alkotásai közül a legjobbnak Lengyel Menyhért Tájfun cimü dar rabját tartom. Lebilincselő, érdekfeszitő, jó színpadi alkotás. Igen sokra becsülöm Mikszáth Kálmánnak egy nem régen játszott dramatizált müvét, a Noszty-fiu esetét a Tóth Marival. Mikszáth Írásait igen jól ismerem, dialógusai annyira elevenek és olyan nagyon színpadra kívánkoznak, hogy — azt hiszem, — nem nehéz dramatizálni őket. Igen jónak tartom továbbá Molnár Ferenc Liliomát is. Legutóbb Moszkvában láttam frappáns díszleteket ehhez a darabhoz. — Mivel magyarázza tanár ur, hogy Molnár Ferencnek a cseh színpadokon megközelítően sincsen olyan sikere, mint egyéb külföldi színpadokon? — Azt hiszem, ennek a fordítás az oka. Molnárnak egy igen szellemes vigjátékát, melyet nem akarok megnevezni, azzal ölte meg a fordítója, hogy több viccet és szellemességet rakott bele, mint amennyi abban eredetileg volt A csehek csak átélni tudnak drámákat, de írni nem — És mit gondol tanár ur, miért bukott meg Budapesten Öapek Károly R. U. R.-ja? — Nem csodálom, hogy az R. U. R. Budapesten megbukott. A darab nem olyan jó, mint amilyennek hiresztelték. Hiába, mi csehek nem vagyunk dramatikus nemzet. Mi a drámákat csak átélni tudjuk, de megírni nem. A cseh színpadi alkotásokat technikai gyengeség jellemzi. Ha- meg is van bennük a belső drámai erő, hiányzik belőlük a technikai fölkészültség. Állami színházaink sem állnak a helyzet magaslatán. Színészeinket tönkre tette a sok patetikus verses tragédia e nem képesek élő, húsból és vérből álló emberi alakítani. Német színpad-- A német színházak és a német színpadi szerzők erősen iparkodnak, bogy a közönségnek valami újat adjanak. Igen érdekesek Bruekner darabjai és a Bért Brecht átdolgozásában játszott Dreigroschenoper. Ez az utóbbi és a Verbreoher cimü Bruckner-darab kiállításukkal, rendezésükkel és szcenikai beállítottságukkal igazolják a tételt, hogy a modern színház átmenet a képzőművészet és valami uj művészeti ág közölt. Természetesen mindkét szerző nagy súlyt, helyez az irodalomra is Bruekner — Bruekner alkotásai erősen emlékeztetnek Wedekindre. Bizonyos világfájdalom tükröződik ki belőlük s, noha dialógusai mesteriek, mégis azt a látszatot keltik, hogy nem színpadra készültek. — Vájjon ki rejtőzik a magát megnevezni nem akaró Bruekner álnév alatt? — Nem tudom, de a Krankheit dér Jugend olyannyira tipikusan női munka, hogy valószínűen nő lesz a Ferdinand Bruekner név mögött. Bért Brecht — Mi a véleménye arról a plágiumvádról, melyet Bért Brecht ellen a Dreigroschenoper Songjaival kapcsolatban emeltek? — Bért Brecht nem ott követte el a hibát, hogy a kérdéses balladákat átírta, vagy átvette, hanem ott, bogy ezt nem közöle a nyilvánossággal. Joga volt ahhoz, amit tett. csak meg kellett volna mondania. A plágiumvád természetesen semmit sem von le Bért Brecht költői értékéből. Max Reinhardt — Mit tart Reinhardtról? — Reinhardtról csak szeretettel, vagy gyűlölettel lehet beszélgi. Én azok közé tartozom, akik őszinte szeretettel kisérik figyelemmel tevékenységét. Reinhardt őszinte rajongója a színháznak, minden álnokságtól mentesen becsületesen dolgozik érette a maga módja szerint s ezért csak elismerés és nem gáncs illeti. — Tanár ur nézete szerint tehát szabad a rendezőnek az iró alkotását a saját tetszése szerint átalakítani? — Erre csak a következő paradoxonnal felelhetek : — Ha az átalakított mü jobb az eredetinél, akkor a rendező lángész, ha rosszabb, akkor plagizátor. Orosz színház — A modern orosz színház is Reinhardt csapásain halad. Moszkvában, azt mondhatnám, mindegy, hogy mit játszanak, csak az a fontos, hogy hogyan játszák. Meyerhold rendezésében Gogol Re- vizorját láttam. Kitűnő volt, noha bizonyos, hogy Gogol nem ismerne rá müvére. Ma nem lehet beszélni modern orosz színpadi irodalomról, csak modern orosz színházról, annyira függetlenítette magát a színház az irodalomtól. Az orosz színház önálló művészet s az orosz színpadokkal párhuzamosan halad a moszkvai zsidó színház, mely egészen kitűnő alkotásokkal lepte meg a világot. Háborús irodalom és a színpad — Mi a nézete tanár urnák az újabban igen nagykeletü háborús irodalomnak a színpaddal való kapcsolatáról? — A háborús irodalomnak most meglepően nagy konjunktúrája van. Elég Remarque könyvének óriási sikerére utalni. A háromnegyed-milliós példányszám minden r kommentárt feleslegessé tesz. Érdekes, hogy az lm Westen nichts Neues egyut-^ tál a legnagyobb francia könyvsiker is. Néhány nappal ezelőtt tértem vissza Párisból, ahol a könyvesboltok kirakatában mindenütt békésen fekszik egymás mellett a német és a francia kiadás egy- egy példánya. A háborús irodalom azonban ennek ellenére nem való színpadra. Színpadi drámának belső drámai erőre és nem külsőre van szüksége. Párisban láttam egy háborús drámát. Sirhant az Arc de Triumphe alatt volt a címe. Pátosz és frazeológia. Nem tudok érette lelkesülni. Azt hiszem, hogy sikere csak múló, kon- junkturasiker. A színház jövője — Van a színháznak jövője? — Nézetem szerint a színháznak óriási jövője van. Nem fog annak a mozi, a beszélőfilm, a rádió és semmi sem ártani, csak át kell alakulnia a kor követelményeinek megfelelően, mert minden kornak meg van a maga színháza. Színház már az ókorban is volt és lesz a jövőben is. A színház örökéletü, csak a színpadi alkotások és az előadások módja változik a kor Ízlésének megfelelően. Ez magyarázza meg, hogy miért nem tudjuk kellően élvezni a régi, klasszikusokat. Vegyük például a görög sorstragédiát. E régi tragédiák zenével, dallal és tánccal voltak egybekötve. Zene, dal és tánc nélkül éppen olyan suták, mint amilyen egy modern opera lenne zene és dal nélkül, ahol a kórus éneklés helyett dekla- málna. — A jövő színháza most vajúdik. Még nem tudni, milyen lesz, de annyi bizonyos, hogy benne a technikának legalább is olyan szerepe lesz, mint ma az irodalomnak van. Ternyei László. Najman vasutügyi miniszter a Szepességen Poprád, julius 11. Najman vasutügyi miniszter szlovcnszkói útja alkalmával meglátogatta tegnap Csorbát, a Csorhai-tót és a tátrai villamosvasutat, majd Poprádról Iglóra utazott, ahol a szepesi vasútvonalak kiépítésének szükségességét hangoztatta. A jövőévi költségvetésben a szlovenszkói vasutak építési céljaira 120 millió koronát fognak előirányozni. Az uj Vöröskő-margit- falvi vasútvonal építését a jövő évben megkezdik. A miniszter a Szepességröl Stub- nyára utazik, hogy megtekintse a Handlo- va-felsöstubnyai vasútvonal építkezéseit, majd onnét Trencsénteplicre megy. „A modern színház áimenet a képzőművészet és valami uj művészeti ág ... „A tiszta irodalom nem való a demokráciának“ — mondja a prágai Károly-egyetem színházi szemináriumának vezetője Beszélgetés Tille Vencel dr. egyetemi tanárral Priiger Henrik tragikus halála
