Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-12 / 155. (2080.) szám

í 1029 július 12, péntek. -piwgai-AVag^arhirlap 7 Hoover és a szovjet London, julim 11. . A Daidy Telegraplh washingtoni jelentése Wf! szerint Hoover elnök hajlandó arra, hogy mó- ohdositsa az Egyesült Államok magatartását 'Vg Szovjet Oroszországgal szem:ben és elismerje ddhivatalosan is a szovjetkormányt. Hoovernek erről a szándékáról az amerikai kereskedel­mi mi és ipari delegációt is értesítették, amely b a legközelebbi hetekben hosszabb tanulmány­in útra indul Oroszországba. A Daily Telegraph Q{ jelentését mindenesetre a legnagyobb fenn tar­éi tással kell fogadni, miután az ilyfajta értesü­li léseket eddig mindig erélyes cáfolat követte. A Chicago Tribüné newyorki jelentése szó­in ránt Hoover elnököt az a körülmény indította 6 a szovjet elismerésének mérlegelésére, hogy n az angol-orosz diplomáciai kapcsolatok kü- a szabón álló ujrafelvétele kedvezőtlenül befo- d lyásolhatja az orosz-amerikai kereskedelmet. T Hoover egyébként sohasem osztotta Houghton b és Kellog államtitkárok aggodalmát, hogy a s | szovjetkormány elismerése fokozni fogja a í | bolsevista propagandát az Egyesült Államok- f : bán. Hoovernek eltökélt szándéka, hogy tár- \ ■ gyalusokat kezdjen a szovjetkormánnyal a két i állam között fennálló függő kérdések, igy el­sősorban a cári kormány által fölvett ameri­kai kölcsönök ügyében. A Chicago Tribüné szintén hangsúlyozza, hogy információi még megerősítésre szorulnak. ■ A szovjet Angliától várja a közeledést. London, julius 11. Rigából jelentik a lapok, houv a szovjet népbiztosok tanácsa határoza- tilag kimondotta, hogy nem tesz lépést az Angliával való összeköttetés felvételére, há­rem Anglia iniciativájára várakozik és ha Anglia megtenné a közeledő lépést, akkor a szovjet magyarázatot fog követelni az Arco- ügyben, vagyis a londoni szovjetkeroskedel- mi misszió ügyében. Ennek a helyiségében tartotta a konzervativ kormány 1926Jban a házkutatást A népbiztosok tanácsa egyszersmind sajná­latának adott kifejezést, hogy Ramsay Mac- Donald nem váltotta be az angol-orosz dip­lomáciai összekötettés haladéktalan felvételé­re adott Ígéretét. A szovjet ezt az angol és amerikai kapitalizmus nyomásának tulajdo­nit ja. Negyvenezer Rüoméier a leveseken leszállás nélkül Newyork, julius 11. Az Angcleno nevű repülőgép MeldeJl és Reinhart pilótákkal szerdán délután 17 óra 30 perekor newyorki idő szerint kétszáz óráig volt levegőben és huszonötezer kilométert keringett. A piló­ták mindaddig a levegőben akarnak ma­radni, amig a motor, amely a rekordkísérlet előtt álló helyzetben 450 óráig futott egy­folytában, felmondja a szolgálatot. A leve­gőben való benziníankolás kifogástalanul működik. A pilóták továbbá kijelentették, hogy körpályájukon legalább akkora utat I akarnak megtenni, amennyi a föld egyszeri körülrepülésének felelne meg. Hz ügyész megkezdte vádbeszédét a szepsi (igényperben Kassa, julius 11. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) A szepsi cigánypörben ma elhangzott Turek dr. államügyész vádbeszéde. Szerinte a cigányok mentalitását a legjobban megvi­lágítja Rybár Pálnak a vizsgálat során tett azon kijelentése, hogy ó'k valamennyien rablók és bitangok voltak, akik ott gyilkol­tak és raboltak, ahol csak tudtak. Ezután az államügyész sorra vette az egyes vádpontokat és különösen arra terjeszkedett ki, hogy akik a gyilkosságoknál őrszolgálatot teljesítettek, azok nem mint bűnsegédek, ha­nem mint tettestársak itélendők meg. A délutá­ni tárgyaláson az ügyész folytatta vádbeszé­dét, amelynek befejezése után fog sor kerülni a védőbeszédekre. Három eltévedt magyar aufíiitasf letartóztattak a (setisilevák tantéren Miskolc, julius 11. (Tudósítónk távirati je­lentése.) Debreceny Endre teberautófuvaro- zó, Molnár Imre soffőr és Jáger Piroska a krasznokvajda—felsőkékedi utón eltévedve, véletlenül csehszlovák területre kerültek. A csehszlovák csendőrök megállították az autót és annak utasait megmotozták, Debre- cenynél a Leventék számára biztosított ruha- vásárlási igazolványt találtak, amire mind a hármukat letartóztatták. Jager Piroskát Kassára vitték, ahol ötnapi fogvatartás után szabadon engedték, Debreceny és társa to­vábbra is letartóztatásban maradt. (A hirt Kassáról még nem erősítették meg.) Pozsony, julius 11. Pozsonyi szerkesztő­ségiünk lapzártakor jelenti: Prflger Hen­rik, a pozsonyi Carlton é,s Savoy szállodák tulajdonosa, ma délután fél hat órakor tragikus körülmények között hirtelen el­hunyt. A család köréből kiszivárgott eddi­gi birek szerint Priiger, akinek idegeit a Carlton-szálló milliós építkezéseivel kap­csolatos gondok hónapok óta erősen igény­be vették, ma délután fél hat érakor a Carlton-szálló épülő ötödik emeletén jár­kált s ott váratlanul rosszul lett, össze­esett és szivszélhüdés ölte meg. * Próiger Henrik régi pozsonyi patrícius családnak a sarja, aki igen előkelő szerepet töltött be Pozsony város életében. Egész fia­tal kora óta a vendéglőipar terén működött. A háború előtt hosszabb ideig Londonban Prága, julius 11. Az iskolaügyi miniszter a hivatalos lap jelenté­se szerint a prágai Károly-egyetem bölcsészeti fa­kultásán színházi szemináriumot létesített és en­nek vezetésével Tille Vencel dr. egyetemi tanárt bízta meg. A szeminárium már az őszi félévben megnyílik. Színházi szemináriuma nagyon kevés európai egyetemnek van s ezért elhatároztam, hogy felkeresem Tille professzort és kikérdezem a sze­minárium tanrendjét és programját illetően. Azt hittem, hogy száraz teoretikussal lesz dolgom, egy szobatudóssal, ki könyvei között rendszert, vagy elméletet alkotott magának színházról és fő­leg színházi irodalomról. Meglepetésem annál na­gyobb volt, amikor a modernül berendezett laká­sának világos és szellős könyvtárszobájában, ahol százával sorakoztak a német, cseh, francia, angol és olasz könyvek, egy jólöltözött, jómodoru, arány­lag fiatal, borotváltarcu enropáer fogadott, kinek a külvilággal való intenzív kontaktusát minden szava elárulta s ki éppen olyan járatos az eszki­mók színházi irodalmában, mint amilyen jól isme­ri például Mikszáth Kálmán dramatizált müveit. A színházi szeminárium programjáról a következő­ket mondotta: — A Károly-egyetem bölcsészeti karán az össze­hasonlító irodalmat adom elő. E tantárggyal kap­csolatban fogom a színházi szemiráriumot megtar­tani. Célom: szórakoztatva tanítani, némi élénksé­get vinni a holt anyagba és rámutatni arra, hogy a színház és az irodalom kapcsolata egyre lazábbá válik, s hogy a mai színház más, mint irodalom. A színház múltja és jelene — Régen a színház tiszta irodalmat jelentett. Császárok, királyok é6 uralkodó hercegek létesí­tettek és tartottak üzemben színházakat, melyek egyetlen feladata az volt, hogy bemutassák és műsoron tartsák azokat az irodalmi müveket, me­lyeket a magas kegyur erkölcsi és irodalmi szem­pontokból kifogástalannak minősített. Abban az időben mecénások irányították a színházak életét, ők szabták meg a műsor irányelvéit és a közönség tiszta irodalmat ka nőtt. Ebben az időben a szín­házi műsort főleg tragédiák dominálták, lehetőleg versben és öt felvonásnál alább egyetlen komoly irodalmár 6em adta. — A tizenkilencedik században a mecénások lassan elmaradtak s a színházak a nép felé kezd­tek orientálódni, a huszadik században pedig már kizáróan a publikum kívánságai irányadók; vagyis összefoglalva: régen a mecénás csinált színházat, ma a színház csinál magának mecénást a közönségből. — Természetes, hogy ilyen körülmények között minden színház, melynek nincsen szubvenciója, kénytelen olyan darabokat játszani, melyekkel megfogja a közönséget. A tiszta irodalom, ötfel- vonásos verses dráma, s egyéb nehezen emészt­hető színpadi produkció ma már nem igen kell az embereknek s ennek tulajdonítható, hogy az irodalom egyre jobban a háttérbe szorul. Mindeb­ből az a következtetés vonható le, hogy az irodalom nem demokratikus valami és nem való a demokráciának. — Ma nem a színpad, hanem a nézőtér a fon­tos. Ma minden színigazgató azt nézi, hogy a kö­zönség meg van-e elégedve s nem azt, hogy a da­rab irodalmi szempontból kifogástalan-e, vagy 6em. — A modern színház már nem irodalom, hanem átmenet a képzőművészet és valami uj művészeti ág között, ami azonban még nem jelenti az iroda­lom kiküszöbölését a színházból, mert a színházak szcenikai és technikai fölkészültsége mellett még mindig tekintélyes szerepe van az irodalmi rész­nek is. Paris — Nézze meg Henry Rotsohild báró Theatre Pigalle-jának prospektusát. — mutat egy fantasz­tikus képekkel tarkított füzetre. — Ebben a pro­spektusban mindenről nő van, csak Írókról és tartózkodott, ahol a Savoy-száilóinak és a Jcckey-Olubnak volt az igazgatója. London­ban nősült meg. 1918-ban visszatért Pozsonyba, ahol a Zöld­fa szállodát vette át, amelyet később Carlton szállodának keresztelt át. Á Savoy szálló már előbb is tulajdonában volt s mindkét szállo­dát bámulatos módon fejlesztette. Legutóbb a Carlton átépítéséhez kezdett s a 10—12 mil­lió koronás hatalmas uj szállópalota építése immár befejezéséhez közeledik. Ez a hatal­mas uj szállópalota betetőzése eredményes, munkás életének s itt érte őt utói tragikus körülmények között a halál is. A 62 éves ko­rában elhunyt Prüger Henrik nevezetes sze­repet töltött be Pozsony város közigazgatásá­ban is s haláláról az egész város mély meg­döbbenéssel értesült. Özvegyén kívül 3 fia gyászolja. Temetéséről még nem történt in­tézkedés. színészekről nem. A Theatre Pigalle világítási és bangeffektusokra fekteti a fösulyt, ami a leijobban bizonyítja, hogy a ma színházában a fény, hang és a gépezet ját­szók a legnagyobb szerepet. Amerika — Amerikában már régen rájöttek arra, hogy irodalom és színház két különálló dolog. Ott a színház elsősorban üzlet, mert a szubven­ció ismeretlen fogalom. —- Amerikában még a Metropolitain Opera is üzlet. Mert kifizetődik ama számos milliomos ré­szére, akik komoly zenei művészetet akarnak él­vezni, ilyen költséges intézményt üzemben tarta­ni. Európa még nem érti ezt meg s nálunk súlyos milliókat kapnak szubvenció cii: én azok az állami színházak, melyek nem tudnak, vagy talán nem akarnak lépést tartani a korral. A magyar színház — Mit tart a magyar színházról, tanár ur? — A magyar színházról és általában a magyar színpadi alkotásokról a legjobb benyomásokat szereztem. Budapesten volt alkalmam néhány ki­váló előadást látni és számos magyar színdarabot fordításból ismerek. — Melyiket tartja a legjobbnak? — Az utóbbi évtizedek alkotásai közül a legjobbnak Lengyel Menyhért Tájfun cimü dar rabját tartom. Lebilincselő, érdekfeszitő, jó színpadi alkotás. Igen sokra becsülöm Mikszáth Kálmánnak egy nem régen játszott dramatizált müvét, a Noszty-fiu ese­tét a Tóth Marival. Mikszáth Írásait igen jól is­merem, dialógusai annyira elevenek és olyan na­gyon színpadra kívánkoznak, hogy — azt hiszem, — nem nehéz dramatizálni őket. Igen jónak tar­tom továbbá Molnár Ferenc Liliomát is. Leg­utóbb Moszkvában láttam frappáns díszleteket ehhez a darabhoz. — Mivel magyarázza tanár ur, hogy Molnár Fe­rencnek a cseh színpadokon megközelítően sin­csen olyan sikere, mint egyéb külföldi színpado­kon? — Azt hiszem, ennek a fordítás az oka. Molnárnak egy igen szellemes vigjátékát, me­lyet nem akarok megnevezni, azzal ölte meg a fordítója, hogy több viccet és szellemességet rakott bele, mint amennyi abban eredetileg volt A csehek csak átélni tudnak drámákat, de írni nem — És mit gondol tanár ur, miért bukott meg Bu­dapesten Öapek Károly R. U. R.-ja? — Nem csodálom, hogy az R. U. R. Budapesten megbukott. A darab nem olyan jó, mint amilyen­nek hiresztelték. Hiába, mi csehek nem vagyunk dramatikus nemzet. Mi a drámákat csak átélni tudjuk, de megírni nem. A cseh színpadi alkotásokat technikai gyengeség jellemzi. Ha- meg is van bennük a belső drámai erő, hiányzik belőlük a technikai fölkészültség. Állami színházaink sem állnak a helyzet magas­latán. Színészeinket tönkre tette a sok patetikus verses tragédia e nem képesek élő, húsból és vér­ből álló emberi alakítani. Német színpad-- A német színházak és a német színpadi szer­zők erősen iparkodnak, bogy a közönségnek va­lami újat adjanak. Igen érdekesek Bruekner darab­jai és a Bért Brecht átdolgozásában játszott Dreigroschenoper. Ez az utóbbi és a Verbreoher cimü Bruckner-darab kiállításukkal, rendezésükkel és szcenikai beállítottságukkal igazolják a tételt, hogy a modern színház átmenet a képzőművészet és valami uj művészeti ág közölt. Természetesen mindkét szerző nagy súlyt, helyez az irodalomra is Bruekner — Bruekner alkotásai erősen emlékeztetnek Wedekindre. Bizonyos világfájdalom tükröződik ki belőlük s, noha dialógusai mesteriek, mégis azt a látszatot keltik, hogy nem színpadra készül­tek. — Vájjon ki rejtőzik a magát megnevezni nem akaró Bruekner álnév alatt? — Nem tudom, de a Krankheit dér Jugend oly­annyira tipikusan női munka, hogy valószínűen nő lesz a Ferdinand Bruekner név mögött. Bért Brecht — Mi a véleménye arról a plágiumvádról, me­lyet Bért Brecht ellen a Dreigroschenoper Song­jaival kapcsolatban emeltek? — Bért Brecht nem ott követte el a hibát, hogy a kérdéses balladákat átírta, vagy átvette, hanem ott, bogy ezt nem közöle a nyilvánossággal. Jo­ga volt ahhoz, amit tett. csak meg kellett volna mondania. A plágiumvád természetesen semmit sem von le Bért Brecht költői értékéből. Max Reinhardt — Mit tart Reinhardtról? — Reinhardtról csak szeretettel, vagy gyűlölet­tel lehet beszélgi. Én azok közé tartozom, akik őszinte szeretettel kisérik figyelemmel tevékeny­ségét. Reinhardt őszinte rajongója a színháznak, minden álnokságtól mentesen becsületesen dolgo­zik érette a maga módja szerint s ezért csak elis­merés és nem gáncs illeti. — Tanár ur nézete szerint tehát szabad a ren­dezőnek az iró alkotását a saját tetszése szerint átalakítani? — Erre csak a következő paradoxonnal felel­hetek : — Ha az átalakított mü jobb az eredetinél, ak­kor a rendező lángész, ha rosszabb, akkor pla­gizátor. Orosz színház — A modern orosz színház is Reinhardt csapá­sain halad. Moszkvában, azt mondhatnám, mind­egy, hogy mit játszanak, csak az a fontos, hogy ho­gyan játszák. Meyerhold rendezésében Gogol Re- vizorját láttam. Kitűnő volt, noha bizonyos, hogy Gogol nem is­merne rá müvére. Ma nem lehet beszélni modern orosz színpadi iro­dalomról, csak modern orosz színházról, annyira függetlenítette magát a színház az irodalomtól. Az orosz színház önálló művészet s az orosz színpa­dokkal párhuzamosan halad a moszkvai zsidó szín­ház, mely egészen kitűnő alkotásokkal lepte meg a világot. Háborús irodalom és a színpad — Mi a nézete tanár urnák az újabban igen nagykeletü háborús irodalomnak a színpaddal va­ló kapcsolatáról? — A háborús irodalomnak most meglepően nagy konjunktúrája van. Elég Remarque könyvének óriási sikerére utalni. A háromnegyed-milliós pél­dányszám minden r kommentárt feleslegessé tesz. Érdekes, hogy az lm Westen nichts Neues egyut-^ tál a legnagyobb francia könyvsiker is. Néhány nappal ezelőtt tértem vissza Párisból, ahol a köny­vesboltok kirakatában mindenütt békésen fekszik egymás mellett a német és a francia kiadás egy- egy példánya. A háborús irodalom azonban ennek ellenére nem való színpadra. Színpadi drámának belső drámai erőre és nem kül­sőre van szüksége. Párisban láttam egy háborús drámát. Sirhant az Arc de Triumphe alatt volt a címe. Pátosz és frazeológia. Nem tudok érette lel­kesülni. Azt hiszem, hogy sikere csak múló, kon- junkturasiker. A színház jövője — Van a színháznak jövője? — Nézetem szerint a színháznak óriási jövője van. Nem fog annak a mozi, a beszélőfilm, a rádió és semmi sem ártani, csak át kell alakulnia a kor követelményeinek megfelelően, mert minden kornak meg van a maga színháza. Színház már az ókorban is volt és lesz a jövőben is. A színház örökéletü, csak a színpadi alkotások és az előadások módja változik a kor Ízlésének megfelelően. Ez magyarázza meg, hogy miért nem tudjuk kellően élvezni a régi, klasszikusokat. Ve­gyük például a görög sorstragédiát. E régi tragé­diák zenével, dallal és tánccal voltak egybekötve. Zene, dal és tánc nélkül éppen olyan suták, mint amilyen egy modern opera lenne zene és dal nélkül, ahol a kórus éneklés helyett dekla- málna. — A jövő színháza most vajúdik. Még nem tudni, milyen lesz, de annyi bizonyos, hogy ben­ne a technikának legalább is olyan szerepe lesz, mint ma az irodalomnak van. Ternyei László. Najman vasutügyi miniszter a Szepességen Poprád, julius 11. Najman vasutügyi mi­niszter szlovcnszkói útja alkalmával meg­látogatta tegnap Csorbát, a Csorhai-tót és a tátrai villamosvasutat, majd Poprádról Iglóra utazott, ahol a szepesi vasútvonalak kiépítésének szükségességét hangoztatta. A jövőévi költségvetésben a szlovenszkói vas­utak építési céljaira 120 millió koronát fognak előirányozni. Az uj Vöröskő-margit- falvi vasútvonal építését a jövő évben meg­kezdik. A miniszter a Szepességröl Stub- nyára utazik, hogy megtekintse a Handlo- va-felsöstubnyai vasútvonal építkezéseit, majd onnét Trencsénteplicre megy. „A modern színház áimenet a képzőművészet és valami uj művészeti ág ... „A tiszta irodalom nem való a demokráciának“ — mondja a prágai Károly-egyetem színházi szemináriumának vezetője Beszélgetés Tille Vencel dr. egyetemi tanárral Priiger Henrik tragikus halála

Next

/
Thumbnails
Contents