Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-12 / 155. (2080.) szám

f>89 falta* t9, péntek. 5 Elemi csapások (! j.) Prága, juüiims 11. [AEg fcőt hete áramaik, hogy a cseh szlovákiai agrár körök ama nagy gonddal voltak elíog- Uw, hogy miképp kellene segíteni a jőve* idéfimezőségét eLvesztő mezőgazdaságon. A irégi készletek inámt nem volt érdeklődő vevő • az <mj araitáe — a kemény tél ellenére — titka bőségesnek Ígérkezett. Ma — két 'hét múltán — ismét nagy gon- dokkal küzd az agrár társadalom, ezek a gon­dok aaoníban egészen másfélék. A múlt na­pokban oly hatalmas orkán szántott végig a köztársaságon, amilyenhez fogható egy em­beröltőiben egyszer is alig szokott jelentkez­ni, A jégasőtverések, a felhőszakadás ok vé- gigszáguldottak a történelmi országokon, po­csékká verték az aratásra váró mezőket, tiz- ezerhoMalcra menő erdőségeket irtottak ki a szélviharok e az emberek életét sem kímél­ték a villámcsapások. Számos falu képe olyan, mintha ádáz ellenség dúlta fel volna azokat. Az orkán a Kárpátok északnyugati és északi hegylálncolatát — tehát Szlovenszkót — csak helyenkinf érintette, ami annál cso­dálatosabb, mert a délre fekvő Nagyaliföld számos helyén ismét teljes erővel tombolt. Végső eredményképpen megállapíthatjuk azt, hogy a múlt napok elemi csapásai főkép­pen a történelmi országokat sújtották, mig Szlovénszkó és Ruszinszkó ez ajkalommal kí­méletben részesült. A borzalmas orkán alig négy-öt nap előtt végezte romboló munkáját s ma már azt lát­juk, hogy a kormány, a törvényhozás, a köz­igazgatás, tehát az állami élet szervezetének egész gépezete munkába állott az elemi csa­pások által okozott károk helyrehozása érde­kében. Hogy csak egész röviden említsük az eddig tett intézkedéseket, úgy a következő­ket kell leszögeznünk: 1. A képviselőház és a szenátus elnökei összehívták a mezőgazdasági, illetve nemzet- gazdasági bizottságokat, amelyek en bloc kö­rűikéiül hatvan kezdeményező javaslatot tárgyalnak le egyes járások károsultjainak segélyezéséről. A hatvan javaslatot a parla­menti nyomda fél nap alatt készítette el s a szakbizottságok azokat a kezdeményező bi­zottság véleménye nélkül tárgyalják le. 2. Udrzsal miniszterelnök személyesen vé­gigjárta a legsúlyosabban sújtott járásokat s tapasztalatai alapján azonnal elrendelte, hogy 3. a káTsujtotta vidékekről származó tény­leges katonák háromheti rendkívüli szabad­ságban részesitendők s a fegyvergyakorlatra behívott tartalékosok is szabadságot kapnak. 4. A mezőgazdasági tanács két nap alatt százezernyi kérvénymintát nyomatott s kül­dött szét a községekbe, amelyeket a községi elöljáróságok ingyen osztanák ki a gazdák között, hogy ezek idejében kérhessék a föld- adó-vitsezatérítést és az elemi karalapból való segélyezést. 5. A tartományi hivatal az erdőkárok sür­gős összeírását rendelte el, hogy idejében in­tézkedhessek megfelelő mennyiségű faültet­vény beszerzése iránt. 6. Ingyen vetőmag, takarmány, épület- anyag, olcsó, csaknem ingyenes műtrágya szállítása a károkkal sújtott vidékek felé máris megindult. 7. Kamatmentes állami kölcsönök kilátás­ba helyeztettek; megszerzésük módjáról a járási hivatalok oktatják ki díjtalanul a népet. A hatékony, tényleg kiadósán segítő kor­mányintézkedések sorát még folytathatnék, mutatóba azonban ennyi is elég, hogy bizo­nyítottnak lássuk azt, hogy a kormány igenis tud segíteni — ha afear. A kormány itt való­ban munkába lépett e meg vagyunk győződ­ve, hogy a történelmi országokban élő embe­rek könnyét rövidesen felszárit ja s egy év leforgására sincs szükség s az idei aratási or­kán már csak rossz emlékként fog élni a la­kosság körében. A valóban gyors és hathatós kormánysegii- sóget nem irigyeljük a történelműi országok lakosaitól, azonban elszorul a szivünk árva­ságunk érzetében, ha arra gondolunk, hogy a kormány ami mindent elfelejtett megtenni akkor, amikor az elmúlt tiz év alatt a zemp­léni és rusziraszkói árvizek, a Duna osalliő- közvidéki pusztításai, a Kárpátok szabályo­zatlan, rakoncátlan patakjai ragadozásai által okozott károkon kellett volna segíteni. Az alacsony abban fekvő szlovenezkói nedves le­gelőkön éveink int sok tízezer szarvasmarha pusztul el distomatozában, a vizlecsapolási munkálatok azonban csiga lépésben haladnak 6 orvosságot sem vásárol a kormány, való­színűleg azért, mert azt csak a Dunántúl tud­ják készíteni. Ha Sataveasakjót vágy Ruszinszkót puszii­Egy esztendő múltán ritka véletlen segítségével agnoszhátták a lainzi vadaskert ismeretlen női halottját és derítettek lel egy hitvesgyilkosságot Egy bécsi fogorvos a gipszharapásból és a fényképekből ismert rá volt páciensnőjére — Fellner András Henrik magyar szélhámos és egy bécsi színésznő véres házassági drámája — Nyomtalanul eltűnt a hitvesgyilkossággal gyanúsított férj — Budapesten nyomoz a bécsi bűnügyi rendőrség főnöke Bécs, julius 11. A legjobb detektív: a vélet­len, tartják a tapasztalt kriminalisták, de ép­pen a bűnügyi nyomozások számtalan esete bizonyítja, hogy a véletlen egymagában nem elegendő segitség a nehéz, homályos bűnügyek földerítéséhez. A detektív emberismerete, ta­pasztalata, az összefüggéseket spekulative ke­reső logikus gondolkodása éppen olyan fontos kelléke az eredményes nyomozásnak. Példa rá a lainzi vadaskertben múlt év nyarán történt gyilkosság földerítése. A kertben talált női holttest agnoszkálása a rendőrség minden erőfeszítése dacára sem sikerült. Hiába küldték szét a szélrózsa minden irányá­ba az ismeretlen halott fényképét, személyle- irását, hiába vették számba az eltűntek jegyzé­két, a nyomozó hatóságok nem tudták megál­lapítani a jólöltözött ismeretlen nő személyazo­nosságát. A már reményét vesztett, kedveszegett rend­őrségnek végül is a véletlen jött segítségére, olyan formában, ahogyan az eddig még elő nem fordult a bűnügyek nyomozásának törté­netében. A bécsi bűnügyi rendőrség nyilvántartási osztályának vezetője Reichberg dr. bécsi fog­orvoshoz járt fogait kezeltetni. A legutóbbi vi­zit alkalmával elbeszélgettek és a rendőrtanácsos szóbahozta a lainzi titok- „ zatos gyilkosságot, mint amely bizonyos szempontból a fogorvoso­kat is érdekelheti. Elmondta, hogy a rendőrség szorgosan összekeresett minden ismertetőjelet, amely segítségére lehet az ismeretlen női holt­test agnoszkálásánál. Sajátságosnak és jellemzőnek találták a ha­lott harapását, amelyről gipszlenyomatot vettek. A rendőrtanácsos előadása fölkeltette a fogor­vos érdeklődését s a tisztviselő szívesen vál­lalta az orvos kíváncsiságának kielógitését. Elhozatta és megmutatta a gipszlenyomatot azokkal a fényképekkel együtt, melyeket a halottról készítettek. Az orvos figyelmesen vizsgálgatta a lenyomató! Egyszerre csak fölkiáltott: „Ráismerek, ez az én páciensem volt, ráismerek a munkámra." A szerencsés véletlen szerepe ezzel a momen­tummal végétért és a nyomozás súlypontja az orvos emlékezetére, följegyzéseire és a detektí­vek munkájára tolódott át. Az orvos visszaemlékezett páciensére, Scheftner Katalinra, a rendőrség pedig meg­állapította, hogy a nő 1876 február hetedikén Bécsben született és egészen 1925-ig az osz­trák fővárosban volt állandó lakása. Eleinte mint háztartásbeli, későbben mint énekesnő és színésznő szerepelt a be­jelentési lapokon. Kiderült az is, hogy az asszony egy alsóausz­triai községben szerzett illetőséget. A rendőr­ség a községi elöljárósághoz fordult további információkért, de válaszul csak annyit ka­pott, hogy a kérdezett Scheftner Katalin hozzátartozói már nincsenek életben és az asszony tartóz­kodási helyéről semmi közelebbit nem tud­nak . Már úgy látszott, hogy elvész a szerencsésen megtalált nyom, amikor a községháza irattárá­ból előkerült egy 1926-ban Budapastről érke­zett levélbeni megkeresés, amelyben az asszony kérte, hogy illetőségi bizonyítvá­nyát küldjék el budapesti hotelclmére. Egy községi hivatalnok most már visszaémlé-, kezett arra is, hogy tóttá végig az orkán, a parlamentiben szintén l megjelentek ugyan a koranányaegitéere vo­natkozó javaslatok, amelyek azonban a kez­deményező bizottságon túl ritkán jutottak to­vább, mint azt Nitsch Andor képviselőnek a Szepeeség elemi-kár-sujtotta lakosainak segé­lyezésére irányuló javaslata bizonyítja. Az árvizeknél megjelent ugyan nálunk is egy-egy zsupán vagy járási főnök, aki bizo­nyára jelentést ie tett a kormánynak, a ter­mészeti erők okozta károkat azonban a nép a saját erejéből hozta helyre, mert a kor­mány segítsége egyre késett. A katonák klülön szabadságban való része­sítése szlovén szkó i elemi csapások idején so­ha szóba sem került. Az adóiéira®, adómegtériíés kérelmezésé­ről a mi károsultjaink rendesen elkéstek, s ha az árvíz leszaladt, jött az adóvégrehajtó, mert a kétségbeesés szélén álló gazda fonto­sabbnak tartotta egy állatja megmentését, mint azt, hogy kérvényt írjon adóvisszatéri- tés iránt. Nem úgy a cseh gazdánál, akinek a házához a kijsbiró hozza aláírás végett a kmz kérvényt w 1928-ban Fellner Katalinét elbocsátották a község kötelékéből s ez a Fellner Katalina, amint a személyi adatok egyezéséből kitűnt, azonos volt a lainzi vadaskert halottjával. Most már a Fellner név vezette tovább a nyo­mozó hatóságokat. Jó okkal hihették, hogy a kérdéses Fellner azonos Fellner Henrik Andrással, egy notórius szélhámossal, aki csalásaiért Bécsben két és félévet, Salzburg­ban három hónapot töltött börtönben. Nyilvántartási lapjából megtudták, hogy Fellner pár évve! ezelőtt Székesfehérvárott nőül vette Scheftner Katalinát. Nem sokkal azután Budapesten bukkant föl, egy előkelő szállóban lakott és az európai szállók Alma- nachjának kiadásával foglalkozott. A rendőrség tovább követte a házaspár nyo­mait és rátalált az asszony leveleire, melyeket Triesztből, Velencéből és San Remóból küldött ismerőseinek, akiket értesített, hogy a közel jövőben Bécsbe szándékszik jönni. Múlt év nyarára tervezte bécsi látogatását, de nem érkezett meg és attól az időtől kezd­ve minden nyoma hiányzik. A nyomozásnak ebben a stádiumában a bécsi rendőrség összeköttetésbe lépett az olasz rend­őrséggel, amellyel együtt megállapitota, hogy a lainzi vadaskertben történt gyilkosság föl­fedezése óta a házaspárt sem osztrák, sem olasz területen nem látták. A nyomozás legfontosabb eredményei közé tar­tozik még az is, hogy — mint az asszony le­veleiből kitűnik — férje nagyon rosszul bánt vele s úgy anyagi­lag, mint egészségileg tönkretette. Kassa, julius 11. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Novák csehszlovák szinizgaz- gatónak Liptószentmiklóson elkövetett öngyil­kossága után a csehszlovák szintársulat igaz­gató nélkül, konzorcionális alapon működött. Legutóbb Zsolnán játszott a társulat, ahonnan a minap táviratot menesztettek Kassára a ke- letszlovenszkói színházi druzstvohoz és arra kérték, hogy gondoskodjanak a jövő évi szer­ződésükről, mert befejezik idei szezonjukat. A druzstvo képviselője azonnal érintkezésbe lépett a színészek megbízottjával és telefo­non közölte vele, hogy egyelőre nem áll mód­jában kérésüknek eleget tenni, bár a druzstvo mindezideig nem gondol a társulat feloszla­tására. Közölte egyúttal azt is, hogy a kormány négyszázezer koronát Ígért a tár­sulat szanálására, de ezt az összeget most kétszázezer koronára csökkentették le, ami rendkívül megnehezíti a szanálást. Tegnap délután öt órakor a keletszloveuszkói színházi druzstvo választmánya ülésre ült össze, amelyen Szlávik mérnök, helyettes vas- utigazgató elnökölt, mert Snejdarek tábornok már lemondott a druzstvo elnökségéről Az el­nöki megnyitó után Selmec Adolf reálgim­Ami ingyen vagy olcsó vetőmag Szí o ven- szkóra került, az „politikai kulcs" alapján volt elosztva, ingyen építkezési anyagokról, kamatmentes kölcsönökről legfeljebb álmo­dott a szlovenszkói károsult Amíg a mi szlo­venezkói embereink a vetőmag szállítási ta­rifakedvezményét kijárták maguknak, sok- bélyeges bizonyítványok alapján, akkorra ré­gen elmúlt a vetés ideje; Cseh- és Morvaor­szágban — mintegy varázsütésre — már ro­bognak a hosszú segélyvonalok e uj életet visznek az elpusztított vidékekre. Nem irigyeljük a próbára tett cseh néptől a kormány előzékenységét, ellenkezőleg he­lyeseljük azt, de szükségesnek tartottuk le­szögezni ezeket a kormányintézkedéseket egyrészt azért, hogy Szlovenszkó népe lássa, hogy a múltban mit kellett volna kapnia ele­mi károk esetén, másrészt azért, hogy a jövő­beli esetleges csapások idején tudjuk azt, hogy mit kell — nem kérni — hanem kö\*e- telni a kormánytól. Letagadhatatlan tény ma­rad az, hogy a kormány a szlovenszkói test­vér megpróbáltatásaiban nagyon mostohám A férj olyan elviselhetetlenül brutális volt, hogy az asszony válni akart. A levélben foglalt vádakat egyébként az olasz rendőrség is megerősítette nyomozásával, mely szerint a házaspár 1927 júniusában, közvetlenül a házasságkötés után Budapestről Triesztbe érkezett és lakásukban már a mézeshetekben botrányos verekedések zajlottak le. Triesztből San Remóba költöztek át. de ott már külön béreltek szobát. Későbben a házas­pár közötti ellentétek annyira elmérgesedtek, hogy az asszony egy budapesti ügyvédet kért föl a válópör megindítására. A nyomozás anyagából kétségtelenné vált, hogy a vadaskertben talált női holttest Scheftner Katalinéval azonos és hogy hitvesgyilkosság történt, melynek áldozatát férje, Fellner Henrik András először minden vagyonából kifosztotta, majd mikor terhessé vált szá­mára az állapot, eltette láb alól. A hitvesgyilkossággal gyanúsított Fellner el­len a bécsi rendőrség körözőlevelet adott ki s minthogy minden jel arra mutat, hogy a go­nosztevő Budapesten, vagy valahol magyar területen bujkál, a bécsi bűnügyi rendőrség főnöke a további kutatások céljából tegnap Budapestre érkezett. A nyomozásba ezen a ponton a budapesti rend­őrség is bekapcsolódott és a detektívek már tegnap este tűvé tették a magyar fővárost Fellner Henrik András után, aki azonban még nera került elő. náziumi igazgató, a duzstvo kormánybiztosa ismertette a legutóbbi eseményeket. Novák igazgató tragikus halála után uj igaz­gatót próbált keresni a színház részére, de Prágában is eredménytelenül folytattak tár­gyalásokat. Eddig öt igazgatójelöltet vontak be a tanácskozásokba, de ezek közül egyik sem volt hajlandó vállalni a színház vezeté­sét. Válamennyien pénzügyi okokból utasí­tották vissza az ajánlatot, mert a színház nemcsak kulturtényező, hanem üzleti vállalkozás is. Egyesek hajlndók lettek volna a színház újjászervezését és vezetését elvállalni, de csak azzal a feltétellel, ha leg­alább évi 800.000—1,000.000 korona szubven­ciót biztosítanak részükre. A druzstvo prágai tárgyalásain azonban csak olyan minimális összegű szubvencióra tud­tak Ígéretet kapni a kormánytól, amelynek alapján senki sem volt hajlandó a társulatot a mai viszonyok között föntartani. Ezután hosszabb vita indult meg, amelyben a felszólalók minden szempontból igyekeztek a helyzetet megvilágítani, majd azt határozták el, hogy julius 29.-re rendkívüli közgyűlésre hívják jak össze a druzstvot és ezen a közgyűlésen javaslatot tesznek a csehszlovák szintársu- lat feloszlatására. A választmány tagjai kö­zül lizenh.eten szavaztak az indítvány mel­lett és csak kelten szavaztak ellene. Ezzel megpecsételődött a keletszlovenszkói és főként a kassai csehszlovák szintársulat sorsa. Ha a jövő szezon alatt a kormány nem teljesí­tené a druzstvo kívánságát és nem emelné fel a szubvenciót oly mértékben, ahogy azt kérte, akkor Kassára már nem vonul be a csehszlo­vák szintársulat. A gyűlésen oly hangok is el­hangzottak, amelyek arra akartak rámutatni, hogy a szlovák színház "végleges bukásának osak a magyarság örvendene, mert eddig a magyar szintársulat csak öt hónapig szerepel­hetett Kassán, miután az év többi részében a csehszlovák színház játszott, mig a csehszlo­vák szintársulat megszűnésével egész szezon a magyar szintársulat rendelkezésére állana és azokat a tömegeket is magához kapcsolná, amelyek eddig a csehszlovák szintársulat elő­adásait keresték fel. Kétségtelen, hogy ez az agáiy teljesen alaptalan, mert Kassának oly hatalmas magyar publikuma van, mely egész szeaón alatt i* el tudja tartani a maga szin­Feloszlatás előtt áll a kassai csehszlovák szintársulat Uj igazgatót próbáltak keresni a színház számára, de eredménytelenül - Julius 29-én lesz a színházi druzstvo- ‘ nak a feloszlást kimondó közgyűlése

Next

/
Thumbnails
Contents