Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-09 / 130. (2055.) szám

rPEAmT-MAGteR-HtkljAP 1929 június 9. vasárnap. Fényűző őriásmotorbajók, a „Sa2&3rsiia“ és a „ViaScaitüa** 24000 bruttó registertonna, 33500 lóerő, 2280 utas számára való hely. Expressösszeköííeíes Észak- és Delamerikáöa Információkat díjmentesen ad a Vezérképviselet, Praha? Váciavské fiám, 67-35 jgBaESBatggaasBagpwitBijiasaBaaaaggttiiiiiiiiBiy^wgggBaaoiBaMiaiflfli.* rály elnöklet© alatt tartott titkos ülésen le­tették az esküt és átvették hivataluk pe­csétjét. Még szombaton vagy legkésőbb vasárnap töl­tik be az államtitkári tisztségeket Pénzügyi államtitkár Saphick Lawrance, az ismert nemzetgazdász lesz. Sir Kenworthy is, az an­gol munkáspárt egyik legkiválóbb külpoliti kai szakértője államtitkári tárcához jut. Sid- ney Webb, J. Hicks és Sir Arthur Steel-Mait- land volt konzervatív miniszterekkel együtt a felsőházba megy át. Az uj kormányt az angol sajté igen kedve­zően fogadja. A Times vezércikke megállapítja, hogy az egész kormánylistát úgy az ország, mint az alsóház kedvezően fogja fogadni. Az az álta­lános benyomás, hogy a legjobb lista, amelyet össze lehetett állí­tani abból a célból, hogy végrehajtsa azt a béke­politikát, amelyet az uj kormány kezdemé­nyezni akar. A Daily Telegraph szerint az uj kormánynak semmi oka sincs az aggodalom­ra. MacDonald összes minisztereit pártjának jobb szárnyából, illetve a centrum jobb olda­láról szemelte ki. A Moming Post megálla­pítása szerint az uj kormány olyan jól van Összeválogatva, amilyen jól egy kormányt szocialista alapon egyáltalán össze lehet ál­lítani. MacDonald kizárólag tapasztalt kor­mányzati férfiakra támaszkodik. A Daily Mail Bzeriut abban az esetben, ha m uj kormány tárgyilagosan és gyakor­lati értelemben kormányoz, hosszabb élete lehet, mint ahogy azt a próféták legtöbbje most jövendöli. A Daily Express szintén úgy hiszi, hogy az ország kedvezően fogadja az uj kormányt. MacDonald jő kormányt állított össze, amely­nek tagjai abban a helyzetben lesznek, hogy a kormány politikáját tapasztalattal és ügyes­séggel képviseljék. A Daily Chronicle, amely a liberálisoknak orgánuma, az uj kormányt Prága, június 8. A Poledni List a kisan- tant-koníerenciárél elmondott Benes-expozé kapcsán a következőket irja: A kisantant konferenciája végétért. Hullottak az érdem­rendek és a bombasztok s a szubvencionált lapok sikerről írtak, a többiek pedig azt kö­zölték, amit hivatalosan közöltek velük. Fi­gyelemmel kisérve a kisantant életét, illet­ve inkább életstagnálását, elveszítettük a bi­zalmunkat ennek a szervezetnek jelentősége iránt, amely a maga kialakulásában magán viseli a politikai szövetség veszélyeinek és hiányainak minden jelét. Az az egyetlen plusz, hogy a kisantant létezik, távolról sem tadja ellensúlyozni mind azt a mínuszt, ami miatta létrejött és amit mi elveszítettünk. Ma már nem a Károly-féle operett-restaurá­ció idejét éljük repülőgépekkel és honvéd ruha sujtásokkal. Nagyon sajnáltuk, amikor a kisantant belgrádi konferenciájának siker­telenségéről voltunk kénytelenek imi. Be- nes dr. ismét felolvasta a hallgatag urak előtt expozéját. Egyesek azt hiszik, milyen nagy államférfi u i« ő, mert semmit sem mond. Neki azonban nem volt mondanivaló­ja. Abban az expozéban egy szó sem volt a földreform-porról. Egyetlen szó sem! Pedig forradalmunknak ez volt a lényege, szabad­ságunknak ez az alapja. Rettenetes! Bel­grádi csupa kudarc, (Belehrad — to bylo fiaskó.) Állandóan szép szavak hangzanak a gazdasági kisantantról s emellett a három állam Belgrádiban még annyit sem tudott el­érni, hogy megegyezzenek abban, mit csi­náljanak a földreformügyben, miután már három vegyes nemzetközi bíróság egyönte­tűen kimondta, hogy illetékesnek tartja ma­gát a csehszlovák—román és jugoszláv föld- reformiigyekben dönteni. Néhány nappal ezelőtt azt a hirt közölte a Prager Tagblatt, hogy a kisantant miniszterei megegyeztek abban, hogy a döntőbíróságok in merítő döntése alá bocsátják a földreformügyet. Ez „érdekesének mondja és hangsúlyozza, hogy erősebb mint az 1924. évi munkáspárti kormány. A szocialista Daily Héráid a munkáskormányt valódi nemzeti uralomnak mondja, amely a konzervatív kormánnyal szemben nemcsak a tőke érdekeit fogja képviselni, hanem a társadalom minden rétegének igényeit ki fog­ja elégíteni. Ez a kormány megdönti a mun­káspárt ellenségeinek azt az állítását, hogy a munkáspárt nem alkalmas a kormányzásra. ' nem felel meg a valóságnak. A PesterLloyd ugyanabban az időben azt irta, hogy Romá­nia és Csehszlovákia Jugoszlávia ellen for­dult, amely minden körülmények között vissza akarja hívni döntőbiráját. Nem tud­juk, hogy ki rendelte meg ezt a cikket, de abszurditás már <*sak azért is, mert hiszen a románok mér régen visszahívták bírójukat. Az igazság inkább a következő: Románia és Jugoszlávia visszahívják birá- jukat (illetve visszahívták), Csehszlovákia nem tudott dönteni és erős befolyás érvé­nyesül abban az irányban, hogy a per érde­mi tárgyalásig jusson. Ez év január 21-én mondta ki Schreiber bíró a bíróság illeté­kességét. A* eljárás szerint a periratokat már régen be kellett volna nyújtani, mert a határidő három hónapra szólt. Azt állítják, hogy ’a határidő meghosszabbítását kértük. Ezt különböző körülmények meg is erősítik. És emellett a Hradzsineu még bizonytalan­ság uralkodik afelől, hogy belemenjiink-e a pörbe vagy sem. Schreiber döntése érvény­telen, mert az excés de pouvoir semmiségi kifogása alá esik. A vádirat megválaszolása azonban az illetéktelen fórumot legitim jogi fórummá avatja. A külügyminisztérium úgy vélekedik, hogy még a kedvezőtlen döntés esetében is mód van az ügy halogatására és politikával ki lehet bújni a kötelezettség alól. Ez azonban tévedés és durva támadás a döntőbírósági gondolat, a nemzetközi jog­rend ellen, merénylet éppen azon elvek el­len, amelyeket ama jogilag tarthatatlan ál­lásponttal vélünk respektálni, hogy tovább­ra is bennhagyjuk a bírót a bíróságban, mely már az illetékességi jogának kérdésé­ben megsértette a jogot, őpótolhatatlansága ismét a legjobb utón van, hogy az állam ro­vására elhazardirozzon egy nagy ügyet. A közvélemény hallgat. A sajtó is hallgat, (inért hát az újságírónak „szabadnak*4 kell lennie n‘est ee pás?, a parlament nem érdeklődik, megelégszik az expozéval. És mi lesz az ál­lammal? A köztársasággal? Benes dT„ lesz idő, amikor már nem less elég a* egyszerű lemondás. ü Prstsky Veíerník optimizmusáról Prága, junius 8. A Prazsky Vecernik pén­tek esti száma „Ellenséges államok gyűrűje a köztársaság körül...“ címen reflektál Be­nes külügyminiszter opti misztikus hangú kül­ügyi expozéjára. — Benes külűgyminiszter a képviselőház külügyi bizottságában rendkívüli reménytel­jes és optimista hangú beszédet mondott —< irja a lap. — Minden rendben van. A köztár­saság minden állammal barátságos viszony­ban van és „Csehszlovákiára ragyogóan süt­nek a nap sugarai**. A valóság azonban egy kissé más. A tegnapi Veoer egész helyesen utal arra, hogy a köztársaság helyzete nagy éberséget és védelemre való felkészülést kö­vetel meg. A lapok nagy szerepet julajdoni- tanak Itáliának az uj konstellációban, mely majd teljesen a háttérbe fogja szorítani a kis- antantoi. A Slovo Polskié lembergi lap azt irja, hogy Olaszország egy gazdasági és poli­tikai blokkot akar megalkotni Dél-, Közép- ós Keleteurópában, de ennek a programnak a realizálásánál szembetalálkozott a kisantant alakulatával, mellyel nem haladhat kéz a kézben. Olaszország azonban arra számit, hogy Romániának a szövetségese — Lengyel- ország — segíteni fog lecsökkenteni a súrló­dási felületet Románia és Magyarország kö­zött, mely utóbbi állam az olasz politika rendszerében nem utolsó rangú szerepet ját­szik. Ezáltal Mussolini országa azt reméli, -hogy Románia és a többi kisantantállam kö­zött a kapcsolatok lazulni fognak. A lengyel sajtó másik része Németország politikai ak­ciójára mutat rá, miszerint Németország Ausztria csatlakozásával akarna döntő szere­pet játszani Középeurópában. Az olasz sajtó maga rendkívüli lelkes hangnemben ir az olasz—magyar barátságról. És a magyarok? Apponyl gróf kijelentette, hogy a magyarok­nak holmi részleges revízió nem elég, hanem „olyan hatalmi eltolódást kell kivárniok, me­lyeknek előjelei egyelőre még igen ritkán je- lentkeznek**. Más, kevésbé óvatos magyar po­litikusok nyíltabban Írnak a trianoni szerző­dés erőszakos megbontásáról. Vagyis Közép- európa politikai fejlődése, ahogy az egyes ha­talmak irányítják, nem szolgál a biztonság érzetének erősödésére s nevezetesen mine­künk résen kell állnunk Magyarország felé. És a másik szomszédunk? Annyi sokszor ad­tunk bizonyságot jóakaratunkról, hogy kor­rekt szomszédok akarunk lenni és a válás* — a kémkedés, amely a szomszéd rosszaka­ratáról tanúskodik. S a konklúzió? Ne higy- jünk senkinek, nevezetesen ne higyjünk a béke szerető szavaknak és paktumoknak, ami­kor a nagyhatalmak is, amelyek leszerelhet­nének, egyetlen egy szuronnyal sem sze­relnek le, sőt ellenkezőleg, szaporítják hadi arzenáljaikat. I iltlltitlil ilfiiSÉS A Prágai Magyar HirSap eredeti regénye Irta: 9ARVA3 IÁN0S (S3) Tegyük föl, Amerika vonakodni fog elis­merni az angol birodalom ultimátumát és tegyük fői, tengeren megtámadja Angliát. Akkor Anglia elküld száz elszánt harcost éterit-köpenyekben carvonit-gépeken Was­hingtonba, mint most Tokióba küldött, de többé már sem a gép sem a pilóta nem lesz célpontja a repülőgépe 1 há ritó ágyuknak. Tegyük föl, hogy az amerikaiak ágyulö- vedékekből és gépfegyverek golyóiból a leg- őrületesebb lövöldözés mellett a parton való­ságos srapnel! zuhannyal fogadják a repü­lőhadat, melynek mindössze a zúgását hall­ják, és tegyük föl, elhull a harcosok kilenc tizede, a megmaradt tiz fölrobbantja az ar­zenált és a hadikikötőt, de még jobb lesz, ha egyszerűen lebocsátkoznak és éterit-,kö­penyeik védelme alatt behatolnak a Fehér házba és adott jelre legyilkolják köpenyeik alól előhúzott revolvereikkel a köztársasági elnököt, vagy a kormány tagjait, továbbá a háborús párti szenátorokat. Meg fogják lep­ni a tanácskozásra egybegyült fővezéreket és egy szálig elküldik a másvilágra. Két órára rá meg fog alakulni a békekormány, mely aláírja a Londonból rádión diktált békeföl­tételeket. Ezzel a háborút a leghumánusabb alapok­ra fektetnek, mert/fcz emberi tömegeket megkímélnék a gázna ború és a lőfegyverek kíméletlen tömeggyilkolásaitól s az életpusz- titást valóban a háborúért felelős államveze- fcők kiirtására korlátoznék. Más szóval egy- 8zersrniridenkorra lehetetlenné tennők a régi értelemben vett tömegháborút. Ilyen fölényt jelenthet Angliára az óterit- köponyek titkának megszerzése, illetve ilyen előnyök elvesztését ajánlatomnak elutasí­tása. Meg kell jegyeznem, hogy ajánlatommal elsőnek Angliát kerestem föl. Ezzel azt akartam dokumentálni, hogy Angliát tartom a legméltóbbnak arra, hogy a nemzetek kö­zül és a nemzetek fölött a világ ura legyen. Az angol rend ideálját kívánom adni talál­mányom révén az egész világnak, mert re­mélem, hogy az angolok a bennük rejlő er­kölcsi önmegtartóztatás révén nem fognak visszaélni a részemről nekik biztosított min­denható hatalommal. Találmányomat ugyanígy akár egy zártkö­rű bandita-részvénytársaságnak is fölajánl­hattam volna, amely az éterit-köpenyek dik­tatúráját kiálthatná ki az egész világ fölött, de a kizsákmányolás és rablás korát egy a tradíciót tisztelő, de belsőleg liberális, ha­ladó szellemű világgal akarom, fölcserélni, melyhez kiinduló pontul sokkal alkalma­sabbnak látom az anglikán világrendet, mint a teljesen materialista, rideg amerikaniz­must. Bármely más kisebb nemzetnek az éterit-öltöny birtokára alapuló világdiktatu- rája erőszak volna a történelmi fejlődésen s ezért elsősorban a legnagyobb nemzetek kormányainak ajánlom föl találmányomat. Amennyiben ajánlatomra a Daily Mail holnap reggeli számának hirdetési rovatá­ban „Dr. Láthatatlan** jelige alatt nem ka­pok elfogadható választ, úgy kénytelen le­szek ajánlatomat az Amerikai Egyesült Ál­lamok hadvezetőségánek fölajánlani. De ez eshetőségért önökre hárítom a felelősséget. Remélem azonban, hogy nem lesz szüksé­ges ezen. ultiima ratióhoz folyamodnom e módomban lesz találmányomat és egyéni tu­dásomat a királyi angol hadsereg szolgálat tába állítanom. A válasz elmaradását sajná­lattal kerek elutasításnak fogom minősíteni s negyvennyolc óra leforgása alatt elhagyom Anglia területét. Vagyok kiváló tisztelettel: „Dr. LáthaűaíMn“ Byrd fokozódó izgalommal olvasta a leve­let. Azonnal a hivatalába akart rohanni. De eszébe jutott, hogy egyrészt ott már nincs keresnivalója, másrészt már este van, ott már úgysem talál senkit. Igaz ugyan, hogy most este útnak indult Tokióból Wil- bour ezredes nyolc carvonit-gépből álló re­pül őosztaga s ebből az alkalomból esetleg a légügyi hivatalban ott. lesz a vezérkar egy része. Mást gondol! Először fölcsengette Pearcyt. — Jó napot — mondotta sietve — egy név­telen levelet kaptam, mely teljes fényt dé­rit a legutóbbi napok valamennyi titokzatos bűnesetére. Jöjjön azonnal. Tovább telefonált. — A kabinet iroda? Itt Byrd. Kérem, ma délután parancsőrtiszttel levelet küldtem ő fensége a trónörökös címére. Még kézben van? Akkor kérem, ne kézbesítsék, hanem fölbontatlanul küldjék nekem vissza. Tárgy­talan. Köszönöm. Föllélekzett. Szeme fiatalos- tűzben ragyo­gott föl. Pearcy elmaradhatatlan árnyékával, Ho- barth detektivvel együtt érkezett. Lucy szerette volna tudni, miért jött a két detektív. Sokáig küzdött önmagával s végül is győzött benne a kíváncsiság és a szom­széd szobába rejtőzött.. Byrd szó nélkül átnyújtotta a névtelen le­velet Pearcynak s megmutatta távolról a ve­zérkar két visszakerült okmányát, Pearcy hangosan olvasta föl Selley levelét. Byrd elmondotta az őrültnek tartott fölta­láló első felbukkanását a carvonit légi flotta croydoni startja alkalmával. — Fekete hajú, fekete szemű, kreol arc- bőrű, kissé hajlott orrú ember, kifogástalan külseje van. Többet nem tudok róla. — Az uraknak ezek után mi a vélemé­nyük: lehet-e az okiratok eltűnésében része Lord Ha inptomnak? — Ki van zárva, hogy része legyen benne — mondta Pearcy és Hobarth egyszerre. — Mindenesetre azonnal jegyzőkönyvet kell fölvennünk — tette hozzá Pearcy. Amig a két rendőrségi ember a jegyző­könyvezéssel foglalatoskodott, Byrd a vezér­kart telefonálta föl. — Houston tábornok ur? örülök. Tábor­nok ur, az okmányok megkerültek s a bir­tokomban vannak. Lord Haniptont sw"u dyes. felelősségemre azonnal helyeztesse szabad­lábra. Holnap délben katonai főtanácsülésti egybehívni. Wilbour tábornok jelentéseit, az északi útról további intézkedésemig ide továbbítsák hozzám. Köszönöm. Pearcy érdeklődött Byrdnél, milyen mére­tű intézkedésekre volna szükség katonai szempontból az ismeretlen föltalálóval szem­ben. f Folytattuk. X@i9smert tény, hogy Schmidthauer ■ — JL _____jjí Ig iiianai heterAvize, Európa, legtartalmasabb keserüviz-forrása s mint ilyen egyedüli a magsa wemébew. Gyomor- és bél tisztitó hatása páratlan. Rendszeres adag éhgyomorra fél ivó pohárral, sok esetben elegendő már néhány evő kanállal is Forrás-ismertető és gyógyjavalat minden palackhoz mellékelve. Teljes az egyenetlenség a kisaniin! államai között a Stribmy lapjának kenés? kritikája a feasitaifri! és Beess tétovázásától

Next

/
Thumbnails
Contents