Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-09 / 130. (2055.) szám

1*929 junius 9, vasárnap. T>íffi<íAI-A\A«5te'R.-HÍRTíAI> 3 Nagy változások előtt a román diplomácia Bukarest, junius 8. Beavatott forrásbál eredő hirrek szerint Románia diplomáciai ka- ráiban rövidesen nagy változások lesznek, aminek következtében mintegy tizenöt dip­lomatát kicserélnek. Állitólag megbeszélé­sek folynak arra vonatkozóan, hogy a diplo­máciai karban a kisebbségekhez tartozó sze­mélyeket is alkalmazzanak (?), minthogy a kisebbségek sorában számos képzett dip­lomatái van. Tovább folytatják Igeiben a magyar-romái optáns- tárgyalásokat Bécs, junius 8. A magyar-román optáns- tárgyalásokat tegnap Szterónyi báró lakásán folytatták. A tanácskozás egy óra hosszán át tartott. A legközelebbi ülést közös megegye­zéssel kedd délután fogják megtartani. Elcsendesült a Vestsv Nápoly, junius 8,_ A Vezúv obszervatóriumá­nak jelentése szeííht a Vezúv kitörési tevé­kenysége, amely pénteken egész napon át tartott, az esti órákban megszűnt. A Vezúv már nem önt lávát, sőt már a krátert is ve­szély nélkül lelhet megközelíteni. OmimeBs is ^saereiíeséí 3ts©*l Kusás ísseííms és Itt kivág-andő ! A meg-rendelöiegyet küldje be & FORTUNA banküzletnek Braüslava, Dunajská 7. Küldjenek nekem a csehszlovák osztály­sorsjáték 1. osztályához.........Vi sorsjegyet á Ke 80.— .........VB sorsjegyet á Ke 40.—, ..........1A sorsjegyet á Ke 20.—, póstabefizetési lappal és hivatalos játéktervvel. Név:............................................................................... He ly:----------------------------Utca:----------------­Sí ül Géza nyilatkozik a Prágai Magyar Hírlapnak spanyolországi uSfa eseméweirlH s a katalánok hatalmas kisebbségi rounkafrostllárói Pozsony, junius 8. (Saját munkatársunktól.) Szüiíő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, az országos keresz­tényszocialista párt elnöke, nemrégiben részt vett a népszövetségi ligák uniója madridi gyű­lésén, utána pedig, mint a kisebbségi konfe­rencia egyik elnöke, eleget tett a spanyolor­szági katalánok meghívásának és Barcelóná- ban tartott előadást. Szüllő Géza útjáról most tért vissza és munkatársunknak a népszövet­ségi ligák uniójának konferenciájáról, vala­mint a katalán mozgalomról az alábbiakban volt szives nyilatkozni: — A. népszövetségi ligák uniójának ezidei közgyűlése Spanyolországban folyt le. A nép- szövetségi liga mindig avant gardja magának a népszövetségnek és itt szokták a legkénye­sebb kérdéseknek élét letompitani, hogy az­után a világ közvéleményére való hivatkozás­sal a népszövetség szerve rá tudjon újból lépni arra a megalkuvó útra, amely kilencesztendös működését a leghívebben jellemzi. — A népszövetség tanácsülése most junius 10-én nyílik meg ugyancsak Madridban s ezért már az unió gyűlésére igen sokan érkeztek meg, különösen azok, akiknek ügyével fog foglalkozni a népszövetségi tanács. A gyűlésen resztvettek: Lord Róbert Cecil, a népszövet­ségnek azelőtti teljhatalmú ura, Bernstorff gróf, a lefegyverzési bizottság elnöke, Girneno gróf, Spanyolország azelőtti külügyminisztere és még sokan mások. Különösen igen erősen képviseltették ma­gukat azok az államok, amelyek a kisebbsé­gi kérdésben magukat ludasoknak érzik és amelyek a kisebbségi kérdés eldöntése elé minden módon akadályokat akarnak gördíteni. Uj taktikázás a kisebbségi kérdés köri! — A kisebbségi kérdés ugyanis ma éppúgy stagnál, mint ezelőtt tiz esztendeje. — A kisebbségeknek ugyan megvannak pa­piroson a jogaik, de ezeket Dem tudják érvé­nyesíteni egyrészt azért, mert, ha ezeket a jo­gaikat érvényesíteni akarnák, akkor az az ál­lam, amelyhez a kisebbség tartozik, a maga szuverénitását erezné megsértettnek és a pa­naszosokat megbüntetné, s igy nagyon nehéz panaszosokat találni; másrészt pedig, miután a népszövetség ma még nem egy nemzetek fö­lött álló testület, de inkább a győzteseknek a szervezete, ezért ezeket a panaszokat — ma­gyarán mondva — eltussolja. — Ezeken kell segiteni! — A mi, s különösen a kisebbségi konferen­ciának erkölcsi nyomása alatt a népszövetség most ezzel a kérdéssel foglalkozni akar s ettől félnek azok, akiknek félnivalójuk van s a se­gítség lehetőségét meg akarják akadályozni. Most, hogy a népszövetség elrendelte azt, hogy a kisebbségi kérdéssel foglalkozni kell, a ludasok uj taktikát kezdtek el: a halasz­tást. Ezt a halasztást azonban olyan formába gön- gyölgetik, hogy ne látszódjék ki a halasztásnak a tendenciája, de úgy tűnjék a világ elé, mint egy nagy és nemes gesztus. — Eddig a kisebbségekkel szemben kötele­sek voltak legalább nemzetközi törvények alapján kivételes intézkedéseket tenni s a ki­sebbségek fönmaradásáit garantálni az osztrák­magyar monarchiából létesített államok, vagy­is a kisantant államai és Lengyelország, vala­mint Görögország. Hogy ezt a kellemetlensé­get el tudják maguktól hárítani, Lengyelország vezetése alatt Hágában közvetítő indítványt nyújtottak a lengyelek be s azt javasolták a nemzeti szuveréniíás hangoztatása mellett, hogy ne csak az utódállamok köteleztessenek a kisebbség védelmére, hanem minden állam, amelyben kisebbség van. Hogy ennek a neme­sen hangzó célnak megvan a hübnerje, azt azonnal átláttuk mindannyian, akik elleneztük ezt a 'teTvét. Mert mi nem azt mondjuk, hogy a többi államok is ne legyenek kötelezve a kisebbség védel­mére — amit valamennyien szeretettel üd­vözlünk —, hanem azt mondjuk, hogy a ki­sebbség védelme ne függjön attól a halasztó hatályú föltételtől, hogy majd csak akkor védik a kisebbségeket, ha majd minden £1- Iam védi őket, hanem azt követeljük, hogy mindazok az államok, amelyeket már eddigi nemzetközi törvényekkel köteleztek arra, hogy a kisebbségeket védjék, azok ennek a kötelezettségüknek tegyenek már most eleget! A madridi toRsressncoi! — Spanyolországban a kisebbségi kérdés igen kellemetlen kérdés, mert ott két igen erős kisebbség van: a katalán kisebbség és a baszk kisebbség. Mindennek ellenére a spa­nyol nemzeti nobilitás fényes és nemes ven­dégszeretettel fogadott bennünket. A konfe­rencia meg volt híva Aranjuezbe, ahol a kirá­lyi kastély és a kert teljes fényével igazolja, hogy valóban milyen szépek voltak azok az aranjuezi napok; meg voltunk híva az Escu- riálnak a csodáit megbámulni, vendégül látta a konferenciát a külügyminiszter, Madrid vá­rosa, a művészeknek a klubja s — utolsó, leg­fényesebb befejezésül — Toledo városa. — Ez alatt az idő alatt Madridban több kon­ferencia is volt. s itt tartotta nemzetközi gyű­lését az Actio Cattolica is. A pápai nuncius s a spanyolországi püspöki kar jelenlétében a katolikus egyesületek dísztermében folyt le ez a gyűlés, amelyen fölszólaltak: Németor­szág részéről Schreiber prelátus, a centrum­párt vezetője, Olaszország részéről Giannini miniszter, Franciaország részéről Mme Maié­terre, a legkiválóbb francia női szónok s a katolikus egyesületek vezetője, Hollandia ré­széről Van Richvorson, Brabantnak kormány­zója, Litvánia részéről Radzivill hercegnő, Lengyelország részéről Stromszky dr. képvi­selő é3 Csehszlovákia részéről én. — A gyűlés igen magasnivóju volt. Utána Infantado herceg és San Pedro Rodrigez gróf elnökökhöz volt a pápai nuncíussal egyetem­ben meghiva az Actio Cattolica vezetősége és a gyűlés szónokai. Á pápai nuncius melegen érdeklődött a csehszlovákiai katolikus mozgalmak iránt s kifejezetten küldötte általam az idevaló ka­tolikus mozgalmaknak üdvözletét. A katalánok erőteljes kisebbségi élete — Madridból Katalániába utaztam, amely ma a legérdekesebb helyek egyike a világon. Körülbelül az az impresszióm, hogy Katalánia és Spanyolország között az a viszony, mint ami lehetett 1848 előtt Ausztria és Magyaror­szág között. Az Ibériai Félszigetnek leggazda­gabb és leghatalmasabb területe Katalánia, amelynek fővárosa, Barcelona sokkal nagyobb, gazdagabb és — miután kikötő is — sokkal jelentékenyebb, mint maga Madrid, és ma a katalán lakosság a maga nagy intelligenciájá­val s munkakedvével sokkal nagyobb tőkét jelentő, mint a spanyol. Mégis mindennek dacára a külföldön csak Spanyolország, csak a spanyol faj, csak a spanyol akarat nyilvánul meg és ez az oka annak, hogy évtizedek óta olyan mozgalmas Spanyolországnak a belélete, ahol a spanyolokkal Szemben a katalánok teljes nemzeti függetlenséget, teljes autonómiát és föderatív alapon való perszonáluniós állami életet követelnek. Természetes, hogy ma a hatalom minden attri­bútumát magában biró diktatúra ezt a törek­vést még kevésbé honorálja, mint az alkotmá­nyos monarchia, de ismét természetes az, hogy minden, a nemzeti gondolat ellen irány­zott akció annál erősebb ellenhatást vált ki. — A katalán kisebbség igen áldozatkész, igen gazdag és igen nagy akciót kifejtő ki­sebbség. A kisebbségi konferenciának egyik elnöke, a katalán Raffaele Maspons dr., az ol­tani tudományos akadémiának az elnöke, igen gazdag tudós, aki megható szívélyességgel fo­gadott és körülvezetetí mindazokban az intéz­ményekben, amelyekben őrzik és fejlesztik a katalán nemzeti öntudatot s a katalán leikot Egyik ilyen intézményük az Athenaeum-klub, amely a maga nemében legelső rangú szociál­politikai intézmény, óriási könyvtára van, ahová Európa és Amerika majdnem minden revüje jár, úgyhogy ezernél több folyóirat és revü áll minden nap a tagoknak a rendelke­zésére. Külön nagy társadalmi, politikai és szakkönyvtárral bírnak, emellett hetenkint vitaestélyeket rendeznek és maga a klub is a legnagyobb kényelmességekkel fogadja a ta­gokat. — A könyv- és lapterjesztési vállalatok egé­szen a katalánok kezében vannak s ugyancsak igy be van szervezve a munkásság, az intellek- tüellek és a sportegyesületekben az egész if­júság. Mozgalmas, hatalmas ott a nemzeti érzés é# egészen bámulatba ejtett az a nagy öntudat, amely ott az összes katalán tényezőket el­tölti. (Maga a barcelonai világkiállítás is tulajdon­képpen kezdetben katalán kiállításnak indult, célszerűségi okokból minősítette az államha­talom ezt világkiállítássá át s ez az oka annak, bogy tulajdonképpen a katalán nép és a bsyr- celónai világkiállítás között bizonyos elhidegü- lés van. — A katalán kisebbségi előadásunkat a ter­vezett formában ugyan nem tarthattuk meg m hatóságok engedélye hiányában, de itt at Athenaeuin-klubban Európa egyes kérdéseiről Bővet lausannei egyetemi tanár tartott elő­adást, a Rotary-klub gyűlésén pedig én ismertet­tem a mi törekvéseinket. A gyűlések mindenütt igen előkelő és nagy közönség előtt folytak le s a szimpátiának any- nyi megnyilvánulását tapasztaltuk, amelyre még a vendégszeretetéről híres Ibériai Félszi­geten sem voltunk elkészülve. A bencések monferrattii kolostorában — Előadásunk után másnap a katalán klub vendége gyanánt még a monferrattii bencés- kolostorba mentünk el, ahol megbámultuk Spanyolország második legnagyobb zarándok- helyének csodáit — A monferrattii kolostor csodálatos tei> mészetrajzi tünemény: az ott lévő hegyláncok meredekei közé van építve; ezek azok a he­gyek, amelyeket Wagner is megénekel Parsi- faljában és ez a kolostor az, amelyben mindig a legerősebben lángolt föl a katalán érzés. Amikor Napóleon öccsét, Józsefet, ültette be á spanyol trónra, Monferrattiban volt a legna­gyobb ellenfele a császárnak, amiért szét is romboltatta az egész kolostort, de ma a kolos­tor újból a régi fényében áll és az ott lévő csodatevő Szűz Mária előtt ma is évenkint 4—5 millió zarándok hódol. A kolostorban a bencések a legnagyobb hospitalitással fogadtak s módomban volt ott megtekintenem a csodálatos könyvtárat, amely több, mint százezer müvet foglal magában, az ásványtárat és a rógiségtárat is láttam s min­denből kiáradt az a hatalmas átfogó szellem, amely a bencésrendnek a kulturális erejét az egész világon elsőrendű tényezővé tette. sssiBS!»íBn®«!3®a!a^^ Másfél lénapii beül lezajlik a Tuka-pör ^tárgyalása Prága, junius 8. A Sióvák irja: Mint meg­bízható helyről értesülünk, Gállá dr. ügyvéd akciója Tuka képviselő esetének gyors elin­tézése érdekében sikerrel végződik. Az ed­digi rendelkezések szerint a Twlaa-ügy még a bíróság nyári- száméi e előtt, tehát körülbelül másfél hőnepon be­lül kerül letérgyálá-sra. Gállá ügyvédnek most kézbesítették ki a felső bíróság döntését, amely szerint Tuka képviselőt még kaució ellenében sem enge­dik szabadlábra, az egész ügy gyors elinté­zése elé a felső bíróság semmiféle akadályt nem gördít. A lap idézi a Lidové Noviny egyik cikkét, amelyben a brüaini lap leszögezi, hogy nmig a Titka-eset politikai per, addig a Fal out-eset tisztán kémkedési pernek te­kinthető. A Slovák örömmel konstatálja, hogy mér más lapok is elismerik a Tuka-ügy politikai jellegét. A Lidové Noviny szerint — fejezi be a Slovák — a Tuka-eset már nem bűn­tény, hanem politikum. Ezt a megjegyzést jól megjegyezzük miagunknak. üli*"!f^^;!Q ™ H Jelentős'' áiiisás®: Madrid Világhírű «,$<SW8í©l!8«M féle sifonok, vásznak, ágynemű damasztok, divatselymek és szövetek, asztal- ff B ■ i n — m i i W WT JPCf%> 0 lg I neműk, frottiráruk, mosőáruk, rövidáruk, kész női fehérnemű, kész függönyök, selyem brokátok, bútor- m ™ I szövetek. — Előnyös árak! Paplanok és paplan-anyagok. Régi paplanok átdolgozása. — KOSICI-KASSA, i Minták vidékre bérmentve. Minták vidékre bérmentve. ' ' ‘ *’ _ .

Next

/
Thumbnails
Contents