Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)
1929-06-06 / 127. (2052.) szám
Ka? oldal évf. 127. (2052) szám • ClIltAfMk 1929 junius 6 , Előfizetési ár: évente 300, félévre 15Q negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja PZURÁNY1 LÁSZLÓ FOR6ÁCN GtZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, ÍL emeíüiL Telefon: 30311 — Kiadóhivatal: Prága ö., Panská ul 12/111. —Telefon: 34184.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha MacDonald szava Ma^riibü ieies expozéja a lisistai" 1 indájáról, a kos 5K ** ct m s? (gr ra w » e® ws fis* c? x& seri? ea ISfiP^PGi PH l#|WSif|3f®<ll fcí»¥ft©€f:íí| A külügyminiszter rózsaszínben láUa a mmmlkM helykelet — 1 kisantanf Megyarersstghoz és Bulgáriához wal# viszenya — A kisantant ggy8tn&k8dés§Reh nehézségei — Csehszl©vil«ia jáyitételi kérdése mm hozhaSé issiefiliiisbe Hémetországéval (síp) Prága, június 5. Európa egyelőre- nem ocsúdott föl az angol választások eredményének hatása alól, de az európai kancelláriákban mái;is megkezdődött a találgatás: mi fog történni? Bálidwin nem maradt, a konzervatív-liberális kombináció megdőlt és Macdonald., aki ma átveszi a hatalmat, elég ügyes lesz abhoz, hogy a liberálisokat kénytelen-kel lettlen magáihoz fűzze. Az uj premier az uj parlamentben egyelőre nem vet föl más kérdést, mint olyat, amit a liberálisok kénytelenek lesznek megszavazni, ha nem akarnak ellentétbe kerülni választóikkal és a választások előtt tett Ígéreteikkel. Minden törvényjavaslatot, amely a munkanélküliség enyhítésére, a leszerelésre, a békepolitikára vonatkozik, a liberális pártnak támogatnia kell, s mi sem könnyebb annál, mint hogy a munkások saját programjuk nagy részét a liberális választók és vezérek szájai®© szerint idomítsák és lehetetlenné tegyék a visszavonulás útját a wrightek előtt. Macdonald ügyességétől függ, meddig tarthat ez a veszedelmes játék és mikor nyernek a liberálisok kiutat, ahol szembehelyezkedhetnek a Laibour Partyval és vagy kierőszakolják a rájuk kedvező választási reformot, vagy pedig szükségessé teszik az alsőház föloszdatását, amikor is egyszerű visszavonulásukkal és azzal, hogy néhány száz kerületben nem állítanak jelöltet, szavazataiknak jelentős részét és ezzel a hatalmat merő bosszúiból átesempéstzik a konzervatívok kezeibe. Macdonald kinevezésével megkezdődik a béka-egér-harc, ami minden tekintetben el fog ütni az eddigi angol kormányzat ötéves stabilitásától s Nagybritanniában ugyanazt a nyugtalan és bizonytalan politikát fogja in- augurálni, amelyet a kontinensen régen ismerünk és régen megszenvedtünk. Az uj premier, ez a szolid és szelíd politikus, aki ragyogásban bizonyára nem vetekszik Lloyd Georgeval és tapasztalat okiban DaMwinnal, de annál több jószándékkal. és alapelwel rendelkezik, a külpolitika utjain föltétlenül uj irányt választ. Tudjuk, hogy a munkáspárt a megingathatatlan komolyság és tisztelet tekintetével néz Gentfre, de a népek gyülekezetében mást lát, mint látott Chamberlain. A népszövetség szerinte nem konzerváló erő és a kontinentális status quo infal- libilis dogmája, hanem ösztönzést és kezdeményezést adó mozgékony testület, amelyben minden panaszt meghallgatnak és minden hibát kikorrigálnak. Ha a liberális Manchester Guardiannak hinni lehet, az uj angol külpolitika máris nagyjelentőségű tettet határozott el. A most kezdődő brit békepolitika nem tűrheti-, hogy a népszövetség hivatalosan is a harmincmilliónyi európai kisebbségek elnyomója legyen. Az uj külügyi kancellár tehát nem azonosítja magát Sir Austen Chamberlainnek Madridban átnyújtandó kisebbségi jelentésével, melyet a letűnő külügyminiszter Qui- nones de Léonnail és Adataival együtt Londonban kidolgozott s amely — a beavatottak szerint — túlontúl a kisebbségellenes kisantant hírhedt memorandumának hatása alatt áll. Sir Georges Graham, aki Angliát az uj külügyi államtitkár helyett Madridban képviselni fogja, megbízást kapott, hogy gátolja meg a kisebbségi hármas bizottság jelentésének elfogadását, mert annak tendenciái korántsem egyeznek meg a Labour Pariy felfogásával és az uj angol minisztérium fontartja azt a jogot, hogy a kisebbségi Prága, junius 5. Beues külügyminiszter a mai napon úgy a képviselőiház, mint a szenátus külügyi bizottságában expozét mondott. Általános feltűnést keltett, hogy ez alkalom- mag Benes expozéját nem készítette el előre, amit beszéde elején azzal Indokolt, hogy a ki sántán;t konferenciájáról visszatérve oly sok politikai munkálja volt, hogy a külügyi bizottság számára úgy a kisantant konferenciájáról, mint a többi aktuális nemzetközi politikai kérdésről nem tudott Írásbeli expozét készíteni. — Az utolsó fcisiantantkonfereraoia — mondotta a miniszter — a legfontosabb ülések egyike volt, mert a kásantantálűamok megvitatták, sőt nagyrészt megoldották mindazokat a kérdéseket, amelyek a kisantant részéről a szám nzédoe államokra vonatkoznak. Bebizonyosodott, hogy a kisantant szervezetileg egyre jobban erősödik és alkalmazkodik & középeurópai viszonyokhoz s a kisantantállamok helyesen orientálják át politikájukat, hogy szükségleteiket, érdekeiket maguk között Európa viszonyaihoz tudják alkalmazni és ezzel a konszolidációt elősegítsék. A kis- antantkonferencia elsősorban különböző nemzetközi politikai kérdéseket vitatott meg: Európa mai politikai állapotát és a kisantant egyes államainak a többi államhoz, különösen a szomszédállamokhoz való viszonyát. A miniszter hangsúlyozza, hogy a három utódállam külügyminiszterei egységesen Ítélik meg az európai politikai viszonyok fejlődését s egymás között intim, valóban barátságos viszonyban vannak. A legfontosabb volt a szövetségi szerződések érvényességének ügy végleges rendezése előtt áttanuimá n yózza a kérdést és saját intenciói szerint tegye meg észrevételeit a kényes problémához. Ilyen körülmények között Madridiban a kisebbségi kérdés tárgyalását valószínűleg kénytelenek lesznek őszig elnapolni, amikor is más mentalitású államférfiak veszik kezükbe elintézését. Reménysugár? A munkáspárt és a liberális párt angliai hatalomrakerülése kedvező jelnek fogható fel a kisebbségek súlyos ügyeinek megoldása szempontjából? Az első lépés, amelyről a — kétségtelenül nem hivatalos — Manchester Guardian beszámol, örvendetes és kecsegtető. Azonban senki sem veheti zokon az annyi mellőzést és csalódást átélt kisebbségektől, hogy bizonyos mértékben kritikus és pesszimista szemmel néz és nem hisz első intrádára a sajtóbejelentéseknek. Meg kell várni az eredményi A madridi tanácsülésen, amelyen föltétlenül számítani fog már az uj angol orientáció, ki fog tűnni, vájjon Macdonald pártja komolyan és ellentmondást nem tűrve, kifejezésre juttatja-e programja egyik legfőbb pontját, amely az elnyomottak fölszabadításáról, a társadalmi, az osztály- és a nemzeti igazságtalanságok megszüntetéséiről és mindenki egyenjogúsításáról szól. Várjuk Macdonald madridi vétóját és reméljük, hogy a Manchester Guardian szava igaz lesz. meghosszabbítása. Ez a meghosszabbítás összefüggésben van a három állam között kötendő és már meg is kötött biztonsági szerződésekkel. A szövetségi szerződéseket jegyzőkönyv •. formájában hosszabbították meg olyképpen, hogy e szerződések most hosszabb ideig érvényben maradnak, automatikusan meghosszabbíthatók anélkül, hogy küllőn kellene tárgyalni róluk. Tehát olyan szerződések, amelyeknél tulajdonképpen nincs is felmondási idő, de amellett meghagyták a lehetőségét annak, hogy az államok bármelyike egyévi felmondási határidővel felmondhassa a szerződést, ha az évek során politikája irányán változtatni akarna. Ezzel összefüggésben vannak a biztonsági szerződések, amelyeket hasonlóképpen és hasonló klauzulával meghassad l dűíak. A kisantant politikája tovább halad az idő szellemében, különösen a genfi tárgyalások és az európai béke konszolidációjának szellemében, azonban egyúttal védekezés mindaz ellen, ami bármilyen módon érintené a kisantantállamok érdekeit, különösen a meglepetés vagy erőszakos lépés ellen. A kisamtantpólitika ezzel egyidejűleg figyelemmel kíséri a béke és konszolidáció munkáját, amely arra vezet, hogy valamennyi konfliktust nemzetközi utón, nyugodt arbitrázs eljárással intézzék el olyképpen, amint ezt az utolsó időkben kifejezésre juttatták Genfben a locarnói szerződések és a Kél- logg-paktum. Ezért írták alá a kisantantálla- mok a biztonsági szerződéseket azzal a célzattal, hogy világosan kitűnjék az, hogy az összes szomszédok felié ezt a politikát akarNean hisszük, hogy a Labour Party követni fogja régi csalódást keltő politikáját, melyet elsősorban az angol domíniumok és a liberális párt semmisítettek meg s amely az úgynevezett genfi paktummal a jelenlegi európai politikai és morális status quo megörökítésére törekedett. Akkoriban ravasz középeurópai politikusok a Labour Party politikai tapasztalatlanságát és középeurópai tájékozatlanságát ki akarták használni egy olyan szemfényvesztőén pacifikus paktum megkötésére, amely belső lényegében nem volt más, mint a győzők uralmának szociális mezbe bujtatott aeternizálása s amely — ezt teljes sulflyal áíllithatjuk — a kívánt megbókülés helyett örök elégedetlenséget jelentett volna a Duna medencéjében. A Labour Party akkor csaknem ugyanabba a hibába esett, mint a szegény, naiv Wfison elnök, aki szintén jót 'akart, békét és nemzeti igazságot... Időközben a Labour Party tapasztalatokban gazdagodott s Anglia megfelelően tájékozódott a valódi középeurópai helyzetről. A genfi paktum jobb és megfelelőbb foinmát nyert a Kellő gg-paktumban, amit Macdonald is kijelentett, s így genfi paktumra szükség nincsen. Ellenben szükség van az alulmaradt népek megsegítésére, a kisebbségek ügyének érvény bejuttatására. Hisszük és reméljük, hogy a kisebbségek MaodonaMban őszinte barátot1 jók folytatni. Csehszlovákia Magyarország kivételével arbitrázs-szerződéseket kötött valamennyi szomszédjával A nagyszámú arbátrázsszerzödés — mondja a miniszter — világosan megjelöli azt a célt, amelyet a kisantant el akar érni, azaz a kisantant senki ellen nem irányul, Magyarország ellen sem akar irányulni és Magyar országgal éppen úgy, mint bármely más állammal meg akarunk egyezni ezen a bázison. Ez nagyon fontos és világos és jő ezt erősen kihangsúlyoznunk. „i« Magyarországhoz walé viszony A kisantant konferenciája részletesen foglalkozott a három államnak a szomszédaihoz való viszonyával. Megállapították, hogy ebben az értelemben a fejlődés egyre előbbrehalad. Franciaországhoz, Angliához, Olaszországhoz, Németországhoz, Lengyelországhoz, Ausztriához barátságos viszony fűzi a kisantant államait. — Hangsúlyozom, _ folyatta Benes — hogy a Magyarországhoz és Bulgáriához való viszonyunk normálisan fejlődik és mindinkább normalizálódik. — Ez alkalommal a diszkusszió folyamán nem volt szükséges védekezni ezen vagy amazon eljárás ellen. Ebben is haladás észlelhető. A miniszter hangsúlyozta, hogy egyes politikusok nyilatkozatait, amelyek az utolsó időben a sajtóban napvilágot láttak, mint például nemrégen Bethlen miniszterelnök nyilatkozata, belpolitikai célokat szolgált. A miniszter nagy haladást lát abban is, hogy a kisantant államainak külügyminiszterei találnak, aki mellékzöngéktől és álpropagan- d ók fői szabadultán, pusztán igaz ügyükre fog tekinteni. Nem bosszulja meg magát a védtelen kisebbségeken azért, mert a kisebbségek hibáján kívül másutt esetleg nem úgy történik minden, ahogy a, pártdoktriné- rek teoretikusan elképzelik. Betartja azt, amit a Petit Párisién munkatársának éppen ma mondott és „világosságot és levegőt" akar a népek között. Nem néz sem jobbra), sem balra, csak a kisebbségek nehéz sorsát fogja tekinteni és — programjához híven segítségükre siet. A Manchester Guardian cikke mindenesetre kedvező előjel és reméljük, hogy a sajtóbejelentést, már most Madridban, tettek fogják követni. [ÜPELl AÜTOSALON n&UraWJUunEuivA jsTlkOVfl UÍJ^TELEF. 22-87[
