Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)
1929-06-29 / 147. (2072.) szám
8 'K«GAI-MAfifeAR‘HÍRM5> Szombat, jjunins 2S. Kuruc Léva szivé a lőréses bástyák, melyek alatt Ocskay brigadéros egykor szerenádot adott Tisza Ilonának Halálra van Ítélve a Balassa-kapu is — A lévai váralagut titka Lóra, junius végén. (Saját tudósítónktól.) A lévai téglagyárakban láz-as munkában sürögnek az emberek. Nincsen idő arra sem, hogy a piroeraégett téglakockák kihűljenek a kemencéből való kikerülésük ulán. Azon forrón rakják a szekerekre és szállítják tovább. A napokban a forró tégláktól az uccán kigyulladt a szállító- szekér. A városban szerteszét kepe-hupás földra kások jelzik az építkezéseket. Léva legkarak- terisztikiisabb épületei tűntek el a kőművesek bontó csákánya nyomán. Régi történelmi emlékek évszázados patinája falán szikrákat szór a csákány acélja s a város szivéből, a városháza közvetlen szomszédságából eltűnt Léva végvárának utolsóelőtti bástyája: a külső váröv lőrésekkel ellátott erődje. A bástyához a Herceg Eszterházyak, a lévai uradalom múltbeli tulajdonosai korcsma- épületet ragasztottak. A hajdani „Fehér Bárány" vendéglő egyike volt a lévai főuccán a város legjellegzetesebb épületeinek. A lévai aradalom a földbirtokreform végrehajtásával összezsugorodott, régi épületei most egymásután eladás alá kerülnek. így cserélt gazdát a hajdan „Korona" név alatt ismert másik volt uradalmi vendéglő i*£ amely szintén a régi lévai váröv bástyájához volt építve & magában foglalja még ma is a vár volt déli kapuját, az úgynevezett Balassa-kaput, melyen 1544-ben Balassa Menyhért, a később rablólovaggá vedlett lévai várkapitány vágtatott kí vitézeivel Mehemed esztergomi bég janicsárjai ellen, akik Sábán Murza vezérletével az éjszaka leple alatt vonultak Léva vára ellen. (Balassinak a nevét őrizte emlékül a kapu, majd a mellette kiépült ucca, de az uj rezsim megváltoztatta 8 mivel az ucca elején áll a postahivatal, igy ennek kedvéért a semmitmondó posta-uccának keresztelték el a történelmi emlékű Balassa helyett.) Egyébként fölvetődött már az a gondolat te, hogy Léva tűnő történelmi emlékeiből valamit megmentendő: a Balassa-kaput régi formájában bele kellene építeni * mellette két oldalt emelendő uj épületbe, ahol a kapu századok óta átjáróul szolgálván, igy a szolgalmi jog alapján az uj tulajdonosnak is biztosítani kell itt az átjárást továbbra te. A régi Balassa-kapu beépítése az uj épületbe mindenesetre csak érdekességet adna annak. Itt most a lévai külső vár öv utolsó bástyájába készül sújtani a kőműves csákánya 8 a rozzant régi épület helyére hatalmas méretű modern palotát fog építtetni az uj tulajdonos. {Mellette van a város volt régi vendéglője, a Vörös ökör, ma már jobbára csak inséglaká- sokra szolgál. Helyébe tervezik a gőzfürdőt, de nagyon sokáig gondolkoznak rajta.) Hogy ezeknek a bástyafalaknak valamikor komoly föladatuk volt, a történelmi adatokon kivül mutatja az is, hogy most, midőn a Bás- tya-uccában, a városház melletti bástyát bontották, számos ellenséglőtte ágyúgolyót leltek a kőművesek a bástyafalakban, melyeknek erőssége a bontás alkalmával nagy próbára tette a csákányokat. Amidőn pedig eltűntek a bástyafalak, napvilágra került a régi lévai szájhagyományokból ismert híres alagút. Ennek egyik ága a hajdani Léva városához vezetett, melyet ez az alagút kapcsolt össze a várral. A régi Léva pedig a délkeleten fekvő Siklós-hegy tövében terült el, a mai Ó-Léva nevű szőlőhegy helyén. Az alagút iránya a Deák Ferenc-uccán szépen kivehető, mert az alsó beomlásoktól hullámvonalat kapott az ucca szintje a itt-ott az épületek is némi süppedést mutatnak. Az alagút másik ága a szájhagyományok szerint a lévai várat a garamszentbenedeki vármo- ocstcrral kötötte össze a Garam folyó alatt húzódva kérésziül. Ezt az állítást azonban nem igen lehet százszázalékos igazság gyanánt él-foga 'ni a nagy távolság miatt. A ga- ramszentjenedeki vármonostor sorsa, melyet a huszita időkben egyik várnagya árulással cseh kézre játszott át, s melyet aztán Hunyadi János hódított vissza, mindenesetre szorosan összefüggött a lévai vár történetével. Az alaguíba most epypár bátor ember bemerészkedett, de a rossz levegő miatt csak rövid utat tudtak meglenni benne. A Siklós alatt, a régi város helyén pedig még 25—30 év előtt holdas éjszakánként gyakran fölcsendült a kincskeresők csákányának hangja. Valami mondabeli rég) irá« nyomán kincsek után kutattak itt le a fantaszta emberek, mint nemrég Beregszász mellett, de itt sem járt fáradságos munkájuk több eredménnyel, a kincset „nem adta ki a föld őrző szelleme". A város főterén szintén most bontották le az egyik legrégibb épületet, az úgynevezett, Józsefcsek-korcsmát. Ide te hatalmas modern bérpalotát építenek. Ez az épület szintén nevezetes hely volt. Ebben nyilt meg a város legelső gyógyszertára s a családi hagyomány szerint a nagy -alléi csata idején Görgey Ar- thur i megfordult tenne. Annyi bízonyoe, hogy a régi kövctválaaztások időjén hírét kortes-tanya volt. A szabadságharc idején az épület előtt voltak lemozdonyozva az osztrákok ágyúi. A lévai gyerekek a városra nézve csaknem végzetes csínyt követtek el, midőn a ház előtt gúlákba rakott ágyúgolyókat játéknak ezétlopkodták. Az osztrák generális haragjában porrá akarta lövetni a várost, azonban Léva egyik nagyasszony-matrónája: Szilassyné közbenjárására megkegyelmezett a városnak a veszedelmes gyerekcsinyért. Természetesen az akkor még kugli golvósze- rüen gömbölyű ágyúgolyókat nagy szépégé- sek között szállították vissza a lévai gyerekek. Tavaly Erdélyből egy öregember látogatta meg Lévát, hogy utolsó búcsút vegyen a várostól és egy neki kedves sirdombtól. ötven év előtt hagyta el Lévát, félszázadon keresztül nem látta, nem te ismert aztán rá, csak ezeknek a most lebontás alá került épületeknek a képe derengett homályosan emlékezetében. Akik a* eltávozott lévaiak közül visszatérnek, hogy haláluk előtt mégegyszer körültekintsenek szülővárosukban, már esak a múzeumban, fényképeken fogják megtalálni azt a Lévát, amelyet egykor itthagyíak és amelyet most keresnek ... Ahol szerelmet lehellő estén hajdan Ocskay brigadéros adott szerenádot Tisza Ilonának.. Esti sétámban, amidőn hallom, hogy a Ba- iassa-kapu öblében dudorász a szél, azt gondolom, hogy a labancok ostora, a félelmetes kuruc generális, a félszemü Bottyán apó szelleme kerekedett föl a gyöngyösi templom .sírboltjából s ő keresi föl mégegyszer a lévai házát, melyet a Nagyságos Fejedelem ajándékozót neki s körülnéz a városban is. Végigjárja mégegyszer a bástyákat, melyeket a labanc Beysertől visszafoglalt és maga lövetett romba, mikor a hőlepte garami síkon a tábori tüzek mellett már busán halkult a tárogató hangja. Léva várát 1709 telén Rákóczi Ferenc nem tudta már többé katonáival megszállni, igy inkább, hogy a labanc ne verhessen fészket benne, kuruc kéz rombolta széjjel a véráztatta lévai bástyákat, melyeken az utolsó simításokat évszázadok múlva most a kőműves- csákányok végzik, hogy végleg eltemessék a múlt harcias emlékeit, a másfélévszázados tőTÖk és a egendás kuruc kor nyomát... De áll még a fellegvár orma s az egri hős Dobó István kastélya a várudvarban. Dobót egri hőstettéért Ferdinánd 1560-ban Léva uradalmával jutalmazta meg. Borongás levegő leng a régi Dobó-kapu boltozata alatt, amelyen az egri hős 1562-ben százharminckét gazdagon pazar díszbe öltözött lévai vitézzel vágtatott ki, hogy részt vegyen Miksa császár pozsonyi koronázásán. S Dobó emlékét hirdeti a várkapu fölött a régi kőtábla fölirata: Magnificus Dnus Stephanus Dobó de Ruszka comes Bars Medio LadisLai de Lekemér Fratris sui Fieri Fecit Anno Domini MDLXXI. Koperniczky Kornél. A XlX-ik század vizitkártyái Irta: «"Krúdy Qyula A legnagyobb hazai verekedés t Nagykáílóban, ,put etkerülhetetteo társadalmi éa politikai súrlódások székvárosában" (mint egy régi könyvben olvastam): úgy nyomta a falhoz Báji Patay László ur Tktee Kállai Gergely urat, hogy az utóbbi úriember alakja, tetőtől-talpig a ház falába préeelódött és esztendőkig a falban maradt (Persze nem a tekintetes ur személyesen, csak a figurája, mint ahogy a mézeskalácsba szokás különböző figurákat nyomkodni.) De hál’ Istennek nem történt senkinek nagyobb baja. A házfal se dőlt össze, pedig csak vályogból volt. Mégis esztendőkig tartó pőrösködés keletkezett a dologból. A falbanyomás miatt a megyei tiszti főügyész (bizpnyos Szikszay József) indítványára, G. Teleki József, Szabolcs vármegye főispánjának jóváhagyásával körülbelül 80 nemes ember ellen indult büntető eljárás. Ezen kiről két nemes asszonyság ellen is. Ilyen bolond világ volt 1836-ban. Igaz, hogy június 14-ike volt, a nyári vinkó már esztendős kora felé igyekezett, amikor veszedelmesedik, birkózni kezd, mint a medve. Hogy keletkezett ez a híres verekedés? Amikor Kállót csaknem fődig lerombolták. (Részlet egy krónikából.) HOGY KERÜLT PATAY LACI A VEREKEDÉSBE? Báji Patay László „sárgaságban szenvedett". Egyik öee hozta a betegséget Lengyelországból, ahol valamely okból huzamosabb ideig tartózkodott — Inkább egy kis lengyel pálinkát hozott volna, — mondták a rokonok. A ,sárgaság" két-három nemzedékenként ismétlődött a csatádban, meg kellett nyugodni benne, mert ugyan kinek jutott volna eszébe kivágni az egész családfát, ama „lengyel gazember" miatt, amint a régi Pateyt betegsége miatt emlegették. — Más rendes ember legalább a lengyel polkát, nagymazurt vagy legalább is a mazurkát megtanulja, ha már ilyen országba veti a sors. Nem, ez a gazember csak egy „pocsék betegséget" tudott hazahozni. Báji Patay László ezen öee miatt vezekelve: tehát inkább szelíd, otthonülő ember volt, fekete szakállt növesztett, tiz esztendeig naplót vezetett az időjárásról, boloudja volt a betegségének és napsütéses reggeleken a vadszőlővel bevont ám- bituara ült. — Mit ebédelünk ma? Van már uj káposzta? uj paradicsom? uj tengeri? uj krumpli? A fenének kellenek már az ócskaságok. Május van, vagy mi az ördög. — De csak Nagykállón, Kállai Péteréknél, ahol azok a hire* üvegházak vannak, — feleli Bajomé, akit az úristen is gazdasszonynak teremlett. — Mi olyan koldusok vagyunk, hog> legfeljebb sóskát, spenótot, kapormártást főzhetünk. — Hát már nincs semmije, amivel őrömet okozhatna a gazdájának? '"Patay néha szeretett harmadik személyben beszélni önmagáról.) Hagyja szegényt koplalni, betegeskedni, nyögni, szenvedni, hiába epekednl, álmatlanul forgolódni, hogy nap ról-napra sárgább legyen a citromnál gyengébb a falevélnél, nyomorultabb az tszóli koldusnál, szerencsétlenebb a vak varjúnál? Holoctt ezer hold felett gazdálkodunk? Te, keserű lapu. r-i Jobb tan* bt nem beoélünk orról az ezer holdról, — felelt a gazdasez^nyok gazdasszonya (akit báji Patay László -ereputtyostól, férjestől, gyerekestől hozatott a Dunántúlról, még pedig annyi köböl pénzért, amennyit Bajomé nyomott volna, ha búza volna.) S folytatta: — Nem elég, hogy vikszeletben cipőben járok, mióta itt vagyok? De hiába minden takarékoskodásom, abból a kicsiny birtokból nem lehet megélni; különösen akkor nem, ha az uradalomnak a fele télen-nyáron víz alatt van, a másik fele pedig a nagykállói határban van, ahová a legnagyobb bajszu komisszárius se meri betenni a lábét — Hej, igazi csendbiztosok csak a Dunántúl voltak, akik a Bakonyban, Sobri Jóskától tanultak verekedni, — mondta most Bate ur, aki valahonnan mindig előkerült, ha feleségét, „Violkát", mint nevezgette: a tekintetes úrral hallotta pőr- lekedni. (Átkozottul féltékeny volt) Báji Patay László a tokájából nézett Bajorra. (Kapa után ültetett bajszu, himlőhelyee arcú, kihívó szavú, egyébként suszterlegény-képti férfiú volt ez a Bajor.) Aztán igy szólt Patay: — Hallja, kend, Bayer. (Mindig igy szólította megvetése jeléüL) Én miattam akár nyomban visszamehet a Bakonyba: suszternek vagy betyárnak ... — Kikérem magamnak, kiáltott közbe Bajor. — Vegye tudomásul az ur, hogy mi dunántúliak, rendesebb emberek vagyunk, mint az idevalósiak. Az én apám fuvaros-mester volt Várpalotán, de sörfözője is volt, mert Németországban megtanulta ezt a tudományt. Negyven pár lova járta a Dunántúlt, a császár futárait ő fuvarozta, nem félt a legsötétebb éjszaka sem. De vasárnap a császár kedvéért se ült bakra, otthon volt a tizenkét gyereke körében és sört ivott. Saját főzésű sört; ivott már a tekintetes nr ilyent? — Nem is fogok, — felelt Patay. — Hát akkor ne gorombá-skodjunk egymással. Mert tudnék az idevalósi nemesség származásáról is egyet-mást mondani. Miért van erreféé annyi cigányképű gavallér? Há? — kérdezte Bajor. er Báji Pataynak talán még sárgább lett az arca, amikor ezeket a szavakat hallotta. De nem tudott mozdulni a karosszékéből; — éppen olyan időszaka volt, hogy harmadik hónapja üvegből volt a lába; a szive vándorlóban volt, hol a jobb olda'an, hol a gyomrában, hol meg a torkában dobogott, hogy a hideg verejték verte ki a fejebubját. a szeme piros lángokat látott a gyomra émelygéseitől, a veséje minden megmozdulásra le akart szakadni, a beleiben egy babszemnyi emberke kezdett kergetőzni és ballávnl vagdal- kozott jobbra-balra, mintha minden átok rajta teljesülne be, amit lányok, asszonyok a kékszem ti férfiakra mondottak. Mintha minden nő, szerető, kedves, mulattató, nndalgató. simogató, gerlemadár, álomba ringató, drága látóé emlékké válotl csók: úgy megöregedett volna hogy már csak át- kozódní tudna, ha Patayra gondolna. „Verje meg az Isten Lacit", — mondta valahol hétfőn reggel egy régi szerető a környéken. „Törje ki a rossz nyavalya!" keltette fel a keddi napot egy asszonyság, ha Patay Lacira gondolt. „Ott essen bele a fekete fene!" — Jelentette ki szerdán egy egyébként jóravaló női teremtés, mert véletlenül Patay Laci jutott eszébe, az a Patay Laci, nki fiatal korában a legkikapósabb legény lett volna a Tiszántúl, ha nem lett volna olyan csapodár természete. — Dobja ki az asszonyokat — ordított fel néha álmában, ba lidércnyomásból ébredt. — Két-három eszeveszettségtg bolonditott régi asezonyféle ülepedett a mellére és oá* kártyásai keedtek Petty álma felett. Mind gyűlölte, mind átkozta, mind kést vert volna a szivébe s álmában Laci (az egykori) még mindig mézesen, csalfán, tudatosan hazudik nekik, de a vénasszonyok többé nem hittek Ígéreteinek. — Dobja ki az asszonyokat! — üvöltött* az álmában, ka rossz ék i vagy ágybéli szendergő Patay és ilyenkor is mindig előrohant valahonnan a himlőhelyes Bajor felesége, a gazdasszony éa papucsaiban, éji öltözékében hálósipkában és sváb káromkodások kíséretében rugdalt a képzeletbeli vénasszonyok felé, amíg azok sirva-nyögve elvonultak ablakon, kéményen, háztetőn át. — Ne féljen a tekintetes ur, ameddig engem lát, — biztatta közben a látományokkal küzdő beteg embert és ugyanakkor Bajor ur is megjelent Patay Laci egy régi sláfrokkjában és hosszuszáru pipával a hálószoba küszöbén, — mert mint mondtuk, rettenetesen féltékeny volt. De meglátván a beteg ember helyzetét és tekintettel az előrehaladott éjszakai órára, csak félhangon dörmögött: — Ha máskor is ilyesmit tapasztalsz, Violka, nyomban engem kőltsél fel. Majd ellátom én a baját az asszonyságoknak, utővégre azért vagyok a szegény tekintetes ur szolgálatában. Kenyér- pusztító vénasszonyok igazán nem kellenek ehhez az amúgy is elszegénvv^ ' házhoz, — mondta Bajor és miután már ébren volt hosszú, szövet-éji ruhájában, harisnyáiéban, nyakára kötött gyapot- kendőjében többször végisétált a szobákon, bátran benézegetett az ablakmélyedésekbe, a kemencék sötétjébe, sőt a ruhásszekrényekbe is s ha valahol s.Jált egy gyamss üveget, orvosságai vagy pálinkával, azt nyomban konfisk a. ..Ki látott már vakba ilyen disznóságot? Inni adnak egy beteg embernek?" — kiáltott fel és hosszú lábszárain elvitte a gyanús üveget. (Persze, napközben megint előhozta, ha a tekintetes úrral akart koccintani, de éjnek idején csak Violkával koccintott.) — Ha már ébren vagyok: meginnék egy csésze forralt bort, persze csak úgy, ha te főzöd, egyetlen Violám — mond Bajor. — Talán Patay tekintetes ur i* kívánna valamit, miután darab ideig az 5 szemét is kerüli az álom? — kérdezte Bajomé, aki (persze, a legnagyobb titokban, az őrült féltékenységü Bajor jelenlétében, mindig szerelmes pillantást vetett Patay urra) csak mondja meg. hogy mivel enyhíteném a mi Urunk, Jézusunkhoz hasonló szenvedéseit? Hiszen azért vagyok itt a szolgálatára, miután árvaságomból férjemmel s gyermekeimmel együtt megmentett, felemelt a föld porából, rám bizta lelke üdvösségét, egészségének ápolását, a régi, gonosz asszonyoktól való megszabadítását, nyugalmának, éjszakájának őrizetét, a boszorkányoktól való óvását, életének meghosszabbítását ... — A becsületet kifelejtetted, Violka — mond elérzékenyült hangon, szinte könnyezve Bajor, aki ezen idő alatt a küszöbön állott s lassan engedni látszott féltékenységéből. — Az életben nem mindig az számit, hogy kinek milyen egészsége van, hanem kinek milyen a becsülete. Igaz, hogy nekem mind a kettő megvan. Három testvérem a becsület miatt halt meg. Természetesen, igy volt rendjén. („Felhúzták a gazembereket Veszprémben, mert Sobri bandájába tartoztak", — felelte volna nappal Patay ur.) Bajor elfordította a fejét, amikor szavaira Viola hirtelen megölelte az ágyban fekvő beteget és arcán többször megcsókolta. — Csókold meg te is a mi jóltevőnket, — biztatta férjét, mire Bajor, becsületességétől meg- indultan csakugyan közeledni látszott. ... De ebben a percben, jóval éjfél után, mikor már a kisértetek is aludni mentek, döngetni kezdték a Patay-kuria kapuját, az udvaron a kutyák álomból riadva üvöltőitek, a kutyaugatást is felülmúlta az a láncottépő hang, amely az éjben ágyuzott: — Nyissátok ki. Kállai Péterék vannak itt Kállóbiól. A kapu, bizony csak afféle zöldre festett, léckerítéséé kapu: okasabb volt a házbelieknél és bedőlt, utat engedve az éjszaka kóborlóinak. — Hol van az a dunántúli Sobri-legény. aki, itt Szabolcsban, nem fér a bőrében? — kérdezte egy fokos-haugu látogató a sötétségtől rengő udvaron. BártfaGyógyfürdö klimatikus gyógyhely a város házi kezelésében 382 méternyire a tenger színe felett, 6000 holdas fenyveserdö közepette. Vérszegényeknek, női bajok ellen, idegeseknek, rheumásoknak és a légzőszervek hurutjainál a legkiválóbb orvosok áltai javalva. Uj, modern inha’atorium. Csehszlovákia legolcsóbb fürdöielcpe. Teljes penzió naponként 37 korona. Kaszinó, sportpályák autó, fogat és a szórakozások különféle nemei. Vasúti kedvezmény. Prospektust küld a fürdőigazgatóság Bardiovské Kupéié. Szezón kezdődik május végén és tart szeptember végéig. Kárpitos javitúHiühsiy. ■ vidék részére is jutányos árakon vállaljuk, Praha VIL Vltwvaká Bubensky Pivovar).
