Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-25 / 143. (2068.) szám

«»RB»3aMAG^ARHiraiai» 11 M89 {mim SS, Is^dA. . KftZfijAZPASÁCP ­Az érsekujvári gazdakör a mezőgazdasági szakoktatásért — Állásfoglalás az érsekujvári mezőgazdasági iskola fölállítása mellett — HreeJcujrár, junius 24. Az érsekujvári Gaz­dakör, amely egyike ay legpezsgőbb életű ma­gyar gazdaegyesületeknek, moítf tartotta tisztújító közgyűlését. A közgyűlést Holota János dr. magyar nemzeti párti nemzetgyű­lési képviselő ,ideiglenes elnök nyitotta meg. Holota megemlékezett a Gazdakör nemrég elhunyt igen agilis tagjáról, Liszi Ferencről, kinek emlékét és érdemeit jegyzőkönyvben örökítették meg. Holota elnök e rövid beszá­molójában vázolta a Gazdakör munkásságát, mely minden téren igyekezett előbbrevinni az érsekujvári gazdák érdekeit. A kör tevé­kenyen é? pártiogólag vett részt a fogyasz­tási és értékesítési szövetkezet megalapításá­ban, tanulmányi kirándulásokat rendezett a közelebbi mintagazdaságokba, sőt cseh- és morvaoTSzági gazdaságokba is. A Gazdakör minden évben kiküldöttekkel képviseltette magát a budapesti és prágai mezőgazdasági kiállításokon, próbaszántásokat rendeztetett, gazdasági előadássorozatokat szervezett. Ilyen előadásokat tartottak a komáromi gaz­dasági iskola tanárai és Buchta János orszá­gos gyümölcsészeti felügyelő. A nemesitett vetőmagakciók lebonyolítása tárgyában is minden évben hatékony részt vett s a csép- lési szén beszerzésében a Gazdakör, tagjai jelentékeny megtakarításokat értek el s ál­talában képviselte a mezőgazdasági érdeke­ket úgy az útépítési program végrehajtása terén,"mint más irányban. Az elnöki beszámoló után Dopcsányi Ká­roly indítványt terjesztett elő, hogy a Gazda­kör jelentőségéhez méltóan szép gazdazászlót készíttessen, melyet Nagyboldogasszony nap­ján szentelnének föl. A közgyűlés elfogadta Dopcsányi indítványát s elhatározta egyúttal egy gazdadalárda megszervezését. Ezután Holota János dr. nemzetgyűlési kép- j viselő ismerteti az érsekujvári gazdasági is­kola fölállításának tervét, mely nélkülözhe­tetlen szükséget jelent Érsekújvár és vidéke magyarságának. A közgyűlés egyhangúan állást foglalt a gazdasági iskola követelése mellett s a meg­felelő iskolatípus megválasztását nívós vita tárgyává tette. Több fölszólaló ugyanis hangoztatta azt, hogy a tizennégy-tizenhatéves gazdaifjak már igen fontos támaszai a gazdaságnak, akiket nap­közben nem lehet nélkülözni. Haulik Béla, Ficza András, ifj. Hlavicska András, Ficza József volt szenátor és Bencze Lajos értékes felszólalásokkal járultak hozzá a kérdés tisz­tázásához. Az iskola fölállításától függetlenül a Gazda­kör minden évben 600 korona ösztöndíjat fog adni annak az érsekujvári gazdaifju- nak, aki a komáromi gazdasági iskolát el­végezni óhajtja. Több jelentkező esetén az ösztöndíjat a többtagú és szegényebb csa­ládból való pályázó kapja. Holota János dr. ideiglenes elnök hangoztat­ja, hogy a Gazdakör élére mindenkor gya­korló gazdát kell választani, ezért, mint a leghivaíottabbat erre a szerepre, Haulik Bé- látajánlja. A közgyűlés egyhangú lelkesedés­sel fogadja el Holota indítványát és Haulik elnökké választásával, ifj. Hlavicska János in­dítványára, Holota János dr.-t nagy óvációk mellett a Gazdakör diszelnökévé választja. A Gazdakör uj tisztikara a következőképp ala­kult meg: Haulik Béla elnök, Kurucz Ferenc aielnök, Saskó Gyula igazgató, Ágh László jegyző, Barák András pénztáros, Haulik La­jos ellenőr, Praznovszky Gyula dr. ügyész, Domanizsa Sándor és ifj. Hlavicska János háznagyok, Schneider Ede könyvtáros. A szociális biztosítási központ vagyona 1500 millió korona Prága, junius 24. A szociális biztosítás köz­ponti intézete elkészítette 1928. évi zárszá­madását. A nyereség-számlán a tavalyi 988.6 millió korona tiszta nyereség áthozata­lával összesen 1784 millió korona bevételt számol el. Ebből a biztosítási prémiumok 730.20 és értékpapírok kamatai, valamint a különböző fajta kölcsönök 63.61 millió koro­nát tesznek ki. Kiadásként szerepelnek a kü­lönböző kifizetések 4.44 millió koronával, gyógykezelési számlára kifizettek 8.6 millió koronát. Az adminisztratív kiadások 34 millió koronát tettek ki. Vagyonként összesen ki­mutatnak 1.489 millió koronát. Ebből (mil­liókban): betétek különböző pénzintézetek­nél 397.2, állami értékpapírok 460.5, az egyes országok értékpapírjai 637.4, kölcsönök ér­tékpapírokra 127.45, az államnak adott köl­csön 100, a járásoknak 23.7, a községeknek 109.2, egyéb közintézményeknek 233, állami­lag biztosított járadékok 40.9, nem közvetlen kölcsönök vizszabályozó szövetkezeteknek 19-6, községeknek 2.45, építkezési szövetke­zeteknek 43.98, realitások 6.74, leltár 2.33. A vagyont a következőképpen helyezték el: Csehországban 490 milliót, 61.86 százalékot (a befolyt prémiumok aránya Csehországban 61.99 százalék), Morvaországban és Sziléziá­ban 212.5 millió, 26.84 százalék (26.79 száza­lék), Szlovenszkón 85.3 millió, 10.7 százalék (10.42 százalék) s Ruszinszkóban 4.16 millió, 0.53 százalék (0.8 százalék). Clsökkent a csehszlovák bankjegyforgalom. A prágai Nemzeti Bank mai jelentése szerint a csehszlovákiai bankjegyforgalom junius má­sodik hetében 110 millió koronával csökkent és jelenleg 6.6 milliárd koronát tesz ki. A zsi- roszámla 128 millió koronás emelkedést mu­tat, állománya jelenleg 865 millió korona. A nemesiémkészlet 65.000 koronával 1.2 millió koronára emelkedett. Ugyancsak növekedett a valutakészlet csaknem 30 millió koronával. Az aranyfedezet arányszáma 80.8 százalékot reprezentál. Újból fel akarják emelni a teherárutarifát? A csehszlovák—jugoszláv tarifatárgyalásokat csak júliusban kezdik meg újból. Mint az All- gemeine Tarifanzeiger értesül, a megszakítás oka abban rejlik, hogy a csehszlovák állam­vasutak újból lel akarják emelni a teheráru­tarifát. Mértékadó körökben azon a nézeten vannak, hogy a közeljövőben döntés történik arról, vájjon a tarifát felemelik-e vagy sem. — Ehhez a hírhez megjegyezzük, hogy a vas- utügyi minisztérium már egy ízben megcáfol­ta az erre vonatkozó híreket. A komló vet ős állása. A tavasz késői beállta következtében a komló általánosságban nö­vésében késett, a fejlődés visszamaradottsága következtében és jégeső miatt számos helyen a komlóveíés teljesen tönkrement. Ez évben a jégesősujlott terület rendkívül nagy. A komlóvetés jelenlegi állása tehát csak köze- gataek mondható. 129.9 millió pengő a magyar külkereske­delmi mérleg öthónapos deficitje. Budapest­ről jelentik: A külkereskedelmi forgalom a most közzétett adatok szerint májusban 99.2 millió pengő értékű behozatallal és 69.6 mil­lió pengő értékű kivitellel, vagyis 29.1 millió pengő deficittel zárult. A múlt esztendő má­jusi forgalmához képest a behozatal 6,7 mil­lió pengővel, a kivitel pedig 7.7 millió pengő­vel növekedett. A rendelkezésre álló adatok segítségével felállítható a külkereskedelmi forgalom első őt hónapjának ideiglenes mér­lege is. E szerint a behozatal értéke az év első öt hónapjában 466 millió pengőre rúg, mig a kivitelé 336-1 millió pengőt tesz. A mérleg tehát 129.9 millió pengő behozatali többlettel zárul. A múlt évben az első öt hó­nap importjának értéke 477.2 millió, az ex­porté pedig 308.8 millió pengő volt, vagyis 168.4 millió pengő deficit mutatkozott. A ma­gyar külkereskedelmi mérleg tehát bizonyos mértékű javulást mutat, mert az idei deficit eddig 38.5 millió pengővel alatta marad a ta­valyinak. A májusi forgalom adatait nézve, megállapítható, hogy a behozatalban legna­gyobb gyarapodás mutatkozott a nyers pa­mut, nyers juta, nyers férnék, nyers dohány, szén és a kukorica behozatalában, ezzel szem­ben hagy visszaesés volt a pamut- és gyapjú- szövetek, a gépek és készülékek, továbbá a nyers rizs importjában. A kivitel oldalán leg­nagyobb mértékben a sertésexport emelke­dett. Ezenkívül a szarvasmarha, a nyersdo­hány, a bor, továbbá a gépek és készülékek kivitele mutatott számottevőbb fejlődést. Ez utóbbiaknál a cséplőgépek exportja emelke­dett jelentékenyen. Nagyobb mértékben visz- szahanyatlott a kukorica, a búza, a rozs és a kikészített bőr kivitele. Az osztárk silling fedezete. Az Osztrák Nemzeti Bank legutóbbi kimutatásában az érckészlet 3 millió silling csökkenés után 360 millió sillinggel, a váltótárca kb. 9 millió apa­dás után 204 millióval 922 millióra csökkent, a látra szóló egyéb tartozások pedig 5.6 mil­lióval 95.5 millióra növekedtek. A bankjegy- fedezet. 68.4 százalékról 68.8 százalékra javult. Illetékmentesség az elemi kársegélyezés­nél. A földművelésügyi minisztérium közli: Az © napokban fölmerült kételyekkel szem­ben ismételten megáll api tolta a pénzügymi­nisztérium, hogy az elemi károsultak segélye­zéséről szóló 118—27. számú törvény alapján nemcsak a segélyek nyugtái, hanem az adó­tartozások levonásainak nyugtái is bélyeg- és illetékmentesek. Az 1920—29. évek textilkivitele: 50 mil­liárd korona. A Héráin dr. által kidolgozott statisztika szerint az elmúlt 9 évben Cseh- Szlovákiáiból 1.5 milliárd dollár, vagyis 50 milliárd korona értékű textilárut, szállítottak ki, A csehszlovákiai textilipar 400.000 sze­mélyt foglalkoztat, ebből körülbelül egyne­gyed háziipart üz. A csehszlovákiai textilipari kivitel több mint egyharmada a csehszlová­kiai összkivi,telnek és a kereskedelmi mérleg aktivitásához felerészben járul hozzá. A tex­tilkivitel legújabban átorientálódott keletről nyugat, felé, különösen az Egyesült Államok felé és meglepetésszerűen Anglia leié. Nem hosszabbították meg & vámmentes; burgonyabehozatalt. A vámmentes burgonya-' behozatalra vonatkozó rendelkezés junius 30.-ával érvényét veszíti, úgy hogy julius el- j sejétöl külföldi burgonyát vámmentesen nem lehet már a köztársaságba hozni. A miniszté­rium a meghosszabbításra irányuló kérvényt elutasította. A Mannesmann—Coburg-imivek nyereség­mérlege. A nagyszombati Mannesmann-Co- burg-müvek e napokban tartották meg köz­gyűlésüket Pozsonyban. A mérleg 1928-ra 9.62 (múlt évben 669) millió korona bruttó bevétel mellett és 3.51 (1.89) millió korona le­írás után 433.129 korona nyereséggel zárult. A tavalyi 196.622 korona veszteség leszámítá­sa után a tényleges nyereség 236.507 korona. A társaság ennek alapján tehát lényeges bruttonyereség-emelkedést mutat ki és két veszteségi év után tiszta nyereséget is. Az el­múlt évben már a 15 millióról 19 millió ko­ronára felemelt tőkével dolgozott. A szlovenszkói fapiacon változatlanul nyu­godt a helyzet. A szlovenszkói gömbfapiacon kisebb üzleteket bonyolítottak le német cé­gekkel, anélkül, hogy az árak kielégítők len­nének, mert belföldön azonnal szállítható áru mellett aránylag jobb árakat lehet elérni. Belföldön azonban nagyobb transzakciók nem történtek. Vágott fában ugyan élénkült az üz­letmenet, de lényegesebb javulások nem ész­lelhetők. A történelmi országok vevői ez év­ben sokkal kevesebbet vásárolnak, mint a múlt év ugyanezen időszakában. Magyaror­szág is csak kismérvű üzleteket bonyolít le. Lombfa-piacon teljesen stagnál az üzlet. A tüzifapiac változatlanul nyugodt. Müselyemgyártási tervek Magyarországon. Budapestről jelentik: Egy angol és svájci pénzccoport ajánlatot tett Magyarországnak, hogy megfelelő állami támogatás mellett mü- selyemgyárakat létesít Magyarországon. Á Skoda-müvek villanyositják Dalmáciát. Zágrábból jelentik: E napokban Alexandro- voban társaság alakult, amely egy villanyosi- tási központot akar létesíteni, hogy a Kvk-szi- getet villanyvilágítással ellássa. A tenger melletti Biogradhan és Krímben a villanyvi­lágítást a közeljövőben üzembe helyezik. Mindezen munkálatokat a Skoda-müvek hajt­ják végre. CRTfiKT&CSDB Üzlettelen a prágai értéktőzsde Prága, junius 24. A hételeji tőzsde kedvet­len hangulatban indult, az irányzat jobbára gyöngülő volt. Az üzlet meglehetős szűk kere­tek között mozgott, úgy, hogy az árfolyamvál­tozások csak minimálisak voltak. — A* ipari piacon nagyobb veszteséget szenvedett: Cseh- Morva 40, Berg és Hütten 30, Prágai Vas, Po­zsonyi Kábel, Schoeller és Brüuni Sör 15, Budveisi Sör 12, Podoli Sanatorium és Prágai Téglagyár 10 K. A Zettlitzi 25, Hengermű 19, Északi Vasút 10 és a Dux— Bodenbachi 10 koronával emelkedett. — A bankpiacon á Zsivno és Országos 1—1 koronával gyöngült. — A beruházási piacon a Steg-prioritások szi­lárdultak.-f- A prágai cukorpiac nyugodt. Nyersáru- iegyzés Aussig loko 116, októberre 125— 125-5.-f- A budapesti gabonapiac és haíáridöpiac, amint ezt budapesti szerkesztőségünk jelenti, a multheti árfolyamokon tartott.-f- A berlini terménytőzsdén szilárd irány­zat uralkodott, az üzletmenet nyugodt volt- Birodalmi búza 219—220, rozs 191—193, ta­karmányárpa 176—182, zab 178—188, búza­liszt 25.5—29, rozsliszt 26—28.25. búza- és rozskorpa 11.50—12, Viktoriaborsó 40—48, kis ehető borsó 28—34, takarmányborsó 21— 23, peluska 25—26, lóbab 21—23, bükköny 27—30, repcepogácsa 18.50, lenpogácsa 21.30 —21.60, szárazszelet 10.50, burgonyareszelék 16—16.60 márka.-f- A prágai devizapiacon kissé gyöngült az irányzat, egyedül Páris emelkedett 0.25 fillér­rel. A veszteségek azonban nem voltak lé­nyegesek.-f- A bécsi értéktőzsdén ma barátságos hangulat uralkodott, amely a külföldi piacok­ra is átterjedt. Egyedül a Rima esett buda­pesti realizációra. A prágai papírok közül az Északi Vasút és a Dinamit javultak, később pedig a Brünni Gépek és a Magyar Cukor.-f- Nyugodt a berlini értéktőzsde. A hét eleji tőzsde nyugodt irányzattal indult és ké­sőbb barátságossá vált. Az üzlet igen csekély volt, minek következtében az árfolyaminga- dozások sem haladták túl a 2 százalékot. Egyedül a bankpiacon emelkedett a Birodal­mi Bank — külföldi vásárlásra — 5 százalék­kal. Utótözsde szilárdabb. A dollár újból gyöngült és 4.191 márkát ért. A prágai tőzsde devizajegyzései: junius 24. junius 21. ÁfSUTÜESPS-j- A prágai állaívásárra ma 1428 szarvas- j marhái hajtottak föl és pedig: 624 csehszlová- j kiait, ebből 540 szlovenszkói, 312 romániait, j 82 magyarországit, 410 lengyelországit. A kő- : vetkező árakat jegyezték: Történelmi ország-1 beli ökör 6.50—8, bika 6.50—8.50, tehén 4.50 —8.10, üsző 5.50—8.25; szlovenszkói ökör 6— í 8, elsőrendű 8.50—9.50, bika 6—8.60, tehén 6—-8.20, üsző 5.50—9.20; romániai ökör 5,50— ! 8, bika 5.40—7.50, tehén 5.50—7.50, üsző 5.20 I —7.75; magyarországi ökör 6.70—7.50, bika 7.75—8.50, üsző 7.75; lengyelországi ökör 7.50 —8.50, bika 6.30—8, üsző 6.70—8.25. A vásár lefolyása közepes volt.-f- A prágai sertésvásárra ma 6217 sertést hajtottak föl és pedig 680 csehszlovákiait, eb­ből 519 sertés és 40 hízó szlovenszkói, 819 romániait, 4304 lengyelországit, 45 jugoszlá­viai hízót és 429 magyarországi bízót. A kö­vetkező árakat jegyezték: Történelmi ország­beli sertés 11.20—11.90, szlovenszkói 10.75— 11.80, romániai 10—11.80, lengyelországi 10.10—11.20, kivételesen 11.80—11.70, szlo­venszkói hizó 11.70.---11.90, jugoszláviai 11.60 —12, magyarországi 11.65— 12 és néhány da­rab 12-10 korona. A vásár lefolyása közepes volt. Amsterdam . . . 1353.10 1387.10 1304.— i»5.— Berlin .......8G3 65 806.15 804.C2 805.52 Zü rich........648.37 Vj 650.37 V- 648.53 650.53 Oslo (Christiania) 897.62'/, 900.62/, 898.25 901.25 Kopenhagen . . 897.62% 900 62', 898.— 901.— Stockholm . . . 903.— 906.— 903.50 906.50 Mailand . . * . 176.17 176 97 176.22', 177.02% Paris.........131.74 V, 132.14% 131.78 132.18 Lo ndon... 163.27% 163.87% 163.33153.93% New York Cable, 33.69% 33.79% 33.70 33.80 Brflssel... 467.87% 469.07', 468.02% 46922% Ma drid.... 478 - 480.— 477.50 479.50 Belgr ad . . . , „ 59.14 59.39 59.16% 59.41% Sofía......................., 24.38 24.48 208 24.48 Konstanlinope! . 16.25 16.35 18.SÖ 1640’ Wien...... 473.42% 474.92 , 473.60 175.10 Wa rscbau.... 377.27% 379.27% 377.50 379.50 Budapest .... 587.35 589.35 587.37% 589.37% Bneno8 Aires . , 1412.— 1418.— 1412.— 1418.—1 Helsingíors ... 84.63 85.03 84.67 % 85.07% Riga ...... 647.50 650.50 647.50 650.50' Rio d e Janeiro . 400.— 402.— 400.— 402.—* Montevideo , . . 33.65 33.85 33.65 SS-Ső’ Alexandria , . . 167 35 168.15 167.40 168.20* AtbeD................. 43.74 44.04 43.72 % 44.02% Bukarest .... 19.93 20.12 19.94% 20.14% Kowno . . . . , 336.— 338.— 336— 338 —’ LissaboD .... 15122% 152.02% 15147'/, 152.27% Keval ...... 902.50 906.50 902.50 906.50' Mo ntreal .... 33.44 33.56 33,44 33X61 Prága, junius 24. Valuták: Amsterdam 1354, Belgrád 59.35. Berlin 80629.5, Brüsszel 470.50, Budapest 588.87.5, Bukarest 20.05, Zürich 651.55, Kopenhágu 900. London 103.80, Madrid 491.50, Milánó 17845. Newyork 33.57, Oslo 900, Páris 132.68.5, Szófia 24.47.5, Stockholm 903.50, Varsó 379, Becs 475-80­A prágai értéktőzsde árfolyamai: VI/Z4 VI 21. 1923 évi kincstárt átalván? . —— .— 1924 évi kincstári utalvány • — ■— — NyereménykSlcsön .... 100.— 100.07 8%-os beruházási kölesén 100.02 —.— 6%-os Usztköiesöh . 100.— — 8%-os Államkölcsön . . 100.— —.— Morva őrsi köles 1911 8o.~ 84.50 Morva orsz köles. 1917 5% . 90.— 91.50 Prága város 1913 köles. 5% . 91.50 92.— Prága város 1919 köles. 4% . 73.— 74.50 Brüna város 1921 köles. 6% 100.— i00.~ Pozsony város 1910 köles. 4% 73.— 73.50 Prága városi takrpt. 4% ~-~ Csl. vörös kereszt sorsjegy 18.25 20.75 Agrárbank .... 501.— 501.— Cseh Unton Bank .... 400.50 40o.5Q Leszámítoló ....... 406.— 410.— Cseh Ipar bank . ..... 485.— 485.— Prágai Hitelbank . , . , . 558.— J58.50 Szlovák Bank ..«>** J83.— 184.50 Zlvnostenska 506.— 518.— Angol Oslov Bank ...» Osztrák hite! ...... 251.50 ?§§•-* Wiener Bankv . . . . » » 105.— 106.50 Jneoslovenska-bank » • * > 47.87 48,— Noníbabn ....... 5370.— 5360.— Cseh cukor ....... 665.— 673.— Horvát cukor ...... 249.— 250.— Kolini műtrágya ..... 659.— 670.— Kolini kává ...... 110.— 114.— Kolini petróleum ..... —.— ”.— Kolini ezee* ....... 1530.— 1545.— Els6 pilsen! sörgyár .... —.— Breitfeld-Danék ...... Laurin és Klement . • . < — Ringhoffer ........ 1135.— 1230.— Cseh északi szén .... 2700.— 2850.— Oéeh nyugati szép ..... 665.— 676.— Álpine ................................... . 195.— 201.50 Po ldi , • . . .... 920.- 960.— Prágai vaeípar ...... 2047.50 2300.— Skoda..............................................168c'.~ 1770.— Po zsonyi kábel ...... 1150.— 1160.— tavaid ...♦♦«•»* 388.— 417.— A budapesti értéktőzsde árfolyamai: VÍ/24. VS/81. Ang.-Magyar ...«•»> 92.— 92.50 Hazai bank ....... 55.— 56.50 Magyar Hltel ....*« 77.— 78.— Jelzálog . . . . . . * . 45.50 45.— Leszámítoló , ...... 92.40 92.60 Magyar-Olui ....•*» 70.— 70.90 Osztrák Bitéi ...... 42.80 43.30 Kereskedelmi baak ...» 110.— 111.— Magy ált tkpt. ..»••« 92.50 93.— Első hazai tkpt. ..... 200.- 200.— Boreod-Miskolcf • • • • » . 25.— Concordia ........ 6.— 6.— Budapesti malom ..... 32.50 32.50 Gizella malom .......................... 12.50 j2.50 Hu ngária italom ..... 21.50 22.70 Beocsinl ~ Felsőm, szén • Orascbe . . ...... Magnezit .......................... * • |89.— 200. Magy. á lt. kőszén ..... Safeó ......... 48.30 52.­IJrikányl .................................... U8.- 125.— Kó burg........................ J8.80 20.— Ot áky s . 10.20 — Magyar fegyvergyár .... 24b.— Ganz Danubius ...... Ganz villamos ...... 65.— 70. Hofherr......................... . s > 1L30 12. Lá ng 76.50 86. Lipták . ,|. « < . i i i Győri ragongyár , . . » . Rima.......................... . . * s 89.40 94.o0 ác bück * • a •••*«* Őre*, fa •**"' Niischiízi *•••*»»» 158.—­Levante . ........ 7.80 9.50 Közúti ......... — Déiivasnt , ..••'•»« —.— — AUamvaeut • 27.— 81.80 Tröszt . ........ 28.— 28.60 Magyar cukor ...... 111.— 135.— ltz<$....................................... . 97.- 103.50 Hu ngária műtrágya ...» 44.20 44.50 Klotild ......... — Gúmmi ......... 48.— 62.50

Next

/
Thumbnails
Contents