Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)
1929-06-21 / 140. (2065.) szám
6 ^M^MAGfasR'HÍRIiAI? 1929 fturins Sí, péntek. UTAZNI... — Az európai luxusvonalok titkai ffitiÜBtí Pőstyén-fürdő 1700 m. mélységből fakadó vnlk. kenes iszapforrások €Sa3S» fc®SSVéS#SJr« ISChiaS ellen. Szállók, villák minden igénynek. Tennisz, golf, szinház, stadion Prospektus: FURD19l€AZGATÓSA(i Speciális szanatórium intézeté és legiőeálisabb ellátása mérsékelt árakon. Tökéletes komfort. Qsszes gyógytényezök a házban. Diétlkus és souányltö- kurak. Felullágosítások, oruosl uezetöség: Dr. SCHmiDT L. és Dr. U/EISZ E. Egy misztifikáció Prága, junius 20. Az „A Reggel'1 pozsonyi magyarnyelvű csehszlovák kormánylap junius 114-iki számában egy háromhasábos nagy cikk (jelent meg Sohár Kálmán megyercsi református lelkész aláírásával. A cikk inparlamentá- tís módon támadta Szüllő Géza dr.-t, az országos keresztényszocialista párt elnökét abból taz alkalomból, hogy visszatért külföldi útjáról rés ott „nem sikerült a hontalanság kérdésének gyors megoldását kierőszakolnia". Mindenesetre szomorú jelenség, hogy egy magyar református lelkész vállalkozik arra, hogy annak a kormánynak az orgánumában, amely ■eddig de facto nem szüntette s nem akarta megszüntetni az állampolgársági mizériákat, megtámad egy fáradhatatlanul harcoló ellenzéki pártvezért azért, mert az eddig ettől a kormánytól nem bírta a legélesebb eszközökkel sem kiharcolni a hontalanság megszüntetését. De e megtévelyedésnek is szép tanulsága van, mert a cikkíró ezzel a cikkéivel rájött arra, hogy az illető kormánylap (mennyire rut játékot üz nemcsak a hontalan- sági kérdéssel, hanem azokkal a szerencsétlenekkel is, akik jogfosztottságuk érzetétől lenyűgözőben ennek a stréberirányzatnak az (uszályhordozói közé sülyednek. így jutott a (kifacsart citrom sorsára Sohár lelkész, mint ahogy hozzánk intézett alábbi levele mutatja: . A Prágái Magyar Hírlap tekintetes Szerkesztőségének Prága. Legyen szabad a következő sorok közlésére fölkérnem: Huszonöt év óta vagyok állandóan, megszakítás nélkül református lelkész Szlovenszkón. öt év óta járom a hontalanság keserves útját és nem találtam hathatós segítségre sehol. A Reggel szerkesztőségéhez fordultam, ahol meleg szívvel fogadtak. A iker.-szocialista párt elnökének beszédére vonatkozó hevenyészett cikket irflam és kifejezetten arra kértem a szerkesztőséget, hogy a cikket irói álnevem alatt és minden sértő él lefaragásával szíveskedjék közölni. Megdöbbenéssel láttam, hogy a cikk A Reggel junius 14-iki számában teljes firmám alatt, kirívó szándékkal és olyan önkényes betoldásokkal fölciírázva jeleni meg, melyek teljesen távol állanak tőlem, mint például: „Globctrotter megváltó, mygytorku vásári kikiáltó" stb., mely kifejezéseket én nem használtam. Ez eljárás ellen tiltakoznom kell. Én sértő szándék nélkül, keserűségem epéjébe mártott tollal csak azt akartam kifejezni, hogy az ember- bohlogitás messiási munkájának ünnepi részét csak a szavakra, a bankettekre és* aukciókra latom korlátozva, mig a komoly hétköznapi részt egymás között fölváltva végzik a szociális nyomor futárai: a tüdővész, a rák, az alkohol és a sátán. Ezeknek az ellensúlyozására mindenki csak másokat noszogat. A misztifikáció után A Reggelhez sem fordulok többé, mert úgy látom, hogy nem a búzát kereste és akarta a vetésemben. Szégyennel hallgatok cl, mert a világ a politika útvesztőjébe tévedt. Kiváló tisztelettel Sohár Kálmán, ref. lelkész. # Egy vigaszialó mégis van Sohár Kálmán részére. A jövőre vessen tisztább búzát és rhagyarabb talajon vesse el. Akkor nem fog majd annyi konkolyt aratni, (g) Kálik prágai ügyvéd lesa Inka második védője Pozsony, junius 20. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Tuka-ügy védői tegnap nyújtották be kifogásaikat a vádirat mellen. A kifogásokat a vádtanács junius 25-éin, kedden tárgyalja Vojtisek kerületi bírósági •elnök elnökletével. Az ügyet Jehlicska dr. itáblabiró fogja referálni, mig a tanács harmadik tagja Hoímann táblabiró lesz. Linhart vizsgálóbíró rria Dalik dr. prágai ügyvédtől (beadványt kapott, amelyben az ügyvéd közli, Ihogy ő lesz Tuka második védője a főtárgya- íláson. Beadványhoz csatolta Tuka Béla meg- Ibata lm ázását is. —- Aki nem utazott: nem élt! — ez a mondat az, amire mindenki gondol, amikor a hideg tél után a felhők mögül előtör az első napsugár. Utazni! Városokat látni! Idegen embereket! Idegen országot! Más világot! Tanulni! Aki utazik: az tanul... Minden embert izgat a vágy, szegényt és gazdagot: tanulni, kikerülni a mindennapi élet őrlő gondjai közül és kényelmesen eltölteni egy pár hetet. Más ég alatt, más emberek között. Ezt a minden emberben élő vágyat elégítik ki a luxus vonatok. Mi is az a luxusvonat? Ha matematikustól kérdeznék ezt, igy felelne: — A luxu6vonat olyan vonat, amelynek kényelme egyenes arányban áll az általa megtett ut hosszával. És akármilyen komplikált is ez az „algebrai képlet", azt el kell ismerni, hogy: helyes. Mert ezek a luxusvonatok ép azért luxuriőz berendezé- süek, hogy a hosszú ut fáradtságát az utassal elfeledtessék. Legtöbb luxusvonat, természetesen a hosszú utakon közlekedik. Hiszen ezek azok az utak, amelyekre nehezen határozza el magát az ember: több napos törődötté égre készül el mindenki. És aki aztán először felül egy luxusvonatra, kellemesen lepődik meg. Kényelem, kényelem és kényelem veszi körül. A legismertebb luxusvonat az Orient-expresez, amely Budapest érintésével Páris és Konstantinápoly között immár 46-ik éve közlekedik. Ugyanilyen tipusu a Délexpressz, amely Páris—Bordeaux—Spanyolország között fut. Hasonló vonatok •még a Páris—Cote d’Azur és a Calais—Földközitenger expressz. Úgyszólván minden évben megnyílik egy-egy uj Tuxusvona tjárat, hiszen luxuskocsin utazni ma már — divat. Egyre jobban megkedveli a publikum és igy állandóan szaporítani kell a számukat. A pénzarisztokrácia által legjobban megkedvelt luxusvonatokat aztán el is keresztelik. Jgy lett a legdivatosabb luxusvonat, amely Páris és Calais között közlekedik, „Golden Arrow" (Arany Nyúl), „Észak csillaga" a Páris—Brüsszel—Amsterdam vonat neve és „Virágvonat" a Páris—Deauville-i. A Calais—Lilié—Brüsszel és a Boulogne—Vichy között közlekedő expresszek szintén luxuskocsik. — Az idegesség képzelődés, — ez volt a felelet eddig az ideges ember panaszára. Az ideges ember beképzelte magának, hogy például, ha mcfgt •felkelne a székről és rálépne a lábára, az bokában megbicsaklanék, vagy például azt is csak úgy képzelte, hogy az arc olyan fenyegetően meredt rá __ Az ideges ember fájdalmakat é.s fájásokat képzelt el és ezeket mind érezte is, gyávának képzelte magát és valóban gyáva is volt, ismeretlen szomjúságot, oltbatatlan vágyat érzett valami iránt és ezen sirógörcsöt tudott kapni. Elkezdett nevetni valamin és nem tudott megállni a nevetéssel, mint a lejtőnek szaladt szekér, zuhant alá, hogy elmerüljön teljesen a nevetésben. A teste felmondta a szolgálatot. A szeme becsukódott, mikor nem akarta, a lába elkezdett, táncolni alatta, a fejét kapkodta, mintha puska^olyók zümmögtek volna a füle mellett. Este lefeküdt az ágyba ... Fáradtan várta, hogy elaludjon, ha pénze volt, vagyonokat adott volna egy jó éjszakáért, amit az emberek szoktak kívánni egymásnak, akik még el se helyezték a fejüket és már a lábuk aludt. De az ideges ember számára az ágy ravatal volt: borzalommal nézte a megvetett párnákat és a takarót. Milyen gyűrött és izzadt lesz ez mind reggelre, mikor ő is gyűrötten és izzadtan felkel majd, hogy lüktető halántékkal lásson az uj nap köteles munkája után. Mert, hogy aludni nem fog, azt ő már este tudta. Megpróbált mindent: újságot vett elő, végigolvasta a parlamenti beszédeket, az apróhirdetéseket, elkezdett számolni, lassan, monoton egyformasággal, mint a metronóm, de hiába. Előre tudta, hogy hiába. A bezárt ablakon keresztül is behallatszott az autó, vagy a lépcsőházban elkezdett nyivá- kolni a macska. Becsukta még jobban az ablakot, függönyt, párnákat rakott reá, elreteszelt mindent. Újra lefeküdt. Ekkor vette észre, hogy a csöndben rémes zörejek vannak elbújtatva. A bútorok mocorognak, mintha élőlények lennének. A falban egyszerre csak halk, bugyborékoló kopogás jelentkezik. — Ki volt az? — rémül riadtan. Halk, egyenletes, rejtélyes toppanások egymásután. Órákig tart, amig rájön, hogy a villanyóra vagy a vízvezeték. Már akkor megizzadt, a szive úgy dobog, mintha ki akarna ugrani és nem tud elaludni. Most már bosszankodik, nemsokára dühöngeni fog, összegyűri a párnát, a falhoz vágja, kiugrik az ágyból, felceavarja a lámpát, rágyújt, egy cigarettára és gondolkozni kezd: ifóbelőjje-e magát, vagy nekifogjon egy regény olvasásának. Fáradtan vánszorog másnap az orvoshoz: — Doktor ur, itt. és itt, különös érzés, néha úgy érzem, nem kapok levegőt, általában hiányzik a levegő, félek ... A doktor ur előveszi a hallgatót, meghallgatja a szivét, megkopogtatja a tüdejét — Sotnnrri, barátom, tisztára idege# képzelődést A luxusvonatokat természetesen felszerelik mindennel, amire csak szüksége lehet az utasnak. A hálókocsi és az érkező kocsi a legelemibb atomja ennek a kényelemnek. Ma már a kényelem alfája a Pullmann-kocsi is. Pullmanm 1865-ben építette első kocsiját, amelyet róla neveztek eL A város, ahol építette — Csikágótól 20 kilométerre — szintén az ő nevét viseli. A Pullmann-kocsi nem más, mint egy vonathoz csatolt szalón. Hatalmas asztalok, kényelmes fotőjökkel szerelik fel, ott van az étterem is és hozzácsatolják a hálókocsikat. Amerikában nincsenek olyan luxusvonatok, mint Európában. Egy van csak, amely azonban kényelemben sokkal felülmúlja európai kartácsait. Ez a Newyork—San-Francisco között közlekedő Northern—Pacific. Az ut, amelyet megtesz, több napot vesz igénybe, tehát több kényelmet is kell adnia. Ad is. Az utas, aki Newyorkban felszáll, az egész utón úgy érezheti magát, mintba szállodában lenne. Fülkéjén kívül rendelkezésére áll a szalón, ahol folyóiratokat, könyveket, újságokat olvashat, játékterem, amelyben játékszenvedélyének élhet. Bar, ahol hűsítő italok várják, rádió a legfrissebb hírekkel. Fürdőszoba állandóan hideg és meleg vizzel, fodrász, dohányzó és ha friss levegőt akar szívni, az elegáns erkély. A luxusvonatok közlekednek természetesen, a legnagyobb sebességgel. Azért is nevezik expresszvonatnak. Az átlagos sebesség óránként 90 km., 120 km-es maximummal. A franciaországi expresszvonatok 98 km. átlaggal futnak. Kivétel a Pári6— Rouen (82) és a Colmar—Strassburg (80 km.). Németországban 86 kilométerrel rögzítették le az expresszvonatok átlagsebességét. (Berlin— Hamburg: 287 km. 3 óra 20 perc alatt); az Egyesült Államok átlagsebessége 79 km. (Newyork— Csikágó: 1574 km. 20 óra alatt); Anglia átlag- sebessége 77 km. (London—Edimbourg: 635 km. 8 óra 15 perc alatt). íme, érthető ha az ember arra gondol, hogy: már csak inkább szállók luxusvonatra. Kényelem, gyorsaság... Csak egy dolog kell hozzá. De ezt az utasnak kell hoznia. Pénz. A beteg még fel is lélekzik, elvigyorodik. — Istenem, persze, nincs Í6 más bajom, csak a buta fejem. Képzelődöm! Szuggeszció! Ellen- szuggeszciót fogok alkalmazni. Az jó lesz, doktor ur? — Jó lesz! Az ideges ember elmegy a dolgára, egész nap ideges, folyton szuggerálja magát. No de este! El fogok aludni! Eli fogok aludni!! El fogok aludni!!! ... — A végén ordít, a szomszédok felébrednek, de ő még mindig nem alszik, mert most az izgalomtól nem tud aludni: várja óriási izgalommal, hogy mikor fog elaludni. Nem alszik el. Megint csak képzelődött. Végre is kezdi nem érteni a dolgot. Mi az a veszekedett képzelődés, ami nem hagyja aludni? Hát lehetséges az, hogy épeszű ember a saját érdekei ellen képzelődik. Még ha valaki szerelmes és képzelődik, azt meg lehet érteni, ha valakinek rémlátásai vannak, mert sikkasztott vagy gyilkolt, az Í6 rendjénvaló, tökéletesen egészséges dolog. De mikor valaki nem követett el semmit, egyszerű munkás tagja a társadalomnak, túl van azon a koron, hogy szerelmes legyen és mégis rémlátások gyötrik és képzelődik!? — Itt valami baj van, — mondta az ideges ember. — Szélhámos, saját magát csalja, — volt a tudományos vélemény. Áprilisban jelent meg Érben Franz dr. bécsi magántanár közleménye az ide&essógről a bécsi „Fortsobritte dér Organotherapie" füzetében. A tudós szerző beszámol az idegesség rendszeres vizsgálatáról az újabb vizsgálatok egy csomó uj erdményre vezettek s elmondhatjuk, hogy az idegesség igenis testi betegség. Megszűnt é6 létjogosultságát vesztette az újabb kutatások szerint az a babona, hogy az idegességnek nincs testi oka a szervezetben. Az idegesség ugyanis az idegek működésében jelentkezik, az idegműködés rendellenessége tehát csak 6zimptó- má. Igaz, hogy az idegek a neuraszténia ellenére is épek, igaz, hogy a tüdő és a szív is egészséges és az ideges ember mégis beteg: a baj a belső szekrécióban van. Nem is neuraszténia volna a helyes neve, hanem „dyszkrinőzis", a belső szekréciók zavara. A kísérletek és kutatások a „Wiener Psychia- trische Schule" keretében folynak ma is, Franz Érben, Dattner, Schacherl, Wexberg és más tanárok és asszisztensek vezetésével. A vizsgálatok már eddig is megállapították, hogy az ideges tüneteknek anatómiai oka van. Dattner és Jánsdi kísérletei kimutatták, hogy a szervezet oxidációs zavarai idézik elő a neuraszténia alapját: az önbizalom hiányát és'a félelemér- zósl. A belső légzés gátlása idézi elő ezt a jelenséget. még pedig a hajszálérhálózat gátlásai vagy fejletlensége révén. A hajszálérhálózat fejlődésének gátlásai ugyanis nemcsak — amint eddig hitAz idegesség betegség, tehát gyógyítani lehet Az ideggyógyászat uj korszaka nyílik meg — Miből származik az ideges télelem ? — Megtalálták az idegesség testi okait ték — a kretineknél és gyengeelméjüeknél fordul elő mindenféle variációban, hanem a különben értelmileg normális embereknél és a felnőtteknél is. Világos, hogy a hajszálerek fejletlensége következtében a vérkeringés és az oxigénfelvétel sem tökéletes, ennek folytán a belső légzésnek gátlásai vannak. Ezek a gátlások, a belső légzés elégtelensége, idézik elő a levegő hiányának érzését és vele kapcsoltosan a félelem érzést. Eddig az ideges félelemérzésnek, mely minden idegességnek alapvető szimptómája pedig, nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget és, ami még szomorúbb, nem is tudtak orvosságot reá. A bróm nem szüntette meg, legfeljebb a szimptómák kiváltódását tette nehézzé a szervezet számára! Az idegesek továbbra is nyugtalanságot éreztek, félelemérzetük arra ösztönözte őke1, hogy valamiképpen megszabaduljanak ettől a kellemetlen állapottól és mindenféle tudománytalan, kuruzsló gyógymódokhoz folyamodtak. A pszichoanalízis módszere teljesen csütörtököt mondott a valóban neuraszténiás esetekben, ez természetes is, hiszen testi elváltozásokat nem lehet lélekelemzéssel gyógyítani. Mivel most már ismerték az okát ennek a jelenségnek, a két professzor elkezdte kauzálisán magát a bajt kezelni. Minimális jód- és pajzsmirigy- mennyiség adagolásával megl nő könnyen eltűnt az ideges félelemórzés és a belső, levegőután való, szorongató vágyakozás. Igen sok esetben súlygyarapodás jelentkezett ezzel egyidöben, a fejfájás és az álmatlanság eltűnt a betegeknél. Még egy súlyos következménye van Jánscb megállapításainak. Az, hogy a túlságos nagymértékű zsírlerakódás szintén hátráltatja a vérkeringést, ennélfogva neuraszténiás tüneteket idéz elő, úgy, hogy tulkövérség esetén megfelelő fogyókúrával orvosolható a baj. A rendszertelnül jelentkező fájdalmak, melyeket a beteg a test különböző részein érez, szintén megmagyarázódnak azzal, hogy a zavarok majd az egyik, majd megint egy másik belső mirigytől indulnak ki. A legutóbbi röntgenológiai kongresszuson ettől függetlenül érdekes eredményről számolt be az egyik résztvevő orvos: röntgenbesugárzással sikerült súlyos idegbetegeket, sőt lelki betegeket is gyógyítani. Többek között az agyhártyagyulladás után visszamaradt szellemi abnormitás teljesen eltüntethető volt. Csak egy mellékesen megjegyzett kis hir, de igen biztató és reméljük, hogy mo6t már mindenki rövidesen elhiszi, hogy az ideges ember nem szélhámos, hanem tényleg beteg, aki meg akar gyógyulni, mivel meg is gyógyítható. Eddig is el lehetett volna hinni, mert napv szamár az a csaló, aki kellemetlen dolgokat beszél be magának. Az idegbetegek csak abban az esetben lettek volna gyógyíthatatlanok, ha az idegesség nem lett volna betegség, mivel azonban megállapították, hogy szabályos betegség, tehát gyógyítani lehet é« kell is! Trencsénteplici karcolatok Trencsénteplic, junius közepe. Szent Medard napja van. Esik, vagy nem esik: ez itt a nagy kérdés. A városi ember fejében is megfordul ez a gondolat, de nem teremt egyéb gondolatassociaciot mint azt, hogy mégis csak be kell szerezni egy esernyőt, vagy, hogy milyen bosszantó, hogy 40 napig újra ázni fog. De itt jelentékeny fontosságúvá dagad ez a kérdés: 40 napos eső egy fürdőhelyen — elképzelni is rossz. Délután 6 óra van, eddig semmi baj. Az egész nap verőfényes napsütést hozott és az égbolt sem ad semmi okot további aggodalomra. Junius és julius tehát meg van mentve. & Erős záptojásszag csapja meg az orromat. Egy pillanatra eláll a lélekzetem, amint a híres Sina- fiirdőmedencébe lépek. Nagyon meleg. Ez a fürdő és az I. számú sziklaforrác Trencsénteplic- fürdő büszkeségei. De talán az egész országéi. A nagy közös fürdőmedencében, körülbelül a köze- petáján, nagyobb embercsoport, férfiak nők vegyesen. Rákvörösre főtt arccal állnak egy csoportban, mozdulatlanul, mint a fanatikusok. Mi van itt? kérdem szomszédomtól. A forrás. Vagy — ahogyan suttogva mondta — A forrás. Csoda, melyhez, ha külföldön volna, százezrek zarándokolnának, hogy megbámulják. Ut magától értetődő „gyógytényező". A beteg az istentől (vagy a pokoltól, hiszen oly mélyről jön és a pokol illatát hozza magával) megáldott vizet, úgy kapja azzal az ősi gyógyerővel, ahogyan az a forrásból feltör. Csoda. Ha Amerikában volna, uj Bábel épülne köréje. & A Grand-Hotel elegáns hal'ja és nagyterme. Brilliánsok és még ragyogóbb váltak, nyakak és karok. Jazz. A terem közepén ugyancsak egy csomó kipirult arc, de ezek nem mozdulatlanok. Sőt. A szagok sem emlékeztetnek záptojásra. Sőt. Néhány arc oly osmerős, hol is Iá" -1 őkel? Ja, persze a Sina-f orrás fölött. Szomszédom újból informál: karrheumatismus, vagy könyökbántalmak. A súlyosak, az isohiatikusok vagy a szobájukban fekszenek már, vagy clak nézik a táneolókat. Egyelőre csak nézik. Mert még két-három hét és ők is beállanak a táncolók 1 dipál. Fizessen elő a mt Képes Hét-re El&firotési ára % érre 36.- Kos.
