Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)
1929-06-21 / 140. (2065.) szám
f>fl> frmtn* 21, péntek. 5 t>ra:gai/v\ag^ar.hírlap' Egyed Aladár sajőgömöri lelkészt a tornaijai hősök emlékművének leleplezésén tartott beszéde miatt a felső bíróság hathónapi fogházra ítélte Kassa, junius 20. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Egyed Aladár sajógömöri ev. lelkész rendtörvónyibe ütköző bűnügyével ma foglalkozott a kassai felső bíróság és megsemmisítve a rimaszombati törvényszék felmentő ítéletét, Egyed Aladárt a rendtörvénybe ütköző lázitás vétsége címén hat hónapi fogházra ítélte. Tornaiján 1928 április 10-én nagy ünnepség keretében leplezték le a világháborúban elesett hősök emlékművét. Ezt az emlékművet az ösz- szes felekezetek lelkészeinek jeienlétében avatták fel és az ünnepségen valamennyi lelkész beszédet mondott, igy köztük Egyed Aladár sajógömöri evangélikus lelkész is. Egyed Aladár ellen beszéde miatt eljárást indítottak. Azzal vádolták meg, hogy beszédében állítólag a következőket mondotta volna: „Békét csináltak, de nincs igazi béke, mert agy csinálták meg, hogy háború legyen belőle. És a háború el is fog következni, mert az igazságtalan alapokon kötött béke nem lehet tartós. Mindnyájan érezzük, hogy uj háború küszöbén állunk. A háború közeledik. Erről beszélnek és imák nyíltan és titkon." A csendőri följelentés szerint Egyed Aladár állítólag még azt is mondta volna, hogy a viszonyok javulását csak a háborútól lehet várni és általában magyar szellemben tartóit beszéde azt a benyomást keltette, hogy a magyarság csak egy uj háborútól várhatja a jobb jövőt. Egyed Aladártól mindjárt másnap a csendőrség elkérte beszédét. A lelkésznek a beszéd megvolt konceptusban, nyomban eleget tett tehát a kívánságnak és átadta a beszéd fogalmazványát. Ezt a beszédet a járási hivatal felterjesztette az országos hivatalhoz, ahol azonban az iratok közt ennek a konceptusnak nyoma veszet. A rimaszombati törvényszék főtárgyalásán Egyed Aladár emlékezetéből rekonstruálta beszédét, amelynek alapján a rimaszombati törvényszék megállapította, hogy lázitásról szó sem lehet, beszédében nem is emlékezett meg a csehszlovák államról, hanem általánosságban tartott beszédet az igazi békéről és a csehszlovák államról magáról és annak keletkezéséről semmiféle említést sem tett. Ennek dacára Grúza János csendőrénmester és Leső János adótiszt azt vallották, hogy Egyed Aladár a vádban foglalt inkriminált kifejezéseket is használta. Molnár Lajos tanú, azonkívül Dúsa János és Kövy Árpád lelkén szék, akik közvetlen kezel álltak Egyed Aladárhoz, vallomásukban azt igazolták, hogy a lelkész beszédét úgy mondta el, ahogy azt a főtárgyaláson előterjesztette. A beszédet nyilvánvalóan félreértették azok, akik Egyed ellen terhelő vallomást tettek, mert hiszen^ a beszédben volt egy passzus, amelyben a lelkész azt mondotta, hogy igenis, szent háborút kell indítani, de a háború el-' len. A rimaszombati törvényszék ezen az alapon beigazoMmak látta, hogy Egyed Aladár nem követte el a rendtörvény tizennegyedik paragrafusába ütköző lázitás bűncselekményét és őt a vád alól felmentette. Az államügyész azonban e fölmentés ellen fellebbezéssel élt. Ma tárgyalta ezt az ügyet a kassai felső bíróság Harkahus dr. felsőéirósági főtanácsos elnöklete mellett. A azavazóbirák Hanna dr. és Seicihert felsőbirósági tanácsosok voltak. Áz iratok ismertetése után Törköly József dr. szenátor, Egyed Aladár védője emelkedett szólásra és magyar nyelÚjból folytatják a bécsi optáRstárgyalásokat Bécs, junius 20. Szterényi József báró, a magyar optánsdeelgáció vezetője a delegátusok kíséretében megérkezett Becsbe, ahol még aznap este összeült DavilIával, a román delegáció vezetőjével. A tanácskozások éjfélig tartottak. Ujíból megbeszélték a kártérítési összeg megállapításának több részletkérdését. A tárgyalásokat ma egész nap foltatják. A számvevő hivatal lázas muRkábaR Prága, junius 20. A Pravo Lidu értesülése szerint a legfelsőbb számvevői hivatal még ez évben számos panasz alapján, amelyek különösen a cseh néppárt köréből indulták ki, általános reviziót fog végrehajtani a földmi- velésügyi minisztérium pénzügyi és gazdasági osztályaiban. A cseh néppártiak ugyanis már több Ízben nyilvánosan panaszt emeltek a földművelésügyi minisztériumban uralkodó agrár reezim ellen. | ven tartott beszédében, amelyet az elnök tolmácsolt, alapos jogi érvekkel kérte vé- [ dence fölmentését. Rámutatott arra, hogy Egyed Aladár nem lázi- tott az állam ellen, egyáltalán említést sem tett a csehszlovák államról és a tanuk vallomása, még azoké is, akik Egyed ellen terhelőén vallottak, igazolják, hogy Egyed Aladár úgy mondotta el beszédét, ahogy a főtárgyaláson beterjesztett konceptus első három szakasza szólt A beszéd utolsó szakasza sem hangozhatott el másképp, mint az első három szakasz, amellyel szoros logikai összefüggésben volt, de lehetetlen is feltételezni, hogy egy háSatzbrg, junius 20. A Judenburgi Alpok tövében fekvő geisbergi erdő szélén tegnap délután a környékbeli parasztok egy hatvan év körüli férfit és egy fiatal lányt eszméletlen állapotban találtak. A férfi már halott volt, a nő azonban még élt. A csakhamar kiszállt rendőri bizottság megállapította, hogy a halott férfi Olgyay Viktor, 59 éves festőművésszel, a budapesti festőmüvészeti akadémia hírneves tanárával azonos. A nő pedig Frey Karola huszonhatéves bajor születésű budapesti nevelőnő. A professzor halálát szivlövés okozta és a nőn szintén revolverlövések nyomai^ állapították meg. A leány sérülései igen súlyosak. A hátrahagyott búcsúlevélből megállapítást nyert, hogy a professzor a lálnnyal együtt közös öngyilkosságot követett el. A nyomozás adatai szerint Olgyay Viktor először a lány ellen fordította a fegyvert. A golyó mellén találta a lányt és a vállán keresztül jött ki. Mikor Olgyay látta, hogy a l£ijy eszméletlenül rogy a földre, szivenlőtte magát. Frey Karolát a mentolba salzburgi kórházba szállították. A lány a kórházban eszméletre tért és a rendőrség ki is akarta hallgatni. Frey Karola azonban egyelőre nem hajlandó vallani a kettős öngyilkosságról. Csak annyit mondott, hogy Olgyay professzorral közösen határozták el az öngyilkosságot. A salzburgi kettős szerelmi dráma áldozata Olgyay Viktor, egyik legkiválóbb alkotója voh a piktorának. A tragikus fináléval végződött szerelmi regény egy ötvenkilencéves férfi és egy huszonhatesztendős, fiatal, rajongó müvészlélek re- igénybeillő története. Egy esztendővel ezelőtt .történt, hogy Olgyay Viktor, akinek Budapesten, a Kelenhegyi-ut 17. szám alatt van a műterme, egyik festőkollégája műtermében összetalálkozott Frey Karola német nevelőnővel, akit Herz budapesti szalámigyáros felesége egy képért küldött a festőművész műtermébe. Olgyaynak megtetszett a fiatal leány, hosszasan elbeszélgetett vele, majd elbúcsúzott és — másnap megkérte a kezét. Olgyay ezidőben már válófélben volt a feleségétől Olgyay Viktorné két fiával és leányával külön élt az urától. Olgyay Kelenhegyi- uti műtermében szinte aszkétaéletet élt, hogy minden keresetét gyermekeinek adhassa. Mint a képzőművészeti főiskola tanárának jelentékeny jövedelme volt, de tekintélyes honoráriumot biztosítottak számára a műkereskedők, akik szívesen vásárolták a festőművész tipikus havasi téli tájképeit. Olgyay mindössze havi 100—150 pengőt tartott meg, jövedelmének többi részét gyermekei neveltetésére fordította. A nevelőnő igen jómódú és vagyonos plalzi vendéglős egyetlen leánya. iSzerelmi csalódás űzte el a szülői háztól, mert hozzá akarták kényszeríteni valakihez, akit inem szeretett. Budapestre jött, ahol Herz szalámígyárosnál kapott nevelőnői alkalmazást. A meghasonlott lelkű, romantikus kedélyű és természetű leányt meghatották az imponáló intcllektusu, hallatlanul képzett festőművész Szavai és amikor megkérte a kezét, igent mondott. Csakhamar otthagyta állását és beköltözött (Olgyaynak Kelenhegyi-utí műtermébe. 01borus emlékműnél a hadirokkantok és hadiözvegyek jelenlétében valaki, pláne papi ember, háborúra uszíthasson. E^’-ed Aladár nem tett egyebet, mint a békét kritizálta, aki azonban a békét kritizálja, még nem követ el bűncselekményt. A világtörténelem számtalan példával igazolja, hogy mi a rossz béke következménye. Tárgyi és jogi érvek alapján kérte védence fölmentését. ! A felső bíróság hosszas tanácskozás után hozta j meg ítéletét, amely szerint a rimaszombati kerületi bíróság fölmentő ítéletét megváltoztatja, Egyed Aladárt bűnösnek mondja ki a rendtörvényben meghatározott lázitás vétségében és ezért feltétlenül hathónapi fogházra ítéli. gyay végtelenül szerette a leányt, aki derűjével bearanyozta az öregedő festőművész 'életét. Sokat beszélt Olgyay meghitt barátainak a leányról, elmondotta, hogy szerencsétlen volt életében, felesége és gyermekei elhagyták és ez a leány most uj életkedvet öntött belé. Néhány hónap múlva azonban Olgyay elkedvetlenedett, magábazárkózott és szinte buskomor lett. Uj házassági tervét különböző váratlan és elháríthatatlan komplikációk húzták keresztül. Betegség, anyagi gondok kínozták s hozzájárult iaz is, hogy a válópör nem folyt le olyan gyorsan, amint azt szerette volna. Ettől kezdve a művész gyakrabban kezdett foglalkozni öngyilkossági gondolatokkal és úgy látszik, hogy a végzetes gondolattal a vele együttélő fiatal leány is megbarátkozott. Frey Karóla a múlt hónap elején bizonyos megbeszélt terv értelmében elutazott Budapestről. Ismerőseinek azt mondta, hogy hazaRukarest, junius 20. A bukaresti sajtó ismét éles támadást intéz Magyarország ellen. A Cuvantul megelégedéssel regisztrálja Dúcának nagyváradi kijelentését, amely szerint, ha a magyarok reviziót akarnak, csak jöjjenek és próbálják meg. A lap úgy véli, hogy ez a legférfiasabb válasz Bethlen „harcias kihívására11. A nyáron lesz tíz éve annak — írja a lap —, hogy a románok bevonultak Budapestre nagyhatalmi szövetségeseik akarata ellenére. „Csak próbálják meg a magyarok a fegyverek szerencséjét, másodszor a románok nem fogják már a győzelem kiaknázását tehetetlen diplomatákra bízni, hanem teljesen le fogják csillapítani a magyar hisztériát". „Értse meg mindenki, hogy a határok érintetlenségét nem a népszövetség, az illuzórius paktumok garantálják, hanem egyedül csak a hadsereg. Ezért hozzá kell kezdeni a hadsereg felszerelésébez“. Az Ádaverul fejtegeti a demars, valamint az arra beérkező külföldi reflexiók jelentőségét és megjegyzi, hogy ami az uj londoni kormányt illeti, attól nem lehet várni, hogy magyarellenes intervencióra szánja el magát akkor, amikor sokkal fontosabb külpolitikai kérdésekkel van elfoglalva, mint amilyen a tengeri leszerelés problémája és az Oroszországgal felveendő összeköttetés kérdése. Franciaországról be kell vallani, hogy a francia kormány magatartása a tiltakozás ügyében Románia részére meglepetés volt. A lap megemlíti a Tempsnek ismert vezércikkét. A budapesti demars hatása mindenesetre kedvezőtlen a kisantantra. Tagadhatatlan, hogy Bethlen fontos diplomáciai sikert aratott és hogy a mai naptól kezdve szabadon szervezheti a revíziós kampányt, anélkül, Molnár és Leső tanuk vallomása alapján a bíróság azt állapítja meg, hogy a beszéd egész tartalma a csehszlovák állam ellen irányult és alkalmas volt az ellenséges hangulat felkeltésére. Enyhitő körülménynek vette a felső biróság Egyed Aladár büntetlen előéletét és azt, hogy családja van, ellenben súlyosbító körülménynek vette magasabb intelligenciáját és azt a tényt, hogy mint lelkész tudva szavának súlyát és tudva azt, hogy ilyen értelmű beszéd milyen kihatással lehet a hallgatóságra, mégis elmondotta azt, azonfelül nagy hallgatóság előtt és határmenti helyen mondotta el beszédét, ahol a jóhiszemű lakosságban az ilyen beszéd békétlenség támasztására alkalmas. A biróság kimondotta azt is, hogy a rendtörvény 14. paragrafusa nem kíván eredményt, csak azt, hogy valaki iázitson, ezt a lázítást pedig Egyed Aladár beszédében elkövette. A rendtörvény értelmében ilyen természetű bűncselekményeknél a büntetés végrehajtásának felfüggesztése ki van zárva. Az ítélet ellen Törköly József dr. szenátor, Egyed védője semmiségi panaszt jelentett he. mig Kozlik dr. államügyész az ítéletben megnyugodott. megy. Olgyay egyedül maradt a műteremben. Néhány nappal ezelőtt bezárkózott műtermébe és leveleket irt. Vasárnap délben pedig fölkereste barátait azzal, hogy búcsúzni jött hozzájuk. Elutazása előtt néhány héttel minden vagyonát, bútorát, értéktárgyait, szőnyegeit, képeit közjegyzői okirattal gyermekeire ruházta. Mikor eltávozott, a házmesternő csodálkozással látta, hogy Olgyay semmiféle podgyászt nem vitt magával. így indult neki salzburgi utolsó utjának, ahol a leánnyal találkozott és a megbeszélt terv alapján végrehajtotta a közös öngyilkosságot. Jellemző, hogy az egyik salzburgi bankban 450 schillinget helyezett el azzal a rendeltetéssel — mint ezt búcsúlevelében megírta —, hogy ebből fedezzék kettejük temetési költségeit. Olgyay Viktor tragikus halála Budapest mű-,- vészi és társadalmi életében nagy föl tűnést és mély részvétet váltott ki. hogy a kisantant államai a nemzetközi fórumokon bármilyen ellenvetést is tehetnének. A lap arra a végeredményre jut, hogy a de- marsoknak már semmiféle praktikus eredményük nincs. A Viitorul nagyon agresszív hangon támadja Magyarországot és követeli a román kormány., tói, valamint a kisantant másik két államától, hogy olyképpen fokozzák diplomáciai akciójukat, hogy egyszersmindenkorra vessenek véget a magyar merészségnek". Felvetődik itt a kérdés, irja a lap, hogy egyáltalán érdemes-e Romániának a népszövetség tagjaként megmaradni. Újabb ^igazgatási a szlovák politikusok Prága, junius 20. A turócszentmártoni Ná- rodnie Noviny értesülése szerint szlovák kormánypolitikusok komolyan foglalkoznak a közigazgatási rendszer módosításának a gondolatával. A módosításnál főleg a gazdasági ügyek decentralizálását akarják megvalósítani. Ezt főleg azzal indokolják meg, hogy folytonos nézeteltérések vannak a szlovenszkói mezőgazdasági tanács és az országos hivatal között. Azonkívül, politikai okok is játszanak ebben szerepet. Régebben a zsupánoknak módjukban állt felügyeletet gyakorolni a zsu- panátus egész apparátusa fölött, ma azonban sem az országos elnök, sem pedig az alelnök nem tudja azokat a technikai nehézségeket legyőzni, amelyek a nagyterejedelmü evidenciával és ellenőrzéssel .járnak. Olgyay Viktor, a nagy magyar tájképfestő Salzburg mellett öngyilkosságot követeti el egy német nevelönövel Olgyay meghalt, fiatal szerelmese éleiben maradi — Az ötvenkilencéves festőművész tragikus kései szerelmi regénye Egy Maresti lap elismeri, hogy a demars Itatása kedvezőtlen a kisantantra Egy másik lap a népszövetségből való kilépéssel fenyegetőzik
