Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-21 / 140. (2065.) szám

1929 junius 21, péntek. TRXíM-MaíG^ARHÍRIiAI? SSresemann párisi utia után Uj frsntía aggodalmak — Sauerwein a lövő évi konferenciákról - A fáradhatatlan Poíncaré a kamara egyesült pénzügyi és külügyi bizott­sága előtt a Young-tervezet és az amerikai adósságrendező szerződés ratifikálásának szükségességéről. A képviselők nem győzték csodálni a miniszterelnök frissességét, aki a Stresemannal való megerőltető tárgyalások után négyórás, retorikai szempontból tekintve tökéletes és bő aktaanyagon nyugvó, lebilin­cselő, logikus beszédet mondott. A miniszterelnök a mesteri teljesítményt a fáradtság legcsekélyebb jele nélkül vé­gezte el. Pária, junius 20. Stresemann párisi tárgyalá­sait a francia sajtó kedvezően ítéli meg. Termé­szetesen ez a jóakaratu magatartás inkább a tegnapi konferencia általános hangulatából, mint tárgyi eredményeiről folyik, mert az idő előtti rajnai kiürítés terve nem éppen rokon­szenves a franciák előtt. Általános vélemény szerint Franciaország és a francia politika szempontjából nagy megkönnyebbülés volna, ha a jóvátétel! és adóssági kérdéseket augusz­tus elsejéig pontosan el lehetne intézni, és ha meg lehetne egyezni Stresemannal a Young- tervezetben biztosított fizetfcségek minél előbbi folyósítására nézve. A tegnapi megbeszéléseket a végleges döntés előtt pontos és szigorú dip­lomáciai tárgyalások fogják követni, amelyek körülhatárolják az eljövendő hetek munkáját. A rajnai kiürítés kérdését, a németek egyet­len döntőjellegü feltételét, továbbra is hűvö­sen tárgyalja a francia sajtó. A jobboldal szerint á Rajna-vidéket csak akkor szabad idő előtt kiüríteni, ha a Nemzetközi Jó- vátételi Bank megkezdi működését és Németor­szág mozgósította adósságának védelem nél­küli részét. A félhivatalos Excelsior legújab­ban szintén a gyors rajnai kiürítés ellen nyilat­kozik. A baloldali lapok szintén óvatosan ítélik meg a helyzetet és valószinüneg tartják a kiürí­tés megkezdésének elhúzódását. A Volonté ugyan elismeri, hogy a Young-ter­vezet csak akkor léphet életbe, ha a rajnai ki­ürítést elhatározzák, de szeptember elsejét a rajanai kiürítés megkezdése dátumának tekin­teni, korai volna. A francia csapatok csak egy­két hónappal később hagyhatják ei rajnaparti állomáshelyeiket. A Malin Jóslásai Sauerwein a Matin mai számában bejelenti, hogy 1930 áprilisában általános európai kon­ferenciát tartanak, amelyen végleg eldöntik a kölcsönös biztonság és az európai népek gazdasági együttműködésének kérdését. A konferencia összehívását állítólag MacDo- nald kezdeményezte. Praktikus előkészítését a népszövetség szeptemberi ülésszakán kez­dik meg. Európa konstruktív újjáépítésének szempontjából a jövő évi áprilisi konferencia elsőrendű fontosságú volna. A diplomáciai konferenciát julius végén tartják meg Páris, junius 20. A Matin mai száma kime­rítő kommentárban ismerteti Stresernann és Briand tegnapi megbeszélésének eredményét A francia külügyminiszter a tanácskozás után kijelentette, hogy a nagy diplomáciai konferenciát julius végén tartják meg. Lehet­séges, hogy még előbb, mert a francia kor­mány szívesen látná ha a konferencia ered­ményeit julius 20. és 25.-e között már bemu­tathatná a parlamentnek és igy augusztus elseje előtt ratifikálhatná az amerikai adós­ságrendezés-szerződést. A francia miniszterek kivétel nélkül a meggyorsított módszer mel­lett foglalnak állást. Arra kérték némert kol­légáikat, hogy a német részről is kövessenek el mindent az ügyek gyors elintézésére. — Ugyanilyen értelmű felszólítás ment az olasz, az angol és a belga külügyminisztériumokba is. Poíncaré a bizottságok előtt Páris, junius 20. Poíncaré francia minisz­terelnök tegnap négyórás beszédet mondott A létért való küzdelem súlyos napjaiban csak a fiatalos erő, az acélos izomzat, a nyugodt, kiegyensú­lyozott idegrendszer képesít bennünket arra, hogy megálljuk a helyünket. Az életküzdelem egész fegyver­tárát egyesíti magában a valódi DIANA sósborszesz Ha testünket és különösen serdülő gyer­mekeink testét esténként lefekvés előtt és reggelenként a napi robot megkez­dése előtt tiszta vagy hígított DIANA sósborszesszel bedörzsöljük, rugékonyságra, frisseség- re és erélyes tetterőre teszünk szert, mely a munkához kitartást és buzgó életked­vet kölcsönöz. Kísérelje meg mindenki, aki bá­gyadt, könnyen fárad, lehangolt, ke­délybeteg, mert csodát fog látni. DIANA sósborszesz Az egész országban mindenütt kapható Csak Diana névvel valódi! Egy eredeti palack ára 5.50 Kő. Tegnap csupán Franciaország amerikai adós­ságairól beszélt, míg ma a többi adósságról emlékszik meg. Szerinte a Mellon —Beranger szerződés nem jelenti a legjobb megoldási módot, de többet a párisi kormány semmi­esetre sem érbet el Amerikától. Ha a tárgya­lások újból kezdődnének, a francia delegátu­sok bizonyára kevesebbet érnének el, mint annakidején. Egyetlen francia állam férfiú sin­csen, aki magára vállahainá a tárgyalások új­ra föl vétel ével járó felelősséget. Poíncaré mai beszéde után a kamara bizott­ságai keddig elnapolták magukat. Jövő keddtől a hét végéig a bizottságok tisztázni fogják a két fontos ratifikálási ügyet, mire a plénum előtt megkezdődhetik a nagy ia- terpelláciés vita. Newyork, junius 20. Tegnap, a kongresz- szus vakáciőelőtti legutolsó ülésén a képvise­lők 129 szavazattal 86-tal szemben elfogadták a 400 millió dolláros francia kereskedelmi adósság visszafizetése dátumának elhalasztá­sáról szóló javaslatot. A szenátus bizonyára szintén beleegyezik a halasztásba. Ha tehát a francia kamara augusztus elsejéig ratifikálni tudja a Mellon-Beraiiger-szerzödést, 1930 má­jus elsejéig kitolják a 4-00 millió dollár visz- szafizetésének időpontját.' Ezalatt az amerikai kongresszus bizonyára önmaga is ratifikálja az adósságrendező szerződést, úgy hogy a 400 millió dollár visszafizetését a szerződés értel­mében elengedik Franciaországnak. Az ame­rikai reprezentációs-ház legközelebbi ülését szeptember 23-án tartja. Benes a külügyi feizeitsáfban kifejletig elméletét a kisebbségi jogok és küteiességek minimumának nemzetközi és belpolitikai értelmezésiről Nemzetközi viszonylatban csak ez a minimum jöhet sióba, a belpolitikában a pártok a minimumon túlmenő célokért is küldhetnek — fiz olasz-magyar-Sengyel közeledés­nek Benes nem tulajdonit nagy fontosságot Prága, junius 20. A képviselőiház külügyi bi­zottsága tegnapi vitájának folyamán Kalli- na német nemzeti párti képviselő felszólalásá­ban állást foglalt Benes optimizmusa ellen és kijelentette, hogy a legutóbbi diplomáciai ese­mények kapcsán joggal lehet a kisantant bal­sikereiről beszélni. A szónok foglalkozik ez­után MacDonaldnak a kisebbségi problémá­ról tett nyilatkozatával és azon a véleményen van, hogy a munkáspárti kormány politikája, amelyet a liberálisoktól függetlenül nem igen folytathat, olyan irányban fog haladni, hogy a kisebbségi kérdést egy lépéssel előbbre fog­ja vinni. Benes nem vitathatja el azt, hogy megváltozott politikai helyzet mellett a szudó- tamémeteknek lehetőségük van többet kap- niok, amennyi az a szegényes kenyérmorzsa, amit élveznek. Tudjuk, hogy a viszonyok má­ról holnapra nem változnak meg, de tudatá­ban vagyunk annak, hogy igazságos álláspon­tunk győzelemre fog jutni. A kisebbségi kér­dés megvitatásánál Benes jogi álláspontból indul ki. A jog mellett azonban létezik még egy ter­mészeti jog is, amelyet maguk a csehek ír­tak zászlójukra felszabadulási karcukban. A kisanatant legfőbb feladatául azt tűzte ki, hogy a trianoni békeszerződések megváltoz­tatását megakadályozza. Ezért irányul a harc Magyarország ellen. Mindezen törekvés dacá­ra egyre világosabban látható, hogy a reví­ziós mozgalom egyszer mégis csak eredmény­re fog vezetni. Mi azon az állásponton va­gyunk, hogy végül is a nép jog győz az államjog fölött. Amig elnyomott népek lesznek, addig nem is lesz igazi béke. Amig Benes a kisebbségvédelmi szerződések megítélősénél csakis a jogi álláspontra he­lyezkedik, addig köztünk együttműködésről szó sem lehet. Hajn cseh nemzeti szocialista rámuattott arra, hogy a külügyminiszter jelentése szerint a köztársaságnak Németországhoz való viszo­nya is barátságos. Ezt az optimizmust azon­ban leszállította a nemzetvédelmi miniszter, mert kénytelen volt megállapítani, hogy Fa- lout, Németország szolgálatában állott. Ausz­triában úgynevezett csendes Anslussról lehet beszélni, mert hiszen Németországban és Ausztriában teljesen azonos törvényeket hoz­nak. Csehszlovákiában a hadsereg nagyobb kisértéseknek von kitéve, mint más államok­ban. Itt van a kommunizmus, a belföldi, és kül­földi pacifizmus és a régi osztrák keletű antirmlüarizmm. Hajn ezután a kisebbségi kérdéssel foglalko­zott és azt fejtegette, hogy a kisebbség kife­jezése minden nemzetközi szerződésben csak­is úgy értelmezhető, hogy nem államnyelvü polgárokról van szó. Most azonban kísérletet tesznek arra, hogy ebből a kisebbségből ki­sebbségi kollektivumot csináljanak és azt olyan jogokhoz jutassák, amely csak közjogi korporációt illet meg. Ez tehát annyit jelen­tene, hogy a kisebbségi szerződésekbe uj szellemet magyaráznak be. A jévátételi kér­désben követeli, hogy a külügyminisztérium részletesebben informálja a helyzetről a nyil­vánosságot. Necsas szociáldemokrata felszólalása után Benes külügyminiszter válaszolt a vita folya­mán elhangzott beszédekre. Benes kásebbségpoHtskai elmélete A miniszter elsősorban válaszolt Czech dr. német szociáldemokrata képviselő felszólalá­sára. Hangsúlyozza, hogy különbséget kell tenni a kisebbségi kérdés nemzetközi és belpolitikai oldala között. Mi ndenekelőtt meg kell ál lapítani a kisebb­ségi kérdés jogi bázisát. És ha ezt a jogi bá­zist nem respektáljuk következetesen, úgy a nemzetközi politikában káosz áll be és a nemzetközi viták ez esetben oly jelleget ölte- nének, hogy a békés munka helyett háborúk­ra és konfliktusokra való előkészületté fajul­nának. A kisebbségi kérdést nem lehet egyol­dalúig vizsgálná. A maga részéről elfogadja, hogy egyes politikai pártok és kisebbségi frakciók bizonyos kisebbségpolitikai célokat tűzhetnek ki maguknak, melyeknek aztán a megvalósítására törhetnek. Ez az ő dolguk s az ilyen törekvéseket a maga részéről respek­tálja is. A kisebbségi kérdések, amilyenek ma, egy bizonyos jog- és kötelességminimumot re­prezentálnak, amely a szövegükben is ki­fejezésre jut. Ezt a minimumot nemzetközi viszony latban is respektálják, de, a mini­mumon felül semmiféle nemzetközi inge- renciák nem érvényesíthetők. Ez viszont nem jelenti azt, hogy egy politikai párt bel­politikai téren ne követelhessen több jogot és esetleg koncessziókat is el ne érhessen. Ez tisztán belpolitikai ügy és a külpolitiká­tól teljesen elkülönítendő. A kisebbségi probléma kérdéseiben hajlandó diskusz- sziókba bocsátkozni, mihelyt erre elkövet­kezik az alkalmas pillanat, de hangsúlyoz­za, hogy a probléma bel- és külpolitikai vo­natkozásait nem szabad összezavarni, ha­nem bizonyos demarkációs vonalat kell huzni, hogy a probléma melyik oldala al­kalmas belpolitikai diskussziókra és me­lyik része tartozik nemzetközi ellenőrzés alá. Ha a népszövetség elhatározza és — el is fogja határozni, — hogy majd az összes államok újabb kötelezettségeket vállalnak magukra a kisebbségi kérdésben, akkor a helyzet majd másképpen fog alakulni, de addig nem lehet azt kívánni tőlünk, hogy mi magunk és csak egyoldalulag újabb kö­telességeket vállaljunk. Nem lehet az álla­mokat két kategóriára osztani, amelyek kö­zül az egyik csoportot kötelességek terhel­nek s erre újabb kötelességeket rónak rá, a másik csoportnak pedig nincsenek köte­lességei és újabb kötelességeket sem rónak rájuk, mert ez az államok nemzetközi egyenjogúsága elvének a megsértése lenne. Minden szövegezés felett ítéletnapig lehet vitázni, ő azonban mindig a jogos álláspon­tot védi 11 év óta. Kallina képviselő nem kö­vetkezetes, mert ugyanakkor, amikor a le­fegyverzést sürgeti, határozottan állást foglal a békeszerződések ellen. A miniszter ezután a jóvátételi kötelezett­ségekre tér ki s azt mondja, hogy e kérdés még nem érett meg arra, hogy diskussziók tárgyát képezhesse. A maga részéről úgy készíti elő a helyzetet, hogy a jóvátételi kérdés az államra nézve kedvező elintézést nyerjen. Hangsúlyozza, hogy kétféle kötelességvállalásról van sző. Az egyik az állami vagyon átvételéért járó összeg, a másik pedig a felszabaditási „taksa." Mindkét problémának megvan a maga sajá-1 tos jellege s valószínűleg elkülönítve fogják a két kérdést elintézni. fiz olasz-magyar-lengyei közeledés A belgrádi konferenciát a miniszter a leg­fontosabbnak tartja a mu.lt években tartott hasonló konferenciák között. Mind a három állam tudatában volt annak, hogy pozitív és konstruktív természetű szövetséget kell ki­építeniük. Az együttes fellépés adja meg ne­künk az erőt, — úgymond — a biztonságra és nyugalomra. A maga részéről továbbra is fenntartja reális optimizmusát, amely sze­rinte következetesen igazolást is nyer. Az olasz-magyar-lengyel megegyezésről szóló kombinációk a valóságban csak kom­binációk, amelyek a pillanatnyi konjunk- tura-politikát tükrözik. A miniszter nem osztja Svetlik képviselő ama nézetét, hogy az állítólagos szövetségnek nagy fontossá­got kellene tulajdonítani. A mi a Magyar- országhoz való viszonyunkat illeti, nincs mit fűznöm legutóbbi beszédemhez. Már akkor is kijelentettem, hogy Magyarorszá­gon interveniálni fogunk és hogy már az intervenció előtt megformuláztuk állás­pontunkat. Emellett kitartunk. Hangsúlyo­zom azonban, hogy a kisantant államai minden esetben s minden hasonló ügyben következetesen szolidárisak lesznek. „Bizonyos határozatlanság** A legutolsó nemzetközi diszkussziók lezaj­lása, vagyis a népszövetségi tanács kisebb­ségi tárgyalásai óta, az Angliában előállott uj helyzet és a most megkezdett angol-ame­rikai tárgyalások felvétele kapcsán, bizonyos határozatlanság észlelhető az általános hely­zetben, úgy hogy föl lehetne vetni a kérdést, mit jelentsen mindez? Az én véleményem szerint mindez csak folytatása annak a poli­tikai iránynak, amelyet már oly régóta vé- dek és amely irányban az állam politikája tiz év óta halad. Miután a köztársaság politikája olyan jel­legű, hogy a helyi körülmények, a napi események és változások nem befolyásol­ják, a jelenlegi angol kormánnyal épp oly barátságos lesz a viszonyunk, mint a kon­zervatív kormánnyal volt. Ezért referálhattam a kisantant konferenciá­járól, nemzetközi helyzetünkről olyan opti- misztikusan és ismételten hangsúlyozom, hogy politikánk eddigi irányvonalát nyugod­tan követhetjük tovább, mert egyedül ez az irány az, amely nemzetközi pozícióinkat, melyeket eddigi munkánkkal elértünk, to­vábbra is biztosíthatja. A külpolitikai bizottság ezután tudomásul vette a külügyminiszter jelentését s az ülést berekesztették. Tizenöt munkást ölt meg egy beomlott alagyt London, junius 20. A columbiai Igaue mel­lett egy építkezésben lévő vasúti alagút teg­nap beomlott. Tizenöt munkás meghalt, tizenöt megsebesült. 3

Next

/
Thumbnails
Contents