Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-21 / 140. (2065.) szám

2 1929 juniufl 21, péntek. A keresztényszocialista párt a vasárnapi mkaszünet rendelését követeli Ftetschmaon Gyufa indítványa az országos képviselőtestületben Kassa, június 20. Fleisohmann Gyula dr. országos keresz- (0ii yszocial istaipá rti tartománygyülési képvi­selő az alábbi szövegű indítványt nyújtotta i>e az országos képviselőtestület elnökéhez: „Szlovenszkó területén ma is érvényben van az 1891. XIII. magyar törvény az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről, amely ici mondja, hogy vasárnapokon az ipari mimi­kának szünetelnie kell és ez a szünet vasár­nap reggel 6 órától hétfő reggeli 6 óráig tart. Ez a törvény utasítást ad arra, hogy mely vállalatoknál engedélyezhető kivételesen a vasárnapi munka és a törvény be nem tartá­sáért milyen büntetés jár. Annak dacára, hogy ez a törvény ma is ér­vényben van s a 80. sz. nemzetközi egyez­mény — amelynek 2. szak. 1. bek. szerint: „Az alkalmazottak munkaideje a napi 8 órát vagy a heti 48 órát meg nem haladhat­ja" — 1922 március 18-án ki lett hirdette, a vasárnapi munkaszünet Szlovenszkón nincs szabályozva. A volt zsupáni hivatalok több Ízben felszó­lították véleményadásra a kereskedelmi tes- Miieteket, amelyek azonban nem nyilatkoz­tak egyöntetűen. Például a lévai kereske­delmi csarnok a vasárnapi zárás mellett fog­lalt egyöntetűen állást, mig a kassai keres­kedők testületében a vasárnapi nyiikvatartás álláspontja győzedelmeskedett. Kétségtelen tehát, hogy a vasárnapi mun­kaszünet kérdését nem lehet parciálisán rendezni és nem lehet ennek a kérdésnek elintézését csak egyoldalúan érdekelt testü­letekre vagy városi elöljáróságokra bizui. Ha a vasárnapi munkaszünet kérdése Szlovenszkón egységesen rendezve lesz és gondoskodás történik annak tényleges betar­tásáról is, akkor ebben megnyugszanak egy­részt az iparosok és kereskedők, másrészt örömmel és megnyugvással veszik tudomá­sul az alkalmazottak. A munkaadók köréből szerzett szakvélemények szerint a munka­adónak is nagy szüksége van a vasárnapi munkaszünetre, egyrészt, hogy üzletének ad­minisztratív ügyed elintézze, másrészt, hogy módja legyen a mai nehéz viszonyok mellett megfeszített idegzetét pihentetni. Az alkal­mazottaknak hasonlóképp szükségük van a vasárnapi munkaszünetre, egyrészt, hogy magánügyeiket elintézhessék, másrészt, hogy egy napon tényleges pihenéshez jussanak. A mai rendezetlen viszony onnan ered, hogy a munkaadókat az egymásközti kon- kurrencia kényszeríti arra, hogy vasárnap 'az üzletüket nyitvatartsák, az alkalmazottak pedig attól félnék, hogy ha vasárnap nem jönnek az üzletbe, akkor felmond nekik munkaadójuk. Helyt nem áliló indok az, hogy az alkalma­zottak és vidékiek csak vasárnap tudnak vá­sárolni. Ha a nagy ipari államokban a va­sárnapi munkaszünetet megvalósították, ak­kor Szlovenszkón is meg lehet valósítani. Ha Prága, június 20. Szeniblvány József, a magyar nemzeti párt vezér© és képviselőtársai a következő köz­érdekű interpellációt intézték a pénzügy­miniszterhez: „Az egyenes adókról szóló 76-927. sz. tör­vény 301. szakasza az adóügyekben általános felvilógositási kötelezettséget statuál, ki­mondván, hogy „minden, akár fizikai, akár jogi személy köteles a kivető hatóságok előtt azokról a ténykörülményekről, melyek más személyek adó- (büntető) ügyeiben fontosak, tanúskodni, vagy mint szakértő vagy az ügy­ben jártas személy vallomást tenni". A végrehajtási utasítás ezen törvénysza­kasz tekintetében következőleg intézkedik: „Felvilágosítások nemcsak egyes esetek­ben, hanem egész sor adóügyben is kikérhe- tők. Dacára ennek, nem felelne meg a 301. szakasz 1. pontjában foglalt meghatározás szellemének, ha általános s bizonyos, már keresztülvitt esetekre . közvetlenül nem vo­natkozó olyan felvilágosítások követeltetné- nek, amelyeknek a felek vagy egyáltalán nem, vagy osak rendkívüli munka és meg­terhel telesek árán tehetnének eleget (pl. ha gyár vállalattól azt kérdeznék, kinek és mi­lyen áron szállított a vonatkozó évben gépe­ket?). „A kérdezősködéseknél és esetleg a válasz kikényszerítésénél úgy kell eljárni, hogy kér­dések csak annyiban tétessenek, amennyi­ben fontosak és feltétlenül szükségesek és amennyiben azok nélkül valamely konkrét esetben nem lehet meglenni." A pénzügyminiszter ur az egyenes-adó­törvény 301. szakaszának végrehajtása tár­minden modern és szociális gondolkozásai állam szigorúan őrködik a vasárnapi mun­kaszünet betartása fölött, akkor Szlovenszkó sem lehet ez alól kivétel, itt sem uralkod­hatnak e tekintetben kivételes és antiszociá­lis viszonyok. Indítványozom ezért: mondja ki az orszá­gos képviselő testület, hogy a vasárnapi munkaszünet teljes erejű életbeléptetését sürgősen kívánja egész Szlovenszkón és felszólítja az országos hivatalt, hogy ren­deletileg szerezzen érvényt az 1891. XIII. magyar törvénynek s hivatalos közegei ut­ján gondoskodjon ennek szigorú betartá­sáról." Fleischmann Gyula dr. s. k., országos képviselőtestületi tag. gyában éppen egyes érdekvédelmi szervek panaszaival kapcsolatban 1928 április 14-én Z. 36.637-28-111-8. ez. alatt a vezérpénzügy- igazgatóságokhoz egy újabb rendeletet inté­zett, amely lényeges részében a kővetkező­képpen szól: „A beérkezett panaszokból megállapítható, hogy a kivető hatóságok, hivatkozással az egyenes-adó-törvény 301. szakaszára, olyan felvilágosításokat követelnek, amelyek úgy lényegükben, mint terjedelmüknél fogva egyenes ellentmondásban állanak azzal a kötelezettséggel, amelyet a törvény s a vég­rehajtási utasítás idevágó része ebben a te­kintetben lefektetett. így pl. sörfőzdéktől a járás összes vendéglőseinek szállított sör mennyiségére, máshol pedig ipari vállalatok­tól üzletfeleinek és szállítóinak jegyzékeire, vagy iparosoknak az egész járás területén kifizetett összegek magasságára vonatkozó válaszokat kértek, még pedig lehetetlenül rövid határidőn belül. Más kivető hatóságok olyan kérdéseket tettek fel, amelyek meg­felelnek ugyan a törvény szellemének, azon­ban oly tömegesen és oly rövid határidő ki­tűzése mellett, hogy azoknak rendes meg­válaszolása, ha gyakorlatilag egyáltalán ke­resztülvihető volt, rendkívüli nehézséget okozott a kérdezettekre nézve." „Tekintettel tehát e*ekre a teljesen in­dokolt panaszokra, amelyek állandóan és különböző részről érkeznek be, a pénzügy­minisztérium nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy az egyenos-adó-tör- vény 301. szakaszára vonatkozó végrehaj­tási utasítás 1. és 2. bekezdése „elvi utasí­tásokat" tartalmaz arra, hogy mely eset­I magyar nemzeti párt iiterpeüádőja a síiMisiiéi adófizetők fölösleges zaklatásainak megszüntetése érdekében A láthatatlan elleniig A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye irta: DARVAS JÁNOS Szólni szeretett volna, hogy vigasztalja, de sző inem jött az ajkára és ezen őmaga is elszo­morodott A kezét feléje nyújtotta, hogy megsimogassa haját. Nem éf te el. De az il­latát érezte. Ugyanúgy suhant felé ez a meg­nevezhetetlen üde illat, mint amikor ő a für­dőszobában a tükör mögött állt s a leány tü- tükörre borította a pongyoláját. Igyekezett visszatartani a lélekzetét, hogy el ne riassza, el ne rebbentse ezt a pillanatot. Uccazajra ébredt föl. Csalódottan ocsúdott föl. hogy a szép vizió csak álom volt. Itt a könyörtelen ronda valóság. Alaposan aludott. Az óra kilenc felé járt. Gyorsan megfőzte teáját s megreggelizett. Majd bevonult gépei közé. Lila pápaszemet vett föl és gummiruhát öl­tött. A két éterit-ruhát behelyezte különbö­ző nagyságú és formájú üvegcsövek halmazá­nak közepébe. A ruhákat egy vasrudacskára akasztotta, de a belsejükbe elefántcsontból való sakk bábot, vasdarabot és egy könyvet tett. A betett tárgyak körvonalai az egyikben halvány árnyékká mosódtak el, a másikban elég jól kivehetőek voltak. Fölcsavart egy vöröses-zöld villanylámpát. Az éter-ruhák kocsonyásán átlátszó anyaga egyszeriben foszforeszklóan láthatóvá lett. A bennük levő tárgyak élesen tűntek elő. Most több helyen csavart a röntgenhez ha­sonló gépezet egyes részein. A bekapcsolt villamos áram halk bugással kezdte végezni titokzatos munkáját. A szivárvány minden színéiben csiHámlottak föl a különös formájú üvegcsövek. Mennél tovább tartott a pro- cegsziw, a ruhákba rejtett tárgyak röntgen­képe annál halványabb, átlátszóbb, el mosó­dó ttabb lett. Selley többször kikapcsolta a titokzatos su­garakat. A vöröses-zöld lámpákat kioltotta és a többi lámpa fényét vetitte a babonás titok­zatossággal ragyogó teremre. A éter-ruhák tündöklőén tűntek elő, de a bedül levő tárgya­kat csak nagy megerőltetéssel lehetett kiven­ni. Selley megelégedéssel hagyta abba mun­káját. — Negyvennyolc órás akkumuláció — gon­dolta és kinyitotta a földalatti helyiségnek az udvar felé nyíló sünien ráesőzott ablakát. Homályos szürkület szűrődött át az ablakon. — Nagyszerül Köd van, az ég felhős. Az idő­járás is segít. Gyorsain levetette magáról a gummiruhát és tetőtől-talpig megmosdott a sarokban levő fürdőkád hideg vizében. Délután három óra volt. Gyalog menjen? Gyalog kockázatos. Sport- ruhájában kiment az utcára. A Crawshay Road sarkán egy uccai telefonfülke állott. Itt fölcsengette az Arthur-Readi garázst, ahol az autójuk részére bérelt helyet. — Halló, ott van kérem a kis kék Buick? — Nincs kérem — jelentette a garázsveze­tő. — Tegnap óta nem volt itt. — No jó, akkor még nem tértek vissza a kirándulásról — mondta a világ legtermésze­tesebb hangján Selley. — Nem küldhetné kérem egy másik gépet úgy két órára? — Kérem. — Akkor itt várom az Arthur-Road és a Treherne-Road sarkán. Míg az autóra várakozott, az utca sarkra odajött egy rikkancs. Megvásárolta tőle az összes délutáni lapokat. A Daily Mail hirde­tését lapozta föl. A hirdetések közt ott állt: „Dr. Láthatatlan. Ajánlatát elfogadjuk. — Ejtse módját, hogy levélben kimerítően ér­tesíthessük a rnédozatokról. B." Bosszúsan gyűrte össze a lapot. — Ez csapda — gondolta. — Byrd nem akar mást, mint időt és alkalmat nyerni a rendőrség számára. Mert különben elég lett volna annyit válaszolnia, hogy a pénzt a ber­lini banknak átutalta. Nem. Byrddel egész másképp kell tárgyalni. Még egyszer szem- től-szembe. Bosszantó, hogy nem veheti az egész laboratóriumot a hátára és nem mehyt azonnal Amerikába, Byrdet föl kell keresnie. De a csapdájába nem megy bele. Izgatottan szaladt végig a szeme a lapok tartalmán. A lapok tele voltak a Japánból ha­zaérkezett repülők dicsőítésével. Megtudta, hogy Wilbourék délelőtt tiz óra után érkez­tek. A nyolcadik gép két utasa ejtőernyővel hagyta el a levegőben a gépet, mely aztán összetört. Amerika éleshangu jegyzékben be­lekötött Japánba a kilencven carvonit-gép miatt s követeli, hogy Japán tartsa be a san- fnaciskói légügyi egyezményt, mely a 2:1 arányt mondta ki Amerika javára. Az ameri­kai lapok a kilencven *gép Japánnak való odaajándékozását angol provokációnak bé­lyegzik, mely veszélyezteti a világbékét. Még azt is olvasta, hogy a C. IV. 55. számú láthatatlan repülőgéppel Wilhour ezredes még egyszer megkísérli Carvoné.k fölkeresé­sét. Már csak az első ködmenles időt várja a starthoz. Egy hangzatos címen akadt meg végül a szeme: — Szenzációs rablőgyilkosság a Lillington- Streeten. Egy pillanat alatt elolvasta a rendőri je­lentést. Mintha kést szúrtak volna a szivébe. Rahlógyilkossággal vádolják! Ez tehát az a gazság, amitől Gyuri előre féltette. Közönséges bűntettet fognak rájuk mind­kettőjükre, hogy megszökésük cselén a kül­földön is a kezükben tarthassák őket. Először érezte, hogy a szive hevesen zaka­tol a veszély érzetétől. ben, milyen feltételek mellett és müy ter­jedelemben tehetők fel kérdések & tör­vény 301. szakasza értelmében." Dacára a törvény, a végrehajtási utasítás és a pénzügyminisztérium fent idézett határo­zott rendelkezéseinek, egyes szlovenszkóí pénzügyigazgatóságok, illetve pénzügyi ki- rendeltségek, igy a losonci pénzügyi kiren­deltség is a kirendeltség területén lakó föld- birtokosokhoz a következő felhívást intézte: „A forgalmi és íényüzési adóról szóló í.vjíí-923. sz., illetve 246-1926. sz. törvény 46. szakasza és az egyenes adóról szóló 76-927. sz. törvény 301. szakaszának 1. be­kezdése alapján felkérjük önt, hogy 20 napon belül ide kimutatás formájában je­lenteni szíveskedjék, hogy az 1928. évben milyen összegeket fizetett ki az egyes 1. ügyvédeknek munkadijban és perkölt­ségekben, 2. orvosoknak látogatási dijakban, 3. állatorvosoknak gyógyítási és kezelési dijakban, 4. gyógyszerészeknek gyógyszerekért és eszközökért, 5. kereskedőknek a szállított árukért, 6. gyáraknak vagy ezek szükségleteiért és ügynökségeknek a szállított gépekért, gazdasági szükségletekért és egyéb szállít­mány ok ért, 7. vállalkozóknak és iparosoknak a szál­lított anyagokért és munkáért, 8. egyéb személyeknek alkalmi vételek­ért 500 K feletti értékben. Ezen kimutatásnak tartalmaznia kell: a) a novot (céget), b) lakhelyet, c) a tel­jesített munkának, munkateljesítménynek, a szállított áruknak, anyagoknak a fajtáját, d) az összeget, amely nevezettnek az 1928. évben ki lett fizetve. Ha ezen felhívásnak nem felelne meg, a hivatkozott törvény 43., illetve 201. szaka­szai szerint 5000 K-ig terjedhető rendbír­sággal sujtatik." A fenti pénzügyi kirendeltségi felhívás nyilvánvaló ellentétben áll a végrehajtási utasítás intézkedéseivel s különösen is el­lentétben áll a pénzügyminisztérium ren­deletével, amely éppen az adózók felesle­ges zaklatásának további elkerülése végett magukhoz a pénzügyi hatóságokhoz intéz­hetett. Kérdjük ezért a pénzügyminiszter nrat: 1. Hajlandó-e érvényt szerezni az egyenes- ad.ó-törvény 301. szakaszának végrehajtása tárgyában intézkedő miniszteri utasításnak s felhívott Z. 36.637-28-III-8. sz. rendeletének 9 2. minő intézkedéseket káván tenni annak megakadályozása végett, hogy egyes alsó- foku pénzügyi hatóságok a törvény szelle­mének és a minisztériumi utasítás rendelke­zéseinek ellenében jogellenesen zaklassák az adózási kötelezettséggel úgyis erősen megterhelt adózókat?" Egy tennivalója van: Gyurit minden áron kiszabaditani és aztán hajón vagy repülőgé­pen, de azonnal el Amerikába 1 A megrendelt autó megérkezett. — Egy kétórás sétára kellene a gép, ma­ga elmehet és várjon a garázsban — szólt fölényesen és busás borravalóval fojtotta a garázstulajdonosba az ellenkezést. A eoffőr megköszönte a pénzt, köszönt és elballagott Selley egy kis kerülővel sietett lakása elé, hogy a soffőr ne lássa, hol lakik. Sietve magához vette pénzét. A két zsebébe mara­dék szalámit és osokoládét tett és a hóna alá vette az üveg módjára átlátszó és láthatat­lanná tevő két eteritruhát. Mindent gondo­san elzárt maga után és a kulcsot elrejtette a veranda falában. Az autóban övig beleült az egyik éterit- rirháiba. A másikat maga mellé fektette az ülésre. Soffőrezem üvege majd az egész ar­cát eltakarta. Nagyot lélekzett, amikor kezét rátette a kormánykerékre és elindította gépkocsit. Ilyen sorsdöntő útra még soha­sem vállalkozott. A Kennington Ovalon egy rendőr intett neki, hogy álljon meg. Mintha a jelel nem venné észre, vágtatott tovább. A rendőr fej­csóválva fogta noteszét és fölirta autója számát. , A köd erősödött. — Úgy látszik az autó árulóm lesz — gon­dolta. — Ha a rendőr tovább telefonálja a dolgot és máshol feltartóztatnak, elvesztem. A Vauxhalt-kid előtt megállította a gép­kocsit, gyorsan belebujt éteri (ruhájába s a hóna alatt a másikkal gyalog folytatta a köd­ben a Themze-hidon át útját. A Skotland Yard felé haladtábán halra fordult. A Lillington Streetre. — Vagv-vagy — gondolta öes/.oszorilott foggal. A Byrd-palota elé ért. (Folytatjuk.) !

Next

/
Thumbnails
Contents