Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)
1929-06-20 / 139. (2064.) szám
% 1989 junius 20, csütörtök. ^R»:<M/AAriVAPLHlRIAT> Katonáskodása alatt súlyos sebesülés árán megmentette másolt életét s most rokkantán nem kan nyugdijat — Szent-lvány interpellációja egy losonci rokkant nyugdíjügyében — eresztik le, — Lóderer csak időnként s csakis könnyebb munkát tud elvégezni, általában azonban munka- és kerestképtelen s orvosi szakvélemény szerint sérült lábát a közeli jövőben tőből amputálni fog kelleni. A megkésett rokkantsági kérvény Lóderer István 1927 augusztus 5-én magyarországi kórházi kezeléséből elbocsáttatván, szlovénszkói lakóhelyére, Losoncra utazott s nyugdijígényének megállapítása s rokkantnyugdijának folyósítása iránt kérelmét a losonci kerületi hadigondozó hivatalnál benyújtotta. S dacára a fentiekben ismertetett s a hatóságok által is isimert tényállásnak, kérelmét mégis úgy alsófokon, mint pedig fellebbezésére a felsőfokon is elutasították azzal, hogy kérelmének előterjesztésével elPrága, junius 19. Szent-lvány József nemzetgyűlési képviselő, a magyar nemzeti párt vezére interpellációt nyújtott be a nemzetvédelmi miniszterhez egy Lóderer István nevű losonci lakos rokkantsági nyugdija ügyében. Az interpelláció egy kötelességét hősiesen teljesítő magyar katonaiiu megrázó tragédiáját Írja le oly eleven színekkel, hogy egyetlen szó változtatása nélkül kész életriport az igazát követelő rokkant ember jajkiáltása az emberi igazságossághoz. Az interpelláció a következőképp adja elő Lóderer szomorú esetét. A kötelességtefjesités tragikuma „Lóderer István lévai illetőségű losonci lakos elektrotechnikus tényleges katonai szolgálatát Vysoké-Mytoban a 303-ik nehéz tüzér- ezrednél töltötte el, ahová 1924 október havában vonult be — hangzik az interpelláció. — Szolgálati ideje alatt 1925 április 21-én, amikor az ágyuknak az ágyuszinből való kivontatásánál az egyik ágyú fékje az ágyuszinből az udvarra vezető lejtőn való kivontatás közben nem lépett működésbe s az a veszély fenyegette az ágyukat elölről vontató bajtársait, hogy mindnyájan az ágyú alá kerülnek s az elgázolja őket, Lóderer István, ki a fék kezeléséhez volt kirendelve, erejét megfeszítve igyekezett a mozgásban levő ágyú oldaláról szabályoz ható fékjét mindenáron meghúzni, hogy a baleset ekként elkerülhető legyen, eközben azonban a kövekkel kirakott lejtőn megcsúszott s az ágyú kereke alá került. Súlyos sebbel szállították a katonai kórházba, ahol 1925 szeptember 25-ig kezelték anélkül azonban, hogy alapos és körültekintő orvosi vizsgálattal igyekeztek volna megállapítani, hogy a sokmázsás teher nem okozott-e belső sérülést, csonttörést. Osak külsőleg vizsgálták és kezelték a Lóderer István lábszárán levő sebet s mikor a seb külsőleg begyógyult, mint gyógyulta! bocsátották el a kórházból azzal, hogy sérülése folytán mindennemű katonai szolgálatra alkalmatlan ugyan, de munka- és keresetképes. Kfiujul a seb Lóderer egészségi állapota tényleg helyre- állottnak látszott is, alkalmazást vállalt, dolgozott anékül, hogy sérült lábán kisebb szúró fájdalmaknál egyebet 'érzett volna, amelyeknek azonban a katonai kórházi kezelőorvos tanácsa folytán nem fordított gondolt, azt hitte, hogy — amint katonai kórházi orvosa mondja — ezek csak oly reflexérzések, melyek az állított teljes gyógyulás folytán fontossággal egyáltalán nem bírnak s idők folytán teljesen meg fognak szűnni. 1926 szeptember havában rokonai látogatására Hatvanba utazott s ott 1926 szeptember 11-én váratlanul hirtelen erős fájdalom jelentkezett sérült lábán a seb táján, pár óra alatt igen magas láza támadt s annyira rosszul lett, hogy orvosi tanácsra azonnal Budapestre szállították a telep-uccai kórházba, ahol sürgősen műtétet hajtottak rajta végre. A műtét alkalmával megállapították, hogy a vvsoké-mytoi katonai kórházban gyó- gyultnak állított seb egyáltalán nem gyógyult, az orvosi megvizsgálás és kezelés hiányos volt, a kezelőorvos elmulasztotta a seb alapos, röntgennel való megvizsgálását s igy nem állapította s nem is állapíthatta meg, hogy a baleset alkalmával az ágyú összezúzta Lóderer combesontját is s bár az magától összeforrott, de a® orvosi mulasztás folytán csontszilánkok maradtak a sebben s ezeknek a sérült lábszárban való bentmaradása oly súlyos gyulladási folyamatot idézett elő, hogy bár az 1926 szeptember havában Budapesten végrehajtott műtét alkalmával a sebből a csontszilánkokat ki is szedték s bár ekkor közel három hónapig állott kórházi kezelés alatt, majd azután több mint két hónapig Budapesten fekvő betegként házi kezelés alatt g február 5-én a budapesti Szent István kórházban újbóli műtétnek lévén kénytelen magát alávetni, további öt hónapig ismét kórházi kezelés alatt állott, közel egy évig tehát a legalaposabban kezelték, egészségi állapota mégsem állott helyre, a műtéteket végző kezelőorvosai csontvelő- gyulladást állapítottak meg, mely most már nem gyógyítható s ekként az állandóan megmaradó súlyos betegség oka az orvosi megállapítás szerint a katonai szolgálat közben szerzett baleset s az, hogy a baleset utáni katonai kórházi kezelés felületesen, súlyos orvosi mulasztással történt. \ Lóderer István évek óta folytonos gyógyke zelés alatt áll, felsőlábszárcsontjába állan-i dóan kaucsukcső van beillesztve, amelyen keresztül a gennyező csontvelőt napon te késett, mert azt a katonai szolgálatból való elbocsátástól számított egy éven belül kellett volna előterjesztenie. Igaz, hogy Lóderer Istvánt 1925 szeptember 25-én bocsátották el katonai szolgálatából s nyugdíj iránti kérelmét mégis osak 1927 augusztus 5—10-ike táján terjesztette elő, az előirt egy éven túl, — a fentiekből azonban nyilvánvaló, hogy Lóderer István ezzel nem követett el mulasztást, mert hiszen a sérülés komoly és veszélyes s laikus által nem konstatálható részét visszafojtó felületes orvosi kezelés volt az oka, hogy Lóderer rokkantságának csak az egyévi határidő letelte után jutott s juthatott a tudatára s csak ekkor terjeszthette elő rokkantnyugdij iránti kérelmét. Lóderer István becsületesen teljesítette katonai szolgálati kötelességét, szolgálata közben SBaaeaBaBKatisxif i A budapesti Csákány cipészmester készítményei mérték szerint eredeti budapesti árakon Prágában a Fr.Bárta & Co. Národní tf. szabósági és férfi uridivat üzletében kaphatók. sérült meg, derék kötelességtudása az oka, hogy megrokkant s hogy a közeli jövőben előreláthatólag egyik lábát is elveszti, kötelessége tehát a hadügyi kincstárnak, hogy rokkantságát elismerje, rokkantnyugdiját visszamenőleg megállapítsa és kiszolgáltassa s a kórházi kezeléssel és műtétekkel felmerült költségeit megtérítse. Ezek alapján kérjük az igen tisztelt nemzetvédelmi miniszter úrtól: 1. Hajlandó-e Lóderer István rokkant ügyében az eljárást sürgősen lefolytatlatni s a rokkantig OTíy megállapításával a rokkantsági dijat visszamenőleg kiutalni? 2. Hajlandó-e intézkedni, hogy Lóderer István budapesti kórházi gyógykezelésével felmerült és azóta is állandóan felmerülő gyógykezelési költsége megtéríttessék? 3. Hajlandó-e garanciát nyújtani, hogy a katonai szolgálat közben szerzett esetleges sérülések és betegségek következményei nem fognak súlyosbodni lelkiismeretlen felületes orvosi kezelések következtében?“ i. '15 ift Az állam eddig négy millárd, 281 millió koronát folyósított a hadirokkantoknak. Rybár, a költségvetési bizottság előadója beszéde után megindult a vita, amelynek a mai napon egyetlen szónoka Ghalupa csehszlovák szociáldemokrata volt. Ezután a vitát félbeszakították és az ülés végétért. A következő ülés hétfőn,' junius 24.-én délután 3 órakor lesz a következő napirenddel: A hadi rokkantak jövedelmi határáról szóló törvényjavaslat, a Szent Vencel ünnepéllyel kapcsolatos hivatalos eljárások illetékmentessége, a csont és borkivitelről szóló nemzetközi egyezmény ratifikálása és mindezen törvényjavaslatok gyorsított eljárásban, második olvasásban való letárgyalása, valamint hat mentelmi ügy. A ház péntekig minden nap fog ülésezni. A magyar képviselőim egyhangúan ratifikálta a Kellogg-paktumot Waiko külügyminiszter felszólalásában kifejtette, hogy a Keiiogg- paktum elfogadása Magyarország békés politikájának bizonysága Budapest, jun. 19. (Budapesti szerkesztőségünk telefonj elentése.) A képviselőház ma a Kellogg-paktum becikkelyezésére vonatkozó két törvényjavaslat és pedig a háború igényibevételéről való lemondást és az állandó nemzetközi bíróság igénybevételét kimondó javaslatok együttes tárgyalását kezdte meg. Waiko Lajos külügyminiszter szólalt fel elsőnek, aki többek között ezeket mondotta: Az együttesen tárgyalt javaslatok békés politikánk bizonyságai. A Kellogg-paktuimnak morális jelentősége van, mert az azt aláíró felek kijelentik, hogy elitélik a háborút, másrészt pedig a jövőben a nemzetközi viszályokat békésen intézik el. A Kellogg-paktűm az önvédelem eseteire vonatkozik, de ez igen tág fogalom. Az ezzel szemben álló szankció az, hogy a hadviselő fél elesik a paktum előnyeitől, ami valószínűleg egyenlő azzal, hogy a többi állam szabadkezet nyer a hadviselő féllel szemben, de nincs kimondva a paktumban, hogy a többi állam védelmére kel a megtámadottnak vagy megszünteti a diplomáciai viszonyt a támadóval szemben. A viszályok békés elintézésére nincsenek szervek kiépítve. Mi alávetjük magunkat a hágai döntőbíróság legfelsőbb fórumként való elismerésének. Az áléi rótt felek névsora mutatja, hogy az államok elfogadják a Kellogg-paktumot és hajlandók ezen fórum elé vinni ügyeiket. A háború lehetősége megvan a jövőben is. A szankciók között nincs olyan kikötés, amely visszariasztaná a feleket a hadviseléstől. Mindez azonban nem fosztja meg a paktumot morális jelentőségétől. A felszólítás a Kellogg-paktumhoz való csatlakozásra az Egyesült Államoktól jött és 64 állam közül 62 csatlakozott, kivéve két délamerikai államot. Ez olyan ünnepélyes demonstráció, amelynek súlya kétségtelenül nagy. Az aláírásnak különösen nagy morális kötelezettsége van a kezdeménye'ző államok részéről mindazon államokkal szemben, «, amelyeket igazságtalanul sújtott a békeszerződés. A külügyminiszter azzal fejezte be felszólalását, hogy elfogadásra ajánlja a Kellogg- paktumot, hogy Magyarország ezzel is újabb bizonyságát adja annak, hogy békés utón akarja céljait elérni. A Ház ezután a Kellogg-paktumot egyhangúlag ratifikálta. A képviselőház második olvasásban is elfogadta a két orvosi törvényjavaslatot Már csak 107 ezer hadirokkant van Csehszlovákiábaa Prága, julius 19. A képviselőház mai ülését Malypetr elnök délelőtt féltizenkét órakor nyitotta meg. A napirenden az orvosi javaslatok szerepeltek. Miután tegnap este befejezték a vitát, a módosító indítványok felolvasása után Matousek képviselő, az egészség- ügyi bizottság előadója záróbeszédében rámutatott arra, hogy az egész vita folyamén senki sem foglalt állást a javaslatok ellen. Ezért kéri azok elfogadását, egyúttal a koalíciós pártok módosító javaslatainak elfogadását is. A koalíciós pártok képviselői javasolták, hogy az első segélyről szóló szakaszt olyképpen szövegezzék meg, hogy első segélyt minden orvos köteles a nap bármely órájában, éjjel is, nappal ifi nyújtani. Ami a vasárnap és ünnepnapi orvosi szolgálatot illeti, az országos hivatal az orvosi kamarával történt megegyezés alapján egy-egy városban egy vagy több orvosnak felváltva kötelességévé teszi a vasárnapi és ünnepnapi szolgálatot. Ami az orvosok mozgósítását illeti, ezt olyképpen értelmezik a koaliciós pártok, hogy járvány esetén az országos hivatal kirendelhessen olyan helyekre orvosokat, ahol orvos egyáltalán nem lakik. Viskovsky, a szociálpolitikai bizottság előadója zárszavában foglalkozott Pechinanná nemzett szocialista képviselőnő tegnapi beszédével és kjjedentettej hogy a Tálra-kérdée rendezése óriási szervező és áldozatos munkát követel és éppen ezért a parlament nem vonhatja ki magát a kezdeményezési munka alól. Ezután a képviselőház a orvosi gyakorlottról szóló törvényjavaslatot a koaliciós pártok jelzett módosításainál első olvasásban elfogadta. Az ellenzéki pártok indítványait a ház többsége elutasította. Némi módosításokat eszközölt a kormánytöbbség az orvosi kamarákról szóló törvényjavaslaton is. Majd gyorsított eljárásban második olvasásban is elfogadták mind a két törvényjavaslatot. A ház ezután áttért a napirend következő pontjának a hadikárosultak jövedelmi határának megállapításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. E törvényjavaslat szerint a hadikárosuUak rokkantsági illetéket neon kaphatnak, hogyha évi jövedelmük meghaladja az ötezer koronát. Hrdina, a szociálpolitikai bizottság előadója rámutat arra, hogy a hadirokkantak száma évről-évre csökken. 1923-ban 155.558 volt a hadirokkantok száma, amely 1928-ban 107.000-re csökkent. A hadirokkantak halálozási számaránya 4 -5 százalék. A hadirokkantak özvegyeinek száma is évről-évre csökken az újabb házasságkötő:::’.; következtében. 1925-ben 6000 hadi özvegy ment férjhez, 1926-ban ötezer, 1922- ben 3500 és 1928-ban 1630 hadi özvegy kötött újabb házasságot & kulturális bizottság egyhangúlag elfogadta a tanítók nyugdijrendezését Prága, junius 19. A képviselőház kulturális bizottsága ma délelőtt tárgyalta a nem állami szlovenszkói. és ruszinszkói tanítók nyugdíj- rendezéséről szóló törvényjavaslatot, amelynek előadója Seeman képviselő volt. Mivel a törvény javaslat régi mulasztást igyekszik jóvátenni, a bizottság valamennyi tagja a javaslat mellett foglalt állást és azt egyhangúlag el is fogadta. Csakis kis módosítást eszközöltek a javaslat első paragrafusában, amely a pozsonyi evangélikus lyceum tanáraira vonatkozik. A vita folyamán benyújtottak több határozati javaslatot, amelyet el is fogadtak. így követelik az óvónők fizetésrendezését, a régi nyugdíjas tanítók fizetésének végleges rendezését és ezzel kapcsolatban az 1926. évi 104. számú, a tanítói fizetésrendezésről szóló törvény módosítását. Egy határozati javaslat azt kívánja, hogy a minisztérium terjesszen a kulturális bizottság elé kimutatást azokról a szloven- szkői és ruszinszkói iskolákról, amelyeknek osztályaiban több mint hetven növendék van. Végül azt kívánja még a bizottság, hogy a közoktatásügyi miniszter a kulturális bizottság legközelebbi ülésén részletes expozét mondjon. A magyar nemzeti párt követelése dacára őszre halasztották a régi nyugdíjasokról szőlő javaslat tárgyalását Prága, junius 19. A parlament elnökségének termében ma délelőtt 10 órakor megtartott klubelnöki konferencián a magyar nemzeti párt részéről Koezor Gyula helyettes klubelnök jelent meg. Az elnökség az értekezlettel közölte azt, hogy a képviselőházi ülések junius 28-ával okvetlenül befejeződnek s a jelentősebb törvényjavaslatok közül csupán a hadirokkantak jövedelmének értékhatár-megállapítására vonatkozó javaslat kerül letárgyalásra. Az ellenzéki klubok elnökei követelték azt, hogy a parlament julius hónapban is tartson üléseket, amelyek főleg a zavaros külpolitikai helyzet miatt, másrészt egyes fontos javaslatok letárgyalása érdekében volnának szükségesek; Koezor főleg a régi jegyzői cs tanítói nyugdíjasokra vonatkozó javaslatok tárgyalását követelte. ■míg a kommunista klubelnök a külpolitika ■zavarossága miatt ragaszkodóit a júliusi ülésekhez. Az erélyes követelést az elnök rendreutasítással intézte el s Kijelentette, hogy julius elején a parlament épületének átalakulási munkálatait kell megkezdeni, mert az uj parlamenti épület belátható időn belül nem készülhet eL 5
