Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-14 / 134. (2059.) szám

3 A kisantant újabb budapesti demarsra készül? Zágráb, junius 13. Az Avala hivatalos ju­goszláv távirati iroda közli a következő je­lentést: Az Obzor mai számában azt a hirt közli, hogy a kisantánt teljesen egységesen lép fel egy újabb budapesti demars ügyében. A lap emlékeztet Walkó Lajos magyar kül­ügyminiszter válaszára és azt mondja, hogy a kisantant képviselői ezzel a felelettel nem lehetnek megelégedve. Az az ügy, amelyet Bethlen gróf idézett elő irredenta beszédével, nincs megoldva és annak a veszedelemnek le­het okozója, hogy konfliktusra kerül a sor a kisantant-államok és Magyarország között. Az Obzor azzal zárja fejtegetését, hogy rövi­desen a kisantantnak újabb demarsa várható Budapesten, amely ez alkalommal energiku- sabb és nyomatékosabb lesz, mint az első demars. A Kramár-sajtó éles állásfoglalása Prága, junius 13. A Národni Listy vezércikk­ben foglalkozik Walkó magyar külügyminisz­ternek a kisantant követei demarsára adott vá­laszával. „Walkó válasza sem nem magyarázat, sem nem elégtétel, — irja többek között a lap, — hanem nyers gúny, amely eddig nem volt ismeretes a nemzetközi érintkezés módjai kö­zött. S ezt a magyar külügyminiszter abban az időben teszi, amikor Bethlen gróf magyar mi­niszterelnök Madridban tartózkodik, a nagyha­talmak diplomatáival együtt fényképezted ma­gát és előadásokat tart a kisebbségeknek a kis­antant államokban való elnyomatásáról. Ezt a sértést a kisantant nem viselheti el pél­dás intervenció nélkül. Különben a gyengeségéről állitana ki maga bizonyitványt, miután már annyiszor hangoz­tatta erejét és szolidaritását. Ha a magyar kormány nevében a diplomaták tiltakozására, akik bejelentik, hogy nem vehetnek részt az oly hivatalos ünnepségeken, ahol az általuk képviselt nemzet és állam ellen uszitanak, azt a választ adják, hogy ne menjenek oda, ez a diplomáciai udvariasság minden formájának a kigúnyolása. Végre határozott választ kell ad­ni. Már eleget türtük Magyarország fenyege­tőzéseit. Eleget hangsúlyozták Magyarország­nak, milyen veszedelmet kelt fel a trianoni békeszerződés ellen folytatott állandó agitá- ciójával. Eleget figyelmeztették már a magya­rokat, hogy a tűzzel játszanak, ha állandóan panaszokat nyújtanak be a kisebbségek el­nyomatásáról oly bizonyítékokkal és adatok­kal, amelyeket megcáfoltunk (?!). Nem elég a tiltakozás Budapesten. Nem elég az udvarias diplomáciai jegyzék. A megegyezésre és ba­ráti kapcsolatok felvételére való jóakaratunk nyilvánításai nem változtatnak a magyarok­nak a trianoni békeszerződéssel szembeni makacs ellentállásán. Ebben az esetben a passzivitás bűntény volna a kisantant nemze­teivel szemben, bűntényt követnénk el az összes nagyhatalmak békés szándékai ellen, elősegitenők azt a szellemet, amely Európá­ban uj békétlenséget akar támasztani, hogy a nehéz áldozatokkal megvásárolt béke egész épületét fölborítsa. A magyar sértés mellett nem mehetünik el hallgatással, vagy udvarias magyarázatokkal, miket a pesti államférfiak akár Írásban, akár szóban adnak, s akik a legelemibb udvariasság helyett csak gyűlöle­tet juttatnak kifejezésre." „Ha tekintetbe vesszük, — mondja a továb­biakban Kramár vezérlapja, — hogy egész Európa és a kisantant oly sokáig türelmesen nézik, hogy a magyar kormány tagjai régi magvar határok megújítását és a trianoni bé­ke felboritását kívánják, melyet tiz eszten­dővel ezelőtt írtak alá; ha tekintetbe vesz- szük, hogy Bethlen gróf kormánya átélte a Kinos iöeges fejfájását uagy egyéb hülésböl származó izom és iőegfájóalmait, szagga­tásait rögtön csillapíthatja, ha homlokát, uagy egyéb fájó test­részeit néhányszor bedörzsöli ualóöi DIRHfl sósborszesszel Ez a legerősebb háziszer. Az egész orfczttgűdW mmJenütt kapható (Ttert jó, sokan utánozzák! Köuefelje a ualóöi készítményt minőig Diana néuen. bankóhamisitást, a Szentgothárdban feltar­tóztatott gépfegyvercsempészést, akkor a ma­ga teljességében tűnik elő a kis és nagy ál­lamoknak a megrögzött pesti agitátorokkal szemben való megengedhetetlen és veszedel­mes kiméletessége. Bár a magyarok Csehszlovákiát nem jelöl­ték ki oly nagymérvű felosztási objektum­nak, mint Romániát, vagy a jugoszláv ki­rályságot, de a legkisebb arasznyi földet sem szabad átengednünk, határainkat úgy kell megőriz­nünk, amilyeneknek a békeszerződések bizto­sították és a határok megváltoztatására irá­nyuló minden magyar kísérlet éppúgy szembe fog találkozni a csehszlovák nép szenvedé­lyes ellenállásával, mint Romániában vagy Jugoszláviában. A csehszlovák közvéleményt felizgatta a magyarok legújabb kihívása és elvárja a külügyminisztériumtól, hogy teljes súllyal és minden eszközzel képviselni fogja államunk és ez alkalommal az egész kisan­tant, sőt a trianoni békeszerződést aláirt va­lamennyi nagyhatalom ügyét. Ennek a vára­kozásnak nem lehet eleget tenni diplomáciai nyilatkozatokkal. A kisantant itthon és más­hol erősen veszítene tekintélyéből, miután Belgrádban nem régiben újította meg szerződéseit és ismételten hangoztatta szoli­daritásának fontosságát, ha egyszerűen tudo­másul venné a magyar külügyminiszter nyi­latkozatát és ha a kisantant kormányai meg­elégednének pesti követeiknek olyan maga­tartásával, hogy a hivatalos magyar ünnepsé­geken és fogadtatásokon többet nem vesznek részt. Közvéleményünk kiváncsi arra, ho— mi­lyen következményei lesznek a legnjabb pesti provokációnak. Nagy csalódást okozna, ha a kisantant álla­mok ez alkalommal gyengeséget árulnának el és ha a kisantant népszövetségi képviselő­je, Titulescu román külügyminiszter Madrid­ban teljes súllyal nem érvényesítené az álta­la képviselt három állam kollektív hatalmát. Szükséges, hogy Magyarországot elégtételre kényszerítsék azért a sértésért, mely régebbi provokációinak hosszú láncát koronázza és rábírják a feltétlen nemzetközi lojalitásra, melyet nem akar önként követni, mint a töb­bi országok. Sem a mi közvéleményünk, sem a román és jugoszláv közvélemény nem elé­gedhetik meg egy olyan demarssal, amelynek semmi következményei nem lesznek. Magyar- ország hivatalos személyeinek legutóbbi nyi­latkozataival, de nevezetesen Walkó külügy­miniszter megnyilatkozásával az egész világ előtt beigazolta, hogy fel akarja borítani a mostani békét s ez tulkomoly dolog ahhoz, hogysem szó nélkül elmehessenek mellette úgy a Magyarországgal szomszédos államok, mint a nagyhatalmak, amelyek a békeszerző­désekben a status quo mellett kötötték le ma­gukat. Miután Magyarország eddig nem törő­dött a kisantant közvetlen figyelmeztetései­vel és tiltakozásaival, szükséges lesz, hogy a nagyhatalmak világosan és határozottan ér­tésére adják, hogy a béke elleni aknamunká­ját nem fogják tűrni. Egy belgrádi jelentés szerint a legközeleb­bi napokban a kisantant miniszterei közös de mars bán figyelmeztetik Parist, Londont és Rómát Magyarország magatartására, és a trianoni békeszerződés fölbontását célzó törekvéseire, melyekkel Magyarország a szom­szédos államok területeit el akarja venni. Re­méljük, hogy ez a demars azt fogja eredmé­nyezni, amit a közvélemény oly feszülten vár. A trianoni békeszerződés ügye mellett azt a durvaságot is likvidálni kell, melyet Walkó külügyminiszter engedhet meg magának. Ta­lán a nagyhatalmakban lesz elegendő erély s értésére adják, hogy ne vállaljon külagymi- niszterséget, amennyiben nem ismeri a nem­zetközi diplomáciai udvariasság szabályait. Eddig Pestről olyan panaszok hangzottak el,1 hogy a kisantant politikája nyugtalanságot ébreszt Középeurópában. De a kisantant bé­kés álláspontjának s magatartásának a ma­gyar provokációkkal való szembeállítása, ne­vezetesen, miután Magyarország hivatalosan is követi a revíziónak és a szomszédok fenye­getésének programját: az egész világ előtt be­bizonyult, hogy a békétlenséget a magyarok hívják ki és az ő törekvéseikben rejlik a ve­szély, melyet a legnagyobb határozottsággal 1 le kell fojtani. Franciaország döntő belpolitikai elhatározások előtt A Rajnavidék kiürítése - A szővetségküzi adósságszerződések ratifikálása — CaUlaux a Young-tervezet mellett — Baloldali eltolódás a francia szocialista pártban Pária, junius 13. Briand francia külügymi­niszter vasárnap délelőtt Madridból vissza­utazik Párisba. Kedden a francia kormány döntő fontosságú minisztertanácsot tart a szövetségközi adósságok kérdéséről s egy­úttal elhatározza a Young-tervezet elfogadá­sát és megbeszéli Briand és Stresemann mad­ridi tanácskozásainak eredményeit. Másnap Poincaré és Briand megteszik nyilatkozataikat a kamara külügyi bizottságában, majd ju­nius 25-én megkezdődik a kamarában a nagy szessziózáró vita. A Petit Journal szerint Briand és Stresemann Madridban megegyez­nek az uj jóvátételi bank székhelyének kér­désében, továbbá abban is, hogy hol tartják meg a Young-tervezet életbelépését elhatá­rozó diplomáciai jóvátételi konferenciát. A legfontosabb madridi megegyezés a rajnai ki­ürítés megkezdése dátumának eldöntése lesz. Az életbeléptetendő rajnai ellenőrzőbizott­ság kérdésében egyelőre komoly ellentétek merültek föl a francia és a német álláspont között, de remény van arra, hogy a kényes természetű ellentéteket sikerül kiküszöbölni. Stresemann nem fogadta el az állandó meg­figyelőállomások berendezéséről szóló francia kívánságot és mozgékonyabb berendezést ki- ván. A kényes kérdésben bizonyára MacDo- nald fog dönteni. A kamara záróvitája Páris, junius IS. A szövetségközi adósságok ratifikációja körül tomboló harc ma döntő stá­diumba érkezett. A francia kamara külügyi és pénzügyi bizottsága közös ülésre ült össze és a nap folyamán tisztázza a kényes problémát. Mandel képviselő, Clemenceau híres háborús titkára, a jobboldal nevében, Malvy a pénz­ügyi bizottság elnöke, a radikálisok nevében tiltakozni fog a kormány ratifikációs szándéka ellen. A vitában nem annyira a ratifikáció tu- lajdonképeni kérdéséről, mint inkább módsze­réről lesz szó, mert Poincaré egyelőre nem nyi­latkozott arról, vájjon a ratifikálást egyszerű rendelettel, vagy parlamenti szavazással hajt­ják végre. Caillaux a Volonté mai számában nagy cik­ket ir a Young-tervezetröl és általában kielégí­tőnek találja azt. Franciaország a párisi jóvá­tételi konferencia eredményével mindenképen meg lehet elégedve. Néhány kérdésben, neve­zetesen a nemzetközi jóvátételi bank megszer­vezésével kapcsolatban volna egy-két meg­jegyzése, de ezek sem lényegesek. A párisi megegyezés a háború teljes likvidálását jelenti. A pénzügyi likvidálást azonban a politikai lik­vidálásnak kell követnie. A győzők most meg­mutathatják, vájjon méltók voltak-e a győo Renaudel visszavonul a szocialistáktól Páris, junius 13. A MancyJ franda szocia­lista kongresszus tegnap meglepetéssel vég­ződött. Amikor az elnökséget újra megválasz­tották, Renaudel képviselő, a párt jobb szár­nyának vezetője barátai nevében bejelentet­te, hogy többé nem vállal szerepet a vezető­ségben. Pártvezérnek ismét León Blumot vá­lasztották meg. Az elnökség többi tagja a párt baloldali szárnyából , került ki: Paul Faure, Bracke, Zironsky, le Bas, Severac, stb. A francia szocialista párt balszárnya eddig állandóan nagyobb hajlandóságot mutatott a kommunistákkal való együttműködésre, mint a radikálisok kormányának támogatására. — Most a balszárny győzött, a szocialisták és a radikálisok összefogása, azaz a Herriot-féle baloldali kartel fölujitása csaknem lehetet­lenné vált s ezzel a francia baloldali kormány terve is. MacDonald hatalomrajutása egy­előre nem változtatott a francia belpolitikai helyzeten és Poincaré pozíciója a jelen pil­lanatban erősebb, mint az utóbbi időben bár­mikor volt. NacDonald konferenciái Nv össze a rajnavidék kiürítése kérdésében London, junius 13. A Daily Telegraph diplomáciai tudósítójának közlése szerint az angol kormány a közeli napokban meg­teszi a formális lépéseket a Rajnavidék kiürítését elhatározó konferencia össze­hívására. London, junius 13. A Daily Telegraph diplomáciai munkatársa megerősíti azt a hirt, hogy Dawes tábornok, Amerika uj lon­doni követe, a Pilgrin-kluhban kedden je­lentős nyilatkozatot tesz az angol-amerikai viszonyról. A nagykövet még e hét vége előtt átadja megbízó levelét a királynak, hogy ily- módon kedden már hivatalosan nyilatkoz- hassék. k kormány beterjesztette a felekezeti iskolák régi nyugdüas tanítóinak, a régi megyei nyugdíjasoknak és jegyzőknek nyugdijrendezésére vonatkozó törvény­javaslatokat Prága, junius 13. A kormány ma a kép­viselőházinak két, Szlovenszkóra és Ruszin- szkóra nézve fontos törvényjavaslatot nyúj­tott be. Az egyik törvényjavaslat a feleke­zeti iskolák régi nyugdíjas tanítóinak nyug- dijrendezésére vonatkozik. Ezt a javaslatot már részletesen ismertettük. A másik tör­vényjavaslat a régi megyei nyugdíjasok és nyugdíjas jegyzők nyugdiját rendezi. Ez a törvényjavaslat a régi megyei nyugdíjaso­kat és nyugdíjas jegyzőket egyenlő nyug­díjban részeeiti az állami nyugdíjasokkal. A törvényjavaslat 1929 január elsejével vissza­menő hatállyal lép életbe és amint a tör­vényjavaslat indokolása kiemeli, a kormány régi hiányt pótol akkor, amikor az 1924. évi 310. számú törvényt kiterjeszti most a srio- venszkói és ruszinszkói megyei nyugdíja­sokra és jegyzőkre is. Ehhez a nyurdijren- dezéshez évente mintegy 3 millií korona fedezet szükséges. A kormány javaslata megközelíti az or­szágos keresztényszocialista párt és ma­gyar nemzeti párt törvényhozói által több ízben benyújtott hasonló tárgyú javaslatok tartalmát. MÓ9 jg^fus 14, péntek. lemre. Németország és Franciaország őszinte, szívélyes megegyezése elsőrendű szükségszerű­ség Európában.

Next

/
Thumbnails
Contents