Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-02 / 124. (2049.) szám

<PR\<í AI rA^AGtolVH IRIjAE^ dafilninek talán ez a légé ni* ke-e bb nVwe uD*‘ly felvonult alja érnünk e.ötl ex! a tíz va»uti k<wn és azután sorra megmutat ridküok a nyártáf fokoxat(rkat Csehszlovákiában Joaehimstiiíi! -rl.Jé : ke rádiumoe. A csehszlovák állam a jonchimslha; rádiumo# talaj é* rádiumoa víz kihasználása cáF j jából hatalmas gyógyfürdőt létesített .loaohJru- thalbnn, melyben ma már a világ tfnlndet) tájáról I jött betegek kezeltetik magukat ITgyanx'unk I Joach inti thai bán van a rádlumkut*!^ intézet, moly az ottani rádiuma* főidből kiváfaoztja a rádiumot I Az igen jól és ügyesen megcsinált tizfelvonááoe filmnek egy hibája vaja, hogy he! yen kiüt tuétu- dojiiányoa és túlsókat foglalkozik az atomelmélet j ábriUoiáaával. A nagyközönség ebből a filmből | úgy sem fogja megtanulni az alapos előképzettsé- j get igénylő molekula- és atoinkeverődési teória i kát, a szakember meg már bizonyára régen tu 'van rajta Az ilyesmi zavarólag hat az összbenyo- má«ra és a célra, mely lényegében nem más, mint a szenvedő emberiség figyelmének uj vu rázsazerre való fölhívása és a rádiumnak, mint I gyógyszernek propagálása. (t 1.) AUpiU* IS 33, 1929 juniug í, r««árna.p. Tilristi 99* KOSICE, ráJsMBríáJx. FS-uíca 19* JetáayiM ásak Egy kérdésre három felelet! Miért a legjobbak a Rákosy likőrspecialitások, melyek a leghíresebb, de méreg drága külföldi márkával szemben L- fölveszik a versenyt? 1. Mert kizárólag friss, nemes gyümölcsből ké­szülnek I 2. Mert töltés előtt évekig érnek és finomodnak! 3. Mert Csehszlovákiában az egyedüli likőr- gyár, mely likőrkülönlegességeit ultraviolett sugarakkal kezeli! A tudomány hadjáratra indult a halál ellen Még ma is él egy asszony, akit i923-ban adrenalin-injekciókkal feltámasztottak Rádium, a jövő mindent gyógyító csodaszere Prága, junius 1. A csehszlovák egészségügyi minisztérium tegnap mutatta be a sajtó meghívott képviselőinek leg­újabb propagandafilmjét, mely a rádium termelé­sét és a rádiumnak a terápiában való fölhaszná­lását szemléltető módon ábrázolja. A bemutatót Stoklasa dr. prágai egyetemi tanár előadása vezet­te be. Stoklasa dr. igen érdekes előadást tartott a rá­diumnak a természetben való szerepéről és a nö­vényi, valamint az állati és emberi szervezetre való hatásáról s arra a konklúzióra jutott, hogy a rádiumnak az emberi organizmusra gyakorolt jó­tékony hatását olyképpen kell kihasználni, hogy a jövő nemzedéket általa minden betegséggel szem­ben ellenállóvá tegyék. A rádium, melynek felfe­dezése óta mindössze harminc esztendő telt el, igen kiváló gyógyszernek bizonyult köszvény, touz. izületi bántalmak, bőrbajok, bőrfarkas, bőr­rák, bőrtuberkulózis és egyéb igen súlyos és ed­dig gyógyíthatatlannak tartott betegségek kezelé­sében. A Stoklasa dr. vezetése alatt álló rádiutn- Icisórleti tudományos intézet orvosai olyan súlyos rákos és tuberkulotikus betegségeket gyógyítot­tak ki, melyekre ezelőtt nem volt orvosság. A rá­dium, — amini azt a megejtett kísérletek bizonyít­ják, — súlyos belső betegségek ellen is nagyha­tású gyógyszernek bizonyult és kellő mértékben való használata az egészséges szervezetre is igen üdvös hatást gyakorol. Maga a film a legjobban illusztráljta a bevezető előadás állításait. Láttunk gabonát, növényeket, virágokat, melyeket a rádiumból kíáradó külön- l‘3ző sugarak hatásának tettek ki. A növények a iódium háromféle sugarainak hatására különbö­zeképpen reagálnak, de minden esetben sokkal intenzivebben fejlődnek, mint a normális viszo- ) vök között elültetett és kinőtt növények. A rá­dium életet-adő őserejét talán a legjobban illusz­trálta az a lefilmezett kísérlet, melynél egy kipre- r 1 fáit békaszivet, az állat kimúlása után hosszú órákkal, ismét működésbe hozott az a mákszem- nyi mennyiségű rádirnn, melynek sugarai az élet­telen szivet érték. A rádium mint gyógyszer csodálatos. Orrákos beteget mutat a film. A szerencsétlen páciens or- r inak k.ét harmadrészét már elpusztította a rák. Szánalmat és részben undort keltő látvány. De n 'hány méterrel odébb már a kezelés után lát­ható ugyanaz a beteg, akit meggyógyított a rá­dium. A ráknak csak a nyoma maradt meg, egyéb - rumi. Egymás után vonulnak fel a rákos és a 1 irtuberkulotikus betegek. Kezelés előtt és keze­- után. Az eredmény szemmel látható s az em- h'"1 határtalan tiszteletet kezd érezni e csodaszer é- felfedezője, Madame Curie iránt. A rádium a világ legdrágább gyógyszere, egy g 'imm ára kétmil'ió korona. De ez nem is sok, h! látjuk, hogy milyen nehezen adja ide a termé- ezt a drága kincset. A film ezt is bemutatja. T’z vágón uránérc kell ahhoz, hogy abból kivá­lasztás. mosás és vegyi eljárás segítségével meg­kapjuk ezt az egy gramm rádiumot, A propngan­40 & sA Mk sí. am y WiK. sfá. a* 1. y hu íurnnrl hu 'nnen*l citutnzinCBtff jun. 4-ín óh í-én Prá<<Ahr\n Vr \iuriu 4 Co.-tiá! Károdul If. 17 eredeti budriptxlí árakon rendeléseket mérték szerint ve»z fel (Saját tudósítónktól.) Sikerülhet-e az orvosok­nak leküzdeniük a halált? Erre a kérdésre próbál feleletet adni a legújabb tudományág, a tlianato- ! iógia. Tulajdonképpen már a 90-es években kezd­tek felmerülni ezek a problémák akkor, amikor Langendorf német biológusnak sikerült egy ha­lott nyúl szivét percekre ismét dobogásba hozni. A tudományos világ már ekkor felfigyelt. Később azután, amikor Carrel amerikai tudós halott álla­tok testéből kivágott sejtszövetdarabokat meg­felelő anyagba tett és a szövet sejtjei ebben a táplálőanyagban szaporodni kezdtek, még nagyobb volt a feltűnés. Rengeteg kísérlet folyt azóta ilyen irányban. Sherrington és Heimanns professzorok­nak sikerült levágott macska, illetve kutyafejeket egy darabig életben tartani és nemrég számoltunk be azokról az orosz tudósokról, akik a levágott kutyafejeket csővel kapcsolták a testhez és hosszú ideig életben tartották őket. Ezekkel a problémákkal foglalkozik a thanto- lógia, a haláltan, amelynek azonban paradox a neve, mert tulajdonképpen az élet tudománya akar lenni. A célja ennek a tudománynak az, hogy mesterséges szívműködést, vérkeringést idézzen elő akkor, amikor a természeteset már megbénította a halál. Sikerült már régebben egy olyan tápláló folya­dékot készíteni, amelynek kémiai összetétele kö­zel áll a vér kémiai összetételéhez. Azt is sikerült bebizonyítani, hogy egyes, a szervezetből ki­operált szövetrészeket, sőt szerveket is. mint pél­dául a szivet, sikerült egy darabig életben tartani ennek a folyadéknak a segítségével. A kísérlete­zők megfigyelték, hogy a testből kivett szervek, ha alacsony hőmérséklet mellett tartjuk őket, napokig teljes épségben megmaradnak és ha si­kerül olyan állapotokat teremteni, amilyenekben ezek a szervek annakidején a testben voltak: ezek a szervek tovább funkcionálnak. A testből kivágott szít ismét dobogni keid, a levágott nyúl­fül szőre növekszik, a levágott emberi ujjak hete­ken át elevenek maradnak é* körmeik öt bét alatt másfél miillméternyit növekszenek. Hering és Denke német professzorok az emberi bullából kivett sziveket utólag dobogásra bírták és Win terstein professzor egy háromhónapos embriónál két óra hosszat el tudta érni az élet megnyilvá­nulásait. Brjuchenenko és Csecsulin orosz tudósok, amint nemrég beszámoltunk róla, a levágott kutyafejet úgy tartják életben, hogy egy elektromos müsziv segítségével mesterséges vérkeringést idéznek elő. A levágott kutyafejnek hamarosan kinyíltak a szemei. Ha valaki megcsípte a kutya füleit, a fül megrándult, mint az élő kutyáé. Ha a kutya orrát izgatták, szája kitárult, mintha ugatni akart volna. Néha könnyek folytak a szemekből, a le­vágott kutyafej sirt... Amikor azután a mester séges vérkeringés megszűnt, beállott az agónia: a levágott fej szája kinyilt, lélekzetért kapkodott és a szemek elüvegesedtek és megszűntek az ideg reakciók. A kutyafej nem mozdult többéi. A legújabb érdekes kísérletek emberekkel: 1923-ban operáció közben egy asszony meghalt Szívverése hat percig szünetelt. Ekkor az orvos adrenalin-injekciót adott. Tiz másodperc múlva a szív újból verni kezdett ée az asszony még ma is él. Ez az egyetlen mai ember a világon, aki el­mondhatja magáról, hogy feltámadt. Normet dr. francia orvos olyan vérszérumot talált fel, amelynek segítségével életbentarthatók azok a betegek is, akiket 75 százalékos vérveszte ség ér. Dandy dr. baltimorei egyetemi tanárnak három esetben sikerült életben tartania olyan be­tegeket, akiknek agyvelejéből egy-egy réteget ki­operált. így áll e pillanatban a halál elleni küzdelem. LOKÁLPATRIOTIZMUS Irta: MÁRA! SÁNDOR Bizonyos nyugtalansággal olvasom a híre­ket a kassai cigányper tárgyalásáról, mi fog itt még kisülni; s az egész müfelháborodásnái, amely panaszos kórusban jajveszékeli, hogy „Európa közepén embert ettek“, komolyabb aggodalommal tölt el, hogy nem fog-e szen­vedni e rémhírek hatása alatt a kedves, szép Kassa jóhire? Lokálpatrióta vagyok, s az em­ber a szülővárosát mindig félti a világhírtől, például Daytonból se szeretnék eredni. Fej­vakarva tűnődöm azon, hogy Kassának, mely eddig szerény volt, mint a havasok aljában az ibolya, ilyen kannibáli összefüggésekben ke­rekedhet hire, — mit segít, hogy a cigányok valószinüleg egyáltalán nem ettek embert, s ha ettek, nem Kassán ették. Mit segít, ha ga­rantálni tudom, hogy a tizenöt esztendő alatt, melyet szüleim házában Kassán leéltem, egyetlen egyszer nem került ember pecsenye formájában asztalunkra, ismerőseim se etlek embert, a környéken se hallottam ilyesmiről. Mégis, most Tokióban is ezt olvassák az előfi­zetők: „Kassa, kannibálok.“ Ha a jövőben utazni megyek külföldre, felületes hotelportá­sok a bejelentőlap rovataiba vezetett adataim olvastára idegenkedve szögezik majd le: szü­letett Kassán. Az ilyen összeállitás, a gyanú­nak ez a távoli és otromba árnyéka is különö­sen groteszk nekem, meri ha ilyenkor felméri az ember a szülőváros emlékeit, azt látja, hogy Kassa, az nem kannibálok és világhírnév, liá­nom néhány arc, árnyékok, házak, séták, ten- nlsz a Széchényi-ligelben, bolthajlásos szobák, nyaralás és majális a Bankón, hosszú, kemény misék a csonttáfagyott premontrei templom­ban, rninístrálás, maslix-szag a színház folyo­sóján, Komjáthy János színigazgató ur, aki ritkán lép föl a saját színházában, de akkor igazi bort iszik a színpadon, „Ocskay brigádé- rosban“ gyönyörű sárga csizmákat visel, s megrendítő férfibuvnl és méltósággal mondja a „Vasgyárosban“ Fáy Flóra urhölgynek: „Szeretlek, de megtörlek." Kassa, az Fényes Samu bácsi, aki „Kurucz Feya Dávid" című müvével óriási dicsőséget szerez városunknak, Leskó bácsi, a kanonok, aki földigérő kabátban sétál a napos Rózsa-uccán és vitatkozik sze­gény Kőváry Szilárddal, a festővel, aki fényes nyáron prémszalagot varratott a nadrágja man- csettájára, s néhány illatosán színes, Van Gogh-szerü Hernád-tájkép visszahagyása mel­lett az arles-i nagy tébolyodon mintájára sze­gényen és őrülten halt meg a kassai téboly­dában, Kassa, az Herboly szerkesztő ur, aki dominózás, lapszerkesztés és iskolaigaz^atás közben asztmatikus lelkesedéssel támadja a mindenkori kormányt, s Kassa még sok min­den egyéb, amit kolumnákon át tudnék itt. folytatni, s amit általában egy életen át dolgoz fel szünet nélkül az ember önmagában, azzal az állandó monoipániával, hogy mindaz, amit később láttam, tapasztaltam, elképzeltem és megéltem, csak fikció, s az egyedüli valóság, az igazán érdekes, a csodálatos és kimeríthe­tetlen, az ott maradt Kassán. A lokálpatrióta a hazafinak egy bővített kiadása, s ha azt mon­dom, hogy féltékeny vagyok minden Kassát érintő hírre, s legszívesebben szeretnék ki­egyezni, hogy inkább mindent, csak Kassát ne, akkor távolról vázoltam csak azt a rögeszmés vonzódást, elfogultságot és naiv, makacs, vi­dékies ragaszkodást, ami engem Kassához köt, bizonyára úgy és nem jobban, ahogy egy Új­pesten született és nevelkedett embert örökre elbűvölnek Újpest szépségei, s mulathatnak neki később bármerre akármit, a szive mélyén boldog kárörömmel állapítja meg, hogy szép szép, de mi ez az újpesti víztoronyhoz? Mármost a kannibálok. Én értem Móricz es- küdszéki elnök urat, ériem és hálás vagyok neki, mert valóban nincs semmi célja annak hogy az embere vés motívumát belekeverjék a gyilkos cigányok hosszú bünlajstromába. Az emberevés, amint tudjuk, magánügy, az ér­dekelteknek, tehát a fogyasztóknak és a pecse­nyének a magánügye, s annyira az, hogy a magyar büntetőtörvénykönyv nem ismeri ext a bűnt a nem tartogat számára büntetést. A breslaui nagyvágó és a hanaui vámpir se kap­tak külön szigorított cellát azért, mert kimér­ték áldozataik húsát, s a fejüket csak azért csapták le, mert a kimért húst hatósági ellen­őrzés nélkül és szokatlan utón szerezték be. Európában, ne is tagadjuk, ettek az elmúlt tiz esztendőben itt-ott, elvétve, emberhúst, nem is beszélve Oroszország Volga partvidéké­ről, ahol az éhinség esztendeiben, mint ezt az internacionális Vörös Kereszt-akció odaküldőtt bizottságai egyhangúan és jegyzőkönyvben megállapították, az anyák elfogyasztották ki­csinyeiket. „A civilizált világ felháborodása", amely ezt a megállapítást fogadta, nem vette el a volgaparti anyák kedvét attól, hogy kicsi­nyeiket elfogyasszák, annál kevésbé, mert ugyanezt a civilizált világot, mely hörögve fel­háborodott azon, hogy az orosz óhségvidéken embert esznek, Fritjof Nansen, aki növényevő, félesztendővel az események bekövetkezése előtt figyelmeztette arra, ami történni fog, ha azonnal nem szervezik meg a segitő akciót, s a népszövetség előtt tartott expozéjában egy páncélos cirkáló árát, kétmillió angol fontot kért arra a célra, hogy idejében gabonát szál­líthasson arra a vidékre, ahol, ha nem azállit-* ják le a gabonát, egy félesztendő múlva csalha­tatlan számítással embert kénytelenek enni « benszülöttek. A népszövetség Fritjof Nansen rendkívül érdekes expozéját érdeklődéssel fogadta, s egy albizottságnak utalta át, amely albizottságnak tagjai voltak a civilizált világ államainak delegátusai, szóval minden garan­cia meg volt arra, ami aztán be is következett, hogy az indítványt elutasítsák, a pénzen in­kább egy uj cirkálót építsenek valahol, * a volgaparti anyák hozzájussanak a nyilván hőn- áhitott csemegéhez, kicsinyeik elfogyasztásá­hoz, ehhez a primeurhöz, amit a civilizált világ később olyan rossznéven vett tőlük. Az esküdtszéki elnök energikus védekezése, amely lehetetlenné teszi, hogy az emberevés szörnyű bélyege ragadjon részben Kassa, rész­ben a csehszlovák köztársaság, részben „Euró­pa közepe" presztízsén, nagyon rokonszenves. A lokálpatrióta minden lelkesedésével nyug­tázom ezt az akciót. Állapodjunk meg, hogy Kassa környékén, Európa közepén nem ettek embert. Mert, az egész civilizált rendszer ér­dekében, annak megállapításánál, hogy való­ban mi történt, sokkal fontosabb, hogy ne tur­káljon senki idegen a civilizáció konyhájában. Az eledelünket mi főzzük magunknak, s hogy mibői főzzük, az specialitó et secret de la mai­son. Fontos, hogy senki idegen ne bámuljon be a spajzba. GYORY DEZSŐ -. AZ IGAZ HIT Jaj aki a szépet igazat akarja, ha száz karja volna az is gyenge lenne, — olyan ez az élet, aki bírja, marja minden szépet és jót elmarnak előled, állj ki a piacra, hangos szóval szóljad, hogy mégis, hogy mégis más hitet hiszel te, — ne hagyjad megfojtani mondanivalódat, ha nem hisz ív felnőtt, majd hisz a gyerekhad, ha nem hisz az apa, mondjad az anyáknak, mond a csecsemőnek, legkisebb cselédnek, — s ha nem hisz az emba mondjad el a fáknak, állatunk, virágnak, az egész világnak. §!aíynii Jnna“ lORdilsabb üthlumtartalmn ásványvíz Kutkezelöság: SPISSKb. VLACHY \J S > A üreg. porodnál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents