Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-02 / 124. (2049.) szám

1929 Janin* 2, vasárnap. 3 Sok szívet hódított meg a bájos mosoly közben kiviííanó egész­séges, szép^fogsor révén, — amely a vele való állandó ápolás eredménye — a 40 év óta bevált fogkrém, a Sarg-féle Kis tubus 4.— Kő Nagy tábus7.~ Kit afidéee szerint választja meg azt a pártot, I •melyre szavaz. Az egres pártok kiStpoütikála A belpolitikai egységgel szemben áll a külpolitikai divergencia. Áz európai és a vi­lágproblémák megítélésénél valamennyi an­gol párt más-más álláspontot képvisel. A konzervatív párt a békeszerződések meg­ingathat aitl au kivé. Alapelve az, hogy az euró­pai status quo-t a béke érdekében fönn kell tartani s amint egyetlen csavar meglazul a versaillesi munkában, széthull a kontinens rendje s uj szörnyű világháború borul a né­pekre. Nem ellensége Németországnak, de száz­százalékosan a Quai d‘0rsay külpolitikájá­nak szekértolója és szívesen engedi át kontinentális kérdések­ben a vezető szerepet Franciaországnak, hogy hűen és fentartás nélkül asszisztáljon Géni­ben vagy egyebütt Briand lángoló beszédei­nek. Megteremtette Locarnót, ami kétségtele­nül nagy munka volt, de csupán azért, hogy némi engedékenységgel annál jobban tudja garantálni a mai rendet. Nem gyűlöl egyetlen legyőzött államot sem, de szereti Franciaor­szágot és mindenekelőtt szereti Anglia nagy­hatalmi érdekeit. Rokonszenvezik az erős kéz uralmával és fölük özdiengeri politikájában szívesen kö­zeledik Olaszországhoz, hogy megossza vele a déli tengerek uralmát. Oroszországtól mély elvi ellentétek választ­ják el s- bizonyos mértékben úgy véli, hogy az angol iparnak és kereskedelemnek nincs mit keresnie a szovjet steppéken, ahol az első évek jó üzletei után nem köthet többé elő­nyős üzleteket. A konzervatív párt egyetlen lidérce Amerika, amely feltörekvő imperia­lista tendenciáival a világ minden táján ös­szeüli őziik a konzervatív nagyhatalmi érde­kekkel. Bahhvin pártja Anglia rangját csak fegyve­rekkel látja biztosítottnak és mind a tenge­reken, mint a szárazföldön nem akasztja meg a fegyverkezés menetét, mert úgy véli, hogy fegyver nélkül Anglia gyönge és elbukik. A világ minden táján flottabázisokat épit, a gyarmatokban megerő­síti pozícióját. Kínát nem engedi ki karmai közül és az idegen földrészeken épp oly kö­nyörtelen és fölényes, de ügyes és ravasz po­litikát folytat, mint Erzsébet királynő óta a legtöbb angol premiérminiszter. Gyarmati politikájának méltó szimbóluma Lavrance ez­redes. akit a konzervatív elv rángat Arábiá­tól Afganisztánig. Ausztráliától és Kínától a déla meri kai Gördülte rákig. A munkáspárt külpolitikája sokban ellen­téte a konzervatív külpolitikának. A Labour Partynak nincsenek világhatalmi álmai. Szí­vesen megosztja helyét Amerikával és meg­elégszik azzal, ha a gyarmatokat humánus és bajnélküli viszony fűzi az anyaországhoz. A kontinens politikájában nem csatlósa a fran­cia érdekeknek, hanem jelmondata: „Ve must lead nőt follow" (Vezetnünk kell, nem követni). Nagy emberi ideálja az. hogy Anglia feladata a kontinens békéjét és de­mokratizálódását elősegíteni. Véleménye szerint elsősorban az angol hép érdekéiben történik, ha sikerül a haladó és an ti militarista elemeket istápolni. Föltétlenül a népszövetség hive, amellyel nagy terveket akar megvalósítani és egyetlen nagy egyen­súlyozó paktumban szándékszik összehozni az európai népeket (genfi jegyzőkönyve) Nem tűri a gyöngék elnyomását, nem rokon­szenvezik igazságtalanságokkal, de nincs ér­zéke az egyes népek különleges problémái iránt s nem tudja elképzelni, hogy olyan, államok­ban, ahol nincs az angolhoz hasonló érett de­mokratikus érzés, más eszközökkel és nagyobb energiával kell kormányozni, mint a szép és nemes parlamentarizmussal. (Mussolini, Pil- sudszki.) Bizonyos mértékig Wilson elnök elő­ítéleteinek szellemében él és hajlandó a há­ború után fölülkerekedett államokat demokra- tikusábbaknak tartani, mint a háboruelőtti uralmakat. Ebből a tévhitéből ugyan fölrázták a lengyel és a jugoszláv diktatúrák és a ro­mán viszonyok, amelyekkel csöppet sem ro­konszenvezik. A Labour Party szerint Anglia kereskedelmére és iparára rendkívül káros, ha Szovjetoroszországgal hadilábon él és min­dent elkövet a kiegyezés megsiettetésére. Ezenkívül véleménye szerint nem humánus, ha az angol nép a világ egyik nemzetével ha­ragban él, akármennyire más gondolkozásmő- du is az orosz kormányzat, mint az angol. A Labour Party elvben nem a revízió el­lensége, de nem vette programjába ezt a kérdést. Véleménye szerint jóakarattal a békét úgy is stabilizálni lehet, ahogyan van és ha a nacio- nális ellentéteket leépítik, Európa jelenlegi Madrid, jun. 1. (Kiküldött tud. távirata.) Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képvise­lő, az országos kéresztényszociaJi sta párt országos elnöke, aki mint a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga disz el nők e a cseh szlovákiai magyarság képviseletében rész tvett a népszövetségi ligák nemzetközi uniójának madridi közgyűlésén, spanyol- országi tartózkodása tervezett időtartamát néhány nappal meghosszabbította, miután a kisebbségi konferencia katalon csoportja meghívta őt Barcelonába, begy ott a ki­sebbségi kérdésről és a magyar kérdésről előadást tartson. Madridban Szüllő Géza nemcsak a nép- szövetségi ligák uniójának ülésein szere­pelt, hanem előkelő szerepet töltött be az (Saját tudósitónk bőfl.) A rimaszombati áll. reá (gimnáziumi magyar cserkészcsapat fel­oszlatása ügyében Giller János d.r. tartó­mé nygyülésii képviselő a következő írásbeli kérdést intézte Szlovensakó országos elnö­kéihez: A rima-szombati rendőrbiztosság 1895-1928 sz. a. kelt határozatával feloszlatta a rima­szombati áll. reálgimnázium magyar cser­készcsapatát és vagyonát elkobozta. berendezkedése is alkalmas az általános bol­dogulásra. Mindenekelőtt azonban le kell sze­relni, meg kell szüntetni a nemzetek között lévő vámhatárokat, mindenütt uralomra kell segíteni a józan demokratikus munkáseleme­ket és a munkásság szolidaritása jegyében egész Európát szolidáris egységgé kell forrasz­tani. Követeli a békét és idealizmusában sok­kal erélyesebben avatkozik bele az európai vi­szonyok közé, mint konzervatív elődje. Egyet­len kérdéstől sem áll távol s ahol véleménye szerint előmozdíthatja a munkásság érvénye­sülését, a nacionális ellentétek kiküszöbölését, a gazdasági egyensúly megvalósítását, ott min­denütt hallatja szavát. Állandóan az elnyomot­tak és az igazságtalan bánásmódban élők se­gítségére siet, a baj csak az, hogy doktrinérségeben gyakran nem lát tisztán és rossz helyen keresi az elnyomottakat és az elnyomókat. A liberális párt külpolitikai programja a leghatározottabb. Sokban megegyezik a mun­káspárt programjával és épp úgy az általános leszerelést követeli, mint a másik nagy balol­dali párt. Anglia nagyhatalmú pozíciójáról ter­mészetesen sokkal konkrétebb elképzelései vannak és nem szívesen adja át a helyét a ten­gereken az amerikai Uniónak. Véleménye szerint Oroszországgal ki kell békülni, mert pompás üzleteket lehet kötni a szovjettel. Revízióra — szerinte — szükség van, mert a jelenlegi állapotokat nem lehet stabili­zálni és éppen a jelenlegi állapotok megtar­tása vezet uj európai konflagrációhoz. Addig, amig revízióra sor kerülhet, igyekezni kell a Action Catholicának az elmúlt napokban tartott nagyszabású nemzetközi kongres­szusán, amelyen résztvett a pápai nuneius és a spanyol püspöki karnak több tagja is. Ennek a kongresszusuk elnökségében fog­lalt helyet Sziillő Géza s ő mondotta az egyik ünnepi beszédet is, amellyel általá­nos, mély hatást ért el. A népszövetségi ligák uniója ülésezésé­vel kapcsolatban a madridi német kolónia dis-zebédet adott a német delegátusok tisz­teletére, amelyen természetesen csak né­metek vettek részt, kivéve Szüllő Gésát, akit erre az ebédre szintén meghívtak. Szuilö Gézának mindkét szerepléséről megemlékezett többek között az A. B. C., Spanyolország vezető lapja is. A feloszlatás és vagyonelkobzás jogtalanul és törvényellenesen érte a cserkészcsapatot, mert annak egyes tagjai, néhány gimnazista, akik véletlenül a cserkészcsapatnak a tagjai is, a köztársaság tízéves fennállásának jubi­leuma alkalmából 1928. évi október hó 27-én Rimaszombatban rendezett lumpionos felvo­nuláskor néhány ablakot bevertek. Ezen feloszlató és vagyonelkobző határo­zatot a cserkészcsapat vezetősége jogorvos­népek közötti ellentéteket lecsillapítani és mindenütt, ahol igazságtalanság és elnyomatás van, az elnyomottak segítségére sietni. Aver­ziója, vagy kimondott rokonszenve egyetlen hatalommal, vagy hatalmi rendszerei szemben sincs és csodálatos rugalmasságában mindig annak a pártnak oldalára áll, amely korszerű, Angliának kedvező és békés prosperitást je­lentő. A külpolitikában tehát épp úgy a ki­egyensúlyozás pártja, mint az angol alsőház- ban. Nem megy fix elvekkel Európába s min­den okos szót meghallgat. Azzal tart, aki meg­győzi s akinek igazságát belátja. Előítéletei nincsenek s ami szeme előtt le­beg, egyedül Anglia gazdasági és kulturális jóléte, amelyről tudja, hogy csak a gazdaságilag és kulturálisan kiegyensúlyozott Európában kép­zelhető el. A liberális párt az, amely a legin­kább hajlandó változtatni az európai adott­ságokon és a leginkább enged az okos szónak. A jővő problémái Ezekből a külpolitikai különbségekből lát; ni, hogy Anglia külpolitikája akként fog más­ként alakulni, amint más-más párt kerül ura­lomra. Nem valószínű, hogy a mai angol alsó­ház hosszuéletü lesz. A liberális pártnak nincs egyéb törekvése, minthogy kedvező helyzetével kierőszakolja a választási reformot és az uj választásokon a modern rendszer alapján a pártra esett szavazatok arányában kapjon mandátumo­kat, lattal támadta m*eg az Országos Hivatalihoz, hol is az 887-28. sz. a. van iktatva. A jogor­voslat indokolása lényegileg azon alapul, hogy a feloszlatott cserkészcsapat a lampionos körmenothez ki sem vonult, abban testüle­tileg részt nem vett, igy tehát a rendzava­ró diákok a cserkészcsapattól függetlenül, mint magánszemélyek követték el azon mindenesetre elítélendő és büntetendő ténykedést, melynek alapján a rendőrbiztösság a íeloszr lató határozatot kiadta. A cserkészcsapat vezetősége maga is meg­büntette a rendzavaró diákokat, mert azokat a csapatiből fegyelmi utón kiközösítette. Mindez a jogorvoslati iratokból megálla­pítható. A rím a szombati cserkészcsapat tagja és együk osztálya a csehszlovák köztársaság cserkészszövetségének, melynek alapszabá­lyait a belügyminisztérium 1928. évi április 2-án 14624-928-6. sz. a. jóváhagyta. A cserkészcsapat vezetősége a rendzavaré diákokat még a feloszlató határozat megho­zatala és kézbesítése előtt kizárta tagjai so­rából. Mindez szintén megállapítható a jog­orvoslati iratokból. Ezek előrebocsátása után már is megálla­pítható, hogy a rimaszombati rendőrbiztosság feloszlató határozata törvénybe ütköző, mert annak nem szabad egyes intézményeket vagy szervezeteket ezek tagjainak egyéni csele­kedeteiért feloszlatni, az egyesület vagyo­nát elkobozni, magát az egyesületet biin- tni. De törvénybe ütköző ezen feloszlató határo­zat azon további oknál fogva is, mert hiszen a rimaszombati magyar cserkészcsapat nem önálló egyesület hanem csupán tagja, egyik osztálya az országos szövetségnek, Ismerve a mélyen tisztelt Országos Elnök Ur törvénytiszteletét és a magyarság ki­sebbségi sorsa iránti többször kifejezésre juttatott megértéséi, azon tiszteletteljes kér­dést intézem az Elnök Úrhoz, hajlandó-e ha­ladéktalanul intézkedni aziránt hogy a jog­orvoslattal megtámadott sérelmes rendőr- biztosisági feloszlató és vagyonelkobző hatá­rozat, mint törvénybe ütköző, megseimimislt- tee'-'ék és a rimaszombati magyar cserkész­csapat jogaiba visszahelyeztessék? H szenátus iíl@s6 Prága,, junius 1. A szenátus junius 4-én kedden délután négy órakor tartja legköze­lebbi üilését, amelynek napirendjén a Szent Vencel-ün népségek re Dyujtott adományok illetékmentességéről szóló törvényjavaslat és a Nemzeti Színház államosításáról szóló javaslat szerepeli. Az ülés előtt a szenátus elnöksége a klubelnökökkel konferenciát tart. azaz alsóházi létszámát körülbelül meghárom­szorozza. Ezért volt főtörekvése, hogy egyetlen más pártnak se engedjen abszolút többséget, ezért állított föl 580 kerületben jelölteket, még olyan kerületekben is, ahol semmi kilátása sem volt a győzelemre és kandidálásával csu­pán a konzervatív pártot ütötte el a győzelem­től; ezért volt főtörekvése, hogy mindenáron megbontsa a polgárok egységét, elüsse a kon­zervatívokat száz mandátumtól és biztosítsa önmagának a döntő szerepet. Ha mégis baloldali kormány kerül uralomra Angliában, az európai nagyhatalmak politi­kájában komoly változások várhatók. Németországban Müller-Franken kormánya természetesen megerősödik. Franciaországban Poincaré alig tarthatja magát, hiszen helyzetét ma is csupán az angol rokonszenv stabilizálja és amint megbukott az entente cordiale va­rázserejét politikája, a francia középpártok és a baloldal szembehelyezkednek a jobbolda­linak • számitó miniszterelnökkel. Olaszorszá­got nem érinti az angol változás, viszont Szov- jetoroszország és Anglia kibékülése hamaro­san bekövetkezne. A munkáspárt uralmának azonban legjelentősebb következménye Géni­ben volna. Franciaország elvesztené az angol támogatást és népszövetségi fölénye nyomban megtörne. A német érdekek előtérbe kerül­nének és a két nagy népszövetségi ügy: a le­fegyverzés és a kisebbségi kérdés sokkal vi­dámabb és radikálisabb tempóban haladhat­nának a megoldás felé. ■> ^ ^ jjj n jf a ^ ® ^ H|||j f g|| p Világhírű "n féle siíonok, vásznak, ágynemű damasztok, divatselymek és szövetek, asztal- J|| §| Jf|l­& neműk, frottiráruk, mosóáruk, rövidáruk, kész női fehérnemű, kész függönyök, selyem brokátok, bútor­| szövetek. — Előnyös árak! Paplanok és paplan-anyagok. Régi paplanok átdolgozása. — ^ 8 !Ü S S 4^9 1 I Minták vidékre bérmentve. Minták vidékre bérmentve. J| IP ifmunmmn .■«........................................................................... T<ER« &<•„ ' "

Next

/
Thumbnails
Contents