Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-11 / 131. (2056.) szám

/

2

| KonrácBy laios ]

Prága, jundus 10.

Kilométerek százaira a magyarság tengerétől, a magyar tömegektől fizikailag végzetesen elválasztva, csupán a 'lélek rádióján közlekednek a Prágai Magyar Hírlap munkatársai olvasóik széles rétegeivel. Kis szerkesztőségi szobákban, amelyekből a kilátás rideg tűzfalakra esik, száll, száll a gondolatuk. szállnak az érzéseik a magyar telkekhez. Szlovén szkó 'és Ruszinszkó magyarságának minden öröme és bánata ezen a 1 étek- vezetéken jut el 'hozzánk és most, amikor a telefoncsengő szélit, hétszáz kilométeren át Kassával kötnek össze bennünket, megrendült lélekkel, a veszteség súlya felett ejtett könnyel a szemünkben írjuk a papírra.: Konrády Lajos kanonok, Kassának és széles környékének szeretett Lajos bácsija nincs már közöttünk. Kidőlt egy erős magyar tölgy, amelyre mindig úgy tekintettünk, mint ahogy a viharba kerültek nézik a távoli partokról feléjük csillanó világitó tornyot. Meghalt a Krisztus szellemében lelkeket gondozó, mindenkit önzetlenül szerető áldozópap, elköltözött körünkből az egyházi művészetnek, az egyházi dalnak, a magyar nótának lánglelkü apostola, kihűlt az a nemes szív, amely magába ölelte a természet gyönyörű csodáit, az ifjúság szereíetét g a szenvedő magyar nemzet minden ügyét, baját. Nem halljuk már ércesen csengő, férfias hangját a kassai dóm kórusából; nem élvezzük ragyogó ékesszólással, páratlan szellemességgel ellőadott ismertetéseit a Magas Tátra szépségeiről, amelynek egyik leg- rajongóbb propagálóra volt; nem rendez már kitűnő érzékével művészi eseményt jelentő misztérium-játékokat, amelyekben az őskereszténység szellemét keltette életre a modern időkben; nem hallgatja már köny- nyes szemekkel a Simkó Guszti dalárdájának lelket magáival ragadó művészi énekeit; nem lehet már övéinek, a magyar fiuknak és magyar leányoknak szerető körében, akik kigyult szemmel gondoltaik mindig Lajos bácsijukra. Konrády Lajos szive örökre elcsendesedett, munkabírását legyőzte a kór, alkotóerejét megbénította a kérlelhetetlen More Iimperator. Sudarae erdőben ritka példány döltt k-i, a lezuhanó törzs tompa hangot ad és ez a tompa ko-ngás a and szivünkre mért súlyos csapást

Hát lehetséges ez? <3 ie meghallhatott, az erőnek, a jó kedvnek, az antik értelemben vett kalokagathiának ez az egyedül álló em- berpéilKiánya ? Itt hagynak minket mindazok, akik vezetőink voltak a múltban és példamutatóink a sivár jelenben?

Nagy a gyásza az egyetemes magyarságnak, de szinte pótolhatatlan a vesztesége Kassa magyarságának. Konrády Lajos Kassa szerelmese volt. Gyermekkorától kezdve bensőleg egybeforrott ezzel a várossal, amelynek látta kezdeti városi életét; megfigyelte, mint tűnik el a város főuocáján vé- gigfolyó Csermely a maga rozoga hidjaival; mint modernizálódik, indusztrializálódik a „civitas superioris Hungáriáé priimaria“ s ő maga is minden erejével ré'sztvett abban a munkában, amely a vidéki városkából ragyogó kulturális és gazdasági em.póriumot teremtett. Konrády Lajos szerette ennek a városnak a múltját, de volt érzéke jövője iránt is. Ismerte minden emlékét, minden régi kövét, éveken át tanulmányozta a város történetét, természetesen a legnagyobb szeretettel a kassai Dóm történetét, amelynek jókarbantartásában, restaurálásában hervadhatatlan érdemei vannak. Az ő lelke a harmóniát áhítozta, dalban, művészetben a harmonikusait kereste és amihez csak hozzányúlt, ennek a harmóniának jegyében alakult, csiinosodott, öltött tökéletes formát. A kassai Dóm belsejében sok-sok emlék hirdeti hosszú ideig Konrády Lajos mély mfl- vészérzését, amely a természet és művészet harmóniájának találkozásából táplálkozott.

Még nagyon hirtelen a csapás, még nagyon friss a gyász, amelyet távozása ütött lelkiünkön, s toliunk nem elég biztos ahhoz, hogy érdeme szerint méltathassuk ezt az érdemeidben gazdag életet, amelyre igazán vonatkoztatni lehet Pál apostol szavait a jól végzett életharcról. Konrády Lajost jelleme és tettei meg értékes alkotásai aere peren- nius örökítik meg a magyar lelkekben. Nem tudjuk még, hol ássák meg sírját, de mi csak egy méltó helyét tudjuk ennek a síremléknek. Odavaló az ő koporsója a kassai hősök temetőjébe,, amelynek gondolata az ő agyában fog árazott meg, amelyet a legnehezebb időkben ő valósított meg, ő ültetett be virágokkal. Aludja itt örök álmát, s legyen ez az álma boldogabb, mint sir felé hajló életének utolsó esztendei voltak. Ott fenn pedig imádkozzék értünk, akik zokogva siratjuk és örökre szivünkbe zárjuk az ő feledhetetlen emlékét.Konrády Lajos 1859 január 5-én született a

zempléninegyei Villásujfalu községben, tehát ez év januárjában hetvenedik életévét töltötte be. Iskoláit Kassán végezte, a premontreiek jóhirü gimnáziumában volt középiskolai tanuló és azóta őrizte meg baráti szerete- tét a fehérpapok iránt, akiknek asztalánál ál- . landó vendég volt. Benső barátság fűzte is1929 junius 11, kded.

Szájápolá s

gyér me kéknél

legegyszerűbben és legkellemesebben Odóllal való rendszeres szájtisztitással érhető el. Az öblítés reggel és este, sőt lehetőleg minden étkezés után történjék. Gyermekek gyorsan szoknak az Odollal való s z á j ö b 1 i t é s h e z, mert az Odóinak jó az ize és üditőleg hat

kolatársához, Takács Menyhért dr. jászóvári prépost-prelátushoz, akiben nemes terveinek megvalósítására mindig készséges segítőtársat talált. Teológiai tanulmányainak befezése után 1882 január 29-én szentelték áldozópappá és Boldogkőváraljára, majd Zboróra került mint hitoktató-káplán. 1887-ben megyéspüspöke Kassára helyezte hitoktató-kápláni minőségben és azóta negyvenkét esztendőn keresztül állandóan Kassán működött, teljesen egybeforrva szeretett városával. Kezdettől fogva élénk részt vett Kassa egyházi és társadalmi életében és nem volt olyan közérdekű mozgalom, amelyben buzgón ki nem vette volna a részét. 1888-ban ő szervezte meg a Katolikus Legényegyletet, amely Szlo- venszkónak legmintaszerübb ilyen-nemű szervezete. 1889-től 1896-ig a kassai állami tanítói és tanítóképzői intézet hitoktatója, 1896- ban az állami főreálnak hitoktatója. 1897-ben a Katolikus Legényegyletnek és a katolikus kőművesek temetkezési egyesületének elnöke. Társadalmi működését polgártársai azzal honorálják, hogy törvényhatósági bizottsági taggá választják és 1893-tól 1901-ig résztvesz Kassa városi parlamentjének életében. 1898- ban az országos katolikus legényegyesületi szövetség jegyzőjévé választották meg és ugyanezen idő óta a kassaegyházmegyei építészeti és egyházmüvészeti irodájának vezetője. Több mint két évtizeden keresztül az ő intenciói, gyakran saját tervei szerint s az ő szakavatott ellenőrzése mellett folytak az egyházmegye összes templomépitései és templomberendezései. Két-háramszáz templom s azokban az oltárok, képek és szobrok százai dicsérik Konrády Lajos istenáldotta mtiizlé- sét.

Hosszú időn keresztül a kassai zenekedvelőik dalegyletének s a papnövendékek énekkarának karmestere, majd a Szent Antal kenyere tanácsának igazgatója. Sok éven keresztül igazgatója volt Kassa város zeneiskolájának. Megalapítója és közel egy évtizeden keresztül vezetője volt a kassai Leány-klubnak, továbbá a leánycserkészetnek. 1900-ban II. osztályú, 1901-ben pedig elsőosztályu tábori lelkész. Ugyancsak 1901-ben szentszéki ülnök. 1913-ban a király ifjabb mesterkanonokká nevezi ki és igy lesz a kassai székeskáptalan tagja, ahol rangban fokonként előlépett, míg végül a nagyprépost mögött a rangban második stallumot kapta és olvasókanonok lett. 1913-ban kassai plébánossá választják, 1914-ben pedig a Szentszék a damói címzetes préposti címmel tünteti ki. A kassai plébániáról azonban hamarosan lemondott. A háború idején minden energiájával a sebesültek testi és lelki gondozásával foglalkozik. Páratlan organizátori tehetségével a közigazgatási tanfolyam épületében berendezett kórházát mintaszerű intézménnyé fejleszti. ő rendezi be a köztemetőben a hősök temetőjét. Az összeomlás után gyengülő erejével még résztvesz a közügyekben és különösen nagy szeretettel foglalkozik a kassai zenekedvelők dalegyesületének ügyeivel, amelynek diszelnöke, úgyszintén a Kárpátegyesület fejlesztése terén is elévülhetetlen érdemei vannak. Egyházi munkájának elismeréséül XI. Pius pápa 1928-ban a pápai prelátusi méltósággal ruházza fel.

Hosszabb ideje kínzó betegség gyötörte. A múlt hét csütörtökén orvosainak tanácsára és két orvosának kíséretében Tátraszéplakra utazott a Guhr-szanatóriumba. Meghalni ment el arra a helyre, amelyet annyira szeretett, a felhőkbe nyúló sziklák, zizegő fenyvesek és morajló hegyi patakok tövébe. Szombaton este fél kilenc órakor csendesen örök álomra szenderült. Holttestét Kassára szállítják és szeretett városában szerdán helyezik örök nyugovóra.

A román kormány csak most tiltakozik Bethlen két hét előtt elmondott beszéde miatt

Budapest, junius 10. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az Est arról értesül, hogy Mironescu román külügyminiszter utasította a budapesti román követet, hogy keresse fel a magyar külügyminisztert és jegyzékben tiltakozzék Bethlen István gróf magyar miniszterelnök legutóbbi „irredenta" beszéde miatt.- Az Est ezzel kapcsolatban annak a véle* ményének ad kifejezést, hogy miután a beszéd két héttel ezelőtt hangzott el s ez alatt az idő alatt a román kormány semmiféle lépést sem tartott szükségesnek, felmerül az a feltevés, hogy a mostani lépések célja nem egyéb, mint az optánspör tárgyalási menetének a megzavarása.

fi láthatatlan ellenség

A Prágai Magyar Hirlap eredeti regénye

Irta: DARVAS JÁNOS

— A legszélesebbkörü intézkedésekre van szükség. Ennek az embernek semmi körülmények között nem szabad elhagynia élve Anglia partjait. Nem pedig azért, nehogy találmányát Amerikának adhassa el, és még inkább azért nem, nehogy az ellopott okmányok fényképmásolatát értékesíthesse. Ez végzetesen fontos államérdek.

El kell némitanunk ezt az embert.

Detektivjeink meg fogják száll ani az ösz- szes kikötőket és repülőtereket.

— Ez még kevés — folytatta Byrd. — Be kell biztosítanunk magunkat arra az esetre is, ha netán kisiklana kezeink közül és külföldre menekülne.

— Ez csak úgy lehetne, — fejtegette Pear- oy, — ha közönséges bűntény gyanúja alatt állana. Akkor lehetne kérni a kiadatását. Az okmányok ellopása politikai bűntény.

— Hát akkor... — szólt tétovázón Byrd

— gondoskodni kell arról, hogy közönséges bűntény gyanúja alá is kerüljön.

— Igen. Gondoskodni fogunk róla — felelt Pearcy. De viszont a katonai hivataloknak ígérgetésekkel mindaddig áltatniuk kell őt, amíg csak mi ki nem nyomozzuk.

— Helyes — járult hozzá az ötlethez Byrd

— már az okiratok eltulajdonításáért is megkapja a tizesztendőt. És akkor aztán másképp beszélünk a találmányáról. Olcsóbban fogja adni.

Lucy feszülten hallgatott.

Arcába futott a vér. Főiháborodott a csúfos tőrvetésen. ,

Igaz Setley sem volt korrekt,' amikor ily kíméletlen eszközökkel akarta „térdre kényszeríteni" a vezérkart, de a vezérkar meg akarja fojtani Selleyt. El akarják rabolni a találmányát.

A legjobban az fájt neki, hogy mindezt épp a tulajdon atyjától kell hallania.

Bement hálószobájába, lezárkózott s belé- süppedt nagy puhaszékébe. Rettenetesen árvának érezte magát.

A szobalánya lépett be s nagylelkendezve

újságolta:

— Most indultak el Japánból Carvon alezredes űrért. Jaj vájjon életben találják-e?

Mikor a lány kiment, Lucy hosszan bámult maga elé. Rettenetes kiábrándultság feküdt a szivére. Messzenéző szeme nehéz könnytől csillogott.

EDDY ÚTBAIGAZÍTJA A RENDŐRSÉGET.

Lord Hampton egyenesen Byirdékhez sietett autóján. A meghurcoltatás bosszuérzete orkánként viharzott bensejében. őt, Lord Harry Hamptont meggyanúsítani lopással és kémkedéssel! Ezért drágán fog fizetni az illető. De Hauston tábornok ur is. Még az örökké mosolygó félarcán is meg fog kissé fagyni a mosoly.

Edidy magán kivitt volt örömében. Sirt és nevetett. Harry lecsacsizta, hogy olyan kis gyerek volt és kishitűségében kétségbe esett és bőgött.

Lucyt nagyon komolynak, megvá Hozottnak

találta.

— Bátyám elégtételt akarok, teljes elégtételt — ez volt Harry első szava, amikor Byrdhez belépett.

— Meglesz, Harry — felelt Byrd — ha előbb itt az urak kézrekeritik láthatatlan ellenségünket.

Harry kezet nyújtott Pearcynek és Hóba rtíhnak, akikkel már találkozott „hivatalos" ügyben.

Byrd a szószaporitást kerülve kezébe nyom

ta Lord Hamptonnak Selley levelét. Harry majd leesett a csodálkozástól.

— De ebben a nyomozásban aztán én is részt akarok venni! — kiáltott föl.

— Nem bánom, Harry, de az első dolog az: föl kell adni azonnal egy hirdetést a Daily Mailbe.

Byrd megszövegezte a hirdetésit.

„Dr. Láthatatlan. Ajánlatát elfogadjuk. — Ejtse módját, hogy levélben kimerítően értesíthessük a módozatokról. B.“

A szöveget megmutatta Pearcynek és Ho- bartbnak.

— Elég lesz ennyi?

— Többet nem is szabad, nehogy gyannt fogjon.

Hobarth vállalkozott, hogy a hirdetést elviszi és a nyomozás érdekeire való hivatkozással kikényszeríti a Daily Matt szerkesztőségében, hogy még az első reggeli kiadásba fölvegyék.

Hobarth távozása után Pearcy kikérdezte Lord Hamptont, milyennek látta a croydoni repülőtéren a carvonit-flotta startja napján az okmányrabló idegent. Lord Hampton sokkal pontosabban emlékezett vissza az idegen külsejére, mint Lord Byrd. A maga részéről azt gyanúsítja, hogy nem lehet angol, mert egy kissé franciás akcentussal beszél. Arca, alakja után ítélve leginkább valami cserkesz-hercegnek tartaná.

— Igaz, hiszen a hölgyek is látták — jutott eszébe Lord Hamptonnak, és nyomban behívta Eddyt és Lucyt.

— Oh, az az idegen? — csevegett Eddy — nagyon érdekes férfi volt. Nem lehet angol, mert a ruhája nem a szabóját, hanem őt magát dicsérte. Túl van a harmincötön, de alatta van még a negyvennek. Körmei ápoltak. de csak a balkezén.

— Ez mind nagyon fontos és lényeges adat! — örvendezett Pearcy.

— Ejnye, de jód megfigyelte az alatt az egy.

tized másodperc alatt — évődött Lord Hampton.

— Pardon* — védekezett Eddy — az nagyon könnyű föladat volt, mert ez az ember föltűnően hasonlít Dauglas Fairbanks-hez,

csak éppen, száz százalékkal különb férfi náia. Fairbanks kalózfilmjére gondoltam s az jutott eszembe, hogy ilyen lehet egy igazi kalóz. Ugye Lucy.

— Én már nem emlékszem — szólott Lucy csöndesen.

— A Fairbankshoz való hasonlóság rendkívül döntő jelentőségű adat, — jegyezte meg Pearcy. — Csak az a baj, hogy Fair- bankénak ezerféle fényképe van, bajusszal* bajusz nélkül, szakállal, angol szakállal*

hosszú hajjal, kopaszon, parókával, ahogy tetszik.

— Középhosszu, hátrafésült, hullámos haja volt, bajusza nincs.

Pearcy nyomban telefonált a rendőrség nyomozóközpontjába.

— A legsürgősebben meg kell szerezni Fairbanks arcképét, melyen a filmszínész fekete szalon ruhában van hátrafésült középhosszu hajjal, igen rövid angol pofaszakállal, bajusz nélkül. A sok filmfölvételben lennie kell egy ilyen képnek. De ne csak szem- től-szembe, hanem oldalt néző kép is legyen. A két képet azonnal tízezer példányban sok- szorosittatni és az éjfél utáni szolgál áttétel re kivonuló rendőrök mindegyikének odaad azzal az utasítással, hogy minden személyt, aki ehhez hasonló arcú, igazoltassanak és a rendőrségre kisérjen ek.

— Bravó Eddy — mondta mosolyogva Byrd — ezt már nevezem éleslátásu asz- szonyi szemnek.

— Nem is tudtam, hogy igy megszokta nézni a férfiakat — évődött Harry.

— Az érdem csak félig az enyém, mert a Fairbanksszel való összehasonlítás ötlete Lucyé volt