Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)
1929-06-09 / 130. (2055.) szám
1*29 Jónkra 9, vasárnap. ^M<M-A\AG^ARFnmAI> 17 ■ABBMi——WeBEBWMMBüatiHSiafJWBBIlKlllllllWIII’IIHaBBBWWMMtW njigj háborúi után lakatlanná vált területeken vitt véghez erőteljes kolonizáld ős munkát. A francia forradalom megszüntette a nagybirtokokat. Németországban a Stein-Hardenberg báró féle törvények pedig a jobbágyfelsaabaditást tették valóvá. A» 1848-i rnáVgyaT jobbágyfekdabiaditát* ie füld- íiefoími volt tHlaj(lo.nkép[)en. A földreifomiimozga lomnak Henry George, a „Fortsdhritt und Armut" 1897-ben ellhunyt nagyszerű Írója ujjabb lökést adott. Ricardo földjáradék elméletével ellentétben, a tökét és munkát megílleltö haszon levonása után femmaradé részt, mint a természeti erők közreműködésének hozadékit, tehát a földjáradékot igazságtalan haszonnak tartja és miután ez mindenkit megilleti, azt javasolja, hogy ez olyan adóval terheltessék meg, amely az egész járadékot felemészti. Természetesen ez az elmélet is több oldalról megtámadható, mert hiszen a földek különböző minősége szerint és a* ugyanazon vidékenként évedként is változó időjárás miatt szinte lehetetlen volma egy helyes adókulcsot megállapítani, abból az okból, hogy jóformán nincs is olyan ember, vagy annak örököse, aki első foglalás révén ezt ingyenesen élvezné, miután a rétednél a jámdék farit is megfizette, tehát nem ingyen élvezi azt. A földreformnak mai értelmében tulajdonképpeni lénye és célja az, hogy a nagybirtokok tulten- gését megszünteese, a birtokmegoszlást helyesebbé és igazságosabbá tegye, módot adjon a tör- oebirtokok kiegészítésére, hogy azokon racionális gazdálkodás legyen folytatható és minél több olyan kisbirfkot teremtsen, melynek tulajdonosa maga és családja munkaerejének felhasználásán val tisztességesen megélhet. Ezzel a falusi lakós- ság földjéhez, tulajdonához van kötve és nyugodt, független megélhetése folytán eszeágában sincs a rögöt otthagyni és a városokba tódulni, mig ellenkező esetekben a kenyér utáni hajsza a árosokba hajtja. A földművelő l&kóeeágnak rossz életviszonyai, vagy a városi lakosságnak aránysa latrai jobb életviszonyai a városiba özönlést ered menyesük, ssmJ a nagy lakáríkeresietet, drágulást, t várocd mmakabérek lenyomását s ezzel a városi lakosság életvimonyainai ie a romlását ktésrifc elő. Ezért tehát helyiek® dolog a várt*.* és Sala éráeíkeJlentt'.té- ről bestólni, mert e kettőnek életviszonyai mondhatnék a közlekedőcsövek törvényén alapulnak, „Neon az a boldog ország, hol legtöbb gazdag ember, hanem ahol legkevesebb eaogáoy ember vagyon" — mondotta Deák Fewnttö már kóssi ázás esztendője. Ebben a mondatban k^eje*ó»ns- Jót « föktbirtok- retform célja in. Es sem egyéb, mint tere a ősegén j®6g ellen, mint lehető sxélw rétegek kenyérhez, megélhetóehe* juttatása. Nemzeti wwmpoötból is rosrdiávöl nagy jelentősége van az egészséges falusi életnek. A rög- hözkötött ember weancsak állandó 6» ki nem merülő forrását és utánpótlását jeleníti a nemzeti életetek, de égétrwóges ée nem ntrogréd konzer- vsÜviHZHwárraí a ananzetnek; olyan őserejét fcó- petá, manciy a legnngyobb azerenoeétlenságeken ée megpróbáltatásokon kermetüdi is a jobb jövő zálogáé hordja magában. ▲ we&sAovik földreform A csehszlovák ©Vfbirtökrei orca az 1919. évi április 16-án kelt 215. szánra, úgynevezett le- foglalisi törvényen alapul, mely a 150 hektárt meghaladó mezőgazdasági (szántóföld, rét, kert, szőlő) és a 250 hektárt meghaladó bármilyen megoszlású területet lefoglal és ezzel a köztársaságnak megadja a jogot azt átvenni és felosztani. Es a törvény, mindem földreform alapkérdését, a káxtalaűitást nem oldja meg s ezt az 1920. április 8-án kelt 329., 1922. július 13~án módosított törvénynek engedi át. Ezen törvény átvételi árnak a nagybirtokok 1913—1915-ben volt átlagárait, mint legfelsőbb határt állapítja meg átvételiárként. Ezer hektárnál nagyobb területeknél 1000—50.000-ig ezen ár még 4—40 százalékig méreékl eredő. Ezen értékanegállapitás aofc visszásságra adott módot. Ugyanis a vagyondéz&mánál az órtékmeg- állapitás úgy történt, hogy a háború előtti érték 70 százalékkal megnövekedett. így előállottak olyan esetek, hogy egy nagybirtokosnak ragyomdézsmábaai többet kellett volna fizetnie, mint amit birtokáért kártalatná fásképpen kap. Ezt a visszásságot az 19(21. aug. 12-én kelt törvény korrigálja, mely kimondja, hogy amennyiben az átvétel tiz éven belül történik és az átvételi ár kisebb, mint a vagyonid éasmánál megállapított érték, úgy a vagyóndézema többletfizetési vissza kell téríteni. A kártalanítás megfizetése a kővetkező módon történik: 1. A kártalanítási könyvbe való bevezetés által, 2. törlesztéséé adóslevelek által, 3. készpénz- fizetés által. A kártalanítási forma eltekintve attól, hogy az érdekelt fél készpénzt nem kap, egy nagy hátránnyal jár. Ugyanié magánbankok, melyek törvény'szerint ezeknek a kártalanítási könyveknek vezetésére hivatva vannak, nem vállalják ezt a funkciót. A fizetési forma, dacára, hogy utólag az adóslevelek kamata 6 százalékra emeltetett, szintén nagy hátránnyal jár a kártalauitottm és újabb tekintélyes vagyonrészének elvesztését jelenti, miután az adóslevelek csak mélyen a név- érték alatt értékesíthetők. A káralanitás rendszerint e két forma ál bal történik, készpénzben való fizetés a legritkább eset. A csehszlovák földbirtokreform törvényeknek gazdaságpolitikai alátámasztása a következő: 1. A 0—5 hektárig terjedő birtoknagyság, mely az összes birtokok legnagyobb részét kb. 81 százalékát teszi ki, rendszeresen nem biztosítja a kizárólag mezőgazdaságból való megélhetést, tulajdonosai tehát mellékkeresetre is rá vannak utalva. 2. A. birtokmegoazlást korrigálni kell olyképpen, hogy az aránylag kevés számú kisbirtokos- ság (5—1000 hektárig) száma megnöveltessék. 3. A jelenlegi birtokmegoszlás oka, a nagybirtokok bultengése. A birtofckiosztásról az 1920. évi Január 90-án kelt 81. számú törvény intézkedik. Ezen törvény 1. §-a szerint: amennyiben az állam a lefoglalt és átvett földet nem tartja meg, vagy közcélokra nem használja fel, a földhivatal által, — mely törvényhozásilag a végrehajtással megbizotott — kiosztandó. 1. Egyes személyeknek, és pedig kisgazdáknak, zselléreknek, kisiparosoknak, mező- és erdőgazdasági alkalmazottaknak, birtok nélküli személyeknek és pedig főképpen légionáriusoknak és a csehszlovák fegyveres erő tagjainak azok hátramaradottjainak, akik a háborúban a hazáért elestek, vagy hadiszolgálat következtében meghaltak, továbbá hadi rokkantaknak és olyan katonai személyek utódainak, akik elestek, vagy hadiszolgálat következtében meghaltak; 2. az 1. szám alatt megjelölt személyek egyesüléseinek; 3. a törvény 5. §-ában megjelölt személyeknek (ez a § a lakóházak épitélsére szolgáló kiosztásra vonatkozik); 4. mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezeteknek; 5. községeknek és más nyilvános intézményeknek; 6. más jogi személyeknek, intézményeknek és tudományos humánus ée közcélokat szolgáló testületeknek. A törvény 16-ik §-a szerint olyan kisbir tokok létesítendők, melyek a birtokos teljes munkaerejét igénybe veszik. Ilyennek tekintetik a 6—10. esetleg 15 hektár mezőgazdasági terület a föld minősége és az illető vidék viszonyai szerint. Ugyanezen §. intézkedik arról is. hogy ha egy és ugyanazon területre oly mértékben jelentkeznek igénylők hogy azokat kielégíteni nem lehet, mely jelentkezői? igénylései részesítendők előnyben. E szerint különösképpen figyelembe veendő: 1. LegíonáriBwok és a ©sehsalovák haderő olyan torjai rutk jelentkezései, sitik na ellenséggíel harcban állottak, nevesetesem olyanok, akik .kitüntették magukaA, vagy sebesülés és hadiíá- arttukalmak köve ^kertében keresőképességükben kárt szenvedtek, további elesett légion&rhutók Mütamaarladotttjai és a csehszlovák hadeirő tagjai. 2. Hadiinvalidusok é* olyan katonai személyek hátramaradottal, akik eleitek, vagy hadiszolgálat következtében meghaltak. 8. A lefoglalt birtok eddigi kisbértől. 4. Olyanok jelentkezései, akiknek gazdasági épülete az igényelt földterülettel olyképpen határos, hogy kielégítése által egy kis kerthez vagy építő tólekhez juthatnak. 5. Hazatérő kivándorlottak, ha azok földművesek. Tagadhatatlan hogv Cseh- és Morvaországban, valamint Sziléziában és ugyanígy a volt magyar területeken i* korrekcióra szorultak a birtokviszonyok. Ne foglalkozzunk behatóan a történelmi országok birtokviszonyaival, inkább szenteljünk több klót a bennünket közelebbről érdeklő dolgokra. (Folytatjuk.) A cinktermelés átmeneti emelése. A nemzetközi cinkkartell jövő hét csütörtökéi! tart értekezletet. A N. Fr. P. értesülése szerint a kartell’ valószínűleg elfogadja azt a javaslatát, hogy a cinktermelés legutóbbi hétszázalékos redukciója átmenetileg három hónapra fölfüggesztessék. A magasabb szociális biztosítási terhek a jövő évben is maradnak. Egyes cseh lapok jelentése szerint a Központi Szociális Biztositó igazgatóságának a terve az, hogy az idei erős téllel indokolt biztosítási díjemelést — melyet a népjóléti minisztérium a folyó évre engedélyezett — a jövő évre is fentartja. A Központi Szociális Biztosító ezenkívül újabb segélyt is kér a kormánytól. A Szociális Biztositó Központ kétszázmillió korona kamatmentes kölcsönt akar nyújtani a betegsegély- ző pénztárnak, ezt azonban csak úgy tudja megvalósítani, ha a tőke kamatait a kormány téríti meg. A német—csehszlovák kereskedelmi tárgyalások berlini jelentés szerint újabb megbeszélések alapján julius elején Berlinben fognak megkezdődni. Ezek a tárgyalások rövid tartamnak lesznek és a nyári szünetet mindkét fél részéről az elintézett anyag tanulmányozására fogják felhasználni. A forgalmiadé visszatérítése a cukorexportnál. A pénzügyminisztérium most készíti elő annak a törvénynek a javaslatát, amely a külföldre szállított cukor forgalmiadéjának a visszatérítését fogja szabályozni. Az export- oukor forgalmiadójának a visszatérítése a cukoriparosok régi követelése, amely teljesülés esetén lényegesen segíthet a cukoripar válságán. A mértékhiteJesités ügye Szlovenszkón és Ruszinszkón. A közmunkaügyi minisztérium most készíti elő annak a törvénynek a javaslatát, amellyel a szlovenszkói és ruszinszkói mértékhitelesitési ügyet a történelmi országok analógiájára rendezik. A jelen állapot szerint a mértékhitelesités ügye a kereskedelmi minisztérium hatáskörébe tartozik, míg a javaslat szerint ez az agenda a közmunkaügyi minisztérium alá rendelt hivatalokra, tehát az állami építészeti hatóságokra szállna át. A szövöttáruk forgalmiadójának átalányositása. Értesüléseink szerint a folyó hó második felében tartandó minisztériumközá értekezlet fogja eldönteni véglegesen azt a kérdést, hogy a textiláruk forgalmiadóját áta- lányositsák-e vagy nem. Ha az értekezlet az átalány mellett foglalna állást, ami nagyon valószínű, úgy a pénzügyminisztérium a szaktestületek részéről beérkezett indítványok alapján önálló javaslatot fog kidolgozni. A forgalmiadó átalányositásának bevezetése a legkedvezőbb esetben is 1930 január elseje előtt aligha várható, miután a pénzügyi hatóságoknak megfelelő műszaki berendezésekre kell félikészülniök. Ezenkívül leltárakat kell készíteni a meglevő textilárukról, amelyek forgalmiadója, még a mai rendszer alapján fizetendő. Sző van arról is, hogy a pénzügyi kormány a régi készletek forgalrniadó- jának megfizetésére féléves várakozási határidőkedvezményt fog adni. A mezőgazdasági vámok emelése. A Vénkor mai száma vezető helyen foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy szükség vau-e a mezőgazdasági vámok emeléséire. A cikk részletesen ismerteti a szomszédos államok agrárköre iuek a mezőgazdasági vámok emelésére vonatkozó törekvéseit a arra a konklúzióra jut, hogy a válságba került csehszlovákiai mezőgazdaságon csakis az agrárvámok emelésével lehet segíteni. A lap szerényen megállapítja azt is, hogy a válság elkerülésének második módja a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének a talajjavítással való emelése is, azt azonban mélyen elhallgatja, hogy a mezőgazdasági krízis előidézésében oroszlánrésze vau a cseh agrárpártnak, amelynek módja volt egyrészt az adóterhek csökkentésével, másrészt a talaj javítási munkák intenzív emelésével idejében megakadályozni azt a bajt, melyben a mezőgazdaság ma van. A mezőgazdasági szabad cselédek kollektív szerződései. A mezőgazdasági munkások és munkaadók központi szervezetei tárgyalásokat folytatnak az úgynevezett szabad cselédek kollektív szerződésének a kidolgozásáról. A szerződés végleges szövegének elkészítése őszre várható s újévtől alkalmazható volna. Ha ez a kollektív szerződés létrejönne, úgy ez első volna a maga nemében, miután hasonló szerződés még sehol és sohasem volt érvényben. A szerződés egyik célja volna az is, hogy a mezőgazdasági cselédeknek az ipari központokba való áramlását megakadályozza. Ez a cél olymódon volna elérhető, hogy a munkaadó a szabad cseléd heti vagy havi bérének egy részét takarékkönyvre elhelyezve, óvadék gyanánt magánál tartaná s a betétkönyvet csak az összes mezőgazdasági munka befejezése után adná ki az alkalmazottnak. GAZ DÁK! Miben különbözik a közönséges szelelörostákkal vagy gazdasági trieurökkel tisztított vetőmag, a modern, német gyártmányú, eredeti PETKUS vetömagtisztitó és osztályozógéppel tisztított vetőmagtól! Szemre a vetőmag megfelel a közönséges tisztítással is, de csiraképesség és ezáltal többtermelés szempontjából csak az eredeti PETKUS gép végez minden tekintetben megfelelő munkát. Özemben megtekinthető a vezérképviseletnél Bárdos és BrachfeKf, r. BRATSUAWA - Stefanoviíova 20. Siatvin: „Anna“ £» lithinmtartalma ásványvíz Kutkezelöség: SPISSKE VLACHY A kartelltörvény módosított javaslata. Az igazságügyi minisztérium most készült el a kartelltörvény javaslatának második átdolgozásával. Mint ismeretes, az igazságügyi minisztérium ez év elején adta át a nyilvánosságnak a kartelltörvény tervezetét, amely ellen az ipari és kereskedelmi körök a leghatározottabban felléptek. Az erélyes fellépésnek az eredménye nem maradt el s a minisztérium a most elkészített második javaslatában már méltányolta a szak érd ©kéltségek kívánságait is. Eme követelések egyike az volt, hogy a kartellek működését ellenőrző központi szervekben a kormány az összes tagok egy harmadával legyen képviselve, mig a tagok kétharmad részét a szakérdekeltségek küldték ki. A központi ellenőrző szerv meghallgatása az uj javaslat s a szakkörök kívánsága szerint kötelező lesz. Az eredeti javaslattól való további eltérés az, hogy a karteil- ügyet nemcsak a kereskedelemi, hanem a földművelésügyi és közmunkaügyi miniszté- | riumok ellenőrzése alá helyezik. Lényeges I újítás végül z, hogy a kartellek vitás ügyeinek intézésére a !kartellbiróságok kizárólagos illetősége lesz megállapítva. Növekedett a belföldi cukorfogyasztás. A finomitók befejezték működésűket. Májusban 471.266 métermá7jsa cukrot exportáltak a múlt évi májusi 877.849 métermázsával szem- j ben. A májusi export ezidén tehát a tavalyi- i nak a fele. Októbertől májusig 5,160.513 mé- | termázsát exportáltak, azaz 11.5 százalékkal kevesebbet, mint a tavalyi kampányban. A szlovenszkói gazdasági helyzet áprilisban. A pozsonyi kereskedelmi kamara Szlo- venszkó gazdasági helyzetéről április hónapra vonatkoztatott jelentést adott ki, amely a következőkben számol be főbb mozzanatokról: Áprilisban úgy Szlovenszkón, mint Ru- szinszkóban az idény által előidézett kereskedelmi tevékenység élénkülése volt érezhető, Az általános helyzet nagyjában kielégítő volt. A munkanélküliek száma a márciusi 3545-ról leesett 3235-re, azaz 261-el kevesebb, mint 1928 áprilisában. A fémipar helyzete nem változott. A textiliparban sem történtek nagyobb változások. A cellulőze- és papíripar befejezte a múlt évben megkezdett beruházásokat és ezáltal a szlovenszkói gyárak kapacitása növekedett. Az összes szlovenszkói cél lulózegyárak foglalkoztatása kielégítő. A belföldi fogyasztási lehetőségek nem változtak és ezért az exportfelesleget a külföldön értékesítették. A Dunán lebonyolított áruforgalom a pozsonyi és komáromi kikötőikben 76.436 tonnával többre rúgott áprilisban, mint tavaly áprilisban és 65.305 tonnával többre, mint az előző hónapban. A csődök száma áprilisban Szlovenszkón és Ru- szinszkóban 4, a kényszeregyezségek száma 39, illetve 8 volt. Értéktőzsde Nyugodt a prágai értéktőzsde Prága, junius 8. A tőzsdén lassanként a nyári hangulat érvényesül. Az üzlet csak nehezen indult meg és neim is tudott kifejlődni. Az ipari részvények piacán javult: Nordbahn 55, Pozsonyi Kábel 25, Berg és Hűtlen 23, Solo 55, Cseíh Cukor és Sobeilier 10 s néhány érték 2—10 koronával. Prágai Vas 30, Königahofeir 28 s néhány érték 2—10 koronával gyengült. A bankpiacon Zsivno 7, Nemzeti Bank 45 koronával javult. A pozsonyi tőzsde értékpapiríorgalma. Közli Feldmann A. Bankháza Bratialava, Bástyáin. 2 Telefon 27—35 Pénz Áru Pozsony, 1928. juníus 8 Ki Ki l atra Banka............................. ... 108.— 116,— Ne mzeti bank Banska-Bystriea ... 190.— —.— Amerícko Slovenska Banka ..... —.— —.— Pozsonyi Általános Bank, ..... <20.— —.— . I. Takarékbank ..... SB-’O,— 330'.— tiskompte és Közgazdasági Bank . . 235.— 250,— Dunabank.......................................... 2*6.— 2*0.— Trn avai I. Takarékpénztár ..... ~.— —•— Liptói hitelbank ....•.••»• 660.— ''’O. Gőzfürdő ............. 5(0.— —.— Rotb r.-t........................................... 1000.— —— Ra ktárházak. ........... 5000.— —• Szlovák biztosító 800.— 85(.— Uránia .............. — .— —•— Trencsén-Teplici fürdő rt. . • . . • . 160.— —• Zilinai műtrágya .......... 165.— —.— hllnai Cellulose .......... (000.— lllP.— Medlca .............. !fi5.— — •— Kandloval szén ..•••«..«. 450.— — Szlovák szeszipar Malackv ..... 500.— 520.— Nyngatszlovenszkói villamosmü ... — .— — •— Kőxépezlovonszkói villamosmü .... 400,— 600.— Pozsonyi Jéggyár ......... 400.— 30o.— V/ijjand rt. ••»....•••.. 30.— <6.— Vágvölgyi cukorgyár......................... — Sta rk spiritusz rt. ......... s00.— >H0.— Rózsahegyi faipar 660.— ‘’00.— 4 százalékos pozsonyi kölcsön ... 72.— 74.— 6 „ . . ... 88.— ‘GO.— Csehszlovák építő sorsjegy............... 636.— . . (ötöd)............... 119.— 128.—
