Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)
1929-05-11 / 107. (2032.) szám
1989 májas 11, szombat Szlávok ét magyarok (Válasz a P. M. H. „Ivánka támadása1* című, május 4-ikl vezércikkére) Irta: IVÁN KA MILÁN dr. A P. M. E folyó hó 4-iki számában mep^slent vezércikk arra készlett engem, hogy a vezércikkben foglalt állításokra reflektáljak s hogy az igen fontos kisebbségi kérdést a magam szempontjából megvilágítsam. Remélem, hogy az i. t. Főszerkesztő ur is érdemesnek fogja* * találni cikkemet a közlésre nemcsak tárgyának fontossága miatt, hanem azért is, mert az kellő objektivitással és lelkű ismer etess éggel van megírva. Több, mint valószínű, hogy az i. t. Főszerkesztő ur nem fog egyetérteni az én nézeteimmel, ' azt hiszem azonban, hogy a P. M. H. olvasóközönsége érdeklődéssel fogja cikkemet elolvasni, mert az — nézetem szerint, — a szlovák szempontot híven visszatükrözi. A legutóbbi szlovenszkói országos képviseleti gyűlésen elmondott, több, mint egy óráig tártott beszédemet a P. M. H. pozsonyi tudósítója álig harminc sorban és teljesen elferdítve közölte le és úgy kommentálta, mintha beszédemben a magyar nemzetet támadtam volna. Dehogy is a magyar nemzetet! Támadtam a magyar soviniszta politikát. Azt az esztelen soviniszta magyar politikai irányt, amely Magyarország fölött az utolsó száz éven keresztül uralkodott, azt vezette, irányította, magával sodorta, amig belevitte az 1914—18. évi katasztrófába. És támadtam ennek az esztelen politikai iránynak mai híveit is, a minálunk lévőket úgy, mint a határontuliakat is. De — ismétlem — a magyarokat, a magyar nemzetet egy szóval sem támadtam. Az én politikai és történelmi tanulmányaim nekem azt mondják, hogy a magyar nemzetnek, ha a rohamosan fejlődő északi és déli szlávok között békében élni és fejlődni akar, ezek felé és nem a nyugati népek: olaszok, németek felé kell orientálódnia. A magyarok a szlávokkal csakis baráti viszonyban élhetnek. Mint ellenségek, a magyarok nem fognak a szlávok nyomásának eŰentállhatni. (Az 1870—1910 közti 40 esztendőben az európai nemzetek 150 milliónyi szaporulatában a szlávok 77, a germánok 21 és a r óiban nemzetek 2%-kal szerepelnek.) A történelem azt tanítja, hogy a honfoglaló magyarok a szlávok felé való orientálódás szükségét sokkal jobban átérezték, mint a mai magyar politikusok, ügy a magyar nép, mint a magyar fejedelmek is házasságkötésekkel igyekeztek megkötni a szlávokkal való jó baráti viszonyt. Salamon Ferenc („Századok", 1876. évfoly. 720 old.) azt Írja a honfoglaló magyarokról, hogy a mostani Magyarországra is már szláv feleségekkel és szláv anyákkal jöttek. Hogy csak az Árpád- házbeli fejedelmeket említsem: Géza fejedelem a lengyel Piasztovics Adelhaidot, — I. Endre az orosz Anasztázia Jaroszlavovnát, — I. Béla a lengyel II. Miecsisziáv leányát, — Kálmán az orosz Jevfimia Vladimirovnát, — II. Béla a szerb Nagy Urosnak leányát, Ilonát, — II. Géza az orosz Jefrozina Msztiszla- vovnát vette nőül, — I. Béla Ilona nevű leánya a horvát Zvonimirhoz, — II. Béla nővére, Adeihaid, a cseh Szobeszlávhoz, — II. Géza leányai: Erzsébet és Adél II. Ulászló cseh király fiaihoz, — III. Béla leánya, Kon- stancia, a cseh Przemysl Otakárhoz, — II. Endre leánya, Mária, a bolgár II. Ivánhoz, — IV. Béla leánya, Anna, az orosz Rosztiszlav Michalovicshoz, második leánya, Ilona, a lengyel Boleszlavhoz, harmadik leánya, Kon- stancia, pedig a hallcsi Lev Danlovicshoz, — V. István leányai: Katalin és Erzsébet a szerb Dragutin és Milutin királyokhoz mentek feleségül. Az Árpádház kihalta után pedig IV. Béla leánya: Kunigunda, II. Ottokár cseh király neje adta Magyarországnak az első cseh királyt, I. Vencelt. Ugyanekkor először tűnnek föl az olaszok Magyarország történelmében: Bonifác és utána XI. Benedek pápa Gentilis bibornokkal Róbert Károlyt teszik meg királlyá s polgárháborúba kergetik az országot: Csák Máté, Zách Felicián, Kőszeghyék, László vajda, Frangepánok, Borsák, Alják, Blagaiak, Babonigok stb., stb. mindmegany- nyian királyi hatalmat gyakoroltak. 1386-ig tartott ez az olasz orientálódás, amikor is február 7-én Iwancha (Furgach) Balázs levágta az utolsó olasz eredetű királyt, a nápolyi II. Károlyt. Aztán jöttek: a lengyel Ulászló, majd Zsig- mond cseh király és császár, utána a román eredetű Hunyadiak, s velők Magyarország fénykora. Mátyás első neje Podebrád György cseh király leánya volt. Azután újból cseh királyok uralkodtak Magyarországon: II. Ulászló és II. Lajos, aki a mohácsi vészben esett el. Ezen egynéhány (nem teljes) adat is napnál világosabban igazolja, hogy Magyarország megalapítói és építői 1526-ig, a mohácsi vészig, a szomszéd szláv népekkel és azok uralkodóival tartottak össze, kötöttek politikai szövetségeket, szóval a szláv népek felé orientálódtak. A szlovákok, az oroszok (ruthének), szeribek, horvátok és szlavónok mind kivették a maguk részét Magyarország fölépítésében és tföntartásában, amig a németek által segített magyar soviniszták rá nem tették kezüket a szlávok nemzetiségi érzelmeire. A mohácsi vész után trónra került Habsburgok Magyarországot nyugat, felé. a német birodalom politikai szférájába kapcsolták be, és egészen a világháború végéig a német hatalmi érdekeknek rendelték alá, szembehelyezve Magyarországot az északi és déli szlávok érdekeivel. Hogy maguk a magyar politikusok ezzel a németes politikával nem nagyon voltak megelégedve, bizonyítják azok az állandó, szüntelen harcok, melyeket a magyarok a Habsburgok ellen folytattak: a Báthoryak, Bocs- kayak, Bethlenek, Rákócziak, a Wesselényi- iféle összeesküvők, Thököly, II. Rákóczi Ferenc, sőt még a Martinovics-féle összeesküvők, az 1848—49-iki forradalom s végül a Kíapka-féle mozgalom, mindimegannyi egy- egv németellenes epochának a képviselője. Mindannyian a Habsburgok és a német befolyás ellen harcoltak. Nehéz megérteni a mai Magyarország politikusait, akik visszakiván- ják az elűzött Habsburgokat, és a szlávelle- nes olasz—német orientációt. Ebből a történelmi nézőpontból mondottam el a minapi országos képviseleti beszédemet, mondván, hogy Magyarországot a szlávellenes, a soviniszta, a magyarositó politika tette tönkre. Tisza Kálmán, Grünwald Béla, Rákosi Jenő, Bánffy Dezső báró stb., akik letértek a Szent István király végrendeletében kitűzött politikai útról, akik elhagyták a régi magyar tradíciókat, jobb magyarok és — szegények — okosabbak akartak lenni Széchényi István grófnál, Eötvös József bárónál, Mocsáry Lajosnál s a haza bölcsénél: Deák Ferencnél is. Az esztelen soviniszta politika illusztrálására fölemlítettem, hogy a magyarországi nemzetiségek egyenjogúságát garantáló 1863. évi XLIV. t.-c. nem hajtatott végre, az pedig épp oly szent és kötelező volt, mint a mostani nemzetközi szerződések, amelyek a kisebbségek jogait garantálják, fölolvastam egynéhány hírlapi szemelvényt, igy a Pesti Hírlap 1906. évi december 9-iki számából, ahol arról van szó, hogy „választói jogot csak az kaphat a magyar államban, aki az állam hivatalos nyelvét Írásban és szóban bírja", és ahol a vezércikkíró azt tanácsolja, hogy: „Ha — t. i. a nemzetiségi képviselők — obstrukciót találnának csinálni a javaslat ellen, akkor ki kell őket rövid utón dobni, vagy lovagias utón ki kell őket lőni, vagy direkte ellenükben záros határidőre klotürt kell behozni..." Fölolvastam a Pesti Hírlap 1908. évi május 31-iki számából, hogy „... kevesen vagyunk mi magyarok. Szaporítani kell a magyarságot azáltal, hogy a milliónyi idegen ajkú lakosságból kell magyarokat csinálni." Fölolvastam a Budapesti Hírlap 1909. évi november 23-iki vezércikkéből a nemzetiség pro- lémáról a következő szentenciáját Rákosi Jenőnek: „...a jogegyenlőség kérdését nemzetiségi téren nem lehet megoldani." Rámutattam a Rákosi Jenő fantáziájában született „30 millió magyar" rögeszméjére s megemlítettem, hogy ezen rögeszme volt Magyarország sírásóinak egyike. Szemére vetettem a Prágai Magyar Hírlap szerkesztőségének, hogy f. é. február 10-iki vezércikkében Rákosi Jenőről igy ir: „Most, hogy lelke az örökkévalóságba költözött, fogadjuk meg mindnyájan s különösen mi csehszlovákiai magyar újságírók, hogy ezentúl is ő lesz a mi tanítómesterünk és ö lesz a mi útmutatónk," Fölolvastam ugyanennek a lapnak hasonló értelmű részvéttáviratát annak igazolására, ihogy a mai magyar politikusok úgy minálunk, valamint a határon túl is éppolyan soviniszták, mint amilyen volt Rákosi Jenő, vagy Bánffy Dezső, hogy nem tudnak, vagy nem akarnak okulni a közel múlt hibáin, s ha ma a régi Magyarország föltámadna, ők a szerencsétlen soviniszta politikát tovább csinálnák ... Határozott és világos szavakkal fordultam a szlovák képviselőkhöz, mondván, hogy mi csehszlovákok okuljunk a magyarok kárán s ne csináljunk soviniszta politikát s teljesítsük a mi magyarjaink minden jogos és méltányos kívánságát, föltéve, hogy államunkkal s nemzetünkkel szemben lojális állampolgárokként fognak viselkedni Mindezt pedig elmondtam a szlovenszkói költségvetés általános vitájában, válaszul a magyar párti képviselők ama panaszaira, hogy a költségvetés nem gondoskodik eléggé a csehszlovák magyarok kulturális és gazdasági érdekeiről. Ha támadtam valakit, akkor csak egy politikai irányt, egy politikai iskolát támadtam, de a magyart, a magyar nemzetet nem. Ezzel válaszomat be is fejezhetném. De engedelmet kérek még személyes dologban is egy pár szót szólni. A Prágai Magyar Hírlap a soviniszta magyar politikáról mondott szavaimat azzal akarja megcáfolni, hogy hiszen nekem, Ivanka Milán dr.-nak, mint volt magyar nemesi család sarjának ,<az ezeréves magyar elnyomás" nem igen árthatott, nekem a magyar elnyomás idejében is jóme- netelü ügyvédi irodám volt. Ezt a tréfás disputádét én is folytathatnám tréfásan s kérdezhetném Szütlő Gézát,ÓÉ Szent-lyány Józseftől, vagy Törköly Józseftől, hogy ha ezer T>R\GAlAVMAARHtRLAr> esztendeig ők uralkodtak, ma pedig szintén j jól megy az irodájuk, gazdaságuk, mit akar- ] nak még? Azt is kérdezhetném a P. M. H.-: tói, miért harcolt. Báthory, Bocskav, Rákóczi, | hisz birtokaik nagyok voltak, s Kossuth La- j jósnak is jó ügyvédi irodája volt stb. stb., de ! az ilyen disputálás nem vezet célhoz, legföljebb azt árulja el, hogy a P. M. H. nem tudja az én állításaimat megcáfolni s azért tréfára fordítja a dolgot. Amint tréfa az is, hogy mert őseim magyarországi szlovák nemesek voltak, nekem kötelességem lett volna szlovák-elnyomó magyar soviniszta politikát csinálni. Az én nemesei leszármazásom nem i kötelezhet engem nemtelen cselekedetre, pedig ha a saját szláv fajomat kiirtani segítettem volna, vagy ha én szláv fajtámat eldobva, más fajtába beleolvadtam volna, az nem- ■telenség lett volna. Ezt a P. M. H. is állandóan hirdeti az ő magyar olvasóinak, buzdítva őket a magyar fajtájukhoz való hűségre. Ez helyes és szép. De nemcsak akkor, ha magyarokról van szó. Helyes és szép ez az elv akkor is, ha a szlovák, az orosz, a szerb, a német ember nemzetiségéről van szó. Aki a történelemmel foglalkozik, az köny- nyen meggyőződhetik arról, hogy őseim nem Árpáddal jöttek Szlovénszkóba, hanem már Árpád előtt is itt voltak, szlávok voltak, aminthogy nevük is: Iván, Mi lován és Dra- gomir szláv volt. Szlávok voltak ők, aminthogy szlávok az ősi turócmegyei nemesi családok egytől-egyig: Jesensky, Záborsky, Ra- kovsky’, Kossuth, Zorkovsky, Thomka, Velic, Vladár, Cert, KevickÉ, Bulovsky, Benicky és a többi. Nem „keleten nőtt törzsöké fájuknak". S amint az arab, vagy kongónéger nem válhatik indoeurópai franciává, vagy németté még akkor sem, ha francia, vagy német nemességet kap is, úgy nem válhatik az, aki szlávnak született sem törökké, sem magyarrá, mégha nemességet is kapott volna tőlük, akár pedig jobbágysorban gyötrődött évszázados uralmuk alatt. Beszédemnek értelme tehát az volt: mi szlávok testvéri békés viszonyban akarunk élni a magyar nemzettel és ezt. a viszonyt nagyon sokra becsülnénk, de a magyarok mondjanak le arról, hogy más nemzetek fölött uralkodjanak, — hatalmi vágyaik kielégítésére ne keressenek szövetségeseket nyugaton keleti szomszédjaik — szlávok és románok elleni éllel, hanem ezekkel kibékülve és testvéri viszonyban élve, használják föl az ezen viszonyból eredendő nagy szellemi és anyagi előnyöket nemzetük jól fölfogott érdekében. * Az ellenféllel szemben is kötelező lojalitásból teljes terjedelmében közöltük Ivanka Milán dr. cikkét. Bár bennünket egész világ választ él az Ivanka közéleti szereplésében megnyilatkozó politikai fölfogástól, mégis szívesen üdvözöljük magát a tényt, hogy Ivanka a szlovák—magyar viszony tisztázásában a közvetlen eszmecsere útját választotta. Ami cikke érdemi részét illeti, lesz alkalmunk vele bővebben foglalkozni. Éhínség Eszaklengyelországban A viSnai éhtiíasz — 140.000 ember életem nélkül — Lengyel mentőakciók — Varsó, május 10. Vilna környékén hosszabb idő óta nagy gazdasági Ínség van, amely a legutóbbi időben szinte éhínséggé fajult Az elmúlt hét évben mindössze két év termése volt kielégítő. Az öngyilkosságok száma az utóbbi időben rendkívül elszaporodott Száznegyvenezer ember élelmiszer nélkül áll. Vilnában hétszáz üzlet közül az utóbbi hónapokban 164-et végleg bezártak. A franciaországi szezonmunkákra háromszor annyi munkás jelentkezett, mint amennyit el lehet helyezni. Az éhségtifusz rohamosan terjed és rengeteg áldozatot szed. A lengyel köztársasági elnök vezetése alatt nagyarányú segélybizottság alakult, amely az elégtelen állami segélyt önkéntes adományokkal akarja kiegészíteni és igy akar hozzálátni a sújtott vidék fölsegélyezéséhez. Vilnában a gyerekeket máris ingyen táplálják. Barthelémy francia professzor kétórás beszédben védelmezte a magyar álláspontot a teríti döntőbíróság előtt Luzern, május 10. A magyar—jugoszláv döntőbíróság előtt folyó agrárperek tárgyalása soráu tegnap az első fel szólaló San boti cs Dusán, a belgrádi semmitőszék elnöke és a jugoszláv kormány megbízottja volt. Felszólalásának végső konklúziója a „hatásköri túllépés" következményével való fenyegetés volt. Utána Lakatos Gyula dr. és Löwenfeld Ervin dr. ügyvédek szólaltak fel, majd Barthelémy MINDENKI FIGYELJEN mert a hirtelen időváltozások alkalmával mindnyájan ki vagyunk téve meghűlésnek, fertőzéseknek amelyek könnyen végzetes következménnyel járhatnak, ha gondatlanul elhanyagoljuk bajunkat. Meghűlés ellen legjobb védekezés: A test edzése, a szervezet megacélozása, az ideg- rendszer ellentállóbbá tétele. Ezeknek a feladatoknak az elérésénél leghatékonyabb segítségünk a minden házban ismert és otthonos DIANA SÓSBORSZESZ melynek állandó használatával sok bajt háríthatunk el magunkról és sok később nehezen leküzdhető betegséget előzhetünk meg. Az egész országban mindenütt kapható. Hatástalan utánzatokat utasítson ________erélyesen vissza! József dr., a párisi egyetem közjogi tanára és a francia parlament külügyi bizottságának volt elnöke válaszolt az összes magyar felperesek nevében. Több mint kétórás beszédében a hatásköri túllépés állítólagos rémjével foglalkozott és csodálkozva kérdezte, hogy7 az arbitrázs, a béke egyetlen biztosítéka ellen intézett koncentrikus támadásért hogyan merik a felelősséget vállalni azok az államok, amelyek a támadást organizálják. Válaszolva a jugoszláv kormány megbízottjának ama kérdésére, hogyan lehetne egyetlen semleges állampolgár ítélete kötelező a pervesztes államra, meggyőző erővel mutatott rá, hogy a semlegesség milyen garancia és hogy immár nem egyetlen semlegesről, hanem háromról van szó, amióta a román—magyar döntőbíróság elnökének ítéletét a csehszlovák—magyar bíróság elnöke is megerősítette és a magyar—jugoszláv bíróság elnöke is meg fogja erősíteni. Felemelő érzés tölti el, ha arra gondol, hogy Millerand volt francia köztársasági elnöktől kezdve a politikusok egész sora igyekezett megfélemlítéssel eltéríteni a bíróságokat az egyenes úttól, azonban a bíróságok mégis hűen kitartottak az igazság mellett. Végül Gajzágó László meghatalmazott miniszter szólalt fel és kijelentette, hogy bár a magyar kormány az agrár perekben nem ügyfél, de benső igazságánál fogva csatlakozik a magyar felperesek ügyvédje által előterjesztett kérvényekhez és azokat melegen támogatja. A bíróság az illetékesség kérdésében a folyó ülésszak alatt meghozza döntését. 3
